Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai Vállalati szintű irányítás Vállalati szintű információs kapcsolat Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai Ellátás Gyártás Elosztás Rakodás, belső mozgatás irányítása Alapanyagraktár irányítása Gyártásirányítás Készáruraktár irányítás Rakodás, szállításirányítás Logisztikai alapfolyamatok A logisztikai információs hálózat felépülése
Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja,
a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek),
a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását, amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni.
A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok, a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.
beszállítók B 1 B i B n alkatrész, szerelvény elosztó raktárak...... AER 1 AER j AER m összeszerelő üzemek...... SZÜ 1 SZÜ λ SZÜ p készáru elosztó raktárak...... KER 1 KER ε KER r felhasználók F 1... F ω... F u Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termék-összeszerelő rendszer felépítése
DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank A virtuális vállalat modellje
Virtuális vállalat, mint új paradigma amely a következő sajátosságokkal rendelkezik: megosztja a szakértelmet és erőforrásokat, lehetőséget ad kis- és középvállalatoknak feladataik világszínvonalon és autonóm módon való ellátására, számítógéppel információs hálózatba összekötött autonóm egységek jelennek meg, amelyekben minden egység csak egy csomópont. A hálózatban általában több nyitott vagy zárt értékképző elosztói fogyasztói gyűjtő újrahasznosító lánc képezhető.
A virtuális vállalatok logisztikai modelljére a következők jellemzők: minden elemnél megjelennek a belső és a külső logisztikai feladatok, a belső logisztikai feladatok a termelési (gyártási) vagy szolgáltatási logisztikán kívül kiterjednek a hulladékkezelési és újrahasznosítási, a beszerzési és az elosztási logisztikának a belső vállalati szférában jelentkező részeire, a külső logisztika a beszerzési,- elosztási és újrahasznosítási logisztika a vállalaton kívül megoldható feladatait jelenti, amit megosztva kell ellátni a virtuális vállalat logisztikai centrumával, a virtuális vállalat elemei között általában anyag és információ (ennek része az érték és pénzforgalom is) áramlik, de vannak olyan viszonylatok ill. esetek, amikor csak az információáramlás érvényesül, ilyenek: a bankok és virtuális vállalat elemei közötti információ áramlás az anyag-áramláshoz kapcsolódó pénzforgalmat vezérli és regisztrálja, így anyagáramlás a dolog természetéből adódóan nem fordul elő, a virtuális vállalat logisztikai központja koordinálja, hatékonyabbá teszi a kooperáló vállalatok közötti anyagáramlást,
fokozza a logisztikai kapacitások kihasználását és összevon olyan logisztikai feladatokat, amelyek a közvetlenül kooperációs kapcsolatban nem lévő vállalatokra is kiterjednek, mindezeknél a logisztikai tevékenységeknél az anyagáramlás fizikai lebonyolítását (pl. szállítás, tárolás, rakodás, csomagolás stb.) nem vagy csak részben végzi a Virtuális Logisztikai Centrum, azokat a termelő-, szállító-, raktározó-elosztó autonóm vállalatok bármelyike teheti, a VLC éppen a fizikai folyamatok leválasztása következtében nagyobb mértékű globalizációt tesz lehetővé, a virtuális vállalatnál a logisztikai kapcsolatok a vevőre (lakósságra), mert így válik lehetővé a pontonkénti(családonkénti) eladás: Pont of Sale (POS) és a gyártó és vevő teljes integrációja: Home-Order and Receive- Market (HORM), ha a VLC csak a diszponálást, az irányítást és a regisztrálást végzi, így ehhez csak az információáramlás működtetése szükséges, ha a VLC fizikai anyagáramlási feladatoknak egy jelentős részét a VLC-be centralizálja, akkor a logisztikai szolgáltató központ feladatát is elláthatja, de csak akkor tekinthető ez az eset virtuális vállalatnak, ha továbbra is az elemek között a logisztikai információk áramlása a domináns
A virtuális vállalat logisztikai tervezési és irányítási modelljei csak globális problémákra terjednek ki, de illeszkedni kell a virtuális vállalat egyes elemeinek belső logisztikájához. A globális logisztikai tervezési és irányítási modell fontosabb elemei a következők: termelő vállalatok beszállító rendszerének kialakítása, szállítási módok, szállítást végző vállalatok megválasztása termékcsoportonként, a gyűjtő- elosztó raktárközpontok (DSC), szállítóegységek számának, helyének meghatározása, a VLC szervezetébe tartozó elemek megválasztása, a VLC telephelyén lévő egységek kiválasztása, közvetlen termelővállalattól vagy raktártól való beszállítás meghatározása termékenként, termékcsoportonként, rendelések lebonyolítási rendjének kialakítása, kiszállítások ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakományképző eszközök feladathoz való hozzárendelése, beszállított áruk készletszintjének meghatározása, gyűjtő és elosztó raktárak optimális kiválasztása, készletkapacitások meghatáro-zása, kiszállítandó termékek ütemezése, szállító-rakodó eszközök, egységrakomány-képző eszközök megválasztása, kiszállítást végző vállalat, kiszállítási célállomás (termelő üzem, gyűjtő-elosztó raktár, közvetlen vevő) megválasztása, gyűjtő-elosztó raktárakba történő be- és kiszállítások ütemezése, eszközök és szállító vállalatok megválasztása, az anyagáramhoz kapcsolódó információáramlási rendszer kialakítása.
Fontos döntések: mely logisztikai feladatokat kell megoldani autonóm módon a kooperáló vállalatoknak, mely feladatok tartoznak a VLC hatáskörébe, mely esetben kívánatos tiszta VLC-t ill. vegyes VLC-t alkalmazni. Elemezni kell, hogy a VLC a virtuális vállalat mely elemeire vonatkozóan adjon döntéseket, az egyes vállalatok mely feladataira terjedjen ki tevékenysége, a virtuális vállalat mely logisztikai elemei működjenek a VLC szervezetében amelyeket célszerű a VLC-be koncentrálni. Különösen a következő feladatoknál válhat előnyössé a VLC alkalmazása: bizonyos anyagok, áruk közös beszerzése, megrendelése, bizonyos áruk, anyagok közös elosztása, bizonyos áruk és anyagok raktározásának a megoldása, bizonyos logisztikai feladatokhoz (szállítás, rakodás, csomagolás stb.) logisztikai kapacitás biztosítása. A globális logisztikai rendszer irányítási modelljében meghatározó fontosságúak: az irányítási stratégiák jó megválasztása, a virtuális vállalat együttműködő elemei között az információs kapcsolat mélysége, kiterjedtsége, az információ áramlás formája.
Az irányítási stratégiáknak a következő kérdésekre kell választ adni: milyen elvek érvényesüljenek a beszerzéseknél, beszállításoknál a partnerek kiválasztásánál, a szállítási, fuvarozási és egyéb logisztikai feladatokat ellátók kiválasztásánál, a logisztikai eszközöknek az egyes feladatokhoz való hozzárendelésénél, a kiszolgálási sorrendek, útvonalak megválasztásánál, a gyűjtő-elosztó raktárak készletszintjének áruszintenkénti meghatározásánál. A tervezési és irányítási modellek megoldásánál széles körben kerülnek alkalmazásra optimalizálási eljárások, szakértői rendszerek és szimulációs módszerek. Az esetek egy jelentős része sztochasztikus vagy fuzzy modelleket is igényel.
Virtuális logisztikai vállalatok osztályozása Rendszer fenntartása: Résztvevő egységek: Struktúra: Koordináció rövid távú, hosszú távú. Tevékenységi köre: állandóak, dinamikusan változnak. egyszerű, mellérendelt, hierarchikus hálózatszerű. egyenrangú csomópontok, hierarchikusságot, prioritást tartalmazás. tiszta, vegyes. Láthatóság: csak közvetlen közelébe való csomópontra lát rá, távolabbi csomópontra is rá lát.
Virtuális logisztikai vállalat struktúrája Egyszerű virtuális logisztikai vállalat V 1 V 4 VLC V 2 V 3 V i virtuális vállalat eleme VLC virtuális logisztikai központ Mellérendelt virtuális logisztikai vállalatok VLC 1 VLC 2 VLC 3
Hálózatszerűen működő virtuális logisztikai központ VLC 1 VLC 2 VLC 3 VLC 4 VLC 5 VLC 6
Hierarchikus felépítésű virtuális logisztikai vállalatok VLC 1 VLC 2 FVLV VLC 4 VLC 3