A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
|
|
- Artúr Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók számára is. A jegyzetben alapvető kémiai és sejtbiológiai ismeretek is találhatóak, melyek elsajátítása lehetővé teszi a különösebb biológiai/kémiai előképzettség nélküli biokémia tanulást. A fontosabb makromolekulák bemutatása után a szerzők igyekeztek logikusan követni a biokémia törvényszerűségeit, és amennyire csak lehetett, háttérbe szorítani a száraz adatok ismertetését. A fő hangsúly a bioenergetika és a metabolizmus összefüggéseire került, elsősorban az emberi test biokémiai folyamatait vizsgálva. Míg a szénhidrátok és a lipidek anyagcseréje valamivel részletesebben, az aminosavak és nukleotidok anyagcseréje csak érintőlegesen kerül ismertetésre. Fontosságuk miatt a nukleinsavak és a fehérjék szintézisével külön fejezet foglalkozik. Kulcsszavak: biokémia, makromolekula, szénhidrát, glükóz, lipid, aminosav, fehérje, nukleinsav, nukleotid, bioenergetika, enzim, metabolizmus, glikolízis, citrátkör, fotoszintézis Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Typotex Kiadó 2013
2 COPYRIGHT: Wunderlich Lívius PhD, Szarka András PhD, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Creative Commons NonCommercial-NoDerivs 3.0 (CC BY-NC-ND 3.0) A szerző nevének feltüntetése mellett nem kereskedelmi céllal szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható. Szakmai lektor: Zimányiné Ratkai Tünde, Stefán Gábor ISBN Készült a Typotex Kiadó gondozásában Felelős vezető: Votisky Zsuzsa Készült a TÁMOP-4.1.2/A/1-11/ számú, Konzorcium a biotechnológia és bioinformatika aktív tanulásáért című projekt keretében.
3 Tartalomjegyzék Előszó Kémiai alapok Általános kémia Atomok Az atomok felépítése Atompályák Elemek Kémiai kötések Elsőrendű kötések Ionos kötés Fémes kötés Kovalens kötés Másodrendű kötések Szerves kémia Szénhidrogének Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének Funkciós csoportok Szénvegyületek szerkezete Szerkezeti izoméria Geometriai izoméria Sztereoizoméria Konformációs izoméria Kémiai reakciók Sav-bázis reakciók Redox reakciók Sejtbiológiai alapok A prokarióta sejt Az eukarióta sejt Sejtmag Mitokondrium Endoplazmás retikulum Golgi-készülék Lizoszómák Peroxiszómák Színtestek Vakuólum Citoszkeleton Makromolekulák Szénhidrátok Wunderlich Lívius, Szarka András
4 4 A biokémia alapjai Monoszacharidok Diszacharidok Poliszacharidok Lipidek Zsírsavak Trigliceridek Foszfolipidek Koleszterin Fehérjék Aminosavak Elsődleges szerkezet Másodlagos szerkezet Harmadlagos szerkezet Negyedleges szerkezet Fehérjék, lipidek, szénhidrátok kapcsolatai Nukleinsavak Nukleotidok A nukleinsav szerveződése RNS DNS Proteinek és nukleinsavak kapcsolata Enzimológia Az enzimek szerepe Szerkezet és funkció Szabályozás Katalízis Enzimkinetika Reverzibilis szabályozás típusai Enzimek osztályozása Oxidoreduktázok Oxidázok Dehidrogenázok Oxigenázok Peroxidázok Transzferázok Hidrolázok Liázok Izomerázok Ligázok Izoenzimek Bioenergetika Az energia forrása Az energia megjelenési formája Kémiai reakciók energetikája Kapcsoltság Csoportátvitel A foszforilcsoport átvitele Az adenozin-trifoszfát (ATP) mint energiahordozó Foszforilcsoporttal működő enzimek Wunderlich Lívius, Szarka András
5 Tatalomjegyzék Az ATP felhasználása Magas energiájú foszfátok Az acilcsoport szállítása A glukozil-csoport szállítása A karboxilcsoport szállítása Az aminocsoport szállítása Elektronszállítók, biológiai oxidáció NAD, NADP FAD és FMN Ubikinon Vas-kén komplexek Porfirinvázas elektron-szállítók A szénhidrátok anyagcseréje Szénhidrátok emésztése A glükóz felszívódása A glikolízis folyamata A befektetési szakasz A haszonszerzés szakasza Energetika A NADH sorsa Anaerob körülmények Aerob körülmények A glukoneogenezis folyamata A glikolízis és a glikoneogenezis koordinált szabályozása A fruktóz-6-p/fruktóz-1,6-biszfoszfát átalakulás szabályozása A piruvát-kináz szabályozása A glikogén szintézise (glikogenezis) A glikogén lebontása (glikogenolízis) A glikogenezis és a glikogenolízis koordinált szabályozása A NADPH forrása A pentóz-foszfát út és ciklus A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje A fruktóz lebomlása A galaktóz átalakulásai A piruvát sorsa; a citromsav-ciklus A piruvát dehidrogenáz Az enzimkomplex működése Az enzimkomplex szabályozása Az acetil-koa sorsa; a citrát-ciklus A citrátkör reakciói A citrát-ciklus hozadéka A citrátkör szabályozása A citrátkör amfibolikus szerepe Az acetil-koa sorsa; a glioxalát-ciklus Elektrontranszport-lánc és energiatermelés A mitokondrium elektrontranszport-lánca A transzportlánc tagjai Elektrokémiai gradiens és energiatermelés Az aerob glükóz-lebontás energiamérlege Wunderlich Lívius, Szarka András
6 6 A biokémia alapjai Oxidatív energiatermelés és kapcsoltság A fotoszintézis folyamatai A fotoszintézisről általánosságban A fotoszintézis helyszíne a kloroplaszt A két fotorendszer ATP-szintézis, ciklikus fotofoszforiláció Calvin-ciklus Fotorespiráció, C4 útvonal A lipidek anyagcseréje A lipidek emésztése A lipidek szállítása Bélből a májba A májból a perifériára A perifériáról a májba Energiatermelés lipidekből A zsírok mobilizációja A zsírsavak β-oxidációja Transzport Oxidáció Energiamérleg Rendhagyó esetek A lipidek felépülése Zsírsavak szintézise Transzport Szintézis A zsírsav-szintézis energiamérlege A zsírsavak további sorsa Trigliceridek szintézise Foszfolipidek szintézise A koleszterin metabolizmusa Epesavak körforgása A ketontestek Ketontestek szintézise Ketontestek felhasználódása Cukorbetegség Az aminosavak anyagcseréje A fehérjék bontása Exogén proteázok Endogén proteázok Aminosavak felszívódása Aminosavak átalakulásai Nem-esszenciális aminosavak szintézise Glutamát, glutamin, aszpartát, alanin, aszparagin szintézise C1-töredék szállítók Szerin és glicin szintézise A cisztein keletkezése A prolin és az ornitin szintézise A tirozin szintézise Az esszenciális aminosavak szintézise Wunderlich Lívius, Szarka András
7 Tatalomjegyzék A lizin, treonin és metionin szintézise Valin, leucin és izoleucin szintézise Hisztidin, fenilalanin, tirozin és triptofán szintézise Az aminosavak lebontása: a nitrogén sorsa Az aminosavak lebontása: a szénlánc sorsa A glutamát, glutamin, prolin, arginin és hisztidin lebomlása A metionin, treonin, izoleucin és valin lebomlása A fenilalanin, tirozin, aszparagin és aszpartát lebomlása A cisztein, triptofán, alanin, szerin és glicin lebomlása Lizin és leucin lebomlása Összefoglalás A nukleotidok anyagcseréje A nukleinsavak emésztése Nukleotidok de novo szintézise Purin nukleotidok szintézise Pirimidin nukleotidok szintézise Dezoxiribonukleotidok keletkezése Nukleotidok lebomlása Purin nukleotidok lebomlása A pirimidin nukleotidok lebomlása Mentő utak Replikáció, transzkripció, transzláció Replikáció Replikáció prokariótákban Replikáció eukariótákban A DNS hibajavítás Mutációk Transzkripció Transzkripció prokariótákban A prokarióta RNS-ek szerveződése A transzkripció szabályozása prokariótákban Az eukarióta mrns szerveződése Eukarióta génszabályozás Transzláció Biokémia és egészség A táplálkozás biokémiája Biotranszformáció Előkészítő fázis Konjugációs fázis Kiürítési fázis Az alkohol metabolizmusa A metabolikus útvonalak Az alkohol káros hatásai Felhasznált irodalom Wunderlich Lívius, Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai írta Wunderlich Lívius és Szarka András Szerzői jog 2014 Wunderlich Lívius PhD, Szarka András PhD, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenMolekuláris biológiai technikák
Molekuláris biológiai technikák Wunderlich Lívius A Molekuláris biológiai technikák jegyzet igyekszik átfogó képet adni a jövő tudományának, a molekuláris biológiának a módszertanáról. A technikák elméleti
RészletesebbenFarmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenBIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-
RészletesebbenA szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
RészletesebbenElődi Pál. Biokémia. Negyedik kiadás
Elődi Pál Biokémia Negyedik kiadás Akadémiai Kiadó, Budapest 1989 Tartalom Bevezetés 21 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 23 Mi jellemző az élőre? (23) Biogén elemek (25) Biomolekulák
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék Szerkesztette: FAIGL FERENC Írta: FAIGL FERENC, SZEGHY LAJOS, KOVÁCS ERVIN, MÁTRAVÖLGYI
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenKlinikai kémia. Laboratóriumi diagnosztika. Szerkesztette: Szarka András. Írta: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem
Klinikai kémia Laboratóriumi diagnosztika Szerkesztette: Szarka András Írta: Szarka András (1-8, 11-15. fejezet) Keszler Gergely (9, 10. fejezet) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis
RészletesebbenA sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános
A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb
Részletesebben, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában
-helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenBIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE
levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2009/2010. tanév, 1. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenDr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.
Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Sejttan. Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Sejttan Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok) (Az ábrák egy része Dr. Lénárd Gábor Biológia 11. c. könyvéből való) Dr. Bakos Vince 2017/18. ősz 1 Prokarióták és eukarióták Karyon
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenBIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Biokémia (SMKKB4011XN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Biotechnológus MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások való részvétel ajánlott! Az előadásokon és a gyakorlatokon elhangzottak
RészletesebbenTáplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket
Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,
RészletesebbenAgrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN ALKALMAZOTT BIOKÉMIA A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE
Agrármérnök MSc KÖVETELMÉNYRENDSZER Alkalmazott biokémia SMKKB4011AN A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások látogatását nem ellenőrizzük, de mindenki számára ajánlott! Az
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenAJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:
A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenBIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: BENKŐ ZOLTÁN Írta: BENKŐ ZOLTÁN, KŐMÍVESNÉ TAMÁS IBOLYA, STANKOVICS
RészletesebbenAz AS nitrogénjének eltávolítása
AMINOSAV ANYAGCSERE Az AS nitrogénjének eltávolítása 1. Hidrolízis (NH 3 eltávolítás az Asn és Gln amid csoportjából) 2. Transzamináció (amino és oxo csoport cseréje; AS és ketosav párok, transzamináz
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenEnergiaforrásaink Szénvegyületek forrása
Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni,
RészletesebbenTanévi tájékoztató az Állatorvosi biokémia c. tantárgyhoz
Tanévi tájékoztató az Állatorvosi biokémia c. tantárgyhoz 2016/2017. tanév tavaszi félév 1. A Biokémiai Osztály munkatársai: Dr. Neogrády Zsuzsanna, PhD (Neogrady.Zsuzsanna@univet.hu) Egyetemi docens,
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenIntelligens adatelemzés
Antal Péter, Antos András, Horváth Gábor, Hullám Gábor, Kocsis Imre, Marx Péter, Millinghoffer András, Pataricza András, Salánki Ágnes Intelligens adatelemzés Szerkesztette: Antal Péter A jegyzetben az
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenAz aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva
Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,
RészletesebbenTEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)
Biokémia és molekuláris biológia I. kurzus (bb5t1301) Tematika 1 TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301) 0. Bevezető A (a biokémiáról) (~40 perc: 1. heti előadás) A BIOkémia tárgya
RészletesebbenAz anyag- és energiaforgalom alapjai
Az anyag- és energiaforgalom alapjai Anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Szénhidrátok, Zsirok, Fehérjék, Nukleinsavak, Munka+hő+raktározás
RészletesebbenA zsírok. 2013. április 17.
A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus
Biokémia és molekuláris biológia IB (13) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek a vizsgára
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: POKOL GYÖRGY Írta: POKOL GYÖRGY, GYURCSÁNYI E. RÓBERT, SIMON ANDRÁS,
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIABÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Levelező tagozat 2015. A kérdés
Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIABÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Levelező tagozat 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészei közül a vízről részletesen. 2. A sejtről általában,
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403)
Biokémia és molekuláris biológia IIB (18) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403) (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek
RészletesebbenAZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
RészletesebbenBiokémia, molekuláris és sejtbiológia
Biokémia, molekuláris és sejtbiológia EGYETEMI JEGYZET Szerkesztette: BÁNHEGYI GÁBOR és SIPEKI SZABOLCS Második, bõvített kiadás A könyv szerzõi Dr. Bánhegyi Gábor Dr. Buday László Dr. Csala Miklós Dr.
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenMáj j szerepe az anyagcserében
Máj j szerepe az anyagcserében Funkciói Központi szerep az anyagcsere szabályozásban és energiatranszferben Bioszintézis: glükóz, plazmafehérjék Tárolás: glikogén, fémionok, vitaminok Detoxifikáció: biotranszformáció,
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenA gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan.
A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan. A táplálékfelvétel célja: Nyersanyagok biztosítása a test számára a növekedéshez a szöveti regenerációhoz az ivarsejtek képzéséhez
RészletesebbenAMINOSAVAK, FEHÉRJÉK
AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenBiokémia. Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék: Ch épület III.
Biokémia Szarka András szarka@mail.bme.hu 463-3858 Wunderlich Lívius livius@mail.bme.hu 463-1407 Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék: Ch épület III. Tantárgyi követelmények A biokémia
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenKÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll.
KÉMIA II. (BMEVESZAKM1) A tárgy heti 2 2 óra előadásból és heti 1 óra laboratóriumi (kummulált) gyakorlatból áll. A tárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgára bocsáthatóság feltétele, hogy a félévközben
RészletesebbenA projekt keretében elkészült tananyagok:
ANYAGTECHNOLÓGIÁK A projekt keretében elkészült tananyagok: Anyagtechnológiák Materials technology Anyagtudomány Áramlástechnikai gépek CAD tankönyv CAD Book CAD/CAM/CAE elektronikus példatár CAM tankönyv
RészletesebbenBIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK
BIOKÉMIA TANTÁRGY TEMATIKÁJA GYTK A biokémia fogalma, tárgya Bioenergetika - Az élő szervezet termodinamikai szempontból nyílt rendszer nyílt rendszer fogalma kémiai/valódi egyensúly és steady state egyensúly
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
RészletesebbenAlapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x
Alapanyagcsere: Herris-Benedict Férfi: 66,5 +(13,8x ttkg)+(5xtmcm) )+(5xTmcm)-(6,7xÉK év) NŐ: 655+(9,5xTTkg)+(1,9xTmcm)-(4,7x (4,7xÉKév) Súlyzófaktorok: Könnyű fizikai munka: 1,7 Közepesen nehéz z fizikai
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenA biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
Részletesebbenjobb a sejtszintű acs!!
Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás
RészletesebbenVércukorszint szabályozás
Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben
RészletesebbenFehérje és enzimológia
AZ ORVOSI BIOKÉMIA, MOLEKULÁRIS ÉS SEJTBIOLÓGIA SZIGORLATI ANYAGA (Orvosi Biokémia I, II, III) Gyakorlatok 1. Aminosavak elektrometriás titrálásának elve. Titrálási görbék, pk és izoelektromos pont meghatározás.
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
Részletesebben1. A nitrogén körforgása
1. A nitrogén körforgása 2. Fehérjék lebontása Táplálékfehérjék lebontása aminosavakká Saját fehérjék lebontása Féléletidő szabályozása Ubikvitin konjugáció Proteaszómális lebontás 3. Aminosavak lebontása
RészletesebbenÁLTALÁNOS KÉMIAI LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerkesztette: KOVÁCS ILONA Írta: KOVÁCS ILONA, NYULÁSZI LÁSZLÓ, FEKETE CSABA, KÖNCZÖL
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIÁBÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Nappali tagozat 2017-től. Biokémia I.
Kollokviumi vizsgakérdések BIOKÉMIÁBÓL OSZTATLAN TESTNEVELŐ TANÁRI Szak, Nappali tagozat 2017-től Biokémia I. 1. Az atomok szerkezete, kötés típusok, szénatomok rendűsége, funkciós csoportok. 2. A szerves
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenJavító vizsga követelményei kémia tantárgyból augusztus osztály
Javító vizsga követelményei kémia tantárgyból 2019. augusztus 29. 10. osztály I. Szerves kémia-bevezetés 1. A szerves kémia kialakulása, tárgya (Tk. 64-65 old.) - Lavoisier: organogén elemek (C, H, O,
Részletesebben