Felelősen, egészségesen, biztonságosan
A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi Főosztály jaraij@lab.hu 1 433 0396
Statisztika 2013. I-IX.
Feketemunka - Bár számát (8291 eset, október 31-ig) és arányát (13%, október 31-ig) tekintve nem az első, mégis a legfontosabb szabálytalanság, mert a legnagyobb kárt okozza mind a munkavállalóknak mind a költségvetésnek, mind a társadalomnak - A feketemunka hétköznapi kifejezés, a szakmai megnevezés bejelentés nélküli illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás - Mindkét esetben (külön-külön is) feketemunkáról beszélünk
Feketemunka - Okait tekintve a tudatosság kiemelendő a többi szabálytalansághoz képest (munkáltató rövid távú pénzügyi érdeke), de vannak kivételek (régi szabályok rögzülése, téves jogértelmezés) - A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre (Mt. 42. (1). bek.) - tartalmi elemek, formai hibák - Színlelt szerződések problematikája - A bejelentési kötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza (16. (4) bek.) előzetes bejelentés! - Fokozatosan növekvő arányú az egyszerűsített foglalkoztatás szerinti feketemunka aránya, itt a bejelentési kötelezettséggel jön létre a munkaviszony és a bejelentési szabályokat az Efo. tv. (2010. évi LXXV. tv. 11. ) szabályozza
Munkabér - Minimálbér, garantált bérminimum, garantált bér fogalmi elhatárolások minimálbér: alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni (Mt. 136. (1) bek.) garantált bérminimum: legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben (390/2012. Korm.r. 2. (2) bek.) garantált bér: a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetén legalább az alapbér felét elérő garantált bér megállapítása is kötelező - Kinek jár minimálbér és kinek garantált bérminimum? bírói jogértelmezés: két feltétel együttes megléte: a munkakör betöltéséhez szükséges (szabály alapján) és ténylegesen rendelkezik is vele
Munkabér - Távolléti díj számítása: korábban 174-es osztószámot kellett alkalmazni: egyszerű de igazságtalan, 2013. augusztus 1-től a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával (az egy napra jutó havi bér kiszámolásánál az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanap számmal kell a havi bért elosztani, az egy órára járó bér megállapításánál pedig az így kapott összeget kell elosztani a napi munkaórák számával)
Munkabér - Bérpótlékok, műszakpótlék - rendkívüli munka: ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén - a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár; a bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít - vasárnapi pótlék: vasárnapi munkavégzés esetén 50%, ha kizárólag több műszakos/készenléti jellegű/kereskedelmi tv. hatálya alatt - műszakpótlék: ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár - éjszakai bérpótlék: 22-06 közötti munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár - készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár
Munkabér - a munkabér védelme - A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni (úgy, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja) - a munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni - a munkáltató követelését a munkabérből csak akkor vonhatja le, ha munkavállaló hozzájárult előzetesen (a levonásmentes munkabérrészig), vagy ha az előlegnyújtásból ered - elszámolás a munkaviszony megszűnésekor - felmondás esetén legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat
Munkaidő, pihenőidő - általános teljes napi munkaidő, hosszabb teljes napi munkaidő, rövidebb teljes napi munkaidő és részmunkaidő fogalmainak tisztázása -rendkívüli munkaidő elrendelése (írásban), nyilvántartása, maximális időtartama (250 óra) és ellentételezése - szabadság mértéke (alapszabadság, pótszabadság), kiadása, megváltása és nyilvántartása
Munkaidő, pihenőidő - nyilvántartással kapcsolatos problémák: valódiság, hitelesség, teljesség, ellenőrizhetőség - a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni (ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó) - nyilvántartás kiváltása - a munkaidő-beosztás frissítése esetén nem elegendő a változás naprakész feltüntetése, szükséges az írásban közölt munkaidőbeosztás hónap végén történő igazolása is. Kizárólag a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartása vezethető ily módon; a készenlét és a szabadság tartamát továbbra is az eddigi szabályok szerint, naprakészen [az Mt. 134. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően] kell nyilvántartani
Munkaidő, pihenőidő - munkaidő-keret alkalmazása körüli problémák - a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani (ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni) - időtartama - a kezdő- és befejező időpontját közzé kell tenni - munkaközi szünet és ledolgozása : 6 óra után 20 perc, kilenc óra után további 25 perc; nem a munkaidő része - napi pihenőidő megfelelő kiadása (11 óra egybefüggő) -heti pihenőnap és heti pihenőidő: hetenként két pihenőnap, melyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók, azonban megállapítható e helyett heti pihenőidő is: hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő, vagy negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló pihenőidő
Egyszerűsített foglalkoztatás - létszámkorlát megsértése: alkalmi munka esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő Mt-s munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát lehet így foglalkoztatni ( a létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a következő naptári évre nem vihető át) - időkorlát megsértése: idénymunka, vagy idénymunka és alkalmi munka esetén az együttes időtartam a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg - szerződésmódosítás tilalma: érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn - bejelentés és bevallás fogalmainak keverése
Köszönöm a figyelmet!