Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x"

Andor Halász
8 évvel ezelőtt
Látták:

5 Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) )+(5xTmcm)-(6,7xÉK év) NŐ: 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x (4,7xÉKév) Súlyzófaktorok: Könnyű fizikai munka: 1,7 Közepesen nehéz z fizikai munka: 2,2-2,7 2,7 Nehéz z fizikai munka: 2,8-3,8

6 2. Fehérj rjék és s aminosavak Az élő sejtek funkciójának nak jelentős s részr szét a fehérj rjék k hajtják k végre. v Alapvető szerepük k van a test strukturális felépítésében, valamint az anyagcsere folyamatokban résztvevr sztvevő enzimrendszerek működtetésében. Szervezetben lévől fehérje a bevitel és s a lebontás s egyensúly lyát tükrözi.

v Alapvető szerepük k van a test strukturális felépítésében, valamint az anyagcsere

7 Egészs szséges felnőtt szervezetből l nem ürül l ki fehérje. Abszolút t Kopási kvóta: Egészs szséges felnőtt szervezet által elhasznált lt nitrogén n mennyisége napi 3g, amely megfelel 20g fehérj rjének. Abszolút t fehérjeminimum: Az emberi szervezet megfelelő energiabevitel mellett fehérjementes étrendben is használ l fel fehérj rjét. Ez az endogén fehérjevesztes rjeveszteség g a vizeletben, székletben, a verejtékben, és s más m váladékokban (köröm, haj, hámlh mló bőr) lévől nitrogén n meghatároz rozásával ki is mutatható. Amely fehérje mennyiség g a szervezetünk enzimjeinek működéséhez feltétlen tlenül l szüks kséges. Ennek kétszerese k adja: fiziológi giás s fehérjemennyis rjemennyiséget (40g/nap). Felnőtt szervezet optimális fehérjeell rjeellátását 70-80g (1 g fehérje/ rje/ttkg) biztosítja tja ez a higiénés s fehérjeminimum. FEHÉRJEIG RJEIGÉNY felnőtt szervezetnek: 0,8g/ttkg Fehérje forrásaink: növényi nyi és állati eredetű táplálékaink. Fiziológi giás körülmények között k 50:50 arányban kell növényi n nyi és állati eredetű fehérje bevitellel biztosítanunk tanunk a napi fehérje igény nyünket. nket. Viszont az abszolút kopási kvótát, t, csak esszenciális aminosavakat tartalmazó fehérj rjékből, azaz állati eredetű fehérj rjékből l pótolhatunk. p Fehérje forrásainkat esszenciális aminosav tartalmuk alapján ítéljük k meg. A növényi nyi eredetű fehérjeforr rjeforrásaink kevesebb mennyiségben és s hiányosan tartalmazzák k az emberi szervezet számára nélkn lkülözhetetlen aminosavakat.

Abszolút t fehérjeminimum: Az emberi szervezet megfelelő energiabevitel mellett fehérjementes étrendben is használ l fel fehérj rjét.

8 Utilizáci ció: Fehérje felhasználási si mértm rték Képlete: Elfogyasztott fehérje nitrogén- (széklet + vizelet útján n kiválaszt lasztódott nitrogén) n) * 100 Állati és s növényi n nyi eredetű fehérj rjékből l a nitrogén utilizáci ció különbözik: kisebb az érték k a növényi n nyi eredetűnél és nagyobb az állati fehérj rjék k esetében. Ennek a mértm rtéknek el kell érnie 50%-ot, viszont ez csak akkor lehetséges, ha fele-fele részr szét állati ill. növényi n nyi eredetű fehérje forrásokb sokból l kapjuk. Értékesség: A fehérj rjék értékessége függ: f 1. utilizáci ció 2. emészthet szthetőségi hányados Emészthet szthetőségi hányados h képletek plete: (elfogyasztott fehérje nitrogén) n) - ( széklettel ürült fehérje nitrogén) n) Elfogyasztott fehérje nitrogén

Ennek a mértm rtéknek el kell érnie 50%-ot, viszont ez csak akkor lehetséges, ha fele-fele részr szét állati ill. növényi n nyi eredetű fehérje forrásokb sokból l kapjuk.

9 BIOLÓGIAI ÉRTÉK: Megmutatja, hogy a felszívódott nitrogén mennyiségének nek hány h %-a% retineálódik a szervezetben. Képlete: (elfogyasztott nitrogén) n) (széklet +vizelet útján ürült nitrogén) n) (elfogyasztott nitrogén) n) (széklet útján ürült nitrogén)* n)* 100 FEHÉRJ RJÉK K biológiai értékei: Tej, tojás 100% Marhahús % Burgonya 60-80% Rizs 68-88% 88% Bab 30-50%

Képlete: (elfogyasztott nitrogén) n) (széklet +vizelet útján ürült nitrogén) n)

10 A fehérj rjék k részlegesen r hiányosak lehetnek egyes aminosavakból. Pl. gabonafélék lizinben szegények. A gabonaféléket komplettálhatjuk lhatjuk hüvelyesek adásával, mivel a hüvelyesek h lizinben gazdag források. Ha fehérje komplettálást végzünk,fontos hogy a két k t táplt plálékféleséget azonos időben fogyasszuk, különben k az utilizáci ció és s a biológiai érték k is különbk nbözni fog. Gyógy gy-élelmezés s szempontjából l fontos: Legfőbb és s legkomplettebb fehérje forrásaink a tej, tejtermékek és s a tojás.

Ha fehérje komplettálást végzünk,fontos hogy a két k t táplt plálékféleséget azonos időben fogyasszuk, különben k az utilizáci

11 Aminósavak biológiai megítélése, felszívódása, sa, intermedier anyagcseréje és értékesülése: A fehérj rjék k biológiai értékét t esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. Az elsőrend rendű,, (komplett) fehérj rjék k valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforr rjeforrásként is elegendőek. ek. Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérj rjék k tartoznak, mint a tojás, tej, hal, vagy a húsfh sfélék. - esszenciális aminósavak savak,, amelyek a szervezet fehérje anyagcseréjének nek fenntartásához nélkn lkülözhetetlenek. Emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes k előáll llítani. Ilyen: Valin, lizin, leucin, izoleucin, triptofán, fenil-alanin alanin, metionin, tirozin. - szemiesszenciális aminósavak savak: Arginin, hisztidin - asszisztáló aminósavak savak: Fenilalanin- tirozin, metionin- cisztin A másodrendm sodrendű (inkomplett)) fehérj rjék k egyes esszenciális aminosavakban hiányosak, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforr rjeforrások. Azonban a komplett, vagy egy másik m inkomplett fehérj rjével kiegész szítve teljes értékűvé tehetők. A másodrendm sodrendű fehérj rjék k csoportját t zömében z a növényi n nyi fehérj rjék k alkotják. k. - nem esszenciális lis: glicin, alanin, asparginsav, glutaminsav, prolin, cisztein, tirozin,, szerin

Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérj rjék k tartoznak, mint a tojás, tej, hal, vagy a húsfh sfélék.

12 Felszívódásuk: suk: A fehérj rjék aminósavakra bomlanak, amelyek aktív v transzport folyamat eredmények nyeképpen szívódnak fel. Felszívódás s szempontjából l 4csoportjuk van: 1.amfoter aminósavak savak: : Felszívódásuk suk neutrális tulajdonságukat mutatnak: leucin,izoleucin izoleucin, metionin, fenilalanin, tirozin, valin, alanin és s szerin 2. Két K karboxil gyököt t tartalmazó a.s.-k: : Savas tul.-t mutatnak.:aszparginsav aszparginsav, glutaminsav 3. Két K aminócsoportot tartalmazó a.s-k: lizin, arginin 4. Prolin, hidroxiprolin, glicin Intermedier anyagcseréjük: A felszívódott aminósavak dezaminálás illetve transzaminálás után ketonokká alakulnak. A ketonok be tudnak lépni l a citrát- körbe és így a különbk nböző táplálékokat helyettesíteni teni is tudják. Ahhoz hogy a zsírok és s a fehérj rjék k hasznosuljanak megfelelő menyiségű szénhidr nhidrátra van szüks kség. A citrát- körben a táplálékok hasznosulásához hoz inzulinra van szüks kség. Hasznosulásuk: suk: Szervezetben a fehérje beépülése energia igényesfolyamat nyesfolyamat.. A fehérje felépítéséhez B2 és s B6 vitaminok és s Kálium K illetve Magnézium szüks kséges. B6 vitamin szerepe: Gamma-amin aminóvajsav(gaba) és s a glutaminsav regulálása. Káliumigény: új j sejtek képzk pződéséhez elengedhetetlen Mg: Mitokondriumban az ATP lebontása Mg++ függf ggő folyamat.

Két K karboxil gyököt t tartalmazó a.s.-k: : Savas tul.-t mutatnak.:aszparginsav aszparginsav, glutaminsav 3. Két K aminócsoportot tartalmazó a.s-k: lizin, arginin 4.

13 A szervezetben negatív v nitrogén n egyensúly alakulhat ki: - csökkent fehérje a bevitel mértm rtéke - a szervezetből l a fehérje felépítéséhez szüks kséges energiák k hiánya következtk vetkeztében - fokozott fehérjeveszt rjevesztéssel ssel (vizelet vagy széklet ) -fokozott fehérjebont rjebontással Fehérjeszint rjeszintézis zis és s lebontás s központi k szerve a máj. m Krónikus májelm jelégtelenség g következtk vetkeztében a máj m fehérjebont rjebontó képessége csökken, amelynek következményeként nt növekszik n a szervezetben az ammónia szint. Növekszik N a bélcsatornb lcsatornából l felszívódó ammónia mennyisége is, ezzel pedig olyan ingerület átvivő anyag károsodk rosodások sok jöhetnek j létre,ami l encephalopatiát okozhat.

24 Szénhidr nhidrátok Egyszerű szénhidr nhidrátok Összetett szénhidr nhidrátok Rostok

Hasonló dokumentumok

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,