ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

Átírás

1 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) - Elemek, vegyületek, atomok, ionok, molekulák, a vegyjel, kémiai formulák - Moláris tömeg, mól 2. Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer - Az atomok szerkezete (rendszám, tömegszám, izotópok) - A kvantummechanikai atommodell, kvantumszámok - A Pauli-féle tilalmi elv, az energiaminimumra törekvés elve, Hund-féle szabály 3. Az elemek periódusos rendszere, periodikus tulajdonságok - Az elemek periódusos rendszere - Az elektronhéjak kiépülésének törvényei, atomorbitálok - Az elemek periódusos rendszere elektronszerkezeti magyarázat - Periódikus tulajdonságok. 4. A kémiai kötés - Elsődleges kémiai kötések - A kovalens kötés elmélete - A molekulaorbitál-elmélet 5. Gázhalmazállapot - Kinetikus gázelmélet - Gáztörvények - Az ideális és a reális gázok 6. Folyékony és szilárd halmazállapot - A folyékony halmazállapot - A másodlagos kémiai kötések - A kristályrácsok típusai 7. Oldatok tulajdonságai I. - Az oldatok típusai - Az oldás folyamata. A hőmérséklet hatása az oldhatóságra. - Gázok oldódása folyadékokban. Henry törvénye. - Folyadékok oldódása folyadékokban - Oldott anyagok megoszlása egymással nem elegyedő folyadékok között 8. Oldatok tulajdonságai II. - A koncentrációk kifejezésének lehetőségei - Szilárd anyagok oldódása; oldékonysági görbe

2 9. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. - Az oldatok gőznyomása. Raoult törvénye - Fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés - Az ozmózis 10. Elektrolitos disszociáció - Az elektrolitok fogalma, csoportosítása - Az elektrolitok vezetőképessége - A disszociációfok meghatározása vezetőképességi adatokból - Aktivitás és ionerősség 11. Savak és bázisok elmélete - Arrhenius elmélete - Bronsted és Lowry elmélete - Lewis elmélete 12. A kémiai reakciókinetika elemei I. - Reakciómechanizmus: ütközési elmélet, átmeneti állapot, aktiválási energia - Koncentráció és idő összefüggések - Reakciósebesség, molekularitás, rendűség - Katalízis, katalizátorok 13. A kémiai reakciókinetika elemei II. - A reakciósebesség - A reakciórend meghatározásának lehetőségei - Az elsőrendű reakciók sebességi állandója és felezési ideje - Másodrendű-, összetett-, sorozat- és láncreakciók 14. Kémiai egyensúlyok I. - A kémiai egyensúly törvénye - Az egyensúlyi állandó levezetése reakciókinetikai alapon - A tömeghatás törvénye - A Le-Chtelier-Braun-féle elv 15. Kémiai egyensúlyok II. - Az elektrolitok disszociációja - A tömeghatás törvényének alkalmazása elektrolitok disszociációjára - A disszociációfok és egyensúlyi állandó összefüggése - Savak és bázisok disszociációs egyensúlya 16. Kémiai egyensúlyok III. - A víz autoprotolízise - A ph fogalma - Erős és gyenge elektrolitok ph-ja 17. Kémiai egyensúlyok IV. - Heterogén egyensúlyok - Az oldhatósági szorzat - Az oldhatóság és a közös ion hatása

3 18. Pufferoldatok - ph-ja (Henderson-Haselbalch egyenlet) - A pufferkapacitás - Fiziológiai szempontból fontos pufferendszerek (szénsav-bikarbonát, foszfátpuferek) 19. A sók hidrolízise - Az ionok és a víz kölcsönhatása - A hidrolizáló sók sav-bázis tulajdonságai - Anion- és kation-hidrolízis példákkal 20. Elektrokémia I - Redoxifolyamatok - Galvánelemek - Elektródpotenciálok, standardpotenciálok - A Daniell-elem áramtermelő folyamata 21. Elektrokémia II - Az elekródpotenciál és a Nerst egyenlet - Első- és másodfajú elektródok működése. A redoxi és az ionszelektív elektródok - Koncentrációs elemek fogalma, elektromotoros ereje 22. Elektrokémia III - Az elektrolízis, az elektrolízis sztöchiometriai vontakozásai - Polarizáció és bomlásfeszültség - Akkumlátorok 23. Termokémia, termodinamika I. - Az I főtétel - A térfogati munka, entalpia - Exoterm, endoterm reakciók; reakcióhő - A Hess-tétel 24. Termokémia, termodinamika II. - A II. főtétel, az entrópia - A szabadentalpia-változás és a reakció iránya, egyensúlyi állapot

4 SZERVETLEN KÉMIA 1. Szervetlen vegyületek szerkezeti csoportosítása Savak, bázisok, sók definíciója, fajtái Gyógyszerkönyvi nevezéktan (magyar, latin) 2. Komplex vegyületek I. - Komplex vegyületek szerkezete, nevezéktana - Komplexek képződése és stabilitása - A komplex vegyületek izomériái 3. Komplex vegyületek II. - A komplexek kötéselmélete - A Pearson-féle sav-bázis elmélet 4. Komplex vegyületek III. - A komplexek kristálytérelmélete - A ligandumok hatása a komplexek fényabszorpciójára 5. Az alkálifémek - A kálium és vegyületei - A nátrium és vegyületei 6. Az alkáliföldfémek - A magnézium és vegyületei - A kalcium és vegyületei - A bárium és vegyületei 7. A földfémek - A bór és vegyületei - Az alumínium és vegyületei 8. A széncsoport elemei I - A szén és vegyületei 9. A széncsoport elemei II - A szilícium és vegyületei Az üvegek szerkezete - Az üvegek hidrolitikai osztályai 10. A nitrogéncsoport elemei I A nitrogén és vegyületei

5 11. A nitrogéncsoport elemei II A foszfor és vegyületei 12. A nitrogéncsoport elemei III Az arzén és vegyületei 13. Az oxigéncsoport elemei I - Az oxigén és az ózon 14. Az oxigéncsoport elemei II - Az oxigén vegyületei (hidrogén-peroxid, víz) - A vízkeménység - Ásványvizek 15. Az oxigéncsoport elemei II - A kén és vegyületei 16. A halogéncsoport elemei I A halogéncsoport elemei 17. A halogéncsoport elemei II - A hidrogén-halogenidek 18. A félfémek - A bór és vegyületei - Az antimon és vegyületei 19. A másodfajú fémek I - A cink, a higany és vegyületeik 20. A másodfajú fémek II - Az ólom, a bizmut és vegyületeik 21. Az átmeneti fémek I - Az átmeneti fémek tulajdonságai 22. Az átmeneti fémek II - Helyük a periódusos rendszerben - Az IB csoport elemei (réz, ezüst, arany) és vegyületeik

6 23. Az átmeneti fémek III - A vascsoport jellemzése - A vas és vegyületei 24. Az átmeneti fémek IV. - A króm, a mangán és vegyületeik