Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái

Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építmérnöki Kar 2005. évi Tudományos Diákköri Konferencia www.vit.bme.hu/tdk/2005 Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái Szerz: Friedl Ferenc, építmérnök hallgató friedlf @ t-online. hu friedlferenc @ freemail. hu http://friedlf.fw.hu Konzulens: dr. Orosz Csaba, okleveles építmérnök, egyetemi docens, BME dr. Pallós Imre, okleveles vegyészmérnök, tudományos munkatárs, BME Tartalom: A Budapest agglomerációjában fekv Érd a 2006. évi önkormányzati választás napjától kezdve az ország 23. megyei jogú városává válhat, ha az errl szóló határozatot elfogadja az Országgylés. Érdi lakosként úgy véltem, hogy egy tanulmány formájában bemutatnám a több mint 60 ezer állandó lakossal rendelkez város közlekedését: jelen állapotát, aktuális problémáit és az elkövetkez idszak fejlesztéseit. Több olyan beruházás a dolgozat írása alatt is zajlik, illetve kezddhet meg a település életében, mely mindenképpen figyelmet érdemel, hogy minél szélesebb körben, minél többen ismerjék meg azokat. A dolgozat els részében a város rövid ismertetése után a közlekedés jelenlegi állapotot mutatom be: a közúti és vasúti infrastruktúrát, a helyi és helyközi közösségi közlekedést és az Érd belvárosában, 2005. szeptember 5-én átadott intermodális csomópontot A második nagyobb fejezetben a dolgozat írásakor zajló és a közeljövben várható fejlesztéseirl írok pár szót: M7 autópálya érdi csomópontjának átépítése, az M6 autópálya érdi szakasza, és az elvárosi vasúti közlekedéshez kapcsolódó projekteket veszem sorra. Pár szóban a helyi úthálózat kiépítésérl, rekonstrukciójáról és az autóbusz közlekedés bvítésérl is említést teszek. Ezután a javaslataimat ismertetem a közösségi közlekedésre vonatkozóan, valamint bemutatok két általam kidolgozott pályaszerkezetet a helyi kis forgalmú utak burkolatának kiépítésére, majd a jövre vonatkozó utazási költségekrl készített számításomat. Budapest, 2005. november 11.

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 2 BUDAPESTI MSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Út- és Vasútépítési Tanszék Friedl Ferenc: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái TDK dolgozat Konzulensek: dr. Orosz Csaba, okleveles építmérnök, egyetemi docens, BME dr. Pallós Imre, okleveles vegyészmérnök, tudományos munkatárs, BME 2005. október

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 3 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1. Érd rövid ismertetése...4 2. Közlekedési adottságok jelen állapot...5 2.1. Közutak...6 2.2. Vasutak...7 2.3. Helyi utak...7 2.4. Hajózás...7 3. Közösségi közlekedés...8 3.1. Vasút...8 3.2. Autóbusz közlekedés...8 3.3. Intermodális csomópont, Budai út...9 4. Fejlesztések...11 4.1. M7 autópálya díjasításával összefügg fejlesztések...11 4.1.1. M7 érdi és pusztazámori csomópontja...11 4.1.2. 7-es számú fút átkelési szakasza...12 4.2. M6 autópálya...13 4.3. Elvárosi vasútfejlesztés...14 4.3.1. Érd alsó és Érd fels átépítése, Diósdi úti aluljáró építése...15 4.3.2. Érdliget...17 4.3.4. Érd állomás...18 4.3.5. Nagytétény-Érdliget...18 4.4. Autóbusz közlekedés...19 4.5. Regionális utak...20 4.6. Helyi úthálózat...20 5. Parkolási kérdések...23 6. Javaslatok...23 6.1. Közösségi közlekedés...23 6.2. Helyi utak...25 7. Utazási költségek...28 8. Összefoglalás...28 Ábrajegyzék...29 Táblázatjegyzék...29 Felhasznált irodalom...30 Mellékletek: I. számú melléklet...31 II. számú melléklet...32 III. számú melléklet...33 IV. számú melléklet...34

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 4 Bevezetés A Budapest agglomerációjában fekv Érd a 2006. évi önkormányzati választás napjától kezdve az ország 23. megyei jogú városává válhat, ha az errl szóló határozatot elfogadja az Országgylés. Érdi lakosként úgy véltem, hogy egy tanulmány formájában bemutatnám a több mint 60 ezer állandó lakossal rendelkez város közlekedését: jelen állapotát, aktuális problémáit és az elkövetkez idszak fejlesztéseit. Több olyan beruházás a dolgozat írása alatt is zajlik, illetve kezddhet meg a település életében, mely mindenképpen figyelmet érdemel, hogy minél szélesebb körben, minél többen ismerjék meg azokat. 1. Érd rövid ismertetése Érd els írásos említése 1243-ból való, de ismert, hogy eltte is lakták a környéket. Erre utalnak a város északi részén fekv Fundoklia-völgyben talált skori emberi maradványok és eszközök, továbbá egy római korból származó út maradványa, a ma Ófalunak nevezett településrészen. A török korban dzsámi és minaret épült, utóbbi még ma is megtekinthet. A Duna közelsége sokszor problémát okozott. Az 1838-as nagy árvíz után észak felé kezdett el terjeszkedni a település. A Wimpfen-kúria e korszak legjelentsebb építészeti emléke. Az épületben ma a Magyar Földrajzi Múzeum helyezkedik el. 1896-ban nyitották meg az els vasútállomást, a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal részeként. A vasútépítés újabb fejldést indított el, tovább ntt a település területe. Mai 1. ábra: Érd elhelyezkedése szerkezete az 1900-as évek elején jött létre. Gróf Károlyi Imre megvásárolta a vasút felett elhelyezked erds-mezs területet. 1930-ban jelentek meg hirdetések az akkori újságokban, miszerint Érden létrehozzák a Magyar Svájcot : parkok, tavak, strandok, sípálya szerepelt a tervekben. A hangzatos szavak hatalmas érdekldést váltottak ki az emberek között. A területet különböz fantázianévvel ellátott városrészekre osztották (Újtelep, Tusculanum, Postás telep, Érdliget, Parkváros) és több ütemben összesen mintegy 18 ezer, többségében üdül parcellát alakítottak ki. A bevétel maximalizálása érdekében azonban mindent felparcelláztak. A parkok, strandok helyét, st több helyen még az utcáknak, tereknek szánt területet is. A telepek területi kialakítását úgy tervezték meg, hogy azok önálló egységet alkossanak, és így bármikor elszakíthatók lehessenek Érd községtl, mint önálló kis községek mködhessenek. Ez az oka annak, hogy Érdnek nem alakult ki egységes, a városokra jellemz úthálózat-rendszere. Az infrastrukturális fejlesztések is elmaradtak, nem épült meg a vízhálózat, az ígért HÉV vonal sohasem épült meg. Ennek ellenére mind többen vettek telket és egyre duzzadt a lakosság száma (1930-ban 5700-an, míg 1941-ben már 14 600-an éltek itt). Végül hatalmas botrányba fulladt a parcellázás, még a Parlamentben is téma volt az ügy. Az elssorban hétvégi telkekre késbb egyre több budapesti lakos költözött ki. Mérete ellenére fejletlen volt a település, amivel kiérdemelte Közép-Európa legnagyobb faluja címet. 1972-ben egy kisebb lakótelep is épült a központi részen. 1979-ben városi rangot kapott. Azon-

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 5 ban a városiasodás igen vontatottan kezdett csak el kibontakozni. A folyamat a mai napig is tart. Továbbra is dinamikusan növekszik a lakosság száma. Az ehhez szükséges infrastruktúra színvonala viszont jócskán elmarad a kívánatostól. Az elmúlt években vízhálózati gondok is jelentkeztek, ugyanis nem ekkora használatra lettek méretezve a vezetékek. A csatornázás mértéke is igen csekély (95,4 km összhossz, egy km vízvezetékre 275m szennyvízcsatorna jut). Két bölcsde, nyolc óvoda, 13 általános és két középiskola biztosítja a közoktatást. A legutóbbi népszámlálási adatai szerint a népesség 41%-a foglalkoztatott, 28%- a inaktív keres, 28%-a eltartott volt, és 3% vallotta magát munkanélkülinek. A több mint 23 ezer foglalkoztatott 69%-a szolgáltató jelleg ágazatokban, 30%-a az iparban, építiparban tevékenykedett, 21%-a vezet, értelmiségi és 23%-a egyéb szellemi foglalkoztatású volt. A városban 2005 elején 8534 vállalkozást regisztráltak, ennek 52%-a egyéni. A mköd vállalkozások 71%-a 1-9 ft foglalkoztatott, 19 fnél több alkalmazottal 52 Lakosok száma f 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 1930 1960 1970 1980 1990 1993 1996 1998 1999 2000 2005 év 2. ábra: Érd lakosságának alakulása vállalkozás végezte tevékenységét. A többségük kereskedelem, javítói ágban mködik (20%), az építipar 14%-os arányt képvisel, míg az ipari vállalkozások aránya mintegy 10%. 2. Közlekedési adottságok jelen állapot A város lakossága jelenleg a hivatalos KSH adatok szerint 60 546 f (2005. január 1.), de becslések szerint a tényleges szám 65-70 ezer körülire tehet. Korábban jellemz volt az a megállapítás, miszerint a lakosok nagy része Budapestre jár be dolgozni, iskolába. Így a reggeli órákban az Érdrl kifelé tartó forgalom, délután pedig a befelé irány okozott torlódásokat az utakon. Az elmúlt tíz év során ez megváltozott. Egyre több kis és közepes méret vállalkozás jött létre a város területén, új bankfiókok nyíltak, ami természetesen új munkahelyeket is jelentett. Már nemcsak a helyi lakosok, hanem a környék településeirl is egyre többen találtak Érden munkalehetséget. St, már Budapestrl is jönnek dolgozni 1 az agglomeráció legnagyobb településére. A helyi közigazgatás területén kb. 30-40% azon munkavállalók aránya, akik nem érdi állandó lakcímmel rendelkeznek. Elmondható tehát, hogy megváltoztak a mobilitási 1 KSH adatok szerint a lakónépesség 32%-a más településen dolgozik, tanul és mintegy négyezren járnak Érdre ugyanilyen okokból.

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 6 igények mind a városban, mind a városon kívül. Habár még mindig Budapest felé ill. onnét Érd felé tartó forgalom a legersebb, egyre növekszik a helyi forgalom is. Három jellemz adat a napi átlagos forgalomra jól példázza ezt: - Diósdi út (városközpont): 14 000 Ejm/nap - M7 érdi csomópont: 18 000 Ejm/nap - 6-7 számú országos futak K-i csomópontja: 42 000 Ejm/nap (ebbl 22 000 Ejm az átmen forgalom részét képezi) Érden az országos átlagot meghaladó a személygépkocsi állomány. A kb. 25 ezer háztartásban mintegy 22 500 autó van, ezer lakosra 370 autó jut (2004, KSH) 2. Nem ritka, hogy egy családban kett vagy több gépjárm is van. Akik a fvárosból költöztek ide, nagyrészt megtartották munkahelyüket, a gyerekek az iskoláikat. Többségük ezért napi rendszerességgel használja is autóját. A tömegközlekedés nem az elvárható szinten mködik az elvárhatónál kevesebb viszonylat, nagy ellátatlan területek, nagy rágyaloglási távok a buszmegállókhoz, ezért sokan kényszerbl is tartanak kocsit, mivel másképpen nem tudnának hazajutni, napi bevásárlást, ügyeket elintézni. Ezzel is magyarázható a helyi forgalom nagysága. 2.1. Közutak Érd kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik az országos és az európai hálózatot tekintve. A TINA 3 hálózat V. és az V/C számú folyosóba tartozó utak közül a 6- os és 7-es számú futak, illetve az M7 autópálya szeli át a város déli és északi részét. A közelben halad az M0 autópálya, amin keresztül az M1 és az M5 könnyen megközelíthet, ezáltal biztosítva gyors eljutást az ország bármely részébe. A szomszédos települések közül a 8103-as jel úton lehet Törökbálint felé, illetve a 8104-es jel úton Sóskút felé eljutni. A növekv motorizációs szint miatt az 1990-es évek elejére elviselhetetlen mértékvé vált az átmen forgalom. Ekkor épült meg a város déli részén a 6-os és 7-es számú futak elkerül szakasza két ütemben: elször a 6-os utat kiváltó szakasz, majd a 7-es úté. Így néhány km-en keresztül egy nyomvonalon fut a két fút. A Budafoki út (6- os út átmen része) forgalmát kiváltó harmadik szakasz megépítése az állami közlekedésfejlesztési koncepciók gyakori módosításai közepette elmaradt. Az M7 autópálya díjasítása miatt az átmen forgalom megntt az utóbbi években: egyrészt a 7-es számú fúton, másrészt az M7 lehajtója és a város déli része között húzódó utakon. Sokan ugyanis Érdig, az autópálya ingyenes szakaszának határáig autóznak és a településen keresztül mennek át a 7-es útra. 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 370 Érd 280 Magyarország 3. ábra: 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma Érden és az országban 2 Összehasonlításképpen megemlíthet, hogy az országos átlagot ez jóval meghaladja (1000 lakosra 280 autó). 3 TINA = Transport Investment Needs Assessment = Közlekedési Beruházási Igények Értékelése

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 7 2.2. Vasutak A városon halad át két f vasútvonal: a 30-as Budapest Nagykanizsa- (TINA V.) és a 40-es Budapest Pécs-vonal (TINA V/B). Érden öt vasúti megálló található: Vasútállomás neve Vágányok száma Elhelyezkedés 4 30-as vonal mentén Érd alsó vasútállomás 1 fvágány + 1 állomási kitér vágány (1) Nagytétény-Érdliget vasúti megállóhely 40-es vonal mentén 1 vágány (2) Érd állomás 2 fvágány + mellékvágányok (3) Érd fels vasúti megállóhely 2 vágány (4) Érdliget vasúti megállóhely 2 vágány (5) 1. táblázat: Érden található vasútállomások és megállóhelyek A 30-as és a 40-es vasútvonal Budapest, Kelenföldi pályaudvar és Budafok, Belváros állomások között párhuzamosan halad, majd szétválnak két irányban Érd alsó ill. Érd fels irányába. A 30-as vonal innét egyvágányú, a 40-es vonal kétvágányú. Érd fels állomás után egy kiágazás van a 30-as vonal irányába, ezáltal mintegy biztosítva annak második vágányát. 2.3. Helyi utak A bels úthálózat 400 km hosszú, ennek mindössze 30,8%-a rendelkezik valamilyen szilárd burkolattal. Nagy része az utóbbi években bekövetkezett forgalomnövekedés és az elmaradt, nem megfelel karbantartás hatására gyors romlásnak indult. A város helyi forgalma nagyrészt ezeken az utakon zajlik, ami hamarosan a mainál jóval nagyobb forgalmi torlódásokhoz vezethet a gépjárm-állomány további növekedése és az új lakosok keltette többlet közlekedési igény következtében. A következ évek egyik legfontosabb feladata lesz az utak minségi szilárd burkolattal való ellátása. 69,3% Belterületi utak Burkolt út Földút 30,8% 4. ábra: Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátottsága 2.4. Hajózás A Duna, mint közlekedési folyosó (TINA VII.) egyáltalán nincs kihasználva. A korábban meglév hajóállomás évtizedekkel ezeltt megsznt. Egy új kiköt építése rekreációs, turisztikai célokat szolgálhat csak. 4 A (zárójelben lév számok) az I. számú mellékleten jelölt helyszínek

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 8 3. Közösségi közlekedés 3.1. Vasút Vonaton az utasok többsége Budapest, Kelenföldi pályaudvar ill. Déli pályaudvar felé tart. A legforgalmasabb vasútállomás Érd fels. A jelenleg a MÁV Rt. által közlekedtetett vonatokat igénybe vevk többsége itt száll fel a jármre. A 2004. április 4-e és 2004. december 12-e között közleked, kifejezetten Érdet ellátó elvárosi vasúti szerelvények a 40-es vonalon haladtak, érintve Érdliget, Érd fels és Érd állomásokat. A helyébe lépett az immár a 30-as vonalon, ütemes menetrend irányába mutató, Martonvásár és Budapest, Déli pályaudvar között közleked vonatok. Ez a járat Tárnok és Érd alsó állomások után csak Kelenföldön áll meg, biztosítva a rendkívül gyors (15 perc) eljutást Budapest felé. Azóta Érd alsó állomás forgalma is megntt, mintegy 10%- kal. Ugyanennyivel csökkent az autóbusszal utazók száma. Kijelenthet tehát, hogy a megbízhatóbb, kiszámíthatóbb közlekedési eszköz utasokat vonzott el az egyre kevésbé pontosan járó autóbuszokról. Az elvárosi vonatokon kívül a távolabbról érkez szerelvényeken lehet utazni Budapest illetve a Dunántúl irányába. 3.2. Autóbusz közlekedés A Budapesten dolgozó érdiek többsége ma a Volánbusz járatain közelíti meg a Kelenföldi pályaudvar mellett található Etele teret. A buszok részben a 7-es számú fúton (Diósdon át), részben az M7-es autópályán érik el a fvárost. Az átlagos menetid 30 perc. Gyorsjáratok is közlekednek, ezekkel mintegy 25 percig tart az utazás az érdi pályaudvar és Kelenföld között. Néhány Százhalombatta fell érkez járat a 6-os számú fúton át közlekedik. A környékbeli településekre is indulnak autóbuszok Érd központjából: Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Százhalombatta illetve Csepel felé. A Bem térrl pedig Törökbálintra lehet eljutni. Ezeken kívül más Volán társaságok is biztosítják a távolsági közlekedést az ország dunántúli nagyvárosai felé (Szekszárd, Dunaújváros, Siófok, stb.). A városban a közösségi közlekedés a Volánbusz Rt. által üzemeltetett jármvekkel történik mintegy 54 km-en. 2004-ben közel 5 millió utast szállított a városban (ebben a helyközi forgalom is szerepel). Az alábbi viszonylatokon közlekednek autóbuszok: Járatszám Helyi számozás Útvonal Átlagos járatsrség 8101 1 sz.v. Autóbuszállomás Ófalu, Minaret 15-25 perc 8102 2 sz.v. Határ út/tétényi út Autóbuszállomás 10-25 perc/ 60 perc 8103 3 sz.v. Autóbuszállomás Gépjavító Vállalat naponta 2x 8104 4 sz.v. Autóbuszállomás Kossuth L. u. Vadlúd u. Autóbuszállomás 20-40 perc 8105 5 sz.v. Autóbuszállomás Lcsei u. Bem tér 20-40 perc 8106 6 sz.v. Autóbuszállomás Riminyáki u. Bem tér 10-30 perc 8107 7 sz.v. Autóbuszállomás Ürmös u. Bem tér 20-60 perc 8108 8 sz.v. Bem tér Iparos út Bem tér 30-60 perc 2. táblázat: Helyi autóbuszjáratok A jegyváltásra elssorban a jármveken kerülhet sor, azonban Érd és Etele tér autóbusz állomásokon kizárólag az elvételben megváltott jegyekkel (automaták,

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 9 jegypénztárak) lehet a jármvekre felszállni. Helyi autóbuszok esetében is lehetség van elzetesen megvásárolt jegyek használatára is, ezek kedvezbb árúak, mintha a jármvezettl vennék azt az utasok. Ezzel a visszaélések ellen is fel lehet lépni, bár nem a leghatékonyabb módszer ez sem. A valós utasszám megjelenítésére is alkalmas és bevétel növekedés 5. ábra: Helyi autóbuszjárat elérése reményében az elször Budapesten bevezetésre kerül Elektra elektronikus jegy- és bérletrendszerhez való csatlakozás is szerepel a Volánbusz Rt. tervei között. 3.3. Intermodális csomópont, Budai út 2005. szeptember 5-én adták át Érd központjában közvetlenül Érd alsó vasútállomás mellett az új intermodális csomópontot (1), melynek része egy új autóbusz-pályaudvar és egy háromszintes, 550 férhelyes, ingyenes P+R 5 parkolóház. Mindez az augusztus 25-én átadott bevásárlóközpont szerves részét képezi. Közvetlenül csatlakozik a meglév Érd alsó vasútállomáshoz, így lehetség van átszállni a vonatokra is. A komplexum helye korábban parlagon hevert, a város egyik szégyenfoltja 6. ábra: Az intermodális csomópont elhelyezkedése volt, mindössze a Volánbusz Rt. autóbuszai álltak itt. A XX. század els évtizedeiben a tervek szerint itt helyezkedett volna el a meghosszabbított Tétényi-HÉV végállomása, de ez soha nem valósult meg a világháborúk és a gazdasági válságok miatt. Pedig még a 8. ábra: Busz és vonat egymás mellett 7. ábra: Vasútállomás, autóbusz-pályaudvar, 3 szinten P+R parkolók 5 P+R azaz Park & Ride parkolj és utazz tovább (közösségi közlekedési eszközzel)

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 10 vágányok nyomvonalát is kiszabályozták, mely jól kivehet ha rátekintünk Érd térképére. 1972-ben, a korábban Érd fels vasútállomás mellett, a Mária utcában elhelyezked buszállomás kiváltására épült a Budai út - Diósdi út keresztezdésében egy buszpályaudvar, a földszintjén többek között élelmiszer üzlettel és az egykori híres Pelikán éteremmel az emeletén. Az évek során igen leromlott a mszaki állapota és esztétikailag sem nyújtott éppen egy felemel látványt. A Volánbusz Rt. anyagi lehetségei azonban nem tették lehetvé, hogy egy komolyabb átépítésre kerüljön sor, bár kisebb felújításon átesett pár éve. Két és fél esztendvel ezeltt kereste meg Érd önkormányzatát egy osztrák befektet cég, mely fantáziát látott a hatalmas méret üres területben. A tárgyalásokba bekapcsolódott a Volánbusz Rt. is, mivel részben az tulajdonuk is volt a telek. Az javaslatukra született meg a most megvalósult beruházás, miszerint össze lehetne kapcsolni a fejlesztést egy új autóbusz-pályaudvar és parkolóház építésével. Így kiváltható lehetne a régi épület is. Az építkezés 2004 szén kezddött el az építési terület körbekerítésével. A tereprendezés során több ezer m 3 földet mozgattak meg. 2005. január 19-én tették le a létesítmény alapkövét. A vasúti vágányok fell résfalas technológiával támfal épült. Ide került a részben kéreg alatti 8850 m 2 alapterület új autóbusz pályaudvar és a fölötte elhelyezked parkolóház. A vasút peronjainak megközelítése érdekében lépcsházat alakítottak ki a szintek között. Kialakították a kapcsolatot a majdan a vágányok alatt építend gyalogos aluljáróhoz is, mely várhatóan 2007-re valósul meg a MÁV Rt. beruházásában. 11 indító, 4 érkez és 6 tároló kocsiállást építettek a kivitelezk, innét fognak indulni a helyi és helyközi járatok. Korszer vizuális és hangbemondásos tájékoztatás, egyértelm feliratok segítik az utasokat. Új várótermet és bérletpénztárat is létesítettek. A pályaudvar teljes területe akadálymentesített. 9. ábra: Körforgalom az autóbuszpályaudvar és a P+R parkoló megközelítésére 10. ábra: Váróterem a bevásárlóközpont földszintjén Nem titkoltan mintaprojektként kezeli ezt az autóbusz-társaság. Az épület megközelítése érdekében egy körforgalmú csomópontot hoztak létre a Budai úton. A beruházás lévén egy a XXI. század igényeinek megfelel közlekedési csomópont jött létre. Egy helyre került így az autóbusz-pályaudvar, a vasútállomás és a P+R parkoló, mely fontos része az elvárosi közlekedésnek. Az utasok kulturált körülmények között várhatnak a járatokra, az autósok pedig biztonságban helyezhetik el járm-

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 11 veiket és ülhetnek fel a vonatra, ezáltal is csökkentve az utak terhelését. Ehhez már csak Érd alsó vasútállomás felújítása szükséges. A tervek készen vannak, remélhetleg minél hamarabb meg is valósulhat. A késbbiekben a Volánbusz-járatok a vasútra ráhordó szerepet fognak betölteni, ezért is igen jelents ez az országban még egyedülálló és remélhetleg úttör beruházás. 4. Fejlesztések A következ években igen jelents közlekedést érint fejlesztések várhatóak Érden és környékén, mely valóban minségi változást fog jelenteni, mind az egyéni, mind a közösségi közlekedés résztvevi számára. 4.1. M7 autópálya díjasításával összefügg fejlesztések 4.1.1. M7 érdi és pusztazámori csomópontja 2002-ben adták át a teljes rekonstrukción átesett M7 autópályát, majd bevezették a matricás útdíjas rendszert. Emiatt jelentsen megntt a városon átmen forgalom, ugyanis sok autós a Érd helyi útjain át tér rá a 7-es számú fútra, a sokkal célszerbb M0 autóút helyett. A díjasítás bevezetésekor a város képviseltestülete és országgylési képviselje sikeresen lobbizott azért, hogy az M0 helyett az érdi lehajtónál (6) húzzák meg a díjmentes szakasz határát. Tették mindezt azért, mivel a település északi, Parkváros nev területét csak az M7-esen át lehet kulturált módon megközelíteni. A másik út (8103-as jel) Törökbálinton át vezet, vonalvezetése, szélessége nem lenne alkalmas ekkora forgalom levezetésére. Sajnos az autópálya rekonstrukciója során nem került sor az érdi csomópont átépítésére. Mostanra tarthatatlanná vált a helyzet. A reggeli órákban több száz méter hosszan várakoznak az autósok arra, hogy felhajthassanak a sztrádára. Délután Budapest fell sokszor balesetveszélyes helyzet jön létre, ugyanis a lehajtó rövid kiválási ága miatt a küls sávban torlódnak össze a jármvek, néha olyan mértékben, hogy nullára csökken az autók sebessége. Ez különösen az M0 közeli csomópontja miatt nagyon veszélyes. A helyzet rendezésére döntöttek úgy a szakemberek, hogy nem kerülhet el az érdi csomópont átépítése. Az elzetes vizsgálatok kimutatták, hogy a torlódások kialakulásáért részben a Bem téren (7) lév jelzlámpás csomópont felels, ugyanis nem veszi figyelembe a különböz irányokból érkez forgalmak nagyságát. Ezért olyan megoldást kellett kialakítani, ami tartalmazza ennek korszersítését is. Az els tervek egy olyan javaslatot vázoltak, miszerint Érd központja fell egy jobbra tartó direkt ágon vezetnék az autókat az autópályára. A vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a felhajtó becsatlakozása a fpályába túl közel kerülne az M0 csomópontjához, ami fokozná a balesetek kialakulásának lehetségét. A második verzióban a fel- és lehajtóágak egyegy körforgalmon át csatlakoztak volna be az érdi Iparos útba. A forgalomszimulációs modellek azonban azt mutatták ki, hogy ez csak növelné az M7-esen a Budapest fell érkezk okozta torlódást, holott a cél éppen ennek elkerülése volt. A módosított tervek már az északi ágnál egy hagyományos, táblás illetve a déli ágnál egy jelzlámpás keresztezdés kiépítését tartalmazták. A Budapest felli lehajtónál jármosztályozó lesz, elszeparálva egymástól a Fels-Parkváros, ill. a déli területek felé tartó jármvek forgalmát. Szintén jármosztályozó lesz az Iparos úton, a Székesfehérvár felé tartók részére balra felálló sávot kívánnak kialakítani. A déli oldalon megmaradna a jelenlegi for-

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 12 galmi rend, azzal kiegészítve, hogy hangsúlyosabbá tennék a balra, Budapest felé felhajtó autósokat kiszolgáló sávot. Az új elrendezés szerint a reggeli csúcsban a Budapest felé felhajtók elsbbséget élveznének a Fels-Parkváros fell érkezkkel szemben, délután pedig a fordítva, azaz az autópályáról lehajtók hagyhatnák el gyorsabban a keresztezdést. Ezt a jelzlámpák megfelel programozásával érnék el. Az autópálya és a Bem tér között 2x2 sávos lesz az Iparos út. Rendezik a buszmegállókat és a gyalogos járdák is megújulnának. A Bem téri jelzlámpás csomópontot pedig körforgalmúvá alakítanák át. Az átmen forgalom csökkentése érdekében a pusztazámori csomópont teljes kiépítését is tervbe vették. Jelenleg ugyanis csak Budapest fell le és Budapest felé felhajtani lehet itt, hisz a lejárót elssorban a hulladéklerakó kiszolgálására építették. A Sóskúti út felé tartó összeköt út kivitelezése 2005 szén kezddött meg, átadása 2006- ban várható. Korábban szó volt róla, hogy az átépítés után a díjmentes szakasz határát idáig lehetne kitolni, ami óriási terhet venne le Érd helyi úthálózatáról, de ennek bevezetése lekerült a napirendrl. Ehhez kapcsolódóan az érdi Vadlúd utca Sóskúti út (8104 jel út) keresztezdésében körforgalmat alakítanának ki (8). Itt egy bekötút is található Tárnok felé. Az utóbbi években több súlyos, illetve halálos baleset is történt itt. Sóskút fell több kilométer hosszan egyenesen vezet az út, ami miatt a gyorshajtások száma is igen gyakori. A csomópont felismerhetsége és az Érd belterületére való belépés tudatosításának megersítése miatt is indokolt a korszersítés. 4.1.2. 7-es számú fút átkelési szakasza A 7-es számú fúton Érd és Diósd határában új 5 ágú körforgalmú csomópontot alakítottak ki 2005 nyarán 6 (9). 2005 szeptemberében az M0 csomópontja és a 6-os út között teljes burkolatfelújítás történt, részben a kiemelt szegélyek cseréjével együtt. A késbbiekben a hiányzó járdaszakaszok kiépítése is várható. Az eredeti tervek szerint az aszfaltozás során felhasznált összeget a 6-os és 7-es számú futak jelenlegi jelzlámpás csomópontjának átépítésére szánták. Annak kivitelezését azonban átvállalta a közelben épül Tesco áruház, így a felszabaduló keretet végül az útrekonstrukcióra fordították. A keresztezdés mostani elrendezése 1992-ben alakult ki, amikor átadták az Érdet elkerül út els szakaszát. Korábban egy ún. széthúzott csomópont volt itt. Ezt alakították át egyszerbb elrendezésvé, jelzlámpás forgalomirányítással. A f forgalmi áramlási 11. ábra: A 6-7 utak keresztezdésében tervezett körforgalom irány a 6-os úté, mind Budapest, mind Pécs felé. A fváros fell balra nagy ívben kell befordulni a jármveknek. A viszonylag rövid felállósáv és zöldid miatt rendszeresen több kilométer hosszú dugó alakul itt ki. A Pécs fell érkezk jobbra kis ívben haladhatnak tovább. Ez pedig az Érd központja fell érkezknek okoz problémát, sokszor többszöri lámpaváltás után sikerül csak átkelni a csomóponton. A tervek szerint egy 6 Diósdon még egy ilyen beruházás történt, a Sashegyi útnál.

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 13 kétsávos, ötágú körforgalom épül itt. Érd belvárosa és a 6-os út Budapest felli irányából két-két sáv fog becsatlakozni, a többi irányból pedig egy-egy. A tervezk ettl azt várják, hogy egyenletesebben fognak a jármvek a keresztezdésen áthaladni. Az átmen forgalom nagysága (kb. 22 000 Ejm/nap) miatt és a f forgalmi irány ismeretében (6-os út) azonban a valódi megoldást csak az M6-os autópálya és a 6-os út hiányzó elkerül szakaszának megépítése jelentheti, melynek megépítése ismét felvetdött. 4.2. M6 autópálya Az autópálya els szakasza két ütemben készül el. Az Érd-Dunaújváros közötti részt az M6 Duna Autópálya Koncessziós Rt. építi PPP konstrukcióban, melynek kivitelezése 2004 szén indult, ideiglenes jelleg átadása 2006 tavaszára várható (a teljes koncessziós szakasz átadási határideje 2006. szeptember 30.). Az M0-ás autópálya és a az Érdi tet közötti részt a Vegyépszer Rt. építheti meg. 7 Az M6 autópálya M0 és az Érdi tet közötti 11,4 km-es városi szakasza mintegy 46 milliárd Ft-ba kerül. Négy csomópontot alakítanak ki: M0 - M6 elválási csomópont: A meglév Diósd, Barackos úti csomópont teljes átépítésvel itt valósul meg Magyarország els 3 szint csomópontja. A közelben futó Barackos út miatt szükséges egy igen jelents, mintegy 300 m hosszú felüljáró építése az M0 felett. A két gyorsforgalmi út között minden irányban közvetlen kapcsolatot alakítanak ki. Az M0-hoz kapcsolódó meglév csomóponti ágak kisebb átépítés után ugyan, de megmaradnak. Az M6 közvetlen ezután keresztezi egy felüljáróval a Budapest-Pécs (40-es) vasútvonalat, majd az egykori Metallochemia telephelyen át halad dél felé. M6 6. sz. fúti csomópont (Harbor Park) (11): a Budapest-Székesfehérvár (30-as) vasútvonal felüljárón való keresztezése után éri el az M6 a 6-os számú futat. A jelenlegi 6-os számú fút Nagytétényi út keresztezdésében alakítják ki a csomópontot. A Nagytétényi út egy szakaszának korrekcióját is elvégzik, továbbá egy bekötút (Híd utca) épül a vasút felett egy felüljárón át a Bányalég utca felé. A meglév csomópontot körforgalmúvá építik át, amin keresztül lehet majd Pécs felé ill. az M0 fell lehajtani az M6-ról. A Pécs fell érkezk, ill. az M0 felé felhajtók részére hagyományos keresztezdés épül. A Barackos út és a Nagytétényi út között az M6-tal párhuzamosan egy szervízutat is kialakítanak azon forgalmi igények kiszolgálása végett, amelyeket az M0 M6 12. ábra: Csomópontépítés a 7-es úton csomópont egyszersítése miatt ott nem lehet megadni. 7 Teljes átadás: 2007. február 28.

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 14 M6 Érd Ófalui csomópont (12): Érd város kitartó lobbitevékenységének eredményeképpen került bele a tervekbe ez a csomópont, amit az els koncepciók nem tartalmaztak. A város gazdasági potenciáljának növelése és Érd-Ófalu megközelítésének érdekében feltétlenül szükség van arra, hogy ez a leágazás is megvalósuljon. Az M6 a meglév 6-7 számú futak érdi elkerül szakaszával párhuzamosan halad majd. A lehajtó kivitelezhetségének érdekében ezért szükség van a fút kis mérték korrekciójára. Egy körforgalmú keresztezdésen át lehet majd az autópályát elérni a 6-7 utakról, illetve a déli oldalon Érd-Ófalu fell. M6 6-7. sz. fúti csomópont (13): A 6-os és 7-es számú futak várost elkerül szakaszának elválása helyén halad keresztül az M6 autópálya, ezért annak kiváltására körforgalmú csomópont épül a 6-os számú fút korábban felhagyott szakaszánál. Az autópálya-lehajtók közül a Dunaújváros fell érkezk a 6-os számú fútra csatlakoznak, míg a Budapest fell érkezk a 7-es számú fútra egy-egy körforgalmon át. Az autópálya Érdi tet M0 közötti szakaszának kivitelezése 2005 nyarán kezddött meg, átadása 2007 februárjának végén várható. A teljes M6-os M0-Dunaújváros közötti els szakaszát nem lehet egyszerre átadni. A fellép problémák közé tartozik egyrészt az érintett ingatlanok tulajdonviszonyainak tisztázatlan helyzete, a valós állapotokat nem tükröz földhivatali térképek 8, másrészt talajmechanikai gondok adódtak: Érd-Ófalu és a Harbor Park logisztikai központ közötti terület rendezetlen vízelvezetése miatt talajcserét kell végezni, Nagytétény-Diósd vasútállomás mellett szintén. A nyomvonal mentén 16 km nagyátmérj szénhidrogén vezetéket kell kiváltani és a nagyfeszültség légvezetékek áthelyezése is növeli a költségeket. Mivel 2005 szén világossá vált, hogy nem tartható a teljes autópálya 2006 tavaszi átadása, Érd város úthálózatának tehermentesítése céljából ismét eltérbe került a 6-os út Érd-Ófalu és a Nagytétényi ú közötti szakaszának kiépítése. A 2x1 sávos út jelentene ideiglenes összeköttetést az M6 és Budapest határa között. Érd nagy reményeket fz ehhez a beruházáshoz. A gazdasági élet fellendítésének kulcsát látja az új autópályában: ipari és kereskedelmi létesítmények megtelepedését várja. 4.3. Elvárosi vasútfejlesztés A Kormány 1001/2004. (I. 8.) határozata elírta, hogy a budapesti elvárosi közlekedésben 2006-ra érezheten javítani kell a szolgáltatás színvonalát, el kell érni, hogy csúcsidben a vonalak 80%-án 20-40 perces ütemes menetrend szerint közlekedjenek a vonatok, a zsúfoltság csúcsidben 150%-ról 120%-ra csökkenjen, az ülhely kapacitásra vonatkoztatott átlagos kihasználtság 65%-ról 50%-ra változzon, megközelítve az európai színvonalat. A növekv közúti forgalom és az ezzel arányosan növekv zsúfoltság mérséklésére az egyetlen megoldási lehetség az elváro- 8 Az Érdet elkerül 6-7 számú futak menti területek még annak 1992-es megépítése eltti állapotát mutatták, maga az út sem szerepelt rajta.

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 15 si vasút fejlesztése és a közlekedési ágak közötti munkamegosztás javítása. Ahhoz, hogy el lehessen érni azt, hogy az autóból kiszálljanak az emberek és átüljenek a vonatra, jelentsen javítani kell a meglév szolgáltatás színvonalán. Ismerve az állapotokat, ehhez forint milliárdok szükségesek. Kínálati szolgáltatást kell biztosítani a leend utasok részére, azaz a tényleges kereslet megjelenése eltt kell kiépíteni az infrastruktúrát, meghatározni a járatok gyakoriságát. Ütemes menetrendet kell kialakítani, korszersíteni az 13. ábra: Érd alsó állomás peronjai utastájékoztató rendszereket, a jegyértékesítést, P+R parkolókat építeni, jármállományt fejleszteni. 4.3.1. Érd alsó és Érd fels átépítése, Diósdi úti aluljáró építése Az elkövetkez években az elbb felsorolt szempontok figyelembevételével fognak zajlani a fejlesztések Érden is. A beruházásokat a KIOP (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program) keretében készítik el, melyre 4 milliárd forintot szánnak. Ennek els lépésének is tekinthet a 2005 szeptemberében átadott korábban már említett intermodális csomópont felépülése Érd városközpontjában (1), az Érd alsó vasútállomás mellett, ami magánberuházásként valósult meg. Itt teljesül az a feltétel, hogy az állomásfejlesztésben megjelenjen az átszállási kapcsolatok biztosítása gépkocsiparkolókkal, a ráhordó városi és városközi autóbusz-közlekedés jelenleginél kiterjedtebb megszervezése: 650 férhelyes P+R parkoló és modern, közvetlen átszállást lehetvé tev Volánbusz-pályaudvar testesíti ezt meg. A MÁV jegypénztára és váróterme is az új épületbe fog majd költözni. Érd alsó fejlesztése azonban nem állt itt meg: gyalogos aluljáró épül a vasúti vágányok alatt, melynek csatlakozását már most kiépítették. Az akadálymentes közlekedés érdekében rámpát is kialakítanak az északi peronhoz, míg a déli peront az üzletközpontban található liften keresztül lehet elérni. A jelenlegi szintbeni gyalogos átkelés ezáltal megszüntethet lesz. A peronok egy része felett tett fognak elhelyezni, hogy az idjárás viszontagságainak minél kevésbé legyenek kitéve az utasok. A peronok új burkolatot kapnak, és meghosszabbítják ket 300 m-esre, hogy hosszabb szerelvényeket is fogadni tudjanak. Új felsvezetéket, biztosítóberendezést és életvédelmi kerítést is telepítenek, korszersítik az utastájékoztatást. Kerékpártároló elhelyezése is szerepel a tervek között. A város életében igen komoly közlekedési problémát okoz immár évtizedek óta a Diósdi úton meglév két szintbeni vasúti átjáró (14). A sr vonatforgalom miatt rendszeresen torlódásokat okoznak a lezárt sorompók, ugyanis ez az út Érd f észak-déli gyjtútja, több helyi és helyközi autóbuszjárat is erre halad. Az elvárosi vasút fejlesztése még csak komolyabb problémákat okozhat, mivel e jelenleginél több szerelvény fog áthaladni a vágányokon. Emiatt született meg a döntés arról, hogy egy közúti aluljáró megépítésével váltják ki az átjárókat.

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 16 14. ábra: Torlódás: Budai útnál az eleje... 15. ábra:... és Érd felsnél a vége Az érintett útszakasz hossza 427,04 m, mely a Sándor utca és a 2001-ben épült Budai úti körforgalmú csomópontja között található. A tervek szerint két vasútvonalat és egy közbens utat kell kereszteznie aluljáróban a Diósdi útnak. A tervezési szakasz kezdetén található Diósdi út, Aba utca csomópont forgalmi rendjét az útépítés nem érinti. A Diósdi út Alispán és Mária utca jelenlegi csomópontja megsznik, mivel az Alispán és Mária utca irány különszinten fogja keresztezni a mélyvezetés Diósdi utat. A mtárgyak alatt biztosítandó rszelvény 3,90 m, melyet a tzoltóság is jóváhagyott. A túlméretes jármvek (elssorban a kamionok) miatt az aluljáró két végén magasságkorlátozó portálkapu kerül elhelyezésre. Ezen jármvek részére a Diósdi út Balatoni út Budai út lett kijelölt terelútvonal, melyre az érintett csomópontokban külön tábla fog figyelmeztetni. Az aluljáróban az út keresztmetszete: - 8,00 m széles közút kiemelt szegélyek - 2x1,5 m gyalogos forgalom ell elzárt szervízjárda A 0+167,34 és 0+273,56 szelvények között a mélyvezetés út lefedésre kerül, ezáltal gyalogos sétáló-pihen tér alakítható ki a 30-as vasútvonal és az Alispán utca között. Az aluljáró rámpái mellett a felszíni közlekedési igények kielégítése végett 3,8-6,00 m kö- 16. ábra: Érd fels vasúti megállóhely 17. ábra: Spontán P+R parkoló a peronon

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 17 zött változó szélesség szervízutakat, 1,5-2,2 m széles járdákat ill. 5,0 m széles közös szervízút és gyalogjárda is épül. Ezek kivitelezésére a Diósdi úton található és jövben épül épületek kiszolgálása miatt van szükség. Így egy impozáns, városi tér hozható létre kávézókkal, zöldfelülettel. A 30-as vasútvonal alatt gyalogos aluljárót is létesítenek, az esélyegyenlség jegyében liftekkel ellátva. A projekt keretében teljesen megújul Érd fels vasúti megállóhely (4) is. Jelenleg ez a legforgalmasabb vasútállomás a városban, bár ezt a kiszolgáló létesítmények jelenlegi állapota egyáltalán nem tükrözi. A közút itt is szintben keresztezi a vasútvonalat, holott az töltésen halad. Emiatt a Diósdi utat is meg kellett emelni. Rengeteg vonat halad itt át nap, mint nap. A helyi tömegközlekedésben már évtizedek óta problémát jelent az átjáró, ezért egy buszfordulót alakítottak ki a Parkváros fell érkez autóbuszok részére, amik így nem érintik az autóbusz-állomást sem. Az utóbbi idben spontán parkoló alakult ki a Budapest felli vágány fell. Az építend aluljáró a vasúti töltésen át fog haladni, ezért a közút részére épített felhajtó elbontható és visszaállítható az eredeti terepszint. A megálló ezután magasperon -szer kialakítású lesz 9. A peronok felett részben tett helyeznek el. Új felvételi épületet is kap az állomás, így a jelenlegi színvonaltalan, kicsi, az igényeknek egyáltalán nem megfelel építmény elbonthatóvá válik. A vágányokat lépcsn lehet majd megközelíteni, amit kiegészít az új felvételi épületben elhelyezend lift, illetve az északi oldalon építend rámpa. Az állomást közúton az Alispán utca fell kialakítandó szervízúton lehet majd elérni. A Bethlen Gábor utca végén P+R parkoló épülhet. A korábban említett buszforduló elbontható, hiszen az aluljáró megépítésével funkcióját veszti. 4.3.2. Érdliget Érdliget vasúti megállóhely (5), ami a 40-es vonalon található, szintén jelents felújításra szorul. Elssorban a környék lakosai használják ezt a megállót, mivel helyi tömegközlekedéssel nincs kapcsolata. Legtöbben így gyalog közelítik meg. Korábban egy szép felvételi épület is volt itt. Egy ideig még álltak a falai, pár éve azonban az ala- 18. ábra: Érdliget megállóhely peronja 19. ábra: Az egykori felvételi épület helye 9 hasonlóan Kbánya-Alsó megállóhoz

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 18 pokig elbontották. Emiatt a várakozás, jegyváltás lehetsége is megsznt. Ezt kompenzálandó 2004 óta egy, az állomástól 300 m-re található játékboltban ill. egy papírírószer boltban lehet jegyet venni. Az utasok meg áznak, fáznak, állnak a forró napsütésben a peronon, ugyanis még egy esbeálló vagy egy pad sem áll a rendelkezésükre. Egy ilyen létesítmény a színvonalas elvárosi vasúti forgalomban elfogadhatatlan. Ha valóban utasokat szeretnénk a vonatra szoktatni, akkor itt is gyökeres változást kell eszközölni, hisz a mostani állapot inkább elriasztja ket. A tervek szerint megújul a peronok burkolata, gyalogos aluljáró épül a biztonságos átkelés biztosítása végett lépcsvel és rámpával is ellátva. A perontet itt is meg fog jelenni. A jelenleg szinte nem létez várakozási lehetség biztosítására P+R parkoló épül az állomás két oldalán. Érdemes lenne megvizsgálni egy B+R 10 parkoló kialakítását is. Az utastájékoztatást is korszer módon kellene megvalósítani. Most mindössze a néha mköd hangosbemondó üzemel, menetrend sehol nem olvasható. 4.3.4. Érd állomás A felújítás 2007 után egy külön projekt keretében valósul meg mintegy 4 milliárd forintból. Az állomás az V/C közlekedési folyosóhoz tartozó 40-es vasútvonalon található. Rendkívül leromlott mszaki állapot miatt teljes felújításra szorul. A vágányok cseréje, a felvételi épület felújítása, új, fedett peronok építése szerepel a tervek között. Az állomás (3) Érd két településrészének határán fekszik. Az elválasztó hatás és az állomási peronok biztonságos megközelítése érdekében egy gyalogos aluljárót is kialakítanak. Megújulnak az üzemi létesítmények is, melyek a biztonságos vasútüzem fontos elemei. Új biztosítóberendezést is telepítenek. Kiváló lehetség lenne egy B+R parkoló létesítése is. 4.3.5. Nagytétény-Érdliget A megállóhely (2) korszersítése a közeljövben egyenlre nem várható. Az Érd határán lév állomást jobban ki lehetne használni a jelenlegi szintnél. A környék lakossága is igényt mutat rá, hogy több szerelvény álljon meg itt, mivel a kulturált, gyors eljutást csak innen lehetne biztosítani a fváros felé. 2010 körül kezddhet meg a Tárnok Kelenföldi pályaudvar közötti szakaszon a második vágány megépítése. Ezután a mostaninál nagyobb számú és srbben közleked vonatok járhatnak ebben az irányban is, ami az ütemes menetrendet is biztosítani tudja. Érdemes lenne a megállót a mostani helyrl áthelyezni, nagyjából a Sulákpatak vonalában. Ezáltal a potenciális utasok száma megnövekedne, hiszen a lakosság nagy részének elérhetbbé válna így a megálló. Ez új peronok és egy lehetleg különszint gyalogos átjáró megépítését igényelné. Ez utóbbi a meglév vasúti töltés átfúrásával megoldható lenne. A jelenlegi megálló megtartása egyetlen esetben lenne indokolt: ha P+R parkolót alakítanának itt ki, kapcsolódóan az M6 autópálya csomópontjához. 10 B+R azaz Bike & Ride kerékpározz és utazz tovább (közösségi közlekedési eszközzel)

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 19 4.4. Autóbusz közlekedés Az Érd város átfogó fejlesztési tervét megalapozó szociológiai felmérésben részt vev lakosokat megkérdezték, hogy mi a véleményük a város közösségi közlekedésérl. Konkrétan a vasúti közlekedést minsít kérdések nem szerepeltek benne. A válaszadók Városi közösségi közlekedés értékelése Százalék [%] 80 70 60 50 40 30 20 10 0 srség városon belül útvonal városon belül jármvek állapota városon belül nem megfelel elfogadható megfelel 20. ábra: Felmérés a közösségi közlekedésrl többsége elfogadhatónak tartja a városon kívüli közlekedés minségét vasúttal is, buszszal és autóval is. Mindhárom esetben, közel 50% felelte azt, hogy elfogadható az adott közlekedés. Külön osztályozták a válaszadók a járatok srségét, a buszjáratok útvonalait és a jármvek állapotát. A városon belüli közlekedéssel már közel sem olyan elégedettek a válaszadók. A legkevésbé az útvonalakkal elégedetlenek, több mint 70% válaszolta, hogy nem megfelel. A válaszadók több mint fele szintén nem tartja megfelelnek a járatok srségét. Viszont a jármvek állapotát a többség elfogadható tartja. Kétharmaduk szerint elfogadható a jármvek állapota. Habár a kutatás nem volt reprezentatív, az eredményét mindenképpen figyelembe kellene venni a döntéshozóknak az elkövetkez években. A felmérés eredménye grafikonokon ábrázolva a 20. ábrán látható a 18. oldalon. A Volánbusz Rt. hosszútávú terveiben a mai közlekedési rendszer gyökeres átformálása szerepel. Az említett elvárosi vasúti fejlesztésekhez kapcsolódóan elssorban a vasútra ráhordó járatok indítását tervezi. A fvárosba bevezet utak növekv terhelése miatt egyre kevésbé tartható a menetrend, n az utazási id, a dugókban felesleges üzemanyag-fogyasztás jelentkezik. Az egymással párhuzamosan járó vonatok és autóbuszok közlekedtetése hosszútávon nem gazdaságos, tehát a jelenlegi viszonylatokon futó buszok ritkítása várható. Az intermodális csomópont ehhez kiváló lehetséget biztosít. A környék településeirl és Érd különböz területeirl érkez utasok átszállhatnak a vonatokra. Ehhez azonban az is szükséges, hogy nagy kapacitású vonatok járjanak, hisz ha egyszerre több tömött csuklós autóbusz érkezik be a pályaudvarra, akkor a vonatoknak tudniuk kell fogadni a tömeget. Ebbl is látható, hogy a közösségi közlekedés jövbeni fejlesztése nem bontható teljesen szét a különböz közlekedési ágakra, hisz azok inkább egymásra

FRIEDL FERENC: Érd egy leend megyei jogú város közlekedési problémái 20 hatnak, mint elkülönülnek. A Budapesti Közlekedési Szövetség keretében az összehangolt koncepció kialakítása megvalósítható lenne. A Volánbusz Rt. folyamatosan próbálja elhasználódó autóbuszait újabbra, vagy fiatalabbra cserélni. Az elmúlt idszakban több jármbeszerzés is történt. Sajnos a gazdasági helyzet miatt a korábban jellemz új jármvek (Ikarus C80, Ikarus 435, E94, Mercedes Conecto) helyett inkább a használt, de jó állapotú buszok vásárlása történt (Neoplan). Ez azonban még mindig a kevésbé rossz eset, mert a 20 évnél is idsebb Ikarusok selejtezése csak így megoldható. 4.5. Regionális utak Százhalombatta és Érd között egy kb. 4,7 km hosszú összeköt utat (15) szeretne építeni a két város vezetése. Ezáltal egy újabb megközelítési lehetség nyílna a szomszédos települések között, mivel jelenleg csak a 6-os úton lehet ezt megtenni. Az út az M6-os autópálya Érd-Ófalu csomópontjától indulna és a dunai magasparton felkapaszkodva jutna el Százhalombattára. Elssorban településközi szerepet szánnak az új útnak. A tervezett Százhalombatta-Érd-Nagytétény kerékpárút nyomvonala is erre haladna. Az M6 autópálya Százhalombatta-Észak és az M7 pusztazámori kijárata között is épülne egy új közút, ami a hosszú távon tervezett Zsámbéki medence Esztergom felé haladó út része lenne. 4.6. Helyi úthálózat A helyi úthálózat fejlesztése két irányba mutat: - veszélyes csomópontok átépítése; - új észak-déli ill. kelet-nyugati gerincutak kialakítása nagyrészt a meglév utak felhasználásával és azok kiegészítésével. A koncepció megvalósítása 2001-ben indult el. Ekkor a városközpontban a két helyi fút csomópontját építették át (16). A kelet-nyugati irányú Budai út (2x2 sáv) és az észak fell érkez Diósdi út (2x2 sáv) keresztezdésében korábban jelzlámpás forgalomirányítás volt. Hibája volt azonban, hogy csak a Budai út irányában voltak elhelyezve a jelzlámpák, míg a Diósdi út fell csak táblák szabályozták az autók áramlását. Ennek kiváltására épült meg Érd els körforgalma (21. ábra). A korábbi állapothoz képest az új csomópontban 1-1 sávra szkítették le a csatlakozó utak keresztmetszetét. A lakótelep felé nyitottak egy új szervízutat, így az átépítés eltti háromágú csomópont négyágúvá vált. A forgalmi csúcsidszakokban sokszor kevésnek tnik az irányonként egy 21. ábra: Budai út - Diósdi út keresztezdésében található körforgalom sávra szkített csomópont. Felmerült, hogy visszaállítanák a korábbi 2x2 sávos elrendezést, ami a körforgalom kétsávosításával is járt volna. Szerencsére azonban ez az elképzelés elhalt. Felismerték a döntéshozók, hogy egy túlméretezett keresztezdés nem szolgálná a város érdekeit, az élhet város filozófiájának követését. Vizuálisan egy