Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

Átírás

1 Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Előadó: Petrov Ferdinánd mb. osztályvezető Környezetmegőrzési Osztály Vidékfejlesztési Minisztérium október 9.

2 Az Ipari Kibocsátásokról szóló november 24-i 2010/75/EU irányelv Hatályba lépése: január 6. I. fejezet: Általános rendelkezések II. fejezet: IPPC engedély köteles létesítményekre vonatkozó rendelkezések III. fejezet: Nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó rendelkezések IV. fejezet: Hulladékégető művekre és hulladék-együttégető művekre vonatkozó rendelkezések V. fejezet: Szerves oldószereket használó létesítményekre vonatkozó rendelkezések VI. fejezet: Titán-dioxidot előállító létesítményekre vonatkozó rendelkezések Az ipari kibocsátásokat érintő joganyag újraszabályozásának szükségessége: a gyakran egymást átfedő és tagállamonként eltérően alkalmazott ágazati irányelvek végrehajtásával kapcsolatban felmerült gyakorlati tapasztalatok Központi célkitűzés: továbbra is a környezetszennyezés integrált szemléletű megelőzése és csökkentése 2

3 Az irányelv jogharmonizációja hazánkban Az irányelv átvétele: 2 jogszabálycsomagban 1. csomag: egyes levegőtisztaság-védelmi rendeletek módosítása a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. Rendelet módosítása az 50 MW th és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményűtüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet helyett új rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet helyett új rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet helyett új rendelet Az 1. jogszabálycsomagnak lezárult a társadalmi és közigazgatási egyeztetése. 3

4 2. csomag: az egységes környezethasználati engedélyezési (EKHE) eljárással kapcsolatos rendelkezések átvétele + a titán-dioxidot előállító létesítmények kibocsátásáról szóló fejezet átvétele a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet módosítása; a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet módosítása; a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosítása; a titán-dioxid gyártás hulladékairól szóló 2/2002.(VII. 9.) KvVM rendelet helyett új rendelet; a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(I. 14.) VM rendelet technikai jellegű módosítása; a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 13. mellékletének módosítása 4

5 A 2. jogszabálycsomag társadalmi és közigazgatási egyeztetés október 7-én kezdődött meg. Az előterjesztés tervezete az alábbi linken érhető el: kormany.hu Vide kfejleszte si Miniszte rium Ta rsadalmi egyeztete s 5

6 Változások az EKHE eljárásokban A módosító jogszabály-tervezetek szerint erősödik az elérhető legjobb technikák alkalmazási kötelezettsége a vonatkozó BAT-következtetésekben szereplő, az egyes technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintek betartása a környezetvédelmi ellenőrzések gyakoriságának megállapítása a tevékenység környezeti kockázata alapján (1-3 év) alapállapot-jelentés készítése a fogalmak pontosabb meghatározása 6

7 EKHE köteles tevékenységek körének változása Vegyipar A 314/2005 Korm. Rendelet 2. mellékletének 4. pontja szerint: ipari méretű vegyipari tevékenységek vegyi vagy biológiai eljárással történő előállítás A Korm. Rendeletet július 6-áig nem kell alkalmazni azon létesítményekre, melyek a Korm. Rendelet 2. mellékletének 4. pontja szerinti, biológiai eljárással történő előállításra irányuló, meglévő tevékenységek és a módosító rendelet hatályba lépése előtt nem EKHE köteles tevékenységet végeztek. Ipari méret definíciója: ipari méretű a termelés, ha a tevékenységet kereskedelmi célból folytatják, akkor is, ha az előállított anyag csak köztes termék, és önmagában nem kerül kereskedelmi forgalomba. Azon tevékenységek, amelyek kizárólag saját felhasználásra gyártanak vegyi anyagokat például házi, tudományos vagy laboratóriumi tevékenységek nem tartoznak ide. 7

8 Elérhető legjobb technikák alkalmazási kötelezettsége A BAT-következtetések jogalkalmazása A felügyelőség a tevékenységre vonatkozó, az Európai Bizottság végrehajtási határozatában foglalt BAT-következtetések alapján rendelkezik a tevékenység végzésének feltételeiről. A felügyelőség olyan kibocsátási határértékeket határoz meg, mellyel a kibocsátások nem haladják meg a vonatkozó BAT-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket. Egyedileg lehetőség van a BAT következtetésekben foglaltaknál kevésbé szigorú feltételek megállapítására, ügyenként az Európai Bizottság értesítése mellett. 8

9 A vegyiparra vonatkozó BAT referenciadokumentumok felülvizsgálata, BAT-következtetések Jelenleg felülvizsgálat alatt áll az ipari mennyiségben előállított szerves vegyületekről szóló BREF (LVOC BREF) A felülvizsgálat kezdete: 2009 A frissített dokumentum első hivatalos tervezete: 2013 év vége előtt A felülvizsgálatot koordinálja: Európai IPPC Iroda Elkészült a frissített, klór-alkáli gyártásról szóló BREF a BAT-következtetések hivatalos megjelenése jövő évben várható Magyar érdekek képviselete: a 13. Cikk Információcsere Fórum keretein belül a fórum a végső tervezetet véleményezi a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek, valamint az Európai Bizottság képviselőiből áll a felülvizsgálatot végző szakmai munkacsoport tevékenységének aktív követése 9

10 Az EKHE engedélyek felülvizsgálata Az engedélyek kiadásának eddigi gyakorlata: a területi környezetvédelmi felügyelőségek az engedélyeket 5-8 évre adták ki felülvizsgálatuk 5 évenként A módosuló jogszabályok szerint: EKHE engedélyek legalább 10 évre történő megadása felülvizsgálatuk: 5 évenként az adott tevékenységre vonatkozó BAT-következtetések megjelenésekor a megjelenéstől számított 4 éven belül 10

11 Környezetvédelmi ellenőrzések A környezeti kockázat értékelésének szempontrendszere 1. Egy éven belül ellenőrizni szükséges: ha a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény nem megfelelő működése következtében a környezetre káros hatású esemény, környezetveszélyeztetés- vagy szennyezés történt; ha a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette; ha a tárgyi évet megelőző évben a korábban felfüggesztett tevékenység újraindult; ha a létesítmény a Seveso irányelv hatálya alá tartozik; ha a létesítmény Natura 2000, védett természeti területen vagy annak védőövezetén működik; ha a létesítmény vízbázis védőövezetén működik; ha a létesítmény település belterületén vagy belterülettel határos ingatlanon működik. 2. Az ellenőrzés gyakorisága meghaladhatja az egy évet, de nem lehet több három évnél: ha a létesítmény EMAS környezetirányítási rendszert alkalmazva működik; ha a tevékenységet nem kezdték meg vagy felfüggesztették; ha a tárgyi évet megelőző évben a létesítmény az engedélyben meghatározott feltételeket teljesítette. 11

12 Alapállapot-jelentés Definíció: a földtani közeg és a felszín alatti vizek veszélyes anyagok általi szennyeződésének mértékére vonatkozó információ Az alapállapot-jelentés fogalma, készítésének kötelezettsége, tartalmi követelményei: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben Európai Bizottsági útmutató készül: hivatalos megjelenése jövő évben várható A jelentés elkészítése az útmutató figyelembe vételével Minden EKHE köteles létesítménynek kell alapállapot-jelentést készítenie, mely két részből áll: megalapozott indoklással lehetőség lesz csak az első részt elkészíteni, mely nem tartalmaz új méréseket 12

13 Az alapállapot-jelentés tartalmi követelményei 1. A terület korábbi és további használatának bemutatása: a terület pontos lehatárolása a terület korábbi használatát, beépítettségének és borítottságának változását legjobban bemutató légi fotók a terület földrajzi, éghajlati, talajtani, földtani, vízföldtani adottságai, az élővilág, a védendő természeti értékek, az épített környezet, beleértve a régészeti és műemléki értékek bemutatása, a területhasználat története a területen folytatott korábbi és aktuális tevékenységek, technológiák és azok anyagfelhasználásának, anyagforgalmának, tárolásának, szállításának, kezelésének részletes ismertetésével, a terület további használatának részletes bemutatása a tevékenységek, technológiák, valamint a felhasznált anyagok és keletkező hulladékok, környezeti kibocsátások részletes ismertetésével a területen folytatott, illetve tervezett tevékenységek során felhasznált, előállított vagy kibocsátott veszélyes anyagok szennyezést okozhatnak-e a földtani közegben és a felszín alatti vizekben a korábbi tevékenységekből szennyezőanyagok környezetbe történt kibocsátásának és a területet érintő rendkívüli haváriaesemények ismertetése, a már elvégzett kárfelszámolási intézkedések környezetvédelmi felülvizsgálatok, állapotértékelések, auditok és azok dokumentációinak bemutatása 13

14 2. A felszín alatti vizek, a földtani közeg állapotának bemutatása 2.1. Az alapállapot meghatározása mérések alapján 2.2. Ha a 2.1. pont alapján valamely szennyező anyag koncentrációja meghaladja a külön jogszabályban rögzített szennyezettségi határértéket, akkor az alapállapot-jelentés tartalmát képezi még: a szennyezettség térbeli lehatárolása a kármentesítési mennyiségi kockázatfelmérés Haaz1.pontalapján: a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt tevékenység nem veszélyezteti a felszín alatti vizeket és a földtani közeget, akkor az alapállapot-jelentés 2. pontja indoklással mellőzhető. Ha a felügyelőség az indoklást nem fogadja el, az alapállapot-jelentés 2. pontjának elkészítését kéri a környezethasználótól. 14

15 Az alapállapot-jelentésre vonatkozó előírások a 314/2005. Korm. rendeletben Alapállapot-jelentést kell készíteni: EKHE iránti kérelem benyújtása esetén (új tevékenység) a módosító rendelet hatályba lépését követő első felülvizsgálatkor Rendelkezések a jelentés tartalmára vonatkozóan (1. és/vagy 2. pont) Kármentesítési eljárást kell lefolytatni: a tevékenység felhagyása esetén ha az üzemeltetői tevékenységből az alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva környezeti kár halmozódott fel az alapállapot-jelentés elkészítését követően ha a telephelyen a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben az alapállapotjelentés elkészítése előtt végzett, engedélyezett üzemeltetői tevékenységből eredően felhalmozott szennyeződés jelentős kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre 15

16 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!