Csngrádi Kistérség Egyesített Alapfkú Oktatási Intézménye Szent László Általáns Iskla Halmzttan hátránys helyzetű tanulók integrációját segítő prgram (stratégia)
Bevezetés Isklánkban a 2008/2009. tanévtől kezdjük el a halmzttan hátránys helyzetű gyerekek integrációját segítő prgram működtetését. Az esélyegyenlőség és a hátránykmpenzáció minél sikeresebb megvalósítása érdekében szükséges a kapcslódó dkumentumk felülvizsgálata, kidlgzása, az új szemléletmód elterjesztése, megfelelő tvábbképzések elindítása és a személyi, tárgyi feltételek flyamats javítása. A prgramban résztvevő tanulók nevelése és ktatása a közktatási törvény 95. -a (1) bekezdésének j. pntja alapján kiadtt integrációs prgram alkalmazásával történik. Az isklai integrációs prgram a következő elemeket tartalmazza: Az alkalmazás feltételei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer Elvárható eredmények Intézményi önértékelés Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia kialakítása 1.1.Helyzetelemzés az integráció szempntjai, elvárható eredményei alapján Gyereklétszám váltzása a feladat-ellátási helyen Elláttt gyerekek/tanulók száma 2005/2006 tanév 2006/2007 tanév 2007/2008 tanév 2008/2009 tanév Összlétszám: 209 189 194 197 HH/HHH 119/ nincs 109/nincs adat 132/44 130/40 adat Átmeneti és tartós 8 10 7 8 állami nevelésbe vettek Gyógypedagógiai ktatás 28SNI+4BTM 30SNI+1BTM 33SNI+3BTM 27SNI+12BTM Az intézményi létszám statisztikai szempntból stagnál. A rmló gazdasági körülmények és a laksság munkakörülményeinek rmlása eredményeként az SNI+BTM (19,7%), a hátránys (65,9%) és halmzttan hátránys (20,3%) helyzetű tanulók aránya jelentősen nagybb, mint a kistérségi átlag.
Osztályk Gyermekek, tanulók száma sztálynként Tanulólétszám az sztályban Tanulólétszám az sztályban az sztályszervezés módja szerint HH HHH SNI+ BTM 1. 15 9 2 1 1. b 16 6 2 2+1 2. 23 18 3 3 3. 16 15 7 5+1 4. a 17 10 2 4+1 4. b 18 13 4 2 5. 29 19 4 3+4 6. 23 16 5 1+2 7. 15 11 8 4+2 8. 25 13 3 2+1 A fenti táblázatból látható, hgy a tanulók száma az alsóban magasabb, mint a felsőben. Ennek ka a visznylag jelentős elvándrlás. Tvábbá az is megállapítható, hgy az SNI, HH, HHH tanulók aránya biznys sztálykban (pl. 3. és 7. sztály) nagyn magas. Tanév Az intézményi szlgáltatásk eredményessége (lemrzslódás) Évflyamismétlők aránya (%) Összlét számn belül HH / HHH gyerekek körében 4/nincs SNI gyere kek Magántanulók aránya (%) Összlét számn belül HH / HHH gyerekek SNI gyere kek Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) Összlét számn belül HH / HHHgyerekek körében SNI gyere kek 2005/2 006 1,4 adat 13 0,9 1,7/nincs adat 3,6 0 0 0 2006/2 2/nincs 1,8/nincs 0,9/nincs 007 2 adat 12 1,1 adat 3,3 0,5 adat 3,3 2007/2 008 1 1,5/4,5 3 1,5 2,2/6,8 3 0 0 0 2008/2 009 (terv) 1 1,4/4 3 0,5 0,8/2,5 3 0,5 0,8/2,5 0 rszág s átlag 2005/2 006 2,11% 0,61% 0,37% Az adatkból látható, hgy az összlétszámt tekintve a lemrzslódási mutatóink lényegében az rszágs átlag alatt maradnak. A HH/HHH és SNI gyerekek mutatói visznt meghaladják az rszágs átlagt (2-4 szerese)
Gimnázium (%) Tvábbtanulási mutatók Szakközépiskl a (érettségit adó képzés) (%) Szakisklai képzés (%) Speciális szakiskla (%) Nem tanult tvább (%) Tanév Össze HH/H S Össze HH/H S Össz HH/H Össz HH/ S Össze HH/H S sen HH NI sen HH NI esen HH SNI esen HHH NI sen HH NI 2005/2 006 10/ nincs 30/ nincs 40/ nincs 10/ nincs 10/ nincs 15 adat 0 38 adat 0 39 adat 50 4 adat 25 4 adat 25 2006/2 007 8 17/0 0 28 33/17 0 64 50/83 100 0 0 0 0 0 0 2007/2 008 12 18/0 0 33 31/20 0 47 38/60 60 8 13/20 40 0 0 0 2008/2 009 20 8/0 0 43 56/33 0 37 36/67 100 0 0 0 0 0 0 Orszá gs átlag 2005/2 006 36,6% 43,1% 19,0% 1,3% Általánsságban elmndható, hgy tvábbtanulási mutatóink az rszágs átlagnál rsszabbak. Különösen kevés a gimnáziumba felvett diákjaink száma és sk a szakisklában tvábbtanulóké. A helyzet a hh/hhh tanulók esetében még súlysabb. Kmpetencia mérések eredményei Országs kmpetencia -mérés eredménye Iskla átlaga 2003 2004 2006 2007 Országs átlag Iskla átlaga Országs átlag Iskla átlaga HH / HHH tanulók átlaga Országs átlag Iskla átlaga HH / HHH tanulók átlaga Országs átlag Szövegértés 6. évflyam 8. évflyam Matematika 6. évflyam 8. évflyam 510 500 498 509 500 474 500 460 488 500 482 505 478 474 500 436 Nincs adat 512 529 524/505 516 Nincs adat 497 500 Nincs adat 497 Nincs adat 493 461 438/396 500 Nincs adat 494 551 Nincs adat 491 Az rszágs kmpetenciamérés isklai eredményei lényegében gyengébbek, mint az rszágs átlag (különösen matematikából) vagy a körül mzgnak.
Prgramk Tanórán kívüli prgramkn való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi prgramkban? Létszám (%) Tervezett létszám (%) 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Összlét számn belül Alapfkú művészetktatás 18 Kisebbségi HH / HHH tanulók körében Összlét számn belül Nincs adat 20 HH / HHH tanulók körében Összlétszámn belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámn belül HH / HHH tanulók körében Nincs adat 20 27/25 22 30/28 prgram 0 0 0 0 0 0 0 0 Isklatthn és napközi 60 58/nincs adat 64 65/nincs adat 65 64/67 66 70/69 Szakkör 34 Nincs adat 30 Nincs adat 41 44/40 52 51/42 Tömegsprt 30 Nincs adat 25 Nincs adat 26 25/16 28 26/18 Isklai nyári tábr 0 0 0 0 8 Nincs adat 11 5/5 Erdei iskla 0 0 0 0 0 0 15 8/7 Prgram k Isklán kívüli segítő prgramkban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi prgramkban? Létszám (%) Tervezett létszám (%) 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Összlétszámn belül HH/ HHH tanulók körében Összlétszámn belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámn belül HH / HHH tanulók körében Összlétszámn belül HH / HHH tanulók körében Útravaló Prgram 0 0 0 0 0 0 2 3/5 Arany Jáns Prgram 0,5 0,9/0 0 0 0,5 0,8/0 0,5 0,7/0 Tanda 0 0 0 0 0 0 0 0 Egyéb 0 0 0 0 0 0 0 0 Az iskla lehetőségeinek (és az igényeknek) megfelelően igyekszik (bár ezt növelni lehetne) tanórán kívüli prgramkat biztsítani a tanulók részére. A prgramkn résztvevő hh/hhh tanulók aránya lényegében megegyezik az összlétszám arányával. Az isklán kívüli segítő prgramkban való részvétel csekély mértékű.
Pedagógusk módszertani képzettsége az intézményben Módszertani terület (min 30 órás képzés; pl.: kperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, prjektpedagógia, drámapedagógiai, stb.) Képzések ideje (év) Résztvevő főállású pedagógusk Eltérő szükségletű gyermekek integrált nevelése 1998 4 Játék és tánc az óvdában és az általáns iskla I-IV. sztályában 2002 3 Hagymánys és új módszerek az általáns isklai kémia tanításban. 2003 1 Alternatív pedagógiai módszerek hasznsítása az írás, lvasás és számlás tanításában, illetve az eltérő képességek kibntakztatásában. 2003 1 Módszertan az átmenet megkönnyítésére tanítóknak és tanárknak 2006 1 A tanulási zavark megelőzése és csökkentése a diszlexia-prevenciós lvasástanítási módszerrel. 2007 4 Mzgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és ldására. 2008. 2 Az intézmény pedagógusainak infrmatikai felkészültsége Infrmatikai végzettségű pedagógusk száma: 10fő Nem tanári főisklai infrmatikai végzettség: 1 fő Oktatási infrmatikus: 1 fő Számítógép-kezelő (használó): 3 fő Pedagógus tvábbképzés (30-60 órás): 3 fő Pedagógus tvábbképzés (60-120 órás): 1 fő Számítástechnikai prgramzó: 1 fő Semmilyen infrmatikai ismerettel sem rendelkező pedagógusk száma: 10 fő Új módszerek alkalmazása az isklában Differenciált ktatást támgató pedagógiai módszerek alkalmazása (pl.: kperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, prjektpedagógia, drámapedagógiai, stb.) Nem jellemző A kulcskmpetenciák fejlesztését támgató ktatási prgramk alkalmazása Nem flyik Újszerű tanulásszervezési eljárásk alkalmazása (prjekt, témahét, mdulárisan szervezett ktatási prgram, műveltségi terület tantárgy bntás nélküli ktatása, egyéb) Nem jellemző Az intézmény pedagógusainak módszertani és infrmatikai téren jelentős fejlődésre van szüksége ahhz, hgy az ktatásban-nevelésben az esélyegyenlőség elveit és az új módszereket alkalmazni tudja!
Pedagógiai munkát segítő szakemberek rendelkezésre állása az intézményben Szakemberek száma Heti órakeret Elláttt tanulók száma gyógypedagógus 2 31,5 27SNI+13BTM 1-8. lgpédus 1 2 4 1-8. fejlesztőpedagógus 1 1 2 1-2. isklapszichlógus Gyermek és ifjúságvédelmi felelős rma pedagógiai asszisztens/dajka egyéb 1 1 10 1-8. Ellátásban érintett évflyamk Isklánkban rendelkezésre áll (vagy a tvábbképzési tervben beütemezett) az a szakembergárda, amely biztsítani tudja, hgy minden gyermek képességeinek, adttságainak megfelelő nevelést, ktatást, képzést kapjn. Infrastruktúra és hzzáférés az intézményben Eszköz/létesítmény darab beszerzés évefelújítás/építés/ Az eszközt / létesítményt használó számagyermekek, tanulók HH / HHH gyermekek, tanulók száma sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók száma lgpédiai fglalkztató, egyéni fejlesztő szba 2 2004 44 34 20 27SNI+13BTM nyelvi labr 0 számítástechnikai szaktanterem 1 2003 167 105 34 22SNI+11BTM számítógép (min. P4 szintű) 8 167 105 34 22SNI+11BTM ebből internet hzzáféréssel 8 167 105 34 22SNI+11BTM interaktív tábla 0 szkenner 1 nymtató 4 Digitális fényképezőgép 0 videkamera 0 Web kamera 1 prjektr 0 trnaterem 1 1992 197 130 40 27SNI+13BTM
trnaszba 0 öltöző 2 1992 étkező vagy ebédlő 1 1992 150 130 40 vízöblítéses wc 20 197 130 40 szükségtanterem/csprtszba 2 33 15 4 3SNI+2BTM tanári szba 1 könyvtár 1 A felmérésből látható, hgy a rendelkezésre álló eszközök már csak az alapfeltételeit biztsítják annak, hgy a közismereti tantárgyakat a kr kihívásainak megfelelően ktathassuk. Az intézmény infrmatikai infrastruktúrája nem alkalmas az IKT eszközökkel támgattt ktatás- nevelési pedagógiai módszerek bevezetésére. Szervezetek, intézmények Cigány kisebbségi önkrmányzat Családsegítő Gyermekjóléti szlgálat Védőnők x Kistérségi ktatási x intézmények Pedagógiai x Szakszlgálat Csanyteleki x Napközitthns Óvda Csanytelek község x önkrmányzata Civil szervezetek (Kérjük srlja fel azkat) Csanyteleki Nagycsaláds Egyesület Csanyteleki Diáksprt Egyesület Csanyteleki Plgárőr Egyesület Csanyteleki Rekreációs Egyesület Intézményi és szervezeti együttműködések Együttműködés jellege Rendszeres kapcslat (gyakriság) Alkalmi találkzók (jelölje X-szel) Nincs kapcslat (jelölje X-szel) - - - X Az iskla törekszik a nyitttságra, próbál széleskörű kapcslatrendszert kiépíteni. x x X X X
1.2.Célrendszer és elvárható eredmények Bármilyen szempntból hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztsítása az ktatási flyamatban. Olyan támgató lépések, szlgáltatásk tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják isklai sikerességüket. Ezért fnts, hgy minden gyermek képességének, adttságának megfelelő nevelést, ktatást, képzést kapjn. Ennek érdekében támgatni kell: az integrált nevelést, az integrációs ktatás feltételeinek javítását, az esélyek kiegyenlítését célzó prgramk intézményi bevezetését, az egyéni fejleszthetőséget mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggndzás terén. hgy tvábbképzések révén a módszertani kultúra kibővítésével, a pedagógusi szemlélet váltztatásával a pedagógusk és a pedagógiai munkát segítő más alkalmazttak fel tudjanak készülni az együttneveléssel járó kihíváskra. a tanulók tvábbhaladási esélyeinek növelését a társadalmi beilleszkedés elősegítését befgadó intézményi környezet kialakítását infrastruktúra, eszközellátttság javítását. Ezek eredményeként: Nő az évflyamvesztés nélkül tvábbhaladó hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók aránya. Csökken az intézményben a tankötelezettségikr határa előtt az isklai rendszerből kikerülők száma. Ehhez minden szakmai és pedagógiai segítséget biztsít az intézmény. (Pl.: knzultációs lehetőség adtt időpntkban, tankönyv, feladatlap differenciált, egyénre szabtt összeállítása, könyvtár mindennaps igénybevételi lehetősége, stb.) Javulnak az rszágs kmpetenciamérések eredményei az rszágs átlagt meghaladó legalább 1-2%-s - mértékben. Ennek megvalósításáhz a pedagógusk mdern, hatékny módszerek alkalmazásával, differenciált óravezetéssel, a tehetségek gndzásával, az alapkészségek fejlesztésével járulnak hzzá. A szülőkkel rendszeres, jó együttműködés alakul ki. Ehhez fnts a pnts infrmációáramltatás, a szülők, tanulók igényeinek rendszeres felmérése, figyelembe vétele. 2. Az isklába való bekerülés előkészítése: 2.1.Az óvdából az isklába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvdával Egyszer történik meg, és sha vissza nem hzható az a nagy pillanat, amikr a gyermek először lépi át az iskla küszöbét. Rajtunk pedagóguskn is sk múlik, hgy milyen lesz a pillanat, és milyen a flytatás. A siker érdekében együtt kell munkálkdni az óvónőknek, a szülőknek és a pedagógusknak! Kiemelt pedagógiai feladatk: A neveltségi hátrányk fkzats csökkentése Egészséges napirend és szkásrendszer kialakításával, a szcializáció fkzats fejlesztése, az érzelmi - intelligencia növelése. Beszédfejlesztés, az esetleges nyelvi hátrányk csökkentése. Fejlesztő fglalkzásk szervezése.
Őszi, tavaszi tennivalók: A leendő elsős tanítók meglátgatják a nagycsprts óvdáskat. Az óvdásk is ellátgatnak az isklába, ahl játéks frmában megismerkednek az isklával. Mesedélelőtt szervezése az óvdában a tanítók részvételével. Játékdélután, kirándulás szervezése (gyermeknap) A nagycsprts szülők tájékztatása az isklai szkásrendszerről. Beszélgetés, tanácsadás a szükséges taneszközökről. Nyíltnap szervezése, szülők meghívása az első sztályba. A tanterem díszítése. Az isklai életbe való beilleszkedés segítése, a fkzatsság, a játéksság elveinek alkalmazásával, megfelelő isklai környezetben (játszósark, szőnyeg, bútrzat). Az óvda által elvégzett isklaérettségi vizsgálat eredménye alapján differenciáltan kell a gyermekekkel való bánásmódt megválasztani, egyénre szabttan a fejlesztést megtervezni a hátrányk minél teljesebb leküzdéséért. Felelős: Óvdavezető, tagintézmény-vezető, IPR-vezető, leendő első sztályskat tanító pedagógusk. 2.2.Hetergén sztályk kialakítása a jgszabályknak megfelelően [11/1994. MKM rend. 39/D és 39/E ] Intézményünkben 1-1 évflyamn általában 1 sztállyal dlgzunk, így nincs lehetőség nem hetergén sztályk szervezésére. Azkn az évflyamkn, ahl 2 sztály indítására van lehetőségünk a jgszabályi előíráskat mindig betartjuk. (lásd 2. ldal: gyermekek és tanulók száma sztálynként) 3. Együttműködés - partnerségi kapcslatk kiépítése 3.1. Együttműködés a szülői házzal Az isklahasználók legszélesebb autnómiáját biztsítja intézményünkben a Szülői Munkaközösség, amely a szülői véleménynyilvánítás hivatals fóruma. A szeptemberi szülői értekezleteken kerül sr az sztálynkénti két SZMK választmányi tagmegválasztására vagy megerősítésére, akik tagjaik közül megválasztják a vezetőséget. Az SZMK elnökével a rendszeres kapcslatt az isklavezetés tartja. Az SZMK választmányi ülésein az iskla igazgatója tájékztatást ad az éves munkatervről, a szülőket, tanulókat érintő kérdésekről. A szülők és a pedagógusk együttműködésére az alábbi fórumk szlgálnak: Családlátgatás: Személyes megbeszélésre ad lehetőséget a rendszeres családlátgatás. (Ez elsősrban az első és az ötödik sztálykban kerül előtérbe, mivel itt történik sztályfőnökváltás.) Természetesen minden alkalmmal kell élni e lehetőséggel, amikr szükségesnek érezzük. Vigyázni kell aznban arra, hgy a szülők ne érezzék tlakdásnak, vagynfelmérő látgatásnak. Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek ptimális fejlesztésének érdekében. Felelősök: sztályfőnökök Szülői értekezlet:
A szülőkkel való kapcslattartás legegyszerűbb és leginkább bevált színtere a szülői értekezlet. Előtte minden alkalmmal fgadóórán várjuk az érdeklődő szülőket. Feladata: a szülők és a pedagógusk közötti flyamats együttműködés kialakítása, a szülők tájékztatása az isklai célkról, feladatkról, lehetőségekről, az rszágs és helyi közktatás-plitika alakulásáról, váltzásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskla és a szaktanárk értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, isklai magatartásáról, a gyermek sztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az isklai és az sztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, prblémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és tvábbítása az intézmény vezetői felé. Felelősök: sztályfőnökök Fgadó óra: A szülők és a pedagógusk személyes találkzása. Feladata: biztsítani a szülőknek a gyermek neveltségi és tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését - a törvényben előírtaknak megfelelően, egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése knkrét tanácskkal. (tthni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggndzás, tvábbtanulás, magatartási prblémák, személyiségzavark, stb.) Felelősök: sztályfőnökök, szaktanárk Nyílt napk: A nyílt tanítási napk célja, hgy az órákn tudják megfigyelni gyermeküket a szülők, illetve, hgy a tanári kérdéskultúrát, követelményt megfigyelhessék. Feladata: biztsítani, hgy a szülők betekintést nyerjenek az isklai nevelő és ktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák leflyását, tájékzódjanak közvetlenül gyermekük és az sztályközösség isklai életéről. Felelős: tagintézmény-vezető Családi nap Minden évben május utlsó péntekjén egy szórakztató jellegű napt tartunk, amelyen tanárk, diákk és szüleik kötetlen frmában játszanak, majd a napt a közösen elkészített vacsrával zárjuk. Felelős: tagintézmény-vezető Írásbeli tájékztatás: Feladata: a szülők tájékztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különféle isklai vagy sztályszintű prgramkról. Felelősök: sztályfőnökök Kötetlen beszélgetések: A szülőkkel való együttműködés jól megfigyelhető a tanításn kívüli rendezvényeken. Szívesen és aktívan vesznek részt a karácsnyi ünnepélyen, a farsangn, a gyermeknapn. A kötetlen beszélgetések nagyn alkalmasak arra, hgy a gyermekekről, családról, iskláról is szót váltsunk. Elégedettségi felmérések: Szükség van arra is, hgy a szülők rendszeresen véleményt nyilváníthassanak az isklai életről, munkáról. Ezért elengedhetetlen a szülők körében kétévente az elégedettségi felmérést elvégezni, elemezni. Az ebben leírtakat figyelembe véve tvábblépni, szükség esetén a pedagógiai prgram ide vnatkzó pntjait módsítani.
Felelős: minőségirányítási csprt vezetője Közös előadásk: Nagybb hangsúlyt kell frdítani arra, hgy a szülőkkel közösen vegyenek részt a pedagógusk a mindenkit érintő, nevelési, pszichlógiai előadáskn. A hallttak közös feldlgzása, a gyakrlatban való hasznsítása javítja az egységes nevelési elvek alapján történő személyiségfejlesztést. Feladat: minden tanév első szülői értekezletén a szülők igényeinek felmérése. Felelősök: sztályfőnökök A szülői értekezletek, a fgadóórák időpntját az isklai munkaterv évenként határzza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választtt képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az isklavezetéssel, a nevelőtestülettel, a tanuló sztályfőnökével. A szülők intézményünket anyagilag is támgatják és bekapcslódnak a társadalmi munkaakciókba is. 3. 2. Együttműködés gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal A gyermek fejlődésének minden hibája, a nevelődés minden hiányssága kiderül az általáns isklai ktatás-nevelés srán, ezért a gyermekekért felelős pedagógus kötelessége, hgy jól ismerje növendékeit és környezetüket, azk fejlettségi és neveltségi szintjét. Sikerre az számíthat, aki előítéletek nélkül közelít gyermekhez, szülőhöz. A veszélyeztetett és halmzttan hátránys helyzetű tanulók feltérképezése minden tanév elején megtörténik, majd az kk flyamats feltárása és a teendők megszervezése közös feladat. Az iskla gyermekvédelmi tevékenysége hárm területre terjed ki: prevenció a gyermek fejlődését veszélyeztető kk feltárása a gyermek fejlődését veszélyeztető kk megszüntetése A gyermek és ifjúságvédelmi munka részvevői: Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat Plgármesteri hivatal gyámügyi előadója Isklánk ifjúságvédelmi felelőse Védőnő Osztályfőnökök A gyermekvédelmi feladatrendszer szakaszai - a prevenció és a krrekció - egységes flyamatt képeznek. Először is rendszeres családlátgatáskkal törekszünk pntsan felmérni a hátránys és halmzttan hátránys helyzetben lévő tanulók élet és munkakörülményeit, alapt szlgáltatva ezzel a tvábbhaladás kedvezőbb alakítására. Ezeken a látgatáskn az sztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős és szükség esetén az önkrmányzat gyámügyi előadója vesz részt. Minden pedagógus fkzttan figyelemmel kíséri ezen tanulók isklai előmenetelét, magatartását. Egyéni beszélgetésekkel, a lehetőségekhez mért maximális segítségnyújtással törekszik prblémáik megldására. Az egészséges személyiségfejlesztés minél teljesebb megvalósítása érdekében az iskla szrs együttműködésben végzi gyermekvédelmi tevékenységét a gyermekjóléti szlgálattal.
Lehetőség nyílik a pedagógusk és a területi gndzó rendszeres találkzására, a közösen megldandó feladatk megbeszélésére. Ifjúságvédelmi felelősünk szükség szerint vesz részt esetmegbeszéléseken a Gyermekjóléti Szlgálat dlgzóival. A tapasztalatkat egymás között megsztva segítik e fnts feladat maradéktalan ellátását. A Gyermekjóléti Szlgálat helyi dlgzója rendszeresen jellemzést kér az isklai gyermekvédelmi felelőstől a naprakész infrmáció érdekében. Rendszertelen isklába járás esetén is családlátgatás keretében győződünk meg a hiányzás kairól. Indklatlan hiányzás esetén az sztályfőnök felszólítást küld a szülőnek, tvábbi igazlatlan hiányzás esetén a jegyzőnek. A szciálisan rászruló tanulóink részére étkezéshez, tankönyv- és tanszervásárláshz, tanulmányi kiránduláshz segélyt kérünk. A tanulókat és a szülőket tájékztatjuk azkról e lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez prblémáik megldása érdekében frdulhatnak. Felelős: tagintézmény-vezető, gyermek és ifjúságvédelmi felelős 3.3. Együttműködés az egészségügyi szervekkel Az egészségügyi intézmények dlgzói közül az isklarvs és a védőnő rendszeresen végzik a tanulók vizsgálatát, szűrését. Az isklafgászati ellátást a fgszakrvs évi megállapdás alapján végzi, s előre egyeztetett időpntban szűri, kezeli a tanulókat. Az isklarvs, a védőnő és a fgrvs is kérésre szívesen tart egészségügyi felvilágsító előadást, sztályfőnöki órát. Felelős: tagintézményvezető-helyettes 3.4. Együttműködés a szakmai szlgálatkkal Nevelési Tanácsadó Szrs munkatársi kapcslatban állunk. Pedagógusaik kérésünkre elvégzik a tanulók vizsgálatát, s egyéni fglalkzáskat tartanak az arra rászrulóknak Csngrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizttság Kérésünkre elvégzi a beküldött tanulók vizsgálatát, javaslatt tesznek a tanulóval fglalkzó pedagógusknak a bánásmód mikéntjére, elrendelik a különböző számnkérés alóli felmentéseket, a speciális ktatási frmákat, az egyéni fglalkzási időkeretet. Nyilatkznak a tanuló után igényelhető nrmatíva frmájáról. Szükség esetén kntrllvizsgálatra berendelik a tanulókat. Felelős: tagintézmény-vezető 3.5. Együttműködés középfkú ktatási intézményekkel Intézményünk rendszeres kapcslatt tart azkkal a középfkú ktatási intézményekkel, melyek 8. sztályt befejező tanulóink tvábbtanulását biztsítják. Feladat: A tvábbtanuló 8. sztálysk széleskörű tájékztatása érdekében a középisklák képviselőjének meghívása sztályfőnöki órára, szülői értekezletre. Tanítványainknak lehetővé tesszük a középisklák által rendezett nyílt napn való részvételt.
A megyei pályaválasztási kiállítást szervezett frmában látgatják meg 7-8. sztálys tanulóink, ahl a megye középisklái képviseltetik magukat, mutatkznak be leendő tanulóiknak és szüleiknek. Felelős: pályaválasztási felelős Együttműködés középisklákkal a tehetséggndzó középiskla pályázat megvalósításában. Felelős: tagintézmény-vezető Az intézményi minőségirányítási prgramnak megfelelően kérdőíves felmérés segítségével tájékzódunk a tanulók beilleszkedéséről. A tvábbtanuló gyermekek eredményeinek visszajelzése alapján felmérés az összesítő adatk elemzése, megfelelő knzekvenciák levnása, szükség esetén a helyi tantervek kiegészítése. Felelős: tagintézmény-vezető 3.6. együttműködés a civil szervezetekkel Intézményünk rendszeres kapcslatt tart és keres azkkal a civil szervezetekkel, amelyek isklánk működését segítik: tanulmányi és sprtversenyek szervezésével, támgatásával, tanulmányi kirándulásk támgatásával, év végi és év közbeni jutalmazáskkal, szabadidős prgramk szervezésével stb. Ezek a következők: Csanyteleki Nagycsaláds Egyesület Csanyteleki Diák és Szenir Sprtegyesület Csanyteleki Plgárőr Egyesület Csanyteleki Rekreációs Egyesület Európai Csanytelekért Alapítvány A kapcslattartásért, együttműködésért felelős a tagintézmény-vezető. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei 1. Kulcskmpetenciákat fejlesztő prgramk, prgramelemek 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés 1.1.1. Tanulási és magatartási zavark kialakulását megelőző prgramk Olvasás és írástanítás Az általáns isklai ktatás egyik legfntsabb alapeleme az lvasás és írástanítás. Ehhez felhasználjuk Meixner Ildikó: JÁTÉKHÁZ című könyvét. Emellett az első sztályban sk időt frdítunk a fejlesztésre, a beszédszervek mzgásának tudatsítására (szájmzgás, a hangszalagk rezgése a nyelv mzgása). A gyermekek életkri sajátsságait figyelembe véve a szókincsfejlesztés tárgyakkal, képekkel történik, egyre magasabb nyelvi szinten. A betűtanítás fő elve a hármas asszciáció kialakítása: a hang akusztikus képe, a betű vizuális képe, a hang beszédmtrs emlékképe. A betűtanítás srrendjével a hmgén gátlás nem alakul ki. A szótagsrk, szópárk lvasásának állandó gyakrlása megszünteti az lvasás technikai prblémáit, pntssá, egyenletes ritmusúvá teszi az lvasást.
Az lvasási prgramunkhz késleltetett írástanítás kapcslódik. A térirányk skldalú gyakrlása után, a betűelemek elsajátítása következik. Az alaps előkészítő munka után az írás technikai (fizilógiai) prblémát nem kz. Feladat: Elsődleges célunk, hgy a helyi sajátsságkat figyelembe véve a műveltségbeli, valamint a nyelvi hátránykat mielőbbi hatékny fejlesztő munkával csökkentsük, s tanulóinkat alkalmassá tegyük az lvasás- és írástanulásra, valamint játéks módszer alkalmazásával a pszichlógiai gátakat felldjuk. Felelős: elsős tanító Egyéni órák 1.-4. évflyamn az alapkészségek és ismeretek elsajátítására sztálynként heti két óra (a pedagógus döntése alapján a részvétel kötelező) 5.-8. évflyamn magyar nyelv és irdalm, illetve matematika tantárgyakból az lvasás, szövegértés és a matematikai eszköztudás előmzdítása érdekében sztálynként heti egy-egy óra (a pedagógus döntése alapján a részvétel kötelező). Feladat: a lemaradó tanulók felzárkóztatása, meglévő hátrányaik csökkentése, tvábbhaladási esélyeik növelése Felelős: magyart és matematikát ktató pedagógusk Fejlesztő fglalkzásk Enyhén értelmi fgyatéks tanulók integrált képzése (a 2/2005.(III.1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadtt Sajáts nevelési igényű tanulók isklai nevelésének, ktatásának irányelve alapján készült 5/2006. (VII.27.) OKM rendelet 1. számú mellékletének felhasználásával. Évflyamnként minimum heti 3-4 óra/tanuló létszámtól és a fgyatéksság jellegétől, súlyától függően összevnással a közismereti tárgyak ktatásának segítésére. (maximum 8 fő/csprt) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő fglalkztatása (diszlexia, diszkalkulia stb.) a nevelési tanácsadóval kötött megállapdás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett. Évflyamnként minimum heti 3-4 óra/tanuló létszámtól és a tanulási zavar jellegétől, súlyától függően összevnással (maximum 8 fő/csprt) Lgpédiai fglalkzás a nevelési tanácsadóval kötött megállapdás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett. Gyógytestnevelés a nevelési tanácsadóval kötött megállapdás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett. (Közktatási törvény 52. (8)) Isklapszichlógia a nevelési tanácsadóval kötött megállapdás szerint és a nevelési tanácsadó ellenőrzése mellett. Feladat: a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási flyamatban tartósan akadályztt, a testi, érzékszervi, beszédfgyatéks tanulók fejlesztése, prevenciója, habilitációja, rehabilitációja. Felelős: fejlesztő pedagógusk Szülői fórum A diákönkrmányzat bevnásával legalább évente kétszer egy fórumt indítunk el, ahl esetleg külsős előadó bevnásával - diákk, tanárk és szülők együtt beszélgetnek tanulásról, nevelésről. Ahl a szülőket esetleg megtaníthatjuk arra, hgyan lehet együtt tanulni a gyerekkel, tanulás-módszertani, pszichlógiai ismereteket adunk át nekik, módszertani tanácskkal látjuk el őket ( például hgyan lehet memóriát, lgikai gndlkdást stb. fejleszteni).
1.1.2. A tanulók önálló életkrnak megfelelő kreatív tevékenységére épülő fglalkzásk Tanórai fglalkzásk keretében A magasabb sztálykban a tanórák anyagától függően az alkalmaztt individualizált fglalkztatás lehetőséget biztsít a tanulók önálló alktótevékenységének kibntakztatására, az egyéni képességek alktó megjelenítésére. Hangsúlyzttan valósítható meg a rajz és vizuális kultúra, a technika tantárgyak óráin, de a magyar fgalmazásk, az irdalmi alktásk elemzése, megjelenítése rajzban, drámapedagógiai feldlgzásban ugyanúgy lehetőséget biztsít a kreativitásra, mint a matematikai feladatk skldalú, egyéni megldásai. Az önálló ismeretszerzésre nevelés leghatéknyabb módszere a kellő mtiválás, a sikeres alktásk, prdukciók elismerése, a dicséret. Feladat: Egyéni segítségnyújtás, dafigyelés, fejlődés figyelemmel kísérése. Felelősök: tanítók, szaktanárk Otthni kutatómunka srán A történelem, magyar, természetismereti tantárgyak házi kutatómunkákra épülő beszámlói, környezetismereti gyűjtőmunka, a különböző kiselőadáskra való felkészülés szintén az önálló ismeretszerzés egyik frmája. Ehhez a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulóknak az isklai könyvtárban rendelkezésre álló szakirdalm hzzáférhetővé tételével, az infrmatika szaktanterem délutáni használatának biztsításával adjuk meg a megfelelő segítséget. A nevelői útmutatásk, a nymtatási és fénymáslási lehetőség ingyenes biztsításával segítjük a hátránys helyzetű tanulók ez irányú tevékenységét. Feladat: Érdeklődési kör szélesítése a mtiváció hatáss alkalmazásával. Egyénre szabtt segítségnyújtás a minél igényesebb, színvnalasabb prduktumk előállítása érdekében. Felelősök: tanítók, szaktanárk Napközis fglalkzásk keretében Elsősrban az 1-4. sztály tanulóinak biztsíttt a napközis fglalkzás keretében a különböző szabadidős tevékenységek alkalmával az önálló, alktó tevékenykedtetés. A kézműves és egyéb szabadidős fglalkzásk az éves prgramban megtervezetten kapnak szerepet a gyermekek fglalkztatásában. A tanév rendjéhez és az évszakkhz igazdva, az ünnepek köré csprtsíttt, szélesebb nyilvánsságnak is helyet adó fglalkzásk az egyéni önmegvalósításra is lehetőséget teremtenek. A tanulók munkáiból készült kiállítás jól szlgálja a mtivációt, ösztönöz jbb, tökéletesebb alktásra. A munkadarabk elkészítéséhez szükséges anyagkat, eszközöket az iskla biztsítja. Feladat: A fglalkzásk színesítése, az önmegvalósítás segítése az egyéni alktáskban. A nívó fkzats emelése. Felelősök: napközis nevelők Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szlgálja. Isklánk különösen az infrmatika és a ftó-média szakkörök működését támgatja. Mindegyik szakkör indításáról- a felmerülő igényeknek és az iskla lehetőségeinek
figyelembe vételével minden tanév elején az iskla igazgatósága dönt (szervezésük legalább 10 tanuló jelentkezése esetén indklt) Feladat: tehetséggndzás, a gyermekek skldalú fejlesztése Felelős: szakkört vezető pedagógus Diákönkrmányzat által szervezett fglalkzásk Isklánk az éves munkatervében a diákönkrmányzattal egyeztetve rendszeresen szervez az ünnepek köré csprtsíttt kézműves napkat (karácsny, húsvét). Ezeken a fglalkzáskn a különböző technikák elsajátításával, szakember irányításával valósíthatják meg egyéni ötleteiket a résztvevők. A rendezvények költségeit pályázatkkal teremtjük elő. Feladat: Az önálló tanulást, kreativitást fejlesztő isklai prgramk skálájának szélesítése, a prgramkn való teljes részvétel biztsítása. Évenkénti igényfelmérés elvégzése (szeptember). Az isklai rendezvények sikeréről tanév végi elégedettségi vizsgálat a tanulók és a szülők körében. Felelősök: diákönkrmányzatt segítő pedagógus, tagintézmény-vezető 1.2. Eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése 1.2.1. Tantárgyi képességfejlesztő prgramk Tehetséggndzó fglalkzásk Ismeretes, hgy a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók között ugyanúgy száms gyermek emelkedik ki valamely területen kimagasló képességével, melynek gndzása, áplása fnts feladata minden pedagógusnak Isklánkban ez előzetes igényfelmérések után alapvetően négy területen indítttunk el tehetséggndzó fglalkzáskat: Infrmatika: órarendben csprtbntással, órarenden kívül heti 1-2 óra. Angl nyelv: 5-8. évflyamn órarenden kívül heti 1-1 óra. Magyar nyelv és irdalm: 5-8. évflyamn az lvasás, szövegértés, nyelvhasználat fejlesztése érdekében heti egy óra. Matematika: 5-8. évflyamn a matematikai eszköztudás fejlesztése érdekében heti egy óra. Feladat: a fglalkzáskn való részvétel biztsítása, a fglalkzásk célrendszerének felállítása, a fglalkzásk sikerességének elemzése év végén. Felelősök: a fglalkzáskat vezető pedagógusk Tanulmányi versenyek A tanulási képességek terén a különböző versenyekre való felkészülés, felkészítés teljes mértékben ingyenes tanulóink részére. A különböző többletfglalkzásk mellett a jól felszerelt szakkönyvtár és az ingyenes internet használat is segíti a felkészülést. A versenyek nevezési díját és a tanulók utaztatását az isklai költségvetésből biztsítjuk. Feladat: A tehetséggndzó versenyeken való részvétel minél teljesebb biztsítása (szakmai felkészítés, anyagi támgatás). Versenyeredmények éves elemzése.
Felelősök: szaktanárk 1.2.2. Kmplex művészeti prgramk Isklánkban a személyiség fejlődését azzal is segítjük, hgy az érdeklődő tanulók számára művészeti isklák bevnásával lehetőséget adunk különböző művészeti tevékenységekre: Zeneművészet: A Múzsa Alapfkú Művészetktatási Intézmény zenei előképző, szlfézs, zngra és hegedű tanszakkat indít. Táncművészet: A Classic Alapfkú Művészetktatási Intézmény társastánckat ktat. Képzőművészet: A Múzsa Alapfkú Művészetktatási Intézmény kézműves fglalkzáskat tart. A művészeti ktatás valamennyi frmája csprtkban történik, épít a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, figyelembe veszi életkri sajátsságaikat, s így gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja, frmálja személyiségüket. Mindkét művészeti iskla önálló szervezeti frmában működik, de isklánk helyet biztsít a működésükhöz és az általuk nyújttt pedagógiai szlgáltatáskat lehetőség szerint felhasználjuk az da nem járó tanulókat illetően is. Feladat: A művészetktatás fenntartása, népszerűsítése Felelősök: A művészeteket ktató tanárk 1.3. Szciális kmpetenciák fejlesztése 1.3.1. Mentálhigiénés prgramk A rhamsan váltzó szciális körülmények, a családk nagy részének rmló anyagi helyzete, a létbiznytalanság, a munkanélküliség egyre szélesedő skálája ellentmndáss helyzeteket teremt a családk között és a családn belül is, s mindez egyben a gyermekek magárahagyatttságát is hzza maga után. A nagyn krán önállósdó kisgyermekeknél a szülői felügyelet lazulása a mentálhigiénés szkásk kialakulását negatívan beflyáslja. A rendszeres tisztálkdás mellett az egészséges táplálkzás is csrbát szenved. Gyakri a reggeli nélkül isklába érkező tanuló. A divat már az általáns isklás gyermekek öltözködésében is megmutatkzik, mely gyakran az egészségtelen ruházat és cipő viselését eredményezi. Feladatunknak tekintjük az egészséges életmód kialakítására nevelést, a kárs szenvedélyek kialakulásának megelőzését. Felelősök: sztályfőnökök, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, tagintézmény-vezető Prgramunk az alábbiakból épül fel: Egészséghét szervezése minden évben Felelőse: Éves munkaterv alapján Témája: Egészséges táplálkzás főzés, ételbemutatók, bitermékek stb. Kárs szenvedélyek Testáplás, szépségáplás - kzmetikai, fdrászati bemutató Mzgáskultúra aerbic Osztályfőnöki órák a mentálhigiéniás témák feldlgzására Felelősök: sztályfőnökök Kmplex egészségnevelési prgram megvalósítása a tanév srán főként az egészségtan tantárgy keretében az alábbi témakörökben:
A mzgás és a személyi higiéné A táplálkzás Az emberi szexualitás Családi élet és kapcslatk Biztnság megőrzése elsősegélynyújtás Veszélyes anyagk drg, alkhl, dhányzás A környezet környezetvédelem Felelőse: éves munkaterv alapján prgramt vezető pedagógus 1.3.2. Közösségfejlesztő, közösségépítő prgramk A gyermekek és a szülők bevnásával, közösen szervezett és rendezett prgramk igénylik az egyedi, ötletes megldáskat, az önálló munkát, ill. csprts együttműködést (integráció): Farsang Családi nap Isklabál Erdei iskla Osztálykirándulásk Különböző túrák A felsős napközi által szervezett prgramk (mzi, vadaspark, fürdő, színházlátgatás) Ezen prgramk kötetlen tevékenységei segítik közelebb hzni egymáshz szülőt, diákt és pedagógust. Feladat: Az isklai prgramk skálájának szélesítése, a prgramkn való teljes részvétel biztsítása. Évenkénti igényfelmérés elvégzése (szeptember). Az isklai rendezvények sikeréről tanév végi elégedettségi vizsgálat a tanulók és a szülők körében. Felelős: diákönkrmányzatt segítő pedagógus, tagintézmény-vezető 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli prgramk, szabadidős tevékenységek 2.1. Mentri rendszer működtetése A mentr az a tanár, akinek kulcsfntsságú szerepe van az iskla és a szülők közötti kapcslattartásban. A szülővel flytattt négyszemközti beszélgetések srán tájékztatást ad a tanuló isklai fejlődéséről és általában az isklával kapcslats pedagógiai kérdésekről. Rendszeresen tájékztatja az isklavezetést a szülők véleményéről, kérdéseiről és javaslatairól. Olyan segítő, pártfgó, aki a gyermek isklai kapcslatrendszerének működtetését segíti, tanórai és tanórán kívüli tevékenységében tanácsadóként, segítőként a tanuló mellett áll. Intézményünk a község egyetlen (kis)isklája. Előnyei közé tartzik többek között a teljes körű személyes ismeretség. Minden pedagógus minden gyermeket személyesen ismer és visznt, s ez nem csak a név szerinti ismeretet jelenti, hanem a személyiség és a szciális környezet megnyugtató, reális és pnts ismeretét. Ezért fntsnak tartjuk, hgy az sztályfőnök minden sztályban betöltse a mentr szerepét. Ez eddig is így működött, különösebb váltztatásra ezen a területen nincs szükség. Kiemelt szerepe lesz ezt követően is az sztályfőnöknek, aki a személyiségfejlődés állandó nymn követésekr támgató, segítő véleménynyilvánítással, személyes ráhatással végzi
ktató-nevelő munkáját. Szükség szerint tájékztatja a gyermekeket tanító pedagóguskat, közvetít a tantestület, az isklavezetés, a szülők és a gyermekek között. A rendszer eredményes működtetésének feltétele aznban az abszlút bizalm, melyet a pedagógus - gyermek - szülő együttesen teremthet meg. 2.2. Művészeti körök Intézményünkben pedagógus irányításával két művészeti csprt működik: Énekkar (4-8. sztály), mely az énekelni szerető gyermekeknek ad lehetőséget az ének nyújttta élmény átélésére, a különböző isklai rendezvényeken való szereplésre, a bemutatókn, kulturális seregszemléken való részvételre. A közösség építő ereje, az együtténeklés csak pzitív hatással lehet a gyermekek személyiségfejlődésére. Diákszínjátszás (5-8. sztály), mely színházkultúra iránt fgékny gyermekeknek ad lehetőséget képességeik kibntakztatására. Mindkettő sk-sk ismeretet nyújt a résztvevőknek, sikerélményhez juttatja a gyermekeket a szereplések alkalmával, viselkedéskultúrát tanít, a szabadidő haszns eltöltését biztsítja, a jó hangulatú fglalkzásk ldják a feszültséget, kiegyensúlyzttá teszik a személyiséget. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek Az ktató-nevelő munka hatéknyságát beflyásló tényezők egyike a tanítás-tanulás srán alkalmaztt módszerek. A különböző adttságú, képességű, készségszintű, mtiváltságú tanulókkal való eredményes fglalkzás különböző eljárást, különböző módszert igényel. Akiknek különböző a munkáhz (tanuláshz) való visznya, különböző a képességbeli vagy fizilógiai terhelhetősége, azk elé más-más célt kell kitűznünk, más-más feladatkkal lehet egyéni teljesítményük szintjét a legjbban emelni. A szcikulturális hátrányk enyhítésére csak az egyénre szabtt, minden körülményt és adttságt figyelembe vevő sajáts módszer lehet eredményes. A gyermek, a helyzet, a feladat és természetesen a pedagógus személyisége is beflyásló tényező az eredményes és hatékny módszerek kiválasztásában. Nem lehet csupán egyetlen módszert kiemelni az alkalmazható módszerek széles skálájáról. Fnts megemlíteni, hgy a módszerek skszínűségében válgatva a nevelő mindig a leghatéknyabbnak vélt, a fejlesztést legjbban szlgáló módszert kell, hgy válassza. Az eredményes képességfejlesztés, tehetséggndzás, felzárkóztatás a következetesen vezetett tanítási órákn alapszik. A tanulás krszerű felfgásmódjának jellemző vnása a mtiváció, az érzelmi szféra fntsságának figyelembevétele. A személyiségfejlesztést, az ktató-nevelő munka hatéknyságát kedvezően beflyáslják: Az érdekes, élményszerű fglalkzásk, ahl a gyermekek örömmel vesznek részt, s érzik, hgy valamivel gazdagdtak, többet tudnak. A felfedezés izgalma, a sikeres prblémamegldás, az eredményes munka tudata, amely a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka kell, hgy legyen. Az önálló prblémamegldó gndlkdás kialakítása. A tevékenykedés. Az, hgy a megldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel. Ha az isklai élet úgy van megszervezve, hgy illeszkedik minden tanuló fejlődési sajátsságaihz, akkr természetesen a tehetséges gyermek, de a felzárkóztatásra szruló is megtalálja benne a helyét. Az integrációt segítő módszertani elemek közül kiemeljük az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést. Meg kell aznban említeni, hgy a kperatív tanulásszervezés, a gyakran alkalmaztt csprtmunka, az érdekes és skszínű
drámapedagógia is előfrdul a pedagógusk tanítási gyakrlatában, sőt a prjektmódszert is igyekszünk meghnsítani. 3.1. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Intézményünkben a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók integrációját segítő módszertani elemek leghatéknyabb frmája a differenciált tanulásszervezés. E módszer minden tantárgy tanítása srán alkalmazható, de leginkább a matematika és a magyar nyelv és irdalm tanításában nélkülözhetetlen, hiszen tanulóink képességei, ismeretei ezen a téren mutatják a legnagybb különbséget. A legeredményesebb tanulási módszer, amikr a tanulni szándékzó egyéni munkával, tapasztalati útn, próbálkzással, krábbi ismereteinek felhasználásával, újraszervezésével vagy analógia alapján igyekszik megtalálni a kitűzött prbléma helyes megldását, amelyhez a pedagógus flyamats, személyre szóló segítséget nyújt. A differenciált tanulásszervezési módszer, a váltzats tanítási-tanulási stratégia, a különböző képességű tanulók ismeretszintjéhez igazdó, különböző nehézségi fkzatú feladatk kitűzését, különböző tanulóknak ugyanazn feladat megldásáhz különböző időtartam biztsítását, skfajta egyéb didaktikai fgás alkalmazását jelenti. A módszer alkalmazásának célja a prblémamegldó képesség, ítélőképesség, találéknyság, rugalmasság, stb. tulajdnságk fejlesztése, a megfelelő, legptimálisabb terheléssel. Megvalósításában törekedni kell arra, hgy minden tanuló megtalálja a felkészültségéhez szükséges, az igényszintjéhez igazdó feladatsrt. A differenciálás kiterjed a: Különböző nehézségű feladatk kitűzésére, Az eszközhasználat mértékére, A feladatmegldáshz rendelkezésre álló időkeret meghatárzására, Az alternatív utak kiválasztására, alkalmazására, Az önállóság szintje szerinti differenciálásra. A differenciált tanulásszervezésben az egyes tanulók fejlettségéhez, fejlesztéséhez igazdó feladatk leggyakribb típusai: Ismerethiányk miatt szükséges ismeretpótló, Egyes ismeretekben biznytalan tanulók megerősítését célzó, Az alkalmazásban járatlank számára gyakrlást biztsító, Az önállótlanabbak részére tanulási módszereket alakító, A tehetségesebbek részére tvábbfejlesztő hatást biztsító váltzatk. Az egyéni bánásmód alkalmazásának pedagógiai stratégiája lyan nevelői magatartást követel, amely valamennyi tanuló személyiségének ismeretében az egyes tanuló szempntjából a leghatéknyabb pedagógiai eljárás alkalmazását kívánja meg. 4. Műhelymunka tanári együttműködés frmái 4.1. Értékelő esetmegbeszélések Az isklavezetés és az sztályfőnökök (mentrk) egyik alapvető feladata, hgy figyelemmel kísérjék a tanulók személyiségének fejlődését. Ezért évente legalább hármszr értékelő esetmegbeszéléseket tartunk, melynek célja a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók személyiségfejlesztése. Ennek érdekében fnts, hgy az sztályfőnök (mentr) naprakész infrmációval rendelkezzen a tanuló szciális, érzelmi helyzetéről (beszélgetőkör, tartalmas, őszinte kapcslat kialakítása a családsegítő szlgálattal, a gyermekvédelmi felelőssel).
Lényeges, hgy az esetmegbeszélésen őszintén a prblémák valódi kának feltárására törekedjünk, s a lehetséges megldási módk közül igyekezzünk mindig a leghatéknyabb módszert kiválasztani, amely a tanuló személyiségének leginkább megfelel. Az értékelő esetmegbeszélések, valamint a gyermeki személyiségben történt váltzáskat az egyéni fejlődési naplóba rögzítjük. 5. Hármhavnta kötelező kmpetencia alapú értékelési rendszer eszközei 5.1. Szöveges értékelés árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló A 4. pntban részletesen leírt értékelő esetmegbeszélések alkalmat adnak arra, hgy a gyermekek fejlődését segítő értékelő vélemény kardinális részeit a megadtt szempntk szerint rögzítse, valamint a tanulóval menet közben történt jelentős eseményeket feljegyezze az sztályfőnök (mentr). A gyermeki személyiség jellemzéséhez egységesen elfgadtt szempntrendszer kidlgzására van szükség, melynek elemei a következők: Helyzetfelmérés (tanulás iránti attitűd, tanulási stílus, énkép, interpersznális készségek, tanulási képességek, szciabilitás, viselkedési kultúra, emcinális tényezők) A tanuló szöveges jellemzése (Szcikultúrális helyzet, tanulmányi eredmény és szrgalm, magatartás és közösségben elfglalt hely, egyéniség és jellem, tanórán kívüli prgramkn, szabadidős tevékenységeken való részvétel) Fejlesztendő területek Fejlesztési terv (módszer, eszköz, idő, hely, eredmény) A mentri munka dkumentálása (cél, módszer, eszköz, eredmény) Értékelés hármhavnta (tanulmányi eredmény és szrgalm, különböző mérések eredményei, fejlesztő munka, egyéniség és jellem, közösségben elfglalt hely és magatartás, tanórán kívüli prgramkn, szabadidős tevékenységeken való részvétel és vállalt célk alapján) A nevelőtestület véleménye alapján elkészített hármhavnkénti összegző értékelést a szülővel megbeszéli az sztályfőnök, s az egyéni fejlődési naplóba csak a véleményegyeztetés után kerül dkumentálásra az értékelés. 6. Multikulturális tartalmak 6.1. Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban Intézményünkben a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók között cigány nemzetiségű gyermekek is vannak, ezért fntsnak tartjuk, hgy az egyes tantárgyak tananyagában a cigány kultúra elemi is megjelenjenek. Az alábbiakban azkat a tantárgyakat emeljük ki, amelyekbe beépülhet a cigány kultúra és hagymányk megismerése, áplása. Feladat: A tanmenetekben részletesen kell megjelölni a témakörökhöz kapcslható cigány kultúra elemeit. Felelősök: a felsrlt tantárgyakat tanító pedagógusk Magyar nyelv és irdalm 1-4. évflyam A cigányk Észak-Indiából származó világszerte élő eurpid nép. A cigányk rmának (jelentése férfi) nevezik magukat. A nem cigánykat pejratív gádzsó szóval illetik (jelentése paraszt, bugris, barbár). Oláh cigány a magyarrszági cigányk rmani anyanyelvű etnikai csprtja. Megkülönböztetünk még magyar anyanyelvű cigánykat, valamint beás rmán anyanyelvű cigánykat. E hárm csprt zárt, a csprtk közötti társadalmi kapcslatk minimálisak.
A legutóbbi ideig nincsenek írtt irdalmi alktásaik. A cigány nyelvnek nincs írásbelisége. Oka az analfabétizmus, és az, hgy vnakdtak ősi kultúrájuk zárt belső világának feltárásától. A tanulók személyiségfejlesztése srán fnts, hgy más népcsprtk hagymányaival is megismerkedjenek. Erre adnak lehetőséget a cigány mndókák, versek, mesék, szólásk, közmndásk, állandósult szókapcslatk csakúgy, mint a mndák, mesék, elbeszélések ismétlődő mtívumai: teremtéstörténet, család, barátság, ünnepek, babnák stb. Ma már műköltészetük jelentős alktói (Bari Kárly) segítenek értékeik megőrzésében. Környezetismeret, természetismert, egészségtan 1-6. évflyam A tanulócsprtkban végzett munka srán alakul ki a gyerekekben a többiekkel való együttműködési készség, a prblémák közös megbeszélése és megldás iránti igény. A cigányk más kultúráktól eltérő hagymánya különösen nagy figyelmet igényel az alábbi témákban: Család Ünneplés a családban Munkamegsztás a családban Családtagk nevei, rkni kapcslatk Vendégségbe megyünk Vendégek jönnek Fglalkzásk: lókereskedő, rézműves, edényfltzó, sátrs, halász, ksárfnó, kereskedő stb. Táplálkzási szkásk Évszakkhz kapcslódó ünnepek, hagymányk, rmaszkásk Időjáráshz kapcslódó cigányszkásk Rajz 1-8. évflyam A vizuális kultúra a látható, érzékelhető és a képzeletben megjelenő képi világgal, s annak az alktáskban való kivetülésével fglalkzik. E tantárgy tanítása évflyamnként más és más témákat adva lehetővé teszi a cigányk hagymányainak, szkásainak, művészetének megismerését. Tanulóink megismerik e népcsprt elvnt jeleit, szimbólumait, művészetét, felismerik különbségeit, így tájékzttsággal bírnak kultúrájukról, s tiszteletben tartják azt. A feladatk egyénre szabttak, a technikák választhatók. A cigányk fglalkzásai között találunk ksárfnókat, seprűkészítőket, rézműveseket, kézműipari termékeket előállító tevékenységeket. A meseillusztrációk srán mesegyűjteményeikből válgatunk, az öltözködés, ruhatervezés srán felhasználjuk hagymánys szín és frmavilágukat, ajándék, játék, és dísztárgyak készítésekr is a hagymánys technikákból építkezünk. Hn- és népismeret 5-6. évflyam Ez az a tantárgy, amelybe leginkább beépíthetők az etnikai ismeretek a háztól kiindulva az évszaknkénti munkákn keresztül a jeles napkig, a népviseletektől a jellegzetes ételeken keresztül a faluban lévő társadalmi kapcslatkig. Például a házak jellemzőinél, megbeszélhetjük a cigányk vándrló életmódját, illetve lakásaik jellemzőit, a népszkásknál a cigányk szkásait, ünnepeit, hiedelmeit, a magyar népviseletnél a cigány viselet jellegzetességeit, a paraszti munkáknál a cigány mesterségeket stb. Történelem 5-8. évflyam