Véleménymegosztó szubkultúra: emo! Jelige: SZTARCSI
Tartalom A témaválasztás, a dolgozat célja... 3 Mit nevezünk szubkultúrának, és mit kell tudni róla?... 3 Szubkultúrába kerülés útjai.. 6 Sajátos szubkultúrák.....6 A manapság egyre jobban terjedő, véleménymegosztó, szubkultúra: az emo!... 8 Az emo történeti áttekintése, zenei hullámai... 8 Az emo kultúra Magyarországon... 9 Az emo, mint divat..... 10 Az emo írásmód..11 Kik azok a poserek? 12 Az emót elutasítók véleménye, azaz mit mondanak az "antik"?....13 A probléma vizsgálata, hipotézisek... 14 A vizsgált minta... 15 A kutatás választott módszerei... 16 Az eredmények bemutatása... 17 Mit mondanak a stílus követői? G története.... 22 Konklúziók és a hipotézisek elemzése... 24 Összegzés... 26 Bibliográfia... 27 2
A témaválasztás, a dolgozat célja A dolgozat témájául napjaink sajátos szubkultúráit, ezen belül az emót választottam. Célom, hogy dolgozatomban bemutassam, hogy mit tart a tudomány szubkultúrának, ezek közül melyek a legjellemzőbbek. Foglalkozom az egyre jobban terjedő emóval, annak jelentésével, történetével, magyarországi megjelenésével, és divattá válásával. Lakókörnyezetemben, Tapolcán 13-18 éves fiatalok körében végzett vizsgálattal szerzett ismeretek birtokában szeretnék eloszlatni, vagy éppen megerősíteni minél többet az ezzel a témával kapcsolatban keringő vélekedések, tévhitek közül. Tanulmányaiból merítve és tapasztalatom szerint is mondhatom, hogy az emberek hajlamosak arra, hogy a sztereotípiákat megerősítő, és nem az azokat cáfoló bizonyítékokat keressenek egy - egy probléma megítélésében. Interakcióik során ezen általánosító véleménnyel egyező információt fogják kiválasztani, amikor kapcsolatba kerülnek az előítéleteket viselő személyekkel. Még ha olyan információkhoz jutnak is, amelyek nyilvánvalóan nem felelnek meg ezen általánosító véleményeknek, azok akkor is változatlanul fennmaradhatnak, mert hajlamosak megmagyarázni a meg nem egyezést, a hétköznapi szabályoktól való eltérést. Törekvésem szerint az emo jelenség körül kialakuló előítéletekkel kapcsolatban is szeretnék a dolgozat végén válaszokra találni. Mit nevezünk szubkultúrának, és mit kell tudni róla? Egy verőfényes napon, Nagy Sándor a Mediterránium meghódításának csúcsán, egy patakpartján békésen ülő férfihez lépett: Sándor vagyok, tehetek valamit érted? A férfi lassan kinyitotta a szemét, és csak ennyit mondott: Igen, kérlek, ne állj a rám vetülő fény útjába! Diogenész válasza egyértelműen jellemzi az ellenkultúrák állásfoglalását a mindenkori hatalomra vonatkoztatva: akadályozza az előre hatoló fényt. Ha Sándor nem mozdult volna Diogenészre eső fény útjából, a filozófus valószínűleg inkább elmozdult volna a hódító árnyékából, mintsem birokra kelt volna vele. Tehát az ellenkultúrák elsődleges célja nem a rombolás, egy külső hatalom gyeplőjének megszerzése, vagy hadviselés azok ellen, akik azt a kezükben tartják bár a történelem során előfordult, hogy ilyen jellegű törekvéseit is tapasztalhattuk. Az ellenkultúrák inkább főképp azt keresik, hogy hol, és milyen módon lehetséges élni egyéni alkotó akarattal, minél felszabadultabban a hatalom kényszerei alól. És mikor emberek az ilyen szabadságot elkötelezettséggel és erővel gyakorolják, szabaddá teszik 3
a fény útját, hogy a következő generációk sütkérezhessenek ragyogásában. (Goffman Ken 2004) A szubkultúra azonban megelégszik az ellenállás néhány szimbolikus formájával, vagy a stílust meghatározó tevékenységekkel (kitűzők, beszéd, nyelv, öltözködés, divat stb.). A gyermekkor és a felnőttkor közötti erőteljes átalakulási folyamatokat, biológiai és pszichoszociális kihívások tarkítják, amelyek fokozott adaptációra késztetik a fiatalokat. Sok esetben csak a problémákat látjuk, hiszen ebben a forrongó állapotban igen erős a változtatásra irányuló késztetés, az énhatárok feszegetése, a felnőttség viselkedési elemeinek próbálgatása. A fiatalok viselkedése pedig, korunk kultúrájának, társadalmi- gazdasági és társadalom- lélektani folyamatainak lenyomata. (Pikó 2005) Ahogyan a kultúra fogalmának meghatározásaiban is bővelkedik a tudomány, az ellenilletve a szubkultúrára vonatkozó megközelítéseknek is gazdag választéka áll rendelkezésünkre. Tanulmányaim szerint: a szubkultúrához tartozó kulcsszó a kirekesztettség, mely zömében jogi, vallási, nemi, etnikai vagy szexuális viszonyulás miatt jön létre. A szubkultúra tagjai szeretnének a többségi társadalomhoz tartozni, de ez utóbbi nem fogadja el őket. Tehát az el nem fogadás a többségi társadalmat jellemzi. Az ellenkultúra esetében pedig egy kisebbség tudatosan különíti el magát a társadalmi többségtől. Értékei, hagyományai ellen lázad, felkínál egy alternatív értékrendet, életmódot. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. A legegyszerűbb esetek a különböző anyanyelvű, különféle etnikumhoz tartozó, különböző vallású társadalmi csoportok szubkultúrái. A mai fejlett társadalmakban más elválasztó vonalak mentén is differenciálódhatnak kulturálisan a különböző csoportok: pl. életkor szerint (ifjúsági szubkultúrák), nemek szerint (női szubkultúrák), vagy a deviáns szubkultúrák (a bűnözők bizonyos csoportjai, kábítószer-fogyasztók, stb.). Az anómia és elidegenedés következménye a társadalomból való tényleges vagy szimbolikus kivonulás, hogy "a hasonló problémákkal találkozó, hasonlóképpen ezektől szabadulni igyekvő és egymással kölcsönös interakcióban álló fiatalok közös megoldást dolgoznak ki, mely szándékaiktól, motivációiktól és törekvéseiktől elválik." (Rácz (1989), hivatkozik Cohen, (1955). Szubkultúra: Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport kultúrája, mely eltér a többség kultúrájától. (Andorka, 1974 31. o.) "A kultúra egészének keretein belül, a szubkultúra sajátos életvitelt, ideológiát, viselkedési szabályt és normát jelent. A szubkultúra nincs teljes mértékben elszigetelve az 4
uralkodó kultúrától, így azok az értékek, szabályok és viselkedési formák, melyeket az uralkodó kultúra kialakított és tisztel ugyanúgy érvényesek rá. "A szubkultúrák azokat a jellegzetességeket fejezik ki, melyek a viselkedési formákat, öltözködést, ízlést, szórakozást, szabadidős tevékenységet, zenét, sportot meghatározzák." A szubkultúrát értékrendjének különbözősége határolja el a domináns és legitim kultúrától, melyet a szociológia gyakran nevez szülő- vagy anyakultúrának. "Az együttélés formája, kiváltképp az életstílus és a csoportok sorsa adják az alapot a szubkultúra kialakulásához, mely nem elszigetelődést jelent, hanem megelőlegezi a különbözőséget. A szubkultúrák azért keletkeznek, mert lehetetlen megteremteni ugyanazokat az életkörülményeket egy társadalom minden tagja számára." (Takács, 2002. 160., 162.o.) "A szubkultúra - Matza szerint - bizonyos "élvezeti" értékeket testesít meg." Ezek az ún. domináns kultúrából sem hiányoznak, csak ott rejtettek, háttérben maradnak. A szubkultúra ezeknek az értékeknek a karikatúraszerű megjelenítését szolgálja." (Rácz, 1998. 57.o.) A legtöbb esetben nem is az az érdekes, amit egy-egy szubkulturális csoport tesz, hanem ahogyan teszi és amilyen szimbolikus jelentést tulajdonít a cselekedetnek. A szubkultúra fő terméke a csoport, illetve a résztvevők kollektív problémamegoldása. A folyamat nem feltétlenül a fiatalok problémáinak megoldását vagy feldolgozását jelenti, hanem sokszor csak az élményvilág publikus életre keltését A szubkultúrák nem helyezkednek szembe a globális rendszerrel, csak meghatározott értékek köré szerveződnek, amelyek kiváltképp fontosak a csoport tagjai számára, ám társadalmilag is elfogadottak. A szubkultúrák aktív törekvést képviselnek a kultúrában, az uralkodó kultúra ugyanis csak azt hajlandó elfogadni, ami már beépült a szociokultúrába. A szubkultúrák jelzik a hibát a rendszerben, jelzik az összhang megbomlását és beharangozzák a normák szimbolikus áthágását. (Rácz, 1998) A szubkultúra értelmezések két utat követnek. Az egyik a szembehelyezkedést, a valamivel szembeni többnyire a domináns középosztállyal szembeni lázadást emeli ki. A szubkultúra fő terméke a csoport, illetve a résztvevők kollektív problémamegoldása. A másik irányzat a szimbólumrendszer és a jelentéskészlet kialakulására helyezi a hangsúlyt, melyek a fiatalok másságának a hordozói. Ezen irányzat szerint a szubkultúra nem lázad valami ellen, hanem az eleve adott másságát fejezi ki. (Szabó, 1998. 72.o.) 5
A szubkultúrába kerülés útjai A szociális vákuum és fojtogató kontroll sokszor egyidejűleg van jelen a fiatalok életében. Úgy érzik, sorsukat nem tudják befolyásolni, irányítani, mert azokat mások (intézmények, társadalmi elvárások) szabják meg, ezért szabadságuk korlátozott. Ezt a fojtogató érzést sokszor úgy élik meg, hogy az államhoz, rendőrséghez, kötik, ami elől menekülnek a szubkultúrába. Ezt az érzést külsőségekben is láthatóvá teszik, viszont ez nem nevezhető megoldásnak. Ezekben a szférákban nincsenek meghatározott normák, a fiatalok magányosak. Lehetséges ok egy kirekesztettség-érzés a kortársaktól különbözőnek érzik magukat valamilyen sikertelenség miatt. Elsősorban iskolai normákkal, értékrenddel, teljesítményorientáltsággal kerülnek ellentétbe. Más esetekben egyszerűen kilépnek egy alternatív valóságba, ez inkább a majdnem 20 éves fiatalokra. Az intézményekből kikerülve egy szubkultúrába kerülnek, mely egyfajta önszocializáció. Egyszerre jellemzi az individualizáció és valahova tartozás: ezek tulajdonképpen ellentmondó érzések, melyek pszichológiai szempontból teljesen normálisan előforduló serdülőkori konfliktusok. Ezt a szubkultúra a következőképpen oldhatja meg: a két ellentétes irányú vágy egyidejű megélésének lehetőségét a hagyományos/konvencionális csoportból való kilépés biztosítja, mely az individualizáció igényére a válasz, valamint az átlagos kortárs csoporttól igencsak különböző csoporthoz való tartozás adja meg a valahova tartozás igényét. Az öltözködésnek, külsőségeknek is felettébb fontos a szerepe, mely egyben jelenti az individuációt, vagyis az önkifejezést és egyben a másságot, és a valahova tartozást is. (Rácz 1998) Sajátos szubkultúrák Minden szubkultúrának megvannak a maga sztárjai, szórakozóhelyei, öltözködési és életvezetési szokásai. Ezek nélkül mindössze csoportosulásról beszélhetünk. A zene fontos, jellemző dolog. 1. Egy bizonyos zenei stílus kifejez valamiféle életérzést, életstílust, amivel a rajongók legalábbis nagyrészük és legalábbis valamennyire azonosul. 2. A szórakozóhelyek zenei alapon különülnek el egymástól, tehát a bulizó fiatal akarvaakaratlanul is, hasonló ízlésűek közé kerül. 6
Az utcán és a szórakozóhelyen látható fiatalok különböző közösségeit próbáltam számba venni, az alábbi eredménnyel: alternatívok: alapvetően a művészeteket önmagáért szerető, minden meghatározható irányvonaltól magát filozófiai szempontból függetlennek valló, humán szempontból művelt réteg ál-alternatívok: kevésbé meghatározható jellemzőkkel rendelkező csoport, fő meghatározó elemük, hogy külsőségekben egyéni stílust követnek, de gondolkodásukra a divat és a trendek jobban hatnak, mint az eredetiség poszt-rockerek: a néhai rock nemzedék leszármazottai, főként munkáscsaládok lemorzsolódott tagjai, vidéken nőnek fel punkok: társadalmilag az előző réteghez hasonlatosak, de ők rendelkeznek az államtagadásának ideológiájával skinheadek: szélsőjobboldali eszmék csírájából kinőtt, a haza és a nemzet felsőbbrendűségében hívő militáns társaság, az előző rendszerben magát ideológiai okokból üldözöttnek hívő, a magyarság "életterének" elvesztését és annak visszaszerzésének szándékát valló gyökerekkel poszt-darkosok és poszt-depesmódosok: a nyolcvanas évek elejei rituálés techno-kultuszban felnőtt és azok köré csapódott kisebb mértékben művelt, gárda, akikre az előző pontban említettek súlyos behatásokat gyakorolnak (itt megemlítendő a jelentős informatikus és műszakis bázis, amely a számítógép által vezérelt zene eredetéből származtatható) ganxstások: (black power), amerikai fekete gettók mintájára a külső kerületek fiatal etnikum ill. fél-etnikum tagjainak identitástudatát megjelenítő gondolat-, eszme- és stílusirányzat HC, Acid Jazz, Drum and Base irányzatok: neoliberális, humán műveltségű, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező fiatalok rap, soul & funky: amerikanizálódott fehér fiatalok, kevésbé intellektuális, de sokszor vagyonos közegből aktuális fiú együttest imádó fanatikus lányok csoportja: ahogy a cím is mondja (társadalmilag inkább feljebb állnak). EMO-k: emocionális, túlérzékeny fiúk és lányok 7
A manapság egyre jobban terjedő, véleménymegosztó, szubkultúra: az emo! Mit is jelent a szó, emo? Az emo szó az angol emotional kifejezésből ered, ami érzelgősséget jelent. Általánosan úgy lehetne megfogalmazni, hogy ez egy stílus, melyhez erősen kötődnek különböző stílusjegyek, mint például az öltözködés, a hajviselet, a zenei ízlés, stb. Az emo képviselőinek lelki világát a különböző vélekedések általában nagyon érzékenynek tartják. Emiatt ezek az emberek nem a megszokott módon tekintenek a világra. Máshogy gondolkodnak az élet és halál fogalmakról is. Szokatlan és feltűnő öltözködésük és hajviseletük felhívja a figyelmet egyfajta lázadó magatartásra, de ez egyszerre segélykiáltás is, a velük való foglalkozásra felhívva az emberek figyelmét. Az emótudat kisajátította magának a lelki szenvedést és a személyiséget felőrlő spleent (világfájdalmat), erényként állítva be azt az önmagukat kereső tizenéves fiúk és lányok számára. Az emo fiatalok érzékenyebbek az átlagnál, többet sírnak, zárkózottak, verseket írnak, elmondásuk szerint az emberek nemtörődömsége ellen lázadnak. Origo.hu (2007) Index.hu (2007) Az emo történeti áttekintése, zenei hullámai Az első hullám (1985-1994) Az új műfaj jellemzői: A legelső zenekar hivatalosan a Rites of Spring, mert rájuk mondták először, hogy emocore, vagyis emotional (érzelmes) hardcore. Valószínűleg azért nevezték őket és más hasonló zenét játszó zenekarokat érzelmesnek mert a zenéjük jobban érthető és dallamosabb, mint korábbi zenekaroké. A közönség nem agresszív, a szövegek pedig érzelmes világot közvetítenek. Rövid időn belül az emo hangzása más együttesekre is hatással volt, úgymint a Moss Icon, a Nation of Ulysses, a Dag Nasty, a Soulside, a Shudder To Think, a Fire Party, a Marginal Man, a Gray Matter. Az emo kifejezést a Rites of Spring tagjai említették a Flipside Magazinnak adott 1985-ös interjújukban. 8
A második hullám(1994-2000) Ahogy ezek a zenekarok egyre népszerűbbé váltak a korai '90-es évek underground indie köreiben, számos új együttes jött létre. A Jimmy Eat World volt talán a legelső nagykiadós emo zenekar,de ők se jutottak be a mainstreambe. Az évtized végére az emo szó bekerült a mainstreambe. 1998 nyarán, a Teen People magazin az emot a legújabb menő zenei stílusnak titulálta, és a The Promise Ringet említette, mint olyan bandát, amit figyelni érdemes. A harmadik hullám(2000- ) Három alkotóelem kellett az emo újrafogalmazásához és mainstreambe jutásához. A hangzást a Jimmy Eat World hozta (mint nagykiadós zenekar, ők jutottak el a legtöbb hallgatóhoz), a szövegeket (ezúttal szirupos, romantikus ömlengéseket) a Dashboard Confessional, egy Chris Carrabba nevű fiú szólóprojektje, a népszerűséget pedig mind a kettő. Harmadik hullámos emo az Alkaline Trio, a Hot Water Music, valamint a Lifetime örökségét előszeretettel használó Long island-i zenekarok: a The Movielife, a Brand New, a Taking Back Sunday és a Thursday (wikipedia hu.) Az emo kultúra Magyarországon Magyarországra nem jutottak el az első-második hullámos underground stílus, csak ritka kivétellel. A harmadik hullámmal és az interneten keresztül jutott be Magyarországra 2005 körül. Gábor Kálmán ifjúságkutató szerint a kilencvenes években, hazánkban is felgyorsult a fiatalok korai önállósodása, legalábbis a pénzköltés és szabadidőtöltés tekintetében. A szülőkkel egy lakáson osztozó, de önálló életvitel ma tizenkét-tizenhárom éves korban elkezdődik, és elhúzódik a harmincas évekre. A korai önállósodás része az is, hogy az iskolai és a szülői tekintély meggyengülésével párhuzamosan fölerősödik a média befolyása a fiatalok értékválasztására. A felkészületlen életkorban rájuk zúduló fogyasztói kultúra szinte maga alá temeti és kihasználja őket. (Gábor, Szemerszki (2006)) A Tokio Hotel-hisztéria hozta át az Elbán az emot, amikor a hétköznapi magyar fiatalok is tudomást szerezhettek a dologról. A Tokio Hotel valami olyan az emonak, ami a 9
Fekete Pákó a popnak: olcsó vicc balkáni kiegészítőkkel, ahol az eredeti háttér teljesen a semmibe vész. ( saját adat: részlet egy tizenegyedikes gimnazista kérdőívéből) Tokio hotel http//people.com/ 1. kép Az emo, mint divat Az emo jelenségkörről írt különböző tanulmányokban a szerzők egyetértenek abban, hogy a 13-16 évesek körében ma az emo számít menőnek. Az emók túlnyomó többsége feltehetően csak a külsőségeket utánozza, míg egy ideologizáló kisebbség az öngyilkosságot és a homoszexualitást eszményíti. Úgy tűnik, a zeneipar és a média a mostani tinikben egy fogékony korcsoportot talált erre a kultúrára. Jelenleg a legsikeresebb magyar emo zenekarok: Anit Fitness Club és No, Thanx.. (Music Television (2008) A külsőségeiben és életérzésében egyaránt a tiniket megcélzó divat jellegzetes külső ismertetőjegyei között szerepel, az egyik legmeghatározóbb látvány a hajviselet. Ez néha extrém, teljesen egyedülálló hajkölteményeket foglal magába, sok esetben semmilyen szabályt nem követve. A frizura általában aszimmetrikus, sötét színű, fekete vagy sötétbarna, világosabb rózsaszín, vörös és a kék árnyalatú tincsekkel, néha felborotvált sávokkal. Az emo stílusú frizura elkészítéséhez tulajdonképpen nincs szükség semmilyen útmutatásra, a lényeg, hogy mindenki úgy csinálja, ahogy neki tetszik. A 2. kép végeredmény legyen extrém, kihívó, és minél szokatlanabb. 10
A cipő márkája általában Converse, de gyakori a Vans, a DC és az Etnies is. Sokan saját maguknak készítenek ruhát vagy a már meglévőt alakítják át saját ízlésükre. Lányoknál előfordul a rikító színű nagy mintás miniszoknya, illetve az ugyanilyen színű/mintájú harisnya. Az emo stílushoz, hozzátartoznak a kiegészítők is, mint a smink, a testékszerek, a táskák, kitűzők, kendők, karkötők, övek, sál, napszemüveg. Tari (2008) Kép: http//xxwendeexx.mindenkilapja.hu Az emo írásmód Az emókra jellemzőek a rövidítések és selypítő, nyávogó hanghordozás. De ezek a furcsaságok nem csak a beszédjükben fordul elő, hanem az írásukban is. Néhány példa: Pontozás: nagyon.sokszor.a.szóköz.helyett.pontot.raknak.ebben.az.a.zavaró.hogy.se.nagybetűt. se.vesszőt.se.mondatvégi.írásjelet.nem.raknak. Egybeírás: előfordulhogyazegészszövegetegybeírjákdeeztáltalábancsakrövidebbszövegeknélteszik Kisbetű-nagybetű váltakozás: SoKsZoR FORduL ElŐ A kisbetű nagy BeTű VálTaKoZás. AmI valljuk be elég idegesítő, LeGaLáBbIs NekEm. Emo jelek: Vannak kifejezetten emók által használt szmájlik és jelek. Ilyen például a <3, ami szívet jelenti, a ^^ ami egy nagyon mosolygó valamit jelöl, csakúgy, mint az XD, amit írnak ikszdének is. A három x jelentése No alkohol, No cigaretta, No drog. Emo szavak, kifejezések: - Luw, law: az angol "love" szóból keletkezett, valószínűleg így: love -> lav -> law (-> luw) - - Cíp, cípecke: bármily meglepő, ez egy magyar szóból keletkezett, mégpedig a "szép"-ből, valószínűleg így: szép -> cép -> cíp (-> cípecke) - Köccy, köcce, köffi: csak megköszön valamit. Keletkezése: köszi -> köci -> köcci -> köccy (köcce) -> köffi Cuppy, cuppa, puxy, puxa, puxx: megpuszil. 11
Emo nevek: Az emo nevek között gyakran előfordul valamilyen étel neve, de megtalálható benne az emo, az emogirl és a princess szó, de szinte minden második emo lány neve Amy vagy Emily. - x-ek a név előtt és után. - <3 vagy ^^ a név után. Emo nevek az intenetről: XXXxxxBettyBaBBaxxxXXX /?/_ŚxXx_MaSnIs_?_PiCi_//--- ŚxxXEmilyXxxŚ, ŚxxXemogirlXxx XxNocikaxX EMO girl xx i'm a mother f******princess Észrevettem, hogy ez a szmájli használat egyébként elég ragályos. Nemrég írtam egy üzenetet az édesanyámnak és a végére oda biggyesztettem egy mosolygó fejet: :) Az amúgy fiatalos édesanyámnak fogalma nem volt mi bajom van, mi az a kettős pont zárójel a mondanivalóm végén. Kik azok a poserek? A szótár szerint olyan, aki egy stílusirányzatot divatból követ, nem meggyőződésből, s azért, mert hisz benne, és ez az életformája. (www.nepszotar.com) Őket nevezik divat emóknak. Az interneten megfigyelhető, hogy a stílust követők mindegyike azt állítja ő az igazi emo, és rajta kívül mindenki más poser. Az emók elutasítják a posereket, lenézik őket. Néhány vélemény a kérdőívekből: Én személy szerint utálom a pózereket! Pl: Jajj de cutte kockás övcsid van, nekem is kell olyan!!!mert ettől azt hiszik, hogy kenik vágják az emo dolgokat.aztán vki leszólja hogy hülye emo,erre besértődik és másnap csilibili cuccokban pompázik Hát láccik azért h ki pózer és ki nem az a suliba is a 8.osok fele azzal piszkált h te emos vagy?? hagytam őket általába rájukse néztem aztán egyszer elegemlett és válaszolam nemvagyok emos nincs olyan emovagyok nemteccik nemkell rámnézni aztán 2csaj is azzal jött h te hülye emos mibajod van a világgal?? hát ahhoz képest most úgy egy hónappal később fekete fehér kockás emokra jellemző ruhákban járkálnak fufrutvágattak fekete körmeikvannak szal minden megvan ami egy emoban csak az életérzésük hiányzik vagyis nem igazi emok 12
Valószínűleg azért van ennyi pózer, mert most ez lett a divat ergo minden boltban emo cuccok vannak. De nyugi mindjárt kimegy a divatból, és akkor nyugodtan lehet hordani csőnacit anélkül hogy le pózereznének :) (Saját vizsgálati anyagok) Az emót elutasítók véleménye, azaz mit mondanak az antik? Magyar Anti- Emo Szövetség. Igen- igen létezik ilyen, sőt, hivatalos honlapjuk is van, ahol kezdésként ezt írják: Az oldalon nem lesz sok minden feltüntetve, csak apróságok, amiről a fórumon TI tudtok beszélgetni! Használjátok ki, mondjátok meg a magatokét!.. Nekünk nem azokkal az emós emberekkel van bajunk, akiket nem is ismerünk, hanem az egész stílussal, életfelfogással. És persze hogy vannak emósok, akik nem ilyenek. De a nagyrészük ilyen. Ennyi. És ne mondja senki, hogy nem bántottak minket az emósok. Nagyon sok stílusból másoltak, és akinek a stílusát ellopták, azt pont ugyanúgy emónak nézik, pedig semmi közük egymáshoz... (hc-sek, rockerek, punkok, stb) Szervezetünk célja az emósok elleni küzdelem! Ez a háború még várat magára, de mire eljön az idő, hogy örökre elpusztítsuk a Hello Kitty öves, jelvényes, tornacipős ferdehajú (nemritkán ferdehajlamú) egyéneket, készen kell állnunk! (Úgyhogy ha emo-s vagy és ezt olvasod, akkor kérlek, vágd fel az ereidet, abban úgy is jó vagy, hogy ne legyen olyan sok dolgunk, megértésedet köszönjük.) (http://www.antiemo.atw.hu/) 3. kép 13
A probléma vizsgálata, hipotézisek Kérdőíves és interjúmódszerrel végzett vizsgálatom célja az volt, hogy közelebbről is megismerkedjek az emo világával. Elsősorban arra kerestem a választ, hogy mi motiválja a fiatalokat arra, hogy vállalják az emo feltűnő külsőségeit, és az emósággal együtt járó szerepeket, valamint a környezetükben ezekkel kapcsolatban kialakuló előítéleteket. A motivációk, indokok mellett próbáltam választ kapni arra is, hogy mit szól a fiatalok közvetlen környezete, az iskolai, osztály közösség a nem éppen hétköznapi megjelenésükhöz. Az is felkeltette az érdeklődésemet, hogy a különböző társadalmi háttérből érkező fiatalok (város falu) között vannak- e az emóval kapcsolatos felfogásbeli különbségek, és találok-e érzékelhető eltérést a gimnáziumban illetve szakiskolába tanuló fiatalok között. Természetesen az osztályközösségek kikérdezése kapcsán azt is szerettem volna megtudni, hogy bizonyos értékekhez, például a tanuláshoz, a családhoz, barátokhoz való viszonyulásukban különböznek e kortársaiktól. Vizsgálataimat megelőzően a következő hipotéziseket vetettem fel: 1. Az osztályközösségek elfogadják az emo társaikat. 2. A vizsgált korosztály elfogadóbb a homoszexualitás iránt, mint a társadalom tobbsége. 3. Az emók megengedőbbek az autóagresszióval és az öngyilkossággal kapcsolatban 4. Az emo gondolatiságának és külsőségeinek inkább a városi fiatalok a követői 5. Az általános értékekkel való azonosulásokban az emo különbözik nem emo társaitól 14
A vizsgált minta Lakóhelyemen, a Veszprém megyei Tapolcán volt lehetőségem az érintett fiatalok csoportjait vizsgálni. Három önkormányzati iskolában, az osztályfőnökök segítségével sikerült a kérdőíveket eljuttatni az ott tanulókhoz, és kitöltetni. Iskola Osztály létszám(fő) Visszaérkezett Általános Iskola 7. 8. osztály 67 52 Kérdőív Szakképző Iskola 9. 10., illetve Technikus oszt. 119 86 Gimnázium. 9. 11. osztály 74 59 Összesen: 267 197 Fiú-leány arány A vizsgált minta arányai 47% 53% Fiúk Leányok 30% 26% Általános iskolás Szakiskolás+ technikus 44% Gimnazista 1. ábra 2.ábra A 267 kérdőívből 197 tartalmazott használható adatokat. Az adatok feldolgozásánál és egymással való összehasonlításánál elsősorban a százalékértékekkel dolgoztam 15
A kutatás választott módszerei Kutatásaimhoz (az értékválasztások elemzésénél) kvantitatív és (az interjúelemzéseknél) kvalitatív módszereket egyaránt hasznosítani kívánom. A kérdőívben egyszerű feleletválasztós és nyitott szöveges kérdések, valamint értékelő skálák szerepeltek. A kérdőívek kitöltésére 2010 márciusában az osztályfőnöki órákon került sor a jelenlétemben. A fiatalok általában 20 perc alatt töltötték ki. A hét osztályban a kitöltésekhez - az egyeztetések miatt - összesen 4 hétre volt szükség. Az adatokat táblázatokba gyűjtöttem, ahol lehetséges és az elemzés szempontjából szükséges volt, ott diagramokban is bemutatom. Az interjúm segítségével félig strukturált módszerrel történt az adatgyűjtés, amelynek során két nagy kérdéscsoport köré építettem fel a beszélgetést. az első az emóvá válás körülményeit firtató kérdések körét tartalmazza, a második a megjelenéssel kapcsolatos reakciókat, és a társadalmi megítélés kérdéseit boncolgatták. Interjúalanyomat, G-t az interneten keresgélve találtam. Szimpatikusnak tűnt, ezért felkerestem az általa megadott e-mail címen. Ő válaszként megadta az msn címét. Elmondtam neki, hogy milyen dolgozathoz, milyen témakörben keresem a válaszokat. Azt mondta szívesen válaszol, és elmeséli a történetét. 16
Az eredmények bemutatása Az egyik fontos cél az volt, hogy kiderüljön, hogy a vizsgált mintában hányan vallják magukat emónak. Ez akár a külső jegyekből is megfigyelhető lett volna, de az iskolai környezetben erre nem volt lehetőség, illetve az iskolában való megjelenés is jelentős mértékben függ az előírásoktól és a tanárok megfogalmazott, vagy hallgatólagosan meglévő elvárásaitól is. 3. ábra Az általános iskolások közel 10 %-a mondta magáról, hogy emo. A szakiskola első osztályában ez az arány csökkent, majd a 16 éves kor körül közelítette a 20 %-ot. A 10. osztályos szakiskolások és a 9. osztályos gimnazisták aránya szinte megegyezett, majd a gimnázium 11. osztályában szinte eltűnt, 6 %-ra visszaesve. Feltételezem, hogy ez utóbbi adat részben a közelgő érettséginek is szól, de az értékválasztások között, a tanulás, mint érték ezen korosztályban megfigyelhető emelkedésével is alátámasztható a feltételezés. Érdekes kiegészítő adat lehet, az internetes - emóval foglalkozó - honlapokon tett megfigyelés, miszerint ezeken a helyeken elvétve lehet találkozni felnőtt (18 év feletti) kommentelőkkel. Személyes tapasztalatom, hogy az egyetemi éveim alatt az évfolyamtársaim között, vagy később a fiatalabb évjáratokban elvétve találkoztam emóssal. 17
4. ábra Érdekes adat a városban élő, vagy a környező falvakból bejáró tanulók aránya az emo identitást vállalók között. Minden iskolatípusban kétszeres a városi és vidéki fiatalok aránya. Jelen dolgozatnak nem témája, nem is vizsgáltam, de a jelentős eltérés mögött feltételezhető a falusi és városi szocializációs kultúra különbözősége, a falusi fiatalok közvetlenebb és erőteljesebb társadalmi kontrollja. 5. ábra A kutatás egyik fontos dimenziója az értékválasztás volt. A feladat szerint a fiatalok számára általában fontos értékekről kellett ötfokozatú skála segítségével véleményt nyilvánítani. A skála két szélső értéke a legfontosabb és az egyáltalán nem fontos volt. Az értékelésnél csak a középiskolások és szakiskolások adatait tudtam használni, és csak a legfontosabbnak választott értéket dolgoztam fel. Az emók adatait különválasztva hasonlítottam a nem emók, a többiek eredményeivel. Az elemzésnél jól megfigyelhetők az azonos hasábon megjelenő aránytalanságok és eltérések. Mindhárom csoportban magas a barátok, család, szerelem választása. Ezt követi a szabadidő, mint érték, majd a tanulás, pénz 18
és sport. Megfigyelhető, hogy a barátok mindhárom csoportban nagyjából azonos értékben jelenik meg, a család és a tanulás, mint érték néhány százalékkal erőteljesebb a gimnazisták körében, a szerelem az emók választásaiban magasabb, a sport ugyan a teljes választásban alul reprezentált, de a szakiskolások erőteljesebb értékválasztása kitűnik. A 6. ábrán az értékválasztás százalékos megoszlása szemléletesebben mutatja a három csoport saját értékskáláját. 6. ábra A szakiskolásoknál a barátok, család, szabadidő emelkedik ki a saját átlagból. A gimnazista csoportban a barátok, család, szerelem, tanulás, míg az emók esetében barátok, szerelem csúcs figyelhető meg. Az értékátlagtól való elmaradás is fontos tényező, hiszen a sport szinte alig jelenik meg főleg az emók és a gimnazisták értékei között, de a tanulás is jelentős elmaradást mutat a szakiskolások, de az emók választásaiban is. Viszonyulás az emo-hoz 16% 21% Kedveli az emókat 19% 38% Ellenszenvesek az emók 6% Az osztályközösségek viszonyulása az emo társaikhoz az alábbi (7. ábra) ábrán jól követhető. Választási lehetőség volt a szimpátia (kedveli az emókat), vagy a másik véglet, az ellenszenv, vagy unszimpátia. Lehetőség volt a kérdőíven a semleges álláspont, vagy vélemény kifejtésére is. Ennél a kérdésnél kellett, vagy lehetett az emót, mint identitást is felvállalni. 19
Az arányok szerint a közösségek megoszlanak, közel 40% ellenszenvesnek tartja őket, (a 16%-nyi emót) közel egyötöd elfogadó, de nem rokonszenvező és közel egyötöd kifejezetten rokonszenvezik velük. Hat százalék úgy nyilatkozott, hogy nem ismer ilyen fiatalt. Számtalan sztereotípia él a köztudatban az emókról. Az egyik ilyen az, hogy gyakran kísérelnek meg öngyílkosságot, vagy sértik meg magukat szándékosan (falcolnak). A kérdőíven az önmagukat emónak vallókat kérdeztem erről. Öngyilkoság, önsértés 4% 96% Már próbálkozott Elutasítja 8. ábra A válaszokból kitűnik, hogy mindösszesen 4 % (egy tanuló) az aki a közhiedelem szerint az emo kulturához, életérzéshez tartozó öngyilkosságot, vagy önsértést mint szándékot és cselekedetet elfogadja, sőt állítása szerint már próbálkozott is vele. Vélemények a fekete színről 4% 3% 14% 14% 14% 44% A fekete szín, mint az emóhoz köthető jelkép vagy szimbólum az emóval sztereotípiák kapcsolatos része. Kiváncsi voltam, hogy a kérdezett fiataloknak mit jelent a fekete szín, mi jut eszükbe először a szó hallatán. A válaszolók közel felének először a gyász, a halál jutott eszébe. Az emo csak 14 %-nál volt az első gondolat. Érdekes adat, hogy azok közül, akik emónak mondták magukat, csak néhányan jeleztek a fekete színre emót, ők is inkább halált, gyászt és depressziót írtak. 7% Halál, gyász Sötétség Semmi Emo Nem válaszol Depresszió, betegség Elegancia 20