Tanévi tájékoztató az Állatorvosi biokémia c. tantárgyhoz

Átírás

1 Tanévi tájékoztató az Állatorvosi biokémia c. tantárgyhoz 2016/2017. tanév tavaszi félév 1. A Biokémiai Osztály munkatársai: Dr. Neogrády Zsuzsanna, PhD (Neogrady.Zsuzsanna@univet.hu) Egyetemi docens, osztályvezető, tantárgyfelelős Állatorvosi biokémia előadások és gyakorlatok tartása magyar, angol és német nyelven Patobiokémia (fakultatív tantárgy) Dr. Mátis Gábor, PhD (Matis.Gabor@univet.hu) Egyetemi adjunktus Állatorvosi biokémia előadások és gyakorlatok tartása magyar, angol és német nyelven Összehasonlító biokémia és Biológiai kémia előadások tartása (Biológus BSc és MSc képzés) Patobiokémia, Génsebészet (fakultatív tantárgyak) Kulcsár Anna (Kulcsar.Anna@univet.hu) Tudományos segédmunkatárs, PhD-hallgató Állatorvosi biokémia gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven Összehasonlító biokémia és Biológiai kémia előadások tartása (Biológus BSc és MSc képzés) Génsebészet (fakultatív tantárgy) Kulcsárné dr. Petrilla Janka (Petrilla.Janka@univet.hu) PhD-hallgató Állatorvosi biokémia gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven Összehasonlító biokémia és Biológiai kémia előadások tartása (Biológus BSc és MSc képzés) Génsebészet, Patobiokémia (fakultatív tantárgyak) Dr. Hatala Patrícia (Hatala.Patricia@univet.hu) Tanszéki munkatárs Állatorvosi biokémia gyakorlatok tartása magyar és angol nyelven Összehasonlító biokémia és Biológiai kémia előadások tartása (Biológus BSc és MSc képzés) Génsebészet, Patobiokémia (fakultatív tantárgyak) 1

2 Seprődi Júlia Titkárnő Tolnainé Hinka Márta Tanszéki asszisztens, a Biokémiai gyakorlatok előkészítésének általános felelőse Az Állatorvosi biokémia c. tantárgyat két féléven keresztül oktatjuk az alábbi elméleti, ill. gyakorlati órakeretben: 1. félév: Állatorvosi biokémia óra előadás (hetente 1x2 óra) 18 óra gyakorlat (6x3 óra) 5 óra plenáris gyakorlat 2. félév: Állatorvosi biokémia óra előadás (hetente 2x2 óra) 15 óra gyakorlat (5x3 óra) 15 óra plenáris gyakorlat 2. Az előadásokkal kapcsolatos általános tudnivalók: Az előadások látogatása a KTVSz értelmében kötelező. A hallgatók jelenlétét mindkét félév során néhány alkalommal szúrópróbaszerűen tartott katalógussal ellenőrizzük, félévenként max. 3 igazolatlan hiányzás megengedett. Az előadáslátogatás orvosilag igazoltan egészségügyi ok vagy tudományos diákköri munka miatti mulasztása esetén az erről szóló igazolást legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig kérjük eljuttatni a Biokémiai Osztály titkárságára. Az előadások témái: Állatorvosi biokémia 1.: 1. hét Bevezetés. A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izotónia, izoionia. 2. hét Izohidria. Pufferrendszerek. A biológiai membrán szerkezete. 3. hét A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok. A fehérjék fogalma és általános jellemzése. 4. hét A proteinogén aminosavak csoportosítása, szerkezete. A peptidkötés. A fehérjék szerkezete. A fehérjék denaturációja és renaturációja. A fehérjék felosztása. Kollagén, elasztin, keratin. Az enzimek fogalma, 5. hét szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók megfordíthatósága 6. hét Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Zimogének, Izoenzimek. 7. hét Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja. A molekuláris biológia fogalma. A nukleotidok szerkezete. 2

3 8. hét A purinnukleotidok de novo szintézise és lebontása. A pirimidinnukleotidok de novo szintézise. 9. hét A pirimidinnukleotidok lebontása. Nukleotidok szintézise a megmentési úton. Dezoxiribonukleotidok szintézise és bontása. 10. hét A DNS szerkezete és funkciója. A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. 11. hét Hibák a DNS-replikációban és azok javítása. A transzkripció és szabályozása prokariótákban. 12. hét A transzkripció és szabályozása eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok. 13. hét A transzláció fogalma. A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja. 14. hét A transzláció elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása. A fehérjék sejten belüli transzportja. 15. hét A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai Állatorvosi biokémia 2.: 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét Az intermedier anyagcsere általában. Anabolizmus, katabolizmus. A biológiai oxidáció fogalma. Energiatárolás a sejtekben: nagy energiájú foszfátvegyületek. A kreatin anyagcseréje. A szénhidrátok kémiája: mono- és oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok. A glikogén anyagcseréje: Cori-kör, glikogenolízis és szabályozása a foszforilációs kaszkád segítségével, glikogenezis. Glükolízis és glükoneogenezis. Pasteur-effektus. A piruvát oxidációja acetil~koa-vá. A citrátkör. Légzési lánc, oxidatív foszforiláció. Pentózfoszfát-ciklus. A vércukorszint és szabályozása. Egyéb monoszacharidok (fruktóz, galaktóz) anyagcseréje. Az aminosavak anyagcseréje: transzaminálás, oxidatív dezaminálás. Glükogenetikus és ketogenetikus, esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Az ammónia méregtelenítése: ornitin-ciklus, alternatív méregtelenítési utak. Az aminosavak dekarboxilezése. A legfontosabb peptidek. A hem szerkezete. Porfirin-anyagcsere: szintézis és bontás. Hemoglobin, mioglobin, kataláz, peroxidáz, citokrómok. Vas-anyagcsere. A lipidek szerkezete és funkciója. A lipidek felszívódása és forgalma. Lipolízis, a zsírsavak β-oxidációja (páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak). A glicerin lebontása, az oxálacetát bioszintézise. Ketogenezis, ketolízis. A zsírsavak szintézise (páros és páratlan szénatomszámú, valamint telítetlen zsírsavak). A glicerin szintézise. Zsírszintézis (lipogenezis). Lipoidok: glicerin-foszfatidok, szfingolipidek, szteroidok (koleszterin, epesavak), karotinoidok. 3

4 9. hét 10. hét A máj biokémiája: intermedier anyagcsere, szekréciós tevékenység, méregtelenítő folyamatok (szintézis, oxidáció, redukció, hidrolízis, konjugáció). Az izomszövet biokémiája (harántcsíkos-, sima- és szívizom). Az izomkontrakció mechanizmusa. Az agy és a zsírszövet biokémiája. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének specialitásai: az illó zsírsavak képződése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben. A nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréjének sajátosságai kérődzőkben. A kérődzők lipid-anyagcseréje. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai. A tejtermelés biokémiája. 11. hét A vitaminok általános jellemzése. Az A- és D-vitamin biokémiája. 12. hét Az E-, K-vitamin, az esszenciális zsírsavak és a tiamin biokémiája. 13. hét A riboflavin, a nikotinsav, a pantoténsav és a piridoxin biokémiája. 14. hét A biotin, a folsav és a kobalamin biokémiája. 15. hét Az aszkorbinsav és a lipotrop faktorok (kolin, inozit) biokémiája. 3. A gyakorlatokkal kapcsolatos általános tudnivalók: A gyakorlatok a Tanulmányi Osztály által kialakított csoportbeosztás alapján (max. 18 fő), az órarendben feltüntetett időpontban pontosan kezdődnek. A későn érkezők technikai okok miatt nem vehetnek részt a gyakorlaton. A gyakorlatok időtartama: 3 x 45 perc = 2 óra 15 perc. A gyakorlatot az Élettani és Biokémiai Tanszék első emeletén lévő hallgatói laboratóriumban tartjuk. Minden hallgatónak magával kell hoznia: az aktuális gyakorlat anyagát tartalmazó gyakorlati jegyzetet, amely a tanszéki honlapról tölthető le (biochemvet.hu); fehér köpenyt, mivel olyan vegyszerekkel és reagensekkel is dolgozunk, amelyek a ruhára cseppenve károsíthatják azt. A gyakorlatok értékelése: A gyakorlati munkát a következők alapján értékeljük: A gyakorlat elején rövid írásbeli dolgozat formájában kérjük számon a gyakorlati, valamint a gyakorlat témájához kapcsolódó legfontosabb elméleti ismereteket. Egyes gyakorlatokon szintén itt kerülnek számonkérésre az adott gyakorlathoz kapcsolódó szerkezeti képletek, amelyek listája a tanszéki honlapról letölthető. A gyakorlati anyag ismeretét és az elvégzett kísérletek eredményeit az óra végén tartott rövid szóbeli számonkéréssel ellenőrizzük. A megfigyeléseket és a kísérletek eredményeit a gyakorlati jegyzetben kell rögzíteni. Hiányos felkészülés esetén a gyakorlatvezető a gyakorlat megismétlésére utasíthatja az érintett hallgatót. A gyakorlat végén az írásbeli és szóbeli számonkérés együttes eredménye alapján minden hallgató pontot kap az aktuális teljesítményéért. A pontszám 1 és 5 között lehet (1 pont esetén nincs elfogadva, a hallgatónak a gyakorlatot másik csoport gyakorlatán vagy a félévvégi pótgyakorlaton pótolnia kell). Sikeres gyakorlat (2-5 pont) eredménye nem javítható. 4

5 Az Állatorvosi biokémia 1. oktatása során 6 gyakorlatot tartunk, amelyek során a maximálisan kapható 25 pontból legalább 18 pontot (60%) kell elérni. Az Állatorvosi biokémia 2. keretében 5 gyakorlatot tartunk, ennek megfelelően legalább 15 pontot (60%) kell a félév során összegyűjteni. A gyakorlat végén minden hallgató köteles rendet tenni maga után: a használt eszközöket (pipettákat, kémcsöveket) csapvízzel átöblíteni, és a gyűjtőedénybe helyezni. A gyakorlat közben bekövetkező baleseteket (pl. üvegáru törése) azonnal jelenteni kell a gyakorlatvezetőnek a balesetveszély elhárítása érdekében. Részvétel másik csoport gyakorlatán: Indokolt esetben a csoportbeosztás módosítása a félévek elején Dr. Mátis Gábornál lehetséges a beiratkozást követő egy héten belül. A gyakorlatok méltányolható esetben elvégezhetők más csoportokban is. A cserét a Matis.Gabor@univet.hu címre küldött ben lehet kérvényezni a választott gyakorlatot megelőző munkanapon 14:00-ig. A tanszék az adott csoport létszámától függően engedélyezheti a cserét. E lehetőségnek határt szab a gyakorlóterem limitált befogadóképessége, ezért ez csak igen indokolt esetben vehető igénybe! Előzetes engedély hiányában a hallgató nem vehet részt másik csoport gyakorlatán. Egy félév során max. 2 gyakorlatot lehet mulasztani, de ezeket is pótolni kell a félévvégi pótgyakorlaton. (Gyakorlat mulasztásának minősül, ha a hallgató nem teljesíti az adott gyakorlatot a saját vagy valamely másik csoport gyakorlatán.) A pótgyakorlat időpontját a tanszék honlapján és a bejáratnál lévő hirdetőtáblán hozzuk nyilvánosságra. A pótgyakorlat elmulasztása vagy a pótgyakorlaton kapott elégtelen eredmény (1 pont) a félévvégi aláírás megtagadásával jár, további pótlási/javítási lehetőséget nem biztosítunk. Amennyiben a hallgató egy félév során 3 vagy annál több gyakorlatot mulasztott, a pótgyakorlaton nem vehet részt, félévvégi aláírást nem kaphat. A gyakorlatok témái: Állatorvosi biokémia 1.: 1. A vérplazma egyes biokémiai tulajdonságai 2. A fehérjék 3. Az enzimek általános tulajdonságai 4. Az emésztőenzimek 5. Az aminosavak 6. A nukleinsavak 5

6 Állatorvosi biokémia 2.: 7. A biológiai oxidáció 8. A vércukorszint és szabályozása 9. A hemoglobin és származékai 10. A lipidek 11. A vitaminok 4. Az Állatorvosi biokémia 1. tanulmányi követelményei: A félév elfogadásának (a félévvégi aláírás megszerzésének) feltételei: A tantermi előadások rendszeres látogatása, a félév során max. 3 igazolatlan hiányzás. A félév során minden gyakorlat eredményes teljesítése. Részvétel minden plenáris gyakorlaton. A gyakorlatokon megszerezhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-ának (18 pont) megszerzése. A félév során írt zárthelyi dolgozaton (ZH), pótzárthelyi dolgozaton (pót ZH) vagy félévvégi pótbeszámolón a maximálisan megszerezhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-ának (18 pont) megszerzése. Ha a hallgató amiatt nem kap félévvégi aláírást, mert a ZH-n vagy annak bármely pótlási lehetősége során nem éri el a maximálisan megszerezhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-át (18 pont), de sikeresen teljesít minden gyakorlatot, és megszerzi a gyakorlatokon elérhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-át (18 pont), a tantárgy újbóli felvétele során a gyakorlatokat nem kell megismételnie. Ehhez hasonlóan, amennyiben a hallgató a gyakorlati követelményeknek nem tesz eleget, de a ZH-t (vagy pót ZH-t, félévvégi pótbeszámolót) sikeresen megírja, újbóli tárgyfelvétel esetén csak a gyakorlatokat kell megismételnie. A zárthelyi dolgozattal kapcsolatos tudnivalók (Állatorvosi biokémia 1.): A zárthelyi dolgozat (ZH) időpontját és a dolgozatban számonkért témaköröket a félév első hetében az elődásokon, illetve a tanszéki honlapon hozzuk nyilvánosságra. A ZH sikeres, ha a hallgató a maximálisan elérhető 30 pont legalább 60%-át (18 pont) megszerzi. Sikertelen dolgozat írása esetén a félév elején kihirdetett időpontban tartandó pót ZH keretében biztosítunk javítási lehetőséget. A pót ZH által felölelt tananyag és a követelmények az eredeti ZH-val azonosak. A dolgozatok megtekintésére a Tanszék által meghirdetett időpontban adunk lehetőséget. Sikertelen pót ZH írása esetén még egy pótlási lehetőséget biztosítunk: a teljes félévi elméleti anyagból kell írásbeli félévvégi beszámolót tenni. A beszámoló eredménye mivel egy utolsó, szigorított pótlási lehetőségről van szó a félévvégi eredménybe max. 22 ponttal kerül beszámításra. Ha a hallgató a ZH-n, a pót ZH-n vagy a félévvégi beszámolón nem vesz részt, annak pótlására számára külön egyéni plusz 6

7 alkalmat nem biztosítunk. Kivételt képez, ha a hallgató komoly betegsége miatt hosszantartó kórházi fekvőbeteg-ellátásra szorul, ebben az esetben a kórházi tartózkodásról és kezelésről szóló igazolást legkésőbb a dolgozat időpontját követő 3 napon belül kell a Tanszékre benyújtani. Ezt követően a Tanszék egyéni elbírálás alapján dönt arról, biztosít-e a hallgatónak plusz dolgozatírási lehetőséget. A sikeres pót ZH-hoz vagy félévvégi beszámolóhoz egyaránt 60%-os eredmény elérése szükséges. Sikeres ZH írása esetén is lehetőség van (javítási szándékkal) a pót ZH megírására, de ebben az esetben a pót ZH eredményét vesszük figyelembe a félévvégi érdemjegy megállapításához. Sikeres ZH vagy pót ZH eredménye félévvégi beszámolón nem javítható. A ZH-n (és a pót ZH-n, valamint a félévvégi beszámolón egyaránt) a hallgató által hozott saját tollon és a hagyományos számológépen kívül semmilyen segédeszköz nem használható. A dolgozatot kék vagy fekete színű tollal kell írni, a más színű tollal vagy ceruzával írt válaszokat nem értékeljük. (Amennyiben a hallgató pl. a szerkezeti képleteket először ceruzával rajzolja fel, azokat a dolgozat beadása előtt tollal át kell írni.) A teremben felügyelő tanár kérésére a hallgatónak diákigazolvány vagy személyazonosító igazolvány segítségével személyazonosságát igazolnia kell. A dolgozatírás szabályainak megsértése a dolgozat azonnali elvételével és annak sikertelen minősítésével jár. Az Állatorvosi biokémia 1. gyakorlati jegy kialakításának módja: A félévvégi aláírás megszerzése esetén az 1. félév gyakorlati jeggyel zárul (3 kredit értékben), amelyet a gyakorlatokon és a zárthelyi dolgozaton (vagy a pótzárthelyi dolgozaton, vagy annak sikertelensége esetén a félévvégi beszámolón) elért pontszám összeadását követően, az alábbiak alapján alakítunk ki: pont: jeles (5) pont: jó (4) pont: közepes (3) pont: elégséges (2) 0 35 pont: elégtelen (1) 5. Az Állatorvosi biokémia 2. tanulmányi követelményei: A félév elfogadásának (a félévvégi aláírás megszerzésének) feltételei: A tantermi előadások rendszeres látogatása, a félév során max. 3 igazolatlan hiányzás. A félév során minden gyakorlat eredményes teljesítése. Részvétel minden plenáris gyakorlaton. A gyakorlatokon megszerezhető összpontszám (25 pont) legalább 60%-ának (15 pont) megszerzése. A félév során írt zárthelyi dolgozaton (ZH), pótzárthelyi dolgozaton (pót ZH) vagy félévvégi pótbeszámolón a maximálisan megszerezhető összpontszám (30 pont) legalább 60%-ának (18 pont) megszerzése. Ha a hallgató amiatt nem kap félévvégi aláírást, mert a ZH-n vagy annak bármely pótlási lehetősége során nem éri el a maximálisan megszerezhető összpontszám (30 pont) 7

8 legalább 60%-át (18 pont), de sikeresen teljesít minden gyakorlatot, és megszerzi a gyakorlatokon elérhető összpontszám (25 pont) legalább 60%-át (15 pont), a tantárgy újbóli felvétele során a gyakorlatokat nem kell megismételnie. Ehhez hasonlóan, amennyiben a hallgató a gyakorlati követelményeknek nem tesz eleget, de a ZH-t (vagy pót ZH-t, félévvégi pótbeszámolót) sikeresen megírja, újbóli tárgyfelvétel esetén csak a gyakorlatokat kell megismételnie. A zárthelyi dolgozattal kapcsolatos tudnivalók (Állatorvosi biokémia 2.): A zárthelyi dolgozatra és annak pótlására vonatkozó szabályok és tudnivalók megegyeznek az Állatorvosi biokémia 1-nél leírtakkal. A 2. félév végi érdemjegy kialakításának módja: A tantárgy az Állatorvosi biokémia 2. félévének sikeres teljesítését követően kollokviummal zárul (5 kredit értékben), a vizsgára bocsátás feltétele az Állatorvosi biokémia 2. félévvégi aláírás megszerzése. 6. A kollokviummal kapcsolatos tudnivalók: Az Állatorvosi biokémia tanulmányokat lezáró kollokvium érdemjegye négy részjegyből kerül kialakításra az alábbiak szerint: Gyakorlati részjegy: az Állatorvosi biokémia 2. gyakorlatain és a ZH-n (vagy pót ZH-n/félévvégi pótbeszámolón) megszerzett összpontszám alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint: pont: jeles (5) pont: jó (4) pont: közepes (3) pont: elégséges (2) A félévvégi aláírás megszerzése esetén a kapott gyakorlati részjegy már nem javítható. Írásbeli részvizsga érdemjegye Szóbeli vizsga: a két kihúzott vizsgakérdésre adott válaszok érdemjegyei A szóbeli vizsgán a vizsgáztató az összesen megszerzett 4 részjegyet (gyakorlati részjegy, írásbeli részvizsga jegye, szóbeli vizsga két tételére kapott 1-1 részjegy) figyelembe véve kialakítja a kollokvium végső érdemjegyét. (A végső érdemjegy kialakítása a fontosabb részeredmények súlyozásával, és nem matematikai átlagszámítással történik.) Írásbeli részvizsga: Az írásbeli részvizsga megírására a Tanszék legalább 4 időpontot biztosít a téli (december/januári) vizsgaidőszakban, amelyek a hallgatósággal való egyeztetést követően a 8

9 szorgalmi időszak során kerülnek kihirdetésre. A nyári vizsgaidőszakban legalább 2 időpontot hirdetünk meg a vizsgakurzust felvevő hallgatók számára. Az írásbeli részvizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszeren keresztül történik. Jelentkezést követően vizsgajelentkezést módosítani legkésőbb a vizsgaidőpont előtti utolsó munkanap 12:00 óráig lehet. Az írásbeli részvizsga az elméleti tananyag következő témaköreit öleli fel: A belső környezet, a homeosztázis tényezői általában. Izovolémia, izotónia, izoionia, izohidria. Pufferrendszerek A biológiai membrán szerkezete. A biológiai membránon át zajló transzportfolyamatok A proteinogén aminosavak csoportosítása, szerkezete A fehérjék fogalma és általános jellemzése A peptidkötés. A fehérjék szerkezete. A fehérjék denaturációja és renaturációja. A fehérjék felosztása. Kollagén, elasztin, keratin Az enzimek fogalma, szerkezete. Az enzimhatás mechanizmusa. Az enzimes reakciók megfordíthatósága Az enzimes reakciók sebessége és a sebességet befolyásoló tényezők. Az enzimaktivitás szabályozásának lehetőségei. Zimogének, Izoenzimek. Az enzimek elnevezése, osztályozása és lokalizációja A nukleotidok szerkezete. A DNS szerkezete és funkciója A DNS replikációja prokariótákban és eukariótákban. Hibák a DNS-replikációban és azok javítása A transzkripció és szabályozása prokariótákban és eukariótákban. A génexpresszió befolyásolása. Epigenetikus szabályozási mechanizmusok A riboszóma szerkezete. Az aminosavak aktiválása. A transzláció iniciációja, elongációja és terminációja. A fehérjék poszttranszlációs módosítása. A fehérjék sejten belüli transzportja A rekombináns DNS-technika elméleti alapjai A szénhidrátok kémiája (mono-, oligoszacharidok, homo- és heteropoliszacharidok) A zsírsavak és az egyszerű zsírok felépítése és biokémiai szerepe A glicerin-foszfatidok és a szfingolipidek biokémiája A felsorolt témakörökön kívül az írásbeli részvizsgán számonkérésre kerülnek a Tanszék által közzétett listán szereplő legfontosabb szerkezeti képletek is. Az írásbeli részvizsga szerkezete a következő: 1. Feleletválogatás (egyszerű választás): 40 pont (1 pont/kérdés) 2. Szerkezeti képletek: Adott szerkezeti képlet felismerése: 10 szerkezet, 10 pont (1 pont/név) 9

10 Az írásbeli részvizsga írására a ZH-írásra vonatkozó szabályok érvényesek. A rendelkezésre álló munkaidő: 75 perc. Az írásbeli részvizsga sikeres, ha a hallgató a maximálisan elérhető pontszám (50 pont) legalább 60%-át (30 pont) megszerzi. Az írásbeli részvizsga eredményét a Tanszék legkésőbb a vizsga utáni munkanapon a tanszéki hirdetőtáblán és a tanszéki honlapon nyilvánosságra hozza. A vizsgadolgozatok megtekintésére a Tanszék által meghirdetett időpontban van lehetőség. Az írásbeli részvizsga osztályozása az alábbiak szerint történik: pont: jeles (5) pont: jó (4) pont: közepes (3) pont: elégséges (2) 0 29 pont: elégtelen (1) Ha az írásbeli részvizsga sikeres, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható. Ha az írásbeli részvizsga sikertelen vagy a hallgató érvényes jelentkezést követően az írásbeli részvizsgán nem jelent meg, a hallgató egy írásbeli vizsgalehetőséget elveszített, és valamely következő írásbeli vizsgaidőpontra iratkozhat fel. Minden sikertelen írásbeli részvizsga az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgalehetőségeinek számát csökkenti. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni az írásbeli vizsgarész teljesítésével. A sikeres írásbeli részvizsga érdemjegye nem évül el, a későbbiekben bármely időszakban tett szóbeli részvizsgán érvényes részjegyként kerül beszámításra. A sikeres írásbeli részjegy ismételt írásbeli vizsga megírásával egy alkalommal javítható, de ebben az esetben az ismételt írásbeli vizsga eredménye kerül a végső jegybe beszámításra. Sikeres írásbeli vizsga javítása nem jelenti újabb vizsgaalkalom felhasználását. Sikeres írásbeli részvizsga a szóbeli vizsgán történt megjelenést követően a továbbiakban nem javítható. Szóbeli vizsga: A hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, ha sikeresen teljesítette az írásbeli részvizsgát. A szóbeli vizsga legkorábban a sikeres írásbeli részvizsgát követő második munkanapon teljesíthető (a két vizsga között legalább egy munkanapnak el kell telnie). A szóbeli vizsgára a Tanszék a hallgatókkal való egyeztetést követően több vizsgaidőpontot hirdet meg. A szóbeli vizsgára való jelentkezés kizárólag a Neptun rendszerben történik. A szóbeli vizsga a meghirdetett vizsganapokon reggel 8:00 órakor kezdődik. A vizsgázók egy tétellapon két vizsgakérdést (tételt) húznak, amelyek kidolgozására, jegyzetek készítésére min. 30 perc felkészülési időt biztosítunk. A vizsgázó ezután szóban számol be a vizsgáztató tanárnál az adott témakörökben megszerzett ismereteiről. A szóbeli vizsga célja nem csak a lexikális tudás számonkérése, hanem annak ellenőrzése, hogy a hallgató ismeri-e, érti-e a tananyag logikai összefüggéseit, képes-e a megtanultakat a későbbi tanulmányai során alkalmazni. Így a vizsgán nem csak szűk értelemben véve a két kihúzott vizsgatétellel kapcsolatos kérdések, hanem a tágabb összefüggések miatt a teljes elméleti tananyagra vonatkozó kérdések is felmerülhetnek. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga csak leckekönyv birtokában teljesíthető. 10

11 Ha a szóbeli vizsgán a hallgató bármelyik tételére elégtelen (1) osztályzatot kap, a kollokvium eredménye a többi részjegytől függetlenül elégtelen (1), a hallgatónak azonban csak a szóbeli vizsgát kell megismételnie, az írásbeli részvizsga jegye és a gyakorlati részjegy a következő szóbeli vizsgaalkalommal is változatlanul beszámításra kerül. Egy vizsgaidőszakban a KTVSz előírásainak megfelelően legfeljebb 3 alkalommal lehet megpróbálkozni a szóbeli vizsga teljesítésével. Újabb szóbeli vizsga legkorábban a sikertelen vizsgaalkalmat követő 3. napon tehető. Sikeres szóbeli vizsga esetén a kapott kollokviumi érdemjegy 1 alkalommal újabb szóbeli vizsga letételével javítható. A szóbeli vizsga vizsgakérdései (tételei) az alábbiak: I. témakör: 1. A biológiai oxidáció általában A nagy energiájú foszfátvegyületek biokémiája Szerkezet, biokémiai szerep A kreatin anyagcseréje Szerkezet, szintézis, biokémiai szerep A tioészter-kötés 2. A glikogenezis és a glikogenolízis Lépések, helyszín, jelentőség Szabályozás, a glükagon/adrenalin és az inzulin jelpályája 3. A glükolízis Lépések, típusai, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség A Pasteur-effektus és a Cori-kör 4. A glükoneogenezis Lépések, egyes kiindulóanyagok bekapcsolódása, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség 5. A piruvát oxidációja acetil~koa-vá Lépések, szükséges kofaktorok, jelentőség A glicerinfoszfát-inga és a malát-sönt 6. A citrátkör Lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség 7. A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Felépítés, lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A P/O hányados, szétkapcsoló faktorok 11

12 8. A pentózfoszfát-ciklus Oxidatív és nem oxidatív szakasz lépései, helyszín, szabályozás, jelentőség 9. A vércukorszint és szabályozása A vércukorszint fiziológiás értékei. A vércukorszint hormonális szabályozása, sejten belüli szabályozási mechanizmusok, jelpályák. A glükózforgalomban részt vevő transzporterek 10. A fruktóz és a galaktóz anyagcseréje Fruktóz-szintézis és -bontás. A galaktóz szintézise, bekapcsolódása a laktóz- és mukopoliszacharid-szintézisbe, galaktolízis A tejtermelés biokémiája A tej összetétele. A laktóz, a tejfehérjék és a tejzsír szintézise 11. Az aminosavak oxidatív dezaminálása Az L- és D-aminosavak oxidatív dezaminálása Az aminosavak N-mentes szénláncának sorsa Glüko- és ketogenetikus aminosavak Az aminosavak transzaminálása A transzaminálási reakciók általában, AST, ALT. A Schiff-bázis képződése és a transzaminálás mechanizmusa 12. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak Az aminosavak dekarboxilezése. Biogén aminok és lebontásuk A glutation biokémiája, a γ-glutamil-ciklus. A karnozin és az anzerin 13. Az ammónia méregtelenítése Ornitin-ciklus (lépések, helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség) Alternatív méregtelenítési utak 14. A purinnukleotidok szintézise és lebontása De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje 15. A pirimidinnukleotidok szintézise és lebontása De novo szintézis, bontás, reszintézis, dezoxiribonukleotidok anyagcseréje 16. A hemoglobin szerkezete és biokémiai szerepe A hemoglobin szintézise Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség 17. A porfirinvázas vegyületek bontása Mioglobin, citokrómok, kataláz, peroxidáz Vasanyagcsere 12

13 18. A lipidek felszívódása és forgalma a szervezetben A lipolízis Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség A lipogenezis Lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség 19. A zsírsavak β-oxidációja A zsírsavak bejuttatása a mitokondrium mátrixába. A páros szénatomszámú zsírsavak β-oxidációjának lépései. Helyszín, szabályozás, energiamérleg, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak β-oxidációjának sajátosságai 20. A zsírsavak szintézise Az acetil~koa kijuttatása a citoplazmába. A páros szénatomszámú zsírsavak szintézisének lépései. Helyszín, szabályozás, jelentőség. A páratlan szénatomszámú és a telítetlen zsírsavak szintézisének sajátosságai 21. Ketogenezis és ketolízis Lépések, helyszín, energiamérleg, jelentőség. A ketonanyagok biokémiai szerepe 22. A koleszterin biokémiája A koleszterin szerkezete, szintézise (lépések, helyszín, szabályozás, jelentőség) és biokémiai szerepe Az epesavak biokémiája Az epesavak szintézise, forgalma és biokémiai szerepe 23. A kérődzők szénhidrát-anyagcseréjének sajátosságai A szénhidrátok bontása a bendőben, az illó zsírsavak keletkezése, felszívódása és anyagcseréje a gazdaszervezetben 24. A kérődzők nitrogén-anyagcseréjének sajátosságai Az ammónia bendőbeli keletkezése és felszívódása. NPN anyagok, bypass fehérjék. Bakteriális fehérjeszintézis a bendőben. Ruminohepatikus nitrogénkörforgalom 25. A kérődzők ketózisának biokémiai alapjai A glükoneo- és a ketogenezis összefüggése. A ketózis kialakulása és jellemzői A kérődzők lipid-anyagcseréjének sajátosságai Lipidek bontása és szintézise a bendőben. A gazdaállat lipid-anyagcseréjének sajátosságai 26. A máj központi szerepe az intermedier anyagcserében Szénhidrát- és lipidanyagcsere, a nitrogéntartalmú vegyületek anyagcseréje A máj szekréciós tevékenysége 13

14 27. A máj méregtelenítő tevékenysége Különböző típusú méregtelenítő folyamatok: szintézis, hidrolízis, oxidáció, redukció, konjugáció A citokróm P450 enzimrendszer működése 28. Az izomszövet biokémiája Az izomkontrakció mechanizmusa Az izomszövet anyagcseréje, izomrost-típusok A zsírszövet, a vese és az agy biokémiája 14

15 II. témakör: 1. A vitaminok általában. Antivitaminok, vitamin-antagonisták 2. A β-karotin és az A-vitamin-származékok szerkezete és forgalma 3. Az A-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. A-hypervitaminosis 4. A D-vitamin szerkezete, provitaminból való keletkezése és forgalma 5. A D-vitamin biokémiai szerepe és hiánya. D-hypervitaminosis 6. Az E-vitamin szerkezete, forgalma és hiánya 7. Az E-vitamin biokémiai szerepe. Oxidatív stressz, szabadgyökök, antioxidánsok. 8. A K-vitamin szerkezete és forgalma 9. A K-vitamin biokémiai szerepe és hiánya 10. Az esszenciális zsírsavak biokémiája 11. A tiamin szerkezete és forgalma 12. A tiamin biokémiai szerepe és hiánya 13. A riboflavin szerkezete és forgalma 14. A riboflavin biokémiai szerepe és hiánya 15. A nikotinsav szerkezete, forgalma 16. A nikotinsav biokémiai szerepe és hiánya 17. A pantoténsav szerkezete és forgalma, a HS~KoA szintézise 18. A pantoténsav biokémiai szerepe és hiánya 19. A piridoxin szerkezete és forgalma 20. A piridoxin biokémiai szerepe és hiánya 21. A biotin szerkezete, forgalma, biokémiai szerepe és hiánya 22. A folsav szerkezete és forgalma 23. A folsav biokémiai szerepe és hiánya 24. A kobalamin szerkezete és forgalma 25. A kobalamin biokémiai szerepe és hiánya 26. Az aszkorbinsav szerkezete, szintézise és forgalma 27. Az aszkorbinsav biokémiai szerepe és hiánya 28. A lipotróp faktorok (kolin, inozit) biokémiája 15

16 7. Biokémia tanulmányi verseny: A 2. félév szorgalmi időszakának végén Tanszékünk megszervezi a hagyományos Biokémiai tanulmányi versenyt. A verseny időpontját (általában a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül rá sor) a 2. félév elején hirdetjük ki. A verseny írásbeli, anyaga felöleli az Állatorvosi biokémia teljes elméleti és gyakorlati tananyagát, különös hangsúllyal az ismeretek közötti összefüggésekre, azok magas szintű alkalmazására. A tanulmányi versenyen való részvétel önkéntes. Legkésőbb a vizsgaidőszak első napján kerül sor a verseny eredményhirdetésére, ahol a legjobb eredményt elért hallgatók jutalomban részesülnek. Emellett azon hallgatók, akik a versenyen legalább 70%-os eredményt érnek el, jeles (5) részjeggyel mentesülnek az írásbeli részvizsga megírása alól. 8. Mentesség az egyes tanegységek teljesítése alól: A hallgató más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányaira hivatkozva mentességet kérhet az Állatorvosi biokémia tantárgy egyes tanegységeinek teljesítése alól. A mentességi kérelmet az Egyetem oktatási rektorhelyetteséhez kell benyújtani, aki a Biokémiai Osztály vezetőjének javaslata alapján bírálja el a kérelmet. A kérelemhez csatolni kell az elvégzett biokémiai jellegű (biokémia, molekuláris biológia stb.) tantárgy(ak) teljesítését igazoló, a felsőoktatási intézmény által kibocsátott hiteles dokumentumot, valamint az elvégzett tárgy(ak) részletes elméleti és gyakorlati oktatási programját. 16