BABAHÁZ ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM



Hasonló dokumentumok
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

Egyéb Jó gyakorlat megnevezése: Óvoda család újszerű gyakorlata bevontság, együttműködés

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/ DE OEC Óvoda

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

Az óvodai nevelés új tantervének margójára

Kedves Szülők, Gyerekek!

HATVANI VÖRÖSMARTY TÉRI ÓVODA

Nevelési céljaink, feladataink megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a tárgyi eszközök folyamatos szintentartását és bővítését.

TISZACSEGEI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAM

A WALLA JÓZSEF ÓVODA

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

(ÓVODA NEVE) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRÓL

BÖLCSŐDE AZ ÓVODÁBAN Többcélú intézmények I. Országos Konferenciája a MÓD-SZER-TÁR-ban. Budapest,

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Szakértői vélemény az

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM KERTVÁROSI ÓVODA Intézmény OM azonosítója: Készítette: Kertvárosi Óvoda Nevelőtestülete

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

A Rákosmenti Mákvirág Óvoda Pedagógiai Programja 2015

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

AMIT TUDNI ÉRDEMES A PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODÁRÓL

Mosolyt az arcokra! Tanoda

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

LIGET ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MESE-VÁR ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE (4130 Derecske, Városház u. 3) OM AZONOSÍTÓ: BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS SZAKMAI PROGRAM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Berhida Város Hétszínvirág Napköziotthonos Óvoda átdolgozott Nevelési Programjáról

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

Zuglói Zöld Lurkók Óvoda. Bemutatkozás

A Benczúr Gyula Utcai Óvoda Szombathely Kámon körzetében csendes, jó levegőjű, zöldövezeti környezetben helyezkedik el.

A környezettudatos életvitel alapozása az egészséges életmódra neveléssel. Pedagógusok az egészségért Konferencia Budapest okt.3.

A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvodájának Pedagógiai Programja 2016.

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

PEDAGÓGIAI PROGRAM MONTESSORI ELEMEKKEL

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Ákombákom Óvoda. Helyi Óvodai Program 2013.

EGYESÍTETT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PESTERZSÉBETI Budapest, Mártírok útja 205/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM. Budapest, 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette:Győri Borbála

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

TÁMOP-3.1.4/08/ Kom petencia al apú oktatás, egyenl ő ho z záférés bevezet ése Hévíz k özoktatási ne vel ési intézm é nye ibe n.

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A pedagógus önértékelő kérdőíve

NAPSUGÁR PEDAGÓGIAI PROGRAM

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat.

ÚTON AZ ISKOLA FELÉ. Hurrá! Nagycsoportos lettem!

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PTKT FIÓ Nevelési Program és PP I. fejezet 2011 A POGÁNYVÖLGYI KISTÉRSÉG ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2011

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

Kálozi Aranyalma Óvoda és Bölcsőde

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

PAJKOS NEVELÉSI PROGRAM

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

Reflexió- Hospitálás

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

I. BEVEZETŐ. Óvodahasználók igényeinek, szükségleteinek feltérképezése:

Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 4065 Újszentmargita, Rákóczi u /fax 52/ HELYI NEVELÉSI PROGRAM

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK

A környezet a VILÁG, ami bennünket, embereket körbe vesz, hatalmas és mi mégis úgy- ahogy eligazodunk benne.

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

TARTALOMJEGYZÉK Helyzetkép II. A program felépítése

EFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Faragó Utcai Óvoda 4029 Debrecen, Faragó u

Mosolykert Pedagógiai Program. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Mosolykert Óvoda

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

Évfolyam Óraszám 1 0,5

CSOPORTNAPLÓ. a projektszemléletû óvodai élethez.... csoport.../... nevelési év

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Egyszer régen édesanyám megfogta a kezemet. Búcsú az óvodától Projekt. Készítette: Vassné Csontos Etelka Csekő Katalin

A GYOMAENDRŐDI SELYEM ÚTI ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda

MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve:

Német nyelv évfolyam

Iskolai közösségi szolgálat. BGSZC Szász Ferenc Kereskedelmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

OM azonosító: A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018 szeptember 01. A fejlesztési terv befejező dátuma: augusztus 31.

A i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Kiemelkedő területek. Értékelési terület

CSANODA-GYERMEKSZOLGÁLTATÓ Családi Napközi Nonprofit Bt. közhasznúsági jelentése évről

" A gyermek világra nyitott lény: A simogatásra simogatással, a jókedvre jókedvvel, a tevékenységre tevékenységgel felel.

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP /

Mit tehet a pedagógus a gyermek egészsége érdekében? Jogszabályi keretek, intézményi pedagógiai lehetőségek.

Átírás:

BABAHÁZ ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM ADAPTÁLÁSÁVAL Budapest 2013 Készült 2 eredeti példányban. Iktatószám: Sokszorosítva 5 példányban. A dokumentum jellege: Nyilvános.

2 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE A helyi pedagógiai program megírásakor és módosításakor a következő törvényeket, rendeleteket és egyéb szabályozókat vettük figyelembe. Törvények 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről, 2012. évi CXXIV. örvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és többszöri módosításai, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a gyermekvédelmi törvényt több pontban módosító 2012. évi CXCII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, Rendeletek 363/2012. (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 48/2012. (XII. 12. ) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről,) EMMI rendelet egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Egyéb, helyi pedagógiai dokumentumok Babaház Óvoda Alapító Okirata A Babaház Óvoda eddigi nevelési, fejlesztési dokumentumai ( Babaház Óvoda előző nevelési programja, éves munkatervek, összegző év végi értékelések, ellenőrzési, értékelési tapasztalatok, szülői visszajelzések) minősített program (szerkesztő:fábián Katalin). OKI,

3 Tartalomjegyzék 1. HELYZETKÉP...5 2. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI...7 2.1. Céljaink...7 2.2. Alapelveink...10 3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP...11 3.1. Gyermekkép...11 3.2. Óvodakép...11 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI...12 4.1. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés...12 4.2. Egészséges életmód kialakítása...13 4.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés...14 4.4. Idegen nyelvi nevelés, angol...15 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI...18 5.1. Játék és tanulási tevékenység...18 5.2. Társas, közösségi tevékenység...20 5.3. Munka jellegű tevékenység...22 5.4. Szabadidős tevékenység...24 5.5. A komplex tevékenységek rendszere...24 5.5.1. Anyanyelv, mese, dramatizálás, bábozás...24 5.5.2. Matematika...27 5.5.3. Külső világ tevékeny megismerése...28 5.5.4. Jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységeink...30 5.5.5. Vizuális tevékenység...31 5.5.6. Ének-zene, énekes játék...32 5.5.7. Mozgás...33 6. SAJÁTOS NEVELÉSŰ IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSE...36 6.1. Az irányelvek intézményünkre vonatkozó része, az integrálás célja...36 6.2. Az integrációs folyamatban közreműködő partnerek és feladataik...37 6.3. Az intézmény feladat-ellátási kötelezettsége...37 6.3.1. Beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek...38 6.3.2. Egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő gyermek...38 6.4. Általános fejlesztési gyakorlat...39 6.5. Szükséges feltételek...39 6.6. Sikerkritériumok...40 7. SZERVEZETI - ÉS IDŐKERETEK...41 7.1. Dokumentáció...41 7.2. A csoportok szervezése...41 7.3. Napirend, hetirend...42 7.3.1. Hetirend...42 7.3.2. Napirend...43 8. SZEMÉLYI, TÁRGYI, FIZIKAI KÖRNYEZET...44 8.1. Pedagóguskép...44 8.2. Tárgyi feltételek...44 8.2.1. Épületek, helyiségek...45 8.2.2. Eszközök, felszereltség...45 9. GYERMEKVÉDELEM...46 10. KAPCSOLATTARTÁSI RENDSZER...48 10.1. Közvetlen partnereink...48 10.1.1. A szülők közössége...49 10.1.2. Pedagógusok, pedagógiai munkát segítő munkatársak...49 10.2. Közvetett partnerek...49

4 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI...51 ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK...53 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK...54

5 1. HELYZETKÉP Az óvoda neve: Babaház Óvoda Pontos címe: 1141 Budapest, Cinkotai út 69. Telefon: 06 20 34 139 34 06 20 9 162 364 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Babaház Óvoda Nonprofit Kft. 1141, Bp. Cinkotai út 69. Telefon: 06-20-341-3934 06 20 9 162 364 Az intézmény alaptevékenységét az Alapító Okiratban a fenntartó határozza meg. Óvodai csoportok száma: 1 Az óvoda vezetője: Siska-Móré Edina Az óvoda fenntartója: Jeviczki-Szajkó Edina Óvodánk 2000 óta működik hatékonyan a Tevékenységközpontú Óvodai nevelési program adaptálásával. Helyi programunk a tevékenységközpontú óvodai nevelési programra épül. 1 A játéknak kiemelt szerepet tulajdonítunk. A program egésze személyiségközpontú, melyben az egyéni fejlődés elősegítése előtérbe kerül. Intézményünk valamennyi dolgozója elkötelezett híve a partnerközpontú működésnek. Programunk fő törekvése gyermekeinknél az önirányítást, a saját megoldáskeresésének képességét, kultúrált magatartás erősítését a tiszta forrásból táplálkozást szolgálni a tevékenységek által. A Babaház Óvoda Zugló zöldövezetében, az alsórákosi kertes házak között helyezkedik el. Az épület óvoda céljaira átalakított családi ház, melynek alapterülete 172 m2, földszintből és beépített tetőtérből áll. Az épület és az egész környezet sugallja a családias hangulatot, mely meghatározza az óvoda arculatát. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az óvoda szűk társadalmi környezete általában jó képet mutat. Többnyire ép családokból, jó szociokultúrális háttérrel rendelkező gyerekek érkeznek óvodánkba. Az ideérkező gyermekek szüleinek elvárása a kislétszámból adódó családias jelleg, és az ez által biztosítható egyéni bánásmód. Az óvodánkban nevelt gyermekek érzelmekre épülő, pozitív szociális viselkedési mintát örökítenek tovább. A szülők igényeinek megfelelően nyújtunk fejlesztő tevékenységeket: 1 Tevékenységközpontú óvodai nevelési program (MOE-Fábián Katalin) OKI tantervi adatbank, 1998.

6 egyéni és mikrocsoportos fejlesztés mozgásfejlesztés beszédfejlesztés Nevelőmunkánk eredményeként az iskolába menő gyerekek nyitottak, önállóak, és magabiztosak. Képességeik megfelelnek az iskolai élet elvárt követelményeinek. Óvodánk valamennyi dolgozója pedagógiai céljaink, előttünk álló feladataink eléréséhez nyújt biztonságos érzelmi támaszt, miközben tudatosan neveljük a hozzánk járó gyermekeket. Nevelőink derűsek, elfogadóak, elősegítve ezzel a gyermekek élményeinek feldolgozását, ismereteik rendszerezését.

7 2. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI 2.1. Céljaink 1. Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 2. Óvodánk célja a tevékenységek útján való tapasztalatszerzés, élményszerű ismeretek nyújtása a gyermekek számára. 3. A gyermekek legoptimálisabb saját képességi szintjének megfelelő fejlesztése a számukra megfelelő fejlesztésekkel. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába: 1. A kooperáció konkrét tartalma: a társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös összehangolt erőfeszítésén alapuló újratermelése 2. A kommunikáció konkrét tartalma: a közmegegyezésre (a konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttmőködés elõkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezetadta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális szinvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb szinvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást.

8 A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, a mi esetünkben a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Ez a pedagógiai program - az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében - fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenek előtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által létezik. A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hírdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová. Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Az óvoda feladata tehát nem a szûken vett iskolai feladatokra való felkészítés. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra orientálás az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükség-leteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külsõ követelmény teljesítésének eszköze Képességfelhasználás, képességfejlesztés eszköze

9 1. A nevelőhatás belső - a tevékenység tartalmából eredő feltételei: az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítélheti meg ) a célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljön a tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen ( csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje ) a tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból: - elégítse ki a gyermekek akciószükségletét - oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát ( az önkiszolgálástól a csoportélet kialakításáig - a csoportélet kialakításától a környezet formálásáig ) 2. A nevelőhatás pedagógiai feltételei: A tevékenység pedagógiai elõkészítése ( ráhangolás, tudatosítás stb. ) közös feladata az óvodapedagógusnak, dajkának és az egész óvodai környezetnek. A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvoda dolgozói részéről nagy tapintatot igényel ( semmit se végezzünk el a gyerekek helyett, de mindenben segítsünk amikor arra szükségük van a gyerekeknek ). A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusnak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya stb. lehet az értékelés kiinduló alapja. A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik; minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka is és fordítva. A közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése. Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: Biztosítsa minél változatosabb többfajta tevékenység egyidőben történõ őgyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek) A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétőbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban

10 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező, elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő képesség társadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. Ezt a kettős meghatározottságot a pedagógiának nem áll módjában megkerülni, a belső arányokon, a tendenciákon azonban lehet módosítani, az önmegvalósítás és a társadalom érdekeit szolgáló tevékenység teljes vagy részleges egybeesését elő lehet segíteni. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében Fontos, hogy az óvodapedagógus folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára, a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére. A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást. Minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen fejleszteni. 2.2. Alapelveink A gyermeki személyiség elfogadásának, tiszteletben tartásának elve. A gyermek mindenekfelett álló érdekének elve. Esélyegyenlőség biztosításának elve. Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve (kizárás, korlátozás, zaklatás, jogellenes elkülönítés) Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve. (Differenciált, a gyermek egyéni képességeihez mért fejlődés biztosítása.) A pedagógus vezető szerepe, humanisztikus, értékátadó tevékenységközpontú pedagógia közvetítése. Tapasztalatszerzés elve - Lehetőséget adva a közvetlen, érzékszervi úton nyert élményszintű tapasztalatszerzésre, és megértésre. Az óvodában eddig kialakított értékek megőrzésének elve. A külső hatások elve - Mindazon tapasztalat, ismeret figyelembevétele, amelyet a gyermekek a mindennapi óvodán kívüli életükben szereznek. Következetesség elve - A kialakított szokás-szabály rendszerekben, szabályokban lefektetett szabályok betartásának egységes megkövetelése. Motiváció elve - A kíváncsiság vágyból induló érdeklődés felkeltése, élményeken, érzelmen keresztül történő ébrentartása.

11 3. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 3.1 Gyermekkép Gyermekképünk alapgondolata, hogy a kisgyerek, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, és a spontán, tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvodánkban nevelt gyermekek érzelmekre épülő, az érzelmi biztonság nyújtotta alapon pozitív szociális viselkedési mintát örökítenek tovább. Gyermekeink eljutnak örömteli, változatos tevékenységgel, tapasztalatszerzéssel az önismeret, az önmegvalósítás, önérvényesítés lehető legmagasabb szintjére. Célunk, hogy kíváncsi, érdeklődő, egészséges, életvidám gyermekeket neveljünk, akik értik és megélik a szépet. Fontos, hogy biztonságban érezzék magukat, hogy megtanulják tisztelni és becsülni az emberi és természeti értékeket. 3.2. Óvodakép Olyan életmódszervezést biztosítunk az óvodáskorú gyermekeknek, amely természetessé, derűssé és ésszerűvé teszi az egész napos óvodai együttlétet. Óvjuk, védjük, feltétel nélkül szeretjük. Valódi kapcsolatteremtésre törekszünk. A körülöttünk játszó gyermek szándékaira, fantáziaképeire, társas kapcsolataira figyelünk. Szociális és nevelő-személyiségfejlesztési funkciókat biztosítjuk. Feladatunk, hogy a nevelési folyamat tempóját, ritmusát, a gyermek személyiségéhez alkalmazkodva szabályozzuk. A mozgás, a zeneiség, a képek és a beszéd jelrendszerét bátran használjuk. Érdekes tevékenységeket kínálunk, a kisgyermekkorhoz illőket. Vágyat, érdeklődést ébresztünk. Képesek vagyunk a gyermeket az elragadtatás állapotába hozni, hogy a tevékenység az öröm forrása legyen.

12 4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 4.1. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés által biztosítjuk a gyerekek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésük segítését. Célok Fontos az érzelmi nyitás a környezet iránt. A sokoldalú tapasztalatszerzés útján a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető ingereket biztosítunk, és azokat a nevelés folyamatába illesztjük. Az óvodai életet olyan aspektusban igyekszünk megszervezni, ahol a pozitív élmények dominálnak, ugyanakkor az életet valódiságában kell észleltetnünk. Lehetőséget biztosítunk a magatartási szokások, együttműködési formák megismertetésére, az erkölcsi szociális érzékenység megalapozására. Feladatok Lehetővé tesszük, hogy a család valamelyik tagja a beszoktatás időszakában együtt lehessen a gyermekkel, - ezt a folyamatot a gyermekre figyelve irányítjuk a szülőkkel együtt. Felismerjük, kielégítjük, és egyénileg fejlesztjük a gyermekek érzelmi igényeit. Utat adunk az egészséges önmegvalósítási törekvéseknek, a saját szempontoknak. Az egyes gyermek, kapcsolatait figyelemmel kísérjük, ha szüksége van rá, segítjük, bátorítjuk a kezdeményezéseiket, próbálkozásaikat. Meghallgatjuk mondanivalóikat, kérdéseikre válaszolunk. Tiszteljük az egyedül lenni akarást, az egyéni alkalomszerű választásokat elfogadjuk. Erősítjük a barátságokat. Figyelünk arra, hogy minden gyerek megtalálja a helyét a csoportban, segítsék egymás tevékenységei, figyeljenek egymásra. Segítjük az önállóság kialakulását a konfliktusok megoldásában. Néhány fontos, ésszerű, következetesen betartható szabályt határozunk meg csoportonként, melyeket alkalmanként átvizsgálunk, és helyzethez igazítjuk. Állandó jelenlétünkkel a védelem és a biztonság iránti igényüket kielégítjük. Könnyen utánozható mintát nyújtunk az együttlét szabályainak elsajátításához, mintaadás. Segítjük a másság elfogadását bánásmódunkkal. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermek örömmel jön óvodába, jól érzi itt magát. Kifejezi érzéseit, felismeri, és figyelembe veszi másokét. Átéli az érintkezés örömét, kicseréli gondolatait, érzéseit másokkal, önbizalma van. Tud szabályokhoz alkalmazkodni, összhangba tudja hozni saját igényét a másokéval. Leleményesen oldja meg a helyzeteket, legyőzi az akadályokat. Fegyelmezettség jellemzi korához illően.

13 Konkrét helyzetekhez igazítja viselkedését, konfliktusmegoldásban ügyes, képes kompromisszumot kötni. Vágyainak teljesülését késleltetni tudja, eleget tesz a felnőtt kéréseinek. Kialakul benne a jóindulat, segíti társait, gondoskodó. A csoporthoz tartozás érzését intenzíven megéli. Elfogadja a másságot. Tud önállóan döntéseket hozni, van véleménye. 4.2. Egészséges életmód kialakítása A testi szükségletek civilizált kielégítése mindenekelőtt való. Ezeket késleltetni, agyonszabályozni, nem lehet. A komfortérzet és önállóság fontos számunkra. Célok Jó szokások kialakítása a tisztálkodás, az öltözködés, az étkezés, a pihenés területén. Egészséges fejlődésükhöz fontos a szabad mozgás lehetőségének megteremtése. Feladatok Tisztálkodási területeken az egyéni fejlődési ütem figyelembevételével a szokásalakítások fejlesztése az önállóságra nevelés elvei alapján. Életkornak és fejlettségnek megfelelően az önálló öltözködési feladatok elsajátítására nevelés, az öltözési szokások erősítése. Táplálkozás során ismerjük meg a gyermekek ízlését, törekedjünk arra, hogy kedveljék meg az új ízeket. A gyermekek igényei szerint folyadék (tisztított víz) és gyümölcsigény biztosítása. A nyugodt, egyéni igények szerinti pihenés teljesítése. A rendszeres, életkornak megfelelő mozgáslehetőségek megteremtése biztonságos környezetben az egész nap folyamán (bent inkább kismozgások, kint a nagymozgások lehetőségét teremtjük meg). Környezettudatos magatartás megalapozása szokásalakítással, viselkedés elvárások megfogalmazásával. Óvodai környezetünket a rend, a tisztaság, nyugalmat árasztó világos felületek, berendezési tárgyak jellemezzék. A gyermekek maguk is tevékeny részesei legyenek környezetük, óvodájuk rendben tartásának, esztétikus formálásának. A helyes életritmus napirenddel történő biztosítása. Biztosítjuk a gyermek szükségleteinek kielégítését, azok jelzésére szoktassuk őket. Az óvoda helyiségeiben biztosítsuk a szellőztetést, portalanítást, biztonságos eszközök használatát. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Szokássá válik a gyermeknek a rendszeres, gondos tisztálkodás. Alaposan mos fogat, leöblíti a poharát, fogkeféjét. Szükség szerint használja a zsebkendőt, fésűt, szalvétát. Segítség nélkül használja a WC-t. Megfelelő sorrendben, önállóan öltözködik.

14 Rendben tartja a ruháit, holmiját az öltözőben. Biztonsággal használja az evőeszközöket. Nyugodtan, jó hangulatban étkezik. Vigyáz az asztal és környékének rendjére. Sokat és örömmel mozog, összerendezett a mozgása, ügyesedik, erősödik. Alapvető udvariassági, környezetvédelmi szokásokat használ igény szerint. Prevenció, igény szerinti korrekciók biztosítása a nevelés folyamatában külső szakemberek bevonásával. 4.3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Programunk sokféle, változatos lehetőséget kínál a játékos cselekvő tapasztalatszerzésre, a tapasztalás során végzett vizsgálódásokra, saját magyarázat kidolgozására, az eltérő elgondolások megvitatására, helyes következtetések levonására, a felismerés örömének átélésére, a későbbiekben a használható tudás megalapozására. Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósul, mert a nevelés eszközeinek, és a gyermeki tevékenységrendszernek is tartalmát képezi. Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, a spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk, kreatívabbá formáljuk óvodásaink kifejezőkészségét, szókincsét, verbális alkotó készségét. A kisgyermek gondolkodása nem a felnőtt szokványos útjait járja be. Eleven, eredeti, érzéssel átitatott, tapasztalás jellegű. Az érzés és a gondolkodás nem válik szét. Fokozatosan válik céltudatossá. A sajátélményű anyanyelvi nevelést tartjuk fontosnak. Célok Olyan gyerekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, kialakul tanulási vágyuk, képességük, kreatív személyiségük. Az életkoruknak megfelelő beszédészleléssel, beszédmegértéssel, kifejezőkészséggel rendelkezzenek. Fontos az élménypedagógiai elvek alapján gyermeki érdeklődésre épített tapasztalatszerzés biztosítása. Feladatok A gyermek természetes érdeklődésére, kíváncsiságára figyelünk, és erre építjük a szervezett tevékenységeket. A gyermek megfigyelése szolgáljon alapul az egyes gyermek értelmi készségszintjének pontos körülhatárolásához, amely a fejlesztés kiindulási alapja. Helyi programunkból adódóan biztosítjuk az élményszintű tevékenységek általi megtapasztaláson alapuló ismeretszerzés lehetőségét. Biztosítsuk az élmény-téma egységet, mely komplex személyiségfejlesztést biztosít, figyelembe véve, hogy a gyermeki érdeklődés érzelmein keresztül történik, amely felkelti kíváncsiságát, és cselekvésre készteti. Amennyiben nem alakul ki a belső szükségletből adódó érdeklődés, úgy a szakemberrel, családdal szorosan együttműködve válasszuk ki a megfelelő módszert, eljárást.

15 A közösen átélt, megtapasztalt élményegységen át - juttassuk el gyermekeinket az élmény újbóli felidézésére, átélésére, ami több mint pusztán ismeret és készség kialakítása, lehetnek tárgyakat, eszközöket előállító, jártasságokat kialakító, intellektuális, ismeretszerző egyaránt, miközben gyermekeink átélik az együttgondolkodás, siker örömét, alakul kifejező és problémamegoldó készségük. Örömteli, sokféle lehetőséget biztosítunk a gyakorláshoz, ismétléshez, megértő, elfogadó figyelemmel kísérjük a képzelet szabad áramlását, asszociációkat, spontaneitást. Értjük a gyermek nyelvét, melyet a realitás és az illúzió között lebegtetett jelrendszerként értelmezünk. Életkori sajátosságokhoz igazított irányított játékokat kínálunk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Nem adja fel könnyen, amit elkezdett, befejezi azt, ha nem sikerül, újra megpróbálja, kitartó. Megmarad kíváncsisága, nyitottsága, újabb érdeklődések ébrednek benne. A szemléletes gondolkodása mellett megjelenik a fogalmi gondolkodása. Gondolkodási stratégiái javulnak. Az érzékelési, észlelési tapasztalatok között tud differenciálni, megnevezni. Az önkéntelen figyelem mellett megjelenik a szándékos figyelem. Működik a rövid és hosszú távú memória. Bátran beszél, kérdez, felnőttek, társak kérdéseit megérti és válaszol, beszéde érthető, helyzethez igazított. 4.4. Idegen nyelvi nevelés, angol Kis országban élünk, különlegesen szép nyelvet beszélünk. Fontos, hogy ápoljuk és tovább vigyük ezt az örökséget. Szükség van nagyszerű íróink és költőink csodálatos műveire, melyek segítségünkre sietnek nyelvi értékeink és hagyományaink megőrzésében, hisz nyelvében él a nemzet (Széchenyi István). De anyanyelvünk és kultúránk ápolása mellett szinte ugyanolyan fontos más nemzetek értékeinek megismerése is. Az új, izgalmas dolgok felfedezéséhez viszont természetesen szükség van az idegen nyelvismeretre. Mit kezdtek volna nagyszerű íróink a megfelelő nyelvtudás híján. Mennyivel szegényebbek volnánk Arany János vagy Faludy György műfordításai nélkül. Bármely korba is tekintünk vissza, nyelvi izoláltságunk mindig is arra ösztönzött minket, hogy megismerjük és megtanuljuk más népek nyelveit. Legyen szó diplomatákról, kereskedőkről, politikusokról, írókról, költőkről, zenészekről stb., minden területen nélkülözhetetlen a nyelvtanulás. Mit ér egy kereskedő nyelvtudás nélkül, és hogyan ismerkedhetnének meg művészeink elődeik és kortársaik alkotásaival, ha nem volna birtokukban még legalább egy idegen nyelv. Hisz milyen csodálatos is lehet eredetiben olvasni Villont vagy Blake-t. Meghallgatni és megérteni Gershwint vagy Verdit. Mind több és több dolog sarkall bennünket arra, hogy minél több idegen nyelvet ismerjünk és tanuljunk meg, hogy bővítsük a világról alkotott elképzeléseinket, hogy a nyelv adta szabadságot élvezve színesebbé tegyük életünket. Hazánk speciális nyelvi elszigeteltsége, az Európai Uniós csatlakozásunk és, hogy bekapcsolódhassunk az európai oktatási rendszerekbe, ezek azok a dolgok, amik arra ösztönöznek bennünket, hogy egyfelől anyanyelvünket igényesen használjuk, másfelől, hogy

16 minél többen tanuljunk idegen nyelveket, hogy funkcionális nyelvtudásunk legyen. A cél eléréséhez fontos, hogy a gyerekek egyre korábban kezdjék el az első idegen nyelvvel való ismerkedést, mely bizony már az óvodáskorban megkezdődhet. Bár sokan még ma is azon vitatkoznak, hogy az általános iskola melyik osztályában érdemes elkezdeni azt, mások szerint azonban egyértelmű, hogy nem szabadna azokat a nagyon kedvező lehetőségeket kihagyni, amelyeket csak ez az életkor kínál, és amire az általános iskolai idegennyelv-oktatás is épülhetne. A világon mindenhol azt kutatják, hogy mik az idegen nyelv elsajátításnak a leghatékonyabb módszerei, s eljutottak azokhoz a rejtett tartalékokhoz, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban rejlenek. Ennek a korosztálynak életkori sajátossága, hogy mindenféle gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába. Nem véletlenül fontos tehát ez az életkori szakasz, hiszen később ezek a nagyon kedvező lehetőségek lassan és fokozatosan eltűnnek. Éppen ezért a kisgyermekkori idegen nyelvi nevelés még ezekre az el nem veszített képességekre épül, segít ebben az anyanyelv tanulásához való időbeli közelség. Az egyik legfontosabb jól hasznosítható eszköz az utánzási képesség, ami speciális kisgyermekkori tanulási forma. Szintén nagy segítség az oktatásban a testbeszéd fokozott megértése és a kisgyermekek nagyobb befogadó képességű artikulációs bázisa. A legfontosabb cél tehát megragadni és fenntartani a gyermekek érdeklődését, úgy, hogy tekintetbe kell venni az életkori sajátosságokat, hiszen a nyelvi nevelés kizárólagosan játékos formában történik. Az óvodáskorban elkezdett ismerkedés egy idegen nyelvvel sokféle pozitív hatással rendelkezik. Kiváló lehetőséget kapunk arra, hogy bővítsük a gyermekek világról alkotott elképzeléseit, kialakíthatjuk bennük az Európához tartozás érzését, és azt a tényt is ismertethetjük velük, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Célok A nyelvelsajátítás szempontjából a legfogékonyabb időben elkezdeni egy idegen nyelvvel való ismerkedést. A gyermek számára nem megterhelő a nyelvi fejlesztés amennyiben az megfelel az életkori sajátosságainak, követi a tevékenység központúság és játékosság elvét, mivel nem tudatos tanulásról van szó, hanem élményt nyújtó tevékenységek közben szerzett nyelvelsajátításról. Az idegen nyelv elsajátítás egy szakemberhez kötődik minden nap a délutáni időszakban. Feladatok Sikerélmények biztosítása az idegen nyelvi nevelés folyamatában. Kihasználjuk, a gyermekek vele született egészséges kíváncsiságát és nyelvtanulás iránti fogékonyságát. Üzenetközvetítések egymás felé angol nyelven, a játék során. Dalok, versek tanulása. Mozgással a nyelvtanulás segítése. Fontos hogy az idegen nyelv a játékhoz hasonlóan a gyermek számára örömforrássá váljon. Minden kommunikációs aktus gyakorlatilag sikerélményt jelentsen számára. Fontos, hogy a gyermek számára megteremtsük az iskolai ráismerés pozitív élményét.

17 A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermek értse a hozzá intézett kérdést. Tudjon rá válaszolni tőmondatban. Beszédkedv fent maradjon. Tudjon énekelni angol dalokat. Tudjon elmondani angol verset. Élvezze az angol nyelvi beszélgetést. Nyitott legyen a további tanulásra.

18 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei Játék és tanulási tevékenység Társas és közösségi tevékenység Munka jellegű tevékenység Szabadidős tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggenek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység mint pl. a sepregetés éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat. 5.1. Játék és tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felosztható spontán, és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján

19 még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusnak kell biztosítania. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, illetve megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfűbb célkitûzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Gondoljunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagy az alá-fölé-rendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikusan, a gyermekközösség elfogadott belső törvényszerűségei szerint kialakított játékon belüli szerepelosztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi gyakorlatban tapasztalható szituációk előzményeivé avatják. Célok A gyerek legfontosabb tevékenységének maximális idejű és tartalmú biztosítása. A testnek, a léleknek és a szellemnek életkorra jellemző összhangjának kialakítása. Feladatok Értelmi képességek fejlesztése ( érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás ). A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése. Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megterteremtése. A napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára. A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása. Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához. Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében. A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

20 Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel. Jó minőségű játékeszközöket adunk, elérhető helyen helyezzük el. A szerepjátékhoz gazdag eszköztárt hozunk létre, otthonról is engedünk játékot behozni. A játékhoz velük együtt készítünk kiegészítőket, örülünk az önállóan kitalált eszközöknek, segítjük megvalósulását. A játék eredményeire vigyázunk, megóvására nevelünk. Tiszteletben tartjuk a játék szabadságát, a képzelet szabad áramlását, erősítjük az önálló választás szándékát. Támogatjuk a több napon át, cikluson át folytatódó játékot, tervezgetjük hogyan tovább. Természetes módon gyűjtünk élményeket a játéktartalom bővítéséhez. Lehetőséget adunk az önálló, páros és csoportos játékra. A negatív érzések kivetítésének utat adunk a többiek szabadságát nem megsértve. Figyelemmel kísérjük a játék tartalmát és a benne játszó gyermeket. A gyermeki jelzések mögöttes tartalmára érzékenyek vagyunk. Készek vagyunk a játékra, bármikor játszótársakká válunk. A másként játszó gyerekekre figyelünk fokozottan. A szülőkkel sokat beszélgetünk a szabad játék jelentőségéről. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermek önállóan választja meg a játéka témáját, helyét, eszközöket, társakat, idejét. Öröm számára a játék. Megismeri önmagát és a körülötte lévő tárgyi, emberi környezetet. Hatékonynak érzi magát. Ötletei vannak a játék bonyolításához, a többiek által kezdeményezettben is megtalálja a helyét, szerepeket vállal, szabályokat alkot maga is, szabálytartó. Bátran próbálkozik, variál, ismétel. Gazdagon kibontakozik a szerepjátékban. Tud játékához eszközöket készíteni, eszközökön megosztozik. Tud kompromisszumokat kötni, konfliktusait elfogadható módon rendezni. Egyedül és csoportban is játszik, vigyáz a játék eredményeire. 5.2. Társas, közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból sikeres formálásnak legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység - társadalmi és egyéni - értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, szinvonalát, hatékonyságát stb. mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága ( köz- hasznú volta, kultúrális szinvonala, relációgazdagsága stb. ) határozza meg. Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. Pedagógiai programunk a tulajdonságok, a képességek, a készségek, a