Kémia. (állatorvos szak)

Átírás

1 Kémia Helye: 1. év 1. félév Előadás: 45 óra Gyakorlat: 45 óra Kredit: 6 Értékelés: vizsga (kollokvium) (állatorvos szak) Kémiai Tanszék Előadó Előadó: Dr. Scheiber Pál tanszékvezető egyetemi tanár Elérhető: C épület aotk.szie.hu Fogadóóra: kedd 11:00 12:00 Előadás Helye: Kémiai előadó Ideje: hétfő 8:15-10:00 kedd 10:15-11:00 Szükséges előtanulmányok nincs Rövid leírás A Kémia c. tantárgy oktatása az állatorvosképzés része, amely oktatásának célját és jellegét alapvetően meghatározza. A tantárgy a kémiai tudomány ismeretanyagából elsősorban azokra a fejezetekre fordít különös figyelmet, amelyek közvetlen, konkrét tárgyi ismereteket biztosítanak a további alapozó és szaktantárgyak, így a biokémia, az élettan, a gyógyszertan, a takarmányozástan, az élelmiszerhigiénia, a klinikumok, stb. eredményes elsajátításához, továbbá fejlesztik a hallgatók kémiai szemléletét, az egzakt, mennyiségekben való gondolkodás képességét, valamint a természettudományos alapképzettségét. A képzés további célja megismertetni a kémiai környezetszennyezés fontosabb tényezőit, a természeti környezet megóvása és helyreállítása érdekében végzendő tevékenység kémiai aspektusait. A laboratóriumi gyakorlatok azt szolgálják, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb laboratóriumi műveleteket, műszereket, mérési és vizsgálati eljárásokat. Az egyetemi tanulmányok megalapozásán túlmenően a megszerzett kémiai ismereteket a leendő állatorvos szakemberek különös haszonnal alkalmazhatják a laboratóriumi ellenőrző és kutatási szakterületeken. Előadások IX ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA Bevezetés; Atomok szerkezete; A hullámmechanikai atommodell; Atomorbitálok; Kvantumszámok; Periódusos rendszer; Atomok tulajdonságai; A kémiai kötés típusai

2 IX IX. 26-X. 09. Molekulapályák - Hibridizáció; Elektronegativitás; Átmeneti kötés-típusok; Molekulageometria; Delokalizáció; Oktett elvtől eltérő szerkezetű molekulák; Hidrogén Halogének, halogénvegyületek; Oxigén, oxidok, oxosavak; Kén és vegyületei; Nitrogén és vegyületei; Foszfor és vegyületei; A szén és szilícium, valamint vegyületeik X Alkáli- és alkáliföldfémek; Bór, alumínium, arzén, bizmut; Átmeneti fémek; Komplex vegyületek X Reakciókinetika; Homogén és heterogén egyensúlyok XI XI XI XI. 27-XII.5. XII. 11-XII. 12. Gyakorlatok Sav-bázis elméletek; Gyenge elektrolitok disszociációs egyensúlyai és phja; Pufferoldatok Elektrokémia Diszperz rendszerek - Kolloidok; Kolloidok tulajdonságai, előállításuk, megszüntetésük; Határfelületi jelenségek A kromatográfia módszerei; Gázok; Folyadékok; Oldatok; Szilárd anyagok A termodinamika I. főtétele, entalpia; spontán folyamatok, entrópia; Szabadentalpia affinitás - egyensúly A KÉMIAI GYAKORLATOK IDŐBEOSZTÁSA ÉS TEMATIKÁJA Szept. 5., óra: Munkavédelmi és tűzrendészeti oktatás; Gyakorlat-előkészítő bevezetés. (Kémiai előadóterem) A megjelenés minden beiratkozott I. éves állatorvostan-hallgató számára kötelező! szept I. Gyakorlat: Tömeg-és térfogatmérés szept II. Gyakorlat Az elválasztás módszerei szept III. Gyakorlat: Oldatok készítése okt. 4 5 IV. Gyakorlat: Szervetlen kémiai gyakorlatok, I. Hidrogén, halogének, oxigéncsoport okt V. Gyakorlat: Szervetlen kémiai gyakorlatok, II. Nitrogén, szén; Alkáli- és alkáliföldfémek okt VI. Gyakorlat: Szervetlen kémiai gyakorlatok, III. Fémek okt nov. 2. VII. Gyakorlat: Szervetlen kémiai gyakorlatok, IV. Fémek, kimutatások nov VIII. Gyakorlat: Reakciókinetika nov IX. Gyakorlat: Kémiai egyensúlyok nov X. Gyakorlat: Sav-bázis egyensúlyok, potenciometrikus titrálás nov XI. Gyakorlat: Kolloid oldatok dec XII. Gyakorlat: Kromatográfia A laboratóriumi gyakorlatok írásos anyaga: Dr. Scheiber Pál, Dr. Nemes Péter Dr. Kraiss Gábor: Kémiai Gyakorlatok, Jegyzet, A jegyzet egyben a gyakorlati jegyzőkönyv vezetésére is szolgál, ezért mindenki számára kötelező beszerezni.

3 A gyakorlatok időtartama 3 45 perc = 2 óra 15 perc, amelyet a munka jellege miatt egyben, szünet nélkül tartunk meg: Szerda óra 3-4. csoport Szerda óra 1-2. csoport Csütörtök óra 5-6. csoport A gyakorlat helye a kémiai tanszék hallgatói laboratóriuma. A laboratóriumban az elhelyezkedés tetszőleges, de a félév elején elfoglalt helyet meg kell tartani. A laboratóriumban köpeny viselése kötelező! Aki valamilyen okból nem tud részt venni egy gyakorlaton, a szorgalmi időszak utolsó hetében köteles bepótolni azt. Háromnál több hiányzó gyakorlat esetén pótlásra nincs lehetőség, a tantárgyat újra fel kell venni. FELKÉSZÜLÉS A GYAKORLATOKRA A laboratóriumi gyakorlatok célja az alapvető laboratóriumi technikák elsajátítása, valamint az elméleti tananyag mélyebb megértése. Az eredményes gyakorlati munka elengedhetetlen előfeltétele a jó felkészülés. A Hallgatóságtól elvárt felkészülés magában foglalja a gyakorlati jegyzetben található tudnivalók és az ehhez tartozó elméleti ismeretek elsajátítását. A gyakorlatvezetők a gyakorlat alatt a felkészülést ellenőrzik. Elégtelen felkészültség esetén az adott gyakorlat érvénytelennek számít, amit lehetőség szerint az adott héten, vagy a félév végén pótolni kell. Az elméleti ismereteket az előadásokon, valamint a jegyzetekből lehet megszerezni. A gyakorlatokon a hallgatók önállóan dolgoznak, kivéve, ha a gyakorlatvezető vagy a gyakorlati jegyzet erre más utasítást ad. A kísérletek eredményeit, a megfigyeléseket a gyakorlat jegyzetben az erre a célra üresen hagyott helyekre a kísérlet elvégzése után azonnal fel kell jegyezni (jegyzőkönyv). A gyakorlat a munkahelyek rendbetételével fejeződik be. Távozás előtt az elkészített jegyzőkönyvet a gyakorlatvezetővel láttamoztatni kell, aki azt átnézi és aláírásával a gyakorlat elvégzését igazolja. Értékelés A félév folyamán a hallgatók 2 alkalommal kötelező zárthelyi dolgozatot (ZH) írnak. A zárthelyi dolgozatok témája a kémiai gyakorlatok anyaga, a hozzátartozó elméleti (előadási) anyaggal együtt, valamint a kémiai számítások. A ZH-kat pontozással értékeljük. 1. ZH: okt. 30., 7.15 óra Szervetlen kémiai reakciók, reakcióegyenletek felírása és rendezése, sztöchiometriai számítások (10 pont) 2. ZH: nov. 27., 7.15 óra Oldatok ph-jával kapcsolatos számítások (10 pont) A félévvégi aláírás megszerzésének feltételei 1. Az összes gyakorlat elvégzése (laboratóriumi jegyzőkönyvek aláírásával igazolva). 2. Az egyes ZH-kon külön-külön minimum 40%-os teljesítmény (4 pont) elérése. Azoknak a hallgatóknak, akik 4 pont alatti eredményt értek el egyik vagy mindkét ZH-n, az utolsó oktatási héten (dec ) lehetőségük van pót ZH(-k) megírására, a korábbiakkal azonos feltételekkel. A 6 kredit pont megszerzésének feltételei: 1. A félévvégi aláírás megszerzése 2. A vizsga eredményes letétele

4 VIZSGA A vizsga (kollokvium) írásban történik; időpontja: január 8., 9-11h Az írásbeli vizsgán minden hallgató köteles megjelenni. Sikertelen vizsga megismétlése két alkalommal lehetséges: január 22., 9-11h január 29., 9-11h A vizsga anyaga az előadáson elhangzott tananyagra és a laboratóriumi gyakorlatok ismeretanyagára épül, és 4 részből áll: - 10 egyszerű feleletválasztós tesztkérdés (10pont) - 10 egyszerű kérdés, amelyekre valamilyen definícióval, képlettel, stb. kell válaszolni (20 pont) - 10 reakcióegyenlet (10 pont) - 3 esszékérdés szöveges kifejtése (60 pont) Minden írásbeli számonkérés (ZH-k és a vizsga) eredménye a megírás után egy héttel lesz közzétéve. Az írásbeli vizsgát pontozással értékeljük, amelyen az elérhető maximális pontszám 100. A félévi érdemjegyet kémia tantárgyból az írásbeli vizsga pontszámának és a gyakorlatok során szerzett pontszámnak az összegéből az alábbiak szerint számítjuk: 0-54 elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5) A követelményrendszer sikeres teljesítése érdekében a Tanszék a felmerülő hallgatói igények szerint időről-időre KONZULTÁCIÓT tart, amelyek időpontjait a hallgatóság képviselőivel közösen később határozzuk meg. A konzultáció nem az előadások megismétlését jelenti, hanem a felkészülés során felmerült problémák tisztázásában, továbbá a számítási feladatok megoldásában nyújt segítséget.

5 Esszé kérdések az írásbeli vizsgára 2006/07. tanév 1. Intermolekuláris kölcsönhatások típusai - Folyadékok 2. Oldatok 3. Szilárd anyagok 4. A kinetikus gázelmélet 5. A hullámmechanikai atommodell, atompályák 6. Elektronhéjak, alhéjak, valamint kvantumszámok 7. Molekulapályák 8. Elektronegativitás - elektronaffinitás - ionizációs energia 9. A reakciósebesség koncentrációfüggése. A kémiai reakciók rendűsége 10. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése 11. Többlépéses reakciók, reakciómechanizmusok 12. Katalízis 13. Kémiai egyensúlyok 14. Pufferoldatok 15. Sók hidrolízise 16. Sav-bázis elméletek 17. A ph meghatározás módszerei 18. Elektrolízis 19. Az elektródpotenciál és a feszültségi sor. Oxidálószerek és redukálószerek 20. Galvánelemek felépítése, elektromotoros ereje. Koncentrációs elemek 21. A kromatográfiás elválasztás fizikai alapjai és módszerei 22. A gázkromatográfia 23. Az oszlop-, a vékonyréteg- és a papírkromatográfia 24. Kolloid oldatok tulajdonságai, keletkezése, megszűnése 25. Adszorpció - felületaktivitás 26. A termodinamika I és II. főtétele 27. A kémiai folyamatok iránya. Megfordítható folyamatok termodinamikai leírása 28. Hidrogén, víz, hidrogén-peroxid 29. Halogének 30. Az oxigén és vegyületei 31. Kén és kénvegyületek 32. Nitrogén és nitrogénvegyületek 33. A foszfor és vegyületei 34. A szén és vegyületei 35. A szilícium és vegyületei 36. Alkálifémek 37. Alkáli földfémek 38. Átmeneti fémek 39. A p-mező fémes elemei 40. Komplex vegyületek

6 Ajánlott irodalom Dr. Scheiber Pál: Általános Kémia, I. Jegyzet, 1990 Dr. Scheiber Pál: Általános Kémia, II. Jegyzet, 1991 Dr. Scheiber Pál, Dr. Kraiss Gábor: Szervetlen Kémiai Kompendium, Jegyzet, Dr. Scheiber Pál, Dr. Nemes Péter, Dr. Kraiss Gábor: Kémiai Gyakorlatok, Jegyzet, 2005