Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Mintavételi kör: Népesség: Módszertan: Terepmunka: a 28 tagú Unió (27 624 európai polgár) 15 éves vagy a feletti európai polgárok Személyes interjú (CAPI) 2013. június 7 23., TNS Opinion BEVEZETÉS... 2 A. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK... 13 B. MELY SZEREPLŐ TUD A LEGHATÉKONYABBAN FELLÉPNI A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEIVEL SZEMBEN?... 16 C. KIEMELT SZAKPOLITIKÁK VÁLSÁG IDEJÉN... 19 D. AZ EURÓ SZEREPE... 22 E. MILYEN LESZ AZ EURÓÖVEZET 2025-BEN?... 25 F. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE... 28 G. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PRIORITÁSAI... 31 H. A BANKRENDSZER ÁTFOGÓ REFORMJA... 34 I. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS... 37 J. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-IG ELŐRETEKINTVE... 40 1

JOGI NYILATKOZAT Horvátország 2013. július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal e felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kismértékben módosítva tettük fel annak érdekében, hogy az eredmények megfelelően beilleszthetők legyenek ebbe az Eurobarométer felmérésbe. BEVEZETÉS Ez az Európai Parlament által készíttetett Eurobarométer felmérés azt kívánja felmérni, hogy egy évvel a 2014. évi európai választásokat megelőzően miként vélekednek az európai polgárok a gazdasági és a társadalmi helyzetről, valamint a költségvetés és a banki szolgáltatások területén zajló reformokról. Ez az ismertető az Európai Parlament által készíttetett, Egy évvel a 2014-es európai választások előtt című Eurobarométer felmérés második része. Első (az intézményi vonatkozásokról szóló) részét 2013. szeptember 5-én tettük közzé. A felmérést a TNS Opinion készítette 2013. június 7. és 23. között, az Unió 28 uniós országában, 27 624 polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket a 27 tagú Unióra vonatkozó tendenciák formájában, vagy az új kérdések esetében a 28 tagú Unió viszonylatában mutatjuk be. A november közepére várható harmadik rész (az úgynevezett Parlaméter ) az eddigi évekhez hasonlóan azt vizsgálja majd, hogyan ítélik meg az európai polgárok az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament e felmérése kiegészült néhány olyan kérdéssel, amelyeket az Európai Bizottság által közzétett standard Eurobarométer felmérés (EB79.3) keretében már közzétettek. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy mint minden ilyen jellegű felmérés esetében, az európai átlagot oly módon súlyoztuk, hogy a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot tesz ki ebben az átlagban. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az Európai Unió összesített átlagában az euróövezethez tartozó tagállamok 64%-ot, az euróövezeten kívüliek pedig 36%-ot tesznek ki. A felmérést meghatározó európai környezet Ugyanúgy, mint az elmúlt 6 évben, a mostani Eurobarométert meghatározó európai környezetet is mindenekelőtt a monetáris, pénzügyi, gazdasági és szociális válság hatásai jellemzik. A felmérést megelőző hetekben vagy a felmérés idején történt egyes események valószínűleg hatást gyakoroltak a megkérdezettek válaszaira. Az Eurostat például júniusban kedvezőtlen statisztikákat tett közzé a munkanélküliség és a GDP alakulásáról az Európai Unióban és a tagállamokban, a Világbank pedig lefelé korrigálta a 2013-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzéseit. 2

Ráadásul ugyanebben az időszakban több uniós országban is zajos események és politikai változások jellemezték a politikai helyzetet: elnökválasztás és kormányváltás volt Olaszországban, sor került az első európai választásokra Horvátországban, illetve regionális vagy helyi választások zajlottak Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Lettországban és Olaszországban. Ezenkívül tüntetések voltak többek között Bulgáriában és Görögországban, a Cseh Köztársaságnak pedig új miniszterelnöke lett. Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy a felmérésre még azt megelőzően került sor, hogy a közvélemény értesült volna az Unió egyes tagállamaiban tapasztalható felgyorsuló eseményekről. A tendenciák időbeli alakulása Az idő előrehaladtával az egyes felmérések között egyre nyilvánvalóbb tendenciákat figyelhettünk meg. Az euróövezeten belüli és az azon kívüli térség eredményeinek vizsgálata például azt mutatja, hogy az Unión belül egyes témákkal kapcsolatban nagyon nagyok a nézeteltérések. Így például 14 százalékpontos különbség tapasztalható azzal a kérdéssel kapcsolatban, amely arra keresi a választ, hogy a válsággal való megbirkózás érdekében a tagállamok között összehangolt intézkedéseket célszerű-e alkalmazni (euróövezetben: 55%, euróövezeten kívül: 41%) vagy éppen ellenkezőleg, inkább egyedi intézkedéseket (euróövezetben: 36%, euróövezeten kívül: 49%). Néhány szociodemográfiai jelenséget is ki kell emelni: A fiatalok, a vezető beosztásúak és a diákok azok, akik a leginkább támogatják a tagállamok válsággal szembeni fellépéseinek összehangolását. Több férfi mint nő véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság negatív hatásait. A válság vonatkozásában továbbra is a mindennapi élettel kapcsolatos témák és a társadalmi kérdések a kiemeltek, elsősorban a nők körében. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő csoportok vélik a legkevésbé úgy, hogy az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez vagy megvédje őket a negatív hatásoktól. Végül megállapíthatjuk, hogy öt évvel a Lehman Brothers bukását követően még mindig igen jelentős különbségek tapasztalhatók a válság által a leginkább sújtott egyes tagállamok és a többi ország állampolgárai által adott válaszok között. Megj.: Néhány kérdéshez részletes szociodemográfiai elemzést mellékeltünk, valamint az euróövezeti és az azon kívüli tagállamok közötti különbségek is fel vannak tüntetve. 3

Főbb tanulságok A válsággal való megbirkózás céljából az európai polgárok nagy többsége továbbra is a tagállamok közötti együttműködést preferálja a különálló intézkedésekkel szemben, annak ellenére, hogy ez utóbbi támogatottsága egyre nő. Minden ötödik európai úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb szereplő arra, hogy hatékonyan fellépjen a gazdasági és pénzügyi válság hatásai ellen. Körülbelül ugyanennyien a nemzeti kormányt tartják a legalkalmasabbnak erre a feladatra. Az európaiak háromnegyede azon a véleményen van, hogy a foglalkoztatással és a munkanélküliség elleni küzdelemmel kellene a legkiemeltebben foglalkozni. Nagyon kevesen érzik úgy, hogy az euró mérsékelte volna a válság hatásait, azonban a gazdasági és szociális válság ellenére is növekszik az ezzel egyetértők száma. A tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) kitevő uniós költségvetés az európai polgárok kétötöde szerint megfelelő, egyötöde szerint egy kicsit magas, egytizede szerint pedig túl magas. Ami az Európai Unió költségvetéséből kiemelten finanszírozandó területeket illeti, az európai polgárok szerint az első helyen a foglalkoztatás és a szociális ügyek állnak, ezeket pedig a gazdasági növekedés, illetve az oktatás és a képzés követik. A bankunióról szóló viták közepette a válaszadók többsége jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek az ügyben. 2025-ig előretekintve az európaiak közel fele véli úgy, hogy az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az Európai Unió vagy a nemzeti kormányok alkalmasabbak-e a globalizáció negatív hatásai elleni hatékony védelemre. A válaszadók szerint Európa gazdasági teljesítményét a következő kezdeményezések lendítenék fel a leginkább: a szakképzés és az oktatás fejlesztése, a költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése, valamint a vállalkozásalapítás megkönnyítése. Az európai polgárok közel háromnegyede szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, jelentős mértékben megelőzve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót. 4

Eredmények 1. A válsággal szembeni reakciók Közös vagy egyéni fellépés? Az európaiak 2012 márciusához képest ugyan kissé alacsonyabb számban, de továbbra is a tagállamok közötti koordinációt preferálják a különálló intézkedésekkel szemben a válsággal való megbirkózás céljából. Így minden második európai polgár (50%, -5) úgy véli, hogy jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha országa a többi uniós országgal együttműködve hozna intézkedéseket, míg 41%-uk (+3) akkor érezné magát jobban védve, ha országa egyénileg hozna intézkedéseket. o A tagállamok összehangolt intézkedései tekintetében 14 százalékpontos különbség figyelhető meg az euróövezethez tartozó tagállamok (55%) és az azon kívüli országok (41%) között. o Országos bontásban megfigyelhető, hogy Észtországban (71%, +9), Németországban (66%,-1), Máltán (66%,-1) és Finnországban (66%, -3) a válaszadók inkább az összehangolt intézkedéseket preferálják, míg az Egyesült Királyságban (61%,-1), Cipruson (53%, +4), Magyarországon (48%, +6) és Csehországban (48%, - 4) az állampolgárok inkább a különálló intézkedéseket tekintik a válsággal való megbirkózás hatékonyabb módjának. o Szociodemográfiai szempontból a következőket figyelhetjük meg: Több férfi (52%) mint nő (49%) részesíti előnyben az összehangolt intézkedéseket. A tagállamok közötti koordinációt a vezető beosztásúak (61%) és a diákok (58%), az egyéni intézkedéseket pedig a munkanélküliek (46%) és a munkások (44%) támogatják a leginkább. 2. Mely szereplő tud a leghatékonyabban fellépni a válság következményeivel szemben? Az európai polgárok véleménye szerint a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel szemben az Európai Unió (22%) és a nemzeti kormányok (21%) tudnak a leghatékonyabban fellépni. Szociodemográfiai szempontból megállapítható, hogy a legnagyobb számban a fiatalok (25%) tartják az Uniót a válsággal való megbirkózásra legalkalmasabb szereplőnek. 5

3. Kiemelt szakpolitikák válság idején Arra a kérdésre, hogy a válsággal összefüggésben mely szakpolitikákkal kell kiemelten foglalkozni, az európai polgárok döntő többsége (74%-a, 2012 júniusához képest +2) a foglalkoztatást és a munkanélküliség leküzdését jelölte meg, e mögött messze elmaradva pedig a növekedés újraindítása (35%, =) és a vásárlóerő és az infláció elleni küzdelem (34%, -1) szerepelt. Meg kell jegyezni, hogy a tavalyi évhez képest csökkent azon válaszadók aránya, akik a tagállamok államadósságának csökkentését jelölték meg (32%, -5). Emelkedett ugyanakkor a mindennapi életet érintő problémákkal, például a nyugdíjakkal (31%, +3) és a lakhatással (21%, +3) kapcsolatos válaszok aránya. 4. Az euró szerepe Habár egyre kevesebben, mégis a többség (51%, -3) véli úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság negatív hatásait, ugyanakkor emelkedik azok száma, akik szerint igen (38%, +4). o A tagállamok szintjére bontva megállapítható, hogy Lengyelországban (42%, +15), Németországban (41%, +13) és Észtországban (40%, +12) emelkedett a leginkább azok aránya, akik szerint az euró mérsékelte a válság hatásait. Ezzel szemben Hollandiában (26%, -7), Spanyolországban (27%, -5) és Görögországban (37%, -3) tapasztalható a legjelentősebb csökkenés e tekintetben. o Szociodemográfiai tekintetben: - Több férfi (41%) mint nő (35%) véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság hatásait. A vezető beosztásúak (43%), a munkavállalók (41%) és a diákok (41%) között is elterjedtebb ez a nézet. - Ezzel szemben a munkanélküliek (55%) és a háztartásbeliek (53%) körében vélik a legtöbben úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság hatásait. Megjegyzendő, hogy a vidéken élők körében (55%) inkább elterjedt ez a nézet, mint a kis és közepes méretű városok (50%) vagy a nagyvárosok (48%) lakosai között. 5. Milyen lesz az euróövezet 2025-ben? Van jövője az eurónak a jelenlegi euróövezeten kívül? Annak érdekében, hogy felmérjük, hogyan vélekednek erről az euróövezeten kívül élők, megkérdeztük tőlük, hogy szerintük országuk 2025-re be fogja-e vezetni a közös pénznemet. A válaszadók nagy része úgy véli, hogy 2025-ben már euróval fizethet országában. Ezt a nézetet az alábbi hét, euróövezeten kívüli tagállam osztja 6

leginkább: Lettország (90%), Horvátország (79%), Litvánia (75%), Románia (67%), Lengyelország (60%), Magyarország (55%) és Bulgária (52%). Ezzel szemben az Egyesült Királyság válaszadóinak 71%-a, Svédországénak pedig 62%-a az ellenkező véleményen van. Két országban holtverseny alakult ki a kérdésre adott válaszok tekintetében: Dániában 49% válaszolt igennel és ugyanennyi nemmel, Csehországban pedig 47% igennel és ugyanennyi nemmel. 6. Az Európai Unió költségvetése A felmérésre a három európai intézmény közötti, a 2014 2020-as költségvetéssel kapcsolatos politikai megállapodás megkötése előtti napokban került sor. A megállapodást 2013. június 27-én sikerült elérni, hónapokon át tartó kemény tárgyalásokat és az intézmények közötti és azokon belüli számos vitát követően. A válaszadókat először tájékoztatták arról, hogy az Európai Unió költségvetése az összes tagállam bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) tesz ki. Ezután e százalékarányról kérdezték őket. Az európaiak közel kétötöde (39%) úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt százalékarány megfelelő. o Országos bontásban megállapítható, hogy leginkább Dániában (59%), Csehországban (56%) és Ausztriában (56%) vélekednek úgy, hogy ez a GDP 1%-át kitevő arány megfelelő. Ezt a nézetet a legkevésbé a spanyol (23%), francia (26%) és ciprusi (28%) válaszadók osztják. o Az euróövezet (36%) és az azon kívüli térség (45%) között kilenc százalékpontnyi a különbség. o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy több férfi (42%) mint nő (37%) gondolja úgy, hogy az Unió költségvetése megfelelő. A munkavállalók (49%) és a vezető beosztásúak (47%) szintén inkább megfelelőnek tartják, a háztartásbelik (29%) és a munkanélküliek (32%) azonban kevésbé. A válaszadók 22%-a úgy vélekedik, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt összeg túl alacsony. o Tagállami bontásban Franciaországban (39%), Luxembourgban (37%) és Cipruson (31%) vélik úgy a legtöbben, hogy a költségvetés túl alacsony. Ezzel szemben Bulgáriában csupán 13%, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Hollandiában pedig 14-14% osztja ezt a nézetet. 7

o Az euróövezet (25%) és az azon kívüli térség (17%) között nyolc százalékpontnyi a különbség. o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva ismételten megállapítható, hogy több férfi (25%) mint nő (19%) gondolja úgy, hogy az Unió költségvetése túl alacsony. A diákok (26%) és a vezető beosztásúak (25%) szintén inkább alacsonynak tartják, a nyugdíjasok és a háztartásbelik (19-19%), valamint a munkavállalók (21%) azonban az ellenkező véleményen vannak. A válaszadók 13%-a úgy vélekedik, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt összeg túl magas. o Tagállami bontásban vizsgálva megállapítható, hogy ezt a nézetet a legtöbben az Egyesült Királyságban (22%), Belgiumban (19%) és Hollandiában (19%) osztják. Ezzel szemben az ilyen válaszok aránya Észtországban (4%), Litvániában (5%), Máltán és Lettországban (6-6%) a legalacsonyabb. o Az euróövezet (12%) és az azon kívüli térség (14%) között két százalékpontnyi a különbség. A számadatokat összehasonlítva megállapítható, hogy az Egyesült Királyság, Ausztria és Hollandia kivételével valamennyi tagállamban úgy vélik, hogy a költségvetés túl alacsony. Az európaiak 26%-a a nem tudom választ adta. o Tagállami bontásban a legtöbben Máltán (47%), Bulgáriában (47%) és Spanyolországban (39%) adták a nem tudom választ, Belgiumban (9%), Dániában (12%) és Svédországban (14%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezet (27%) és az azon kívüli térség (24%) között három százalékpontnyi a különbség. 7. Az Európai Unió költségvetésének prioritásai Az Európai Unió költségvetésének a GDP-hez viszonyított arányáról feltett kérdések után a válaszadókat arról kérdezték, hogy e költségvetésből milyen területeket kellene kiemelten finanszírozni. A jelenlegi gazdasági és társadalmi válság idején nem meglepő, hogy a következőket sorolták fel: szociális ügyek és foglalkoztatás (50%) gazdasági növekedés (48%) oktatás és képzés (43%) közegészségügy (41%). 8

A szociális ügyeket és a foglalkoztatottságot a spanyolok 75%-a, a portugálok 73%-a, a szlovákok 71%-a és a finnek 70%-a jelölte meg válaszként. o Az euróövezet (53%) és az azon kívüli térség (43%) között tíz százalékpontnyi a különbség. A gazdasági növekedést Cipruson (78%), Görögországban (69%), Bulgáriában és Magyarországon (64-64%) említették a legtöbben. o Az euróövezet (49%) és az azon kívüli térség (47%) között csupán két százalékpontnyi különbség figyelhető meg. Az oktatást és a képzést a leggyakrabban Németországban (59%), Spanyolországban (57%), Cipruson, Luxemburgban és Hollandiában (56-56%) említették. o Ezzel kapcsolatban az euróövezet (48%) és az azon kívüli térség (36%) között tizenkét százalékpontnyi különbség figyelhető meg. 8. A bankrendszer átfogó reformja Az Európai Parlament több mint egy éve számtalan alkalommal szorgalmazta egy uniós szintű bankunió létrehozását. A felmérést követően pár nappal, 2013. június 26 27-én összeült ECOFIN Tanács általános megközelítést fogadott el a kérdésben. 2013. szeptember 12-én az Európai Parlament végleges beleegyezését adta egy európai bankfelügyeleti mechanizmus kialakításához, melynek célja, hogy megelőzze a jövőbeli zavarokat az Unió bankszektorában, és amely jelentős lépésnek tekinthető a jövőbeli európai bankunió irányába. A válaszadók többsége a felvetett kérdéskörök mindegyike esetén jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek. Jelentős, az egyes felvetett kérdésköröktől függően 11 és 18 százalékpont közötti a különbség azonban az euróövezeti és az azon kívüli országok között. A bankok felügyelete és ellenőrzése: 54% szerint európai szinten hatékonyabb A legtöbben Hollandiában (72%), Németországban (70%), Lettországban (65%) és Szlovéniában (65%) vélik úgy, hogy európai szintű intézkedéseket kell hozni ezen a téren. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (32%), Romániában (35%) és Máltán (44%) osztják ezt a nézetet. A bankároknak fizetett bónuszok szabályozása és maximálása: 54% szerint európai szinten hatékonyabb Ugyanazok az országok állnak a lista elején és végén, mint az előző kérdésnél: Hollandiában (69%), Németországban (68%) és Lettországban (64%) vélik a legtöbben úgy, hogy az európai szintű fellépés hatékonyabb, ezzel szemben az Egyesült Királyságban (34%), Máltán (39%) és Romániában (46%) a legkevesebben. 9

Az állampolgári bankbetétek garantálása: 47% szerint európai szinten hatékonyabb (45% szerint pedig nemzeti szinten hatékonyabb) A legtöbben Lettországban (65%), Litvániában (61%) és Szlovéniában (57%) támogatják bankbetéteik európai szintű garantálását. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (29%), Finnországban (31%) és Máltán (36%) preferálják ezt a megközelítést. A nehéz helyzetbe került bankok támogatása: 57% szerint európai szinten hatékonyabb Ebben a kérdésben a három balti állam (Lettország (72%), Észtország (70%) és Litvánia (69%)), valamint Szlovénia (69%) támogatja leginkább az európai szintű fellépést. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (36%), Romániában (49%) és Ausztriában (51%) osztják ezt a véleményt. Jelentős különbségek tapasztalhatók az euróövezeti és az azon kívüli országok között: az előbbiek nagyobb számban vélekednek úgy, hogy ezeket az intézkedéseket európai szinten hatékonyabban lehetne kezelni. Az euróövezeten kívüli tagállamok válaszadói szerint azonban a négy intézkedésből három esetében nemzeti szintű megvalósítás lenne a kívánatos. 9. Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés Az európai polgárokat arról is megkérdezték, véleményük szerint mi lenne az a három kezdeményezés, amellyel a leginkább lehetne javítani Európa gazdasági teljesítményét. A következő válaszokat adták: A szakképzés és az oktatás javítása (47%) o Nemzeti bontásban vizsgálva ezt a kezdeményezést Cipruson (66%), Németországban (64%) és Luxemburgban (59%) jelölték meg a legtöbben, Litvániában (34%), Olaszországban és Szlovéniában (35-35%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezet (49%) és az azon kívüli térség (43%) között hat százalékpontnyi a különbség. A költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése (32%) o Nemzeti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy ezt a kezdeményezést Cipruson (53%), Görögországban (44%), valamint Máltán, Franciaországban, Csehországban és Finnországban (41-41%) választották a legtöbben. Bulgáriában (16%), Észtországban (17%), valamint Lengyelországban és Romániában (20-20%) volt a legkevésbé népszerű. 10

o Az euróövezet (33%) és az azon kívüli térség (30%) között három százalékpontnyi a különbség. A vállalkozásalapítás megkönnyítése (32%) o Nemzeti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozásalapítás megkönnyítését Litvániában (47%), Spanyolországban (45%), valamint Bulgáriában és Franciaországban (44-44%) jelölték meg a leggyakrabban. Ez a válasz Szlovéniában (15%), Hollandiában (18%) és Szlovákiában (20%) volt a legkevésbé népszerű. o Az euróövezet (34%) és az azon kívüli térség (29%) között öt százalékpontnyi a különbség. 10. Az európaiak és a globalizáció 2025-ig előretekintve E nagyszabású felmérés keretében több kérdés foglalkozott azzal, hogyan látják az európai polgárok saját jövőjüket, illetve az Európai Unió jövőjét. E kérdések közül néhányat beépítettek a szeptember 5-én közzétett első, intézményekre vonatkozó részbe. E második, gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozó részben a globalizáció témájáról szóló kérdések szerepelnek. 2025-ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez? Az európaiak közel fele (49%) úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb. Ezt a választ a nemzeti kormányok (43%) és a magánvállalkozások (30%) követik. o Nemzeti bontásban megállapítható, hogy a legtöbben Romániában (68%), Belgiumban (66%) és Máltán (65%) jelölték meg az Európai Uniót, a legkevesebben pedig az Egyesült Királyságban (33%), Lettországban (40%) és Szlovéniában (40%). o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy azon válaszadók között, akik szerint az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez, több a férfi (52%), mint a nő (46%); több a diák (57%) és a vezető beosztású (55%), mint a nyugdíjas (46%), a munkanélküli (43%) és a háztartásbeli nő (43%). Továbbra is 2025-ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy megvédje az európaiakat a globalizáció negatív hatásaitól? Erre a feladatra az európai polgárok az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat egyforma arányban látják alkalmasnak (49-49%). Ezeket a nem kormányzati szervezetek (19%) és a magánvállalkozások (18%) követik. 11

Azon válaszadók között, akik az Európai Uniót adták meg válaszként, az alábbi megoszlást lehet megfigyelni: o Nemzeti bontásban vizsgálva Belgiumban (67%), Máltán (64%), valamint Luxemburgban, Dániában és Romániában (62-62%) jelölték meg válaszként a legtöbben az Európai Uniót, az Egyesült Királyságban (34%), Lettországban (37%) és Spanyolországban (38%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezeten kívüli országokban 2025-ig előretekintve a nemzeti kormányokat tartják a legalkalmasabbnak arra, hogy megvédjék a polgárokat a globalizáció negatív hatásaitól (53%, szemben az Európai Uniót preferálók 47%-ával). Az euróövezetben ez éppen fordítva van (46% a 49%-kal szemben). o Szociodemográfiai szempontból a már megszokott különbségek figyelhetők meg: több férfi (52%) mint nő (46%) adta válaszként az Európai Uniót; a vezető beosztásúak (56%), a munkavállalók (54%) és a diákok (54%) közül többen adták válaszként az Európai Uniót mint munkanélküliek (42%) és háztartásbeliek (43%) közül. Mely ország vagy régió lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben? A felmérés keretében hasznosnak bizonyult azt is megvizsgálni, hogyan vélekednek az európaiak 2025 gazdasági erőviszonyairól. Az európai polgárok közel háromnegyede (73%) szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, megelőzve az Egyesült Államokat (51%) és az Európai Uniót (24%). Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy +32 2 284 24 85 EPEurobarometer@europarl.europa.eu 12

A. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK 1) Európai átlag 13

2) Eredmények nemzeti bontásban 14

3) A nemzeti eredmények alakulása 15

B. MELY SZEREPLŐ TUD A LEGHATÉKONYABBAN FELLÉPNI A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEIVEL SZEMBEN? 1) Európai átlag A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 16

2) Eredmények nemzeti bontásban A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 17

3) A nemzeti eredmények alakulása A 2013. májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 18

C. KIEMELT SZAKPOLITIKÁK VÁLSÁG IDEJÉN 1) Európai átlag 19

D. AZ EURÓ SZEREPE 1) Európai átlag 22

E. MILYEN LESZ AZ EURÓÖVEZET 2025-BEN? *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 25

1) Eredmények nemzeti bontásban *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 26

2) A nemzeti eredmények alakulása *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 27

F. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE 1) Európai átlag 28

G. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PRIORITÁSAI 1) Európai átlag 31

H. A BANKRENDSZER ÁTFOGÓ REFORMJA 1) Európai átlag 34

I. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS 1) Európai átlag 37

J. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-IG ELŐRETEKINTVE 1. A legalkalmasabb szereplők arra, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassák az emberekhez 1) Európai átlag 40

2. A legalkalmasabb szereplők arra, hogy megvédjék az embereket a globalizáció negatív hatásaitól 1) Európai átlag 43

3. A legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben 1) Európai átlag 46