KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM GYOMAENDRŐD 2004
Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. ( Szent-Györgyi Albert ) 2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ GONDOLATOK 8 I. ISKOLÁNKRÓL. 9 1. Iskolatörténet 9 2. Erőforrások.. 9 2.1. Tanulói jellemzők. 9 2.2. Személyi feltételek 10 2.3. Tárgyi feltételek 10 3. Pedagógiai törekvéseink 10 II. NEVELÉSI PROGRAM 12 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 12 1.1. Oktató-nevelő munkánk alapelvei... 12 1.2. Oktató-nevelő munkánk cél- és feladatrendszere 12 1.2.1. Cél.. 12 1.2.2. Feladat 13 1.3. Eszközök, eljárások. 13 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 15 2.1. Cél 15 2.2. Feladat. 15 2.3. Megvalósulást szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák. 16 2.4. Sikerkritérium. 20 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 21 3.1. Cél.. 21 3.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink. 21 3.3. A feladatok megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák.. 22 3.4. Sikerkritérium. 24 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység. 25 4.1. Cél.. 25 4.2. Feladat 25 4.3. Módszerek.. 25 4.4. A megvalósulás színterei 26 4.5. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdők beilleszkedését segítő folyamat fő tevékenységi formái 26 4.6. A fejlesztés hatékonysága, értékelése 27 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. 28 5.1. Cél.. 28 5.2. Feladat... 28 5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának iskolai színterei.. 29 5.4. Sikerkritérium... 29 3
6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatok feladatok 30 6.1. Cél.. 30 6.2. Feladat 30 6.3. A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei 31 6.4. Kapcsolódó tevékenységek. 31 6.5. Sikerkritérium. 32 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 33 7.1. Cél.. 33 7.2. Feladat 33 7.3. A megvalósítás keretei, eljárásai 34 7.3.1. Iskolán belüli keretek 34 7.3.1.1. Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése. 34 7.3.1.2. Előkészítő jelleggel beinduló, kislétszámú 1. osztály szervezése 34 7.3.1.3. Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások... 34 7.3.1.4. Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások.. 35 7.3.1.5. Képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja 35 7.3.1.6. Napközi, tanulószoba 35 7.3.1.7. Szabadidős tevékenységek 35 7.3.2. Iskolán kívüli keretek 35 7.3.3. Egyéb keretek 36 7.4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése 36 7.5. Sikerkritérium 36 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 37 8.1. Cél.. 37 8.2. Feladat 37 8.3. Alkalmazott módszerek. 38 8.4. A hátrányos helyzet kezelésének színterei. 38 8.5. Sikerkritérium 38 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 40 10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei. 41 10.1. Cél 41 10.2. Feladat. 41 10.3. Szülővel, közösséggel való együttműködés formái 41 10.4. A megvalósulás színterei. 42 10.5. Együttműködés a tanulói közösséggel. 42 10.6. A megvalósulás színterei. 42 10.7. Sikerkritérium.. 42 11. Egészségnevelési program. 43 11.1. Cél.. 43 11.2. Feladat... 43 11.3. Az egészségnevelés színterei. 43 11.4. Módszerek, eljárások.. 44 4
11.5. Sikerkritérium 44 12. Környezeti nevelési program.. 45 12.1. Helyzetelemzés.. 45 12.1.1. Előélet, hagyományok 45 12.1.2. Iskolai környezet 45 12.2. Célmeghatározás. 46 12.3. Feladatok. 46 12.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ( színterek ).. 47 12.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások. 47 12.4.2. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások 47 12.5. Módszerek.. 47 12.6. Sikerkritérium 47 13. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja.. 49 13.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja. 49 13.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei. 49 13.3. Megvalósulást szolgáló módszertani eljárások. 49 13.4. Megvalósulást szolgáló tevékenységi formák... 50 13.5. Fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemeinek megjelenése az egyes tantárgyakban. 50 III. HELYI TANTERVEK.. 51 1. Alkalmazott tantervek és óraszámok. 51 1.1. Iskolánk egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás.. 51 1.2. Kötelező óraszámok alakulása a tantervek és törvényi rendelkezések alapján.. 51 2. Tantárgyi rendszer és óraterv tantervenként... 52 2.1. 1-4. évfolyam.. 52 2.2. 5-8. évfolyam.. 53 2.3. Modulok oktatása 54 2.4. Szabadon tervezhető órakeret felhasználása 54 2.5.Választható tantárgyak. 54 2.5.1. Angol nyelv 54 2.5.2. Testnevelés, Matematika 52 3. Alkalmazott tantervek alapján a helyi kötelező óraszámok alakulása tanévenként 56 3.1. Kötelező tantárgyak heti óraszáma. 56 3.2. Kötelező és választott tantárgyak heti óraszáma. 56 4. Évfolyamonkénti felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám alakulása tanévenként. 57 4.1. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2004/2005. tanévre 57 4.2. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2005/2006. tanévre.. 58 5
4.3. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2006/2007. tanévre.. 59 4.4. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2007/2008-as tanévtől. 60 4.4.1. Az egyéni foglalkozások %-os aránya, s ennek megfelelően a heti óraszám. 60 4.4.2. Felhasználható órakeret összesen, és a számított pedagógus létszám egy osztályra vetítve. 60 5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 61 6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételi 62 6.1. 4-8. évfolyam 62 6.2. Magántanuló. 62 6.3. 1-3. évfolyam 63 6.4. Sajátos nevelési igényű tanulók. 63 6.5. Moduláris oktatás... 63 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló értékelésének és minősítésének követelményei, formája. 64 7.1. Cél. 64 7.2. A beszámoltatás, az ismeretek, számonkérésének követelményei, formái, minősítés 64 7.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése... 67 7.2.2. Moduláris oktatás értékelése, minősítése 67 7.2.3. Választható és emelt szintű tantárgyak értékelése 67 7.3. Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai 67 7.3.1. Formái.. 67 7.3.2. Rendje 68 7.3.3. Korlátai.. 68 7.3.4. Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. 69 7.4. Az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 69 7.4.1. Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei 69 7.4.2. Házi feladatok korlátai... 70 7.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése 1-8. évfolyamon. 70 7.5.1. A tanulók magatartása... 70 7.5.2. A tanuló szorgalma 71 IV. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK. 73 1. A pedagógiai program érvényességi ideje. 73 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata. 73 3. A pedagógiai program módosítása 73 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 74 6
V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA. 75 MELLÉKLETEK. 76 1. sz. melléklet: Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2. sz. melléklet: Helyi tanterv 5-8. évfolyam 3. sz. melléklet: Választható és emelt szintű tantárgyak helyi tanterve 4. sz. melléklet: Úszásoktatás (moduláris oktatás) 3. évfolyam testnevelés tantárgy keretében 5. sz. melléklet: Német nemzetiségi nyelvoktató program 6. sz. melléklet: Kislétszámú 1. osztály programja 7. sz. melléklet: Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programjai 8. sz. melléklet: Környezeti nevelési program 9. sz. melléklet: Egészségnevelési program 10. sz.melléklet: A tanulók fizikai állapotának mérése 11. sz. melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 12. sz. melléklet: Képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja 13. sz. melléklet: Értékelőlapok a tanulók teljesítményének szöveges értékeléséhez 7
BEVEZETŐ GONDOLATOK Iskolánk, a gyomaendrődi Kis Bálint Általános iskola általánosan képző, komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógiát megvalósító 8 évfolyamos általános iskola. Nevelő-oktató munkánk során a tanítás-tanulás folyamatában a dinamikusan változó jövőre és egy állandó, egészséges küzdelemre kívánjuk felkészíteni tanulóinkat azáltal, hogy megtanítjuk őket tanulni, gondolkodni, a szerzett tudást sokoldalúan alkalmazni. Olyan hasznosítható ismeretekkel szeretnénk útjára indítani a felnövekvő nemzedéket, amelyekre folyamatosan és sok irányból lehet építeni. Pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll, ennek érdekében: - tanulóink egyéni adottságaihoz igazodó alapkészségek fejlesztésére és tárgyi tudásuk elmélyítésére, - eredményes tanulási technikák megismertetésére és alkalmazására, - hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatására, - tehetségek felismerésére, kibontakoztatására, - kommunikációs- és viselkedéskultúrájuk fejlesztésére, - közéletiségre nevelésre, - egészség- és környezetkultúra fejlesztésére törekszünk. Feladatellátásunk során a minőség feltételrendszerének megteremtésére, és a minőségnek, mint elvárásnak a teljesítésére törekszünk oktatási rendszerünk egészét és benne a személyeket érintően egyaránt. Gyomaendrőd, 2004. május 10. P.H. Fülöp Istvánné igazgató 8
I. ISKOLÁNKRÓL 1. ISKOLATÖRTÉNET A gyomai településen a helyi 8 osztályos általános iskola története az 1948-as államosítással kezdődött. 1951-ben alapították meg a fiúiskolát, melyből később 1. Sz. Általános Iskola, valamint a lányiskolát, melyből a 2. Sz. Általános Iskola lett. Mindkét iskola magas színvonalú nevelő-oktató munkát végzett, önálló arculattal rendelkezett. A két önálló iskola 1995-ben összevonásra került, jogutódként a 2. Sz. Általános Iskola folytatta az alapfokú oktatást. Az óvodai ellátás fenntartói szintű átszervezése kapcsán egy tagóvodát az iskolánkhoz csatoltak 1999-ben. A három egységből összetevődő intézmény 2001-ben elérkezettnek látta az időt, hogy új nevet vegyen fel, Kis Bálint rektor-tanító nevét. 2004. júniusában ismételt szerkezeti változás következik be az intézményben, az óvodai nevelés -mint feladatellátás-, megszűnik. 2.1. Tanulói jellemzők: 2. ERŐFORRÁSOK Tanulóink létszáma jelenleg 702 fő, 30 tanulócsoporttal. A napközis ellátást 15 csoportban veszik igénybe diákjaink. Az intézményi étkeztetésben közel 500 tanuló részesül. Sajátos nevelési igényű 38 gyermek, többségüknek részképesség zavara van. További 46 tanuló tanulási-, beilleszkedési- vagy magatartási nehézségekkel küzd. Diákjaink közel 35%-a csonka családban él, valamint közel 30%-uk hátrányos helyzetű ezen, belül 9,7 % halmozottan hátrányos helyzetű. A szocializációs nehézségek miatt egyre több a magatartási zavarral küzdő gyermek. Növekvő tendenciát mutat a túlkoros tanulók száma is, ez azonban többnyire abból adódik, hogy az első osztályt közel 8 évesen kezdik a gyerekek. Diákjaink döntő többsége értéknek tekinti a tudást, a hatékony ismeretanyag-elsajátítás belső igényükké válik. Szívesen kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt a különböző versenyeken, pályázatokon. Végzős tanulóink szinte mindegyike továbbtanul, többségük valamelyik helyi középiskolában. 9
2.2. Személyi feltételek: A nevelő-oktató munkát 60 fő pedagógus végzi és 24 technikai dolgozó segíti. A tantestületet szakképzett, innovatív pedagógusok alkotják. A szakos ellátottság teljeskörű. A nevelők többsége az alapképesítésen túl rendelkezik kiegészítő, speciális képzettséggel, tanfolyami végzettséggel. Két fő kivételével minden kolléga teljesítette a 120 órás továbbképzést. Öt fő szakvizsgát tett, további egy fő jelenleg teljesíti a szakvizsgához szükséges tanulmányait. Három fő másoddiplomás képzésen vesz részt. A modulok oktatásához szükséges szakképesítéssel is rendelkeznek a nevelők. A tovább- és önképzéseken túl a munkatársak innovatív tevékenysége a módszertani fejlesztésre is kiterjed, így többek között multimédiás tananyag és oktatóprogramok kidolgozására. 2.3. Tárgyi feltételek: Jelenleg a nevelő-oktató munka 4 különálló telephelyen folyik, valamint az 5. telephelyen a napközi konyha üzemel. Meglévő épületeink régiek, nem oktatási célra épültek, műszaki állaguk nagyon leromlott. Szaktantermi rendszer - kivétel a számítástechnika szaktanterem - nem biztosított. Tornatermünk nem szabványos, szociális helyiségei hiányoznak. Tantermeink bútorzatának részbeni cseréje a közelmúltban megtörtént, valamint a szemléltetéshez szükséges eszköztárunk is bővült. Mindemellett további fejlesztések szükségesek. 3. PEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEINK A szakmai feladatokat ellátó kollektívánk nyitott a korszerű törekvésekre, így az elmúlt időszakban megvalósult: - magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak magasabb óraszámban történő oktatása, - informatikai ismeretek tantárgyi rendszerű, bontott csoportos oktatása korszerű internet elérhetőséggel rendelkező szaktanteremben, - angol nyelv oktatása 1. évfolyamtól egy osztályban felmenő rendszerben, 4. évfolyamtól emelt szintű oktatásban, - 7-8. évfolyamokon az angol és német nyelv bontott csoportos oktatása, nyelvvizsgára történő előkészítő foglalkozások biztosítása, - részképességzavarral küzdő tanulók integrált ellátása, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus és pszichológus foglalkoztatásával, - halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése, - felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások kiterjesztése, mely következtében nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladó, valamint az érettségit adó intézményekben továbbtanuló tanulóink száma, jelentősen bővülnek a szaktárgyi versenyeredményeink, 10
- COMENIUS 2000 Minőségbiztosítási program I. intézményi modelljének, a partnerközpontú működés megvalósításának továbbfejlesztése, - országos mérésekbe történő bekapcsolódás a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja révén, - széleskörű, hatékony ifjúságvédelmi tevékenység, drogprevenció, egészség- és környezetkultúra fejlesztése, - jelentős nevelési színtérbővítés a diákönkormányzat működésével, - szervezeti kultúra fejlesztése, arculatformálás ( Kis Bálint Napok, Bálint-napi fordított nap, iskolaújság, iskolarádió, címer, emléktábla, emlékterem, emlékversenyek ) 11
II. NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. Oktató-nevelő munkánk alapelvei: Olyan iskolai légkör teremtése, amelyben: - tanulóink személyiségét tiszteletben tartjuk, - tanulóinkat a másság elfogadására neveljük, s velük szemben mi sem teszünk hátrányos megkülönböztetést, - építő jellegű emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk a tanulóközösségben, tanári közösségben és a szülőkkel. Oktató-nevelő munkánk során fontosnak tartjuk: - az alapkészségek kialakítását, folyamatos mélyítését, - olyan korszerű ismeretek nyújtását, amely a mindennapi életben való boldogulásukat szolgálja, - az ismeretszerzés folyamatának megismertetését, a tanulókat képessé tenni az önálló ismeretszerzésre, - megismertetni és megszerettetni tanulóinkkal szűkebb és tágabb környezetünket, hazánkat, - olyan életszemlélet és életvitel kialakítását, amelyben fontos a testi és lelki egészség megőrzése. Értékek: amelyek elfogadása és követése a céljaink elérését szolgálják. Legfontosabb érték a testi és lelki egészség birtokában tevékenykedő gyermek, akit a következő tulajdonságok jellemeznek: - humánum - tolerancia - nyitottság - méltóság - önismeret - segítőkészség - önállóság - felelősségtudat - igényesség - szolidaritás - megfelelő kommunikációs készség 1.2. Oktató-nevelő munkánk cél- és feladatrendszere: 1.2.1. Cél: Kiemelt célnak tekintjük, hogy tanulóink megismerjék és fogadják el az általános emberi értékeket és nemzeti érzelmeket, melyet feléjük az iskola is közvetít, ezért céljaink: 12
- megismertetni a tanulókat a XXI. század modern tanítási tartalmával, annak építő felhasználásával, - megismertetni tanulóinkat szülőföldjükkel, szűkebb és tágabb lakókörnyezetükkel, annak történelmével, természeti szépségével, - képességüknek és érdeklődésüknek megfelelően olyan információkhoz ( hasznos ismeretekhez) juttatni őket, amelyek segítik továbbtanulásukat és boldogulásukat, - személyiségüket úgy fejleszteni, hogy kialakuljon helyes önismeretük, legyenek nyitottak más emberek elfogadására, - megismertetni és elfogadtatni velük a testi és lelki egészség megtartásának fontosságát. 1.2.2 Feladat: Céljainkból eredő feladatok: - Az alapkészségek képesség szerinti elsajátításának biztosítása. - Az indulási hátrányok csökkentése, a tehetségesek további fejlesztése. - A tanulók személyiségének fejlesztése: - a gondolkodási és problémamegoldó képességük fejlesztése, - a kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztése, - a tanulási vágy felkeltése, fejlesztése, - az önálló és folyamatos ismeretszerzés képességének kialakítása. - A XXI. század megköveteli az idegen nyelv és informatika oktatását, ezért: a szülői és tanulói igényeknek megfelelően emelt óraszámú nyelv és informatika oktatást biztosítunk. - Megismertetni és megszerettetni tanulóinkkal szűkebb és tágabb hazájuk történelmét, természeti szépségét. Megfelelő tisztelet igényének kialakítása a szülők, társak iránt. - Feladatunk, hogy tanulóink megismerjék és mindennapjaikban alkalmazzák azokat az ismereteket, amelyek a test és lélek egészségének megóvását szolgálják. - Feladatunk felkészíteni tanulóinkat a sikeres iskola- és pályaválasztásra. - Az iskolába járó tanulókat a környezet szépségének felismerésére, s a megóvás fontosságára neveljük. 1.3. Eszközök, eljárások: - Az iskolába beiratkozott tanulók alapkészségeinek kialakítását szakmailag jól felkészült tanítók végzik. Változatos módszereket alkalmazva keresik az eredményességhez vezető utat. Ezt szolgálják a pedagógus továbbképzések. A számolás és olvasás alapkészségének kialakítására a szabadon felhasználható órakeretből plusz órát biztosítunk. - Iskolánk felvállalta a tanulási hátránnyal indulók és sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. A törvény által biztosított óraszámban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal. A tehetséggondozást tanórán, szakkörön és egyéni foglalkozásokon is biztosítjuk. Kiemelt terület: - egészségre nevelés, ( test és lélek harmonikus fejlesztése ) 13
- érzelmi nevelés, értelmi képesség fejlesztése, - szociális fejlesztés, közösségi életre nevelés. - A XXI. századi európai elvárásnak megfelelően már 1. osztálytól csoportbontásban tanulhatják a tanulók az angol nyelvet, 5. évfolyamtól az informatikát. - A testi és lelki egészség megóvásának fontosságát segítő iskolai programok: - mindennapos testnevelés megvalósítása, - tömegsport és versenysport biztosítása, - gyógytestnevelés biztosítása, - úszásoktatás felvállalása, - tehetséges sportolók fejlesztése, ( torna, atlétika, kézilabda ) - kapcsolódás a CSIVIT programba, - iskolai étkeztetés biztosítása, - DADA program indítása, - drogprevenciós program működtetése, - egyéni döntés alapján kirándulások szervezése, erdei iskolai programba történő bekapcsolódás. - A helyes önismeret és a helyes önálló ismeretszerzés folyamatának kialakítását a személyiségfejlesztő program tartalmazza. A 8. osztályos tanulók pályaválasztási tanácsadását az iskolalátogatások, üzemlátogatások, a személyre szabott pályaterv készítése segítik. - A környezet megismertetését, a ragaszkodás kialakítását szolgálják: - azok az iskolai rendezvények, amelyeknek állandó aktív résztvevői a szülők, - az iskola névadó ünnepségének rendezvénysorozata, ahol a város vezetői, szülők és tanulók együtt ünnepelnek. - Az igényes környezet kialakítását szolgálják: - ügyeleti rendszerünk, ( védnökségi területvállalás ) - jól működő felelősi rendszer kialakítása, ( házirend ) - A környezet szeretetét, megóvását segítik a kirándulások, túrák, akadályversenyek, országjárás, múzeumlátogatás, pályázatok készítése, melyek a megismerésre, a meglévő értékek megóvására nevelnek. Ezért is került címerünkre a Hármas-Körös. 14
Minden gyermek egy megismerhetetlen csoda - maga a jövő ( ismeretlen fordítás angolból) 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Személyiség: belső feltételeknek, öröklött adottságoknak az egyénen belül - külső hatásrakialakult egyszeri, megismételhetetlen integrációja. 2.1. Cél: - a test és lélek harmonikus fejlesztése, - szocializációs folyamatok elősegítése, - műveltségi alapok feltételrendszerének megteremtése, az alapok továbbépítése. 2.2. Feladat: - Megismertetni a tanulókat azokkal a helyes cselekvésre késztető motívumokkal, amelyek biológiai szükségletüket, viselkedésüket, vágyaikat, meggyőződésüket, előítéletüket irányítják. - A test és lélek életkornak és egyéni adottságnak megfelelő harmonikus fejlesztése. - Kialakítani az egyén szociális döntését befolyásoló értékrendet, illetve nevelni ennek elfogadására. - Megteremteni a műveltségi alapokat az értelmi képesség fejlesztésére. 15
2.3. Megvalósulást szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: Fejlesztési terület A test és lélek fejlesz- tése Pedagógiai tevékenység Egészséges és kulturált életmódra nevelés: - megismertetni a tanulókat a megfelelő - biológiai szükséglettel - mozgás szükséglettel - káros szenvedélyek hatásaival - önvédelemre nevelés - szuverenitás megtartására nevelés Önbizalom, önbecsülés képességének fejlesztése: - reális teljesítményértékelésre nevelés - személyes képességek fejlesztése - speciális kompetenciák fejlesztése Megvalósulás formája, színtere, módszere Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz - személyes példamutatás - balesetek megelőzőse - betegségek megelőzése, rendszeres orvosi vizsgálat - napirend tervezés, iskolai étkeztetés gyógytestnevelés - mindennapos testnevelés - tömegsport, versenysport DADA program - drogprevenciós program - érvelés, cáfolás - DÖK-ben végzett munka - önálló vélemény- - osztályközösségben végzett munka alkotás - iskolai és osztályrendezvények - állandó, megbízható értékelési rendszer iskolai szintű alkalmazása, eredmények folyamatos értékelése - fejlesztő foglalkozások, szakkörök - szakköri foglalkozások - differenciált tanórai foglalkozások - fejlesztő foglalkozások, szakkörök IPR programjai 16
Fejlesztési terület Szocia- lizációs folyamatok fejlesz- tése Pedagógiai tevékenység Szociális fejlesztés: az egyén döntését befolyásoló szociális értékrend kialakítása - szociális képesség fejlesztése - kötődés képességének fejlesztése - közösségi, társadalmi létre való képesség fejlesztése - érdekérvényesítő képesség fejlesztése Megvalósulás formája, színtere, módszere Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz Kötelező és nem kötelező tanítási órán, órákon fontos: - a megfelelő szokások kialakítása ( Házirend ) - a tanító pozitív példája - vitakészség fejlesztése - beszélgetés elfogadás, - beilleszkedés segítése - megértés fejlesztése csellengők felkarolása - szociometria - osztályrendezvények, kirándulások, - névadó ünnepség - iskolai rendezvények - családi kapcsolatok ápolása, tisztelet a másik ember iránt - értelmi és érzelmi IPR programjai életük fejlesztése - hetesek - negatív érzelmek - ügyeletesek elleni harc ( irigy- - DÖK felelősök ség, sértődés, intrika ) - feladatvégzésének számonkérése, értékelése - erkölcsi fogalmak és szabályok megismertetése - morális gondolkodás 17
Fejlesztési terület Művelt- ségbeli alapok feltétel- rendszerének megte- rem- tése, tovább- építése Pedagógiai tevékenység Értelmi fejlesztés: ( tanulási motívumok megismertetése ) - megismerési vágy felkeltése - felfedezési vágy felkeltése - játékszeretet fejlesztése - alkotás, tevékenykedtetés biztosítása - szélsőséges teljesítményorientáltság kiküszöbölése - tanulás értelmének bemutatása Megvalósulás formája, színtere, módszere Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz Kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eljárások: - megfelelő motiválás a tanítási órákon - megfelelő taneszköz választás - életkornak megfelelő tanítási módszerek alkalmazása - pozitív tanulási élményhez juttatás - élményt nyújtó tanítási folyamat, felfedeztető tanulás szervezése - problémamegoldó tevékenység tanítási órákon - rendszeres könyvtárlátogatás, az önművelés fejlesztése - fejlesztő játékok tanulása, játékosság megtartása - dramatizálás - folyamatos modellezés - modellezés, kísérletezés - iskolai rendezvények szervezése: - folyamatos tevékenykedtetés Ki mit tud?, farsang, vetélkedők IPR programjai - a szorongás és az - kitörési pont keresése agresszió feloldása ( ki - miben jó megtalálása ) - önismeret, önkritika, önértékelés fejlesztése - konfliktusok pozitív irányú feloldása osztályfőnöki órák, továbbtanulási lehetőségek megismerése, - pályaterv készítés 18
Fejlesztési terület Élet- kornak meg- felelő tanulási stratégiák meg- ismertetése Pedagógiai tevékenység Értelmi képesség fejlesztése: - megismerési folyamat célirányos szervezése - kognitív kommunikáció fejlesztése - gondolkodási képesség fejlesztése - tanulási képesség fejlesztése Megvalósulás formája, színtere, módszere Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz Kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eljárások: - megfigyelés - modellezés - modellezés - bizonyítás - életkornak megfelelő jelrendszer alkalmazása - értékelés - értő olvasás tanítása, lényegkiemelés, - szövegértés folyamatos fejlesztése, váz- - ábrák, modellek - vázlat készítése latkészítés értelmezése - szövegtanulás - megtapasztalás az ismeretszerzésben - mérések - elemzés - osztályozás - csoportosítás, összehasonlítás, rendszeres - általánosítás szabályok felismerése - felfedező tanulás szervezése - életkornak megfelelő szemléltetés a tanítási folyamatnak megfelelően - kiválasztott taneszköz használat ( szótár ) térkép, atlasz 19
2.4. Sikerkritérium: Személyiségfejlesztő tevékenységünket akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóink a 8. évfolyam végére képesek lesznek legalább 80%-ban: - elsajátítani az alapvető tanulási módszereket, technikákat, - a középiskolai követelményeknek megfelelni, - rendelkeznek biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, - határozott elképzeléssel bírnak közelebbi és távolabbi céljaikról, - ismerik, és belső igényből fakadóan követik az alapvető erkölcsi, etikai normákat, - környezettudatos magatartás, életvitel alapnormáit ismerik és betartják. 20
Senki sem különálló sziget: Minden ember rész a kontinensből ( Jolen Donue ) 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola célja a személyiségfejlesztés, amely az érzelem kiművelése mellett, a gyermek önmaga és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését jelenti. 3.1. Cél: - A közösségi élet olyan szervezeti formáinak kialakítása, amelyek az egyén fejlődését is segítik. - A fejlődő személyiség alakítása - önalakítása a közösségi élet feltételei között. - Olyan változatos sokszínű tevékenységi formák biztosítása, melyekben alakulhatnak, fejlődhetnek a személyiség értékes tulajdonságai ( aktivitás, önállóság, kitartás, szervezőkészség, kreativitás, érdeklődés ). 3.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása ( osztály, iskola, napközi, szakkör, sportkör, énekkar, DÖK, IPR programok, stb. ), ezek életének tudatos, tervszerű nevelői irányítása, fejlesztése. Tanulóközösségek fejlesztése, tanulók életkori fejlettségének figyelembevételével: segítő életmódra nevelés, szociális értékrend fejlesztése, kommunikációs képesség és kötődés képességének fejlesztése. Az önkormányzás képességének kialakítása: - közösségeinkben nevelői segítséggel a célkitűzés képességének kialakítása, - a célok eléréséért összehangolt tevékenykedtetés kialakítása, - az elvégzett munka reális értékelésének képessége, - az öntevékenység biztosítása, - csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség kialakítása, fejlesztése, - érdekérvényesítő képesség, együttműködés képességének kialakítása, fejlesztése. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: - közösségeinket irányító pedagógusaink legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, folyamatos megszervezése, ellenőrzése, értékelése, - alapvető feladatunk a közösség tagjainak bevonása a tevékenységekbe, - alkotó, önmegvalósító aktivitásuk kiaknázása, - pozitív tapasztalatok gyűjtésének segítése magatartási és viselkedési formákhoz, - tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása, az együttműködés megtanulása. 21
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: - a közösségre jellemző, összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, - formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása (szimbólumok, hagyományok, tárgyak, dokumentumok, akciók, rendezvények ). A jól szervezett és irányított közösség formálja tagjainak egész személyiségét, értelmi, érzelmi, akarati tényezőit egyaránt. 3.3. A feladatok megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: A tanulók közösségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Osztályfőnöki és etika óráink a jellemformálás kiváló alkalmai. A szaktárgyi órák szintén jó színterei a közösség és az egyén fejlesztésének. Iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását tanórán kívüli tevékenységek is segítik. A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt élmények a közösségfejlesztés meghatározó területei. Minden foglalkozás, akció, rendezvény egyéni és közösségi fejlesztési lehetőséget kínál. Ezeket tanulóink érdeklődése, igényei, szükségletei szerint szervezzük. Tartásukat a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a pedagógus szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik. Hagyományőrző tevékenységünk: Iskolánk hagyományinak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, intézményünk jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége. Nemzeti ünnepek, megemlékezések a nemzeti identitástudatot fejlesztik, hazaszeretetet mélyítik. Helyi hagyományaink, a közösségi élet formálását, közös cselekvés örömét szolgálják, egymás tiszteletére nevelnek. - Fontos feladatunk iskolánk névadójának, Kis Bálint emlékének ápolása. Ezt szolgálja: Bálint-Valentin napi kavalkád, Kis Bálint Napok rendezvénysorozata. - Szimbólumaink ismerete ( iskolazászló; jelvény; könyvjelző; ünnepi öltözetünk: fekete alj, fehér felső; emléktábla; iskolarádió ). Iskolánk pedagógusáról elnevezett emlékterem, emlékünnepség, emlékverseny (évente) Iskolai ünnepségeink, megemlékezéseink: - évnyitó-, évzáró ünepség, 8. osztályosok ballagása, - megemlékezés nemzeti ünnepeinkről, - Kis Bálint Napok, - karácsonyi iskolai szintű ünnepség ( ünnepi készülődés, együttünneplés ), - aradi vértanúk emléknapja. 22