A közvetlen előírások típusai (1) A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása

Átírás

1 Környezetgazdaságtan A környezeti szabályozás hatása a vállalati gyakorlatra BME Környezetgazdaságtan Tanszék A közvetlen előírások típusai (1) Idézzük fel a kurzus előadásainak megállapításait! Engedélyezési eljárások egyszerű engedélyezések integrált engedélyezési eljárások (IPPC) környezeti hatásvizsgálat (KHV) A környezethasználat megkezdése engedélyhez kötött. Az engedély kiadása előtt a hatóság megbizonyosodik, hogy a környezetet nem túlterhelő vagy veszélyeztető környezethasználat bizonyos feltételei fennállnak. A közvetlen előírások típusai (2) Technológiai előírások pl. gépkocsik kötelező felszerelése katalizátorral vagy egyes anyagok (DDT, freonok) használatának betiltása Pozitív (előíró) vagy negatív (tiltó) utasítás Vonatkozhat anyagra vagy technológiára/eljárásra Tegyük fel a kérdést, hogyan tudnak megfelelni a gazdálkodó szervezetek az elvárásoknak? A szükséges ismeretek: 1. A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása 2. A tevékenységekre vonatkozó követelmények (jogszabályi és egyéb) azonosítása 3. A követelmények teljesítését biztosító működési rend kialakítása (belső szabályozás) A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása Anyagáramelemzés Az anyagáram-elemzés (Material Flow Analysis, MFA) számos olyan módszertan gyűjtőneve, amely alkalmas a társadalmi metabolizmus (az energiák és anyagok azonosítását elvégezve, nyomon követni az anyagáramokat a különböző rendszerekben) folyamatainak és a természeti erőforrások felhasználásának fizikai leírására. A tevékenységek környezeti hatásainak azonosítása Az anyagáramelemzés kiterjed a nyersanyagok kinyerésére, feldolgozására, a termelési folyamatokra, termékek előállítására, a fogyasztásra, (újra)hasznosításra és az anyagok lerakására, mint pl. egyes vegyi anyagok, nyersanyagok, alapanyagok, termékek, hulladékok és környezeti elemekbe történő emissziók társadalmi metabolizmus 1

2 Áru O u t p u t Hő A társadalmi metabolizmus 1. (fosszilis energia, ásványkincs, biomassza stb.) GAZDASÁG és TÁRSADALOM (termékek, emissziók, hulladékok stb.) Az anyagáramelemzés szintjei 1. Az anyagáram elemzés elvén alapul például az egyedi anyagáramok elemzése (Substance Flow Analysis, SFA), a termékek anyagáram elemzése (Life Cycle Assesment, LCA) és anyagmérlegének felállítása, valamint a tömegesen használt anyagok (bulk materials) áramlásainak elemzése A teljes gazdaság anyagáramlási számlák (Economy-wide material flow accounts, EW- MFA) és az ebből képzett mutatók a nemzetgazdaságok teljes metabolizmusának monitorozására szolgálnak. A társadalmi metabolizmus 2. A fogalom megközelítése, leírása A TERMÉSZET ZÁRT, A GAZDASÁG NYITOTT LÁNCA (anyag, energia) Napenergia (anyag, energia) 1 Zárt láncú természeti körfolyamat Bioszféra 2 Gazdaság Hulladék Áru Hulladékszennyezés OUTPUT (fosszilis energia, ásványkincs, fémek, biomassza stb.) GAZDASÁG és TÁRSADALOM (termékek, emissziók, hulladékok stb.) A teljes gazdaság anyagáramlási számlák INPUT Belföldi kitermelés Fosszilis erőforrások Ásványkincs Biomassza Kihasználatlan belföldi kitermelés Import Társadalom-gazdasági rendszer Akkumuláció (net addition to stock) Anyagátvitel (per év) OUTPUT Természetbe: Emissziók Hulladékok Disszipált áramok Kihasználatlan belföldi kitermelés Export Az anyagáramelemzés: általános megközelítés) Akkumuláció Rendszer Output Az anyagmérleg elve ÖSSZES INPUT ÖSSZES OUTPUT + NETTÓ AKKUMULÁCIÓ Indirekt áramok az importhoz kapcsoltan recycling Indirekt áramok az exporthoz kapcsoltan Forrás: EUROSTAT 2

3 Részegységek Segédanyag RAKTÁR Nyersanyag HULLADÉKKEZELÉS hasznosított TARTÁLY Oldószer veszélyes kommunális Az anyagáramelemzés szintjei 2. A szervezeti/telephelyi MFA lépéseit az alábbi szintekre bonthatjuk Telephely szintű anyagáramok Nyomtatott áramköri lapokat gyártó üzem Levegő Forrasztás Hulladék Telephely szintű anyagáramok input Bemenő anyag tömege Eladható termék mennyisége tonna, m 3 stb. folyamat-szintű, technológia-szintű, termék-szintű, telephely-szintű anyagáramok, egyéb folyamatok anyagáramai Összeszerelés SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Külső csatorna Levegő Folyó Végtermék Bemenő energia IPARI RENDSZER Környezet Anyagveszteség tonna, m 3 stb. Energiaveszteség MJ output Anyagáramok mérlegelemzése Bemenő nyersanyagok tömege Bemenő víz m 3 Bemenő energia Bemenő segédanyagok A folyamat 1. művelet 2. művelet 3. művelet Termék db, kg, m 3 stb. Egyéb szennyező anyagok levegőbe Szennyvíz m 3 Energiaveszteség Output Hulladékok tonna, m 3 MJ Anyagáramok mérlegelemzése Folyamat-szint, példa a szemcseszórás INPUT OUTPUT Fémtest Tisztított fémhenger db db Sűrített levegő Por 6600 l 134 kg Éles szemcse Zaj 400 kg Szemcseszórás 48 db Elhasznált éles szemcse 400 kg Sűrített levegő 6600 l Adorján Loránd: Egy hengergumizó cég vállalati szintű anyagáram-elemzése A Shankey diagram Az anyagáram elemzésen alapuló módszer grafikus megjelenítése az anyagáramokat nyilakkal jelezzük a nyilak (nyíltörzsek szélessége) arányos az adott anyagárammal a nyilak elágazásai a bemenő (egyesülő) és kimenő (szétváló) anyagáramokat mutatják A kontinuitás törvényéből következik, hogy az egyes nyilak szélességének összege megegyezik a végső nyilak szélességének összegével 3

4 A Shankey diagram Budapesti Műszaki Főiskola, Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Könnyűipari mérnök szak: Technológiaelmélet I. Gyakorlati segédlet Integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés IPPC: Integrated Pollution Prevention and Control = Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentés 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik a meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérendő legjobb technikáról A környezethasználó feladatai 1. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alapján intézkednie kell: a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, a kibocsátás megelőzéséről, illetve az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, A környezethasználó feladatai 2. a hulladékképződés megelőzéséről, illetve hasznosításáról, ártalmatlanításáról, a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. Az egységes környezethasználati engedély A felügyelőség az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében felülvizsgálat elvégzésére kötelezi Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 1. Energiaipar Fémek kitermelése, illetve feldolgozása Építőanyag-ipar Vegyipar Hulladékkezelés Papíripar Textilipar Bőripar Élelmiszeripar 4

5 Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 2. Állati anyagok feldolgozása Nagy létszámú állattartás Gépipar, feldolgozás Bányászat Egyéb létesítmények Az elérhető legjobb technika 1. Az elérhető legjobb technika olyan módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése illetve csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak. Ebben az értelemben: legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; (leghatékonyabb megoldás: a környezeti, műszaki és gazdasági körülmények között elérhető, legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó tevékenység), Az elérhető legjobb technika 2. az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető, a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik. Az elérhető legjobb technika 3. Az elérhető legjobb technika 4. A 314/2005 (XII. 25.) Korm.rendelet Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is : kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása, kevésbé veszélyes anyagok használata, a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok és hulladékok regenerálásának és újrafelhasználásának elősegítése, a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások, alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben, a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége, az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai, az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő, a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága, annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék (ugyanígy a balesetek megelőzésére). A környezeti hatásvizsgálati eljárás kiterjed a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében - különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben - várható változásokra. 5

6 A környezeti hatásvizsgálat és a stratégiai környezeti vizsgálat A környezeti hatásvizsgálat és a stratégiai környezeti vizsgálat A külső környezeti elvárások hatása a vállalatokra A környezeti hatásvizsgálati eljárás alapvetően a megelőzést szolgáló eszköz, jövendő (tervezett) tevékenységek környezeti hatásainak értékelése (becslése) a jelenben A stratégiai környezeti vizsgálat stratégiai döntésekre vonatkozik, a célok konzisztenciáját kell felmérni. A célok felölelik a különböző kormányzati (adminisztrativ) szinteket (országos, regionális, települési), szakpolitikákat, programokat (ideértve az ágazati szintet is) KHV SKV Alanya: projektek, beruházások Tárgya: jövendő környezeti kibocsátásokat, terheléséket (hatásokat) viszonyít környezeti határértékekhez. Módszere: előírásban rögzített eljárási lépések A környezetmenedzsment eszközeinek, technikáinak megerősödése A környezetmenedzsment eszközeinek, technikáinak megjelenése. A piacgazdasági eszközök térhódítása, a szabályozásban elfoglalt helyük megerősödése A piacgazdasági eszközök megjelenése Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=stratégiák) A jogszabályi előírások, kötöttségek megjelenése, Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjából Módszere: nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesíthető tilalmak, feltételek állítása a gazdálkodó szervezetek számára 6