ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei

Átírás

1 ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei Ügyintézési határidő: engedélyezési eljárási típusoktól függően változó, de nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (3) bekezdése értelmében az alábbiak: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, illetve az eljáró hatóság kijelölésének időtartama b) a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama, ideértve a magyar külképviseleti hatóságtól kért jogsegély időtartamát is c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő d) a szakhatóság eljárásának időtartama e) az eljárás felfüggesztésének időtartama f) a bizonyíték-ismertetési eljárás időtartama, g) elektronikus ügyintézés esetén bekövetkező üzemzavar időtartama h) a kérelem, a határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő Ügyintézési határidő: 90 nap I. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás Az engedély iránti kérelemhez előzetes környezeti hatásvizsgálat esetén az alábbiakat kell csatolni: Az engedély iránti kérelemhez 8 példányban kell mellékelni az előzetes környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, melynek tartalmi követelményeit a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 69. (2) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 6. -a állapítja meg. Az engedély iránti kérelemhez részletes környezeti hatásvizsgálat esetén az alábbiakat kell csatolni: Az engedély iránti kérelemhez 8 példányban kell mellékelni a részletes környezeti hatásvizsgálati dokumentációt, melynek tartalmi követelményeit a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 71. (1) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 14. -a állapítja meg.

2 2 Ügyintézési határidő: 90 nap II. Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Kormányrendelet 3. számú melléklete határozza meg az alábbiak szerint: A) a) az engedélykérő azonosító adatai, b) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői, c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a szennyező források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével, d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket, e) az alkalmazott elérhető legjobb technikák ismertetése, f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai, g) a létesítmény szennyező forrásai, h) a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan, i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat, j) a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technikának való megfelelése, k) szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldások, l) minden olyan intézkedést, amely az engergiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a 3. -ban meghatározott követelmények teljesülésére, m) a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések.

3 3 B) Új létesítmények esetében, amelyekkel kapcsolatban környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására került sor, a kiegészítő adatszolgáltatásban csak azon adatokat és tényeket kell megjelölni, amelyek az előzetes környezeti tanulmányban vagy a részletes környezeti hatástanulmány dokumentációjában nem kerültek ismertetésre. A környezeti hatástanulmány dokumentációit a kérelemhez csatolni kell. C) Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az évi LXXIV. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását. D) Az engedély iránti kérelemhez, illetőleg a kiegészítő adatszolgáltatáshoz csatolni kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas 5. (2) bekezdés szerinti közérthető összefoglalót. III. Települési hulladék kezelési engedélyezési eljárás Ügyintézési határidő: 90 nap A 213/2001. (XI. 14) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéseinek feltételeiről rendelkezik (települési szilárd és folyékony hulladék, inert hulladék, biohulladék). 20. (1) bek. értelmében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a Korm. rendelet mellékletében meghatározott szakhatóságok bevonásával - engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos: a) begyűjtést; b) üzletszerű szállítást, kivéve az országba történő behozatalnak, kivitelnek, átszállításnak minősülő szállítást; c) előkezelést, kivéve a Korm. rendelet 17. (2) bekezdésében szereplő hulladék fizikai előkezelését; d) tárolást; e) hasznosítást; f) ártalmatlanítást.

4 4 (2) bek. A háztartásban keletkező települési szilárd hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) külön engedély nélkül a Korm. rendelet 9. -ban meghatározott feltételekkel maga is elszállíthatja. (3) bek. Az ártalmatlanításra (égetés, lerakás) vonatkozó engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek a külön jogszabály előírásait is alkalmazni kell. A hulladékkezelési engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a Korm. rendelet 21. -a határozza meg az alábbiak szerint: a) az engedélyt kérő neve, KSH azonosító kódja; b) a tervezett kezelési tevékenység megnevezése; c) a kezelni kívánt települési hulladék ca) megnevezése, tervezett összetétele, cb) tervezett mennyisége, cc) kezelési technológiáját, annak műszaki és környezetvédelmi jellemzői; d) a kezelés telephelyére vonatkozó műszaki jellegű információi; e) a tervezett tevékenységgel érintett település megnevezése; f) a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervek; g) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközei, személyi feltételei. Ügyintézési határidő: 90 nap IV. Veszélyes hulladék kezelési engedélyezési eljárás A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket a mód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szabályozza. 1. (1) bek. A rendelet hatálya kiterjed: a) a évi XLIII. tv. (továbbiakban: Hgt.) 3. b) pontjában meghatározott veszélyes hulladékokra; b) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre; c) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, ha veszélyes hulladék birtokosa, illetve veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytat.

5 5 (2) bek. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti veszélyes hulladéknak minősülnek: a) a külön rendelet szerinti hulladékjegyzékben szereplő veszélyes hulladékok, b) az a) pont szerinti jegyzékben nem felsorolt, de a Hgt. 2. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével bizonyítottan rendelkező hulladékok. (3) A rendelet hatálya az egyes veszélyes hulladékok vagy hulladékcsoportok kezelésére annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik. A veszélyes hulladék kezelésének engedélyezésére irányuló kérelmek tartalmai követelményeit a Korm. rendelet 26. (1) bek. határozza meg az alábbiak szerint: a) a kérelmező neve, statisztikai azonosító jele, telephelyének címe, helyrajzi száma, tevékenysége műszaki és környezetvédelmi szempontból lényeges leírása; b) a folytatni tervezett kezelési tevékenység, amelynek engedélyezését kéri; c) a kezelni kívánt veszélyes hulladék ca) összetétele, környezeti veszélyességi jellemzői, cb) mennyisége, cc) kezelési technológiája; d) a kezelési technológia, műszaki és környezetvédelmi jellemzői; e) a kezelési létesítmény üzemszerű működéséhez szükséges tartalék veszélyeshulladék-mennyiség megadása; f) a kezelés telephelyére vonatkozó információk, és szükség esetén a jogerős építésügyi hatósági engedély; g) a létesítmény várható kibocsátásának összetétele és becsült mennyisége (a levegőbe, a vizekbe, a talajba történő kibocsátások), a kibocsátások hatásainak azonosítására alkalmas információk; h) a külön jogszabályban meghatározott környezetbiztonságra vonatkozó tervek, ideértve a szennyezés megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, a csökkentésére javasolt technológiai intézkedések leírása; i) a kezelés során keletkező hulladék keletkezésének megelőzésére és kezelésére tervezett intézkedések leírása; j) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközei, személyi feltételei. (2) bek. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jellemzőket össze kell vetni az elérhető legjobb technika jellemzőivel. (3) bek. A szállításra csak az (1) bekezdés a), b) és j) pontjai vonatkoznak.

6 6 V. Levegővédelmi engedélyezési eljárás Ügyintézési határidő: 30 nap Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményeit a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 4.1. sz. melléklete határozza meg az alábbiak szerint: 1. az engedélykérő azonosító adatai, 2. a létesítmény, illetve technológia telepítési helyének jellemzői, 3. helyszínrajz, a légszennyező források bejelölésével, 4. a tervezett tevékenység leírása, az épület, építmény, berendezés (a továbbiakban együttesen: létesítmény) légszennyező forrásainál alkalmazott technológia ismertetése, 5. a létesítményben, illetve a technológiában felhasznált nyersanyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minőségi jellemzői és mennyiségi adatai, 6. a létesítményben, illetve a technológiában termelt energia, késztermékek minőségi jellemzői és mennyiségi adatai, 7. a létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai, 8. a létesítmény, illetve technológia várható kibocsátásai a környezeti elemekbe, a kibocsátások mennyiségi és minőségi jellemzői, a környezetre gyakorolt lényeges hatások, 9. a kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, 10. ahol szükséges, a létesítményben, illetőleg a technológiában a hulladékok keletkezését megelőző, illetőleg csökkentő tervezett intézkedések, 11. további intézkedések, amelyek az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését szolgálják, különös tekintettel e rendelet 8. (1) bekezdésében foglaltakra, 12. a kibocsátások folyamatos ellenőrzését biztosító intézkedések, 13. annak bemutatása, hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának, 14. az pontokban részletezettek közérthető összefoglalása.

7 7 VI. Vízjogi engedélyezési eljárás 1. Elvi vízjogi engedélyezés (vízhasználat, vízimunka, vízlétesítmény tervezéséhez) Ügyintézési határidő: 60 nap Az engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem tartalmi követelményeit a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 1. -a határozza meg: a tervezett műszaki megoldásnak - e rendelet 1. számú melléklete szerinti - ismertetése, a megbízás alapján eljáró tervező esetén a megbízás másolatát vagy az arról szóló igazolás. 2. Vízjogi létesítési engedélyezés (vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához, megszüntetéséhez) Ügyintézési határidő: 60 nap. Eljárási illeték: 5000,- Ft. Az engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem tartalmi követelményeit a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. -a határozza meg: az engedélyes megnevezése, címe (székhelye); a kérelem időpontjában érvényes elvi vízjogi engedély esetén a határozat számának megjelölése; e rendelet 2. számú melléklete szerint összeállított engedélyezési tervek két példánya és az eljárásba bevonandó szakhatóságok tervpéldányai; a külön jogszabályban meghatározott tervezői jogosultság igazolása; ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) - az engedélyezési tervdokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő - nyilatkozata, illetőleg hozzájárulása; a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, a vízilétesítmény megépítésével érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog igazolása, az ingatlan-nyilvántartási adatokból következő, három hónapnál nem régebbi közokirat vagy a tulajdonszerzés jogcímét egyéb módon bizonyító okirat csatolásával; ha az érintett ingatlan nem az engedélyes (építtető) tulajdona - a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának esetét kivéve - az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím igazolása, vízilétesítmény megvalósítása esetén a létesítmény tulajdonjogát is érintő, a

8 8 földtulajdonossal kötött, az ingatlanhasználattal járó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket rögzítő megállapodás. Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, saját célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításhoz szükséges vízvezetési szolgalom esetén a kérelemhez a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosának és a vízjogi engedélyesnek megállapodását is mellékelni kell; Közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez szükséges, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell: a vízvezetési szolgalommal érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait tartalmazó okiratot, valamint az ingatlan általános és részletes helyszínrajzát, a létesítmény megvalósításával és üzemeltetésével összefüggő vízvezetési szolgalom gyakorlásával járó tulajdoni, használati korlátozásokra történő utalást, illetőleg az ingatlan szolgalommal érintett, természetben meghatározott részének megjelölését; az ingatlan tulajdonosa és a szolgalom alapítását kérő között létrejött - a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó - megállapodást vagy annak hiányában az arra utaló nyilatkozatot; a tulajdoni, használati korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokat 3. Vízjogi üzemeltetési engedélyezés (vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, vízhasználathoz) Ügyintézési határidő: 60 nap. Eljárási illeték: 5000,-Ft. Az engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem tartalmi követelményeit a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 6. -a határozza meg: az engedélyes üzemeltető megnevezése, címe, székhelye; a vízjogi létesítési engedélyre történő utalás, ideértve a határozat, az engedély vagy a vízkönyvi nyilvántartás számát; az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezése és az üzemeltetés jogcíme, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítása, szerződése, nyilatkozata; a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció két példánya és az eljárásba bevonandó szakhatóságok tervpéldányai;

9 9 a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozat a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével; a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatok; a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyv; a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatok (így például az igényelt, illetőleg engedélyezett víz mennyisége és minősége); a közműves vízellátó (vízkezelő), vízelvezető, illetve szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzat, egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítás, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatok és működési szabályzat; a vízkivételi művek külön jogszabály szerinti alapállapot vizsgálatának adatai; felszín alatti vízkészletre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatározott adatok, illetőleg műszaki dokumentáció, ezen belül - mélyfúrású kutak esetén - a vízföldtani napló; ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a felek szerződésén, illetőleg hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg - különösen a létesítési engedély jogosítottjának, valamint az üzemeltető személyének eltérése esetén - az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalma, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatok. 4. Fennmaradási engedélyezés (ha a vízimunka elvégzése, vízilétesítmény megépítése, átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt) Ügyintézési határidő: 60 nap. Eljárási illeték: ,-Ft. A 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével a fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni, valamint közölni kell az engedély nélkül létrehozott építmény értékét.