A DM2 betegek ellátása, elsősorban szövődmények kezelése, nagy terhet ró az egészségügy finanszírozóira. [5] A DM2 ellátás célja a betegség korai



Hasonló dokumentumok
A 2-es típusú diabetes szövődményeinek megelőzési lehetőségei az alapellátásban

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

pusú diabetes Nagy Attila Csaba, Sándor János, Ádány Róza Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

Az alapellátásban gyűjtött egészségadatok megbízhatósága

Jelentős társadalmi és gazdasági teher. Kevés megbízható hazai adat (regiszter)

EGYETEMI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. A 2-es típusú diabétesz szövődmények népegészségügyi jelentősége és megelőzésük lehetőségei. Dr.

A metabolikus szindróma epidemiológiája a felnőtt magyar lakosság körében

A perikoncepcionális folsav szupplementációt befolyásoló tényezők vizsgálata

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Az alábbiakban megjelölt akkreditált helyen letöltendő gyakorlatok időtartama, alapszakvizsgák szerint:

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

Egészségügyi ellátási egyenlőtlenségek hazánkban a rutin adatbázisokra épülő elemzések tükrében

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

A HÁZIORVOSI SZOLGÁLATOK INDIKÁTOR ALAPÚ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE ÁPRILISTÓL Felnőtt és Vegyes praxisok

Felnőtt háziorvosi praxisok indikátorainak továbbfejlesztése meglevő adatvagyon intenzívebb hasznosítása révén

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia évi eredmények, összefüggések. Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság

Nemzeti Szívinfarctus Regiszter. A kardiológiai ellátás minőségbiztosításának eszköze.

Témavezető: Dr. Sándor János. Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

A cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó A év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

Madácsy L., Rurik I és a SWEET Group: 1. Europrojekt a diabéteszes gyermekek és serdülők kezelésének és ellátásának javításáról

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó A év szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Barna István

HYPERTONIAS BETEGEK ELLÁTÁSÁNAK MINŐSÉGE

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

Cukorbetegként is stabilan két lábon

A modellprogram prevenciós szolgáltatásainak értékelése

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Távdiagnosztika és konzultáció -Távgondozás háziorvosok és szakorvosok együttműködésével az EFOP projekt keretében

XIX. Dunántúli Diabetes Hétvége Előzetes Programja

A magyarországi cukorbetegség epidemiológiája és betegségterhe

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája

A praxisközösségi működés eredményei Romák körében

Minőségbiztosítás a háziorvosi praxisban

A HIPERINZULINÉMIA SZEREPE ELHÍZÁSTÓL FÜGGETLEN POLICISZTÁS OVÁRIUM SZINDRÓMÁBAN

SAJTÓKÖZLEMÉNY Kockázat alapú cukorbeteg szűrés indul Magyarországon idén

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

Az első hazai, teljes településen/háziorvosi praxisban elvégzett diabeteses láb szűrővizsgálat és annak eredményei

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

93/2018. (IV.24.) határozat 1. melléklete:

A magyar lakosság egészségi állapota

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017.

Intenzíven terjed az influenza

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei között

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Kiterjesztett kompetenciájú ápolók képzése

Dr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata

Korai halálozás és stroke-ami miatti hospitalizáció, mint háziorvosi indikátor

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Számítástechnikai Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Iroda: 7623 Pécs, Kassa u. 14. Tel.:(72) ;

A rendezvény védnökei: Prof. Dr. Barkai László Prof. Dr. Kempler Péter Prof. Dr. Winkler Gábor. Tudományos program október 10.

Szénhidrát-anyagcsere kontroll pajzsmirigy betegségekben

A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Szakápolók szerepe a gyógyászati segédeszközök használatának betanításában

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

Dr. Sándor János DE NK, Megelőző Orvostani Intézet. Különböző indikátorrendszerek összehangolásának lehetőségei. Debrecen, 2010

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A myocardium infarktus különböző klinikai formáinak összehasonlítása

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Szűrőprogram

Caronax - 4 féle gombakivonatot tartalmazó étrend-kiegészítő

Outdoor sportterápia alkalmazása és hatékonyságának felmérése II. típusú diabetes mellitusban szenvedő pácienseknél

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL

Budapest, február

Engedélyszám: / EGP Verziószám: Diabetológiai szakápolás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok Elmélettől a gyakorlatig az egészségügyi minőségbiztosításban és fejlesztésben

Ph.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet

a Szent Margit Rendelőint intézet

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét

Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata. Dr. Mogyorósy Gábor (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet)

PCOS-ES BETEG TERHESGONDOZÁSÁNAK SPECIÁLIS VONATKOZÁSAI

Iskola-egészségügyi statisztikai adatok 2007/2008 tanév

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

A megbízható pontosság

Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSS

A CARDIOVASCULARIS AUTONÓM NEUROPATHIA KORAI KIMUTATHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A EWING-FÉLE REFLEXTESZTEKKEL

Ambuláns betegoktatás, egy reményteljes jobb életminőségért

Otthoni parenterális táplálás meddig jutottunk? Izbéki Ferenc Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház

Háziorvosi Reumatológiai Esték 2. Egészségbiztosítási szervek új struktúrája Egészségbiztosítási szervek új struktúrája

GYORSTESZTEK ALKALMAZÁSA A

ECH Szemléletváltás a diabetológiában, fókuszban az empagliflozin, saját eset ismertetés kapcsán.

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése

TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a évi XLIX. törvény 30. alapján

A TELJES SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI RIZIKÓ ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Átírás:

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke Dr. Nagy Atilla, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János (DEOEC, NK, Megelőző Orvostani Intézet) Absztrakt Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a háziorvosi szolgáltatók gyógyító-megelőző tevékenységét különböző indikátorok révén értékeli. Egy magyarországi surveillance-rendszer, a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) segítségével 2008-ban elvégzett vizsgálat adatai segítségével elemeztük a 2-es típusú diabetes mellitusra vonatkozó indikátorok (1 éven belüli szemészeti, illetve haemoglobin-a1c vizsgálat elvégzése) gyakorlati értékét. Az említett folyamat-indikátorok nem mutatták a várt összhangot a célérték eléréssel, többváltozós statisztikai elemzéseink alapján. A magyar diabeteses populáció vizsgálata révén nyert adataink szerint a nemzetközi gyakorlatot követő folyamat- és eredményindikátorokat egyaránt tartalmazó monitoring rendszer felépítése lenne fontos Magyarországon is. Bevezetés A 2-es típusú diabetes mellitus (DM2) a XXI. század elejének egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája. Az International Diabetes Federation (IDF) szerint 2007-ben 246 millió cukorbeteg élt a Földön, vagyis a 20-79 év közötti korosztály 6% szenvedett ebben a betegségben [1]. 2009-ben Magyarországon a DM2 előfordulása a 20-69 évesek körében 7,47% volt. [2] Becslések szerint 2025-re a betegek száma várhatóan 380 millióra fog emelkedni a világon. [1,3,4] 1

A DM2 betegek ellátása, elsősorban szövődmények kezelése, nagy terhet ró az egészségügy finanszírozóira. [5] A DM2 ellátás célja a betegség korai felismerése, az intenzív szénhidrát-anyagcsere kontroll. Ezek révén előzhető meg, vagy késleltethető a szövődmények kialakulása. [6,7] A glycemiás kontroll hatékonyságának méréséhez a hemoglobin-a1c szint (HbA1c%) meghatározása alkalmas. Az IDF és a Magyar Diabetes Társaság (MDT) vizsgálatunk idején (azaz 2008-ban) érvényben lévő ajánlása a HbA1c célértéke 6,5% volt (a jelenleg érvényben lévő 7%-os ajánlással szemben). [5-7] A háziorvosi szolgálatok DM2 gondozásban játszott meghatározó szerepére való tekintettel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által kialakított indikátor alapú teljesítményértékelő rendszer is tartalmaz két DM2 indikátort: a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett és az elmúlt 12 hónapban A10 ATC kódú gyógyszert kiváltók között (a) azok aránya, akik HbA1c meghatározáson, illetve (b) szemészeti vizsgálaton vettek részt az elmúlt 12 hónapban a járóbeteg szakellátási teljesítmény-elszámolási adatok alapján. [8] A MDT és az IDF ajánlása szerint a retinopátia kialakulását megelőzően évente egyszer ajánlott a beteget szemészeti vizsgálatra küldeni. A már kialakult szemészeti szövődmény esetén az ellenőrzés gyakoriságát a szemész szakorvos állapítja meg [3]. A HbA1c meghatározása inzulinnal kezelt betegeknél évente legalább 4 alkalommal, egyéb esetekben évente legalább 2 alkalommal javasolt a MDT szerint. [3] Az IDF a terápiától és a HbA1c értéktől függően, 2-6 hónapban határozza meg ugyanezt a gyakoriságot. [9] Kutatásunk célja a háziorvosi ellátással kapcsolatos két DM2 indikátor megbízhatóságának vizsgálata volt. Azt szerettük volna megállapítani, hogy az indikátorok által eredményesnek mutatott praxisokban az ellátás magas minőségét a HbA1c célérték elérés gyakorisága is tükrözi-e? 2

Módszer A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar (DEOEC NK) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közösen hozta létre hazánkban az első reprezentatív morbiditás monitorozó rendszert, a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programot (HMAP). Ez a krónikus, nem-fertőző betegségek, többek között a DM2 gyakoriságát vizsgálja a programban részt vevő 11 megye (Baranya, Bács- Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Zala) 194 háziorvosi praxisa segítségével. A HMAP DM2 regiszterében szereplő 50 éves és annál idősebb betegek adták vizsgálatunk forráspopulációját (N=19676). A mintába 1466 fő került véletlenszerű kiválasztás révén. A háziorvosok vizsgálati adatlapon rögzítették a betegek demográfiai adatait, fizikális és laboratóriumi vizsgálatainak eredményeit, a DM diagnózisának évét, illetve a szövődményekkel és a gondozással kapcsolatos információkat [10]. Különböző strátumokban meghatároztuk a 6,5%-os HbA1c célérték elérés gyakoriságát [és 95%-os megbízhatósági tartományát]. A HbA1c mediánokat, a nem normális eloszlására való tekintettel, Mann-Whitney-Wilcoxon próbával hasonlítottuk össze a szemészeti kontrollon és a laboratóriumi vizsgálatokon az ajánlásnak megfelelő vagy attól eltérő gyakorisággal résztvevő csoportok között. Többváltozós logisztikus regressziós elemzéssel vizsgáltuk az OEP által definiált minőségindikátorok és a célérték elérés közötti kapcsolatot, illetve a laboratóriumi és szemészeti kontroll vizsgálaton való részvételt befolyásoló tényezőket. Az eredményt esélyhányadossal (EH) és annak 95%- osmegbízhatósági tartományával adtuk meg. A modellek szocio-demográfiai (nem, életkor, iskolázottság, családi állapot) és klinikai (diabetes fennállásának ideje, a három leggyakoribb -hipertónia, hiperlipidémia, elhízás- szövődmény és a retinopátia jelenléte) tényezőket foglaltak magukban. Az iskolai végzettség 3

alapján három kategóriát képeztünk: 1. csoportba az alapfokú (nyolc általános vagy kevesebb), 2. csoportba a középfokú (szakmunkás képző, szakközépiskola, gimnázium), 3. csoportba a felsőfokú (főiskola vagy egyetem) végzettséggel rendelkező személyeket soroltuk. A családi állapotnál két kategóriát képeztünk 1. csoportba az egyedülállókat 2. csoportba a párkapcsolatban élőket soroltuk. Adatelemzéshez az Intercooled Stata 9.2- es statisztikai programot használtuk. Eredmények A vizsgálatban elért válaszadási arány 85% volt. Az 50 év feletti magyar DM2 populációra reprezentatív (χ²-próba; p>0,05) minta 1239 főből állt (601 férfi és 638 nő). A férfiak 33%-ának [95%-os megbízhatósági tartomány: 29,01-36,62], a nők 23%-ának [20,08-26,76] volt 6,5% alatt a HbA1c értéke. A betegek 69,99%-a [67,36-72,63] vett részt szemészeti, illetve 70,08%-a [67,47-72,70] HbA1c kontroll vizsgálaton 1 éven belül. A korcsoportos megoszlás a következőképpen alakult: 24,85% 50-60 év közötti, 36,97% 60-70 év közötti, 28,73% 70-80 év közötti, 9,44% 80 év fölötti. Az iskolai végzettséget tekintve a betegeket 43,62%-a alapfokú, 47,43%-a középfokú, 8,95%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A HbA1c medián az 1 éven belül HbA1c vizsgálaton résztvevő betegeknél szignifikánsan magasabb volt (7,2%; terjedelem: 4,7%-15,8%), mint a részt nem vevőknél (7,0%; terjedelem: 4,2%-14,5%) (p=0,018). Szemészeti vizsgálat esetében a kontroll vizsgálaton résztvevő (7,1%; terjedelem: 4,2%-15,8%) és részt nem vevő (7,0%; terjedelem: 4,7%-14,5%) betegek HbA1c mediánjai közt nem volt lényeges eltérés (p=0,826). A HbA1c-szint meghatározáson részt vettek és részt nem vettek között szignifikáns különbséget tapasztaltunk a hypertónia, a hyperlipidémia és a retinopáthia vonatkozásában. A vizsgálaton részt vettek 91,54%-a [89,43-93,25] hypertóniában szenved, 68,92%-a [65,68-71,99] hyperlipidémiás, 14,15%-a [11,93-16,7] retinopáthiás, 60,48%-a [57,1-63,77] elhízott. 4

A HbA1c-szint meghatározáson részt vevő betegek közt szignifikánsan gyakrabban fordult elő hipertónia, hiperlipidémia és retinopátia. A szemészeti kontrollra küldött betegek között a hipertónia és a retinopátia fordult elő lényegesen gyakrabban (1-2. táblázat). 1. táblázat: Szövődmények százalékos gyakorisága HbA1c vizsgálaton való részvétel függvényében. [95%-os megbízhatósági tartomány] esetszám HbA1c vizsgálaton részt vett (gyakoriság, 95%MT) esetszám HbA1c vizsgálaton nem vett részt (gyakoriság, 95%MT) 501 60,48 202 57,1 Elhízás [57,1-63,77] [51,87-62,18] Hiperlipidém 570 68,92 187 52,97 ia [65,68-71,99] [47,55-58,14] 757 91,54 300 84,99 Hipertónia [89,43-93,25] [80,86-88,35] 117 14,15 27 7,65 Retinopátia [11,93-16,7] [5,29-10,93] 5

2. táblázat: Szövődmények százalékos gyakorisága szemészeti vizsgálaton való részvétel függvényében. [95%-os megbízhatósági tartomány] esetszám szemészeti vizsgálaton részt vett (gyakoriság, 95%MT) esetszám szemészeti vizsgálaton nem vett részt (gyakoriság, 95%MT) 481 59,04 208 59,37 Elhízás [55,62-62,38] [54,11-64,42] Hiperlipidém 532 65,36 213 61,03 ia [62,01-68,55] [55,8-66,02] 744 91,4 298 85,39 Hipertónia [89,27-93,14] [81,27-88,72] 134 16,46 15 4,3 Retinopátia [14,07-19,17] [2,61-7,01] Többváltozós elemzés is ugyanezeket a kapcsolatokat írta le. A HbA1c vizsgálaton való részvétellel a hipertónia (EH=1,88 [1,24-2,86]), a retinopátia (EH=1,75 [1,09-2,81]) és a hiperlipidémia (EH=1,88 [1,42-2,49 ]) jelenléte mutatott szignifikáns kapcsolatot. (3. táblázat) 6

3. táblázat: Szocio-demográfiai és klinikai státusz kapcsolata a HbA1c vizsgálaton való részvétellel többszörös logisztikus regressziós elemzés alapján. esetszámo k esélyhányado Nem (férfi) 601 1 s p-érték referenci a 95%-os megbízhatósági tartomány Nem (nő) 638 1,38 0,04 1,02-1,89 Életkor (év) 1239 0,99 0,511 0,98-1,01 DM2 fennállása (év) 1217 1,02 0,07 1,00-1,05 Iskolai végzettség referenci (alapfokú) 492 1 Iskolai végzettség 535 1,58 0,004 1,15-2,18 (kö Iskolai é f végzettség kú) (felsőfokú) 101 2,44 0,002 1,37-4,31 Családi állapot (egyedülálló) 370 1 a referenci Családi állapot (párkapcsolatban él) 762 1,09 0,6 0,79-1,50 Hipertónia 1101 1,88 0,003 1,24-2,86 Retinopátia 156 1,75 0,02 1,09-2,81 Hiperlipidémia 786 1,88 <0,001 1,42-2,49 Elhízás 733 1,02 0,88 0,77-1,36 a Szemészeti vizsgálat esetében a hipertónia (EH=1,95 [1,27-2,98]) és a retinopátia (EH=4,58 [2,53-8,32]) jelenléte bizonyult szignifikáns befolyásoló tényezőnek. (4. táblázat) 7

4.táblázat :Szocio-demográfiai és klinikai státusz kapcsolata a szemészeti vizsgálaton való részvétellel többszörös logisztikus regressziós elemzés alapján. 95%-os esetszám esélyhányado s p-érték megbízhatóság i tartomány Nem (férfi) 601 1,00 referenci Nem (nő) 638 1,08 0,62 0,80-1,47 Életkor (év) 1239 0,98 0,05 0,97-1,00 DM2 fennállása (év) 1217 1,01 0,32 0,99-1,04 Iskolai végzettség (alapfokú) 492 1,00 referenci a Iskolai végzettség (középfokú) 535 1,21 0,23 0,88-1,67 Iskolai végzettség (felsőfokú) 101 1,11 0,70 0,66-1,86 Családi állapot referenci (egyedülálló) 370 1,00 a Családi állapot (párkapcsolatban él) 762 1,00 0,98 0,72-1,37 Hipertónia 1101 1,94 0,00 1,27-2,97 Retinopátia 156 4,61 0,00 2,54-8,37 Hiperlipidémia 786 0,98 0,87 0,73-1,30 Elhízás 733 0,85 0,27 0,64-1,13 Többváltozós (nemre, korra, iskolázottságra, családi állapotra, diabetes fennállásának idejére, hipertónia-, diabeteses retinopátia-, hiperlipidémia- és elhízás-jelenlétére korrigált) elemzésben HbA1c vizsgálaton való részvétel szignifikáns kapcsolatot mutatott a 6,5% feletti HbA1c értékkel: EH=1,41 [1,04-1,92]. Hasonló elemzésben nem mutatott kapcsolatot a HbA1c-célérték eléréssel a szemészeti kontrollon való részvétel: EH=1,07 [0,78-1,45]. 8

Megbeszélés Az 50 évnél idősebb DM2 betegekre reprezentatív eredményeink alapján nem csak a célérték elérés hatékonysága nem volt megfelelő a vizsgálat idején Magyarországon, de az OEP indikátorok által értékelt kontroll vizsgálatokon való részvétel is messze elmaradt a tudományos alapokon nyugvó ajánlástól. Azaz komoly minőségi problémák meglétét jelzik mind az eredmény, mind pedig a folyamat-indikátorok. A kontrollvizsgálatokon kellő gyakorisággal résztvevő és attól távolmaradó betegek közt meglevő szocio-demográfiai eltérések mellett a DM2 szövődmények jelenléte szempontjából találtunk jelentős eltérést. HbA1c vizsgálaton résztvevők közt a hipertónia, a hiperlipidémia és a retinopátia, a szemészeti kontrollvizsgálaton megjelenők közt pedig a hipertónia és a retinopátia fordult elő nagyobb gyakorisággal. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a már kialakult komplikációk követésére alkalmazzák elsősorban a háziorvosok a szakvizsgálatokat. A betegség korai stádiumában, amikor még a szövődmények megelőzéséért kellene együttműködnie a háziorvosnak és a betegnek, kisebb intenzitással használják ki a kontrollvizsgálatok adta lehetőségeket. A korai gondozás területén nem megfelelően hasznosított intervenciós lehetőségekre hívja fel ez a figyelmet. A szemészeti vizsgálatokon való részvétel nem, a HbA1c meghatározáson való részvétel pedig (paradox módon) inverz kapcsolatot mutat a célérték eléréssel. A jelenleg alkalmazott monitorozási rendszer alapján azok a háziorvosok tűnnek eredményesebbnek és azokat preferálja a finanszírozó, akik betegei ritkábban érik el a célértéket. Jól ismert, hogy a HbA1c szint a prognózist leginkább meghatározó tényező [11]. Az eredmény és a folyamat indikátorok közti összhang hiánya miatt a tényleges minőségi ellátás ösztönzését nem szolgálják önmagukban a folyamatindikátorok. 9

Összességében úgy tűnik, hogy nem alkalmasak a konkrét célérték elérése, illetve egyéb eredmény-indikátorok alkalmazása nélkül, a folyamatindikátorok a gondozás minőségének meghatározására. A hazai indikátorkészletet összhangba kellene hozni a nemzetközi gyakorlattal. Ma már számos ország rendelkezik DM2 monitorozó rendszerrel. A legtöbb jól működő rendszer különböző folyamatindikátorok (évenkénti HbA1c vizsgálat, szemészeti kontroll, LDL-szint mérés, nefropátia szűrés) mellett rövid (HbA1cszint, LDL-koncentráció) és hosszú távú eredményindikátorokat (alsó végtag amputáció gyakorisága, vesebetegségek gyakorisága, szívérrendszeri halálozás) is alkalmaz [12]. EU Népegészségügyi Programja által támogatott monitoring fejlesztő projekt (EUBIROD, EUropean Best Information through Regional Outcomes in Diabetes, melynek a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar az egyik konzorciumi partnere) indikátorkészlete is tartalmazza a HbA1c-szint értéket az eredményindikátorok között, a szemészeti és laboratóriumi vizsgálatok kivitelezésének követésén túlmenően. [13] A hazai gyakorlat fejlesztéseként, a gyógyszerfogyasztási és járóbetegszakellátás teljesítmény-elszámolási adatbázisok összekapcsolása révén számítható folyamatindikátorokhoz hozzá kellene kapcsolni a szakvizsgálatok eredményét tartalmazó adatok alapján meghatározott eredmény indikátorokat is. Utóbbihoz szükséges input adatok gyűjtésére valószínűleg alkalmas lenne az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ pilot programjában már tesztelt informatikai rendszer, mely a DM2 ellátás auditját készítette elő. (Ez a program a folyamat-indikátorok mellett eredmény- és strukturális-indikátorokat is képzett. Gyakorlati alkalmazása nem került megvalósításra.) Nyilvánvalóan elkerülhetetlenek az említett fejlesztések, mivel a minőségi ellátás ösztönzése nem valósul meg a jelenleg alkalmazott indikátorok révén. Az indikátorkészlet bővítéséig szembesülnünk kell azzal, hogy a félmegoldások révén néha átmenetileg rosszabb helyzet alakul ki, és támogatni kell az 10

igényeknek megfelelő fejlesztés folytatását, hogy az ellentmondásos helyzet valóban csak átmeneti legyen. Irodalomjegyzék: [1] Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet: http://www.demografia.hu/adatb.html, hozzáférve: 2011.04.15. [2] Jermendy G., Nádas J., Szigethy E., Széles G., Nagy A., Hídvégi T., Paragh G., Adány R.: Prevalence rate of diabetes mellitus and impaired fasting glycemia in Hungary: cross-sectional study on nationally representative sample of people aged 20-69 years. Croat Med J 2010 51: 151-156 [3] Belgyógyászati Szakmai Kollégium és a Magyar Diabetes Társaság: Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve: A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban. Diabetologia Hungarican (2009) 17, suppl. 1. [4] Kerényi Zs. : A diabetes mellitus epidemiológiája. In. : Halmos T. Jermendy Gy. (szerk) Diabetes mellitus. Medicina könyvkiadó, Budapest 1997, pp 51-68. [5] International Diabetes Federation. IDF Diabetes Atlas, 4th edn. Brussels, Belgium: International Diabetes Federation, 2009. [6] Gyimesi A.: Az időskori cukorbetegség gondozásának speciális szempontjai. Családorvosi Fórum (2009) 9. évfolyam, 4. szám, 27-32. [7] Háziorvostani Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja: Felnőttkori diabetes mellitus háziorvosi ellátása. Magyar Orvos (2006) 14. évfolyam, 11. szám, 19-25. [8] Magyar Közlöny 2011. évi 34. szám 5815-5829 [9] IDF Clinical Guidelines Task Force. Global Guideline for Type 2 Diabetes: recommendations for standard, comprehensive, and minimal care. Diabet Med. 2006;23(6):579-593. 11

[10] Széles G., Vokó Z., Jenei T., Kardos L., Bajtay A., Hamburger I., Kósa Z., Pénzes M., Tokár Z., Paul Z., Papp E., Menyhárt I., Parragi K., Horváth G., Ertner S., Esenszki B., Fodor M., Molnár I., Lun K., Adány R.: Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Program kidolgozása, elindítása és működtetése Magyarországon: a magas vérnyomás, cukorbetegség és májzsugor prevalenciája. Orvosi Hetilap (2003) 144. évfolyam, 31. szám, 1521-1529. [11] Turner R.C., Cull C.A., Frighi V., Holman R.R.: Glycemic control with diet, sulfonylurea, metformin, or insulin in patients with type 2 diabetes mellitus: progressive requirement for multiple therapies (UKPDS 49). UK Prospective Diabetes Study (UKPDS) Group. JAMA. (1999 Jun 2 ) 281 évfolyam, 21 szám, 2005-2012. [12] Damin S., Ross B., Zhiqiang W., Tarun W.: Comparison of diabetes management in five countries for general and indigenous populations an internet-based review BMC Health Services Research (2010) 10:169 [13] EUropean Best Information through Regional Outcomes in Diabetes: http:// www.eubirod.eu. hozzáférve: 2011.04.15. 12