A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. földrajz 2. óra A környezeti szabályozás eszközei 2. Munkácsy Béla és Ballabás Gábor ELTE TTK FFI Földrajz Központ munkacsy@elte.hu, bagi@ludens.elte.hu
A környezeti szabályozás eszközei (más megközelítésben): - jogi -műszaki szabályozók (pl.: szabványok) - közgazdasági eszközök - menedzsment technikák, módszerek (gazdálkodó szervezetek egész tevékenységének környezetkonform működtetése/ értékelése) - etikai, önkéntes szabályozók (jogszabály nem kényszeríti ki, környezetbarát termelői-fogyasztó magatartás) pl.: önkéntes szakmai szerződések
A környezetvédelem szabályozó eszközei 1. Jogi eszközök - közvetlen szabályozók: 1.1. Megelőzést szolgáló közigazgatási jogintézmények - Engedély - Bejelentés - Szakhatósági hozzájárulás - Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezetvédelmi engedély (pl.: EKHE) - Határértékek ( vannak akik a műszaki szabályozókhoz sorolják!) (ökológiai, egészségügyi, tervezési, rendkívüli) - kibocsátási (emissziós) - szennyezettségi (imissziós) - igénybevételi
1. példa jogi szabályozóra: A 96/61/EK irányelv IPPC (a KVVM nyomán) Az EU Ötödik Környezeti Akcióprogramja (1993) fogalmazta meg, hogy szükség van a termelési folyamatok menedzsmentjének és ellenőrzésének javítására egy olyan engedélyezési rendszer felállításával, amely biztosítja az integrált szennyezés-megelőzést és csökkentést (= Integrated Pollution Prevention and Control).
Az irányelv céljai (1) A 96/61/EC IPPC Irányelv 1996-ban lépett hatályba, de 1999 októberétől alkalmazzák EU szerte. Az IPPC direktíva szabályozza: 1. A termelésből származó szennyezések megelőzését alapanyagok, energia; hulladékminimalizálás tisztább termelési folyamatok 2. A termelésből származó szennyezések csökkentését csővégi eljárások 3. A termelésből származó szennyezések ellenőrzését Az IPPC direktíva nem szabályozza: a termékek által okozott szennyezést
Az IPPC szemlélet központi elemei A szabályozás eszközei: az integrált engedélyezési eljárás az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazása a BAT-on alapuló kibocsátási határértékek és egyéb feltételek meghatározása Kiemelt jelentőségű az információcsere a szabályozottak, a hatóságok és a tagállamok között, valamint a nyilvánosság bevonása az engedélyezés során EPER, majd E-PRTR rendszerek
Az irányelv céljai (2) Egységesen, egy engedélyben (Magyarországon 2005. óta KHV és/vagy EKHE) szabályozza az anyag- és energiahatékonyságot a levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat a hulladékkeletkezés megelőzését és a hulladékkezelést a zaj- és rezgésvédelmet a balesetek megelőzését és a kárelhárítást a létesítés, üzemeltetés és felhagyás feltételeit a monitoring és az adatszolgáltatás feltételeit Figyelembe veszi a környezeti elemek között átvitt szennyezéseket
Alapfogalmak (1) BAT - best available techniques = elérhető legjobb technikák (Kvt. 4. vb) legjobbaz, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik
A BAT meghatározása 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 3. (2) bek.: A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik - a 9. és 11. számú mellékletben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe.
Az IPPC irányelv által leginkább érintett tevékenységek megoszlása Magyarországon 23% 34% 67% 22% 13% Egyéb tevékenységek 6.6.a) Nagy létszámú baromfitenyésztés 6.6.b) Nagy létszámú sertéstenyésztés 5.4. Hulladékgazdálkodás: hulladéklerakók, inert hulladék kivételével 2.6. Fémek és műanyagok felületkezelése 5.1. Hulladékgazdálkodás: veszélyes hulladék kezelő létesítmények 4% 4% Forrás: KVVM, IPPC adatbázis: www.ippc.hu
Európában: kb. 52.000, hazánkban 1093 (2007.) Forrás: KVVM, IPPC adatbázis: www.ippc.hu
Forrás: http://eper-prtr.kvvm.hu/main.php A 11 legnagyobb kibocsátással rendelkező hazai iparvállalat az E- PRTR 2004-es adatai alapján a 96 jelentésköteles telephelyből Településnév Telephelynév Összkibocsátási mutató Pétfürdő Nitrogénművek Zrt. Műtrágyagyártó üzem II-es gyár 652,03 Dunaújváros DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. 558,05 Oroszlány Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőmű 355,5467 Visonta Mátrai Erőmű Rt. Visontai Erőmű 273,3333 Kazincbarcika BorsodChem Rt. 258,662 Tatabánya Vértesi Erőmű Rt. Bánhidai Erőmű 128,9967 Pécs Pannon Power Rt. Pécsi Hőerőmű 116,9067 Százhalombatta MOL Rt. Dunai Finomító Százhalombatta 99,538 Kazincbarcika AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőmű 84,2333 Tiszaújváros AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszaújváros 84,2333 Dorog Richter Gedeon V. Gy. Rt. Dorogi Telep 69,6 mutató a Σ(e i / k i ) képlettel kerül meghatározásra, ahol e i = z i-edik anyag kibocsátásának értéke, míg k i = az i-edik nyag EPER jelentési küszöbértéké.
2. Példa: üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei Határérték (L ) az L TH AM Sorszám Zajtól védendő terület megítélési szintre (db) 1. 2. 3. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület és különleges terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 45 35 50 40 55 45 60 50
1.2. Közvetlen beavatkozás lehetőségei és az ellenőrzés: - Kötelezés - elrendelhető cselekmény, tevékenység - tilalom, vagy korlátozás - már megkezdett tevékenység, cselekvés abbahagyására kötelezés további következmények megszüntetése - konkrét felhatalmazások (levegőtisztaság-védelmi határértékek átlépése intézkedési terv; veszélyes hulladék) - állampolgári kezdeményezés -Ellenőrzés - önellenőrzés (nem önkéntes) - társadalmi - hatósági ellenőrzés
. 3. Szankciók: biztosítékok (céltartalék, felelősségbiztosítás) környezetvédelmi bírság (pl.: vízszennyezési, vízvédelmi bírság, satornabírság, rendkívüli vízszennyezési bírság) - célja: jogszabályi követelmények betartatása - korlátozott kártérítés - környezetvédelmi alapok - társadalmi értékítélet - jogellenesen nyert bevétel elvonása - szabálysértési felelősség állampolgárokra, mint egyénekre (pénzbüntetés, elzárás, eltiltás, elkobzás, kitiltás, figyelmeztetés) - pl.: jogosulatlan vadászat - csendháborítás -erdő művelési ágának megváltoztatása etc. büntetőjogi eljárások
2. Műszaki szabályozók Forrás: Móser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai - (Határértékek) - Környezetvédelmi minősítés (pl.: veszélyes hulladékok) - Szabványok - Ökocimkézés
A közvetlen (jogi+műszaki) szabályozás főbb hátrányai: A normák mértékének megállapításával kapcsolatos nehézségek Viszonylag magas adminisztrációs költségek (pl.: nagyszámú engedély kiadása normák változtatásakor) A szabályozás elfogadtatásával kapcsolatos társadalmi-politikai problémák Környezetvédelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönzés hiánya Mivel a megállapított normák általában minden szennyezőre egyformán érvényesek, nem ösztönöznek arra sem, hogy a szennyezés mértékét ott csökkentsék a legjobban, ahol az a legolcsóbb A környezet használatát ingyenesen biztosítja azok számára, akik a megszabott norma alatt szennyeznek A szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét
3. A környezetvédelmi szabályozás közgazdasági alapjai Adam Smith: Láthatatlan kéz P. O. (Pareto Optimum) - A láthatatlan kéz doktrínája (Adam Smith) szerint bár minden résztvevő a saját egyéni céljait követi, a piaci rendszer mégis mindenki javát szolgálva működik, mintha egy jótékony erő irányítaná az egész folyamatot erőforrások elosztásának hatékony állapota Ez a piacra vonatkozó lényeges állítás, mely meghatározó tétele a közgazdasági elméleteknek az áron alapul. Az egymástól független gazdasági egységek döntései ugyanis az árakon keresztül alakítják át az erőforrásokat árukká és ezen keresztül történik a fogyasztók felé az elosztás Feltétel: - nincs piaci viszonyokat befolyásolási lehetőség egy vállalatnál sem - versenyhelyzet - minden szereplő teljes mértékben tájékozott árukról, adásvételről - vagyoni értékek magántulajdonban
Egyik fő probléma: externáliák (külső gazdasági hatások) Nem árakon keresztül, hanem közvetlenül jelentkeznek Külső gazdasági hatás következik be, amikor a termelés, vagy a fogyasztás járulékos költségeket, vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. Pontosabban, a külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének a magatartása által egy másik szereplő jólétében előidézett olyan hatás, amely nem jelenik meg dollár-, vagyis piaci tranzakciókban. /Samuelson-Nordhaus/ Külső hatás egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen mellékhatása egy másik személy, vagy vállalat profitjára, vagy jóléti szintjére. /Mischan/ - példák: méhész, szennyező üzemek, autópálya
Közjavak : fogyasztásuk oszthatatlan, mindenki számára teljes mértékben hozzáférhetőek, hasznukból senki sem zárható ki A közjavak tragédiája véges erőforrások problematikája (közös legelő) Az externális hatások közgazdasági következményei (környezeti szempontból szabályozatlan piacon) - túl sok környezetszennyező áru termelése - túl sok szennyezés keletkezik - környezetszennyezésért felelős termékek ára túl alacsony lesz - a költségek külső költségek: a piac nem indukál ösztönzőket tisztításra, környezetbarát technikákra - szennyező anyagok újrahasznosítása nincs bátorítva, mert kibocsátásuk egyszerű és olcsó
árok és költségek külső környezeti hatások esetén Szennyezés csökkentésének határköltséggörbéje Társadalmi határkár Szennyezés határkára ill. Az elhárítás költségei Magánhatárkár
Ökológiai cél + Gazdasági cél Az externáliák internalizálása A.C. Pigou (1877-1959) Az adózás eszközeivel vélte megoldhatónak (externáliák hatásának közvetítése a termelési eredmény adóztatásával) a környezet és elemei is piacon értékelhető tényezővé kell legyen Adó: pontosan akkora, hogy a vállalkozások magánhatárköltségeit negatív externália esetén felemeljék társadalmi határköltségek szintjére (pozitiv externália esetén támogatást javasolt) DE: Teljesen különböző ágazatok, technológiák, termékek Nincs egységnyi anyagfelhasználás, nincs egységnyi szennyezés nem lehet azonos adót kivetni Baumol Oates (1970-es évek) szennyezőanyag-kibocsátás megadóztatását javasolják
iaci, közgazdasági eszközök alkalmazása - elmélet zabályozás szennyezési díjakkal Szennyezés határkára ill. Az elhárítás költségei Forrás: Szlávik J. és Herczeg M. Szennyezőanyag kibocsátás
Piaci, közgazdasági eszközök alkalmazása - vállalkozói, fogyasztói szféra befolyásolása díjakkal, adókkal (jogi keretek!) - elvi különbség a normákon alapuló, közvetlen rendszerhez képest: fizetni kell minden kitermelt nyersanyagegység, vagy termék vagy szennyezésegység után együtt is működhet a kettő: norma alatt csak díjak felette díj + bírság Előnyei: - piackonformabb piac rugalmassága kihasználva - széles körben alkalmazható (fogyasztók és háztartások elérhetősége javul) - mindenkit érintetté tesz ( határérték alatt vagyok ellenében) - rugalmasabb, érzékenyebb a szennyezés elhárítás határköltségeire (norma alatti elhárítás) - könnyebben követi az inflációt (%-os meghatározás) - biztos bevételi forrás (újraelosztás)
Hátrányok: - díjak megállapítása bonyolult (sok információt, feldolgozási módszert, egyeztetést) igénylő feladat - komoly apparátus fenntartását feltételezi - változtatás nehézkes - vannak szektorok vagy szennyezők, ahol nem vagy nehezen alkalmazhatók bizonyos fajtáik (toxikus, fertőző szennyezőanyagok) - itt célszerű lehet a normákkal való kombinálás komplex rendszer Ismérveik: - környezeti érdekek megfelelő képviselete, védelme (legalább minimális követelményeknek való megfelelés) - piac szerves részei (valós árakhoz közelítés)
Konkrét közvetett gazdasági eszközök alkalmazásának célja, előnyei, hátrányai Két, alapvető hatás: ösztönző és redisztributív Csoportosításuk: 1. Díjak és adójellegű befizetések (a szennyezésért fizetendő ár) - környezethasználati díjak (természeti erőforrások használatáért) pl.: bányajáradék, vízkészletjárulék - termékdíjak (termékek, melyek a termelés, értékesítés, fogyasztás során minőségük miatt veszélyesek a környezetre és/vagy környezeti problémát okozhatnak mennyiségük miatt) termékre, vagy termékjellemzőkre vetik ki kibocsátási díj helyett, ha a szankcionálás nehézkes lenne: pl.: gépkocsik - adó- és vámszabályok differenciált alkalmazása - közigazgatási eljárási díjak - kibocsátott terhelés alapján fizetett díj (szennyező anyag egysége, minősége után) alkalmazás: helyhez kötött szennyezőknél hatékonyak: ha van lehetőség alkalmazkodásra, innovációra
Forrás: Kerekes Sándor: A KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN ALAPJAI, Budapest, 1998. Szennyezéscsökkentés kibocsátási díjakkal - folyó partján 8 vállalat, 2400 kg szennyezés, cél:800 kg-os csökkentés Szennyezéscsökkentés költségei 4,5 fillér/kg-os bírság alkalmazása A vállalat Szennyezés jele kg/nap fillér/kg mellett a szennyezés nagysága A 100 2 0 B 200 5 200 C 500 10 500 D 400 4 0 E 400 8 400 F 100 4 0 G 200 2 0 H 500 10 500 Összesen 2400 1600 lehetőségek: - minden üzem 100 kg, ár: 45 Ft minden üzem harmadával, ár: 56 Ft (Össz.: 168 Ft) - környezetszennyezési díj: 26 Ft & 72 Ft alapokba
Közvetett szabályozók - közgazdasági vagy piaci eszközök 2. 2. Betéti visszatérítési rendszerek - potenciálisan szennyező termékek visszatérítés, ha terméket visszaviszik a tárolóba, kezelő- vagy gyűjtőhelyre - + jutalmazó funkció - feltétel: kiépített elosztó rendszer, termelők, kereskedők, fogyasztók kooperatív viselkedése 3. Támogatások anyagi szempontból előnyben részesítés, vagy ösztönzés elvárt magatartás esetleges nehézségeinek ellensúlyozására - vissza nem térítendők -kedvező kamatfeltétellel adott hitelek, kölcsönök - kamatok visszafizetéséhez adott támogatás - adó- és vámkedvezmények (adócsökkentés vagy elengedés)
Közvetett szabályozók - közgazdasági vagy piaci eszközök 3. 4. Piacteremtés eszközei: - forgalmazható kibocsátási jogok avagy a piaci engedélyek rendszere (először USA-ban) - buborékelv, buborékpolitika (adott területre imissziós és ehhez tartozó emissziós szintek) - kiegyenlítési elv/ rendszer (új beruházások erősen szennyezett régiókban már működőknél nagyobb mértékű csökkentés) - együttes szennyezéskibocsátás (egy adott cégre új beruházás nem növeli vagy csökkenti a kibocsátásokat könnyített engedélyezés) - kibocsátási jogok betétként kezelése/emissziós bankügyletek (előírtál nagyobb csökkentés bankbetétként kezelése) - termelési maximumok, kvóták (pl.:országokra) - környezeti felelősségbiztosítás, kötelező biztonsági alapok
Közvetett szabályozók - közgazdasági vagy piaci eszközök 4. 5. Kereskedelempolitikai eszközök (- ökocimkézés) - vámszabályozás 6. Árak befolyásolása (pl.: bizonyos energiahordozók ártámogatása, bizonyos villamos energiaformák/termelők garantált felvásárlási ára) 7. Pénzügyi/ végrehajtási eszközök - nem teljesítési illetmény - teljesítési óvadék 8. Állami tulajdon használata
sszegzés Forrás: Kósi K. Valkó L. (1999.)
Köszönöm a figyelmet!
Elméletek Nemzetközi gyakorlat Magyar gyakorlat 1962 RACHEL CARSON 1968 RÓMAI KLUB MEGALAKULÁSA 1972 UNEP TAGSÁG NÉMA (CS ENDES ) TAVAS Z 1969 U THANT KIÁLTVÁNY A VILÁG 1974 MSZMP KÖRNYEZETI ÁLLAP OTÁRÓL P OLITIKAI BIZOTTS ÁG DÖNTÉS 1972 THE LIMITS TO GROWTH 1970 USA FÖLD NAPJA 1976 I. KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY(1976/II. TV.) A NÖVEKEDÉS HATÁRAI (1970 NIXON EPA, CLEAN AIR ACT ) 1976-SZERVEZETI,JOGSZABÁLYI 0 NÖVEKEDÉS 1972 STOCKHOLM (JÚN.) KERETEK KIALAKÍTÁSA - OKTH (RÓMAI KLUB JELENTÉS E) KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA MEADOWS-MODELLEK 1987-2000 KVM, KTM, KÖM UNEP ENS Z 1984-87 BRUNDTLAND BIZOTTS ÁG 1973-80 EK I-II. KÖRNYEZETVÉDELMI 1995 KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY LIII. MEGALAKULÁS A, MUNKÁJA (ENS Z) P ROGRAM 1987 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE 1975 HELSINKI (EURÓPAI EGYEZMÉNY) 1997-2002 NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI OUR COMMON FUTURE (KÖZÖS JÖVŐNK) 1980 USA CLEAN AIR ACT II. PROGRAM SUSTAINABLE DEVELOPMENT 1981-92 III-IV. EK KÖRNYEZETI PROGRAM 2003-2008 II. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI P ROGRAM 1992 RIÓKÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGKONFERENCIA AGENDA 21 (LOCAL AGENDA 21) BIODIVERZITÁS 1993-2000 EU V. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM A FENNTARTHATÓS ÁG FELÉ 2002. JOHANNES BURG - FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS VILÁGKONFERENCIA 2001-2010 EU VI. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓP ROGRAM Szlávik J. nyomán