A csoport
Társas kapcsolataink kereteit a társadalom kisebb-nagyobb önálló egységei, a különféle emberi társulások, együttesek alkotják. A egyén egyidejőleg több ilyen köteléknek is tagja lehet (család, munkahelyi kollektíva, baráti kör, sportegyesület), ezekben éli mindennapi életét. Színterei - a különbözı tevékenységeknek, - a személyiségfejlıdésnek, - a személyes szükségletek kielégítésének, - életcélok megvalósításának, - a szocializációnak.
CSOPORT egyének alkotta társadalmi egység; a társadalom szerves része. Csoportokból tevıdik össze a társadalom valamennyi strukturális alakzata, és maga a társadalom is. Társadalmi elvárások: - a viselkedést befolyásolják - csoportokon keresztül hatnak Normák: - lehetnek társadalmi eredetőek - lehetnek a csoportok sajátjai
CSOPORT egyének összege vagy egyének feletti? Tágabb értelmezés: - egymással társadalmi kapcsolatban álló emberek együttese (makrostrukturális csoportok pl. társadalmi osztályok, rétegek) - tetszıleges szempont szerint szervezıdik (ún. statisztikai csoportok) Szőkebben értelmezve: speciális jellemzıkkel rendelkezik: - viszonylagos tartósság az egymás közötti kapcsolatokban - viszonylagos folyamatosság a közösen végzett tevékenységekben - szervezettség (hierarchia, feladatok megosztása) - tagok azonos elképzelései a csoportról - hagyományok és szokások (hosszabb fennállás esetén, pl. egyenruha) Meghatározza: - szociális jellege és - társadalmi tartalma (a cél, amelyre a csoporttagok tevékenysége irányul; ez meghatározza a csoporttagok magatartását) Szervezettség csoportstruktúra státusz (elvárt szerepviselkedés)
Csoporttípusok (Cooley) a. Elsıdleges (primer): KÖZÖSSÉG - intim, face to face kapcsolat, a tagok közötti közvetlen érintkezés, - ált. tartós kapcsolatok, a tagok között tevékeny együttmőködés - a személyes érzelmek szerepe nagy Valamilyen okból közvetlen kapcsolatban lévı személyek alkotják pl. CSALÁD - a személyiségfejlıdés legfontosabb elısegítıi - közvetíti a társadalmi hatásokat, normákat - DE! közvetíti a saját közösség elvárásait is => veszélyek (pl. deviancia) - ált. kisebb létszám (3 25 fı) b. Másodlagos (szekunder): TÁRSASÁG - szervezeti kapcsolatban lévı emberek (organizációs kapcsolatok) Pl. üzem, iskola stb. - általában nincs közvetlen kontaktus, nem jellemzık a személyes érzelmek - általában nagyobb létszámú
Belsı szerkezet alapján: c. Intézményes (formális): Csoporttípusok (Cooley) - hivatalosan rögzített, formailag meghatározott szerkezető csoportok - a csoporton belüli szerepek is meghatározottak (vezetés, feladatok megoszlása) pl. futballcsapatok, honvédségi alakulatok stb. - ált. nagy létszámú - általában másodlagos csoportba sorolható - SZERVEZET d. Spontán (informális): - nem szabályozott szerkezet (csoportosulások) A felosztási szempontok (elsıdleges informális; másodlagos formális) nem mindig esnek egybe - elsıdleges is lehet formális (pl.: család) - informális válhat formálissá (pl.: Pál utcai fiúk gittegylet)
Csoporttípusok (Cooley) e. Vonatkoztatási (referencia) csoport: - az a csoport, amelyik normáival, értékeivel meghatározó az egyén számára, megszabja magatartását - az önértékelésnek és az énkép formálásának is fontos eszköze - különösen fontos: különbözı szerepek közötti ellentmondás esetén - lehet olyan csoport is, melybe az egyén nem tartozik bele (pl. szeretné, ha befogadnák) Negatív vonatkoztatási csoport az egyén számára ellenszenves csoport, mely befolyásával a csoportéval ellentétes magatartást váltja ki (pl. serdülı család)
A csoport kialakulása, fejlıdése Deutsch: 2 vagy több személy Kvázi-csoport: 1. a tagok (egy vagy több) közös tulajdonsága 2. egység érzése (a tagok önmagukat megkülönböztetett egységként szemlélik) 3. közös célok és érdekek Funkcionáló csoport: 4. interakció 5. a tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik; együttes tevékenység a cél érdekében Szervezett csoport: 6. normarendszer 7. szabályok
Tuckman A csoport kialakulása, fejlıdése 1. Alakulás (forming) ismerkedési fázis (egymás és a csoport elıtt álló feladatok megismerése) 2. Viharzás (storming) képességek és ambíciók kipuhatolása ; az egyéni különbségek felszínre kerülnek, a státuszokért és szerepekért folyó versengés jellemzi 3. Normázás (norming) építkezé, egységes, kohezív csoport kialakítása (közös normák, attitődök és szerepmeghatározásokkialakulása, elfogadása; a konfliktusok megoldódnak) 4. Mőködés (performing) kialakul a személyes kapcsolatok és a feladatmegosztás szilárd mintája (a valódi teljesítmény szakasza, de vissza lehet innen is lépni pl. új tag esetén)
A csoport kialakulása, fejlıdése Schütz A fejlıdési szakaszok 3 motiváló szükséglet kielégítésével hozhatók összefüggésbe 1. Affiliációs hajlam (a csoport tagjai összegyőlnek ) 2. Kontroll (normák kialakulása) 3. Affektusok iránti szükséglet (kötıdés, szeretet; győlölet) Leépülés => fordított sorrendben
1. Csoportnormák: Csoportjelenségek - a csoporton belül kialakult, elfogadott és követett megállapodások, elvárások, elvek, értékítéletek rendszere - a bekerülés és a bentmaradás szabályozói 2. Konformitás: - a csoport elvárásainak teljesítésére való hajlandóság Vizsgálatok: Normaképzıdés: Sherif: autokinetikus hatás (becsülni kellett, hogy a sötét szobában felvillanó lámpa mennyire mozdult el elıször eltérı becslések, majd a vélemények közeledtek a lámpa valójában mozdulatlan volt) Konformitás: Asch: vonalbecsléses kísérlet (3 kül. hosszúságú vonal közül melyik egyenlı hosszú egy 4. vonallal - Hibaarány a kontrollhelyzetben: 0,7 %; vizsgálati helyzetben: 37%)
Csoportjelenségek 3. Csoporthatékonyság: befolyásolja - a tevékenység jellege és a feladat természete additív, diszjunktív (a nagyobb létszám növeli a hatékonyságot) és konjunktív - a megelégedettség, a biztonság, a csoport vonzereje, megtartó képessége - maga az együttes helyzet is (könnyő feladatok esetén javítja, nehéz feladatok esetén rontja) + társas lazsálás (feladat érdekessége, ellenırizhetıség, egyéni közremőködés fontossága, individualizmus foka)
4. Csoportértékek: Csoportjelenségek - a csoport kollektív tevékenységének eredményeként keletkezett teljesítmény, amire a csoport büszke lehet, és a csoport fejlettségét mutató objektivációk összessége 5. Csoportlégkör: - a csoport belsı életére, mőködésére jellemzı érzelmi tónust, elégedettségi szintet tükröz 6. Csoportközvélemény: - a szőkebb kollektíva közös nézetét, véleményét tükrözi - igazán akkor hatékony, ha lényeges kérdésekben többségi véleményt tükröz - a szóbeli megnyilvánuláson túl nagyon fontos a néma orientáció is
Csoportok észlelése, elıítéletek, sztereotípiák, csoportközi konfliktusok
Személyészlelés kognitív reprezentáció => valamire vonatkozó tudásegyüttes, melyet az egyén a memóriájában tárol (pl. emberek jellemvonásaira, kül. foglalkozások, etnikai csoportok képviselıire) az elsı benyomások (jelek) - fizikai megjelenés (pl. szépség, babaarc) - nem verbális kommunikáció (arckifejezések, szemkontaktus és testbeszéd; megtévesztés észlelése) - a viselkedésbıl eredı benyomások mi vonzza a figyelmet? => kiugró jelleg (egy jel azon képessége, hogy figyelmet kelt kontextusában) A jelek értelmezése függ: - asszociációk (hasonlóság, pl. lopás-becstelenség; v. sokszor gondolunk együtt rájuk pl. Lennon-McCartney) - hozzáférhetıség (befolyásolja: elvárások, kontextus, új kelető elıhívás, gyakori elıhívás) motívumok, hangulatok, A cselekvı személy jellemzése: - megfelelési következtetések (vkit olyan személyiségvonással jellemzünk, mely megfelel megfigyelt viselkedésének) - megfeleltetési torzítás (alapvetı attribúciós hiba) (alapvetı tendencia, hogy a cselekvı személyes jellemvonásaira következtetünk a megfigyelt viselkedésbıl még akkor is, ha a következtetés nem igazolt, mivel a viselkedés magyarázatára más lehetséges okok is vannak)
Komplex benyomások kialakítása: Személyészlelés - következtetés egyik vonásról a másikra (implikált személyiségelmélet - a vonások közötti kapcsolatokra vonatkozó elvárásaink); - a sokféle jellemzı integrálása (az azonos vonásra visszavezethetı hasonló viselkedések csoportba rendezése ; a viselkedések és a vonások között okozati kapcsolat feltételezése) Az átgondolt benyomások pontossága - motiváció a pontosságra - a és + benyomás kialakításának motívuma (a preferált következtetést alátámasztó bizonyítékok keresése) - éberség a torzításra (ha felismerjük benyomásaink pontatlanságát, ez arra sarkall bennünket, hogy elgondolkozzunk mások tulajdonságain)
A már kialakított benyomás viselkedések és ítéletek alapjául szolgál Hogyan? 1. felületes feldolgozás - egy egyszerő tulajdonság felhasználása (egyetlen hozzáférhetı vagy kiugró jellemzıre épít; csak kis erıfeszítést fordít az egyén az ítéletalkotásra) 2. kiterjedt (szisztematikus) feldolgozás (nagy mennyiségő, releváns információ alapos, számottevı erıfeszítéssel járó tekintetbe vétele döntéshozás elıtt) - ha az emberek ismerik döntésük tárgyának fontosságát; vagy maga a pontosság nagyon fontos Önfenntartó benyomások - A benyomások alakítják az értelmezéseket (elsıbbségi hatás) (Eredeti benyomásaink alapján kialakulhat egy elvárás, amely hatással lehet a késıbbi információk értékelésére). - A benyomások ellenállnak a cáfolatnak (szívóssági torzítás) (a b-k azután is fennmaradnak, hogy felfedeztük kezdeti b. hamis) - A benyomással konzisztens viselkedés szelektív keresése (önbeteljesítı jóslat a benyomással konzisztens viselkedés megalkotása => egy másik személlyel kapcsolatos elvárás hatására a személy némiképp megerısíti a vele kapcsolatos elvárásokat) Az inkonzisztens információ kezelése - megpróbáljuk kimagyarázni, vagy feltételezzük, hogy a másik személy megváltozott
A csoportok észlelése diszkrimináció - egy társadalmi csoport és annak a tagjai felé irányuló pozitív vagy negatív viselkedés A diszkriminációhoz vezetı alapfolyamatok ált. magukban foglalják az elıítéletet egy társadalmi csoport és tagjai pozitív vagy negatív értékelése Az elıítéletek lehetséges okai 1. autoriter személyiségekre jellemzı (Adorno) 2. társas befolyásolás 3. kognitív tényezık (egy csoport tagjait nagyjából egyformának tekintjük) 4. társas identitás Társas csoportok (két vagy több ember, akik olyan közös jellemzıkben osztoznak, amelyek a társas szempontból jelentéssel bírnak számukra vagy a többiek számára. Pl.: vallási hovatartozás) Az emberek az egyéneket társas csoportok tagjaiként azonosítják; ez hasznos, mivel lehetıvé teszi, hogy másokkal hatékonyan és helyesen bánjunk ugyanakkor a sztereotípiák alapját is képezi
A sztereotípia egy társadalmi csoportról való benyomás vagy tudásegyüttes; sokféle jellemzıt tartalmaz, amelyek pozitívak és negatívak is lehetnek. (a + sztereotípiáknak is lehet következménye) Az emberek a sztereotípiákat úgy alakítják ki, hogy összekötik a jellemzı tulajdonságokat és érzelmeket a csoporttal. Lehetnek pontosak vagy pontatlanok (mindenképpen pontatlan, ha úgy ha a sztereotípiákat úgy tekintik, mintha a csoport minden tagjára érvényesek lennének) - a személyes tapasztalatok alapján kialakult sztereotípiák elfogultak lehetnek => az emberek a szélsıséges jelenségekre jobban odafigyelnek - az emberek néhány csoporttagot jobban megfigyelnek, mint másokat - egyes információk több figyelmet vonnak magukra - a társas szerepek megfeleltetési torzítást idéznek elı (csoportokról alkotott sztereotípiáink általában az adott csoportok által betöltött társadalmi szerepeket tükrözik vissza) - érzelmek befolyásoló hatása
Sztereotípiák kialakulása: 1. személyes tapasztalatok útján 2. társas tanulás útján - más személyektıl - médiából A sztereotípiák alkalmazása gyakoribb: - kisebb kognitív kapacitás - érzelmek által elhomályosított ítéletek (pl. félelem, harag) esetén. DE! a sztereotípiák a megfontolt ítéleteinkre is hatással vannak (mivel nemcsak leíró, hanem elıíró jellegőek is) A sztereotípiák megváltoztatása: biz. körülmények között a sztereotipizált csoport tagjaival való kapcsolat csökkenteni tudja a sztereotipizálást és az elıítéleteket. (de ezt akadályozza: az inkonzisztens információ kimagyarázása illetve kategóriákba sorolása; valamint a nem tipikus csoporttagok megkülönböztetése)