Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola

Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola OM: 202974 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. Tel.: (54) 430-038.; Tel/fax: (54) 541-010 e-mail: baltisk@gmail.com www.biharkeresztes.hu/baltisk P e d a g ó g i a i P r o g r a m Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2015. április 21-én Jóváhagyta: Dani Béla Péter intézményvezető 2015. április 30-án Hatályos: 2015. szeptember 1-jétől

Tartalomjegyzék IGAZGATÓI KÖSZÖNTŐ... 5 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 6 II. HELYZETELEMZÉS... 10 NEVELÉSI PROGRAMJA... 14 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 15 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 47 A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 55 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 57 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 62 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK... 64 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 67 A SZÜLŐ, TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 68 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 75 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI... 79 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 80 HELYI TANTERVE... 84 A helyi tanterv kialakításának fő meghatározó elvei... 85 Tantárgyi struktúra... 90 TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 1-4. évfolyamára... 93 TANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 5 8. évfolyamára... 98 Nyelvoktató nemzetiségi nevelés- oktatás Bojton... 106 2

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE... 108 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGÁT, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSÉT, ÓRASZÁMÁT... 110 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ÉS A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTELE BIZTOSÍTÁSÁNAK ELVEI... 120 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 122 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 138 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 140 A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJÁT, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI... 142 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 179 A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG... 180 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 197 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 201 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 252 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 255 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI:... 262 3

AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK:... 263 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE:... 264 AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI:... 265 A TANULÓ MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉSÉNEK FELTÉTELEI:... 268 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA:... 271 Eljárások a célok elérésére:... 289 BEVEZETŐ GONDOLATOK... 309 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS... 309 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ISMÉRVEI... 309 A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT TOVÁBBI ELVEK... 328 Az átmeneti problémáinak megoldása... 328 A sikeres pályaválasztás, továbbtanulás érdekében:... 328 Tanulószobai foglalkozásra való felvétel elvei és eljárásai... 328 Az iskola élet-és munkarendje... 329 Tanítási órák szervezése... 330 A tanórán kívüli foglalkozások rendje... 330 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 330 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK... 337 4

Igazgatói köszöntő Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert) Tisztelt Érdeklődő! Szent-Györgyi Albert szavaival köszöntöm Önt, mint intézményünk e fontos dokumentumával ismerkedőt. Az alábbiakban megismerkedhet a Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskolával, tagintézményeivel, tantárgyi felépítésével, tanórai és tanórán kívüli kínálatával. Megtalálja pedagógiai alapelveinket, céljainkat, mindazt, amit azért vállaltunk, hogy a hozzánk járó gyerekek mindent megkapjanak, amire ebben a gyorsan változó világban szükséges ahhoz, hogy jól boldoguló, az élet minden területén a helyét megálló, biztos alapokkal rendelkező diákok, később felnőttek lehessenek. Napjainkban, a hihetetlen mértékben felgyorsult társadalmi, gazdasági, tudományos és technikai fejlődés következtében az ember számára létszükséglet, hogy egész életében új és új információkat szerezzen és elméleti tudását alkalmazni tudja. Az egész életen át tartó tanulás elősegíti az egyén hivatásának, feladatainak és elképzeléseinek megvalósítását. E sajátos körülményekből és élethelyzetből természetesen következik, hogy gyermek- és ifjúkorban a legfontosabb feladat az ember felkészítése az újszerű, kihívásokkal teli felnőtt életre. Ez az élet többek között a művelődés igényének kialakításával, az önálló tanulás képességeinek kibontakoztatásával válhat teljessé. Köszönöm, hogy időt szán Pedagógiai Programunk tanulmányozására. Dani Béla Péter intézményvezető 5

Bevezető A pedagógiai program jogszabályi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 30/2012.(IV.27.) NEFMI rendelet A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programja támogatásának igénylése, döntési rendszere, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése részletes szabályairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről / 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról; 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről; 2001.évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről; 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 32./2012.(X.8.)EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 2012.évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési faladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről; 6

2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 17/2013 (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 7

Az intézmény hivatalos megnevezése, címe Név: Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola Cím (székhely): 4110. Biharkeresztes, Hősök tere 15. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u. 32. Feladat ellátási helyek: Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 15. Alapfeladat: általános iskola 5-8. évfolyam cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola 4110 Biharkeresztes, Széchenyi 61. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola Bocskai István Tagiskola 4127 Nagykereki, Rákóczi u. 2. Alapfeladat: általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyam, cigány kisebbségi oktatás /kizárólag magyar nyelven/ 4127 Nagykereki Kossuth u. 8. Tornaszoba Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola Petőfi Sándor Tagiskola 4114. Bojt, Ady Endre u. 1. Alapfeladat: általános iskola 1-4. évfolyam Cigánynyelv oktató kisebbségi oktatás 4114. Bojt, Ady Endre u. 4. Tornaszoba 8

Intézmény típusa: általános iskola Az intézmény működési területe: Biharkeresztes Város, Ártánd, Told, Bojt és Nagykereki Községek közigazgatási területe Felügyeleti szerve: KLIK Fenntartó: Berettyóújfalui tankerület Működtető: Biharkeresztes Város Önkormányzata (Biharkeresztes) Berettyóújfalui Tankerület (Nagykereki, Bojt) 9

II. Helyzetelemzés Biharkeresztes Az intézmény Hajdú-Bihar megye egyik legkisebb városában található. A lakosság fő foglalkozási ága a mezőgazdaság. Kevés a munkahely, egyre nagyobb ütemben növekszik a munkanélküliek száma. Az utóbbi időben nagyarányú elvándorlás tapasztalható, ami nem áll arányban a Romániából áttelepülő lakosság számával. A tanulmányaikat befejező fiataloknak csak töredéke tér vissza a településre. Iskolánk társadalmi környezete a változó statisztikai adatokkal jellemezhető. A demográfiai helyzetre tekintettel az általános iskolai tanulók száma csökkenő tendenciát mutat. Az oktatás két teljesen felújított és részlegesen akadálymentesített épületben folyik. A Széchenyi úti épületben az 1-4. évfolyam tanulói tanulnak, a többi évfolyam a Hősök téri épületben található. A Művelődési Házzal közösen használt Sportcsarnok, ami szintén felújításra került, biztosítja a helyet a testnevelés órák és a délutáni sportfoglalkozások, versenyek megtartásához. Az udvaron két bitumenes és egy füves pálya nyújt lehetőséget a szabadban való aktív mozgáshoz, játékhoz. Játékudvar kialakítása van folyamatban a Széchenyi úti telephelyen. Az informatika oktatásához jól felszerelt számítástechnika terem áll rendelkezésre. A felső tagozatos technikaoktatás egy a legszükségesebb eszközökkel felszerelt tanműhelyben folyik. A háztartástan oktatását modern felszerelések biztosítják. Az intézményben 12 interaktív tábla segíti a korszerű nevelő-oktató munkát, hasonlóan az IPR-ből beszerzésre került oktatási segédanyagoknak és eszközöknek, fejlesztő játékoknak, sport- és szemléltetőeszközöknek. Iskolánk tárgyi feltételei nagyon jók, minden igényt kielégítenek. Nagykereki A nagykereki tagiskola Bihar halmozottan hátrányos településén működik, a román határ közelében. A lakosságra alacsony iskolázottsági szint és az átlagon felüli munkanélküliség a jellemző. A gazdasági folyamatok megváltozása következtében megindult a településről való elvándorlás, mivel a településen a szűkülő munkalehetőségek egyre kevesebb család számára tudnak megélhetést biztosítani. Ennek következtében csökkent a gyermek létszám Jelenleg a község lakóinak száma stagnál. 10

A település középpontjában 2002 óta egy új, modern iskolaépületben működik az alsó és a felső tagozat. A 60-as években épült 3 tanteremhez építettek egy 5 tantermes új épületszárnyat, amelyben hely jutott egy informatika szaktanteremnek és egy is. A tantermek világosak, tágasak, a mai kor követelményeinek megfelelőek. A tornaszoba távolabb van az iskolaépülettől. A nagyobb iskolai rendezvényeket a Bocskai Várkastély nagytermében rendezzük meg. Az udvaron bitumenes sportpálya és játékra alkalmas füves terület van. Helyhiány miatt szertárakkal, irattárral nem rendelkezünk. Az oktatási eszközök az IPR-nek köszönhetően jelentősen javult, sokat fejlődött. Minden felső tagozatos tanteremben interaktív tábla segíti az oktatást. Az informatika, technika, testnevelés tantárgyak kivételével nem szaktantermi oktatást valósítunk meg. Bojt A Bihari térség egyik legrégibb lakott helye. A falu lakosságának jelenlegi összetételét tekintve többségében nyugdíjas szakképesítésüket hasznosítani nem tudó és az etnikumhoz tartozó munkanélküliek, valamint földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó kis réteg, s néhány értelmiségi család alkotja. Az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség e térségben is jelentős feszültségeket okoz, ilyen környezetben az intézmény az átlagoshoz képest több feladatvállalással kell, hogy működjön, hisz a kicsiny falvak életben maradásához az iskolázottságra fokozott szükség van. Az intézmény racionálisabb működése érdekében összevonásokra került sor. Az intézmény szemléltető eszközökkel való ellátása megfelelő. Erősségeink tolerancia, empátia a gyerekekkel, szülőkkel szemben hagyományok, rendezvények a tantestület tudatossága, jól felkészült tanári kar jó szakmai felkészültség sok szabadidős program kitartás, lelkiismeretesség tapasztalat munkabírás, önfegyelem sokoldalúság elhivatottság 11

fejlesztő- és gyógypedagógus jelenléte a pedagógusok helyi ismeretsége (családok személyes ismerete) jó helyi kapcsolatrendszer (pl. polgármesteri hivatal, rendőrség, BESZI, közművelődési intézmények, óvodák, civil szervezetek) Gyengeségeink a tudás presztízsének csökkenése szülői igénytelenség nevelési hiányosságok nincs egységes követelményrendszer következetlenség, türelmetlenség a fegyelem gyengülése, eszköznélküliség a lelkesedés, vállalkozó szellem hiánya kevés a pozitív visszajelzés nem egyenlő a teherviselés Következtetések, lehetőségek és fejlesztések A tanulói összetétel miatt erősíteni kell a differenciált képességfejlesztést. A belső nevelési struktúrákat a képzés igényei szerint a hatékonyság, az önállóság növelésével módosítani szükséges. Tantárgyi és képességmérésekkel kell megállapítani a lehetséges irányokat, és ezeknek megfelelő tanulói kiscsoportok létrehozásával célszerű megválasztani a tanításitanulási módszereket. Fel kell tárni a pedagógusokban lévő egyéni ambíciókat, és az iskola érdekében hasznosítani ezeket. Előre kell lépnünk a követelmények és az értékelés egységesítése terén, a szakmai munkaközösségek írásban rögzítsék az egységes követelmény- és értékelő rendszerüket. Erősíteni kell a kapcsolatot az intézményegységek között, továbbá a családokkal és a szülői szervezettel való együttműködést. A képességfejlesztés érdekében szorgalmazni kell a szakkörök szervezését, a fakultációs lehetőségek és a felzárkóztatási lehetőségek kihasználását. Valamennyi tantárgy esetében növelni kell oktatómunkánk hatékonyságát. Az intézményben kiemelten kezeljük az idegen nyelvek és az informatika oktatását. Javítani kell a továbbtanulás eredményességét. Erősíteni kell a tanulók azonosulását az iskola célkitűzéseivel. 12

Lehetőséget kell adni az egyéni tanulói képességek fejlesztésére az intellektuális képességektől eltérő irányban is (pl.: rajz, manuális képességek, sport, tánc, stb.). Javítani kell az osztályfőnöki mentálhigiénés felvilágosító tevékenységet a személyiségfejlesztés érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az intézmény nevelői nagy türelemmel és hozzáértéssel segítsék a kulcskompetenciáknak az elsajátításához. Az oktatási tevékenység mellett nagy hangsúlyt kell fektetnünk a nevelésre. 13

I I I. Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola NEVELÉSI PROGRAMJA 14

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkkal szemben megfogalmazott elvárások, igények: gondolkodási képességek egyéni adottságoknak megfelelő ütemben történő fejlesztése, a kor igényeinek megfelelő tudományos ismeretek közvetítése, az életben alkalmazható praktikus ismeretek, takarékos szemlélet kialakítása, leszakadó rétegek, csoportok pedagógiai támogatása, fejlett kommunikációs képesség és önismeret kialakítása, konstruktív konfliktuskezelés képességének kialakítása, színvonalas idegen nyelv - oktatás, a tanuláshoz való pozitív viszonyulás formálása, felkészítés továbbtanulásra, korszerű matematikai és számítástechnikai ismeretek biztosítása, eredményes tanulási technikák megismertetése. nemzeti hagyományok megismertetése, környezetvédelemre, egészséges életmódra nevelés, a lakóhely szeretetére nevelés, a másság elfogadása. Alapelvek Oktató - nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Alapelvünk, hogy: Tanulóinkat egyéni képességeikhez mérten fejlesztjük. Felkészítjük őket az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, melynek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. A szociális hátrányok leküzdése érdekében hatékony felzárkóztató munkát végzünk. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget biztosítunk tehetségük kibontakoztatására az iskolai élet bármelyik területén. 15

Fokozott figyelmet fordítunk a fejlett kommunikációs képességek és viselkedéskultúra kialakítására, a matematika, számítástechnika és az idegen nyelvek oktatására. Az önismeret fejlesztésével segítjük a továbbtanulási irány kiválasztását. Kiemeljük a sport az egészséges életmód fontosságát. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és a tágabb hazához való kötődést, környezetünk megismerését, megóvását. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre Magunkénak érezzük a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét Elismerjük a gyermekek jogait, tudatosítjuk a tudás fontosságát. Igyekszünk eleget tenni partnereink iskolával szemben támasztott elvárásainak. Megismertetjük és tiszteletben tarttatjuk a cigány kisebbség kultúráját, hagyományait és történelmét. Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi - erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében a Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola tevékenységét az alábbi célok vezérlik: alapműveltség közvetítése alapkészségek fejlesztése tehetséggondozás munkára nevelés (kötelességtudat, felelősségérzet, munka megbecsülése minden tanuló szeressen iskolába járni, a tanulók legyenek motiváltak a tanulásra, minden iskolás ízlelje meg a sikert társai, szülei és nevelői körében, túl a tantervi követelményeken a képességek mind szélesebb körében, a 8. osztály elvégzése után minden tanuló valamelyik középiskolában folytassa tanulmányait, a tanulók a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra, váljanak testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges emberekké, tevékenységünket a gyermekek szeretete hassa át, 16

fejlesszük tovább minden gyermek személyiségének saját értékeit neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására, neveljünk a kisebbségi önazonosság megőrzésére, erősítésére, tartsunk jó kapcsolatot az önkormányzatokkal és a települések intézményeivel, a szülőkkel olyan szemléletben működjünk együtt, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium, ha a tanulók kifejezésre juttatják: jól érzik magukat az iskolában, ha minden tanuló valamely területen sikert ér el, átlagon felüli teljesítményről ad számot, ha a tanulók az iskolával jó együttműködésben, képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, ha a továbbtanulási mutatók jók. 17

Feladatok az ismeretátadás, készségfejlesztés és attitűd fejlesztés területein A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök 1. Anyanyelvi A kommunikáció a Az alapszókincs, a funkcionális kommunikáció gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. formában történő A verbális interakció különféle kifejezésének és típusainak (beszélgetés, interjú, értelmezésének vita stb.) és a különféle beszélt képessége a társadalmi és nyelvi stílusok és regiszterek bő kulturális kontextusok jellemzőinek ismerete. teljes skáláján a A kommunikációban használt munkahelyen, otthon és a paralingvisztikai eszközök /nem szabadidőben. verbális kommunikáció/ ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelvünk személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek és érveinek nyitott módon történő megközelítése, és konstruktív, kritikai párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés az megfigyelése, valamint esztétikus kifejezésmódra.

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök testtartás és gesztusok rendszere). Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) A nyelv és a kommunikációs beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon Az irodalom szeretetének elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása. 19

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök formák időhöz, földrajzi, követése (a vázlatkészítéstől az társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének átolvasásig). Írásbeli információk, adatok és és változatosságának fogalmak keresése, gyűjtése és felismerése. feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. 20

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása. 2. Idegen nyelvi Az idegen nyelvi A szókincs, a funkcionális Szóbeli üzenetek A kulturális különbségek iránti kommunikáció kommunikáció a nyelvtan, az intonáció és a meghallgatása és megértése a fogékonyság, a sztereotípiák gondolatok, érzések és kiejtés ismerete. kommunikációs helyzetek elutasítása. tények szóban és írásban A verbális interakció különféle megfelelő körében (ismerős, a Érdeklődés és kíváncsiság a nyelvek történő megértésének, típusainak az ismerete személyes érdeklődési körhöz iránt általában (beleértve a kifejezésének és (személyes és telefonon történő vagy mindennapi élethez szomszédos országok nyelvét, a 21

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök értelmezésének beszélgetés, interjú stb.). kapcsolódó témákról). régióban beszélt nyelveket, a képessége a társadalmi és Az irodalmi és nem irodalmi Beszélgetés kezdeményezése, kisebbségi vagy klasszikus kulturális kontextusok szövegfajták megfelelő körének folytatása és befejezése nyelveket, a jelnyelvet stb.) és = megfelelő skáláján ( a ismerete (novella, vers, újság- és ismerős, a személyes kultúrák közötti kommunikáció iránt. munkahelyen, otthon, a folyóiratcikk, honlap, útmutató, érdeklődési körhöz vagy a szabadidőben, az levél, rövid beszámoló stb.). mindennapi élethez oktatásban és képzésben ) A különböző beszélt és írott kapcsolódó témákról. az anyanyelvtől nyelvi stílusok és regiszterek Különféle témákról szóló, nem különböző nyelve(ke)n, (hivatalos, hétköznapi, szakszövegnek minősülő, illetve az iskola tanítási zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő illetve egyes esetekben nyelvén az egyéni jellemzőinek ismerete. ismert területhez tartozó igények és szükségletek A társadalmi konvenciók és témáról szóló, szakszövegnek szerint. 16 kulturális szempontok, valamint minősülő írott szövegek a nyelvföldrajzi, társadalmi és olvasása és megértése, kommunikációs környezethez valamint különböző típusú és való kötöttségnek és különféle célokat szolgáló írott 22

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök változatosságnak a felismerése. szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása. 3.1 Matematikai A legalapvetőbb szinten a A számok és mértékegységek A matematikai kompetencia Törekvés a számoktól való félelem kompetencia matematikai biztos ismerete és a mindennapi alapelemeinek alkalmazása leküzdésére. kompetencia 17 az kontextusokban való használata, összeadás és kivonás, Hajlandóság a számtani műveletek 23

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök összeadás, kivonás, amely a számtani alapműveletek szorzás és osztás, szorzás, osztás, a és a matematikai kifejezésmód százalékok és törtek, százalékok és a törtek alapvető formáinak (a mértékegységek használatának képességét grafikonoknak, képleteknek és a mindennapi életben foglalja magában fejben statisztikáknak) az ismeretét felmerülő problémák és írásban végzett foglalja magában. megközelítése és megoldása számítások során, A matematikai kifejezések és során, mint például: különféle mindennapi fogalmak biztos ismerete a a háztartási költségvetés problémák megoldása legfontosabb geometriai és kezelése (a bevételek és a céljából. algebrai tételeket is beleértve. kiadások kiegyensúlyozása, Egy magasabb fejlettségi A matematika segítségével tervezés, megtakarítás); szinten a matematikai megválaszolható kérdésfajták a vásárlás (árak kompetencia 18 a ismerete és megértése. összehasonlítása, matematikai gondolkodásmód mértékegységek, ár-érték arány ismerete); (logikus és térbeli az utazás és a szabadidő használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémák megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás alapjának tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló indokok keresésére. Hajlandóság mások véleményének érvényes (vagy nem érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítására. 24

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia meghatározása gondolkodás). és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Ismeretek Készségek Attitűdök (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott modellek, geometriai indoklás követése és ábrák, görbék, értékelésre és az indoklás grafikonok) használatára való képesség és készség alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) az adott kontextusnak stb. megfelelően A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti 25

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, 26

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírás- és ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) 27

A kulcskompetenciák referenciakerete. A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák referenciakerete Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. 28

3.2 Természet-tudományi és A természettudományi A természeti világ, a technológia A technológiai eszközök és Érdeklődés a tudomány és a technológiai = kompetencia azoknak az és a technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos technológia iránt, azok kritikai kompetenciák ismereteknek és folyamatok alapelveinek az adatok és megállapítások értékelése, ideértve a biztonsággal módszereknek a ismerete. felhasználása, illetve az kapcsolatos és az etikai kérdéseket használatára való A technológia és más területek; azokkal való munka is. képesség és készség, tudományos fejlődés (pl. az valamilyen cél vagy A tényszerű adatok pozitív, ám amelyekkel a orvostudományban), társadalom következtetés elérése kritikus szemlélete és annak természettudományok a (értékek, erkölcsi kérdések), érdekében. felismerése, hogy a következtetések természeti világot kultúra (pl. a multimédia) és a A tudományos kutatás levonása egy logikai folyamat magyarázzák. A környezet (környezetszennyezés, lényegi jellemzőinek eredménye. technológiai kompetencia fenntartható fejlődés) közötti felismerése. Nyitottság a tudományos ennek a tudásnak az összefüggések megértése. Következtetések és a ismeretszerzésre és érdeklődés a alkalmazása a természeti kidolgozásukhoz vezető tudomány, valamint a tudományos környezet átalakításában gondolatmenet ismertetése. vagy műszaki pályák iránt. az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva. 4. Digitális kompetencia A digitális kompetencia Az ITT természetének és a Mivel az információs Hajlandóság az ITT használatára az az információs mindennapi élet különféle társadalom technológiáinak önálló és a csapatban végzett munka társadalom kontextusaiban betöltött alkalmazására egyre több közben, kritikai és reflektív

technológiáinak (ITT) szerepének, illetve lehetőségeinek lehetőség van a mindennapi szemlélet alkalmazása a magabiztos és kritikus alapos ismerete, amely magában életben, így = tanulásban és a rendelkezésre álló információk használatára való foglalja: 20 szabadidőben, a szükséges értékelése során. képesség a munkában, a a legfontosabb számítógépes készségek = következők: Pozitív viszonyulás az internet- szabadidőben és a alkalmazások, köztük a elektronikus információk, használathoz és fogékonyság a kommunikációban. Ezek szövegszerkesztés, a adatok és fogalmak keresése, világháló biztonságos és felelős a kompetenciák a logikai táblázatkezelés, az adatbázisok, gyűjtése és feldolgozása használata iránt, beleértve a és kritikai az információtárolás és a kezelés létrehozása, rendszerezése, a személyes szféra és a kulturális gondolkodással, a magas ismeretét; fontos és nem fontos, különbségek tiszteletben tartását is. szintű információkezelési az internet és az elektronikus szubjektív és objektív, a Érdeklődés a látókör szélesítése készségekkel és a fejlett kommunikáció (e-mail, valóságos és a virtuális érdekében történő ITT-használat kommunikációs videokonferencia, egyéb hálózati közötti különbségtétel), iránt kulturális, társadalmi és készségekkel állnak eszközök) használata által valamint szisztematikus szakmai célú közösségekben és kapcsolatban. Az nyújtott lehetőségek, valamint a módon történő felhasználása; hálózatokban való részvétel révén. információs és valóság és a virtuális világ közötti a megfelelő segédeszközök kommunikációs különbségek felismerését; (prezentációk, grafikonok, technológiák (IKT) az ITT felhasználási táblázatok, térképek) alkalmazásához lehetőségeinek az ismeretét a használata összetett kapcsolódó készségek személyiség kiteljesítését, a információk létrehozása, legalapvetőbb szinten a társadalmi beilleszkedést és a bemutatása vagy értelmezése multimédia technológiájú foglalkoztathatóságot elősegítő céljából; 30

információk keresését, kreativitás és újítás terén; internetes oldalak elérése és értékelését, tárolását, a rendelkezésre álló információk az azokon történő keresés, létrehozását, bemutatását megbízhatóságának és valamint internet alapú és átadását, valamint az érvényességének szolgáltatások, pl. internetes kommunikációt /elérhetőség/elfogadhatóság) vitafórumok és elektronikus és a hálózatokban való alapszintű megértését és annak levelezés használata; részvétel képességét felismerését, hogy az ITT az ITT használata a kritikai ölelik fel. interaktív használata során gondolkodás, kreativitás és bizonyos etikai elveket újítás szolgálatában tiszteletben kell tartani. különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen. 5. A tanulás tanulása A tanulás tanulása a Saját kedvelt tanulási módszerek, A tanulás és általában véve a A kompetenciák változtatására és saját tanulás önállóan és erősségek és gyengeségek, pályafutás önálló, hatékony további fejlesztésére való csoportban történő készségek, alkalmasság értő irányítása. 21 A tanulás hajlandóságot támogató énkép, szervezésének és ismerete. időbeosztása, autonómia, valamint a motiváció és a siker szabályozásának a A rendelkezésre álló oktatási és fegyelem, kitartás és elérésére való képességbe vetett hit. képességét foglalja képzési lehetőségek ismerete és információkezelés a tanulási A tanulás pozitív, az életet gazdagító magában. Részét képezi a annak felismerése, hogy az folyamat során. tevékenységként való felfogása, hatékony időbeosztás, a oktatás és képzés időszaka során Hosszabb és rövidebb ideig belső késztetés a tanulásra. 31

problémamegoldás, az új hozott különböző döntések tartó koncentráció. Alkalmazkodóképesség és tudás elsajátításának, hogyan befolyásolják az egyén feldolgozásának, későbbi pályafutását. értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban (otthon, és munkahelyen, az oktatásban és képzésben történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. A tanulás tárgyára és céljára rugalmasság. irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció, mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén. 6.1 Személyközi, A személyközi A különböző társadalmakban Konstruktív kommunikáció A másik ember iránti érdeklődés és 32

interkulturális és szociális kompetenciákhoz általánosan elfogadott vagy különféle társadalmi tisztelet. kompetenciák tartoznak mindazok a támogatott viselkedési szabályok helyzetekben (tolerancia Törekvés a sztereotípiák és az viselkedésformák, és viselkedésmódok ismerete. mások nézeteivel és előítéletek leküzdésére. amelyeket az egyénnek el Az egyén, csoport, társadalom és viselkedésével szemben; az Kompromisszumkészség. kell sajátítania ahhoz, kultúra fogalmak ismerete, illetve egyéni és a kollektív Tisztesség. hogy képes legyen e fogalmak fejlődésének a felelősség tudatosítása). Öntudatosság. hatékony és konstruktív megértése a történelem során. Mások bizalmának és módon részt venni a Az egészségmegőrzés, a higiénia együttérzésének kiváltása. társadalmi életben, és és a táplálkozás szabályainak A személyes elégedetlenség szükség esetén meg tudja ismerete és ezek kamatoztatása a konstruktív módon történő oldani a konfliktusokat. A saját életben és a család életében. kifejezése (az agresszió, az személyközi Az interkulturális dimenzió erőszak és az önpusztító kompetenciák szerepének a megértése az viselkedésminták féken nélkülözhetetlenek a európai és más társadalmakban. tartása). hatékony személyes és A személyes és a szakmai csoportos érintkezésben szféra különválasztása, és mind a köz-, mind a tartózkodás a szakmai magánélet területén. konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése 33

Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség. 6.2 Állampolgári Az állampolgári A polgári jogok és a lakóhely Részvétel a település/lakóhely A lakóhelyhez, hazához, az Európai kompetenciák kompetenciák szerinti ország alkotmányának életében, valamint a nemzeti unióhoz és általában véve átfogóbbak, mint a és kormánya működésének az és európai szintű Európához és a világhoz (a világ személyköziek, mivel ismerete. döntéshozásban; adott részéhez) való tartozás érzése. társadalmi szinten A helyi, regionális, nemzeti, választásokon való szavazás. Hajlandóság a különböző szinteken működnek. Azoknak a európai és nemzetközi szintű A szolidaritás kifejezése a folyó demokratikus döntéshozásban kompetenciáknak a szakpolitikák kidolgozásának helyi, illetve a tágabb való részvételre. halmazaként tudhatók folyamatában részt vevő közösséget érintő problémák Érdeklődés az önkéntes állampolgári be, amelyek az egyén intézmények szerepének és megoldása iránti érdeklődés szerepvállalás iránt, a társadalmi 34

számára lehetővé teszik feladatainak ismerete (az EU kinyilvánítása és a sokszínűség és a társadalmi kohézió az állampolgári politikai és gazdasági szerepét problémamegoldásban való támogatása. szerepvállalást. is beleértve). részvétel révén. A mások által vallott értékeknek és A helyi és nemzeti szintű A közintézményekkel való mások magánéletének a tiszteletben kormányzat kulcsszereplőinek, hatékony érintkezés. tartása, adott esetben fellépés a a politikai pártoknak és az Az EU által kínált lehetőségek társadalomellenes viselkedéssel általuk hangoztatott politikai kihasználása. szemben. nézeteknek az ismerete. Az országban beszélt nyelv Az emberi jogok és az egyenlőség A demokrácia és az használatához szükséges elfogadása, mint az európai modern állampolgárság fogalmainak és készségek. demokratikus társadalmakban az azokról szóló nemzetközi megjelenő szolidaritás és felelősség nyilatkozatoknak (köztük az alapja, a férfiak és a nők közötti Európai Unió alapjogi egyenlőség elfogadása. chartájának és a A különböző vallási és etnikai Szerződéseknek) az ismerete. csoportok értékrendjei közötti A nemzeti, az európai és a különbségek tiszteletben tartása és világtörténelmet befolyásoló megértése. legfontosabb események, A tömegtájékoztatásból származó áramlatok és változást kiváltó információk kritikus szemlélete. szereplők, valamint Európa és szomszédjai jelenlegi 35

helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban. 7. Vállalkozói A vállalkozói A rendelkezésre álló lehetőségek A tervezés, szervezés, elemzés, Kezdeményezőkészség. kompetencia kompetenciának egy ismerete és az egyén személyes, kommunikáció, cselekvés, Pozitív viszonyulás a aktív és egy passzív szakmai és/vagy üzleti eredményekről való beszámolás, változáshoz és az újításhoz. összetevője van: egyrészt tevékenységeihez illeszthető értékelés és dokumentáció készségei. Késztetés azoknak a a változás kiváltására lehetőségek felismerése. Projektek kidolgozásához és területeknek a keresésére, ahol való törekvés, másrészt a végrehajtásához szükséges készségek. az ember vállalkozói készségei külső tényezők által Az együttműködésre épülő, rugalmas teljes skáláját kamatoztathatja kiváltott újítások csapatmunka. például otthon, a munkahelyen üdvözlésének és A személyes erősségek és gyengeségek és a helyi közösségben. támogatásának a felismerése. képessége. A vállalkozói Az események elébe menő cselekvés és kompetencia része a a változásokra való pozitív reagálás. változáshoz való pozitív A kockázatok felmérése és kellő viszonyulás, az egyén időpontban és módon történő vállalása. saját (pozitív és negatív) 36

cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság. 8. Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények Az emberiség történelméről A különböző Nyitottság a kulturális kifejezés és érzések különféle tanúskodó jelentős kulturális kifejezésmódokon keresztül sokfélesége iránt. módon (többek között alkotások alapszintű ismerete, történő művészi önkifejezés a Hajlandóság az esztétikai érzék zene, tánc, irodalom, beleértve a populáris kultúrát is. saját tehetségnek megfelelően. fejlesztésére a művészi önkifejezés szobrászat és festészet) A nemzeti és európai kulturális A kultúra tág értelmezésén és a kulturális élet iránti folyamatos történő kreatív örökség és ezek világban alapuló műalkotások és érdeklődés révén. kifejezésének elfoglalt helyének az ismerete. előadások értékelése és A diverzitás tiszteletével párosuló fontosságát foglalja Az európai kulturális és nyelvi élvezete. erős identitástudat. magában. 22 sokszínűség tudatosítása. A saját egyéni kreatív és A közízlés alakulásának és az kifejezési szempontok és esztétikai tényezők mindennapi megnyilatkozások másokéhoz életben betöltött fontosságának való viszonyítása. a felismerése. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. 37

Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyarország közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. 39