Transzgénikus nikus állatok Transzgénikus nikus minden olyan állat, melynek genomja emberi közremk zremüködéssel bejuttatott DNS-t t tartalmaz.
I. A KONKRÉT T GÉNSEBG NSEBÉSZETI SZETI TECHNIKA A beavatkozást embrionális állapotban, de még m g a sejtosztódás előtt. A zigótához úgy jutnak hozzá,, hogy az anyaállat petevezetékéből kimossák k a megtermékeny kenyített petesejtet, (sejteket). Maga a genetikai állomány módosítása sa igen egyszerű feladat: ún. mikromanipulátor kell hozzá.
mikromanipulátor
A megtermékeny kenyített petesejtet az egyik kapillárissal megtámasztj masztják. Majd valamelyik előmagba bejuttatják- híg g DNS oldat formájában ban- a genetikai anyagot. Ebben az állapotban a zigóta két k előmagvat tartalmaz. Általában a nagyobb apai eredetű magba injektálj lják k az idegen DNS anyagot.
Házinyúl l zigótája a mikroinjektálás kezdetén 2.ábra. A házinyh zinyúl l zigótája a mikroinjektálás s kezdetén, az apai előmag megszúrásakor sakor
Már r az idegen gént g tartalmazó DNS oldattól l duzzad az apai előmag
A beinjektálást követk vetően en a két k t mag elindul egymás s felé és s néhány n ny óra múlva egyesülnek, a folyamatos osztódások sok eredmények nyeként nt pedig barázd zdálódik dik az embrió. Ezzel egyidejűleg valamelyik kromoszómába beépül l az idegen DNS.
A beépített genetikai anyagnak több része r van: A DNS szakasz amely az általunk kiválasztott tulajdonság g (fehérje) kódját t hordozza. Azok a részek r amelyek szavatolják, hogy a gén g n működni m fog.
A idegen DNS bejuttatását t követk vetően en a legjobb állapotú embriókat álterhes anyák k petevezetékébe ültetik be. A pótmamákat hormoninjekciókkal kkal készítik fel az embriók k befogadására. A világra jött j utódokat genetikai vizsgálatoknak vetik alá és s ennek során n kiválogatj logatják k azokat az egyedeket, amelyek az idegen gént g (transzgént) nt) hordozzák.
A alapítóegyedek közül k l hagyományos keresztezések sek és s genetikai vizsgálatok segíts tségével kiválasztj lasztják azokat, amelyek mind az apai mind az anyai kromoszómájukban hordozzák k a transzgént. nt. Így hozható létre az alapító egyedekből l egy transzgénikus nikus törzs. t
II.TRANSZGÉNIKUS NIKUS GAZDASÁGI GI ÁLLATOK A hagyományos szelekciós eljárásokkal gyakran nem lehet elválasztani lasztani egy kívánatos k tulajdonságot egy vagy több t nem kívánatos jellegtől. l. A kedvező tulajdonságok gokért felelős s gének g egyik fajból l a másikba m vitelére a molekuláris genetika és s a rekombináns ns DNS mikroinjektálás módszere együttesen alkalmazva lehetőséget ad.
Gyakori kutatási, kísérleti k területek: 1. gazdasági gi állatok növekedn vekedési erény nyének nek fokozása :egereknél pozitív v eredmények; emlősökn knél problémák 2. gyapjú minőségének nek javítása :durvább és s kisebb száler lerősségű gyapjú 3. betegségek gek elleni rezisztencia kialakítása :egerekben sikerült vírusrezisztenciát t kialakítani, majd ezt a gént g juhokba átültetni
Újszülött sertések sek immunitásának nak növelése az anyaállat génkezelg nkezelésével (transzén n technikával kialakított gastoenteritis rezisztens egerek génjének nek átültetésével.) 4. tejösszet sszetétel tel megváltoztat ltoztatása: az egyes fehérj rjék k egymáshoz viszonyított arány nyának nak módosm dosítása. sa. 5. transzgénikus nikus állatok bioreaktorként való alkalmazása:
transzgénikus nikus állatok bioreaktorként való alkalmazása: Főleg rekombináns ns fehérj rjék k előáll llítása (előáll llíttatása) a génkezelt g állatokkal. Elsősorban sorban testfolyadékokban (vér, tej, vizelet) megjelenő fehérj rjék k előáll llíttatása. Könnyebb tisztítani tani és s kinyerni. idegen fehérj rjék k termeltetése a vérben v káros hatással lehet a termelő állatra emlősz szövet módosm dosításának több t előnye van:
٠a a tej természetes módon m kiválaszt lasztódik ٠kevésbé bonyolult összetételtel ٠nagy mennyiségben könnyen k kinyerhető ٠a a tejfehérj rjék k szinte mindegyikét t jól j ismerik
Példa transzgénikus nikus termeltetésre Sok embernél l véralvadv ralvadási rendellenességet okoz a IX. véralvadási faktor hibája A kutatók k az emberi IX. faktor génjg njét hozzákapcsolt kapcsolták k juhok egyik tejfehérj rjéjét (β-laktoglobulint) kódoló gén n szekvenciájához.
Majd a fuzionált gént g megtermékeny kenyített birkapetesejtekbe injektált lták és azokat anyajuhokba ültették. A kutatók k elképzel pzelése szerint a IX. faktor génje g a tejmirigyekben kerül expresszióra ra amit már m r onnan könnyen ki lehet nyerni. A termeltetni kívánt k emberi IX. faktor valóban megjelent a birkák tejében de csekély mennyiségben.
Már r csak a transzgénikus nikus állatokkal foglalkozó közlemények alacsony száma is világosan mutatja előáll llításuk rendkívül l magas költségeit és s azokat a technikai nehézs zségeket is, melyek még m valósz színű hosszú ideig megoldatlanok maradnak. Másrészről l etikai problémákkal is szembe kell néznie n ennek a tudományter nyterületnek ugyanis az emberek többst bbsége idegenkedve fogadja ezen újításokat.
Készítette: Pásztor P Marianna, Gruiz Katalin Géntechnológiák k c. előad adásához