2009. július 01-jei változások

1 2009. július 01-jei változások Adótábla-adójóváírás A 18%-os kulcs sávhatára 1.700.000 Ft-ról 1.900.000 Ft-ra emelkedik, az adómértékek változatlanul 18, illetve 36%. A módosított adótábla alapján kell kiszámítani az adóját az átalányadózó egyéni vállalkozónak és a mezgazdasági kistermelnek is. Az adójóváírás továbbra is a bérjövedelem 18%-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11.340 Ft. Az adójóváírás teljes összegben 1.250.000 Ft éves összes jövedelemig csökken összegben 2.762.000 Ft-ig érvényesíthet. Adóterhet nem visel járandóság A családi pótlék adómentessége megsznik és adóterhet nem visel járandósággá alakul át 2009. szeptember 1-jétl. A családi pótlék az ellátásra jogosult magánszemélyeknél, illetve a vele közös háztartásban lév élettársnál 50-50%-ban számít az adóalapba. Egyedülálló szülnél csak a családi pótlék felét kell az adóalapba beszámítani. Adómentes marad: 1. saját jogon kapott családi pótlék 2. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek utáni magasabb összeg családi pótlék 3. gyámként, gondnokként vagy Bv. Intézetben lév gyermekre tekintettel kapott támogatás, nevelszülként, hivatalos nevelszülként kapott családi pótlék 4. gyámként kirendelt nevelszülként kapott családi pótlék 5. szociális intézmény vezetjeként az intézetben elhelyezett gyermekre tekintettel kapott családi pótlék. Szintén adóterhet nem visel járandósággá alakul az anyasági támogatás 2009. szeptember 1- jétl, 300 napos felkészülési idvel kell alkalmazni. 2010. április 1-jét megelen született gyermekre tekintettel folyósított anyasági támogatás változatlanul adómentes. Önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulás Változás, hogy a munkáltató utólag legfeljebb háromhavi munkáltatói hozzájárulást bármely esetben fizethet adómentesen munkavállalója javára. Korábban erre csak a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történ átadását követ els alkalommal volt lehetség. Munkáltatói adóelleg-megállapítás 2009. szeptember 1-jétl nyilatkoznia kell a munkavállalónak arról, hogy bármely, nem a munkáltatójától származó adóterhet nem visel járandóságot (pl. családi pótlék, oktatási támogatás, nyugdíj stb.) szerzett, és választása szerint nyilatkozhat ennek várható adóévi összegérl is. Amennyiben a munkavállaló adóterhet nem visel járandóság szerzésérl nyilatkozott, ugyanakkor annak összegérl nem, akkor a munkáltató a kifizetéseibl egységesen 36 % adóelleget köteles levonni. A családi pótlék 50-50%-os megosztásával kapcsolatban a magánszemélyeknek a 2009. évi adóbevallásukban fel kell tüntetniük a jogosult házastárs, illetve a másik szül, az élettárs adatait, valamint a magánszemélynek errl adatot kell szolgáltatnia a munkáltató adómegállapítása során. Átalányadózó egyéni vállalkozók Azok az egyéni vállalkozók, akik kizárólag a bevételi értékhatár túllépése miatt veszítették el az átalányadózásra való jogosultságukat, de az átalányadózás minden egyéb feltételének

2 megfelelnek, ismételten választhatják az átalányadózást attól az évtl kezden, amely évben a bevételi értékhatár túllépése miatt a jogosultságuk 4 éven belül sznt meg. Egyszersített vállalkozói adó Az EVA értékhatára az általános forgalmi adó általános kulcsával összhangban 2009-ben 26 millió forintra emelkedett. Értékcsökkenési leírás Lehetvé válik visszamenlegesen a 2008-as adóévtl, hogy a terven felüli értékcsökkenéssel nem a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának adóévében, hanem az azt követ négy adóévben csökkentse az adózó az adózás eltti eredményt. A terven felüli értékcsökkenés visszaírásakor azonban akkor sem csökkentheti az adóalapot, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor nem csökkentette az adózás eltti eredményt. Ha az adózó 2008. adóévi adóbevallásban nem eszerint járt el, lehetsége van az adókötelezettsége önellenrzésére. Járulékmérték-változás 2009. július 1-jétl valamennyi vállalkozás számára 5 százalékponttal, 32%-ról 27%-ra csökken a munkáltatói járulék mértéke legfeljebb a minimálbér kétszereséig. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke változatlan. A járulékcsökkentés érvényesül a kedvezményes járulékkötelezettség esetén is. A foglakoztatási kedvezmények (Start, Start Plusz stb.) esetében a kedvezményes 15%-os járulék 5 % ponttal csökken. Ennek következtében az egy munkavállaló után adott támogatás összeg változatlanul marad, ugyanakkor a munkavállaló foglalkoztatáshoz nyújtott eu-s támogatás aránya valamivel magasabb, mint korábban. Az új járulékmértékeket 2009. július 30-a után megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni, de a 2009. július 10-éig kifizetett jövedelmekre még a korábbi szabályokat kell alkalmazni. A társadalombiztosítási járulék A foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók 2009. július 1-jétl a biztosított járulékalapjának a minimálbér kétszereséig (2009-ben 143.000 Ft-ig) terjed része után 26% társadalombiztosítási járulékot fizetnek. Az efölötti rész után a járulék mértéke változatlanul 29%. Ezen belül a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5%-ról 2%-ra csökken oly módon, hogy a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 0,5%, természetbeni járulék 1,5%. A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke továbbra is 24%. A munkaadói járulék A munkáltató az alkalmazottnak kifizetett járulékalapot képez jövedelmének a minimálbér kétszeresét meg nem haladó része után 1 % munkáltatói járulékot fizet, az efölötti rész után továbbra is 3 % a járulék mértéke. Vállalkozói járulék 2009. július 1-étl 4% helyett 2,5% vállalkozói járulékot kell fizetni. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó része után a járulék mértéke változatlanul 4 %. Egészségügyi szolgáltatási járulék Az egészségügyi szolgáltatási járulék továbbra is 4.500 Ft annak a belföldi személynek, aki nem biztosított, és egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

3 Táppénzszabályok A 2009. július 31-e után kezd keresképtelenségre érvényes új szabályok: 6. A passzív táppénz egy napi összege nem haladhatja meg a havi minimálbér 2009- ben 71.500 Ft 150%-ának harmincad részét, 2009-ben ez 3.575 Ft. 7. Legfeljebb 30 napig részesülhet táppénzben (a korábbi 45 nap helyett) az, aki biztosításának megsznését követ három napon belül vált keresképtelenné. 8. A táppénz havi összege nem haladhatja meg a táppénz els napján érvényes minimálbér 400%-át, ez 2009-ben havi 286.000 Ft. 9. A táppénz a fekvbeteg-gyógyintézeti ápolás idtartamára és két évnél rövidebb folyamatos biztosítási id esetén 50 % (60 % helyett), két évnél hosszabb biztosítási id esetén pedig 60 % (a korábbi 70 % helyett). 10. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár a korábbi 80 % helyett (a távolléti díj továbbra is a személyi alapbér, a rendszeres bérpótlékok és a rendkívüli munkavégzés miatt járó kiegészít pótlék összegének a távolléti idejére számított idarányos átlaga) A 2009. július 31-e után benyújtott kérelmek esetén alkalmazható új méltányossági szabályok: 11. A méltányosságból megállapított terhességi gyermekágyi segély, illetve gyed naptári napi összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, 2009-ben ez 4766,7 Ft. 12. Az egészségbiztosítási szerv legfeljebb 30 napra állapíthat meg méltányosságból táppénzt a biztosítási jogviszony megsznése után (a korábbi 45 nap helyett, mivel az úgynevezett passzív táppénz is 45 napról 30 napra csökken). A méltányossági táppénz naptári napi összege nem haladhatja meg a minimálbér 150%-ának harmincad részét (2009-ben napi 3575 Ft-ot). 2009. január 1-jétl úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90 % (az üzemi baleset egyéb eseteiben a baleseti táppénz mértéke változatlanul 100 %). Az új szabály a 2009. december 31-e után bekövetkez úti balesetre érvényes. Úti balesetnek az a baleset minsül, amely a biztosítottat munkába menet vagy onnan hazafelé éri, s emiatt keresképtelenné válik. Uniós parlamenti képviselk A magyar európai parlamenti képviselk biztosítása 2009. július 14-tl, f szabályként, kikerül a magyar társadalombiztosítás hatálya alól, ahol minden uniós ország EP-képviselé is a saját tb-szabályuk hatálya alól. (2009. júliusától a magyar európai parlamenti képviselk nem az Országgyléstl kapják az uniós parlamenti tiszteletdíjukat, hanem az Európai Parlamenttl, és az egészségügyi ellátásukat, nyugdíjukat is az finanszírozza, nem pedig a hazai biztosítási alapok, mint korábban) A 2009-es európai parlamenti választásokon újra megválasztott magyar európai parlamenti képviselk azonban a jogállásukról szóló 2004. évi LVII. Törvény alapján dönthetnek úgy, hogy továbbra is a magyar Országgylés fizesse ki nekik az uniós parlamenti tiszteletdíjat, illetve hogy az egészségügyi ellátásukat és a nyugdíjukat is az finanszírozza (1997/LXXX. Törvény 11. c) pont). Általános forgalmi adó Az áfa általános kulcsa 2009. július 1-jétl 5%-kal, a jelenlegi 20%-ról 25%-ra emelkedik. Kivételt képez ez alól a tej és tejtermékek, az ízesített tej, a gabona, liszt, keményít, vagy tej felhasználásával készült termék, továbbá a távhszolgáltatás, ezek esetében az adókulcs 18%- ra csökken.

4 A 18%-os termékkörbe tartozik a tej (ideértve a srített tejet, illetve a cukrot vagy más édesítanyagot tartalmazó tejet, a laktózmentes tejtermékeket is, az anyatejet viszont nem, annak értékesítése továbbra is mentes az adó alól) a tejszín, a tejföl, az író, az adudttej, a joghurt, a kefir a vaj, a sajt, a túró, a nem cukor hanem valamilyen más ízesítszer (pl. növényi adalékok, kakaó) hozzáadásával elállított ízesített tej (pl. a vaníliás, kakaós, karamellás tej, a szójatej) a tejpor. Az úgynevezett reggeli italok és a margarin áfája 25 százalék lett. Az új kedvezményes áfa terheli a kenyeret és egyéb pékárukat is, vagyis 18%-os kulccsal adózik a kenyér, a kétszersült, a pirított kenyér, a kifli, a zsemle, a gabonapehely, a pászka és egyes ostyatermékek, a kakaós csiga (de például a mézeskalács áfája 25%). A távhszolgáltatás áfája leghamarabb csak 2009. augusztus 1-jétl lehet 18%, addig, július 1-jétl 25 %. 2010. évi adóváltozások Adótábla-adójóváírás 2010-tl a személyi jövedelemadó alapja a bruttó jövedelem munkáltatói járulékokkal (társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás), növelt összege lesz. Az összevont adóalap nem haladja meg az 5.000.000 Ft-ot akkor az adókulcs 17%-ra csökkent, ha viszont a adóalap meghaladja az 5.000.000 Ft-ot, úgy 850.000 Ft és az 5.000.000 Ft-ot meghaladó rész 32%-a után kell meghatározni az adó mértékét. A számított adót adójóváírás csökkentheti abban az esetben ha - a jogosultsági határt nem éri el az összevont adóalap (melynek összege 3.188.000 Ft) akkor az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100 Ft/hó (évente max: 181.200.-Ft). - a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1.510.000 Ft-tal emelt összegét (4.698.000 Ft-ot) akkor a jogosultsági határ feletti éves jövedelem 12%-át jóvá lehet írni adójóváírásként. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemély az adóévben bér illette meg. Maximum 12 hónap lehet. A fizetend adóelleg: Adóterhet nem visel járandóságnak (ideértve különösen a nyugdíjat, a családi pótlék jövedelemnek minsül megosztott részét) az adóévben más kifizet által történt els kifizetését követen a magánszemély haladéktalanul nyilatkozatot ad az adóelleget megállapító munkáltatónak, hogy milyen összegben van, illetve várható nem tle származó ilyen rendszeres vagy rendszertelen jövedelme. A nyilatkozatot a munkáltatónak figyelembe kell vennie, amíg a munkavállaló ellenkez nyilatkozatot nem tesz. Vállalkozói jövedelem szerint adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetén az adóelleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. A bevételt terhel adóelleg az így meghatározott adóelleg alap után számított vállalkozói jövedelemadónak az a része, amely meghaladja a) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelleg(ek), valamint b) az egyéni vállalkozót az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján a negyedév végéig megillet kisvállalkozások adókedvezménye összegét azzal, hogy ha az egyéni vállalkozó a b) pont rendelkezését nem alkalmazza a vállalkozói személyi jövedelemadó-elleget az adóelleg-alap 50.000.000 Ft meg nem haladó

5 összege 10%-kal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10%-os adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétl az adott negyedév végéig számítva fennállnak. A vállalkozói osztalékadó után kivéve abból a kivét-kiegészítést az adó 25 %. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására elírt határidig megfizeti. Kedvezményesen adózó béren kívüli és egyéb természetbeni juttatások: Kedvezményesen adózó béren kívüli természetbeni juttatásnak minsül a munkáltató, a társas vállalkozás által a munkavállalónak, a társas vállalkozás személyesen közremköd tagjának az adóévben juttatott együttes értékbl legfeljebb évi 400.000 Ft-ot, illetleg a 400.000 Ftnak a munkavállaló által adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban, tagi jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét meg nem haladó rész. A fent említett juttatások a következk: üdülési csekk formájában juttatott bevétel, meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel, képzés címén átvállalt, viselt költség, a munkavállalónak és/vagy közeli hozzátartozójának a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lév üdülben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevétel, iskolakezdési támogatás, a munkáltató által nevére szóló számlával megvásárolt, a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel. Kedvezményesen adózó természetbeni juttatásnak minsül továbbá - a szakszervezet által üdülben biztosított üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételnek évente legfeljebb magánszemélyenként az adóév els napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó része, - a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülési csekk formájában juttatott bevételbl az adóév els napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó rész. - Üdülési csekknek a MNÜA által kibocsátott névre szóló üdülési csekk minsül, feltéve, ha az kizárólag üdülési és mveldési szolgáltatásra váltható be azzal, hogy az üdülési csekk kibocsátója az igénybe vehet szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felels miniszter elzetes egyetértésével határozza meg. - Meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek az étkezhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkezés, vagy közétkeztetés nyújtása (biztosítása révén juttatott bevétel minsül. - képzési költségnek minsül a képzés kifizet, munkáltató által (viselt) költsége, ha a képzés 1. akkor is, ha a költségen nem a munkáltató viseli munkáltatói elrendelés alapján munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bvítését, 2. a kifizetvel munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közremköd tagja számára szükséges, a kifizet, a társas vállalkozás tevékenységével összefügg szakmai ismeretek megszerzését, vítését szolgálja. - iskolakezdési támogatásnak minsül az a juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban részt vev gyermek, tanuló számára szül vagy vele közös háztartásban él házastárs útján a tanév els napján megel a követ 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában biztosít.

6 A fenti körbe tartozó juttatások kedvezményes adózása a munkavállaló, társas vállalkozás személyesen közremköd tagja esetén együttesen évi 400.000 Ft juttatásra vonatkozhat, ezen belül az egyes juttatásokra nincsen korlát. A 400.000 Ft-og meghaladó juttatás értéke után a munkáltató, kifizet a természetbeni juttatások 54%-os adókulcsával fizet adót. Adómentes marad: - a munkáltató által kedvezményesen biztosított számítógép- és internet használat (de a számítógép juttatása adókötelesség válik); - az iskolarendszeren kívüli képzés, ha a képzés a munkaköri feladat ellátásához szükséges ismeretek megszerzését célozza. A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások közül kedvezményes, 25%-os adókulccsal adózik: - az üdülési csekk vagy a kedvezményes üdültetés a minimálbér/év/f összeghatárig; - az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30%-áig; - meleg étkeztetés 18.000 Ft/hó összeghatárig; - helyi utazási bérlet juttatása; - iskolarendszer képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig; - önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50%-áig; - önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 30%-áig; - magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés összege; - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás a minimálbér 50%-áig. A juttatások másik, nem kedvezményes köre esetén a juttatónak 54% személyi jövedelemadót, és a juttatás értékének a személyi jövedelemadóval növelt összege után 27% társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. Ilyen juttatás lesz például: - hideg étkeztetés; - veldési intézményi szolgáltatás; - csekély érték ajándék; - lakhatási támogatás; - ruházati költségtérítés. A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetend társadalombiztosítási járulék mértéke 27 %, ebbl a nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, az egészségbiztosítási- és munkaerpiaci járulék 3 %. Az egészségbiztosítási és munkaer-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 0,5 %, a munkaerpiaci járulék 1 %. A munkavállaló által fizetend egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulék mértéke 7,5 %. Az egészségbiztosítási- és munkaer-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 %, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 2 %, a munkaer-piaci járulék 1,5 %. Az önkéntes pénztári számlák, illetve a nyugdíj-eltakarékossági számla javára történ rendelkezés szabályai változatlanok maradnak, illetve továbbra is lehetség van az adó 1%- áról való rendelkezésre.

7 A munkáltató magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítése, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba történ munkáltatói hozzájárulása, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás természetbeni juttatásként adóköteles jövedelemmé válik. 2010-tl a juttatás egésze külön adózó jövedelem lesz, amely után a kifizett 54% személyi jövedelemadó (és 27% járulék) terhel. A magánnyugdíjpénztárba támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más által megfizetett összeg továbbra is jövedelemnek nem számító tétel marad. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrl szóló kormányrendelet értelmében a munkába járásnak minsül a közigazgatási határon kívülrl történ napi munkába járás és hétvégi hazautazás. 2009-ig az SZJA törvény a 9 Ft/km költségtérítést csak a munkában töltött napokra engedte adómentesen kifizetni. 2010-tl a hétvégi hazautazásra is adható a 9 Ft/km költségtérítés. Az adóalapból le lehet vonni az üzemanyag megtakarítást havi 100 ezer forintig, ugyanakkor egyéb bevételnek minsül a felszolgálási díj, a borravaló és a hálapénz. A társasági adótörvény bevezeti az ingatlannal rendelkez társaság fogalmát, amelynél az eszközök értékének több mint 75 százaléka ingatlan. Az ilyen társaság tulajdonosa adót fizet, ha a részesedését eladja, vagy a jegyzett tkét kivonja. Az adó 19 százalék, de az adóalapból levonható a társaság vásárlásával, illetve tartásával kapcsolatos igazolt összeg. Ezek a szabályok fleg az ingatlanos cégeket érintik, akiknek az adón felül még illetéket is kell fizetniük. Ennek a mértéke 1 milliárd forintig 4 százalék, afelett 2 százalék, de legfeljebb 200 millió forint. Ez azt jelenti, hogy például irodaházaknál úgy 10 ezer négyzetméter felett sznik meg az illetékkötelezettség. A lakás illetéke 4 millió forintig 2 százalék marad, afelett viszont 6-ról 4 százalékra csökken. Ha külföldi szervezet kap Magyarországról kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat, akkor annak 30 százalék az adója. A változások között van az is, hogy 2010-tl a helyi iparzési adót az APEH szedi be, de az önkormányzatok a beszedett iparzési adó 100 százalékát megkapják. A jövedéki törvényt is módosítja az új törvény, szinte valamennyi jövedéki termék - benzin, gázolaj, alkohol, cigaretta stb. - adója emelkedni fog a jöv év els napjától, de az energiaadók sem maradnak változatlanok. A gépjármvek utáni adót nem a hengerek rtartalma, hanem a motor teljesítménye után kell fizetni, a járm életkorának függvényében. Például az els három évben kilowattonként 345 forint, míg 16 év felett 185 forint az adó.