TÁJÉKOZTATÓ. I. évf. állatorvostan-hallgatók részére KÉMIA. 2013/14 tanév, 1. félév

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ I. évf. állatorvostan-hallgatók részére KÉMIA 2013/14 tanév, 1. félév A KÉMIAI TANSZÉK OKTATÓI DR. NEMES PÉTER DR. SCHEIBER PÁL DR. VARGA TAMÁS DR. VINCZE ZOLTÁN DR. PILIPECZ MIHÁLY tanszékvezető, egyetemi tanár professor emeritus egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus A KÉMIA tantárgy az első félévben 45 óra tantermi előadásból és 45 óra laboratóriumi gyakorlatból illetve szemináriumból áll. Az előadásokon és a gyakorlatokon a részvétel kötelező. A kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat értelmében az a hallgató, aki 3-nál több előadásról igazolatlanul hiányzik, nem kaphat aláírást, így a félévet meg kell ismételnie. Az előadásokon való részvételt a félév során rendszeresen ellenőrizzük. A gyakorlatokon a jelenlétet minden alkalommal ellenőrizzük. Annak a hallgatónak, aki 5-nél több alkalommal hiányzik a gyakorlatokról, meg kell ismételnie a félévet, függetlenül attól, hogy igazolta-e a hiányzását. A felkészüléshez ajánlott jegyzetek, könyvek, tananyagok: Dr. Veszprémi Tamás: Általános kémia, Akadémiai Kiadó 2008 (ISBN ) Dr. Náray-Szabó Gábor: Kémia, Akadémiai Kiadó 2006 ( ) A laboratóriumi gyakorlatok írásos anyaga: Kémiai Gyakorlatok I. (2011, SZIE-ÁOTK Budapest). A jegyzet egyben a gyakorlati jegyzőkönyv vezetésére is szolgál, ezért mindenki számára kötelező beszerezni. A jegyzet a Kémia Tanszéken vásárolható meg az első, plenáris gyakorlat alkalmával, 1500 Ft-os áron. Az előadások ábraanyaga letölthető a Kar honlapjáról ( pdf formátumban RÉSZVÉTEL A GYAKORLATOKON A gyakorlatok időtartama 3 45 perc, amelyet a munka jellege miatt, szünet nélkül tartunk meg: Kedd óra 3-4. csoport Szerda óra 7-8. csoport Szerda óra 1-2. csoport Csütörtök óra 5-6. csoport

2 A gyakorlat helye a kémiai tanszék hallgatói laboratóriuma. A laboratóriumban az elhelyezkedés tetszőleges, de a félév elején elfoglalt helyet meg kell tartani. A laboratóriumban köpeny és védőszemüveg állandó viselése kötelező! Köpeny és a gyakorlati jegyzőkönyv nélkül a gyakorlatokon nem lehet részt venni! Aki valamilyen elháríthatatlan okból nem tud részt venni egy gyakorlaton, a szorgalmi időszak utolsó hetében szóbeli felelettel köteles bepótolni azt. Betegség esetén kérjük az orvosi igazolást a gyakorlatvezetőnek bemutatni. FELKÉSZÜLÉS A GYAKORLATOKRA A laboratóriumi gyakorlatok célja az alapvető laboratóriumi technikák elsajátítása, valamint az elméleti tananyag mélyebb megértése. Az eredményes gyakorlati munka elengedhetetlen előfeltétele a jó felkészülés. A Hallgatóságtól elvárt felkészülés magában foglalja a gyakorlati jegyzetben található tudnivalók és az ehhez tartozó elméleti ismeretek elsajátítását. A gyakorlatvezetők a gyakorlat alatt a hallgatók felkészültségét, labormunkáját ellenőrzik. Elégtelen felkészültség esetén az adott gyakorlat érvénytelennek számít, amit lehetőség szerint az adott héten, vagy a félév végén pótolni kell. Az elméleti ismereteket az előadásokon, valamint az ajánlott könyvből vagy más hasonló kézikönyvből lehet elsajátítani. A JEGYZŐKÖNYV VEZETÉSE A gyakorlatokon a hallgatók önállóan dolgoznak, kivéve, ha a gyakorlatvezető vagy a gyakorlati jegyzet erre más utasítást ad. A kísérletek eredményeit és a megfigyeléseket a helyszínen, közvetlenül a kísérlet elvégzése után kell feljegyezni. A laboratóriumi munka hatékonysága jelentősen növelhető, ha a reakcióegyenleteket, előzetes számításokat már a gyakorlat megkezdése előtt a gyakorlati jegyzetben az erre a célra üresen hagyott helyekre beírják. A jegyzőkönyv vezetését a gyakorlatvezetők folyamatosan ellenőrzik. A gyakorlat a munkahelyek rendbetételével (eszközök tisztítása, helyükre visszapakolása, takarítás) fejeződik be. KÖVETELMÉNYRENDSZER A hallgatók teljesítményét a félév végi gyakorlati jeggyel értékeljük. A jegy számítása a félév során a következőképpen megszerzett pontok alapján történik: 1) A félév folyamán a hallgatók 2 alkalommal kötelező részvétellel zárthelyi dolgozatot (ZH) írnak a következő témakörökből: 1. ZH: okt Szervetlen kémia: elemek és vegyületeik kémiai és fizikai tulajdonságai, reakcióegyenletek felírása és rendezése (35 pont) 2

3 2. ZH: nov Reakcióegyenletek felírása és rendezése, sztöchiometriai számítások. Oldatok ph-jával kapcsolatos számítások (35 pont) A ZH-k eredményét egy hét múlva tesszük közzé. Meg nem engedett eszközök használata esetén a dolgozatot 0 ponttal értékeljük. Mobiltelefonok és más elektronikus eszközök használata a dolgozatírás alatt tilos, ezeket előzőleg ki kell kapcsolni. Nem szabad továbbá dolgozatírás közben szöveges információ tárolására alkalmas számológépet használni. 2) A IX., X., XI. gyakorlatokon elvégzett három titrálás eredményét 0-től 5-ig terjedő skálán értékeljük (összesen 15 pont). 3) A gyakorlatvezetők kérdésekkel ellenőrzik az utolsó látogatott gyakorlat ismeretanyagának megfelelő elsajátítását. A beszámolóval 0-10 pont szerezhető. 4) A gyakorlatvezetők a gyakorlatok végén a félév során egy vagy több alkalommal beszedik a jegyzőkönyveket és 0-5 pontos skálán értékelik az aznapi gyakorlat jegyzőkönyvének kitöltését. A gyakorlati jegy megállapítása egy 100-as ( ) pontskálán történik az alábbiak szerint: 0-45 elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5) Az igazolt betegség miatt valamelyik ZH-ról hiányzó hallgatóknak egy pótlási lehetőséget biztosítunk az utolsó oktatási héten, dec. 9-én kor, azonos feltételekkel. Azok a hallgatók, akik a félév során nem tudták összegyűjteni az elégséges érdemjegyhez szükséges 46 pontot, a fenti időpontban egy összevont pót ZH-t írhatnak. 40 %-os eredményt elérve elégséges gyakorlati jegyet kapnak. Elégségesnél jobb jegy a pót ZH írásával nem érhető el! További pótlásra, illetve a ZH-k javítására lehetőség nincs! Az a hallgató, aki elégtelen gyakorlati jegyet kap, köteles a tantárgyat a következő tanév első félévében újra felvenni, és a fenti követelményrendszert, a gyakorlatokon való részvétellel együtt, újra teljesíteni. A követelményrendszer sikeres teljesítése érdekében a felmerülő hallgatói igények szerint a tanszék KONZULTÁCIÓT tart, amelynek időpontját vagy időpontjait a hallgatóság képviselőivel közösen később határozzuk meg. A konzultáció nem az előadások megismétlését jelenti, hanem a felkészülés során felmerült problémák tisztázásában, továbbá a számítási feladatok megoldásában nyújt segítséget. Felhívjuk a Hallgatóság figyelmét, hogy év végi, írásbeli vizsgán (2014. május-június) a második féléves szerves kémia mellett az első félév ismeretanyagának általános kémiai részét is számon kérjük. 3

4 AZ 1. FÉLÉV ELŐADÁSAINAK ÉS GYAKORLATAINAK TEMATIKÁJA ÉS IDŐBEOSZTÁSA IX. 2 - IX. 6. IX. 9 - IX. 13. Előadás Bevezetés. Szervetlen kémia: A periódusos rendszer. Az atomok felépítése. Hidrogén, halogének. A kovalens kötés. Halogénvegyületek. A poláris kovalens kötés, elektronegativitás. Intermolekuláris kölcsönhatások. Oxigén, oxidok Gyakorlat Plenáris gyakorlat. Bevezető a laboratóriumi munkába, tűz- és balesetvédelem (90 perc) (Kémiai előadóterem, IX ) I. gyakorlat Laboratóriumi alapműveletek I. IX IX. 20. IX IX. 27. IX X. 4. Oxosavak, Az ionos kötés, Kén és vegyületei. Nitrogén és vegyületei. Foszfor és vegyületei. A szén és a szilícium. vegyületeik Bór, alumínium, arzén Alkáli- és alkáli-földfémek A d-mező fémei II. gyakorlat Laboratóriumi alapműveletek II. III. gyakorlat Szervetlen kémiai gyakorlatok I. IV. gyakorlat Szervetlen kémiai gyakorlatok II. X. 7 - X. 11. Komplex vegyületek. Reakciókinetika, V. gyakorlat Szervetlen kémiai gyakorlatok III. X X. 18. Kémiai egyensúlyok. Sav-bázis egyensúlyok VI. gyakorlat A kémiai reakciók sebessége, kémiai egyensúlyok. X X. 25. Pufferoldatok, sók hidrolízise Szeminárium I. X X. 31. XI. 4 - XI. 8. Elektrokémia. Az atomok elektronszerkezete. A hullámmechanikai atommodell Atomorbitálok. A kémiai kötés modern értelmezése, molekulapályák. VII. gyakorlat Sav-bázis egyensúlyok, potenciometrikus titrálás Szeminárium II. XI XI. 15. XI XI. 22. XI XI. 29. XII. 2 - XII. 6. XII. 9 - XII. 13. Molekulák geometriája. Oktettelvtől eltérő molekulák. Gázok. Folyadékok, oldatok tulajdonságai Szilárd anyagok folyadékkristályok. Diszperz rendszerek, kolloidok Határfelületi jelenségek A kromatográfia módszerei.a termodinamika I. főtétele, entalpia Spontán folyamatok, entrópia Szabadentalpia és affinitás. Szabadentalpia és egyensúlyok 4 IX gyakorlat Acidi-alkalimetria X. gyakorlat Redoximetria XI. gyakorlat Csapadékos analízis VIII. gyakorlat Kolloid oldatok előállítása és tulajdonságai Pótlások

5 5