PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szent András Katolikus Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Katlikus Általáns Iskla Jóváhagyta:,. év. hónap. nap. Fenntartó

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Tartalm 1. BEVEZETŐ... 4 1.1. A Pedagógiai prgram célja, feladata... 4 1.2. Jgszabályi háttér... 4 1.3. Az intézmény helyzete, háttere... 4 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 2.1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 2.1.1. Alapelvek, értékek... 5 2.1.2. Célk, feladatk... 5 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk... 8 2.2.1. Nevelési területek... 9 2.2.2. Tanulási területek...16 2.3. Teljes körű egészségfejlesztés... 20 2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés...20 2.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv...22 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk... 22 2.4.1. Közösségek...25 2.4.2. A média szerkesztésében részt vevők tevékenysége, céljai...27 2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység... 27 2.5.1. A sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatása...28 2.5.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...29 2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő prgramk...29 2.5.4. A tehetség és a képesség kibntakzását segítő tényezők...30 2.5.5. A szciális hátrányk segítését jelentő tevékenység...32 2.6. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység... 34 2.7. A tanulóknak az intézményi döntési flyamatban való részvételi jgai, gyakrlásának rendje... 35 2.8. A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai... 35 2.9. Kapcslattartás a tanulókkal, a szülőkkel, az iskla partnereivel... 37 2.10. A tanulók értékelése... 39 2.11. A tanulmányk alatti vizsgák szabályai... 39 2.11.1. Az értékelés rendje...40 2.11.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei...40 2.12. A felvétel és átvétel helyi szabályai... 41 2.12.1. Az első sztálysk beisklázása...41 1 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 2.12.2. Átvétel más intézményből...41 2.13. Az iskla könyvtár-pedagógiai prgramja... 42 3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 47 3.1. A helyi tanterv óraszámai... 47 3.1.1. A választtt kerettanterv megnevezése...47 3.1.2. A választtt kerettanterv feletti óraszámk...49 3.1.3. A választtt kerettanterv típusa...51 3.1.4. A helyi tanterv bevezetésének ütemezése...52 3.2. Az ktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei... 56 3.3. A nemzeti alaptantervben meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása... 57 3.4. A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósításának módja... 58 3.5. A választható tantárgyak, fglalkzásk szabályai... 59 3.6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szrgalm minősítésének elvei... 59 3.6.1. A tanulók ellenőrzése, értékelése...59 3.6.2. Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményei, frmái...59 3.6.3. Szöveges értékelés...60 3.6.4. Értékelés érdemjeggyel...61 3.6.5. Az ismeretek számnkérésének követelményei...61 3.6.6. Az isklai beszámltatásk frmái, rendje, krlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya...62 3.6.7. Az tthni (napközis és tanulószbai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzásának elvei, krlátai...64 3.6.8. A tanulók magatartásának, szrgalmának értékelése, minősítési frmái...65 3.6.9. Jutalmazás, büntetés frmái...69 3.7. A csprtbntásk és az egyéb fglalkzásk szervezési elvei... 71 3.8. Az egészségfejlesztéssel összefüggő isklai feladatk... 72 3.9. Az iskla egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 72 3.9.1. Az iskla egészségnevelési elvei...72 3.9.2. Az iskla környezeti nevelési elvei...73 3.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések... 75 3.11. Záró rendelkezések... 76 3.11.1. Legitimációs záradék...76 3.12. Ratifikációs záradék... 77 2 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Istenem, fiatalk közé vezettél, hgy tanítsam, neveljem őket. Add, Uram, hgy személyes példámmal hzzád közelebb vezethessem diákjaimat, akik szmjúhzzák az igazságt, hgy életük mind teljesebb- szebb, bldgabblehessen. Amen. (Krzenszky Richárd) 3 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 1. BEVEZETŐ 1.1. A Pedagógiai prgram célja, feladata A nevelő és ktató munka az isklában Pedagógiai prgram szerint flyik. A Pedagógiai prgramt a nevelőtestület fgadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A Pedagógiai prgramt nyilvánsságra kell hzni. 1.2. Jgszabályi háttér A Pedagógiai prgram tartalmát a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet, az 51/2012. EMMI rendelet határzza meg. 1.3. Az intézmény helyzete, háttere Isklánk a belvárs szívében található, közvetlenül a Keresztelő Szent Jáns Római Katlikus Plébánia mellett. Isklánk élő, egyházi közösség, amely éli és átadja a hitet. Nyíltan vállalja a katlikus hitet, ember- és világképet, s az ebből fakadó erkölcsi igényességet. 8 évflyams katlikus általáns iskla, ami évflyamnként két (szükség szerint hárm) sztállyal, igény szerint az alsó tagzatn napközivel, a felső tagzatn tanulószbával működik. Katlikus iskla lévén a hittan ktatása beépül tanulóink órarendjébe. Az iskla, figyelembe véve Szentendre várs különleges adttságait (művészetek, kultúra, idegenfrgalm), valamint a régió isklái között elfglalt helyzetét, kiemelten kezeli az ének-zene, és az idegen nyelv ktatását. Az iskla beisklázási körzete: Szentendre várs és vnzáskörzetében lévő települések. Az iskla rövid története: Isklánk épületében 1890-től érseki leányiskla működött, amely később óvdával és plgári isklával bővült. Az épület az l948-as államsítást követően állami isklának adtt helyet, majd a rendszerváltzás után 1991-ben a Római Katlikus Egyházközség visszaigényelte az épületet egyházi iskla működtetése céljából. Az 1992/93-as tanévben az önkrmányzati iskla keresztény tagzataként két első sztállyal indultunk. Az 1996/97-es tanévben, amikr hajdani elsőseink az 5. sztályba léptek, az intézmény teljes egészében átkerült a Római Katlikus Egyházközség tulajdnába és irányítása alá. Ekkr vette fel az iskla nak, a várs védőszentjének nevét. 1992 óta tartó flyamats bővítéseknek és felújításknak köszönhetően ma már a várs egyik legszebb, és legkeresettebb isklája vagyunk. 4 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Alapelvek, értékek A katlikus isklában az ktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katlikus tanítás elveinek; az ktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: keresztény értékrendre épít, biztsítja a keresztény gndlkdás jelenlétét, a nevelő jelleg dminál, a nemzeti értékeket szlgálja, fnts szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagymányknak. A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind mrálisan a pedagóguskra. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékknfliktus esetén aznban az emberi mrált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, belső békéjét az érvényesülésnél. Isklánk az egyetlen katlikus általáns iskla, mely régiónkban működik. Létrehzását katlikus családk és hívő pedagógusk közös igénye hívta életre. Ezért küldetésünk megvalósításában méltó partnereink azk a családk, akiknek élete középpntjában a hit, a szeretet, a megértés áll. Azn fáradzunk, hgy tvább erősítsük isklánk családias jellegét. Fntsnak tartjuk, hgy tevékenységünk fő alapelve a gyerekközpntúság legyen, amely az empátiát, a pzitív késztetést, a támgatást, a bizalmat, az önbizalm növelését, a sikerhez való segítést és a szeretetet jelenti számunkra. Vállaljuk, hgy közösségünk flyamatsan éli és átadja gyermekeinknek a katlikus hitet. Intézményünkben a Katlikus Egyház évezredes hagymányai alapján, annak értékrendjéhez, nevelési elveihez igazdva, a fenntartó elvárásainak megfelelően alakítttuk ki Pedagógiai prgramunkat. Ennek alapján szervezzük a tanórákat és az azt követő szabadidős fglalkzáskat. 2.1.2. Célk, feladatk Isklánk pedagógiai munkájának céljai: A diákkat segítse abban a flyamatban, hgy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fgékny) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős plgárrá, tisztességes és emberséges, alktásra és bldgságra képes emberré váljanak. Az iskla közösségének elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a tvábbtanulásra való felkészítés fntssága. 5 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla A diákk mrális és esztétikai szemléletének alakítása, kgnitív és kmmunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alktásk iránti igényének megalapzása. A tanítási tartalmak feldlgzásának flyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapztt, érvényes és személyes értékrendet alakítsn ki, illetve azt segítse elő. A kudarctűrés és a siker készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfglalás, cselekvés alapjait és (életkrnak, fejlettségi fknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvnalú és skrétű ismeretközléssel és hatékny szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló prblémamegldó, gndlkdó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcslódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósk hithez, egyházhz való visznya, a gndlkdásra, a szellem fejlődésére gyakrlt hatása álljn példaként diákjaink előtt. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat) Hagymányaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (néptánc, kézműves fglalkzásk, stb.). A kulturált szórakzás igényének kialakítása (tánc és illemtan). Az isklában flyó nevelő-ktató munka feladatai: Isklánk egyik igen fnts feladata, hgy tanulóink a hitüket felnőtt módn ismerő, azért kiálló, mellette elkötelezett hívő keresztényekké váljanak. Ugyanakkr minden lehetőséget megadunk, hgy talentumait minden gyermek kamatztathassa. Isklánk gyermekközpntú, nem a gyermeknek mindent megengedő kiszlgálói értelemben, hanem a keresztény szeretetből fakadó igényes követelmények következetes megvalósítása értelmében. Mindezt humánus, feszültségmentes légkörben valósítjuk meg, ahl tanulóink biztnságban érzik magukat. A nevelő egy szelektív hatásrendszert működtet munkája srán, aminek ő a frrása, elsődlegesen a személyes példaadásával. Azaz a gyermek pzitív megnyilvánulásait tapasztalva elismeréssel, jóváhagyással, jutalmazással reagál. Ugyanakkr ezzel párhuzamsan a negatív magatartásfrmákra tiltással, kritikával, szankcióval válaszl. Isklánk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibntakzását a hitélet erősítését szlgáló prgramkban (liturgikus szlgálat, lelkigyakrlat, zarándklat, stb.), az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben (napközi, tanulószba, szakkörök, kirándulás, isklaújság, stb.). Fejlessze a tanulók prblémamegldó gndlkdását, az összefüggések felismerését, a mrális kérdések megítélését sztályfőnöki órák, tananyag elsajátítása srán. Tehetséggndzó és felzárkóztató prgramkkal támgassa az egyéni képességek kibntakzását. Teremtsen a diákk számára életkruknak megfelelő frmájú és jelentőségű döntési 6 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram helyzeteket. Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és knkrét közösségekre szabtt feladatk alapján. Hzzn létre knstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alktó (kis)közösségeket, ahl a tanuló a közösségben való élet srán fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szlidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azknak a hátrányknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szcikulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Isklánk Pedagógiai prgramjának kiemelt területei: Hitéleti nevelés Nemzeti öntudatra nevelés Ének-zene Idegen nyelv Tehetséggndzás Felzárkóztatás Néptánc, társastánc és illemtan Szabadidő kulturált eltöltése Eszközök, eljárásk Nevelő-ktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazdnia kell a tanulók életkri sajátsságaihz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusk személyiségéhez. Az eljárásk, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárásk kmbinációja. Kiemelten kezeljük az iskla értékelési rendszerét, a dicséretet, sztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakrlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőktató munka srán megkívánja, hgy a módszereket a nevelés flyamatában betöltött szerepük alapján csprtsítsuk. Ennek alapján az alábbi csprtsítás végezhető el: a meggyőzés módszerei (az ktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatsítás, stb.) a tevékenység megszervezésének módszerei (gyakrlás, követelés, ellenőrzés, értékelés, játéks módszerek, stb.) a jó magatartásra ható, ösztönző módszerek (bíztatás, elismerés, dicséret stb.) a jutalmazás frmái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret - fkzatkkal, klevél, kitüntetés, jutalmkönyv, tárgyi jutalm, tábrzás, nevelőtestületi dicséret, díj stb.) 7 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla a büntetés frmái (szóbeli figyelmeztetés, határztt rendreutasítás, sztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rvás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rvás, nevelőtestület elé idézés, szigrú megrvás, isklai prgramktól való eltiltás) a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalm, stb.). Nevelési céljaink megvalósulását akkr tekintjük sikeresnek, ha isklánk diákjai a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fgékny) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, bldg, felelős emberré válnak magyarságunk gyökereit megismerve, nemzeti kultúránkat megőrzik, és tvábbadják zenei élményüknek köszönhetően, fgéknyak lesznek a szépre, mely által egy lelki többletet kapnak a helyi tantervben meghatárztt követelményeket képességeiknek megfelelően teljesítik rendelkeznek lyan ismeretekkel, készségekkel, amelyek képessé teszik arra, hgy a középisklás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek ismerik a közösségben éléshez szükséges szabálykat, alapvető magatartásnrmákat igénylik a szabadidő kulturált eltöltését. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Az iskla pedagógiai munkájának középpntjában a tanulók tudásának, értelmi, erkölcsi, szciális, testi képességeinek, készségeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. A személyiségfejlesztő tevékenység fkzats, több éves munkát felölelő flyamat. Képességei alapján mindenkit az ptimális szintre szeretnénk eljuttatni. Az iskla nemcsak a tanulásnak és a munkának színtere, hanem a színes, skldalú isklai életnek is. Lehetőséget biztsít a különböző szakköröknek, sprt-, énekkari és zenei fglalkzásknak, könyvtári óráknak, kirándulásknak és ünnepélyeknek. Segítjük a bennük rejlő összes egyéni érték, képesség kibntakztatását, gyarapítását. Olyan tanítási módszereket alkalmazunk, melyeknek feladata a gyermek személyiségfejlődését elősegítő lehetőségek felfedezése, felfedeztetése és erősítése, valamint a hátráltató tényezők csrbítása. Pl.: az első sztályban az lvasás tanítása a Meixner módszer szerint történik kisisklás krban a szenzrs készségek fejlesztése a számlás-lvasás terén a tanulás segítése, figyelem-emlékezet fejlesztéssel a lgikus gndlkdási készség fejlesztése a prblémamegldó képesség fejlesztése a manuális készségek fejlesztése (múzeumk közreműködésével) a megismerési vágy és alktó tevékenység iránti igény felkeltése. 8 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram A gyermek személyiségfejlődésének értékelése az sztályfőnöki órán, szaktárgyi órán, havi nevelési értekezleten, félévi értekezleten, szülői értekezleten, fgadó órákn és minden felmerülő prblémahelyzetben történik. Az értékelés alapja a házirend és a Pedagógiai prgram erkölcsi elvárásai, nevelési céljai és feladatai. Ha a gyermek személyiségének fejlesztésekr súlys prblémák lépnek fel, a nevelési tanácsadó szakembereihez lehet frdulni. 2.2.1. Nevelési területek Értelmi nevelés A természetes kíváncsiság kiaknázásával, a megismerési vágy felkeltésével és ébrentartásával, a tanulás értelmének és hasznának megmutatásával kiépítjük a gyermekekben a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránti nyitttságt. Optimális esetben munkánk srán dáig jutunk el, hgy tanulóink örömüket lelik a tanulásban, és természetesnek veszik azt. Amennyiben ezt, mint nevelési eredményt el tudjuk érni, az azt jelenti, hgy a tanulók flyamatsan krszerűsítve és bővítve ismeretrendszerüket, a flytn váltzó élethelyzeteket, a belőlük adódó feladatkat és prblémákat sikeresen tudják megldani. Arra törekszünk, hgy egész munkánkat a kmplexitás elve hassa át. Ehhez elengedhetetlen a gyakri és megalapztt sikervisszajelzés és a tanulmányi feladatk megldásáhz csatlakzó segítségadás a pedagógus részéről. Mélyen elítéljük és kerüljük a nevelői közömbösséget. Érzelmi nevelés Szükség van ésszerű krlátkra, amelyek védik gyermekeinket (Tízparancslat, házirend). Biztnságs, szerető légkörben kell felnőniük, nem szabad lermblni bennük a szépbe, jóba vetett bizalmukat, játéks kedvüket, azt a képességet, hgy tudjanak csdálkzni. Ugyanakkr rá kell vezetnünk őket a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hgy tetteiknek következményei vannak. Nehéz feladat gyerekeinket önfegyelemre nevelni, de szükséges, mert elmulasztásával súlysan ártunk nekik. A nevelés és ktatás tudatsan megtervezett tevékenység. Ennek srán fejlesztjük a gyermekek személyiségét, kialakítjuk felelősségérzetüket. Fnts feladatunk vnzóvá tenni a keresztény értékrend alapvető elemeit, hgy az anyagias világ kihívásai helyett minden esetben ezt válasszák. Alázatra, türelemre, megbcsátásra nevelünk. Tudniuk kell: csak akkr várhatnak megbcsátást és elfgadást másktól, ha ők is ezt gyakrlják embertársaikkal. Őszinteségre neveljük a gyerekeket, bemutatva, hgy az törvényszerűen vnzza maga után a megbcsátást és a megbékélést. Istennek mindannyiunkkal terve van, mindenkinek feladata, küldetése van. Fentiekkel összhangban négy alapértéket vésünk kitörölhetetlenül a gyerekek szívébe: az igazság, jóság, szépség, és szentség értékét. Célunk, hgy a megfgalmaztt feladatk nemcsak az iskla, hanem a család és az egyház színterén is érvényre jussanak. Ennek érdekében erősítjük kapcslatainkat a szülőkkel és az Egyházközség tagjaival közös prgramk szervezésével. Célunkat elértnek tekintjük, ha tanulóink viselkedésében tapasztaljuk a fent megfgalmazttakat. Hitéleti nevelés A keresztény kultúra frrása és célja is Isten. Az iskla egyházi jellegéből fakad, hgy az evangélium tanítását, az egyházi kultúrát, az egyház kultúrateremtő szerepét, a nagy művészek és tudósk hithez, egyházhz való visznyát, a gndlkdásra, a szellem fejlődésére gyakrlt hatását, minél tökéletesebben megismertetjük tanulóinkkal. A hitre nevelés nem 9 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla csak a hittan órákn történik, hanem a pedagógusk, szülők életvitelével és személyes példamutatásával is. Elsődleges cél aznban a diákk személyes istenkapcslatának kialakítása. Hitéleti nevelésünk színterei Állandó hitéleti prgramk: hétfő reggelenként 7.50-kr közös imán veszünk részt a trnateremben a tanítás kezdetén és végén a tanulók az órát tartó pedagógussal közösen imádkznak, ill. életkrunknak megfelelően mesével, történettel, az aznapi evangéliummal hanglódnak rá a napra egyházi ünnepekről közös szentmisén emlékezünk meg, az éves munkaterv alapján az éves munkaterv alapján havnta egy alkalmmal az iskla tanulói isklamisén vesznek részt a Péter-Pál Templmban (vasárnapnként pedig a saját plébániájukn) az sztály-, illetve isklamisék időpntjai az éves prgramban kerülnek meghatárzásra a tanévet közös, ünnepi szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum) az étkezések előtt és végén a tanulók az ebédeltetős tanárral közösen imádkznak Nap (vetélkedők, játékk) adventi hetek (december) Rráté, agapé karácsnyi lelkigyakrlat, gyónási lehetőség közös karácsnyi ünnepség nagyböjti hetek mindennap közös imádkzás a káplnában nagyböjti lelkigyakrlat, gyónási lehetőség Keresztút járás Pünkösd környékén 3. évflyam elsőáldzása Időszaks hitéleti prgramk: atyák, szerzetesek meghívása hittan, illetve sztályfőnöki órákra sztályk vállalása az adventi, nagyböjti időszakban sztályk egészéves karitatív munkája Erkölcsi nevelés Erkölcsi elvárásk a pedagógusktól Ahhz, hgy a diákk harmnikus, kellő önismerettel rendelkező, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusnak is ilyennek kell lennie. A katlikus iskla sajáts jellegének biztsítéka nagy részben az tt tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. 10 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Pedagógusaink személyes példamutatásukkal nevelnek. Dlgzóink élete álljn összhangban az általa és az iskla által képviselt értékekkel. Családi háttere legyen rendezett. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban álljanak, hiszen mindennél nagybb veszélyt jelent a gyerekek számára a hamis tanúságtétel. Pedagógusainktól elvárjuk a hagymánytiszteletet és a megalapztt jövőkép ismeretét. Hivatásunk az, hgy évezredek kincseit adjuk tvább egy új generációnak. Isklánkban tanító tanárainktól elvárjuk: pntsan tt legyenek az sztályban, megakadályzzák, megelőzzék a rendetlenségeket óráikra jól felkészülve lépjenek az sztályba, ezzel megelőzik a tanulmányi és fegyelmezési nehézségeket csak akkr büntessenek, ha feltétlenül szükséges, inkább figyelmeztessék növendékeit, lássák el őket jó tanáccsal szrgalmazzák a füzetek rendezettségét, az isklai felszerelés és a benyújtandó dlgzatk tisztaságát a naplókat tartsák rendben, hgy mindennap bárkinek bemutathassák, aki azt megtekinteni kívánja egyházi és állami ünnep közeledtével mndjanak néhány szót, ha lehet, életpéldával. Pedagógusainkat alapvetően a vidámság, játéksság jellemezze, hiszen a gyerekek több időt töltenek az isklában, mint tthn. Lényeges, hgy a tanárk el tudják fgadni a gyerekeket lyannak, amilyenek. Tiszteljék és szeressék mindegyikük egyéniségét. Új pedagógus felvételénél mérlegeljük, hgy milyen feladatt bízunk rá. Ennek ismeretében döntjük el, hgy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal vesszük figyelembe. Flyamats fejlődésünk érdekében szakmai és lelki tvábbképzéseken veszünk részt: a várs, a fővárs, a KPSZTI szervezésében nevelési értekezletek esetenként bemutató órával tanári lelki gyakrlatk, elmélkedések, kirándulásk. Célunkat elérjük, ha pedagógusaink ezen elveknek megfelelően végzik munkájukat. Erkölcsi elvárásk a tanulóktól Az iskla tanulói különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból érkeznek isklánkba. Az egységes erkölcsi elvárásk segítik őket a fejlődésben. Alapvető, hgy elfgadják és befgadják az iskla tisztességre, becsületességre, felelős magatartásra irányuló nevelését, és ezt tudatsan ne akadályzzák. Tartsák be az emberi kapcslatk szabályait. Tanulóink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: Ti vagytk a világ világssága! (Mt 5,14) Gyerekeink vegyenek részt az egyházi prgramjainkn (ünnepi szentmisék, vasárnapi misék, sztálymisék, közös imák, adventi és nagyböjti lelki napk, stb.), segítjük őket hitük kibntakztatásában, a liturgikus és szentségi élet gyakrlásában. Rávezetjük őket a helyes imádságra tanítás, étkezés előtti és utáni közös imával. 11 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Gazdag prgramk szervezésével ráneveljük gyerekeinket a kulturált szórakzás módjára: kirándulásk, túrák, Mikulás szlgálat, angyalkázás, közös karácsnyi ünnepség, farsang, Nap, gyereknap, suli-buli. Megköveteljük a tiszteletteljes beszédet tanáraikkal, felnőttekkel, társaikkal. Megköveteljük az alaps, rendszeres, a képességeknek megfelelő munkát, a rábíztt feladatk lelkiismeretes elvégzését. Megköveteljük a házirend ismeretét és betartását, az iskla épületének, felszerelésének és tisztaságának megőrzését. Megköveteljük az áplt megjelenést, az alkalmhz illő ruházat kiválasztását. Tanulóink megismerésének, nevelésének legjbb színterei a tanórán kívüli fglalkzásk, szakkörök, tanulmányi kirándulásk, nyári tábrk. Erkölcsi nevelésünk eléri célját, ha tanulóink ezen elveknek megfelelően élik mindennapjaikat. Erkölcsi elvárásk a szülőktől Minden iskla létét, szükségességét a mögötte álló szülők közössége igazlja. Az iskla igazán egyházi szelleme csak akkr születhet meg, ha a szülők is közösséget alktnak, hiszen a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik. (Kat. Isk. 53.) Az iskla elvárja a szülőktől, hgy elfgadják az iskla katlikus jellegét, ugyanazt az értékrendet közvetítsék, a családk heti rendszerességgel vegyenek részt vasárnapi szentmisén. Isklával kapcslats prblémáikat az érintettekkel szaktanár, sztályfőnök, igazgató vagy plébáns beszéljék meg. Az iskla elvárja, hgy a szülői értekezleteken, a fgadó órákn a szülők aktívan részt vegyenek, maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel is példát mutatva gyermekeiknek. Hn- és népismeret Nevelésünk egyik fnts célja a magyarságra nevelés. Ennek keretében tanulóinkkal megismertetjük szűkebb környezetüket, Budapestet, majd Magyarrszág tájait is. Kmplex módn alakítjuk az sztályközösségeket, nevelünk haza- és természetszeretetre, a turisztika és sprt révén elősegítjük gyermekeink testi, lelki fejlődését. Ennek színterei: néptánc, közösségi és társastánc ktatás múzeumlátgatás tanulmányi kirándulás tábrzásk egyéb szabadidős tevékenységek. Ezen prgramk nem kötelező jellegűek, kivéve a néptánc, közösségi és társastánc ktatást. Lebnylításukat alapítványi, szülői hzzájáruláskból, pályázatkból finanszírzzuk. Néptánc, közösségi és társastánc ktatás A néptánc ktatás fejleszti a hagymányőrzést, a hazaszeretetet, a népismeretet, az állóképességet, és a mzgáskultúrát. Fntsnak tartjuk, hgy a hzzánk járó gyermekek mindegyike megismerkedjen a magyar néphagymány alapjaival. A mindennaps testnevelés keretében heti egy órában tanítjuk az alsó tagzatn. 12 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram A közösségi és társastánck a társas kapcslatk kialakítását, az alapvető viselkedési frmák elsajátítását, az állóképesség fejlődését, a kulturált szórakzás megismerését teszik lehetővé. A mindennaps testnevelés keretében heti egy órában tanítjuk a felső tagzatn. Múzeum- és emlékhely látgatás Skldalú nevelésünk fnts részét képezik a nem kötelező jellegű múzeumlátgatásk és helytörténeti kirándulásk. Az alsó tagzatsk minden évben flyamatsan részt vesznek a Skanzen prgramjain, és látgatják a vársi múzeumkat, kiállításkat. A felső tagzatsk minden évben részt vesznek a múzeumk, és tudmányk éjszakáján, ahl száms kiállítást, érdekes kísérleteket, és intézményeket tekinthetnek meg. Ezek mellett több időszaks kiállítást nézhetnek meg sztályszinten. A tanulók a tárlatk megtekintésével, önálló gyűjtőmunkával, rajzs-íráss beszámlóval, kézműves fglalkzással, történelmi játékkkal fejlesztik képességeiket. Tanulmányi kirándulás Az éves munkatervben meghatárztt időpntban az sztályk tanulmányi kirándulásn vesznek részt. Ezen prgramk szrs összhangban vannak nevelési célkitűzéseinkkel. A tanulmányi kiránduláskn a részvétel nem kötelező, költségeit alapítványi, szülői hzzájáruláskból, illetve pályázatkból finanszírzzuk. Alsó tagzatn cél a szűkebb környezetünk megismerése, ezért egy naps kirándulást szervezünk. A leggyakrabban választtt helyszínek: Állatkert, Hősök-tere, Vársliget, Gellérthegy, Citadella Budai-vár, Hadtörténeti Múzeum, Mátyás-templm, Bazilika, Parlament Visegrád, Fellegvár, Szentendre, Skanzen. Felső tagzatn célunk hazánk, illetve a Kárpát-medence magyar lakta területeinek megismerése, egy- vagy többnaps sztálykirándulás keretében. A leggyakrabban felkeresett helyszínek: Északnyugat-Magyarrszág, Dunántúl Fertő-Hanság (Fertőd: Eszterházy-kastély, Fertőráks: kőfejtő, Sprn: Liszt Múzeum, Fabricius-ház, Tűztrny, Strn-gyűjtemény, Fertő tó) Velencei-tó (Székesfehérvár: székesegyház, Anna-káplna, Szent István Múzeum, Csók István Múzeum, Budenz-ház, Gánt: bauxitbánya, Csókakő: vár, Velencei-tó: agárdi madárvárta, Pákzd: refrmátus templm, Nadap: gelógiai alappnt, ingókő) Bakny (Veszprém: székesegyház, állatkert, vár, Nagyvázsny: Kinizsi vár, Psta Múzeum, Sümeg: vár, Zirc: apátság), Balatn-felvidék (Tihany: apátság, Taplcai-medence tanúhegyei, Szigligeti vár, Keszthely: Festetics kastély; kis-balatni tárzók) Északkelet-Magyarrszág Mátra (Gyöngyös: Orczy-kastély (Mátra Múzeum), Parád: Palóc-ház Múzeum, Kcsi Múzeum, vadaskert, gyógyfürdő, Parádsasvár: üveggyár, Sirk: vár, Kékestető, Baglyirtás) Bükk (Eger: bazilika, vár, minaret, Egerszalók: mésztufa-fürdő, Bélapátfalva: Cisztercita apátság, Szilvásvárad: Szalajka-völgy, Herman Ottó Múzeum, istállós-kői-barlang) 13 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Zemplén (Sárspatak: Rákóczi-vár, Refrmátus Kllégium, Hllóháza: Prcelán Múzeum, Füzér-, Regéc-, Bldgkő-vára, Vizsly: Kárly-biblia, Széphalm: Kazinczymúzeum, Gönc: Huszita-házak) Délkelet-Magyarrszág Duna-Tisza-köze (Kecskemét: Szent Miklós templm, Cifra-palta, Katna József Emlékmúzeum, Kalcsa: székesegyház, Apajpuszta: ménes, Bugac: ősbrókás, Fülöpszállás: futóhmk, Kiskőrös: Petőfi Múzeum, Kiskunhalas: Csipkemúzeum, Kiskunmajsa: 56-s emlékmúzeum, emlékhely) Csngrád (Szeged: Móra Múzeum, Kiskundrzsma: szélmalm, Pusztaszer: Fesztykörkép, hnfglalási emlékmű, Makó: József Attila Múzeum) Kárpát-medence Tábrzás Erdély (Csíksmlyó: kegytemplm, Csíkszereda, Gyergyói medence: Gyilks-tó, Békás-szrs, Krnd, Szent Anna tó, Bözödújfalu, Király-hágó, Trdai-hasadék) Kárpátalja (Beregszász: amfiteátrum, főiskla, Rát: gyermektthn, Munkács, Vereckei-hágó) Tábraink testi és szellemi kikapcslódást nyújtanak az egyre vársiasabb módn élő gyermekeink számára. Az állandó zajban élő gyermekek megszktt környezetükből kiszakítva megpihennek. A magyar táj megismerése természetes módn kelti fel érdeklődésüket. A Szülőföld kézzel fgható megismerése erősíti hazaszeretetüket, magyarságtudatukat. Hagymányainknak megfelelően többféle prgramt szervezünk, ilyenek például: terepgyakrlat sprttábr túrák, kirándulásk napközis tábr kézműves tábr nyelvi tábr. A tanulók részvétele önkéntes, költségeit a tanulók befizetéseiből, a Péter-Pál Alapítvány támgatásából, a különböző pályázatkn elnyert összegekből fedezik a szervező pedagógusk. A tábrk prgramját az iskla lelkiségének megfelelően alakítjuk. Egyéb szabadidős tevékenységek Az sztályfőnökök minden hónapban egyszer szerveznek sztályprgramkat (múzeumlátgatás, kirándulás, közös játék). Szabadidős prgramjainkat nagyn kedvelik tanítványaink, ezeken rendszerint nagy részük megjelenik. A hn- és népismereti céljainkat elértnek tekintjük, ha tanulóink nagy része részt vesz a prgramkn, ezzel megismerve hazánkat. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmód kialakításának fntssága nem szrul biznyításra. Ennek eredménye az életvezetés kiegyensúlyzttsága és eredményessége. A kialakítandó magatartásfrmák: 14 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram egészséges táplálkzás: kialakítását segítik az sztályfőnöki-, bilógia órák, védőnői előadásk. Ezek egyebek mellett arra is felhívják a figyelmet, hgy minőségi táplálkzást és életvitelt alakítsanak ki a tanulókban. Különös figyelmet frdítunk a kirándulásk és tábrk srán a gyermekek étkezésére. kárs szenvedélyeket elutasító magatartás: ezt a célt szlgálja az isklában kábítószerekről, drgkról, az alkhl és a cigaretta kárs hatásáról szóló, szakember által alkalmanként megtarttt előadás illetve a tanórákn való beszélgetés. testmzgás: A mzgás életünket meghatárzó szerepe és megszerettetésének jelentősége evidens. Valljuk, hgy a differenciált, tehát a teljesítőképességhez igazdó, a játék-, a váltzatsság iránti szükségletet érvényesülni engedő, vagyis vnzó mzgáss prgramktól várható az, hgy külső nymás nélkül, észrevétlenül megszeretteti a mzgást. Felébreszti a gyerekekben a törekvést az iránt, hgy szabadidejükben mzgáss prgramkat is szervezzenek önmaguknak, és így tartsák egészségüket is karban. Kerüljük a teljesítménycentrikus, mntn vagy kudarcélményekkel terhelt, illetve puszta testgyakrlatra redukált prgramkat. A mindennaps testneveléssel segítjük őket a mzgásigény kielégítésében. Mindezt testnevelés órákn, az éves munkatervben leírt száms délutáni sprtfglalkzásn illetve a napközis-, tanulószbás nevelők által tarttt játéks mzgásórán valósítjuk meg. helyes napirend: tudatsan tanítjuk a gyerekeket a napirendjük helyes kialakítására. Hangsúlyzzuk a tanulás, pihenés, testedzés és alvás fntsságát, és ezek megfelelő arányának kialakítását. higiéniai szabálykat követő magatartás: ennek kialakítása mindenekelőtt a megfelelő tárgyi feltételrendszer megteremtését igényli. pszichszexuális nevelés: célunk, hgy a gyerekek egészséges lelkivilágú, nrmális szexualitású felnőtté váljanak. Az évek srán megtanulják, melyek azk a magatartásfrmák, amelyek a keresztény társadalmi-kulturális-erkölcsi környezetben elfgadttak, és amelyeknek a betartását mindannyiunktól elvárják. A szexuális nevelés nem lehet tiltó, büntető, mindent ráhagyó vagy közömbös, hanem irányító-nevelőnek kell lennie. Segíteni kell a gyerekeket, hgy a bennük végbemenő váltzáskat és a nemek közötti különbségeket megértsék, elfgadják. Egyrészt lyan fórumkat biztsítunk, ahl a felmerülő kérdéseket, prblémáikat bizalmmal feltárhatják, másrészt megfelelő szakkönyveket adunk a kezükbe. Ebben a nevelőket védőnők és gyermekrvsk segítik. környezetvédelmi, természetvédelmi szemléletet: a tantárgyakba beépítve, isklai akciókkal (papír, veszélyes hulladékk gyűjtése, környezetbarát füzetek és könyvek terjesztése, "zöld" faliújság készítése), és szakkörök, tábrk szervezésével, pályázatk segítségével alakítjuk. Szelektív hulladékgyűjtés flyik isklánkban. Célunkat elértnek tekintjük, ha tanulóink testileg, lelkileg egészséges életmódt élnek. Környezeti nevelés Az iskla szűkebb és tágabb környezete: 1 óránál alig hsszabb utazással elérhető a Börzsöny, a Dunakanyar történelmi emlékhelyei és a Duna-Iply Nemzeti Park. Rövidebb utazással elérhető a Szentendrei-sziget, ahl kiválóan tanulmányzhatóak a füves élőhelyek, ártéri erdők, az ivóvízbázisk és a Duna-Iply Nemzeti Park egy része, a Visegrádi-hegység, ahl a lmbhullató erdőket és a Duna-Iply Nemzeti Park egy részét lehet megfigyelni, a Pmázi-sík, ahl mezőgazdasági területeket, mesterséges tavat találunk. A Duna partn ártéri erdő, a Bükkös patak mentén mesterséges és kiépített szakaszk lehetnek kísérleteink helyszínei. 15 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Az iskla a történelmi vársmag része, ennek előnyeivel és hátrányaival. Telke szűk, a beépítettségi arány magas, ebből fakadóan a környezeti nevelésre krlátzttan alkalmas. Az udvar átalakításakr, fejlesztésekr a környezeti nevelési szempntkat figyelembe vettük. Minden tavasszal növényeket ültetünk és tanulóinkkal együtt rendben tartjuk az udvart. Már van időjárás-megfigyelő állmásunk. Környezetvédelem, környezeti nevelés tanórákn: Az isklánkban jelenleg a tantestület kb. egyharmada fglalkzik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákn és azn kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcslódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az isklai életnek, ahl csak nagyn fkzatsan és lépésenként haladhatunk előre. A tvábbi munkában is szükség van az isklavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kllégák együttműködésére. A tanórákn hzzárendeljük az adtt témákhz a megfelelő környezetvédelmi vnatkzáskat. Az óra jellege és a pedagógusi szabadság határzza meg, hgy melyik prblémát hgyan dlgzzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcslats vnatkzásk, amelyekhez a diákknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetéshez hagymánys, audivizuális és infrmatikai lehetőségeket is felhasználunk, alkalmazunk. Így élményszerű tanításra nyílik lehetőség. Fntsnak tartjuk, hgy a diákjaink kmly elméleti alapkat szerezzenek, mert csak így lehet ksan, átgndltan harclni a környezet megóvásáért. Környezetvédelem, környezeti nevelés tanórákn kívül: Nyaranta a Börzsönyi Ornitlógiai és Természetvédelmi Tábrban illetve saját szervezésben terepgyakrlatn veszünk részt. Célunkat elértnek tekintjük, ha a meglévő prgramjainkra flyamatsan jelentkeznek érdeklődő tanulók. Esztétikai nevelés Az önmagunkra irányuló esztétikai tevékenység funkciója a személyi esztétikum megteremtése. Ez az, ami bizalmat ébreszt az egyén iránt és ezen áll vagy bukik a kapcslatk kialakításának és fenntartásának sikere. Közvetítjük a gyerekek felé a keresztény esztétikai nrmákat. Amikr megjelenik az a törekvésük, hgy önmagukn különböző esztétikai megldásmódkat kipróbáljanak, azt nem elfjtjuk, hanem megfelelő instrukciókkal segítjük, hgy a próbálkzásk az ideális kultúrszinten mzgjanak, hasznsítható tapasztalatkat szerezzenek, hgy saját adttságaikat figyelembe véve a tökéleteset hzzák ki önmagukból. Tapasztalatkhz juttatjuk a gyermekeket környezetük szépítésében, s ezáltal az esztétikus környezet élvezetének élményében lesz részük. Bevnjuk őket az iskla belső és külső környezetének szépítésébe, rendezésébe így lyan megldásmódk alkalmazását sajátítják el, amit később saját környezetük esztétikai megfrmálásánál is hasznsítani tudnak. Megfelelőnek tartjuk a krszerű, ízléses katlikus jelképek felhasználását az iskla és sztálytermek berendezésénél. Célunkat elértnek tekintjük akkr, ha a tanuló egyéni megjelenése, és az őt körülvevő környezete is rendezett, tiszta és esztétikus. 2.2.2. Tanulási területek Tanítási órák A kultúra átadásának fnts színtere az iskla. Az ktatás révén megismertetjük a diákkat a szükséges ismeretekkel. 16 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Egyházi intézményként megtanítjuk a gyerekeket a liturgiába való aktív bekapcslódásra, hitük alaps tanulmányzására. Megismertetjük az egyház kultúrateremtő szerepét, a nagy művészek, tudósk hithez, egyházhz való visznyát, a gndlkdásra, a szellem fejlődésére gyakrlt hatását. Mindezzel elsődleges célunk a gyerekek személyes Istenkapcslatának kialakítása. A hitktatás a katlikus isklában kitűntetett helyet fglal el. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákk személyes Istenkapcslatra ébredése. Mindig tekintettel kell lennünk a gyerekek életkrára, eddigi vallási tapasztalataira. Kmpetencia alapú ktatás Az iskla biztsítja az eltérő fejlettségi szinten lévő tanulók számára az ptimális képzési környezetet, a differenciálás lehetőségét, a lemaradó tanulók felzárkózását a helyi tanterv követelményszintjéhez. Módszerei: váltzats tanulásszervezési megldásk tanulóközpntú differenciálás játéks elemeket tartalmazó tanítási környezet tevékeny tanulói magatartás kialakítása személyre szabtt tanulási stratégiák fkzatsan növekvő tanulói terhelés, teljesítményelvárás flyamats visszajelzés, értékelés. Tanulásszervezési frmák: csprtmunka differenciált csprtmunka párs munka egyéni fglalkztatás prjektmódszer. Szervezeti keretek: sztálykeret sztályn belüli csprtbntás évflyamn belüli nívócsprtk. Anyanyelvi kmmunikáció Az anyanyelvi kmmunikáció magában fglalja a fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban, a helyes és kreatív nyelvhasználatt a társadalmi és kulturális tevékenységek srán. A magyar nyelv és irdalm művelése különösen fnts. Magyarságunk gyökerei nagyn mélyek, nyelvünk sk váltzásn ment keresztül, kultúránkat sk hatás érte. Ezek együttes hatásából fejlődött ki magyarságunk. Feltárásuk, átadásuk isklánk legfntsabb feladatai közé tartzik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. 17 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Idegen nyelvi kmmunikáció Az idegen nyelvi kmmunikáció az anyanyelvi kmmunikáció elemeivel jellemezhető: fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Az idegen nyelvi kmmunikáció lyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvek, a földrajz, de a világtörténelem tanulása is lehetőséget teremt más népekkel, nyelvvel, kultúrával való találkzásra. Tanítványainknak meg kell tanulniuk a különböző értékek, és a mienktől eltérő kultúra helyes elfgadását, tiszteletét. Hazánk történelmi múltja, földrajzi helyzete és Európai Uniós plitikája egyaránt szükségessé teszi az élő idegen nyelvek magas szintű tudását. Legfntsabb célunknak azt tekintjük, hgy jól haladó diákjainkat a 8. évflyam végére lyan tudásszintre juttassuk el, amelynek birtkában sikeres Pitman, illetve Junir nemzetközi nyelvvizsgát tehetnek. Matematikai kmpetencia A matematikai kmpetencia a matematikai gndlkdás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. A matematikai kmpetencia felöleli a matematikai gndlkdásmódhz kapcslódó képességek alakulását, használatát, a matematikai mdellek alkalmazását. Természettudmánys kmpetencia A természettudmánys kmpetencia feladata, hgy magyarázatt adjn a természetben, az ember és a természeti világ közt lezajló kölcsönhatásra. A természettudmányk feladata, hgy láttassák a keresztény hit szerinti világt, bemutassák a természet szépségét, az ember felelősségét, a tudósk emberi nagyságát, a technikai fejlődés eredményeit. Isten ránk bízta a teremtett világt, hgy műveljük, éljünk vele. A természettudmányk és a hit visznyát összegezve megállapítjuk, hgy nincs köztük öszszeférhetetlenség. A tudmány és a hit más-más létsíkn mzg. Digitális kmpetencia A digitális kmpetencia felöleli az infrmációs társadalm technlógiáinak magabizts és kritikus használatát a munka, a kmmunikáció és a szabadidő terén egyaránt. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: infrmáció felismerése, visszakeresése, értékelése, tárlása, előállítása, bemutatása és cseréje; tvábbá kmmunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Tanulóink 5. sztálytól számítástechnikát tanulnak. A mai világban a tudmányk és a technika fejlődése szükségessé teszi, hgy tthnsan mzgjanak a számítógépek világában. Ugyanakkr felhívjuk figyelmüket az elgépiesedés veszélyeire. A hatékny, önálló tanulás A hatékny, önálló tanulás azt jelenti, hgy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csprtban egyaránt, ideértve az idővel és az infrmációval való hatékny gazdálkdást. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás flyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldlgzását és beépülését, másrészt útmutatásk keresését és alkalmazását jelenti. A hatékny és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hgy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek skaságában használja, tthn, a munkában, az ktatásban és képzésben. A mtiváció és a magabiztsság e kmpetencia elengedhetetlen eleme. Szciális és államplgári kmpetencia A szciális és államplgári kmpetenciák a harmnikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Lefedik a magatartás minden lyan frmáját, amely révén az egyén hatékny 18 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram és építő módn vehet részt a társadalmi és szakmai életben, tvábbá ha szükséges, knfliktuskat is meg tud ldani. Az államplgári kmpetencia képessé teszi az egyént arra, hgy a társadalmi flyamatkról, struktúrákról és a demkráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Alapvetően fnts a keresztény történelemszemlélet kialakítása. Történelemtanításunk bemutatja az ember méltóságát és felelősségét. Hálát ébreszt az évszázadk gazdag örökségéért. Kialakítjuk a meggyőződést, hgy az emlékezés páratlan szerepet tölt be értékeink megismerésében, elmélyítésében. Hazánk történelme és kultúrája nem érthető meg a Kárpát-medence más népei történelmének, illetve a világtörténelem és kultúra ismerete nélkül. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia segíti az egyént a mindennapi életben, hgy megismerje tágabb környezetét, képes legyen a kínálkzó lehetőségek megragadására, valamint, hgy célkitűzései érdekében terveket készítsen és hajtsn végre. Alapját képezi azknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek srán szükség van. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség magában fglalja az esztétikai megismerést, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését, különösen az irdalm, a zene, a tánc, a dráma, a bábjáték és a vizuális művészeteket segítségével. A képzőművészeti és zenei kultúra mindig meghatárzó szerepet tölt be az egyház kultúrájában. Az emberi lélek szépségre törekvésének, önkifejezésének csdálats eszközei. Az iskla feladata, hgy ezeket az értékeket a gyerekek szintjén megismertesse, átadja és beépítse saját helyi kultúrájába, liturgiájába. Ennek egyik elősegítője az sztályk, flysók ízléses díszítése is. Egyéb fglalkzásk Az isklában a tanulók számára az alábbi - az iskla által szervezett - tanórán kívüli állandó, eseti, illetve időszaks fglalkzásk működnek: 19 / 80 hitéleti prgramk liturgikus szlgálat délutáni csprtfglalkzásk tehetségfejlesztő, felzárkóztató fglalkzásk, szakkörök, énekkar versenyek, vetélkedők, bemutatók környezeti nevelés, terepgyakrlat, kirándulásk múzeumi fglalkzásk, színházlátgatás művészeti csprtk sprtfglalkzásk házi bajnkságk kulturális és sprtrendezvények diáknapk ünnepélyek, megemlékezések hagymányáplás

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla isklagyűlések, hulladékgyűjtés, isklarádió könyvtári fglalkzás egyéb rendezvények. Az egyéb fglalkzásk srán különös figyelmet frdítunk tanulónk személyiségének egészséges fejlődésére, tehetségük kibntakztatására, az esélyegyenlőség megteremtésére. A sprtfglalkzásk, kirándulásk lehetőséget biztsítanak a test és a lélek harmóniájának kialakítására, megőrzésére. A különböző (vársi, egyházmegyei, fővársi, rszágs) versenyeken elért sikerek jó hatással vannak tanulóink közérzetére, ez is elősegíti a közösségi érzés kialakulását. A rendszeres munkával kvácslt sikereket, eredményeket, azk személyiségfrmáló hatásait pedagógiai munkánk srán skszrsan kiaknázzuk. 2.3. Teljes körű egészségfejlesztés 2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés A teljes körű egészségfejlesztés célja A teljes körű egészségfejlesztés célja, hgy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állaptát hatéknyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási frmája, a krszerű egészségnevelés az egészségi állapt erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartzik például az egészséges táplálkzás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennaps testmzgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, az egészséges és biztnságs környezet kialakítása, az egészségkársító magatartásfrmák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztnság megvalósítása. Az isklai egészségfejlesztésnek ahhz kell hzzájárulnia, hgy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hgy az egészséggel összefüggő kérdések fntsságát értsék, az ezzel kapcslats beállítódásk szilárdak legyenek, s knkrét tevékenységekben alapzódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempntjából lényeges területek beépülnek az iskla pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe. Ezek közé tartznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állaptunk ismerete a mzgás fntssága. A feladat jellege közös prblémakezelést és egységes visznyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízttja isklarvs, védőnő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős napközis és tanulószbai csprtk vezetői. 20 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Az intézmény mindennaps működésében kiemelt figyelmet frdítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztnsághz való jgai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatkra, amelyek különösen: az egészséges táplálkzás a mindennaps testnevelés, testmzgás a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fgyasztásának megelőzése a bántalmazás és isklai erőszak megelőzése a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás a személyi higiéné. Az intézményben flyó teljes körű egészségfejlesztés srán figyelembe vesszük a gyermekek, tanulók bilógiai, társadalmi, életkri sajátsságait, beillesztjük az intézményben megvalósuló átfgó prevenciós prgramkba. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő tevékenységek Kiemelt feladatk tanulóinknak bemutatjuk és gyakrltatjuk velük az egészséges életmód gyakrlását szlgáló tevékenységi frmákat, az egészségbarát viselkedésfrmákat a tanulók az életkruknak megfelelő szinten a tanórai és az egyéb fglalkzásk keretében fglalkznak az egészség megőrzésének szempntjából legfntsabb ismeretekkel. A teljes körű egészségfejlesztés az iskla minden pedagógusának feladata. A teljes körű egészségfejlesztést elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják: a mindennaps testedzés környezetismeret, természetismeret, bilógia, sztályfőnöki órákn feldlgztt ismeretek egyéb fglalkzásk, tábrk, kirándulásk az isklai egészségügyi szlgálat (isklarvs, védőnő) segítségének igénybe vétele a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő isklai feladatk Az egészséges életmódra vnatkzó támgató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályk betartása az intézményben mindenki számára kötelező. Intézményünk közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek srán tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szlgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcslódó feladatt ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságkkal. Ha az intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető kkat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indklt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szlgálatt vagy más, az ifjúságvédelem területén működő szervezetet, hatóságt, amely javaslatt tesz tvábbi intézkedésekre. A tanulók fizikai állaptának mérésére a munkatervben meghatárztt időintervallumban kerül sr. Büfé üzemeltetésére intézményünkben nincs lehetőség. 21 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 2.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákn belül (sztályfőnöki, bilógia, technika, testnevelés óra) és délutáni csprtfglalkzáskn valósul meg. Ezt a feladatt az ifjúsági védőnő látja el. Az isklai elsősegélynyújtás ktatásának legfőbb célja: veszélyhelyzetek felismerése, felkészítés a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére életkrnak megfelelő ismeretek közvetítése elsősegélynyújtás gyakrlati alkalmazása a beteg, sérült és fgyatékkal élő emberek iránti elfgadó és segítőkész magatartás fejlesztése a környezet elsősrban a háztartás, az iskla és a közlekedés, a veszélyes anyagk egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakribb tényezőinek megismertetése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának frmái: tanórán: bilógia, testnevelés, sztályfőnöki, technika órán tanórán kívül: szakkörön, tanórán kívüli fglalkzásn, kirándulás keretében önálló ismeretszerzéssel: házi feladat, gyűjtőmunka. Módszerei, eszközei: előadás prjekt gyakrlat kutatómunka IKT eszközök használata. Isklánk kapcslatt tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebnylításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevnásával segítik a közösségi munkát. Az elmúlt években ezeken a versenyeken tanulóink eredményesen szerepeltek. 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk A közösség lyan együttműködésre szerveződött emberi csprt, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fnts az együttes élmény ereje, mert a közös szkásk révén kialakult elvárásk lesznek a szabályzók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szciális értékek hrdzója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátsságait. 22 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram A közösségfejlesztés célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibntakzását úgy, hgy azk egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. Az iskla épp azzal válik katlikussá, hgy bár más-más fkn az isklai közösség minden tagja sztzik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az isklában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. 1 A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskla valamennyi dlgzójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája srán, hgy példaként áll a diákk előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A közösségi nevelés területei: a család az iskla az isklán kívüli közösségek. Az iskla keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák tanítási órán kívüli egyéb isklai fglalkzásk (pl. napközi, kirándulásk, sprtfglalkzásk) diákk által szervezett, tanórán kívüli isklai fglalkzásk (mint: diákönkrmányzati munka) szabadidős tevékenység. Nagyn fnts az ktatás és a szabadidős tevékenység gndsan megtervezett, átgndlt munkamegsztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az isklai szabadidős tevékenység jó teret biztsít a közösségfejlesztő munkának. Ha a diákk kötődnek közösségükhöz, közvetett módn is erősödik bennük a nevelés és ktatás hatása. Személyiségük fejlődéséhez elengedhetetlen a közösséghez tartzás, a közösség általi nevelés. Jelképeink, ünnepeink, hagymányaink közösségfrmáló, közösségmegtartó funkciójuk flytán a következő csprtk hatéknyabb működésében is fnts szerepet játszanak. A közösségek fejlesztésével kapcslats feladataink: A közösségek megszervezése, irányítása tevékenységeinek krdinálása egyéni arculatának, hagymányainak kialakítása az önigazgatás képességének fejlesztése. 1 A katlikus iskla (A Katlikus Nevelés Kngregációja, Róma 1977.) 34. ldal 23 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támgatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi- és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támgatása. A közösségi tevékenységek kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző váltzats munkafrmákkal (csprtmunka, differenciált, egyéni munka, prjektmunka, kísérlet, verseny) az együvé tartzás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehanglt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes sztálykat vezetni, és tevékenységüket krdinálni tudja. A tanórán kívüli fglalkzásk közösségfejlesztő feladatai: A misék, reggeli tízpercek, lelkigyakrlatk, zarándklatk mélyítsék el a katlikus vallás és hit megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgndlt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztsítsák, hgy a különböző játékk, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartzás érzését. A skldalú és váltzats fglalkzásk (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, sprt stb.) járuljanak hzzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulásk mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A diákönkrmányzat közösségfejlesztő feladatai: Jelöljön ki lyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és knkrét célkat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatkat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység srán: Építsen ki jó kapcslatt az adtt krsztállyal, szüleikkel, a plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csprtkban végzett közös munka srán az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse lyan csprtk kialakítását, amelyek az emberi kapcslatk hitbeli, pzitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. 24 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 2.4.1. Közösségek A család A család a legalapvetőbb közösség, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatárzza, frmálja a gyermek fejlődését, értékrendjét, máskhz való visznyát. Alapvető nrmákat alakít ki, amelyek az isklába kerülve tvább fejlődnek. A személyiség kialakítása srán kiemelt szerepet kap az iskla és az sztályközösség. Az isklai közösség A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az isklai közösség jelenti. Megkülönböztetett feladatk hárulnak az iskla vezetőire, az sztályfőnökökre, a pedagóguskra. Az iskla életében a közösség tevékenységrendszere kulcsfntsságú szerepet tölt be. Az iskla begyakrltatja a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásfrmákat, biztsítja az alapvető nevelési elvek, a katlikus értékrend, az együttélés szabályainak elsajátíttatását. Az sztályközösség A tanuló fejlődésének meghatárzó tényezői a családban elsajátíttt szkásk, értékrend, a baráti körben kialakíttt emberi kapcslatk. Az sztályközösség szkáskkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahl az életszemléletük flyamatsan alakul és fejlődik. Ebben nagy szerepe van a közösségnek, mivel az sztálytársak kölcsönösen hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagybb részét az sztályközösségben tölti, ezért nagyn meghatárzó annak légköre és szellemisége. Az sztályközösség feladata: a keresztény magatartás erősítése valamennyi tanuló pzitív irányú beflyáslása az egyéni értékek felismerése egymás tiszteletben tartása egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési prblémákban a másság elfgadása, a tlerancia társaik segítése, támgatása gndjaik, prblémáik megldásában másk gndjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatárzó a szerepe az sztályfőnöknek. Különösen fnts feladata van a prblémák felismerésében és azk keresésében. Meghatárzó a tevékenysége abban, hgy a családt hgyan tudja bevnni, beflyáslni a tanuló támgatásába, mennyire azns alapelvekkel irányít az iskla és a család. Az sztályfőnök ismerje fel a tanuló prblémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a prblémák megldásáhz a helyes utat, vagy azkat a személyeket, akik a prbléma megldásában a segítségére lehetnek. A közösségfejlesztés színterei A tanórai fglalkzáskn számtalan lehetőségünk nyílik a közösség fejlesztésére. A tanulóközösségek, a közösségi élet kialakulása, a tanulóknak a közösségbe beilleszkedése aznban nem valósítható meg kizárólagsan a tanórai fglalkzásk keretében. Szükséges lyan együttlétek kialakítása, amely mentes a tanórák kötöttségétől. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas lehetőségek isklánkban: 25 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla hitéleti prgramk délutáni csprtfglalkzásk tehetségfejlesztő, felzárkóztató fglalkzásk, szakkörök, énekkar versenyek, vetélkedők, bemutatók környezeti nevelés kirándulásk múzeumi fglalkzásk, színházlátgatás sprtfglalkzásk, házi bajnkságk, kulturális és sprtrendezvények ünnepélyek, megemlékezések, hagymányáplás isklagyűlések, hulladékgyűjtés, tanulói ügyelet, isklarádió, isklaújság könyvtári fglalkzás egyéb rendezvények. Az önkrmányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése srán ki kell alakítani a közösségekben, hgy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehanglt módn tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A diákközösségek részt vesznek az alábbiak megszervezésében, lebnylításában: háziversenyek, vetélkedők, pályázatk, kirándulásk, tábri prgramk házibajnkságk, kulturális és sprtprgramk papírgyűjtés isklaújság ünnepélyek, rendezvények, hitéleti prgramk javaslattétel a házirend módsítására. Alkalmazttak közösségei alkalmaztti közösség nevelőtestület szakmai munkaközösségek feladatrientált teamek. Az állandó és az alkalmi közösségek építésének alapja elkötelezettségünk a katlikus életszemlélet iránt. Tagjai vallásukat gyakrló emberek. A legnagybb, leghatéknyabb közösségépítő erő egymás és a gyermekek szeretete és tisztelete. Felnőtt közösségeink építése azért is különösen fnts, mert elsősrban példával nevelünk. Színterei: lelki prgramk tanári lelki gyakrlatk kirándulásk szakmai összejövetelek napi kapcslat. 26 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Szülői szervezetek sztályszintű szülői munkaközösségek isklai szintű szülői közösségek. A tanulók életkruknál fgva segítségre, bátrításra szrulnak. A pedagógusk feladata segíteni, előmzdítani a tanulók közösségi életének megszervezését. Az iskla a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése srán a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-ktató munkáját. A szülő kötelessége, hgy elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskla rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus alapvető feladata a rábíztt tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hgy a tanuló életkrának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azk betartatására. A szülői közösség fejlesztésének színterei: a szülői értekezletek a fgadóórák a szülői egyesületi ülések isklaszék az isklai rendezvények (Jótéknysági est, Szülői Bál stb.). 2.4.2. A média szerkesztésében részt vevők tevékenysége, céljai Isklaújság Isklarádió A diákság által szerkesztett Hírlevél 1997 ősze óta rendszeresen jelenik meg. Vezető tanár segítségével a gyerekek írják a cikkeket, készítik a rajzkat és a riprtkat. Ők szerkesztik, segítenek a lap összeállításában. A Hírlevélben megemlékezünk az aktuális keresztény és nemzeti ünnepekről, népi hagymánykról, az iskla aktuális eseményeiről. A közösség leggyrsabb kmmunikációs lehetősége. A közérdekű bejelentéseket a tantestület által meghatárztt időszakban teszi közzé, maximum 3 perces időtartamban. Egyes állami és egyházi ünnepekről az isklarádión keresztül emlékezünk meg. 2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló: sajáts nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 27 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla hátránys és halmzttan hátránys helyzetű gyermek. 2.5.1. A sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatása Sajáts nevelési igényű tanuló az a különleges bánásmódt igénylő tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján mzgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzd. A sajáts nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése srán valósul meg, segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmba való mind teljesebb beilleszkedést. Fejlesztési követelményeink igazdnak a fejlődés lehetséges üteméhez. Ügyelünk arra, hgy a tanulókat a nevelés, ktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében a tartalmak kijelölésekr egyes területeket módsítunk, elhagyunk vagy egyszerűsítünk. A sajáts nevelési igényű tanulókat a nem sajáts nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) neveljük, ktatjuk. A sajáts nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, ktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichlógiai képességekkel (elfgadás, tlerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kmpetenciákkal rendelkező pedagógus szükséges. A testi fgyatéks (mzgáskrlátztt) tanulók isklai fejlesztésének elvei A mzgáskrlátztt tanuló isklai tanulásának nehézségeit leginkább a mzgásszervi kársdás következtében kialakult kmmunikációs zavark és a mzgásteljesítményt igénylő feladatk kivitelezése jelentik. Mindkettő beflyáslja az lvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mzgáskrlátztt tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek srán figyelembe vesszük kmmunikációjának frmáját, szintjét, a gyermek érzelmi állaptát, értelmi képességeit és fizikai adttságait is. A látássérült tanulók isklai fejlesztésének elvei A fejlesztési feladatk megtervezésekr, a módszerek kiválasztásánál figyelembe vesszük, hgy a látás hiánya vagy csökkent vlta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más beállítódás is jellemzi. Fnts az ép érzékszervek hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A pedagógus fkztt dafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt krrigálni. A hallássérült (siket, nagythalló) tanulók isklai fejlesztésének elvei A tanuló nyelvi kmmunikációs szintje az esetek jelentős részében nem krrelál életkrával, hallásállaptával attól pzitív és negatív irányban is eltérhet. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően beflyáslja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpntja, kórka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általáns pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárásk flyamatában valósul meg. 28 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram A pedagógus személyén túl a mdern technikai eszközök alkalmazása, esetleges műtéti beavatkzásk sikeressége együttesen határzzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, ktathatóságát. Az enyhén értelmi fgyatéks tanulók isklai fejlesztése Az enyhén értelmi fgyatéks tanulók akadályzttsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy krai életkrban szerzett sérülésével, funkciózavarával függ össze. Az enyhén értelmi fgyatéks tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hgy milyen egyéb érzékszervi, mtrikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak. Az integráció feltétele az sztály összetétele és a tanító vállalása. A sajáts nevelésű tanulók felvételének elbírálása minden esetben egyénre szabtt, függ a fgyatéksság súlysságától. 2.5.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján az életkráhz visznyítttan jelentősen alulteljesít, társas kapcslati prblémákkal, tanulási, magatartásszabályzási hiánysságkkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, tvábbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajáts tendenciákat mutat, de nem minősül sajáts nevelési igényűnek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő fglalkztatásra jgsult. A fejlesztő fglalkztatás a nevelési tanácsadás, az isklai nevelés és ktatás keretében valósítható meg. A tanulási zavark elsődleges tünetek, melyeknek következményei a kudarck. Másdlagsan alakulhatnak ki a viselkedési zavark. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Mind a tanulási-, mind a viselkedési zavark feltárásáhz diagnsztizáló eljárásk szükségesek. Megismerési eljárásk családi háttér megismerése (családlátgatás) pedagógiai szakvélemény szülői jellemzés a pedagógus megfigyelései. 2.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő prgramk A gyermek tanulási nehézségének felismerésekr a nevelő kezdeményezésére és a szülő beleegyezésével - a nevelési tanácsadó szakemberei felmérik a tanuló vizi-percepció-mtrs, az akusztikus és nyelvi képességeit, az emlékezet, a téri tájékzódás szintjét, valamint a test finm és nagy mzgásait. Ezekből tudhatók meg, hgy az egyes tanulóknál mely részképesség-gyengeségek várhatók, vagy vannak már jelen, milyen fejlesztő fglalkzáskra van szükség. Súlys gyengeségek, hiányk, zavark esetén az iskla feltétlenül szakemberek segítségét igényli (pszichlógus, lgpédus). Minél hamarabb sikerül felfedezni a prblémákat, annál könnyebben megelőzhetőek a nemkívánats következmények: magatartászava- 29 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla rk, agresszió, regresszió, önértékelési prbléma, isklai kudarck. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkznak jelentős, (a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen) hátrányt jelentő különbségek, hanem a szcializáció fkában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályk ismeretében, a személyi higiénia területén, a katlikus vallás szertartásainak és a vallásgyakrlás külső frmáinak ismeretében is. Megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk a súlysan hibás nevelési attitűdök következtében érzelemszegény gyermekeket, akiket csak szeretetünk flyamats ajándékzásával zárkóztathatunk fel. Vizsgálni kell a fejlődést és a haladást kársan beflyásló tényezőket (ingerszegény környezet, elhanyagltság, helytelen nevelési eljárás stb.). Ezek ismeretében törekszünk csökkentésükre, illetve lehetőség szerint megszüntetjük őket. Ezekre utalhat az érzelmi kiegyensúlyzatlanság, amit feladathelyzetekben, szünetekben és spntán tevékenység végzése közben figyelhetünk meg a gyermekeknél. A fejlesztő fglalkzásk és a prgramk kiválasztásakr meg kell tervezni, hgy mely célkra irányulnak elsődlegesen és melyekre másdlagsan. Az isklán belül enyhébb részképességzavarban szenvedő gyermekek fejlesztését segítő prgramk: egyéni fglalkztatás (krrepetálás, órán egyéni munkatempó engedélyezése, esetleg külön segítség adása, differenciált órai munka) egyéni fejlesztés fejlesztő pedagógussal szakértő véleménye alapján egyénre szabtt követelmény (saját fejlődéshez visznyíttt értékelés), szükség esetén segédeszköz használatának biztsítása hsszabb idő biztsítása az sztályzó-, javító vizsgákra való felkészülésre személyes törődés, beszélgetés, dafigyelés, flyamats kapcslattartás a szülőkkel szükség esetén a pedagógus külön fglalkzik a rászruló gyermekkel sztályban dislexia gyanús esetek vizsgálata ingergazdag környezet kialakítása a gyermek személyiségének átgndlt és reális megítélése a tanuló testi-lelki állaptának minél teljesebb felmérése k-kzati összefüggések feltárása negatív környezeti hatásk kiszűrése a részképesség-kiesések lehetőség szerinti krrigálása a nevelők és a tanulók személyes kapcslatai családlátgatásk a szülők, a családk nevelési gndjainak segítése a tvábbtanulás irányítása, segítése. 2.5.4. A tehetség és a képesség kibntakzását segítő tényezők Kiemelten tehetséges tanuló az a különleges bánásmódt igénylő tanuló, aki átlag feletti általáns vagy speciális képességek birtkában magas fkú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős mtiváció, elkötelezettség. A tehetséges tanulók speciális képességeinek kibntakztatásáhz biztsítjuk kreativitásuk fejlesztését szlgáló szervezeti frmákat. 30 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Fnts, hgy minél előbb felismerjük az átlagsnál tehetségesebb gyerekeinket, speciális fejlesztésüket minél hamarabb kezdjük el. A fejlesztés lehetőségei tanórán, a tanórán kívüli és az önálló munkában: kiscsprts és egyéni fglalkzásk differenciálás, csprtbntás kperatív és prjektmódszer versenyek isklai könyvtár és az iskla egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló, csprts használata IKT eszközök használatának támgatása mtiválás, személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő frmáinak alkalmazása. Tehetséges gyermekeink közül a legjbbaknak biznyítási lehetőséget adunk az egyházi, vársi, fővársi és rszágs tanulmányi- és sprt versenyeken történő indulással. A tehetségnevelés flyamata A tehetséges tanulók 31 / 80 felismerése kiválasztása fejlesztése versenyeken megmérettetése. Ennek érdekében szabályzzuk a tehetséggndzás módját az isklai és isklán kívüli tehetséggndzás lehetőségeit kialakítjuk a tehetséggndzás tartalmát, feltételeit: az iskla megteremti a szervezeti frmákat (szakkörök, tehetséggndzó napk) a fenntartó biztsítja a feltételeket (óraszám, pénzügyi háttér). A tehetséggndzás személyi feltételei A tehetségnevelési prgramk megvalósíthatóságáhz elengedhetetlenül szükséges az elkötelezett és a témában jól képzett pedagógusk megléte, akik személyiségükben alkalmasak és képesek a tehetséges tanítványaikkal való fglalkzásk vezetésére, önálló prgramk megvalósítására. Tevékenységi frmák Isklánkban a tehetséggndzás a következő szervezeti frmák segítik: tanítási órák hitéleti prgramk délutáni csprtfglalkzásk

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla tehetségfejlesztő fglalkzásk, szakkörök, énekkar versenyek, vetélkedők, bemutatók múzeumi fglalkzásk, színházlátgatás művészeti csprtk sprtfglalkzásk, házi bajnkságk kulturális és sprtrendezvények ünnepélyek, megemlékezések isklarádió, isklaújság könyvtári fglalkzás egyéb rendezvények. Ezen tevékenységi frmák srán szerzett ismeretek tanulóink tehetséggndzása mellett elősegítik a tvábbtanulásra való felkészülésüket is. A fglalkzáskat úgy tervezzük, hgy a tanuló maximális terhelhetőségét ne haladja meg az általa választtt órák száma. 2.5.5. A szciális hátrányk segítését jelentő tevékenység Hátránys helyzetűek segítése Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszlgáltattt helyzetbe a gyermekek kerülnek. A nevelés hárm színterén család, iskla, társadalm a családk nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskla kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi nevelés hiányát pótlni. Szám szerint is emelkedik a hátránys és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gndkkal küzdő családk száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyenként is dafigyelő sztályfőnök segítsége. Fntsnak tartjuk megismertetni tanulóinkkal a szenvedélybetegségek megelőzését szlgáló prgramkat, hiszen a hátránys helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek e tekintetben ptenciális célcsprtt alktnak. Prevenció céljából külső előadó segítségét kérjük. Az sztályfőnök ajánlása alapján a rászruló, illetve skgyermekes családk támgatást kapnak a lakóhelyük szerinti önkrmányzattól, a Péter-Pál Alapítványtól: étkezési hzzájárulás tanszersegély alkalmi segélyek (sztálykirándulás, tábr, színház, sztályprgram, versenyzők költségei). Ennél skkal nehezebb a segítségadás azkban az esetekben, ahl a család a gyermek számára nem biztsítja a megfelelő erkölcsi hátteret. A szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Az iskla nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fkztt törődést a tanulóval. Ennek lehetőségei: gyakri tapintats beszélgetések, egyéni bánásmód egyéni vagy kiscsprts felzárkóztatás fejlesztő csprtk létrehzása 32 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram tanulási kötelezettségek alóli felmentés napközi ellátás biztsítása többszöri családlátgatás, nevelési segítség, illetve tanácsadás, a szülők figyelmezetése, ellenőrzése a gyermek nevelési tanácsadóba irányítása javaslat a szülőknek a Családsegítő Közpnt szlgáltatásainak igénybevételére (pl. családterápia) javaslat a gyermek egészségügyi, gyermekpszichiátriai vizsgálatára felvilágsító munka a szciális juttatásk lehetőségeiről szülői értekezleten, fgadóórákn, családlátgatáskn segélykérés kezdeményezése, a kérelem véleményezése és tvábbítása a plgármesteri hivatalban javaslat a gyermekjóléti szlgálat igénybevételére tábrzási, sztálykirándulási költségcsökkentés pályarientációs tevékenység pályázatk figyelése, részvétel a pályázatkn. a gyermek állami gndzásba vételének kezdeményezése súlys esetben rendőrségi feljelentés (pl. bántalmazás, abúzus gyanúja esetén). A szciális juttatásk elsztásának rendszere Isklai étkeztetés Az iskla 120 férőhelyes ebédlővel, melegítő knyhával rendelkezik. Tanulóinknak térítés ellenében tízórait, ebédet, uzsnnát tudunk biztsítani. Az étkezések befizethetők: tízórai, ebéd, uzsnna tízórai és ebéd csak ebéd igénybevételére. Az étkeztetési díjakat az étkeztetést biztsító szlgáltató határzza meg. A jgszabályk szerint kedvezményesen étkezhet az a tanuló, aki tartósan beteg hárm- vagy többgyermekes családban él rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A befizetések időpntjáról a tanulókat és szüleiket a tanév elején és a befizetést megelőző napkban tájékztatjuk. A befizetési napkn reggel 7-10 és délután 14-17 óra között lehet befizetni a pénztárban az étkezési díjat. Pótbefizetési lehetőséget a következő napn ugyanezekben az órákban biztsít. Tankönyvek beszerzése Isklánk megrendeli a szakmai munkaközösségek által javaslt, az igazgató által jóváhagytt könyveket, és biztsítja a lehetőséget azk időben történő megvásárlására. Az ingyenes tankönyvellátást felmenő rendszerben, fkzatsan biztsítja az állam 2013 33 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla szeptemberétől. Az ingyenes tankönyvellátásban nem részesülő, rászruló tanulók tartós tankönyvet kapnak, melyet a tanév végén vissza kell adniuk a könyvtárs tanárnak. Ha a tankönyv kölcsönzése srán a könyv a szkáss használatt meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrngálja, a tanuló szülője az kztt kárért kártérítési felelősséggel tartzik. Az kztt kár mértékét az igazgató állapítja meg. Szünidei prgramk, tábrk támgatása A nagycsaládsk rászruló gyermekeinek a tábri, kirándulási költségekhez a pályázatkn, és az isklával kapcslatban lévő Péter-Pál Alapítványtól kaptt összegekből méltánys támgatást biztsítunk. Figyelemmel kísérjük azkat a pályázatkat, melyek segítségével tanulóinkat szciális támgatásban részesíthetjük. A Péter-Pál Alapítvány többféle módn segíti diákjainkat, tanárainkat és az isklát (pl.: segélyek, taneszközök, audivizuális eszközök, stb.) A szciális támgatásk elsztásáról az alapítvány kuratóriuma dönt az sztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős javaslata alapján. 2.6. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskla igazgatójának feladatai Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, a gyermekés ifjúságvédelmi feladatk megszervezéséért és ellátásáért. A nevelési és ktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartzik a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása. A nevelési-ktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek srán együttműködnek a Gyermekjóléti Szlgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcslódó feladatt ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságkkal. Az iskla vezetője gndskdik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájáhz szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekr írásban tájékztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hgy milyen időpntban és hl kereshető fel. Az isklai gyermekvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskla pedagógusainak munkáját: az sztályfőnököket tájékztatja arról, hgy milyen prblémával, hl és milyen időpntban frdulhatnak hzzá, tvábbá, hgy az isklán kívül milyen gyermekvédelmi feladatt ellátó intézményt kereshetnek fel a pedagógusk, szülők vagy tanulók jelzése alapján, a veszélyeztető kk feltárása érdekében családlátgatásn megismeri a tanuló családi környezetét gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényezők megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szlgálatt a Gyermekjóléti Szlgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támgatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkdási helye szerint illetékes települési önkrmányzat plgármesteri hivatalánál vagy az önkrmányzat rendeletében meghatárztt szervnél, szükség esetén 34 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram javaslatt tesz a támgatás természetbeni ellátás frmájában történő nyújtására az isklában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatt ellátó fntsabb intézmények (pl. Gyermekjóléti Szlgálat, stb.) címét, illetve telefnszámát tájékztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős prgramkról nyilvántartást vezet az isklában lévő veszélyeztetett, illetve hátránys helyzetű tanulókról. 2.7. A tanulóknak az intézményi döntési flyamatban való részvételi jgai, gyakrlásának rendje Az iskla életével kapcslats legfntsabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartznak. A jgszabályk szerint biznys döntések a fenntartó, másk az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartznak. A tanulók döntési jga a diákközösségek munkájában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására krlátzódik a jgszabályk által meghatárztt módn. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatárzttak szerint biztsítjuk annak lehetőségét, hgy a tanulók kifejthessék véleményüket pl. a házirend elkészítésekr. Lehetőséget biztsítunk arra is, hgy egyes a tanulóközösség egészére vnatkzó döntések meghzatala előtt a tanulók szervezett frmában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. Ennek érdekében az sztályfőnökök minden sztályban az életkrnak megfelelő szinten és tartalmmal ismertetik a dkumentumk tartalmát, biztsítjuk az egyes tanulók és az sztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. Az isklában diákönkrmányzat működik. A diákönkrmányzat tagjait az 5-8. sztályk delegálják. Vezetője a nevelőtestület tanára, akit az intézmény vezetője bíz meg. 2.8. A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai Pedagógus A pedagógusk feladatainak részletes listáját személyre szabtt munkaköri leírásuk tartalmazza. Legfntsabb helyi feladatai: a tanítási órákra, fglalkzáskra való felkészülés a tanulók dlgzatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtarttt tanítási órák dkumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése sztályzó vizsgák lebnylítása kísérletek összeállítása, dlgzatk, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése tanulmányi versenyek lebnylítása tehetséggndzás, a tanulók fejlesztésével kapcslats feladatk 35 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Osztályfőnök felügyelet a vizsgákn, tanulmányi versenyeken, isklai méréseken isklai kulturális, és sprtprgramk szervezése sztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákközösségeket segítő feladatk ellátása az ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk ellátása szülői értekezletek, fgadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt tvábbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskr tanulmányi kirándulásk, isklai ünnepségek és rendezvények megszervezése isklai ünnepségeken és isklai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapn az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés isklai dkumentumk készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása sztálytermek rendben tartása és dekrációjának kialakítása. Az sztályfőnököt az sztályfőnöki munkaközösség vezetőjével knzultálva az igazgató bízza meg, elsősrban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az sztályfőnök feladatai és hatásköre az iskla Pedagógiai prgramjának szellemében neveli sztályának tanulóit, munkája srán maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire segíti az sztályközösség kialakulását segíti és krdinálja az sztályban tanító pedagógusk munkáját. Kapcslatt tart az sztály szülői munkaközösségével figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az sztály fegyelmi helyzetét minősíti a tanulók magatartását, szrgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet, fgadóórát tart ellátja az sztályával kapcslats ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatk szlgáltatása, biznyítványk megírása, tvábbtanulással kapcslats adminisztráció elvégzése, hiányzásk igazlása segíti és nymn követi sztálya kötelező rvsi vizsgálatát kiemelt figyelmet frdít az sztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatkra, kapcslatt tart az iskla ifjúságvédelmi felelősével tanulóit rendszeresen tájékztatja az isklai prgramkról, azkn való részvételre mzgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében javaslatt tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, alapítványi segélyezésére részt vesz az sztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatk 36 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram megldását órát látgat az sztályban szükség szerint családt látgat. 2.9. Kapcslattartás a tanulókkal, a szülőkkel, az iskla partnereivel A kapcslattartás célja a flyamats, kétldalú infrmációcsere, tájékztatás, tájékzódás, partnerkapcslatk erősítése. Kapcslattartás frmái a tanulókkal A tanulókat az iskla életéről, az isklai munkatervről, az aktuális feladatkról, prgramkról az iskla igazgatója és az sztályfőnökök tájékztatják: az iskla igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen az sztályfőnök az sztályfőnöki órákn. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárk flyamatsan (szóban, illetve a tájékztató füzeten keresztül írásban) tájékztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, valamint választtt képviselőik útján közölhetik az iskla igazgatóságával, a nevelőtestülettel, vagy a szülők közösségével. Tvábbi lehetőségek: személyes beszélgetés hnlap hírlevél faliújság isklarádió isklai rendezvények, prgramk kiállításk kirándulásk ellenőrző, tájékztató füzet. Kapcslattartás a szülőkkel A szülőket az iskla egészének életéről, az isklai munkatervről, az aktuális feladatkról, prgramkról az iskla igazgatója és az sztályfőnökök tájékztatják. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választtt képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskla igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülők közösségével. A szülők és a pedagógusk együttműködésére az alábbi fórumk szlgálnak: szülői értekezlet fgadó óra nyílt tanítási nap írásbeli tájékztató 37 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla családlátgatás faliújság hnlap hírlevél isklai rendezvények, prgramk bálk, kiállításk, kirándulásk. A szülői értekezletek, a fgadóórák és a nyílt tanítási napk időpntját az éves munkaterv határzza meg. Kapcslattartás az iskla partnereivel A külső partnerekkel történő kapcslattartás szabályzása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jgkörébe tartzik. Az iskla vezetői flyamats kapcslatt tartanak fenn az írtt és nymtattt sajtóval, a fenntartóval. A sajtóval történő kapcslattartás az igazgatóhelyettes feladatkörébe és felelősségi körébe tartzik. Frmái: személyes találkzó elektrnikus kapcslattartás levél megkeresés. Flyamats munkakapcslatt tartunk tvábbá az alábbi szervezetekkel: az intézmény fenntartójával a plébánssal (Keresztelő Szent Jáns Plébánia, Szentendre, Bajcsy-Zs.u.2.) a társintézményekkel (vársi, egyházmegyei, katlikus isklákkal) a Plgármesteri Hivatallal (Szentendre, Vársház tér 2.) a Pedagógiai Szakszlgálat intézményeivel a KPSZTI-vel (1071 Bp., Vársligeti fasr 42.) a Gyermekjóléti Szlgálattal a Családsegítő Közpnttal a Szakértői és Rehabilitációs Bizttsággal a Krmányhivatalkkal és a Tankerületekkel a Karitász-csprtkkal az intézményt támgató Péter-Pál Alapítvány kuratóriumával az egyházközség képviselőtestületével a gyermekrvsi rendelővel. A munkakapcslat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető és az igazgatóhelyettesek a felelősek. 38 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 2.10. A tanulók értékelése Az iskla magasabb évflyamára lépés feltételei A tanulók tvábbhaladása: A tanuló, 1. évflyamtól, magasabb évflyamba akkr léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választtt tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette. Az alapzó, fejlesztő tagzatn a tanév végi elégtelen minősítés javítóvizsgán javítható (augusztus hónapban). Ha a tanuló hiányzása az adtt tanévben meghaladja a 250 órát vagy a tantárgy éves óraszámának 30%-át, a tanév végén nem sztályzható. Számára a tantestület sztályzó vizsgát engedélyezhet. A sikertelen sztályzó vizsga vagy vizsgaengedély meg nem adása évflyamismétlést vn maga után. A szülő kérésére az 1-4. évflyamn engedélyezzük az évflyam megismétlését. A szülőnek ezt az iskla igazgatójától kell írásban kérvényeznie. A felsőbb évflyamkn a megismétlésre szülői kérelem és igazgatói döntés alapján kerülhet sr. Illetve a tanulót az 1-3. évflyamn csak abban az esetben utasítjuk évflyamismétlésre, ha az adtt tanévben hiányzása meghaladja a 250 órát (vagy a tantárgy éves óraszámának 30%-át). Magántanulók: A magántanulói státuszt kérelmezni, a kérést indklni kell. A magántanuló a tanév végén (a testnevelés és a készségtantárgyak kivételével) minden, az adtt évflyamn ktattt kötelező tantárgyból sztályzó vizsgát tesz. Az értékelés, minősítés és tvábbhaladás rendje azns a nrmál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskla útmutatást nyújt. 2.11. A tanulmányk alatti vizsgák szabályai Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányk alatti vizsgákra, azaz: sztályzó vizsgákra különbözeti vizsgákra javítóvizsgákra vnatkzik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki sztályzó vizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határzatával sztályzó vizsgára utasít akit a nevelőtestület határzatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed tvábbá más intézmények lyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizttság megbíztt tagjaira. Az intézmény vezetőjének feladata a vizsga törvényes előkészítése, a zavartalan lebnylítás feltételeinek biztsítása. 39 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 2.11.1. Az értékelés rendje A tanuló sztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az sztályzó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújttt teljesítménye alapján állapítjuk meg. A kiskrú tanuló érdemjegyeiről a szülőt flyamatsan tájékztatjuk. Osztályzó vizsga Osztályzó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi sztályzat megállapításáhz, ha felmentést kaptt a tanórai fglalkzáskn való részvétele alól engedélyt kaptt, hgy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget a törvényben meghatárztt időnél többet mulaszttt, és a nevelőtestület döntése alapján sztályzó vizsgát tehet a tanuló a félévi, év végi sztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizttság előtt tesz vizsgát. Egy sztályzó vizsga egy adtt tantárgy és egy adtt évflyam követelményeinek teljesítésére vnatkzik. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az isklában tehet, amelyben a tanulmányait flytatni kívánja. Az sztályzó, különbözeti, pótló vizsgára az intézmény vezetőjénél a tanuló kiskrú tanuló esetén a szülője jelentkezhet a fenti feltételek megléte esetén. A vizsga időpntját az intézmény vezetője határzza meg. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb hárm tantárgyból elégtelen sztályzatt kaptt az sztályzó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható kból elkésik, távl marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávzik. A vizsgázó javítóvizsgát az intézmény vezetője által meghatárztt időpntban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. 2.11.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei A tanulmányk alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakrlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait tantárgyanként és évflyamnként az intézmény helyi tantervében meghatárztt követelményrendszer szabályzza. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gndskdik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szrgalmát nem kell minősíteni. 40 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 2.12. A felvétel és átvétel helyi szabályai 2.12.1. Az első sztálysk beisklázása Az első sztálysk beisklázását az intézményvezető a fenntartóval egyeztetve végzi. Beisklázásunkat nem köti körzethatár. A felvétel alapvető szempntja, hgy a szülő és a gyermek gyakrlja vallását, rendelkezzen plébánsi ajánlással, keresztlevéllel, elfgadja a katlikus értékrendet, az intézmény Pedagógiai prgramját és együttműködjön annak megvalósításában. Tvábbi szempntk: isklaérettség íráss igazlása testvér már az intézményünkbe jár az óvdánkból érkezés a család az egyházközséghez tartzik a lakóhelyük Szentendrén van. Az intézményünkbe jelentkező gyerekekkel és szüleikkel a leendő elsős tanítók, az atyák és az iskla vezetősége ismerkedő beszélgetést flytatnak. Célja a kölcsönös megismerkedés, az isklavárás megkönnyítése. A gyerekek felvételéről az intézményvezető dönt a kllegák javaslata alapján. Az első sztályba történő beiratkzás feltétele, hgy a gyermek az adtt naptári évben a hatdik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évflyamba történő beiratkzáskr be kell mutatni: a gyermek felvételét javasló óvdai szakvéleményt szükség esetén a szakértői bizttság véleményét a gyermek személyaznsítására alkalmas, a gyermek nevére kiállíttt személyi aznsító és lakcímet igazló hatósági igazlványt, születési anyakönyvi kivnatt szmatikus érettségről szóló rvsi igazlást, illetve védőnői tájékztatót a keresztény elkötelezettség hivatals dkumentumai (keresztlevél, plébánsi ajánlás, mely igazlja, hgy a szülő gyakrlja vallását). Az isklába felvett tanulók sztályba való besztásáról a tanítók véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. 2.12.2. Átvétel más intézményből Az iskla lehetőséget biztsít más isklában tanuló diákk átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jgköre. Döntése előtt kikéri az sztályfőnökök, és plébáns atya véleményét. A tanuló átvételére akkr van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az isklánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótlhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkr figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szrgalmát és a vele szemben alkalmaztt fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású isklákból történő átvételkr különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkr különbözeti vizsga letétele akkr írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak 41 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztsíthat arra, hgy a különbözeti vizsgát a felvételtől számíttt maximum hárm hónapn belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást biztsítunk az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hgy a tanuló, kiskrú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére évflyamismétléssel, eggyel alacsnyabb évflyamú sztályba kerüljön a diák. A másdik-nylcadik évflyamba történő átvételnél alapvető szempnt, hgy a szülő és a gyermek gyakrlja vallását, rendelkezzen plébánsi ajánlással, keresztlevéllel, elfgadja a katlikus értékrendet, az intézmény Pedagógiai prgramját és együttműködjön annak megvalósításában. Tvábbi szempntk: testvér már az intézményünkbe jár a család az egyházközséghez tartzik a lakóhelyük Szentendrén van az sztályk száma az évflyamn az sztályk létszáma a választtt / tanult idegen nyelv a különleges bánásmódt igénylő tanuló esetén a személyi, tárgyi feltételek megléte, a fejlesztés lehetőségeinek biztsítása. Az átiratkzáskr be kell mutatni: a tanuló személyaznsítására alkalmas, a tanuló nevére kiállíttt személyi aznsító és lakcímet igazló hatósági igazlványt a tanuló keresztlevelét a plébánsi ajánlást az elvégzett évflyamkat tanúsító biznyítványt. Az isklába felvett tanulók sztályba való besztásáról az sztályfőnökök véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. 2.13. Az iskla könyvtár-pedagógiai prgramja Az iskla szerkezete: Az intézmény 8 évflyams általáns iskla, évflyamnként 2 vagy 3 párhuzams sztálylyal. Az iskla nevelési- ktatási céljai a Pedagógiai prgramunkban meghatárzttak. A kultúra és a műveltség átadása ly módn valósul meg intézményünkben, hgy a törvény által előírt Nemzeti Alaptanterv működési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évflyamkra, témákra, tanítási órákra bntva. A tantárgyi követelményrendszert az iskla helyi tanterve részletesen meghatárzza. A tehetségfejlesztés, gndzás és felzárkóztatás részleteit a Pedagógiai prgram fgalmazza meg. A könyvtár szerepe az iskla Pedagógiai prgramjában 42 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, lyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskla akkr tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a Pedagógiai prgram egészét. A könyvtár-pedagógiai prgram (stratégia) kialakítása A könyvtár-pedagógia helyi terve a NAT könyvtári követelményrendszerére épül, de nem azns vele, maximálisan figyelembe veszi az intézmény sajátsságait és adttságait. Az egyes műveltségterületek ezen belül a könyvtár-pedagógia helyi tervét az iskla vezetése és a tantestület a könyvtárssal együtt közösen készítik el. Az intézményvezetés biztsítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárásk megvalósításáhz az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárssal közösen kialakítja az intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az isklavezetés, a könyvtárs és a tantestület hatékny együttmunkálkdásáért. A könyvtárs feladatai A könyvtár az isklai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hgy a könyvtárs szervezi, összefgja, krdinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. A könyvtár-pedagógia hatékny művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hgy az isklában valósuljn meg a tervszerűen felépített gyakrlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. A szaktanárk feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. Ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hgy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a médiatári infrmációszerzés különböző csatrnái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő frrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapzzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szkását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakrlatk tanítása. Ellenkező esetben a hatéknyság erősen kétséges. Fnts a könyvtárs tanárral való rendszeres knzultáció, időpnt egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári fglalkzásk (szakórák, napközis, tehetséggndzó stb.) gnds előkészítése. Alapvető követelmény, hgy minden tanulónak legyen helye, és tudjn jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékny médiatári önművelés egyik alapfeltétele, hgy megfelelő minőségű és mennyiségű dkumentum (könyv, flyóirat, audivizuális ismerethrdzó) álljn a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csprtfglalkzáskn. Fnts didaktikai követelmény, hgy lehetőleg mindig lyan dkumentum(ka)t adjunk a fglalkzáskn a tanulók kezébe, mely(ek) az életkri sajátsságaiknak legjbban megfelel(nek), és amelye(ke)t előzőleg már vlt alkalmuk közelebbről tanulmányzni. Az egyénhez igazdó tanulásirányítás nrmáinak a tervezése Alapvető követelmény, hgy a pedagógusnak a könyvtári feladatkat, gyakrlatkat kiválasztó munka- (óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazdjn. A választtt feladatk és munkafrmák kellően mtiváltak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatéknyság érdekében a könyvtári fglalkzáskban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző 43 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla munkafrmáit (frntális, differenciált, csprt, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányíttt könyvtári csprts, és az egyénre szabtt önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatkat is adjunk, amelyek segítik a helyes tanulás-módszertani jártasságk kialakítását. Tudatsítsuk a tanulókban, hgy a különböző tanórákn megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapkn nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikr a tanulók knkrétan megismerkednek a különböző dkumentumkkal (könyvek, képek, flyóiratk, audivizuális ismerethrdzók), azkat mindig adjuk a kezükbe, lapzzák át, tanulmányzzák, lvassák el a legfntsabb adatkat, tájékzódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál felhívjuk a figyelmüket arra, hgy minden esetben közölni kell a felhasznált frrás(k) legfntsabb adatait (szerző, cím, impresszum). A feladatadás mindig érthető, világs és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakrlják a könyv- és sajtólvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakrlatkat értékeljük (személyenként és csprtnként) flyamatsan. Alakuljn ki a tanulókban a különböző infrmációhrdzók rendszeres használatának igénye. A különböző tanulótípuskhz igazdó humánus bánásmód Az isklai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsprtk összetétele merőben eltérő, és nagyfkú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók visznyulását könyvhöz, lvasáshz, könyvtárhz. E pedagógiailag nem elhanyaglható tényezőt a tervezéskr figyelembe kell vennie a könyvtársnak és a tanárnak egyaránt. Alapvető pedagógiai cél, hgy minden tanulóban alakuljn ki az lvasás, a könyv és a könyvtár iránti pzitív attitűd. Váljn számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az lvasás örömet, felldódást hzó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkzást lvasmányaik helyes kiválasztásakr. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának isklai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagt a könyvtári eszköztárra építve száms háttér-infrmációval bővíthetik a tanulók. A szépirdalmi, ismeretközlő, tudmánys művek, dkumentumk és a tömegkmmunikációs csatrnák útján szerzett ismeretek fnts kiegészítői az isklában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakr alapvető elvárás, hgy a tanuló ismerje meg és használja az adtt tantárgy fntsabb dkumentumait és mdern ismerethrdzóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatrnáinak megválasztásában. Tegyen szert lyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtkában képessé válik az önálló infrmációszerzésre és -átadásra szóban is írásban egyaránt a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az infrmációszerzés különböző csatrnái útján képes legyen a tvább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hgy a szaktanárk beépítsék a tanítási prgramjukba (mikrtantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatrnákat. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő önálló infrmációszerzésre, frrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. A helyi tantervben meg kell jelennie a könyvtárhasználatnak. Kívánats, hgy krszerű pedagógiai módszertani kultúrával és megfelelő színvnalú, infrmatikai műveltséggel rendelkezzen a tantestület. Meghatárzó az isklai könyvtárs személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adtt intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. Alapfeltétel egy működő könyvtári infrastrukturális háttér. Összetevői a következők: fgadóképes isklai könyvtár (a működési feltételek törvényes biztsítéka); krszerű kézikönyvtári állmány, amely a NAT fő műveltségterületeinek eredményes ktatásáhz nélkülözhetetlen alapdkumentumkat tartalmazza (könyv, flyóirat, AV, CD, multimédia); médiatári számítógépes háttér (adatbázis, multimédia, Internet). 44 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Az önművelés, könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga Könyvtárhasználati kmpetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az isklai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állmányát és szlgáltatásait. Igazdjék el a médiatárak, infrmációs közpntk gyűjteményében. Gyakrlja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szkásait, rendszeres lvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumk adta önművelési lehetőségeket. Dkumentumismeret és -használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adtt műveltségterület nélkülözhetetlen alapdkumentumait (általáns és szaklexiknk, enciklpédiák, kézikönyvek, szótárak, öszszefglalók, gyűjtemények, gyakrlókönyvek) és mdern ismerethrdzókat (AV, számítógépes prgramk, CD, multimédia). Tanulmányzza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapk, magazink és szakflyóiratk rvatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dkumentumk tájékztató apparátusát (tartalm, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú infrmációs eszközöket és frráskat (internet, fax, címés adattárak, statisztikák, menetrendek, telefnkönyvek, névtárak). Figyelje a médiában megjelent könyv-, vide-, CD-újdnságkat, tájékzódjn hagymánys és mdern infrmációs csatrnák ajánlataiból. A könyvtári tájékzódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkáhz nélkülözhetetlen kézikönyvtári frráskat (lexiknk, szótárak, adattárak, frrásgyűjtemények, összefglalók). Gyakrlja a lexiknk és kézikönyvek használatát lvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékzódjn tankönyvekben, munkafüzetekben, frrás- és szemelvénygyűjteményekben, antlógiákban, a tartalmjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakrlja a könyvtári eszköztárra épített irdalmkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), frráselemzést, önálló infrmációszerzést. Irdalmkutatáshz, anyaggyűjtéshez bibligráfia, tanulmány, kiselőadás összeállításáhz használja a könyvtár katalógusait, bibligráfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. Önművelés, a szellemi munka technikája Isklai feladatai és egyéni prblémái megldásáhz tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékztató segédeszközeit. Legyen képes hagymánys dkumentumkból és mdern ismerethrdzókból infrmációt meríteni, felhasználni és a frráskat megjelölni. Tudjn több frrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusk, bibligráfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irdalmajánlást, bibligráfiát összeállítani. A megszerzett infrmációkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámlni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai nrmáit (idézetek, hivatkzásk, utalásk, frrásmegjelölés). Isklában szerzett ismereteit, tanulásiönművelési kultúráját rendszeresen bővítse isklán kívüli infrmációszerzési csatrnák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudmánys intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dkumentumk felhasználásával alktói életutak legjellemzőbb állmásait. Tudja használni különböző dkumentumk tájékztató apparátusait (mutatók, tartalmjegyzék, képek, fejezetcímek). Időtervek, órakeretek tervezése A könyvtári fglalkzáskat előre, a havi munkatervben ütemezni kell. Az időkeretek ütemezése kellő szaktanári egyeztetéssel a könyvtárs feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megszlása hzzávetőlegesen 40%-a könyvtárs tanári feladat 45 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusk, könyvtári tájékztató eszközök stb.), 60%- a szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dkumentumai és tájékztató eszközei). Felhasznált taneszközök, ktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapzása a tanítás-tanulás flyamatában a következő eszközök és dkumentumk felhasználását igénylik: az isklai könyvtár teljes eszköztára, szlgáltatásai könyvtári eligazító és infrmációs táblák, demnstrációs eszközök audivizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia) Nemzeti Alaptanterv az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv a pedagógusk és a tanulók által felhasznált taneszközök. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metdikai megalapzása A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfgja, a képességfejlesztésre és a tanulási, önművelési kultúra megalapzására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag jellegéből adódóan elsősrban spirális, másdsrban lineáris elrendezésű. A könyvtárhasználati tudás megszerzésekr a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: önálló ismeretszerzésre, frrásalapú tanulásra nevelés váltzats tevékenységfrmák alkalmazása (tanulásszervezés, mtiválás, játék) eszköztudás, gyakrlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés) egyénhez igazíttt differenciált tanulásszervezés (tanulócsprtk, haladási ütem, tananyag, váltzats munkafrmák) életkri sajátsságk figyelembevétele (fkzatsság, flyamatsság, mtiváció, játék). A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szkásk fejlesztése csak akkr lehet eredményes, ha az iskla valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt Pedagógiai prgram keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékny könyvtári eszköztárra és infrmációs bázisra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét. 46 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 3. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 3.1. A helyi tanterv óraszámai 3.1.1. A választtt kerettanterv megnevezése Helyi tantervünket a kerettantervek kiadásának és jgállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben meghatárztt kerettanterv alapján készítettük, figyelembe véve az iskla hagymányait, adttságait is. Az iskla helyi tantervében a tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek a minisztérium által kiadtt kerettantervben meghatárztt tananyaggal és követelményekkel. A tantárgyakat a fenntartó által engedélyezett heti óraszámban tanítjuk. Isklánkban a tanulók idegen nyelvként az angl és a német nyelv tanulását választhatják. Helyi tantervünket az iskla 1. és 5. évflyamán a 2013/14. tanévben vezetjük be, felmenő rendszerben. A 2016/17. tanévtől kerül bevezetésre minden évflyamn az új helyi tanterv. A választtt kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatk tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évflyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irdalm 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan (helyette hittan) 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Szabadn tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 47 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évflyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irdalm 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Erkölcstan (helyette hittan) 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek Természetismeret 2 2 2 2 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Bilógia egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc / Hn- és népismeret Vizuális kultúra 1 1 1 1 Infrmatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadn tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 1 48 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 3.1.2. A választtt kerettanterv feletti óraszámk A választtt kerettantervek óraszámát a szabadn tervezhető órakeret terhére a következő évflyamkn és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámkkal. Óraterv a helyi tantervhez 1 4. évflyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irdalm 7+1 7+1 6+2 6+1 Idegen nyelvek 2 Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan (helyette hittan) 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1+1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Szabadn tervezett órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 1 1 49 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Óraterv a helyi tantervhez 5 8. évflyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irdalm 4+1 4+1 3+1 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 +1 3+1 3+1 Erkölcstan (helyette hittan) 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek Természetismeret 2 2 2 2+1 2 2 Fizika 2 1+1 Kémia 1+1 2 Bilógia egészségtan 2 1+1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc / Hn- és népismeret Vizuális kultúra 1 1 1 1 Infrmatika 0+1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadn tervezett órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 1 1 1 A kerettantervben meghatárzttakn felül megtanítandó és elsajátítandó tananyagt a helyi tantervben, a tantárgyaknál tüntetjük fel. 50 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 3.1.3. A választtt kerettanterv típusa A fel nem srlt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket nem tüntetjük fel táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül az alábbiakat választjuk: Tantárgy Matematika Fizika Kémia Bilógia egészségtan Ének-zene Dráma és tánc / Hn- és népismeret A választtt kerettanterv megnevezése B váltzat B váltzat B váltzat B váltzat A váltzat Dráma és tánc Az emelt óraszámú képzést intézményünkben nem szervezünk. 51 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 3.1.4. A helyi tanterv bevezetésének ütemezése Színessel jelöltük a régi helyi tantervben meghatárztt óraszámkat. Óraterv az 1-8. évflyamkn a 2013/14. tanévre Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új tesi régi régi új tesi régi régi Magyar nyelv és irdalm 8 8 8 8 5 4,5 4 4 Idegen nyelvek 2 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) hittan 1 1 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek Környezetismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 2 2 2 2 Fizika 2 2 Kémia 1,5 2 Bilógia 1,5 2 Földrajz 2 1,5 Ének-zene 2 1 1 1 1 1 1 1 Tánc és dráma 0,5 Dráma és tánc/hn- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 1 1 1 1 1 1 1 Mzgókép és médiaismeret 0,5 0,5 infrmatika 1 1 1 0,5 Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 Testnevelés és sprt 5 5 3 3 5 5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 25 22 20 22 28 26 28 28 hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 2 2 2 1 2 2 2 Mindösszesen 26 24 22 24 29 28 30 30 52 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Óraterv az 1-8. évflyamkn a 2014/15. tanévre Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új új tesi régi új új tesi Régi Magyar nyelv és irdalm 8 8 8 8 5 5 4 4 Idegen nyelvek 2 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) hittan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek Környezetismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 2 3 2 2 Fizika 2 2 Kémia 1,5 2 Bilógia 1,5 2 Földrajz 2 1,5 Ének-zene 2 2 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc/hn- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 2 1 1 1 1 1 1 Mzgókép és médiaismeret 0,5 0,5 infrmatika 1 1 1 0,5 Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 3 5 5 5 2,5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 25 25 22 22 28 28 30,5 28 hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 2 2 1 1 2 2 Mindösszesen 26 26 24 24 29 29 32,5 30 53 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Óraterv az 1-8. évflyamkn a 2015/16. tanévre Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új új új tesi új új új tesi Magyar nyelv és irdalm 8 8 8 8 5 5 4 4 Idegen nyelvek 2 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) hittan) 1 1 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek Környezetismeret 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 2 3 2 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Bilógia 2 2 Földrajz 1 1,5 Ének-zene 2 2 2 1 1 1 1 1 Dráma és tánc/hn- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 2 2 1 1 1 1 1 Mzgókép és médiaismeret 0,5 infrmatika 1 1 1 0,5 Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 25 25 25 24 28 28 31 30,5 hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 1 2 1 1 1 2 Mindösszesen 26 26 26 26 29 29 32 32,5 54 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram Óraterv az 1-8. évflyamkn 2016/17. tanévtől Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. új új új új új új új új Magyar nyelv és irdalm 8 8 8 7 5 5 4 4 Idegen nyelvek 2 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 4 4 4 4 (Erkölcstan helyett) hittan) 1 1 1 1 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek Környezetismeret 1 1 1 2 Természetismeret 2 2 2 3 2 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 Bilógia 2 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1 Dráma és tánc/hn- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1 Mzgókép és médiaismeret infrmatika 1 1 1 1 Életvitel és gyakrlat 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakrlat 1 1 1 Testnevelés és sprt 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 25 25 25 27 28 28 31 31 hittan (nem számít bele az órakeretekbe a NAT 9. 1.a szerint) 1 1 1 1 1 1 1 1 Mindösszesen 26 26 26 28 29 29 32 32 55 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 3.2. Az ktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvkiválasztásban döntő, hgy jól használható, minőségileg kifgástalan, megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyermekek kezébe. A választtt tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusk is skat segítenek abban, hgy a gyermekek is hatéknyabban használják tankönyveiket. A tankönyv és taneszköz kiválasztásánál a felsrlt tartalmi és frmai jellemzők alapján történik a válgatás: Tartalmi szempntból figyelembe vesszük, hgy milyen a könyv szerkezeti felépítése, tematikus bntása, a szóanyag, szókincs, nyelvi megfrmálás helyessége, szöveg- és ábraanyaga, feladatmegfgalmazása. Segíti-e a tanulót az önálló tanulásban, kellő lehetőséget ad-e a differenciált fejlesztésre. Segíti-e a pedagógus felkészülését, megfelelő számú feladatt tartalmaz-e. Frmailag milyen a tankönyv kivitele, fűzése, használhatósága, tartóssága. Az isklánkban a nevelő-ktató munka srán használats tankönyveket, taneszközöket a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az intézmény vezetője hagyja jóvá. A nymtattt taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. testnevelés, technika, rajz). A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempntkat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskla helyi tantervének az egyes taneszközök kiválasztásánál azkat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak indklt esetben vezetünk be a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni. Intézményünkben elvárás, hgy tudjn minden nevelő egyszerű audivizuális ismerethrdzókat, diaképet, magnetfn hanganyagt, írásvetítő-transzparenseket, kép-, magnófelvételeket készíteni, digitális táblát, IKT eszközöket kezelni, és eredményesen alkalmazni a nevelési-ktatási flyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás flyamatában ahhz, hgy a nevelés-ktatás minőségét, nagybb hatéknyságát biztsítsuk. Ezen eszközök csak akkr segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudats pedagógiai munkával, módszertanilag megalapztt, célszerű kihasználással pársul. Az iskla arra törekszik, hgy saját költségvetési keretéből, illetve más támgatáskból egyre több nymtattt taneszközt szerezzen be az isklai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szciálisan hátránys helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 56 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 3.3. A nemzeti alaptantervben meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása Az 1-2. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagzat első két évében csökkentjük a tanulók között tapasztalható jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket. Fkzatsan átvezetjük a gyermekeket az óvda játékközpntú cselekvéseiből az isklai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és prblémamegldáshz, megalapzzuk az egyéni tanulási módszereket és szkáskat. A mzgásigény skrétű kielégítésével, a mzgáskultúra, a mzgáskrdináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével alapzzuk meg a kncentráció és a relaxáció képességét. Megalapzzuk a megfelelő tanulási módszereket, az isklai fegyelem és figyelem, a kötelességérzet kialakulását. A 3-4. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagzat harmadik-negyedik évflyamán meghatárzóvá válnak az iskla és a szülők részéről a teljesítmény-elvárásk. Fkzatsan előtérbe kerül a mtiválás és a tanulásszervezés. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását dramatizálás eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A mzgásigény skrétű kielégítésével, a mzgáskultúra, a mzgáskrdináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével fejlesztjük tvább a kncentráció és a relaxáció képességét. Fejlesztjük a megfelelő tanulási módszereket, az isklai fegyelem és figyelem, a kötelességérzet kialakulását. Fkzzuk a gyermekek mtiváltságát jbb teljesítményük érdekében. Az 5-6. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagzatn flyó nevelés-ktatás feladata elsősrban a sikeres isklai tanuláshz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskmpetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapzásának flytatása. Megalapzzuk a tanulási területeknél meghatárztt kulcskmpetenciákat, fejlesztjük az együttműködési készséget. Mélyítjük, gazdagítjuk a drámapedagógia eszköztárával az értelmi és érzelmi intelligenciát. Törekszünk az egészséges életvitel kialakítására. Fejlesztjük az önismeret kialakítását, az önértékelés képességét, az együttműködés fntsságának tudatsítását a családban, a társas kapcslatkban, a barátságban, a csprtban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempnt: az életkri jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapzása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A 7-8. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagzat hetedik-nylcadik évflyamán flyó nevelés-ktatás alapvető feladata - a váltzó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben - a már megalapztt kmpetenciák tvábbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapzása, valamint az, hgy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályarientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és prblémamegldáshz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szkásait. 57 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Törekszünk az egészséges életvitel kialakítására. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempnt az életkri sajátsságk figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapzása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fkzatsan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő tanulási technikákat és a tanulásszervezési módkat. Fejlesztjük a kreativitást; ügyelünk az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára; a tanulók egészséges terhelésére, a személyre szóló, fejlesztő értékelésre. A biztnságs szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával megalapzzuk az önálló tanulást és önművelést. Fkzatsan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő tanulási technikákat és a tanulásszervezési módkat. Gyakrltatjuk a keresztény magatartásfrmák a személyiség arculatának helyes kialakítása érdekében. 3.4. A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósításának módja A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatárzttak szerint szervezzük meg a következő módn. A mindennaps testnevelést azkn a napkn, amikr közismereti ktatás flyik, testnevelésóra megtartásával biztsítjuk. A heti öt órából egy órában néptánct tanítunk az alsóban, a felső tagzatn pedig társastánct és illemtant. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő besztásának rendje: A tanulót, ha egészségi állapta indklja, az isklarvsi, szakrvsi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára sztjuk be. A könnyített testnevelésvagy gyógytestnevelés órát lehetőség szerint a többi tanulóval együtt, azns csprtban szervezzük. A könnyített testnevelés órát az isklarvsi, szakrvsi vélemény alapján a testnevelésóra keretében biztsítjuk. A gyógytestnevelés órákat legkevesebb heti hárm, de legfeljebb heti öt tanóra keretében megszervezzük. Amennyiben a tanuló szakrvsi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkr számára is biztsítjuk a mindennaps testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákn való részvétel együttesen éri el a heti öt órát, ezek arányára a szakrvs tesz javaslatt. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mzgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakrvs által megállapíttt egészségkársdása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés órán való részvételét sem. 58 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 3.5. A választható tantárgyak, fglalkzásk szabályai A tantárgyfelsztás az iskla pedagógus-erőfrrásainak ptimális kihasználásával készül úgy, hgy minden sztály és tanulócsprt számára biztsítsa a szaks ellátást. Ugyanakkr tantárgyfelsztásunknak biztsítania kell azt is, hgy minden pedagógus számára a törvényben meghatárztt heti tanítási órát vagy egyéb fglalkzást biztsítsn. Az iskla méretéből adódóan a pedagógusk szülői-tanulói ldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai prgramunk szerint választható tantárgy isklánkban nincs. A választható fglalkzásk közé tartznak a délutáni fglalkzásk, napközi, tanulószba, liturgikus szlgálat, kórusk, idegen nyelvi órák, tehetséggndzó órák, felzárkóztatásk, szakkörök, sprtkörök stb. A választható fglalkzásk meghirdetésekr közöljük azt is, hgy a fglalkzást várhatóan melyik pedagógus fgja vezetni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudmásul veszik, hgy az értékelés, a mulasztás, tvábbá a magasabb évflyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai fglalkzás lenne. 3.6. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, a magatartás és szrgalm minősítésének elvei 3.6.1. A tanulók ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés, értékelés a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében. Ösztönzést ad, kifejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet. Az bjektív, igazságs értékelés előfeltétele a világsan megfgalmaztt és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkr a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is visznyítanunk kell. Az értékelés a tanulókat egyénenként is segíti abban, hgy a tőlük elvárható maximumt nyújtsák. Az értékelés minden esetben a bizalmra épül. 3.6.2. Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményei, frmái Az értékelés a nevelő-ktató munka egyik legfntsabb, mindent meghatárzó kérdése. Fnts, hgy jól tervezett, következetes, tartalmas, bjektív legyen. Az értékelés a pedagógiai munka mindennapi része. Alapelvünk, hgy: személyre szóló legyen fejlesztő, ösztönző jellegű legyen flyamats legyen az isklai követelményrendszerre épüljön legyen tárgyszerű (melyek az erős pntk, melyek a gyengeségek, hgyan lehetséges a javítás). Munkánk srán az értékelés mindhárm típusát alkalmazzuk: diagnsztikus (helyzetfeltáró) szummatív (összegző, minősítő) 59 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla frmatív (fejlesztő). A tanulók fejlődésének nymn követése, teljesítményük értékelése a következő infrmációk alapján történik: a tanuló és a pedagógus napi kapcslata a napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel, az írásbeli feladatk javításával összegző kép a gyerek munkájáról, fejlődéséről témazáró felmérésekből, dlgzatkból, szóbeli feleletekből, elkészített munkadarabkból, képzőművészeti alktáskból, kiselőadáskból, a testi fejlődést nymn követő teljesítménymérésekből versenyeredmények szülő-pedagógus párbeszéd szcimetriai felmérés a társas kapcslatkról kérdőívek és beszélgetések a tanulási szkáskról önértékelő megbeszélések az sztályközösségben, csprtkban az egy sztályban tanító pedagógusk megbeszélései. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakrlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghz kapcslódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irdalm, matematika tantárgyakból az első-negyedik évflyamn a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfgó írásbeli dlgzatban is tanúbiznyságt tesznek. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évflyamkn a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik. 3.6.3. Szöveges értékelés Az első-másdik évflyamn tanítók szöveges értékelést alkalmaznak. Az értékelő szöveget az alsós munkaközösség által valamennyi tantárgyból kidlgztt, a fenntartó által jóváhagytt naplóban dkumentált mndatbank alapján végezzük. Az első évflyamn félévkr és év végén, valamint a másdik évflyamn félévkr a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szrul. A szöveges értékelés átváltása az ötfkzatú skálára: jeles: többségében kiváló minősítést kaptt, és nincs felzárkóztatásra szrul minősítése jó: többségében jó közepes: többségében megfelelő értékelést kaptt 60 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram elégséges: a témakörök több mint 50%-ában felzárkóztatásra szrul minősítést kaptt és nincs kiváló minősítése elégtelen: többségében felzárkóztatásra szrul minősítést kaptt. 3.6.4. Értékelés érdemjeggyel A másdik évflyamn év végén, valamint a harmadik-nylcadik évflyamn félévkr és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét sztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi sztályzatt az adtt félév srán szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján határzzuk meg. Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5): jó (4): közepes (3): ismeri, érti, tudja a tananyagt, alktó módn alkalmazni tudja ismereteit, a követelményeknek megfelel elégséges (2): elégtelen (1): pntsan, szabatsan fgalmaz lényegre mutatóan definiál az adtt témáról összefüggően képes beszélni bátran mer kérdezni, ha valamit nem ért bátran mer prblémát felvetni. fentieket kisebb segítséggel képes teljesíteni apróbb biznytalanságk előfrdulhatnak. ismeretei felszínesek, hiánysak önállóan kevésbé tud dlgzni feladatát, előadását tanári segítséggel tudja teljesíteni. csak a tantárgyi minimumt tudja képtelen összefüggő mndatkban felelni a fgalmakat megtanulja, de nem tudja alkalmazni. a tantárgyi követelmények minimumát sem tudja teljesíteni. A félévi értesítőben és az év végi biznyítványban a helyi tantervben meghatárztt tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre. Az érdemjegyek tartalmát a helyi tantervek követelményei határzzák meg. 3.6.5. Az ismeretek számnkérésének követelményei A tanulók teljesítményének, előmenetelének flyamats értékelése érdekében heti egy órás tantárgy esetén havi 1 érdemjegyet; heti 2, vagy több órás tantárgy esetén havi 2 érdemjegyet köteles minimálisan adni minden pedagógus. 61 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Az értékelés srán (órai munkánál, feleleteknél, kisdlgzatknál, tudáspróbánál) csak egész jegy adható, melyet kék színnel könyvelünk. A témazáró dlgzatk érdemjegyei pirsak, amelyek a félévi, illetve év végi értékelésnél duplán számítanak. Törtjegy adható. Ebben az esetben kék színnel írjuk a naplóba, majd pirssal bekarikázzuk, valamint csak egyszer számljuk. Az alsó tagzatn tanévenként a témazáró dlgzatk száma minimum: matematikából és magyarból: 4, környezetismeretből: 3, hittanból és idegen nyelvből: 2. A felső tagzatn tanévenként, témakörönként 1 témazáró dlgzat megíratása kötelező. A házi feladat vagy a felszerelés hiányáért 1 db zöld kisegyes jár alkalmanként. A heti 1-2 órás tantárgyak esetében 3, heti 2-nél több órás tantárgyaknál 5 kisjegy összegyűjtése esetén 1 zöld nagyegyes kerül a naplóba bevezetésre, mely nem a tantárgy, hanem a szrgalm havi értékelésénél játszik szerepet, de a napló tantárgyi rvatában jelenik meg. Félévkr az összegyűjtött, de még be nem válttt kisjegyek nem törlődnek. A zöld egyesek száma csökkenti a havi szrgalmi jegy értékét, amit a szaktanárk számítanak be a havi szrgalmjegy javaslatuknál. Ez a szabályzás a 4. évflyam másdik félévére kötelezően kerül bevezetésre a fkzatsság elvének alapján. Szrgalmi feladatkért, kiselőadáskért, házi feladat különösen gnds elkészítéséért zöld kisötös adható, mely a kisegyessel azns rendszerben válik nagyjeggyé, és ugyanúgy kerül a naplóba. Félévi és év végi értékelés: Az elégséges sztályzatt csak az a tanuló kapja meg, akinek az érdemjegyeinek átlaga eléri a 2,00-t. (Ennek elérése érdekében a szaktanár és az sztályfőnök kísérje figyelemmel az érdemjegyek alakulását, hgy a diáknak még legyen ideje javításra. Az sztályfőnök a szaktanárral egyeztetve a félévi, illetve az év végi értékelés előtt 1 hónappal köteles a szülőt tájékztatni gyermeke esetleges bukásáról.) A tvábbi jegyek alakulása: Ha a tanuló érdemjegyeinek átlaga X,5 X,7 (X:=2,3,4) közé esik, akkr a szaktanár dönt. X,5 alatt a rsszabb jegyet, X,7 felett a jbbat kapja. 3.6.6. Az isklai beszámltatásk frmái, rendje, krlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az ismeretek számnkérésének frmái: Szóbeli feleletek: a tananyag összefüggő ismertetése lényeg kiemeléssel szabályk, definíciók tételek, biznyításk memriterek idegen nyelv szavai, frdítás térképismeret, évszámk perióduss rendszer, jelek, képletek hangs lvasás éneklés, szlmizálás 62 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram feladatmegldás stb. Írásbeli számnkérés: témazáró dlgzatk: szigrúan a helyi tantervben megfgalmaztt követelményrendszerre épül, egy-egy témakör elsajátításáról számltatjuk be a tanulót. A dlgzat megíratása előtt egy héttel közöljük a beszámló pnts időpntját. Napi két témazárónál többet nem íratunk, melyet úgy tartunk számn, hgy a naplóba előre ceruzával beírjuk. Az értékelése százaléksan történik: Teljesítmény Érdemjegy 0-30 %: Elégtelen (1) 31-49 %: Elégséges (2) 50-75 %: Közepes (3) 76-89 %: Jó (4) 90-100 %: Jeles (5) A témazáróért kaptt érdemjegyet a naplóba pirssal írjuk. Félévi és év végi értékelésnél duplán számítjuk. Az elégtelen érdemjegyű témazárót a tanuló köteles újraírni. Az elégtelen és a javító dlgzat eredménye is bekerül a naplóba. Más estben nincs mód a javításra. Egy évig meg kell őrizni a dlgzatkat. röpdlgzatk: felelet értékű dlgzatk, mely az egyes témákkal, témarészletekkel kapcslatsak. Az értük kaptt érdemjegyet a naplóba kék színnel írjuk. Számukat a tanár határzza meg, figyelembe véve a minimálisan adható havi sztályzatk számát. Az értékelése százaléksan történik: Teljesítmény Érdemjegy 0-49 %: Elégtelen (1) 50-63 %: Elégséges (2) 64-78 %: Közepes (3) 79-92 %: Jó (4) 93-100 %: Jeles (5) 63 / 80 gyűjtőmunka, kiselőadás: ennek előkészítése nagyn fnts. Meg kell adni a tanulónak a pnts elérhetőséget, és a legfőbb szempntkat. A gyűjtőmunkáért, kiselőadásért kaptt jegyeket egyéni módn jelezzük. A nevelőtestület a tanulók félévi és év végi sztályzatát áttekinti az sztályzó értekezleten. A tanulók előmeneteléről a szülőket flyamatsan tájékztatjuk: a tájékztató, az üzenő füzet vagy az ellenőrző könyv útján. A szülőnek lehetősége van szóban is tájékztatást kérni a szülői értekezleten vagy a fgadóórán, indklt esetben előzetes egyeztetés után más időpntban is.

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 3.6.7. Az tthni (napközis és tanulószbai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzásának elvei, krlátai Az tthni írásbeli házi feladat kiadásának elvei Isklánkban a házi feladatk meghatárzásával kapcslatsan az alábbi szabályk érvényesülnek: Az tthni felkészülés a legtöbb tantárgyban létfntsságú a gyermekek életében. A házi feladatk legfntsabb funkciója a tanórán feldlgztt tananyaghz kapcslódó gyakrlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghz kapcslódó ismeretek megszilárdítása. A megtanulni való tananyagt kijelöljük a tankönyvben (ldalszám, cím, bekezdés). Az írásbeli feladatk 90%-a gyakrló jellegű, legtöbbször hasnló feladat, mint amilyet már az órán is megldttunk (matematika, idegen nyelv), vagy az tthni felkészülést ellenőrző feladat (munkafüzet feladatk). A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szrgalmi feladattal segíthetjük, számukra szrgalmi feladatt javaslhatunk. Természetesen a tantárgyak jellegéből következően a szóbeli és írásbeli feladatk aránya váltzó. Az tthni írásbeli házi feladat kiadásának krlátai A tanulók életkri sajátsságainak figyelembevételével állítttuk össze. Kezdő szakaszban: Kötelező házi feladatk meghatárzásának elvei: szóbeli házi feladatk: memriterek, szabályk, idegen nyelv szavai, hangs lvasás stb. írásbeli házi feladatk: tanórán előkészített, csak gyakrló feladatk pl. fgalmazás, numerikus feladatk stb. Kötelező házi feladatk meghatárzásának krlátai: az írásbeli és szóbeli házi feladatkra frdíttt idő nem haladhatja meg az 1 órát nem jelölhető ki gndlkdtató, prbléma-megldó, nem a tanórai munkára épülő, minimum követelményt meghaladó feladat. Nem kötelező házi feladatk meghatárzásának elvei (szrgalmi feladatk): minden egyéb feladat idetartzik, amelyek elkészítéséért csak pzitív értékelést kaphat a tanuló. pl. gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dlgzat írása stb. Alapzó, fejlesztő szakaszban: Kötelező házi feladatk meghatárzásának elvei: szóbeli házi feladatk: a tananyag összefüggő ismertetése lényeg kiemeléssel, memriterek, szabályk, definíciók, idegen nyelv szavai, hangs lvasás, térképismeret, évszámk, perióduss rendszer, jelek, képletek, dalk gyakrlása írásbeli házi feladatk: tanórán előkészített, csak gyakrló feladatk pl. fgalmazás, numerikus feladatk, szövegkiegészítés, szerkesztés, térképrajzlás, frdítás, rajzk, ábra elemzés, szlmizálás, ABC névre való frdítás, vázlat írása Kötelező házi feladatk meghatárzásának krlátai: 64 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram az írásbeli és szóbeli házi feladatkra frdíttt idő nem haladhatja meg - az adtt sztály átlags képességű tanulójáhz visznyítva - tantárgyanként átlagsan a fél órát. nem jelölhető ki nem a tanórai munkára épülő, gndlkdtató, prblémamegldó, minimum követelményt meghaladó feladat. Nem kötelező házi feladatk meghatárzásának elvei (szrgalmi feladatk): minden egyéb feladat idetartzik, amelyek elkészítéséért csak pzitív értékelést kaphat a tanuló. Pl. gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dlgzat írása stb. A tanulók terhelése hétvégén és szünetekben: Alapelvek: egyénre szabtt, választási lehetőséget felajánló, maximum egy napi felkészülési időtartamt meg nem haladó feladatt kapjanak a gyerekek a tehetséges, érdeklődő tanulókat szrgalmi feladatkkal, kutatómunka kijelölésével mtiváljuk, segítjük. Elvárásk a szünetre adtt feladatkra vnatkzóan: önálló ismeretszerzésre ösztönözzenek adjanak lehetőséget a megszerzett tudás alkalmazására. Rajz és vizuális kultúra, testnevelés, ének-zene, technika és életvitel, infrmatika tantárgyból lehetőség szerint nem adunk tthni feladatkat. Arra törekszünk, hgy a tananyagt az órán elsajátítsák, és begyakrlják a gyerekek. 3.6.8. A tanulók magatartásának, szrgalmának értékelése, minősítési frmái A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, hnrálása. A jutalmazás akkr hatékny, ha közvetlenül a kívánats viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás rendkívül nagy mtiváló erő, főleg kisgyermek krban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. Az értékelés alapelvei: szakszerű, differenciált stratégiák alkalmazása skszínű, váltzats, ösztönző módszerek bevezetése a tanulói megerősítés biztsítása. Magatartás kategrizált szöveges értékelése: A magatartási követelmények az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és knkrétan az iskla házirendje tartalmazza. A tanuló órai és órán kívüli magatartására vnatkzó bejegyzéseket az sztálytükör tartalmazza. Ebben a füzetben a dicsérő és elmarasztaló beírásk egymástól függetlenül gyűlnek. 5 dicsérő, vagy 5 elmarasztaló bejegyzés után fkzat jár, melynek rendszere a következő: elmarasztalás: sztályfőnöki figyelmeztető, intő, rvó; igazgatói figyelmeztető, intő, rvó; tantestületi kizárás dicséret: sztályfőnöki első dicséret, másdik dicséret, harmadik dicséret; igazgatói dicséret, másdik igazgatói dicséret, harmadik igazgatói dicséret. Az előzőket az ellenőrzőbe és naplóba is be kell jegyezni. Ha mindkettőből fkzatt ért el az adtt hónapban a tanuló, akkr a havi értékelésnél kilt- 65 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla ják egymást. Az elmarasztaló sztályfőnöki fkzatk egy-egy jeggyel rntják, a dicsérő fkzatk egy-egy jeggyel javítják a tanuló havi magatartás jegyét. Az igazgatói fkzatk is egy jeggyel váltztatnak a havi sztályzatn. Az sztálytüköri bejegyzések félévkr nem törlődnek. A szaktanár dicséretet és figyelmeztetőt is adhat, megjelölve, hgy szrgalmat vagy magatartást értékelte-e ezzel. Ezek az adtt hónap magatartás illetve szrgalm jegyét beflyáslják. Ezeket az ellenőrzőbe és naplóba is kell bejegyezni. Figyelmeztetőt az ügyeletes tanár is adhat, ami a szaktanárival egyenértékű. Az eddigiek mellett tantestületi dicséret, rendkívüli igazgatói dicséretet és figyelmeztetés is adható anélkül, hgy a fkzatt megemelné. Tantestületi dicséret adható azn tanulóknak, akik az alábbi feltétel lista minden pntjának megfelelnek. A feltétel lista a következő: az adtt tanévben kitűnő tanulmányi eredmény példamutató magatartás a tanórákn és azkn kívül is legyenek versenyeredmények (iskla által küldött, legalább megyei szintű) egyértelműen megfgalmazható, knkrét közösségi munka példás hitélet (pl. rendszeres templmba járás) legalább a tantárgyak feléből dicséretben részesül. A dicséreteket és elmarasztaláskat az adtt hónap magatartás, és szrgalm jegyek megállapításánál kell figyelembe venni. Nem mehet sztálykiránduláskra, és diák önkrmányzat által szervezett isklai prgramkra pl. suli-bulira, akinek igazgatói fkzata van. A havi magatartás és szrgalm jegyeket táblázatban, az sztályban tanító tanárk javaslják. Ezeket az sztályfőnök átlaglja, és a beíráskat is mérlegelve dönt. A magatartás minősítése: példás, jó, váltzó, rssz. Nem kategrizált szöveges értékelés: Ez az értékelés nem minősítő jellegű, hanem tájékztató, segítő, krrigáló, tanácsadó, kiegészítő, rientáló, biztató és nem utlsósrban elismerést kifejező a tanulók bármilyen tevékenységével kapcslatban. Ez az értékelés lehet szóbeli és írásbeli. Személyes (tárgyilags, bizalmas): flyamatsan alkalmazható beszélgetéskr, füzet stb. ellenőrzése kapcsán a reális önismeret kialakítására, megerősítésére. Közösség előtti: társak előtti (tárgyilags, tapintats). Minél gyakrabban célszerű alkalmazni ezt az értékelést a tanórán és a tanórán kívül is a közösség helyes értékrendjének beflyáslására, egymás megismerésének segítésére. Szülők előtti: fgadóórán (tárgyilags, tapintats, bizalmas), szülői értekezleten (sztályközösségre vnatkzó, tárgyilags, tapintats). Az iskla minősítési rendszere magatartásból PÉLDÁS Tanítási órán Az órát tartó tanár elvárásainak megfelelően viselkedik. aktívan részt vesz az órai munkában közbeszólásaival nem hátráltatja az óra menetét 66 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram a tanár utasításait aznnal végrehajtja társai munkáját viselkedésével nem zavarja. Tanítási órán kívül /szünetben, étkezéskr, isklai rendezvényen és isklán kívüli közös prgramkn/ az iskla szkásrendjét figyelmeztetés nélkül megtartja, különös figyelemmel: a szüneti rend betartása a csendes és kulturált étkezésre a kisebb isklatársakkal való figyelmes és gyöngéd magatartásra a rendezvényeken való fegyelmezett magatartásra az iskla és az sztály közösségi életében aktív szerepet vállal: az iskla vagy az sztály szépítésében és a rend megőrzésében egyéni ötleteivel segíti sztályfőnöke és társai munkáját rendezvényeken szívesen szerepel, vagy annak lebnylításában segédkezik az isklán kívül is tudja, hgy a Katlikus Általáns Isklát képviseli társaival és a felnőttekkel udvariasan, figyelmesen viselkedik, segítőkész. JÓ Tanítási órán Az órát tartó tanár elvárásainak megfelelően viselkedik: részt vesz az órai munkában közbeszólásaival nem hátráltatja az óra menetét törekszik a tanári utasításk végrehajtására társai munkáját viselkedésével nem zavarja. Tanítási órán kívül /szünetben, étkezéskr, isklai rendezvényen és isklán kívüli közös prgramkn/ az iskla szkásrendjét megtartja, különös figyelemmel: a szüneti rend betartására a csendes és kulturált étkezésre a kisebb isklatársakkal való figyelmes és gyöngéd magatartásra a rendezvényeken való fegyelmezett magatartásra az iskla és az sztály közösségi életében általában szerepet vállal: az iskla vagy az sztály szépítésében és a rend megőrzésére törekszik az isklán kívül is tudja, hgy a Katlikus Általáns Isklát képviseli társaival és a felnőttekkel udvariasan, figyelmesen viselkedik, segítőkész. VÁLTOZÓ Tanítási órán Az órát tartó tanár elvárásait nem mindig tartja be. 67 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla a tanári utasításkat nem mindig vagy figyelmeztetésre hajtja végre társai munkáját viselkedésével időnként megzavarja időnkénti közbeszólásaival hátráltathatja az óra menetét az órai munkát csak ötletszerűen kíséri figyelemmel. A srrend a vétségek fajsúlyát is jelenti. Tanítási órán kívül /szünetben, étkezéskr, isklai rendezvényen és isklán kívüli közös prgramkn/ ROSSZ az iskla szkásrendjét figyelmeztetésre képes megtartani különös figyelemmel: a szüneti rend betartása a csendes és kulturált étkezésre a kisebb isklatársakkal való figyelmes és gyöngéd magatartásra a rendezvényeken való fegyelmezett magatartásra az iskla és az sztály közösségi életében időnként szerepet vállal: Tanítási órán az iskla vagy az sztály szépítésére és a rend megőrzésére törekszik az isklán kívül is tudja, hgy a Katlikus Általáns Isklát képviseli társaival és a felnőttekkel udvariasan, figyelmesen viselkedik, segítőkész. Az órát tartó tanár munkáját zavarja. a tanári utasításkat nem hajtja végre a társai munkáját flyamatsan zavarja állandó közbeszólásaival akadályzza az óra menetét az órai munkát nem kíséri figyelemmel. A srrend a vétségek fajsúlyát is jelenti. Tanítási órán kívül /szünetben, étkezéskr, isklai rendezvényen és isklán kívüli közös prgramkn/ az iskla szkásrendjét nem fgadja el társaival szemben durva, grmba, felnőttekkel udvariatlan a rend megtartására nem törekszik, környezetét nem óvja. Egyszeri, kiugró fegyelemsértés esetén az sztályfőnök, illetve a tantestület egyedi elbírálás alapján büntet - fkzatkat is átlépve. Az iskla minősítési rendszere szrgalmból A szrgalmi követelmények a diákk tanuláshz, munkáhz való visznyát tükrözik, és knkrétan az iskla házirendje tartalmazza. A házi feladat, vagy felszerelés hiányért kaptt tantárgyi zöld jegyek rntják, a szrgalmi feladatkért, kiselőadáskért kaptt zöld jegyek, pedig javítják a szaktanár által javaslt havi szrgalmi sztályzatt. A havi szrgalm jegyeket beleszámítva a zöld sztályzatkat is - egy táblázat kitöltésével az sztályban tanító tanárk adják, amelyeket az sztályfőnök átlagl. 68 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram A szrgalm minősítése: példás, jó, váltzó, hanyag. PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG képességeinek megfelelően, szrgalmasan dlgzik feladatait hiánytalanul elvégzi a tananyaghz önként pluszfeladatt is vállal tankönyvei, füzetei tiszták, gndzttak, rendesek a tananyag feldlgzásában és elsajátításában aktívan részt vesz. képességeihez mérten egyenletesen teljesít feladatait rendben elvégzi törekszik a tananyag teljes elsajátítására az órán egyenletesen dlgzik. nem egyenletesen teljesít hiánysan készül a tanítási órákra nem képességeinek megfelelően tanul házi feladatait gyakran nem készíti el isklai felszerelése gyakran hiánys, rendetlen. nem készül a tanítási órákra írásbeli feladatait nem készíti el felszerelése hiánys egy vagy két tárgyból félévkr elégtelen sztályzatt kaptt. A szrgalm minősítésének gyakrisága: havnta az ellenőrzőbe és a naplóba bejegyezve, félévkr és év végén a havi szrgalmi jegyek átlaga alapján a biznyítványba, naplóba, és az isklai anyakönyvbe bejegyezve. 3.6.9. Jutalmazás, büntetés frmái Jutalmazás Az a tanuló, aki példamutató magatartást tanúsít, képességeihez mérten flyamatsan jó tanulmányi eredményt ér el, az sztálya, illetve az iskla érdekében közösségi munkát végez, isklai, illetve isklán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, bármely más módn hzzájárul az iskla hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, jutalmban részesül. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén bejegyezzük a biznyítványba. Az isklai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói vagy nevelőtestületi dicséret mellett klevéllel és tárgyjutalmmal (pl. díj) ismerjük el. A dicséret történhet írásban és szóban. 69 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla Jutalmazási frmák magatartásból, szrgalmból: Dicséret: szaktanári sztályfőnöki igazgatói tantestületi. Isklánk minden évben lehetőség szerint hárm díjat admányz. A díjat a tantestület és a szülők javaslata alapján egy ballagó tanulónak, egy tanárnak, és egy szülőnek ítéljük da. A díjat az iskla azn diákja kapja, aki példás magatartása és kitűnő eredménye mellett, kiemelkedő hitéleti tevékenységet flytat, és aktív a közösségi munkában is. Az a pedagógus kaphatja, aki legalább öt éve a tantestület tagja és határzatlan időre szól a kinevezése. Kiemelkedő munkája mellett, példaadó hitéleti és közösségi munkát végez. Az a szülő kapja, aki példamutató hitélete mellett, önzetlenül segítette több éven át az isklát. A tantestület azn tagja vehet részt a szavazásban, akinek határzatlan időre szól a kinevezése és legalább két éve a tantestület tagja. Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki megszegi a házirendet, először figyelmeztetésben, ismételt, ill. súlys megszegés esetén ha szükséges, fegyelmi eljárás alapján (ld. SzMSz, Házirend)- súlysabb büntetésben részesül. Súlys megszegésnek minősül, ha a tanuló az intézmény hírnevét csrbítja, a másik ember testi épségét, egészségét veszélyezteti vagy kársítja, lpás, pénzügyi visszaélés, rngálás minősített esetét követi el. Fegyelmi frmák magatartásból, szrgalmból: tanári figyelmeztetés szóban figyelmeztetés írásban intés sztályfőnöki igazgatói figyelmeztetés szóban figyelmeztetés írásban intés megrvás figyelmeztetés szóban figyelmeztetés írásban intés megrvás tantestületi figyelmeztetés írásban megrvás szigrú megrvás 70 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram áthelyezés másik isklába A fegyelmi fkzatk átléphetők. A büntetés akkr működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályzása és a tanuló helyes irányba terelése. Azt kell elérni, hgy az általunk értéknek tarttt mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hgy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget. 3.7. A csprtbntásk és az egyéb fglalkzásk szervezési elvei Isklánkban szükség szerint csprtbntásban tanítjuk az idegen nyelvet, az infrmatikát, a technikát. Kivételes esetekben, fenntartói engedéllyel más tantárgyak bntására is sr kerülhet. Célunk ezzel, hgy az ismereteket elmélyítsük, több idő jussn a kmmunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapzására. Diákjaink az idegen nyelvvel negyedik sztálytól kezdenek ismerkedni heti két, majd hárm órában lehetőség szerint csprtbntásban. Minden párs évben az a sztály angl nyelvet tanul, a b sztály pedig németet. A páratlan években frdíttt a nyelvek besztása. (Szükség szerint induló c sztályban taníttt idegen nyelvet az éves munkaterv tartalmazza.) A csprtk kialakításakr az sztálytanító véleménye alapján igyekszünk létszámban és képességek szerint is visznylag egyenlő bntást létrehzni. A képesség szerinti bntást legkésőbb a 7. évflyam megkezdésekr valósítjuk meg. A csprtk közötti átmenetet az adtt évflyam főbb témaköreiből, mindkét csprt számára közös, témazáró dlgzatk eredményei biztsítják. A csprtk létszámát beflyáslhatja még az egyéni (tanulói) kérés tanári elbírálással, tanári javaslat és az évflyamn az adtt tanévben történt tanulói váltzásk. Kiemelten kezeljük az idegen nyelv ktatását, ezért 7. és 8. évflyamn tanulóink a választható órakeretből heti egy-egy órában készülhetnek a versenyekre, alapvizsgára, cserekapcslatra és segíthetik a kmmunikációs készségüket. Isklánkban kiemelten kezeljük az ének-zenét, és liturgikus szlgálatt. Így 1-6. évflyamn az sztálykat zenei készségük alapján válgatva, a választható órakeretből heti egy órában bntva kóruspróbák vagy liturgikus szlgálatra készülés valósul meg. Az énekkari próbák célja kncertekre, versenyekre készülés. A liturgiás szlgálatra készülés célja misére, liturgikus játékkra, közös imára való felkészítés. Az egyéb fglalkzásk indításának elvei, feltételei: tartalma, követelménye legyen összefüggésben a pedagógiai prgram cél és feladatrendszerével biztsíttt legyen a személyi, tárgyi és eszközrendszer a képzés teljes idejére a tanév srán a tanítás és tanulás megszervezésében meghatárzó tényező a gyermekek érdeke, valamint az alaptevékenység hatéknysága. 71 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 3.8. Az egészségfejlesztéssel összefüggő isklai feladatk Az egészségfejlesztéssel összefüggő isklai feladatk, a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szlgáló prgramk, a tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állaptának mérése isklánkban kétféle módn történik: az isklarvsi vizsgálatk jgszabálykban meghatárztt módszereivel a testnevelési órákn az alábbiakban ismertetett módn. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állaptának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakrisággal végezzük el a testnevelési órákn a Hungarfit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általáns fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarfit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: aerb vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással izmerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távlugrással, párs lábbal dinamikus dbóerő mérése: kétkezes labdadbás hátra fej fölött, tömött labdával kar-, törzs- és lábizmk együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmk erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás flyamatsan kifáradásig a csípőhajlító és a hasizm erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, flyamatsan a hátizmk erő-állóképességének mérése: hasn fekvésből törzsemelés és leengedés flyamatsan, kifáradásig. A felmérések a tanulók állaptának rögzítését célzzák, ezért azkra a diákk sztályzatt nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető aznban sztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutattt fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárk kötelesek vezetni úgy, hgy az egyes sztálykban tanuló diákk fizikai állaptának követéséhez szükséges adatk évről évre hzzáférhetőek legyenek. A tanulók fizikai állaptának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bnylítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állaptát, általáns teherbíró képességét minősítik, az évente kaptt eredményeket összehasnlítják. 3.9. Az iskla egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 3.9.1. Az iskla egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében fejlesztjük elsősrban sztályfőnöki órákn, másrészt a szciálisan hátránys helyzetű diákkkal való egyéni fglalkzás alkalmával az alábbi képességeket és készségeket: érzelmek alktó kezelése stresszkezelés önismeret, önbecsülés megerősítése célk megfgalmazása és kivitelezése 72 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 73 / 80 knfliktuskezelés prblémamegldás, döntéshzás krtárscsprt nymásának kezelése segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcslats egyéni és közösségi érzékenység fkzása, az egészséges életstílusk elterjesztése és lyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet frdítunk: egészséges táplálkzás rendszeres testmzgás higiénés magatartás tartózkdás az egészségkársító anyagk szervezetbe juttatásától. 3.9.2. Az iskla környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az isklai ktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A mtiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkri szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztsítja is a flyamatsságt a környezeti nevelés srán. A célk meghatárzásánál figyelembe vettük a pedagógusk véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakrlatnak, mivel fntsnak tartjuk, hgy elérhető, teljesíthető célkat tűzzünk ki magunk elé. Első és másdik évflyam: fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitttságát játéks átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára kielégíteni a gyermek kíváncsiságát érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékkra, a pihenésre az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása. Harmadik és negyedik évflyam: fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát tudatsítani a környezetből megismerhető értékeket mintákat adni a természet megismeréséhez kialakítani a csprts és az egyéni megismerés képességét az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét kialakítani egy természet- és embertisztelő szkásrendszert. Ötödik és hatdik évflyam: képi megismerési frmákkal tvábbfejleszteni a természettel kialakult kötődést

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szkáskat lehetőséget biztsítani gyakrlati tapasztalatk szerzésére a végzett tevékenységek srán megalapzni a környezettudats érdeklődés kulcskmpetenciáit tvább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcslatsan. Hetedik és nylcadik évflyam: elvnt megismerési frmákat is felhasználva tvábbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalmba való beilleszkedést fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti prblémák iránt érzett felelőssége kapcsán kialakítani a gyermekben az emberiség közös prblémái megértésének képességét a környezetkímélő életmód fntsságának megértetése a tanulókkal a természetközeliség igényének, a pzitív jövőképnek a kialakítása. A környezeti nevelés az iskla minden pedagógusának, illetve minden tanórai és egyéb fglalkzásnak feladata. Az isklai környezeti nevelést elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják: a természetismeret tantárgy keretében közelebb visszük gyermekeinket az élő természethez, ezért néhány naps megfigyelést teszünk velük. A tantárgyi kncentráció kiaknázása (matematika, magyar, testnevelés, rajz, technika) segíti az ismeretek megszilárdulását a környezetismeret, természetismeret, bilógia, földrajz, kémia tantárgyak, valamint az sztályfőnöki órák tanóráin feldlgztt ismeretek a környezeti nevelést szlgáló tanórán kívüli fglalkzásk: minden évben évflyamnként (környező hegyekbe, Kő-hegy, Pilis) a környezeti értékek felfedezése a szárazelemgyűjtés megszervezése az isklában lehetőség szerint látgatás a Fővársi Állat- és Növénykertben, a Mezőgazdasági Múzeumban a hn- és népismereti nevelésnél felsrlt prgramk megvalósítása a teljes körű egészségnevelési prgramban meghatárzttak megvalósítása. 74 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 3.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hgy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért isklánkban a szciálisan hátránys körülmények között élő tanulók prblémáit igyekszünk kezelni, törekszünk a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésére, illetve megszüntetésére. E feladatkat az alábbiakban határzzuk meg: szcimetriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jgk messzemenő figyelembevételével a rssz anyagi helyzetben levő, a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű diákk segítésének frmái: ingyenes tankönyvellátás biztsítása a jgszabályk által meghatárztt módn tankönyvvásárlási támgatás biztsítása tanulmányi kirándulásk anyagi támgatása kedvezményes ebéd biztsítása javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támgatás flyósítására mentálisan sérült tanulók esetén pszichlógus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele a tanulók jgainak fkztt védelme az életmódprgram keretében rendszeres felvilágsító munka végzése az sztályfőnök, a szaktanárk és a védőnő segítségével (drg, alkhl, dhányzás) törekszünk arra, hgy minél több pedagógus szerezzen alaps ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes prgram megvalósításáhz rendszeres kapcslattartás a tanulók szüleivel a veszélyeztetett, illetőleg hátránys helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatk összefgását az igazgató által megbíztt gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki flyamatsan kapcslatt tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcslódó feladatkat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságkkal. 75 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla 3.11. Záró rendelkezések 3.11.1. Legitimációs záradék A Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgramját a nevelőtestület felülvizsgálta és módsíttta: 2013. március 25-én. Jelen Pedagógiai prgram az intézmény fenntartójának, az Esztergm-Budapesti Főegyházmegyének a jóváhagyásával lép hatályba, és a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. Módsítás csak a nevelőtestület elfgadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény Pedagógiai prgramja, nyilváns, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. Egy-egy példánya a következő helyeken található meg: az iskla fenntartójánál az intézmény vezetőjénél és az igazgatóhelyettesnél az iskla irattárában az iskla könyvtárában Az intézmény Pedagógiai prgramjának egy példányát az iskla könyvtárában helyezzük el, ahl azt a szülők és a tanulók helyben lvasással, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadn megtekinthetik. A Pedagógiai prgramt az intézmény hnlapján nyilvánsságra hzzuk. A pedagógus a szülők részére szülői értekezlet keretében, a tanulók részére sztályfőnöki órán ad tájékztatást a Pedagógiai prgramról. A szülők a megelőző tanév végén a hnlapn, illetve az sztályfőnököktől tájékztatást kapnak azkról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és ktató munkáhz szükség lesz. Tájékztatjuk őket tvábbá az isklától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről, valamint arról is, hgy az iskla milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadásk csökkentéséhez. Szentendre, 2013. március 25. Bukvszkiné Csba Zsuzsa intézményvezető 76 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram 3.12. Ratifikációs záradék I. Jegyzőkönyv Ikt. sz.: amely készült 2013. március 25-én, a Katlikus Általáns Iskla székhely épületének tanári szbájában, az intézményi dkumentumk elfgadása alkalmából 15 órakr tarttt nevelőtestületi értekezleten. Jelen vannak a nevelőtestület tagjai az alábbi jelenléti ív szerint. Jelen van a szülők képviseletében: Szltsányi Gábr Igazltan távl van: Igazlatlanul távl van:. Az értekezletet vezeti: Bukvszkiné Csba Zsuzsa, intézményvezető. Jegyzőkönyvvezető: Szádeczky-Kardss Csilla A jegyzőkönyvet hitelesíti: Tóth Eszter Az intézményvezető megnyitja az értekezletet, megállapítja a jelenlévők számát, kinyilvánítja, hgy a nevelőtestületi értekezlet határzatképes. Napirendi pntk előterjesztése, véleményezése: Hzzászólásk, módsítási javaslatk, azk elfgadása: A nevelőtestület határzata: a nevelőtestület az intézmény pedagógiai prgramját 100 % arányban, 0 tartózkdás, 0 elutasító szavazat mellett elfgadta. Szentendre, 2013. március 25... Jegyzőkönyvvezető Intézményvezető Hitelesítő 77 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla A Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgramját a nevelőtestület 2013. március 25-én 100 % arányban elfgadta. Nevelőtestület névsra: 1. Csíkszentmihályi Rita 20. Máté Ferencné 2. Divinyi Katalin 21. Mrlin Erzsébet 3. Kajtrné Kajtr Ágnes 22. Mslygó Apllónia 4. Kézdyné Láng Erzsébet 23. Nagy Jánsné 5. Libárdi Henriett 24. Némethné Csala Csilla 6. Lengyel Iblya 25. Ollé Karlina 7. Bellni Andrea 26. Pabeschitzné Péter Kamilla 8. Bencsáthné Juhász Mária 27. Páljáns Erika 9. Klzs Jánsné 28. Sághi Cseperke 10. Budai Zsófia 29. Sarkóczyné Dmzi Szilvia 11. Bukvszkiné Csba Zsuzsa 30. Selmeczi Tamás 12. Csányi Lászlóné 31. Szádeczky-Kardss Csilla 13. Császár Csaba 32. Tarján Ambrus 14. Dócziné Szabads Eszter 33. Tóth Eszter 15. Dr. Bertók Péterné 16. Garamhegyi Gézáné 17. Galánfi Villő 18. Huszár Györgyné 19. Jakab Andrea 78 / 80

Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgram II. Jegyzőkönyv A Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgramját a szülői közösség véleményezte. Szentendre, 2013. március 25... szülői közösség képviselője 79 / 80

Pedagógiai prgram Katlikus Általáns Iskla III. Jegyzőkönyv A Katlikus Általáns Iskla Pedagógiai prgramját a diákközösség véleményezte. Szentendre, 2013. március 25... diákközösség képviselője 80 / 80