Kutatás-fejlesztés (K+F) az EU-ban, hazánkban és a mezőgazdaságban

Átírás

1 Kutatás-fejlesztés () az EU-ban, hazánkban és a mezőgazdaságban A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján án jelent meg a Statisztikai Tükör 2015/71. száma: Kutatás-fejlesztés, 2014 címmel. Ez a tanulmány négy oldalon, (szöveggel, táblázatokkal és ábrákkal), valamint mellékletként még 88 táblázattal részletesen bemutatja a hazai tevékenység helyzetét. Ennek ismerete azért fontos, mert hazánk, illetve mezőgazdaságunk az EU-ban nem a legjobbak között található, és előrehaladásunk főleg hozzáértésünk, szorgalmunk és eredményeink javításától várható. Célszerű tehát áttekinteni, hogy e téren hogyan állunk, egyrészt az EU jobb mezőgazdasággal rendelkező országaihoz viszonyítva, másrészt azért, hogy lássuk, miként alakult tevékenységünk az utóbbi években. Eredményeink az EU-ban Az egyes országok által elért eredményeket nagyon sokféle módon lehet mérni és értékelni, de legegyszerűbb az egy főre jutó GDP alakulását vizsgálni (1. táblázat). E téren az elmúlt években sajnálatosan lemaradtunk mind az EU-28 ához, mind az EU hat jobb mezőgazdasággal rendelkező (ezért nekünk is példát mutató) országokhoz viszonyítva. Így az egy főre jutó GDP nálunk az EU-28 ához viszonyítva 2014 évek os adatai szerint 67,1, 2014-ben pedig 69,6, az EU-6- hoz viszont 2014 a csak 54,1, és 2014-ben 57,2 volt. Ez annak ellenére alakult így, hogy 2000 és 2014 között hazánk jelentős javulást ért el, mert az egy főre jutó GDP 2014-ben a évi 100 -hoz viszonyítva 176,8 -ra nőtt, így az évenkénti os növekedés 5,5, míg az EU-28-nál 4,2, az EU-6- nál pedig csak 3,3 volt. Hazánkban a GDP/fő változása 2014-ben 2013-hoz viszonyítva is kedvező, 5,6, mert az EU-28-nál csak 3,1, az EU-6-nál pedig 2,5 lett. Az intenzívebb emelkedés ellenére az általunk elért GDP 2014-ben USD volt, a 28 tagország között a legjobbtól számítva a 24. Az utánunk következők: Lettország, Horvátország, Románia és Bulgária. A legjobb eredményt Luxemburg érte el, USD-t, a legrosszabbat Bulgária, USD-t. A kutatási-fejlesztési kiadások (általában) jól jellemzik az egyes országok fejlettségét. Ezt az ország GDP-jére, valamint egy főre vetítve lehet összehasonlítani (2. táblázat). Hazánk a GDP-re vetített kiadásoknál kissé mérsékeltebb lemaradást produkált, mint a GDP termelésnél, bár az arány az évek során itt is számottevően javult, mert pl ban a 2000 évit 179,5 -ra teljesítettük ban a hazai kiadás/gdp aránya 1,4 volt, ez Portugáliával azonos, így a 28 EU ország között a helyet értük el. E téren a legjobb Finnország és Svédország volt 3,3 -kal, míg a legrosszabb Románia 0,4 -kal. E két összetevő alapján az egy főre jutó kiadás hazánkban sokkal roszszabb, mint az EU-28 és az EU-6 országok ráfordításai, annak ellenére, hogy a hazai adat 2013-ban a 2000 évinek 298,2 -a lett, és a 248 PPS/fő ráfordításunkkal a 28 EU ország között a 18. helyen szerepelünk. A legjobb Svédország 1118 PPS/fő, a legrosszabb Románia 55 PPS/fő eredménnyel. A probléma azonban az, hogy a hazai ráfordítás az EU-28 ához viszonyítva 2013 években 42,8, ban pedig 55,1 volt, az EU-6-hoz hasonlítva pedig a 2013 csak 25,5, a évi pedig 33,2 lett. Jellemző (hiba!) továbbá, hogy 2013-ban nálunk lényegesen kisebb arány volt a felsőoktatási felhasználás, és nagyobb a kutatóintézeti, valamint a vállalkozási, mint a nyugati országokban (3. táblázat). 1. táblázat Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján [USD] Ország Ökonómia A hazai helyzet változása A hazai tevékenység elmúlt években bekövetkezett jelentős, (de nem elegendő!) javulását a 2. táblázat számai mellett a 4. táblázat adatai is bizonyítják. Így pl és 2014 között 123,4 -ra nőtt a kutatóhelyek száma, 157,5 -ra a számított létszám, (ezen belül 175,2 -ra a kutatók-fejlesztők száma,) a ráfordítás pedig 257,2 -ra. Ez utóbbiból a költség 277,4 -ra nőtt és 242,9 -ra a beruházás, valamint mintegy háromszor nagyobb lett a vállalkozási és a külföldi ráfordítás aránya, mint az állami költségvetésé. Az évenkénti növekedés nem volt egyenletes, de a évek os változása minden jellemzőnél pozitív. Fontos azonban, hogy a évek fejlődése a évekéhez viszonyítva a helyek és az összes ráfordítás terén kissé kedvezőtlenebb volt. A mérsékelt növekedés oka főleg a évi válság, illetve ennek hatása lehetett. Az viszont nagyon kedvező, hogy a évi a rendkívüli körülmények ellenére is minden mutató esetében nőtt, és nem csökkent, és az is dicséretes, hogy 2002 valamint 2014 között a ráfordítás évenkénti a 9,4 -kal nőtt, míg az infláció ez alatt az idő alatt osan csak 4,8 -kal lett nagyobb ben nemzetgazdasági szinten kutatás-fejlesztésre 441,1 milliárd forintot fordítottunk, 5 -kal többet, mint 2013-ban (4. táblázat). A -ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya a évi 1,41 -ról 2014-ben 1,38 -ra változott, és mérséklődött a -létszám részesedése az összes foglalkoztatottak létszámából (0,9 ). Az országban 2014-ben 2994 kutatóhely működött, 165-tel (5,2 -kal) kevesebb, mint 2013-ban. A tevékenységek tényleges létszáma a kutatóhelyek számánál kisebb ütemben (1,8 -kal) 57,2 ezer főre, a számított létszáma pedig (2,2 -kal) 37,3 ezer főre csökkent. Ezzel szemben a kutatók tényleges és számított létszáma is emelkedett, 3,7, illetve 4,7 -kal. Ennek következtében részarányuk szintén növekedett, így a teljes munkaidejű dolgozóra átszámított összes létszám több mint 70 -a volt kutató. Az egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású -személyzet számított létszáma 20 -kal, a segédszemélyzeté közel 12 -kal lett kevesebb. A ráfordításon belül 2014-ben a költségek összege 372,2 milliárd forint volt, 9,2 -kal több az előző évihez képest. beruházásra a megelőző év magas bázisához képest 14,2 -kal kevesebbet, 63,5 milliárd forintot fordítottunk. A jelentős csökkenés ellenére ez az összeg még 2014/ / 2007, EU ,1 120,9 EU ,9 120,1 Csatl ,5 137,2 EU ,9 125,2 Magyarország ,8 126,8 Magyaro./EU-6 47,3 55,4 55,6 57,2 54,1 52,8 55,4 121,0 104,9 Magyaro./EU-28 62,5 66,7 67,9 69,6 67,1 66,6 67,4 111,3 101,3 Belgium* ,2 120,9 Dánia* ,4 116,1 Egyesült Királyság* ,0 120,5 Franciaország* ,2 119,3 Hollandia* ,3 122,2 Németország* ,4 126,7 EU-28 súlyozott ,7 123,3 39

2 2. táblázat Kutatási-fejlesztési kiadások Ország / / 2007, A GDP -ában [] EU-6 2,02 2,04 2,32 2,35 2,13 2,04 2,23 116,5 109,4 EU-15 1,74 1,88 2,06 2,10 1,93 1,83 2,04 120,8 111,4 Csatl. 13 0,66 0,77 1,11 1,09 0,82 0,71 0,94 166,0 131,7 EU-28 1,27 1,37 1,62 1,61 1,42 1,32 1,53 127,3 115,2 Magyarország 0,78 0,97 1,30 1,40 1,04 0,93 1,16 179,5 125,4 Magyaro./EU-6, 38,7 47,6 56,1 59,6 48,8 45,5 52,1 154,0 114,6 Magyaro./EU-28, 61,5 71,0 80,4 86,7 73,3 70,1 76,2 141,0 108,8 Belgium* 1,9 1,8 2,2 2,3 2,0 1,9 2,1 121,1 112,0 Dánia* 2,2 2,5 3,0 3,1 2,6 2,4 2,9 140,9 122,1 Egyesült Királyság* 1,7 1,7 1,6 1,6 1,7 1,7 1,7 94,1 100,6 Franciaország* 2,1 2,0 2,2 2,2 2,1 2,1 2,2 104,8 103,6 Hollandia* 1,8 1,7 2,0 2,0 1,8 1,8 1,8 111,1 101,5 Németország* 2,4 2,5 2,9 2,9 2,6 2,4 2,7 120,8 111,6 EU 28 súlyozott 1,8 1,8 2,0 2,0 1,9 1,8 1,9 111,1 107,1 Egy főre jutó kutatási-fejlesztési kiadások vásárlóerő-egységben [PPS] EU ,7 123,8 EU ,5 126,3 Csatl ,0 173,3 EU ,9 133,1 Magyarország ,2 156,1 Magyaro./EU-6, 16,8 24,1 29,7 33,2 25,5 22,4 28,2 197,9 126,1 Magyaro./EU-28, 30,5 38,6 48,5 55,1 42,8 38,9 45,6 180,8 117,2 Belgium ,4 125,2 Dánia ,9 138,2 Egyesült Királyság ,4 105,1 Franciaország ,7 116,1 Hollandia ,5 116,0 Németország ,3 134,2 EU 28 súlyozott ,4 3. táblázat Kutatási-fejlesztési kiadások megoszlása, 2013-ban [] Ország Üzleti vállalkozások Kutatóintézetek Felsőoktatás EU-6 64,70 9,57 25,05 EU-15 61,08 11,37 26,29 Csatl ,38 21,55 30,76 EU-28 54,25 16,10 28,36 Magyarország 69,40 14,90 14,40 Magyaro./EU-6 107,3 155,7 57,5 Magyaro./EU ,9 92,6 50,8 Belgium* 69,1 8,8 21,7 Dánia* 65,4 2,4 31,8 Egyesült Királyság* 64,5 7,3 26,3 Franciaország* 64,8 13,1 20,7 Hollandia* 57,5 10,7 31,8 Németország* 66,9 15,1 18,0 EU-28 súlyozott 63,5 12,3 23,4 mindig 12 -kal magasabb, mint a évi. A legnagyobb (46 -os) visszaesés a kutatófejlesztő intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél következett be, de 2014-ben a vállalkozások is 5,3 -kal kevesebbet költöttek beruházásra, mint 2013-ban. Az országos tevékenység változása mellett természetesen (nekünk) az is fontos, hogy az összesből hogyan részesedik az agrárium (az agrártudományok, illetve a mezőgazdaság). Az arány megítéléséhez segíthet az, ha figyelembe vesszük a mezőgazdaság részesedését a hazai összes GDP-ből, a beruházásból és a foglalkoztatásból (5. táblázat). Mivel ezek az arányok az elmúlt évtizedekben számottevően mérséklődtek, (de még így is sokkal magasabbak a nyugati országokénál,) és a GDP részesedés kedvezőtlenebb, mint a foglalkoztatásé valamint a beruházásé (ez utóbbi arány természetesen a mezőgazdaság számára pozitív eredmény), így napjainkban a GDP és a foglalkoztatás a szerint (legalább) mintegy 4,2, míg ha mind a három mutatót figye lembe vesszük úgy 4,7 elvárható része sedést vehetünk figyelembe az ország összes tevékenységéből az agrárium számára. Ezzel szemben 2009 és 2014 között (6. táblázat), valmint 2014-ben (7-9. táblázatok) az agrártudományok (többnyire) ennél kedvezőbb arányban részesedtek azzal a különbséggel, hogy a vállalkozási szektornál különösen az összes ráfordítás (Ft) és az egy főre jutó ráfordítás (Ft/fő) kisebb volt, és az egy főre jutó ráfordítás országos a csak az államháztartási kutatóhelyeken érte el az országos ot (6 táblázat). Az adatok szerint ugyanis az agrártudományok az összes létszámból (fő) ben osan évi 7,64 -kal, 2014-ben 5,38 -kal, az összes költségből (Ft) ben 5,94 -kal, 2014-ben már csak 4,47 -kal, tehát csökkenő arányban részesedtek, de ezek az arányok is jobbak, mint az elvárható, és így az egy főre jutó ráfordítás a évi os 78,8 -ról 2014-ben 83,1 -ra nőtt (6. táblázat). Az agrártudományok a létszám és a ráfordítási hátránya miatt kevesebb minősített 4. táblázat A hazai kutató-fejlesztő helyek számának, létszámának és ráfordításának változása A kutató-fejlesztő helyek száma és létszámadatai A kutatás-fejlesztés ráfordításadatai (millió Ft) Kutatófejlesztő tényleges számított ebből ebből A ráfordítások pénzügyi forrásai A Évek kutató, segédszemélyzet összesen költség beruházás zások költségv. források források ráfordítás vállalko- állami egyéb hazai külföldi helyek létszám létszám fejlesztő száma összes fő összes fő , 100,0 63,1 20,8 100,0 78,2 15,2 29,7 58,5 1,4 10, , 100,0 65,6 20,3 100,0 81,1 17,6 46,8 35,9 0,8 16, , 100,0 70,2 18,3 100,0 84,4 14,4 48,3 33,5 0,7 17,5 2014/2002, 123,4 117,4 157,5 175,2 138,4 257,2 277,4 242,9 418,1 147,1 128,6 435,3 Az előző évi százalékában 2014/ ,8 98,2 97,8 104,7 88,2 105,0 109,2 85,8 108,3 98,0 96,7 111, átl. 102,8 101,4 102,7 103,4 101,5 109,8 112,1 105,8 115,2 106,3 107,5 110, átl. 100,8 102,1 105,4 106,1 104,4 108,8 108,4 113,9 110,3 104,6 111,1 116, átl. 102,0 101,8 103,9 104,6 103,0 109,4 110,4 110,0 112,2 105,7 109,9 115,5 40

3 kutatóval, és mérsékeltebb nagyon-tudományos eredménnyel dicsekedhet (7. táblázat), de lényeges lemaradás e területen sincs. Ennek az oka (talán) az, hogy az agráriumban tevékenységet végzők között kissé nagyobb arányban dolgoznak 45 évnél fiatalabbak és nők (8. táblázat). Mivel az agrártudományok terén csekélyebb a kutatók aránya, az egy főre jutó ráfordítás mérsékeltebb, a kutatókra vetített viszont kedvezőbb az osnál. Ezek ellenére a mezőgazdaság (illetve az agrárium ) ráfordítása (a hazai viszonyok között) jónak ítélhető, mert az intézeti 17,9, a felsőoktatási 8,9, a vállalkozási 4,4, és az os 6,9 ráfordítás jobb az elvárhatónál, de ezen kívül azért is, mert a 9. táblázatban szereplő társadalmi-gazdasági célok szerinti felsorolásban az agráriumot nem csak a Mezőgazdaság címszónál feltüntetett arányok érintik. Az, hogy a mezőgazdaságban a vállalkozási szektor tevékenysége (a közötti javulás ellenére) nem jelentősebb, azért hiba, mert az egy főre jutó ráfordítás minden tudományágban a vállalkozásoknál a legnagyobb. Az viszont még ennél is nagyobb hi ba (?), hogy a felsőoktatási helyeknél az egy főre jutó költség a legkisebb, holott a kutatás itt az oktatást is szolgálja, tehát a képzés során minden új dolgot be kellene mutatni. (Természetesen ezt a helyzetet úgy is lehet ér telmezni, hogy a felsőoktatás költsége azért kedvező, (illetve hatékony,) mert a költség megosz- 5. táblázat A hazai mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaság összesenből () Év A bruttó hazai termékből (GDP) A beruházásból A foglalkoztatásból ,5 8,7 14, ,4 3,2 9, ,8 4,6 7, ,5 5,5 5, ,6 4,7 4, ,0 4,8 4, ,9 5,6 4, ,8 5,8 5, ,7 5,9 4, ,7 6,1 4, ,6 5,6 4,8 6. táblázat A hazai kutató-fejlesztő helyek létszáma és ráfordítása Szektor, tudományág átl. 2014/ * 2014 * A helyek létszáma (fő) ,1 44,3 59,4 Agrártudományok ,6 27,2 51,9 agrártud. 5,88 5,17 5,22 4,60 4,83 4,70 5,00 80, ,6 27,6 19,3 Agrártudományok ,0 40,4 12,6 agrártud. 13,97 13,75 13,37 11,66 11,72 3,51 11,50 25, ,8 28,1 21,3 Agrártudományok ,3 32,4 35,5 agrártud. 11,01 9,74 9,95 9,74 9,38 8,98 9,81 81, ,3 100,0 100,0 Agrártudományok ,6 100,0 100,0 agrártud. 9,56 8,61 8,41 7,27 7,21 5,38 7,64 56,32 A ráfordítások (millió Ft) ,3 57,2 71,5 Agrártudományok ,4 30,7 61,0 agrártud. 3,75 4,31 4,66 3,48 4,45 3,81 4,07 101, ,0 20,1 13,7 Agrártudományok ,4 38,7 12,9 agrártud. 13,50 12,73 12,75 12,82 10,65 4,20 11,01 31, ,1 20,9 13,5 Agrártudományok ,4 30,6 26,1 agrártud. 10,22 8,42 7,99 8,49 8,84 8,64 8,76 84, ,4 100,0 100,0 Agrártudományok ,3 100,0 100,0 agrártud. 7,00 6,61 6,53 5,70 5,95 4,47 5,94 63,93 A ráfordítások (millió Ft/fő) 13,0 12,4 12,2 11,9 13,1 14,2 12,8 109,6 Agrártudományok 8,3 10,3 10,9 9,0 12,1 11,5 10,4 139,2 agrártud. 63,84 83,33 89,21 75,74 92,13 81,10 80,88 127,04 7,3 7,0 6,3 6,9 8,1 8,4 7,3 115,3 Agrártudományok 7,0 6,5 6,0 7,6 7,3 10,1 7,4 142,9 agrártud. 96,67 92,56 95,37 109,88 90,88 119,82 101,28 123,95 7,5 7,5 8,2 8,2 7,4 7,5 7,7 100,3 Agrártudományok 6,9 6,5 6,6 7,2 7,0 7,2 6,9 103,9 agrártud. 92,83 86,43 80,31 87,19 94,21 96,22 89,34 103,65 10,0 9,9 9,9 10,2 11,0 11,8 10,5 117,7 Agrártudományok 7,4 7,6 7,7 8,0 9,1 9,8 8,3 133,6 agrártud. 73,21 76,78 77,68 78,38 82,57 83,10 78,81 113,50 Megjegyzés: * = szektoronként az együtt (összesen) -ában. 41

4 A hazai ráfordítás eredményei Természetesen nem lehet megbecsülni azt, hogy a ráfordítás milyen kapcsolatban van a GDP termelés, az életszínvonal, az emberi elégedettség, vagy a politikai hangulat alakulásával. Tény azonban, hogy nálunk országosan és az agráriumban is a ráfordítás a közelmúltban jelentősen nőtt, ennek ellenére lemaradásunk a fejlett országokhoz viszonyítva nem csökkent számottevően. Különösen kimutatható ez a mezőgazdaságban, ahol az eredmények (a fajlagos hozamokat, és több év át tekintve, de a év jó hozamait is figyelembe véve) csak nagyon mérsékelt javulást mutatnak (lásd a 10. táblázatot, és a Mezőgazdasági Technika szám oldatain közölt cikket). Figyelemre méltó, hogy az hez képest az es évek eredményei lényegesen javultak, míg a rendszerváltás utáni 20 év fajlagos hozamai csak mérsékelten haladták meg a rendszerváltás előtti 20 év át. Ehhez hasonlóan hez viszonyítva a is csak esetenként, és csak kis mértékben volt jobb, de pl. a bruttó termelési érték (1960=100 ) még csökkent is. Okokat természetesen lehet keresni, de tény, hogy a gyakorlat eredményein a jelentősen növekedő ráfordítás nem tükröződik, hacsak az nem számít eredménylik az oktatás és a kutatás között, valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy a ku tatás és az oktatás két különböző feladat.) Fontos továbbá megjegyezni, hogy az egyes fajlagos mutatók nem csak a kutatóhelyek, ha nem a tudományágak szerint is nagymértékben eltérnek. Így az egy foglalkoztatottra jutó költség 7. táblázat A hazai kutató-fejlesztő helyek fontosabb adatai 2014-ben Kutatófejlesztő intézet és egyéb kutatóhely helyek száma kutatófejlesztő hely kutatófejlesztő hely ráfordítás [millió forint] ráfordítás Az összesből költség Az összesből beruházás Magyar nyelvű könyvek és könyvfejezetek szakfolyóiratokban megjelent cikkek elfogadott értekezések könyvek és könyvfejezetek Idegen nyelvű akadémiai aktákban megjelent cikkek Mindösszesen Agrártud. össz , , ,2 agrártud. 5,15 8,07 7,01 7,38 4,47 4,40 5,27 A helyeken foglalkoztatottak létszáma Ebből Ebből Fő/K-F foglalkoztatottak fejlesztők személyzet tatottak fejlesztők személyzet kutatók, segéd- foglalkoz- kutatók, segédhely tényleges létszám, fő számított létszám, fő Mindösszesen ,5 Agrártud. össz ,1 agrártud. 5,73 3,93 9,11 5,38 3,65 9,10 72,9 A tudományos fokozattal, címmel rendelkezők száma és aránya Akadémiai Tudomány Akadémiai Tudomány rendes kandidátusa vagy leve- doktora dátusa rendes kandi- vagy levelező doktora tag (PhD, DLA) lező tag (PhD, DLA) szám, fő a kutatók, fejlesztők -ában Mindösszesen ,6 4,3 35,5 Agrártud. össz ,6 4,2 49,7 agrártud. 4,00 3,86 5,50 5,31 100,00 97,67 140,00 A megjelent tudományos publikációk száma Tudományos publikációk összesen Mindösszesen Agrártud. össz agrártud. 3,82 8,18 2,63 3,90 9,81 3,99 5,46 8. táblázat A kutatók létszáma 2014-ben [fő] 25 nél fiatalabb os adata 9971 ezer Ft/fő, az agrártudományoknál 8155 (81,8 ), a műszaki tudományoknál (133,3 ) és a bölcsésztudományoknál 5214 ezer Ft/fő (52,3 ). Hasonlóan eltérő az egy kutató-fejlesztőkre jutó költség is, melynek a ezer Ft/fő, ez az agrártudományoknál (120,6 ), a műszaki tudomá és idősebb külföldi szakfolyóiratokban 45 évnél fiatalabb, Kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb kötségvetési kutatóhelyeken ,6 Agrártudományok ,8 agrártud. 2,44 2,61 3,41 2,63 3,57 5,81 3,10 A nők aránya össz. 41,5 47,9 40,4 46,4 38,7 21,9 43,0 agrártud. 33,3 55,3 60,3 38,7 36,1. 47,9 kutató-fejlesztő helyeken ,0 Agrártudományok ,0 agrártud. 5,56 6,15 5,85 5,49 4,64 4,88 5,54 A nők aránya össz. 33,3 43,6 43,4 37,3 33,0 21,2 39,0 agrártud. 60,0 59,2 40,1 33,7 29,3 23,5 40,5 kutatóhelyeken ,6 Agrártudományok ,3 agrártud. 0,83 2,21 2,56 3,32 5,09 8,75 2,72 A nők aránya össz. 18,5 16,0 18,4 20,1 20,4 13,3 17,7 agrártud. 40,0 43,7 36,8 15,3 16,4 13,0 32,0 A kutatók létszáma összesen ,6 Agrártudományok ,3 agrártud. 1,59 3,30 4,02 4,33 4,54 5,92 3,93 A nők aránya össz. 23,6 28,0 31,9 33,5 31,2 19,5 30,4 agrártud. 46,2 52,6 41,8 29,8 27,0 16,7 38,9 nyoknál (134,7 ), a bölcsésztudományoknál pedig 6429 ezer Ft/fő (45,3 ). (9. táblázat). E két mutatónál azért van számottevő különbség, mert a hazai összes területen foglalkoztatottból 5,73 dolgozik az ag rártudományok terén, míg az itt dolgozó kutatók aránya az összes kutatóból csak 3,93, a segédszemélyzeté pedig 9,11, illetve a kutatók-fejlesztők aránya az összes területen foglalkoztatottból 68,5, míg ez az agrártudományoknál csak 47,0 (7. táblázat). Az egy főre jutó költség mellett az egyes szektoroknál és tudományágaknál felhasznált összes ráfordítás (millió Ft) változása is jelentősen eltérő volt. Ez az összes tevékenységnél osan a 2009 évit 100 -nak te kintve 2014-ben 147,4 -ra nőtt. Az összesből a vállalkozási szektornál felhasznált 184,3 -ra, az államháztartásinál 101,0 -ra, míg a felsőoktatásinál 95,1 -ra módosult. A változás a műszaki tudományoknál 179,9, a természettudományoknál 140,0, az orvostudományoknál 130,7, az agrártudományoknál 94,3, a társadalomtudományoknál 84,1, a bölcsészettudományoknál pedig 82,0 volt. A fenti arányokhoz azonban figyelembe kell venni egyrészt azt, hogy 2009 és 2014 között az infláció mintegy 20,2 -kal nőtt, másrészt azt, hogy a műszaki-, a természettudomány- és az orvostudomány területein általában nagyobb befektetés szükséges, mint a bölcsészet-vagy társadalomtudományoknál. Az indokolható különbségek ellenére felmerülhet a kérdés, hogy ezek a jelentősen eltérő költségváltozások helyes irányt mutatnak-e? 42

5 nek, hogy a rendszerváltás utáni történések és a 2008-as válság hatására a mezőgazdaság hozama nem mérséklődött számottevőbben. Az eredmények stagnálásának oka lehet, hogy a tevékenység (esetleg) nem állít elő megfelelő mennyiségű és minőségű használható terméket, (példa lehet erre az energiafű, a cukor cirok stb. kutatása), vagy a jelenlegi gyakorlat (a törpe gazdaságok nagy száma, az alacsony képzettség stb. miatt) nem tudja széles körben hasznosítani a tevékenység egyébként értékes elméleti és gyakorlati eredményeit. Összegzés Hazánk és mezőgazdaságunk teljesítményének lemaradása az EU-28 ától, de különösen az élenjáró mezőgazdasággal rendelkező, és az EU-28 teljes GDP-jének át előállító 6 ország adataihoz viszonyítva nagyon jelentős. Ezzel szemben nálunk a propaganda (szinte minden területen) többnyire csak számottevő sikerekről szól, pedig ha a hibáinkat, és ennek okait nem látjuk, aligha tudunk előre lépni. Különösen vonatkozik ez a mezőgazdaságunkra, ahol a rendszerváltás óta (esetenként?) a fejlettebb országokban alkalmazottal ellentétes irányú változások zajlanak. Tudomásul kellene végre venni, hogy kedvező termelési költséget csak megfelelő hozzáértés esetén, nagyobb birtokokon, nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű gépekkel lehet elérni, és a mezőgazdaságban is az adott lehetőségek legjobb kihasználására kellene törekedni úgy, hogy e mellett minimalizáljuk a környezet szennyezését, és (fenntartható módon) növeljük a termelés hatékonyságát. Mindez azt jelenti, hogy ha a rendszerváltás utáni mezőgazdasági politikát folytatjuk, az élenjáró EU országoktól egyre jobban lemaradunk. Ez azonban jelentős gondot okoz, mert a Föld lakóinak száma gyors ütemben nő, az élelmiszerek iránti igény mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben egyaránt fokozódik, a klíma kedvezőtlen változása és a technika mérséklődő fejlődése pedig a terméshozamok növelését korlátozza, így a mezőgazdasági termelés felértékelődik, az élelmiszerek ára emelkedik, a mezőgazdasági termékek iránti verseny világméretűvé válik. Ezért minél előbb célszerű volna elgondolkozni azon, hogy a hazánkban elképzelt önellátásra 9. táblázat A hazai kutatás-fejlesztés költségeinek fajlagos mutatói és megoszlása 2014-ben intézet és egyéb kutatóhely berendezkedő családi gazdaságok a várható lényegesen kedvezőtlenebb körülmények között, és élesedő versenyben hogyan boldogulnak majd. hely hely Dr. Gockler Lajos Átlagosan Átlagosan, Egy teljes munkaidejű foglalkoztatottra jutó -költség, ezer forint Természettudomány ,7 Műszaki tudomány ,3 Orvostudomány ,6 Agrártudomány ,8 Társadalomtudomány ,6 Bölcsészettudományok ,3 () ,0 Az összesen -a 72,9 69,5 119,7 100,0 Egy teljes munkaidejű kutatóra, fejlesztőre jutó -költség, ezer forint Természettudomány ,2 Műszaki tudomány ,7 Orvostudomány ,5 Agrártudomány ,6 Társadalomtudomány ,3 Bölcsészettudományok ,3 () ,0 Az összesen -a 77,3 66,1 119,7 100,0 -költségek megoszlása, Bérek és jövedelmek 65,3 72,2 54,9 59,0 Egyéb költség 34,7 27,8 45,1 41,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A ráfordítás megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint, A Föld kutatása és hasznosítása 5,2 3,2 0,2 1,3 Környezet 3,2 5,7 1,5 2,3 A világűr kutatása és hasznosítása 1,0 0,1 0,1 0,2 Közlekedés, telekommunikáció és egyéb infrastruktúra 4,5 5,6 14,5 11,9 Energia 0,5 2,2 1,9 1,7 Az ipari termelés és technológia 7,2 9,1 52,8 40,5 Egészség 18,0 22,3 21,2 20,9 Mezőgazdaság 17,9 8,9 4,4 6,9 Oktatás 6,6 22,4 0,6 4,4 Kultúra, rekreáció (szabadidő), vallás és tömegkommunikáció 2,2 2,0 0,6 1,0 Politikai és társadalmi rendszerek, struktúrák és folyamatok 6,4 4,5 0,7 2,1 Általános tudásszint fejlesztése 27,2 13,7 1,0 6,4 Védelem 0,1 0,3 0,5 0,4 100,0 100,0 100,0 100,0 10. táblázat A mezőgazdaság egyes fontosabb fajlagos teljesítményadatainak változása Kukorica Napraforgómag Repcemag Cukorrépa Burgonya Növénytermelés Állattenyésztés Mezőgazg. összesen Év Búza Tehéntej Tyúktojás liter/év db/év termés kg/ha a bruttó term. ért. indexe 1960= ,5 116,2 112, ,8 187,2 167, ,3 131,4 135, ,2 152,8 118,0 142, ,2 108,0 138, / , 200,8 180,4 165,3 131,6 127,3 167,0 158,5 155,9 139,5 161,1 149, / , 95,1 106,7 112,3 117,6 118,3 119,0 154,2 139,2 87,9 70,2 80, / , 100,2 94,6 101,3 108,6 107,9 104,7 104,7 100,9 97,6 91,5 97,1 Max. term. éve , , 1984 adata Forrás: KSH 43