Változások a hazai erőgépállományban

Átírás

1 Változások a hazai erőgépállományban Dr. Gockler Lajos NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013 nyarán a teljes mezőgazdaságra, benne a mezőgazdaságban üzemeltetett erőgépek (darabszám, kapacitás) adataira is kiterjedő részletes felmérést végzett, melynek eredményeit a honlapján Magyarország mezőgazdasága, 2013 címen január közepén ismertette (részletek az Agrofórum szám oldalain közölt cikkben). A KSH decemberben az erőgépek átlagos hasz- Megnevezés társas gazd. Átlagos kor (év) A gépek aránya (%) egyéni gazd. összes társas gazdaság egyéni gazdaság <10 év év >20 év >30 év <10 év év >20 év >30 év 2000-ben Traktor <8 kw 8,5 13,1 13,0 65,4 31,8 2,8 0,3 46,1 41,4 12,5 4, kw 11,6 17,2 16,9 46,6 44,8 8,6 1,7 36,2 38,0 25,8 12, kw 15,5 20,4 19,8 24,3 52,0 23,7 1,3 22,7 33,2 44,1 13, kw 12,4 13,9 13,4 36,1 56,7 7,2 0,3 43,8 39,6 16,6 2, kw 10,2 12,7 12,1 51,1 41,9 7,0 0,5 48,5 35,6 15,9 2,3 >100 kw 11,7 12,3 11,9 41,0 49,9 9,1 0,1 44,2 43,3 12,5 0,6 Traktor átlag 12,4 16,1 15,3 37,5 52,4 10,1 0,5 37,5 37,5 25,0 6,9 Arató-cséplő gép 11,5 18,3 14,5 43,0 50,1 6,9 0,2 21,2 51,2 27,6 9,1 Egyéb önjáró betak. 13,1 13,6 13,2 32,8 57,5 9,7 0,2 41,0 36,1 22,9 2,8 Önjáró rakodó 11,5 14,8 12,3 42,5 50,6 6,9 0,3 29,4 51,7 18,9 2,8 Egyéb önjáró 11,2 15,1 13,6 49,5 41,0 9,5 0,1 38,4 45,6 16,0 2,8 Tehergépkocsi <1 t 8,0 11,9 10,7 64,6 33,4 2,0 0,1 47,6 45,1 7,3 1,1 1,1-3,5 t 7,6 11,5 10,6 67,2 30,6 2,2 0,2 50,4 42,1 7,5 1,3 > 3,5t 13,2 15,0 14,0 23,2 71,3 5,5 0,1 29,5 57,9 12,6 1,6 Tehergépkocsi átlag 12,4 11,9 12,1 40,9 55,0 4,1 0,1 42,6 48,3 9,1 1,3 Erőgépek össz. átlag 12,2 15,6 14,6 39,2 52,6 8,2 0,3 37,0 40,1 22,9 6, decemberben Traktor <8 kw 11,7 19,9 19,5 52,4 33,6 14,0 0,7 27,5 34,5 38,0 20, kw 14,8 22,4 22,0 44,0 27,1 28,8 4,9 15,6 34,6 49,8 17, kw 19,9 27,3 26,8 24,0 29,4 46,6 13,6 10,4 23,9 65,8 38, kw 18,5 21,5 21,0 23,5 35,4 41,1 6,4 14,6 40,1 45,3 16, kw 10,4 15,0 14,0 61,6 28,3 10,0 1,6 41,9 34,8 23,3 7,5 >100 kw 10,9 13,6 12,4 62,8 22,4 14,8 3,0 50,5 27,1 22,4 7,0 Traktor átlag 13,7 20,5 19,3 47,4 28,9 23,7 4,3 24,2 33,4 42,4 18,4 Arató-cséplő gép 10,8 17,4 15,4 57,6 31,4 11,0 1,2 33,6 34,2 32,2 10,5 Egyéb önjáró összesen 11,5 18,4 15,1 59,9 24,0 16,1 4,0 31,9 27,6 40,5 12,3 Tehergépkocsi <1 t 8,6 11,9 10,6 68,1 27,6 4,3 0,0 49,1 42,0 8,9 0,0 1,1-3,5 t 9,4 14,7 13,4 66,1 28,1 5,9 1,0 33,6 50,1 16,3 3,6 > 3,5t 18,3 18,0 18,1 25,9 30,0 44,1 5,8 19,2 53,9 26,9 8,4 Tehergépkocsi átlag 13,0 15,1 14,4 49,3 28,8 21,9 2,9 32,2 49,9 17,9 4,3 Erőgépek össz. átlag 13,1 19,7 18,3 50,0 28,6 21,4 3,8 25,7 34,7 39,6 16,5 2013/2000 (%) Traktor 110,8 127,1 125,8 126,4 55,2 234,7 860,0 64,4 89,2 169,6 266,7 Arató-cséplő gép 93,9 95,2 105,9 133,9 62,7 159,8 600,0 158,7 66,7 116,6 115,4 Tehergépkocsi 105,2 127,0 119,2 120,5 52,4 533,8 2900,0 75,5 103,4 196,4 330,8 Erőgépek össz. átlag 107,4 126,6 125,2 127,6 54,4 261,0 1266,7 69,5 86,5 172,9 270,5 1. táblázat A mezőgazdasági erőgépek korösszetétele 2000-ben és decemberben Megjegyzés: A decemberi átlagos kor a KSH által megadott részletes kategóriák átlagos értékei alapján került kiszámításra. Forrás: a KSH adataiból MGI feldolgozás. 6

2 nálati idejét (korát) is felmérte, az adatokat a honlapján szeptember elején tette elérhetővé. Mivel ezt megelőzően a KSH a mezőgazdasági gépállomány korára vonatkozó adatokat csak 2000-ben rögzítette, érdemes összehasonlítani az erőgépek korábbi és mostani helyzetét és nagyító alá venni a változás okait. Az erőgépek átlagos használati ideje (kora) Hazánkban a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje 2000-ben sem volt kedvező, mert az átlagos értékük a traktoroknál 15,3, az arató-cséplő gépeknél 14,5, a magajáró rakodóknál 12,3, a tehergépkocsiknál pedig 12,1 év, a kiselejtezési idő pedig ennek mintegy kétszerese volt. Így a 20 évnél öregebb traktorok aránya a gazdálkodó szervezeteknél 10,1 %, az egyéni gazdaságoknál 25,0 %, az arató-cséplő gépeké pedig a társas gazdaságoknál 6,9 %, az egyéni gazdaságoknál 27,6 % volt, tehát az egyéni gazdaságok erőgépei lényegesen korosabbak voltak, mint a gazdálkodó szervezeteké. Az erőgépállomány átlagos használati ideje a gazdasági szervezeteknél 12,2 évről 13,1 évre, csak 7,4 %-kal nőtt, míg az egyéni gazdaságoknál 15,6 évről 19,7 évre, tehát 26,6 %-kal emelkedett. Így a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje a évi 14,6 évvel szemben 2013 végén 18,3 év volt, és ez mintegy éves átlagos kiselejtezési időt, illetve géphasználatot jelent. Tehát országosan a <=10 éves gépek aránya 37,5 %-ról 31,0 %-ra csökkent, míg a >20 éveseké 19,8 %-ról 35,6 %-ra, a >30 éveseké pedig 4,9 %-ról 13,7 %-ra nőtt. Figyelmet érdemel azonban, hogy az elmúlt 3-4 évben a társas gazdaságok tartani tudták az újgép-vásárlások korábbi ütemét és gépállományuk koraránya az elmúlt 10 évben is csak kisebb mértékben romlott, ellentétben az egyéni gazdaságokkal, ahol a 20 évnél öregebb gépek aránya a 2000 évihez viszonyítva 72,9 %-kal, míg a 30 évnél öregebbeké 2,8-szeresére nőtt (1. táblázat). A KSH adatai alapján 2013 decemberében a mezőgazdaságban 50 év feletti gépek is üzemelnek, így az egyéni gazdaságoknál 1451 traktor, 47 arató-cséplő gép, és 19 tehergépkocsi. A év közötti erőgépek száma és aránya ugyancsak jelentős, így a társas gazdaságoknál 950 traktor, 41 aratócséplő gép, és 293 egyéb erőgép, az egyéni gazdaságoknál pedig traktor, 737 arató-cséplő gép és 920 Gép telj. (kw) Műszak (h/db) Javítási (h/nha) Karb.-jav. költs. (Ft/ nha) Műszak (h/db) Javítási (h/nha) Karb.-jav. költs. (Ft/ nha) Műszak (h/db) Javítási (h/nha) A teljes adatállomány A 10 évnél fiatalabb erőgépek A 10 évnál korosabb erőgépek 2. táblázat Az MGI bázisgazdaságok erőgépeinek évi átlagos teljesítése, és évi árszintű karbantartási-javítási költsége Forrás: MGI feldolgozás. Karb.-jav. költs. (Ft/ nha) Traktorok , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Átlag 13, , , , , , Tehergépkocsik , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Átlag 15, , , , , , Arató-cséplő gépek , , , , , , , , , , , , , , , , , , Átlag 6, , , , , , Magajáró rakodók , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Átlag 12, , , , , Eőgépek átlag Átlag 13, , , , , ,

3 Erőgép teljesítmény (kw) Traktorok Arató-cséplő gépek egyéb erőgép tartozott e kategóriába. Ennek megfelelően a 30 év feletti erőgépek aránya a gazdasági szervezeteknél csak 3,8 %, míg az egyéni gazdaságoknál 16,5 % volt. Az átlagos használati idő növekedésének következményei Magajáró rakodók Szecskázók (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) táblázat Erőgépek várható átagos teljesítése és karbantartási-javítási költsége 2014-ben Megjegyzés: 10 éves erőgéphasználattal számolva, mh= műszakóra, nha= normálhektár. Forrás: Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2014-ben (MGI kiadvány) A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) által megfigyelt bázisgazdaságok tényadatai szerint a nagyobb teljesítményű, a fiatalabb és a korszerűbb erőgépek használata a kedvezőbb. Az adatok azonban akkor igazán meggyőzőek, ha összevetjük a 10 éves, vagy ennél fiatalabb és a 10 évnél öregebb erőgépek számait. Így látható, hogy a fiatalabbak mintegy kétszer akkora teljesítés mellett csak kb. fele akkora fajlagos karbantartási-javítási költséget igényelnek (2. táblázat). Hasonló a tendencia az elmúlt mintegy öt év átlagos adatainál is, azzal a különbséggel, hogy a bázisgazdaságok csökkenő- és öregedő erőgépállománya miatt a <=10 éves gépek javára nincsen olyan nagy különbség, mint a 2. táblázatban. Ez a számottevőnek is nevezhető különbség az alapja annak, hogy az MGI az évente a gépüzemeltetési kiadványhoz kidolgozott tervszámoknál (a bázisgazdaságok teljes erő- és munkagépállományának adataiból) csak a 10 évnél fiatalabb gépek számait veszi figyelembe, természetesen a költségeknél az áremeléseket követve (lásd pl. a évi teljesítés-, és karbantartási-javítási költség adatok alakulását a 3. táblázatban, illetve részletesen az Agrofórum szám oldalain közölt cikkben). De ez a különbség arra is figyelmeztet, hogy az erőgépek hoszszabb idejű használata esetén az üzemeltetési költség jelentősen nő, ezért a géppark fiatalítása a termelési költség mérséklése miatt elengedhetetlen. A bázisgazdaságok adataira jellemző pl., hogy az elmúlt öt évben a gazdálkodást meghatározó adatok jelentős része alig változott. Így a gazdaságok átlagos mérete, az erőgépállomány, és ennek kihasználása, valamint az erőgépek átlagos használati ideje stb. évenként csak mérsékelten nőtt, vagy csökkent. Különösen figyelemre méltó az, hogy az EU-csatlakozás után a jelentősen növekvő támogatás sem tette lehetővé az erőgéppark fiatalítását, az erőgépek átlagos használati ideje a bázisgazdaságok megfigyelésének kezdete óta ban volt a legmagasabb. Folyamatosan nőtt azonban a fajlagos gépérték és ennél intenzívebben a karbantartás-javítási költség, a javítási óra felhasználás, valamint az egy javítási órára jutó bér- és rezsiköltség. Ugyancsak kiemelhető, hogy az EU-csatlakozás óta a gazdaságokban nem csökkent, sőt kissé nőtt az alkalmazott erőgéptípusok száma, így e gazdaságok a bemutatott öt év átlagában 23 erőgéptípussal, illetve ezen belül 13 traktortípussal dolgoztak. Legkedvezőtlenebb az A gazdaság erőgépállománya, itt 2013-ban 33 erőgéptípus, illetve 21 traktortípus üzemelt (4. táblázat). Fontos továbbá, hogy a három bázisgazdaság azonos adatai is jelentősen eltérőek. A legkisebb állóeszköz-értékkel, a legcsekélyebb gépállománnyal, a legfiatalabb erőgépparkkal és a legkedvezőbb fajlagos karbantartási-javítási költséggel, valamint javítási órafelhasználással a legnagyobb területtel rendelkező és ennek ellenére a legkevesebb erőgéptípust üzemeltető C gazdaság dicsekedhet. Ennek oka csak részben magyarázható a jobb körülmények -kel, és az itteni legkisebb állatállománnyal. A fő ok sokkal inkább az alkalmazott gépi munkaszervezés lehet, mert itt veszik igénybe a legtöbb gépi munka szolgáltatást és a gépbérlet különböző formáit. Érdekes az A és B gazdaságok adatainak alakulása is, mert bár a fajlagos gépértékek hasonlók, a B gazdaságnál a gépek fajlagos karbantartási-javítási költsége sokkal mérsékeltebb annak ellenére, hogy az erőgépek átlagos használati ideje magasabb, mint az A gazdaságban. Mindez azt is mutatja, hogy a gépüzemeltetés fajlagos költségének alakulása nemcsak a körülményektől, hanem a gazdaságok vezetőinek döntéseitől is számottevően függ. A gazdaságvezetők döntései határozzák meg a gépcseréket is, melyek a fajlagos karbantartási-javítási költségek alakulását (talán) a leginkább meghatározzák. Az erőgépek gépi munkára (nha-ra) vetített karbantartási-javítási költsége jól mutatja, hogy a korosabb gépek üzemeltetési költsége nagyobb. A feldolgozott bázisgazdaságok adatállománya alapján viszont az is látható, hogy mind a korszerű, mind a kevésbé korszerűnek minősített erőgépek között egyaránt vannak, amelyeknek üzemeltetési költsége kedvező, míg másoké kedvezőtlen, ami azt is jelenti, hogy nemcsak a keleti, hanem a korszerű nyugati gépek esetén is előfordul a karbantartási-javítási költségek között jelentős eltérés. Meglepő azonban, hogy a korszerű gépeknél (az átlagot tekintve) a fajlagos karbantartási-javítási költség a nagyobb alkatrészárak ellenére sem nő jelentősen, ugyanakkor a halmozott adatok szerint a gépek öregedésével többnyire kisebb, míg a kevésbé korszerűeknél nagyobb. (Példaként lásd az MGI egy korábbi feldolgozásából az 5. táblázatot. Az erőgépek típusok sze- 8

4 rinti adatait az Agrofórum évi 9. szám oldalain közöltük.) Az 5. táblázat kapcsán meg kell jegyezni, hogy az ott látható számok a gazdaságban működő összes traktor adatai, tehát a feltüntetett használati idő alatt nem azonos traktorok szerepelnek. Mivel az öregebb kort nem minden erőgép éri meg és a költségesebben üzemelőket előbb selejtezik, a táblázat kedvezőbb képet mutat, mintha a munkába állított összes traktort 20 évig üzemeltették volna. E hibától eltekintve a lényeg, hogy a gépek teljes üzemeltetési költségét nem csak a karbantartás-javítási költség, hanem az összes költség, különösen a gépár alapján számolt értékcsökkenés is lé- Megnevezés / 2013-ban átlag 2009 A gazd. B gazd. C gazd. A gazdaság és az erőgépek általános adatai Géppel művelt terület (ha) , Állatállomány (számosállat/ha) 0,284 0,324 0, ,1 0,434 0,411 0,180 Erő+munkagépek fajl. értéke (EFt/ha) 599,5 747,4 686,5 124,7 292,4 293,5 161,4 Erőgép motor teljesítm. ellátottság (kw/ha) 1,066 1,053 1,070 98,8 1,398 1,384 0,572 Erőgépek átl. motor teljesítmény (kw/db) 102,4 104,1 104,5 101,6 104,5 99,5 109,3 Erőgépek kihasználása (nha/kw) 12,0 11,6 12,1 96,2 11,4 9,4 14,7 Erőgépek átl. használati ideje (év) 11,9 13,0 12,4 109,6 13,4 15,1 10,5 Erőgépek kihasználása (mh/db) , Erőgéppel végzett munka (mh/ha) 12,59 12,15 12,53 96,5 16,39 13,10 7,87 Erőgéppel végzett munka (nha/ha) 12,8 12,2 12,9 95,3 16,0 13,0 8,4 Erőgépek fajlagos teljesítménye (nha/mh) 1,018 1,003 1,029 98,4 0,974 0,992 1,065 Erőgéptípusok száma (db/gazdaság) 22,7 23,7 23,0 104, Traktor motor teljesítm. ellátottság (kw/ha) 0,604 0,674 0, ,6 0,889 0,828 0,388 Traktorok átl. motor teljesítmény (kw/db) 86,3 91,5 90,3 106,1 87,0 93,5 100,2 Traktorok kihasználása (nha/kw) 16,1 13,4 15,0 83,4 12,6 11,5 17,4 Traktorok átl. használati ideje (év) 11,6 13,0 12,4 112,0 14,2 15,1 9,8 Traktorok kihasználása (mh/db) , Traktorral végzett munka (mh/ha) 9,39 9,76 9,13 103,9 12,06 8,59 8,23 Traktorral végzett munka (nha/ha) 9,61 8,87 9,29 92,2 11,18 9,49 6,49 Traktorok fajlagos teljesítménye (nha/mh) 1,033 0,926 1,024 89,6 0,928 1,104 0,822 Traktortípusok száma (db/gazdaság) 12,3 14,3 13,0 116, A karbantartás-javítás adatai Össz.gép karb.+jav. költség (Ft/ha) , Össz.gép karb.+jav. költség (Ft/nha) , Össz.gép karb+jav. költség (Ft/erőg.mh) , Az össz.gép karb.+jav. költségből az erőgépek ka.+jav. kölségének aránya (%) 62,9 62,1 63,4 98,6 64,0 58,3 59,4 Traktor karb.+jav. kölség (Ft/trakt.nha) , Traktor karb.+jav. kölség (Ft/trakt.mh) , Erőgép karb+jav. költség (Ft/erőg.nha) , Erőgép karb+jav. költség (Ft/erőg.mh) , Munkagép karb+jav. költs. (Ft/erőg.nha) , Össz karb.+ja. költs. megoszlás % anyag-alkatrész 50,3 51,3 49,7 102,1 55,8 42,5 55,7 műhely bér és rezsi 39,2 40,3 40,7 102,7 36,7 49,8 34,3 külső (idegen) javítás 10,5 8,4 9,6 80,0 7,5 7,7 10,0 Össz karb+jav. költs./telj. gépüz.költs. (%) 26,5 29,8 27,0 112,4 35,6 24,1 23,2 Össz karb+jav.költs./telj.gép-állóeszk.ért. (%) 12,1 14,4 12,8 118,9 19,5 9,6 10,6 Erő+munkag.-re fordított jav. (óra/ha) 3,28 3,90 3,50 118,9 5,80 4,98 1,64 Erő+munkag.-re ford. jav. (óra/erőgép nha) 0,256 0,320 0, ,1 0,363 0,383 0,195 Erő+munkag.-re ford. jav. (óra/erőgép mh) 0,261 0,321 0, ,1 0,354 0,380 0,208 Traktorra ford. jav. (óra/traktor nha) 0,109 0,138 0, ,7 0,176 0,165 0,059 Traktorra ford. jav. (óra/traktor mh) 0,113 0,128 0, ,5 0,164 0,183 0,048 Munkagépre ford. jav. (óra/erőgép nha) 0,115 0,153 0, ,9 0,158 0,190 0,115 Egy jav. órára jutó bér és rezsi (Ft/jav.óra) , táblázat A mezőgazdasági erőgépek és munkagépeik karbantartási-javítási költségének jellemző adatai az MGI bázisgazdaságokban Megjegyzés: Géppel művelt terület = szántó+szőlő+gyümölcs+kert, mh= műszakóra, nha= normálhektár. Forrás: MGI feldolgozás. 9

5 nyegesen befolyásolja, mert egyes nyugati gépek fajlagos ára többszöröse is lehet, a keleti gépekéhez viszonyítva. (Az MVH évi mezőgazdasági gépkatalógusában a kínált legolcsóbb kerekes traktor ára 94,7, a legdrágább 1236,3 EFt/kW.) Tehát a gépek optimális használati idejének meghatározásához minden költségtényezőt, de a fajlagos karbantartásijavítási költség mellett legalább a fajlagos értékcsökkenést is figyelembe kell venni. E két költség-tényező alapján is a gépek korlátlan ideig tartó (gazdaságos) üzemeltetésének lehetősége kizárható. A használati idő növekedésének okai Hazánkban az erőgépek átlagos használati ideje elsősorban azért nő, mert a géppótlás nagyon mérsékelt. Ez nagyrészt a rendszerváltás eredménye, mert míg a mezőgazdaságban 1994-ben még új erőgépet vásároltak, 1995 és 2006 között évente átlagosan csak db-ot, tehát az évinek kevesebb, mint felét ben a jelentősnek is nevezhető új-gép támogatásnak köszönhetően évente már új erőgép vásárolására került sor, ami e támogatás nagyrészt megszűnésével, illetve a válság hatására csökkent: így az éves beszerzés 2010-ben db-ra esett, majd ez között db-ra módosult. A I. félévi adatok ígéretesek (6. táblázat), mert a gazdaságok jelentősen több erőgépet vásároltak, mint a korábbi évek azonos időszakában. A vásárlások zöme a második negyedévben realizálódott támogatásnak köszönhetően traktor volt, így feltételezhető, hogy a II. félévben ez a vásárlási lendület csökken. Tény azonban, hogy mind a évi, de különösen a évi gépbeszerzés a kb. 160 ezer darabos mezőgazdasági erőgépállomány pótlásához (esetleg fiatalításához) (Mh/év) 1 (Mh) halmozva 2 Karb+jav. halm.-ból 3 Karb+jav+écs.halm. 4 kevésbé korszerű korszerű (%)* kevésbé korszerű korszerű (%)* kevésbé korszerű korszerű (%)* kevésbé korszerű korszerű (%)* , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,9 5. táblázat A kevésbé korszerű és a korszerű traktortípusok fontosabb átlagos teljesítés- és költségadatai Megjegyzés: 1 = A tárgyévi tényleges műszakóra teljesítések 2 = a haszálati idő oszlopban jelzett évek alatt teljesített összes műszakóra 3= a évi árszinten számolt karbantartási+javítási költség (Ft/nha) a halmozott adatokból számolva 4 = a évi árszinten számolt karbantartási+javítási+értékcsökkenési költség (Ft/nha) a halmozott adatokból számolva *= a korszerű adata a kevésbé korszerű %-ában Megnevezés I. félév Kerekes traktorok Arató-cséplő gépek Magajáró rakodók ebből: teleszkópos homlok- és forgó Egyéb magajárók Mindösszesen táblázat Értékesített mezőgazdasági erőgépek hazánkban (darab) Forrás: AKI 10

6 Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok 7. táblázat A mezőgazdasági erőgéppark fontosabb adatai 2000-ben és 2013-ban Megjegyzés: * = Az összes gazdaságra vetítve. ** = Mezőgazdasági területet használókra vetítve. *** = A évi adatok becsültek, mert a gazdaságok az állományt nem pontosan jelentették. **** = A kw a tonna-kategória alapján becsült, mert a KSH a tehergépkocsinál a kw-ot nem gyűjtötte. Forrás: KSH, ÁMÖ 2000, GSZÖ Gazd-i szerv. Egyéni gazd. Egyéni gazd./ gazdasági szerv. (%) Megnevezés Összesen /2000 (%) Mezőgazdasági terület (ezer ha) 2363,5 2155,2 3121,1 2435,3 5484,6 4590,5 91,2 78,0 132,1 113,0 A gazdaságok száma össz. (ezer) 8,4 8,4 958,5 484,7 966,9 493,2 100,5 50, ,1 5741,8 Átlagos mezőgazd. terület (ha)* 281,4 255,3 3,26 5,02 5,67 9,31 90,7 154,3 1,2 2,0 Átlagos mezőgazd. terület (ha)** 532,9 307,9 2,74 5,89 6,54 13,36 57,8 215,0 0,5 1,9 Állomány (db) Traktork ,6 102,1 363,6 466,8 Kombájnok ,5 114,8 114,0 220,1 Egyéb önjáró mgi. gép*** ,8 100,5 83,7 92,6 Tehergépkocsik ,4 69,3 145,8 213,2 Erőgépek összesen ,1 98,7 249,8 341,9 Az állomány átlagos kapacitása (kw/db) Traktork 72,4 89,2 41,3 56,0 48,0 61,9 123,2 135,6 57,1 62,8 Kombájnok 141,3 201,3 97,1 139,5 117,8 158,8 142,5 143,7 68,7 69,3 Egyéb önjáró mgi. gép 70,7 77,9 32,7 50,1 53,3 64,8 110,2 153,2 46,2 64,2 Tehergépkocsik 77,7 72,4 66,3 66,2 70,9 68,2 93,2 99,8 85,3 91,4 Erőgépek összesen 81,1 95,4 46,9 61,6 56,6 69,3 117,6 131,5 57,8 64,6 Tehergépkocsik átlag (tonna) 4,16 4,85 2,93 3,12 3,43 3,66 116,6 106,6 70,4 64,3 Az állomány összes (ezer kw) kapacitása Traktork 1929,2 1891,2 4003,1 5544,3 5932,3 7436,5 98,0 138,5 207,5 293,2 Kombájnok 799,8 677,4 626,6 1033,0 1426,3 1710,4 84,7 164,9 78,3 152,5 Egyéb önjáró mgi. gép 498,9 499,5 193,0 297,2 691,0 799,6 100,1 154,0 38,7 59,5 Tehergépkocsik **** 816,0 360,6 1015,6 703,1 1831,6 1063,8 44,2 69,2 124,5 195,0 Erőgépek összesen 4043,8 3428,7 5838,3 7577,7 9881, ,3 84,8 129,8 144,4 221,0 Az állomány (kw/1000 ha) mezőgazdasági terület Traktork 816,2 877,5 1282,6 2276,7 1081,6 1620,0 107,5 177,5 157,1 259,5 Kombájnok 338,4 314,3 200,8 424,2 260,1 372,6 92,9 211,3 59,3 135,0 Egyéb önjáró mgi. gép 211,1 231,7 61,8 122,0 126,0 174,2 109,8 197,4 29,3 52,7 Tehergépkocsik 345,2 167,3 325,4 288,7 334,0 231,7 48,5 88,7 94,3 172,5 Erőgépek összesen 1710,9 1590,9 1870,6 3111,7 1801,6 2398,5 93,0 166,3 109,3 195,6 Az állomány (db/1000 gazd.) Traktork 3172,3 2511,1 101,1 204,3 127,8 243,6 79,2 202,1 3,2 8,1 Kombájnok 673,8 398,6 6,7 15,3 12,5 21,8 59,2 227,1 1,0 3,8 Egyéb önjáró mgi. gép 840,1 759,2 6,2 12,3 13,4 25,0 90,4 198,9 0,7 1,6 Tehergépkocsik 1250,6 590,3 16,0 21,9 26,7 31,6 47,2 137,2 1,3 3,7 Erőgépek összesen 5936,8 4259,2 130,0 253,8 180,4 322,2 71,7 195,3 2,2 6,0 elégtelen volt, tehát az erőgéppark elöregedik. A 2014-ben kezdődött pénzügyi ciklusban a támogatás (feltételezhetően) csökken, így a géppark átlagos használati ideje tovább nő, és ezzel a korosabb gépek üzemeltetési költsége is egyre nagyobb lesz. Mindez indokolja, hogy a közeljövőben az erőgép-beruházások ösztönzését az eddiginél sokkal fontosabb feladatként kell kezelni. A másik alapvető ok (szintén a rendszerváltás következtében) hazánkban kialakult kedvezőtlen birtokméret. A mezőgazdasági erőgépek száma (db) 2000 és 2013 között 8,9 %-kal mérséklődött, az összes kw kapacitás pedig 11,4 %-kal nőtt, így az egy erőgépre eső teljesítmény (átlagos erőgépméret kw/db) nőtt (22,4 %). Mivel a gépállomány mennyiségében döntő változás nem következett be, a gépek átlagos kapacitásának emelkedése miatt a mezőgazdasági területre vetített kw/ ha gépellátottság 33,1 %-kal emelkedett. Ez úgy következett be, hogy a gazdasági társaságok fajlagos erőgépállománya mérséklődött, míg az egyéni gazdaságoké jelentősen nőtt, így az egyéni gazdaságokban az erőgépállomány már most is sokkal nagyobb, mint a gazdasági társaságokban (7. táblázat) és e mellett a társas gazdaságok (valamint egyéb szolgáltatók) még jelentős volumenű gépi munkát is végeznek az egyéni gazdaságok számára. A változás oka, hogy a rendszerváltás után az egyéni gazdaságok száma nőtt, a társas gazdaságok száma, valamint átlagos területük pedig mérséklődött. A KSH adatai igazolják, hogy 11

7 a nagyobb területű gazdaságok hektáronkénti (kw/ha) erőgépeinek száma a gépek jobb kihasználása eredményeként lényegesen kevesebb, mint a kisebbeké. Az egyéni gazdaságokban az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági gépek száma viszont nagyon kevés, pl ban is csak 0,204 db traktor, 0,015 db arató-cséplő gép, 0,012 db egyéb magajáró és 0,022 tehergépkocsi, összesen 0,253 db erőgép jutott egy gazdaságra, (tehát 5 gazdaságra jut egy traktor, és mintegy 20 gazdaságra egy másféle erőgép). E gazdaságok tehát nagymértékben ki vannak szolgáltatva a gépi munkát végző vállalkozóknak, így minden gazdaság törekszik arra, hogy saját géppel, legalább egy saját traktorral rendelkezzen, aminek köszönhetően az egyéni gazdaságok gépállománya gyors ütemben nő. Így 2000 és 2013 között a kw/ha erőgép-ellátottság a gazdasági társaságoknál 1,711-ől 1,591-re (93,0 %) mérséklődött, az egyéni gazdaságokban pedig 1,871- ről 3,112-re (166,3 %) nőtt (7. táblázat). Fontos továbbá, hogy pl ben az egyéni gazdaságoknál az erőgép-ellátottság az 1-10 ha mezőgazdasági területű birtokoknál 3,194 kw/ha, az ha birtokoknál pedig ennek csak kb. harmada, 1,068 kw/ha volt. Az egyéni gazdaságokban a gépek számának növelése érdekében a korosabb gépeket nem selejtezik, a kihasználás csökken, a gépüzemeltetés-, valamint a termelés költsége folyamatosan emelkedik, a termelés eredményessége pedig mérséklődik. A 7. táblázatból az is látható, hogy 2000 és 2013 között a gazdasági társaságoknál az átlagos erőgépméret 81,1-ről 95,4 kw/db-ra, tehát 17,6 %-kal nőtt, az egyéni gazdaságokban 46,9-ról 61,6 kw/db-ra, 31,5 %-kal emelkedett. Egyébként az erőgépek átlagos motorteljesítménye mind az üzemben lévő gépállománynál, mind a vásárolt erőgépek átlagos adatai szerint egyaránt nőtt. Ezért az is fontos, hogy a nagyobb teljesítményű erőgépek kihasználására több figyelmet kell fordítani, egyébként a fajlagos üzemeltetési költség a csekélyebb idő- és teljesítmény-kihasználás miatt is emelkedik. (A mezőgazdasági erőgépállomány és évi adatait részletesebben lásd az Agrofórum szám oldalain.) Összegzés A és évi erőgépállomány, valamint géphasználati idő adatainak összevetése azt mutatja, hogy a hazai erőgéppark helyzete romlott, az elégtelen újgép-beszerzés, valamint a selejtezések elmaradása miatt a korosabb gépek állománya nőtt. Kedvező viszont, hogy a korszerűbb erőgépek aránya egyre számottevőbb, de ha a növekvő gépállomány kihasználása csökken, a korszerűbb és egyben jelentősebb beszerzési árak miatt ez (sajnos) nem minden esetben vezet a gépüzemeltetés költségének mérséklődéséhez. Az egyéni gazdálkodók átlagos birtokmérete még napjainkban is nagyon kicsi, így nagyobb részük nem rendelkezik saját erőgéppel, ezért ki vannak szolgáltatva a gépi munkát szolgáltatóknak. E kedvezőtlen helyzet ellensúlyozására gépeik számát ugyan növelik, de anyagi helyzetükből adódóan többnyire csak korosabb gépekkel, ami a gépállomány további elöregedéshez vezet, és amiért a gépüzemeltetés, illetve a termelés költségének további számottevő emelkedése várható. A hazai helyzet romlását csak a birtokméret, illetve a táblaméretek növelésével, illetve ennek erkölcsi, anyagi és adminisztratív (hatékony) támogatásával lehetne mérsékelni. SAJTÓKÖZLEMÉNY Egészséges talajokat az egészséges életért Ezzel a jelmondattal indul útjára 2015-ben a Talajok Nemzetközi Éve, amely felhívja a figyelmet a tudatos és fenntartható talajművelés és tápanyag-gazdálkodás, a nemzetközi összefogás fontosságára öt az ENSZ 68. Közgyűlése nyilvánította a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a Talaj Világnapjának. A rendezvénysorozat fő célja, hogy tudatosítsa mindenki számára a talaj alapvető szerepét az élelmiszerbiztonságban, a fenntartható fejlődésben, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és nem utolsó sorban az emberi életben. A szervezők szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét is a hatékony stratégia- és jogszabályalkotás fontosságára a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás és a talajvédelmi erőforrások fenntartható használatának területén. Az ünnepi év során az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Nemzetközi Talajtani Unió (IUSS) számos rangos eseményt szervez majd. A talaj évének nyitó eseményeit december 5-én New Yorkban, az ENSZ székházában, valamint Rómában és Bangkokban, a FAO székházában rendezték. Számos országban, köztük Magyarországon is, megemlékeznek a Talaj Világnapjáról. A magyar nyitórendezvényt december 8-án Gödöllőn tartották. A talajvédelem jelentőségének tudatosítását hazánk is támogatja, és megfelelő figyelemmel kezeli a talajvédelem kérdéskörét mind a szakterületi stratégiák, mind a jogszabályok megalkotása terén. A NÉBIH 2015-ben az állandó szakmai rendezvények mellett a lakosság számára szervezett programokkal szeretné majd felhívni a figyelmet a talajok szerepére a mindennapi életben, valamint a talajállapotok megóvásának fontosságára. 12