ERC BLS Algoritmus 1 Az Európai Resuscitatios Társaság felnőtt alapszintű újraélesztésre (BLS) vonatkozó 2000. évi ajánlása Ez az alapszintű újraélesztéssel és a külső automata defibrillátorral foglalkozó munkacsoport közlése, amit az Európai Resuscitatios Társaság végrehajtó bizottsága hagyott jóvá Anthony J. Handley, Koenrad g. Monsieurs, Leo L. Bossaert Dept. Of Cardiology, Colchester General Hospital, Tuner Road, Colchester, Essex. CO4 5JL, UK 1. Bevezetés Az Európai Resuscitatios Társaság (ERC) utoljára 1998-ban adott ki ajánlást a kiterjesztett újraélesztésről (ALS)(1). Ezek az ILCOR (ILCOR Nemzetközi Resuscitatios Együttműködési Társaság) 1997-ben kiadott szakvéleményein alapultak (2). Ezt követően az Amerikai Szív Társaság az ILCOR képviselőivel együtt elkezdték a resuscitatio tudományának alapját képező bizonyítékok sorozatai értékelését (3), ami a Cardiopulmonális Resuscitatios és Cardiovasculáris Sürgősségi Ellátás 2000- es nemzetközi ajánlásában jutott kifejezésre 2000 augusztusában (4,5). Az alapszintű újraélesztéssel és a külső automata defibrillátorral foglalkozó munkacsoport (BLS és AED Csoport) mérlegelte ezeket a dokumentumokat és tudományos irodalomra támaszkodva változtatást javasolt az ERC BLS ajánlásokhoz. Az alábbiakban ezeket lehet itt olvasni. 2. Ajánlások változása Néhány dologban csak kisebb változtatás történt ( pl. a lélegeztetés időtartama 1.5-2 s-ról 2s-ra nőtt), illetve a nemzetközi uniformizálás érdekében történtek csak meg ( pl. az ellátási sorozatban előrébb került a szájüregi idegentest ellenőrzése). Néhány változatás a nomenklaturában a könnyebb érthetőség kedvéért történt; a példa erre az, hogy bevezették a normál légzés fogalmát megkülönböztetve ezt az agonális légzéstől. A nagyobb technikai változtatások a következők: (a) laikus segélynyújtóknak többé nem tanitandó és nem várandó el a pulzus ellenőrzése a keringésmegállás felismeréséhez, habár ez az egészségügyi dolgozóktól továbbra is elvárt; (b) szájból szájba lélegeztetés volumene, ha oxygén adására nincs lehetőség, 700-1000 ml re nőtt; (c) a kompresszió:ventilácoó aránya két segélynyújtó által végzett CPR esetén 15:2, ha a légutak nincsenek védve 1 ; (d) fuldoklás miatt a hát ütögetését és a hasi kompressziókat csak az eszméleténél lévő felnőtteken szabed elvégezni; eszméletlen betegnél mellkasi kompressziót kell alkalmazni. A továbbiakban valamennyi változtatásról rövid magyarázat olvasható. 2.1 Carotis pulzus tapintása A resuscitatio menetéről kiadott legtöbb ajánlás azt hangsúlyozza, hogy a carotis pulzus hiánya a szívmegállás fontos diagnosztikus jele. Legfeljebb 10 sec. Engedhető meg a pulzus vizsgálatához.. Ugyanakkor számos tanulmány kimutatta, hogy több mint 10 s kell ahhoz, hogy a carotis pulzus meglétét vagy hiányát pontosan megállapítsuk, ráadásul a hosszan tartó tapintás is gyakran vezethet rossz diagnózishoz(6-10). Mindezek eredményeképpen az ERC BLS Csoport azt javasolta 1998-ban, hogy 1 A protected airway az aspiráció elleni védelmet, lényegében tehát endotrachealis intubatiot jelent.
ERC BLS Algoritmus 2 ne hangsúlyozzuk a carotis pulzus tapintásának fontosságát, hanem ehelyett inkább a keringésre utaló jeleket keresése kerüljön előtérbe(1). Az adatok felülvizsgálata után egyetértés született abban, hogy a laikus segélynyújtó számára a keringés jeleinek ellenőrizése a következőt jelenti: két hatásos lélegeztetés után figyeléssel, hallgatással és érzékeléssel győződjön meg, hogy, van-e légzőmozgás, köhögés vagy mozgás, maximum 10s-on keresztül. Ha a segélynyújtó nem bizonyos abban, hogy ezek közül a jelek közül egyet vagy többet észlelne, azonnal kezdje el a melkas kompressziót. Az egészségügyi dolgozók a carotis pulzus tapintását továbbra is végezzék el, ám ez sem tarthat tovább 10s-nál és ezalatt a keringésre utaló jeleket is figyeljék. 2.2 Lélegeztetési volumen A jelenlegi ERC ajánlások azt javasolják, hogy a szájból szájba történő lélegeztetés során 400-600 ml kerüljön befúvásra (12), míg az Amerikai Szív Társaság ajánlása szerint ez 800-1200 ml kell legyen (13). Az alacsony légzési térfogat lecsökkenti a gyomorfelfújódás rizikóját (14), de kiegészítő oxigén adása nélkül elégtelen oxigenizációhoz is vezethet (15). A kompromisszum szerint felnőtt újraélesztésénél minden egyes levegőbefúvás során (oxigén adása nélkül) a térfogatnak 10ml/kg-nak kell lennie, ami az átlagos felnőtt férfi esetén 700-1000 ml-t jelent. Ezt lassan kell végrehajtani (valamivel 2 s felett), és a segélynyújtónak minden egyes levegőbefúvás előtt mély levegőt kell vennie, hogy az oxigén koncentráció a kilégzett levegőben optimális legyen (16). A gyakorlatban a BLS ajánlások változtatásának nem lesz következménye, mivel az oktatás során továbbra is azt tanítjuk, hogy annyi levegőt kell befújni, amiennyitől a beteg mellkasa úgy emelkedik, mint normál légzés esetén. A resuscitatios próbababák gyártóinak a figyelmét fel kell hívni a üdő térfogatok megfelelő változtatásának szükségességére. 2.3. Kompresszió:ventiláció arány Mellkasi kompresszió végzésekor a coronaria perfúziós nyomás csak fokozatosan nő, 15 megszakítatlan kompresszió során nagyobb a perfúzió, mint 5 kompressziót követően (17). A lélegeztetés végrehajtása miatti szünet a perfúziós nyomás gyors lecsökkenéséhez vezet. Számos további kompressziót kell végrehajtani, hogy az agy és a coronaria perfúziós nyomása az előző szintet ismét elérje. Ami a keringést illeti a 15:2 kompresszió:ventilláció arány ezért valószínüleg sokkal hatásosabb, mint az 5:1. Bizonyíték van továbbá arra, hogy jobb a túlélési arány azokban a resuscitatiokban, ahol a CPR alatt több mellkas kompresszió történt, még akkor is, ha ez a lélegeztetés csökkenését vonta magával(17,18). Emiatt a 15 kompresszió és 2 ventiláció arány javasolt akkor is, ha egy, és akkor is, ha két személy végzi a CPR-t. Kiterjesztett újraélesztés során, amikor a beteg légútjai intubációval védettek, eltérő kompresszió:ventilláció arányt lehet használni. Azért, hogy ne kelljen oly sok módszert megtanulni, a laikusoknak tartott BLS tanfolyamokon csak egyszemélyes CPR-t javasolt oktatni. Ahol kettő vagy több laikus segélynyújtó van jelen, egymást váltva kell a resuscitátiót biztosítaniuk. A két személy által végzett CPR az egészségügyi személyzet és azon képzett segélynyújtók számára ajánlott, akik speciális elsősegélynyújtó és mentési szervezetek tagjai. Még a gyakorlott csapat számára is a kompresszió:ventilláció arány 15:2 marad. 2.4. Léguti elzáródás eszméletlen betegnél
ERC BLS Algoritmus 3 A jelenlegi ERC BLS ajánlások azt javasolják, hogy mind az eszméleténél lévő, mind az eszméletlen betegen az ötszöri hátba veregetést és az ötszöri hasra gyakorolt nyomást felváltva alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy a különböző technikákat meg kell tanítani, hogy használni lehessen, amikor az áldozat a földön fekszik. Ismeretes, hogy a resuscitátiós oktatást követő ismeretanyag megtartás aránya szegényes (19-21). Számos szervezet a technikák leegyszerűsítését javasolja a könnyebb tanulás és hatékonyabb szintentartás érdekében (22,23), illetve kimutatták, hogy az ellátás menetében a lépések számának a csökkentése előnyös (24). A fulladásos halál jelentősen ritkább, mint a myocardialis infarktus okozta szívmegállás (25). Ezért oktatási szempontból ésszerű, hogy egy (relatíve) ritka állapot ellátásának algoritmusát egyszerüsítsük. Ráadásul bizonyított az a tény, hogy a mellkasi kompresszió végzése során a légúti nyomás magasabb, mint amikor a hasra gyakorolunk nyomást; és az idegen test eltávolítása is hatékonyabb így (26). Ezen okok miatt azt javasolják, hogy azoknál a fuldokló betegeknél, akik eszméletlenek vagy azzá válnak, a BLS módosított változatának alkalmazása jobb, mint a hátba veregetés vagy a hasra gyakorolt nyomás. 3. BLS algoritmus A következő algoritmus az ERC 2000-es Alapfokú Felnőtt Újraélseztési Algoritmusának ajánlása. Ebben az tekintetben a felnőttnek a 8 éves vagy idősebb személyt értjük. 1. Biztosítsa a segélynyújtó és a beteg biztonságát 2. Nézze meg, hogy a beteg reagál-e a. Gyengéden rázza meg a vállát, majd kérdezze meg tőle hangosan: Jól van? 3A. Ha mozog vagy válaszol a feltett kérdésre: a. Hagyja abban a pozícióban, amiben megtalálta (feltéve, hogy további veszélynek nincs kitéve), ellenőrizze az állapotát és hívjon segítséget, ha kell. b. Küldjön el valakit segítségért, vagy ha egyedül van, hagyja ott az áldozatot és maga menjen el segítségért c. Rendszeresen figyelje az állapotát 3B. Ha a beteg nem válaszol: a. Kiáltson segítségért b. Ha abban a pozícióban, amiben a beteget találta, nem tudja teljesen felmérni az állapotát, fordítsa a hátára, majd biztosítson szabad légútat: -Helyezze a kezét a beteg homlokára, majd finoman hajtsa hátra a fejét, szabadon hagyva a hüvelyk és mutató ujját, hogy a beteg orrát be tudja fogni, ha befúvásos lélegeztetést hajt végre -Távolítsa el a látható idegen testeket a beteg szájából, beleértve a kimozdult műfogsort, de a jól rögzülő műfogsort hagyja a helyén. - Az ujjakat az áll alá helyezve emelje ki az állat, hogy szabad legyen a légút Próbálja meg elkerülni a fej hátraszegését, ha fennáll a nyaksérülés gyanúja. 4. A szabad légutak biztosítása mellett, nézze, hallgassa, érzékelje, hogy van-e a betegnek légzése (nemcsak alkalomszerű gaspolás vagy légvételi kísérlet): - Nézze a mellkas mozgását - Hallgatózzon, hogy ad-e ki a beteg légzési hangokat a száján keresztül - Érzékelje a saját orcájával a levegőáramlást a. A nézésnek, hallgatózásnak, és érzékelésnek az elvégzése 10s-nál ne tartson tovább annak érdekében, hogy a beteg normális légzését megállapítsa 5A. Ha a betegnek kielégítő légzése van: a. Fordítsa stabil oldalfekvő pozícióba (ld. alább)
ERC BLS Algoritmus 4 b. Küldjön el valakit segítségért, vagy ha egyedül van hagyja ott az áldozatot és maga menjen el segítségért c. Ellenőrizze, továbbra is lélegzik-e 5B. Ha a beteg nem lélegzik, vagy gaspol, illetve csak légvételi kísérletei vannak: Küldjön el valakit segítségért, vagy ha egyedül van hagyja ott az áldozatot és maga menjen el segítségért; visszatérve kezdje meg a lélegeztetést az alábbiak szerint Fordítsa a beteget a hátára, ha eddig még nem ebben a pozícióban volt Alkalmazzon kettő lassú, hatásos befúvásos lélegeztetést, úgy, hogy mindegyiknél emelkedjen és süllyedjen a mellkas: - A fejet hajtsa hátra, az állat emelje ki - Fogja be a beteg orrát azzal a kezének a hüvelyk és mutatóujjával, ami a beteg homlokán van - Kicsit nyissa ki a beteg száját, de az állát tartsa kiemelve - Vegyen egy mély lélegzetet, hogy a tüdeje megteljen oxigénnel, aztán helyezze a száját a beteg szája köré, úgy, hogy biztos legyen abban, hogy jól zárjon - Fújja be a levegőt a beteg folyamatosan a szájába 2s-on keresztül miközben figyelje, hogy a beteg mellkasa ugyanúgy emelkedik-e, mint normál légvételkor - A fej hátraszegése és az áll kiemelésének a megtartása mellett vegye el a száját a beteg szájától és figyelje a mellkasa ereszkedését, amint távozik levegő Vegyen megint egy mély levegőt és ismételje meg a fentieket, hogy végülis két effektív befúvást alkalmazzon összesen Ha nehézsége van a hatásos lélegeztetéssel: - Nézze meg újra a beteg száját és, ha van idegen test, távolítsa el - Ellenőrizze, hogy a beteg feje jól hátra van-e szegve és az álla jól ki van-e emelve - Ötször próbálkozzon azzal, hogy a két hatásos lélegeztetést végrehajtsa - Ha nem is sikerül, nézze a beteg keringését 6. Vizsgálja a keringésre utaló jeleket: Figyelje, hallgassa, érzékelje a normál légzésre, köhögésre vagy mozgásra utaló jeleket. Csak akkor, ha ebben képzett, nézze meg, hogy tapintható-e a carotis pulzus Ez ne tartson tovább 10s-nál 7A. Ha biztos abban, hogy talált keringésre utaló jeleket: Folytassa a lélegeztetést, addig, míg a beteg magától nem veszi a levegőt Minden tizedik légvétel után (vagy kb. minden percben) nézze meg, hogy van-e keringésre utaló jel. Ez ne tartson tovább 10s-nál Ha a beteg elkezd lélegezni, de továbbra is eszméletlen, fordítsa stabil oldalfekvésbe. Legyen készen arra, hogy a beteget újból a hátára kell fordítani, és újból elkezdeni a lélegeztetést, ha megáll a légzése. 7B. Ha nincs keringésre utaló jel, vagy egyáltalában nem biztos ebben, kezdje meg a mellkasi kompressziókat: Azt a kezet, ami a beteg lábához közelebb van, helyezze a beteg sternumának (mellcsont) alsó felére - A középső és mutatóujjal keresse meg az önhöz közelebb lévő bordák szélét. A többi ujjal együtt csúsztassa fel addig a pontig, ahol a bordák a sternumhoz tapadnak. A középső ujjat ezen a ponton tartva a mutatóujjat helyezze a sternumra. - A másik kezének tenyerét a sternumon addig csúsztatjuk lefele, amíg hozzá nem ér a mutatóujjhoz; itt lesz a sternum alsó felének középpontja. - Rakja rá a másik kezét a sternumon lévő kéz tetejére - Mindkét kezén az ujjait nyújtsa ki vagy csúsztassa egymásra és emelje el, hogy biztos legyen abban, hogy nem a
ERC BLS Algoritmus 5 bordákat nyomja. A has felett és a sternum alsó pontján ne végezzünk nyomásokat. - Helyezkedjen a beteg mellkasa felé és egyenes karokkal nyomja le a mellkast 4-5 cm-re - A nyomást a sternumtól való kontaktus megszakítása nélkül hagyja abba, aztán ismételje kb. 100/min frekvenciával (kicsit kevesebb mint két lenyomás másodpercenként); segíthet a hangos számolás. A nyomás és felengedés ugyanannyi időt vegyen igénybe. Kombinálja a lélegeztetést és a mellkasi kompressziókat: - 15 mellkasi kompresszió után a fej hátraszegése és az áll kiemelése mellett kettő hatásos lélegeztetést végezzen - Késedelem nélkül helyezze vissza a kezét a megfelelő pozícióban a sternumra, és végezzen további 15 kompressziót, folytatva a kompressziót és lélegeztetést 15:2 arányban. - Megállni csak a keringésre utaló jelek vizsgálatánál lehet, amikor is a beteg megmozdul vagy spontán vesz levegőt; máskülönben az újraélesztést nem lehet abbahagyni 8. Az újraélesztést addíg kell folytatni, amíg: - Nem érkezik meg a szakképzett elsősegélynyújtás és tovább folytatja - A beteg magához nem tér - A segélynyújtó kimerül 4. Stabil oldalfekvő helyzet Számos módszere létezik a stabil oldalfektetésnek, és mindegyiknek megvannak a támogatói. A nemzetközi resuscitátiós társaságoknak és más nagy szervezeteknek ajánlatos a sok közül egy módot kiválasztani, hogy az oktatás és gyakorlás konzisztens maradhasson. Az ERC BLS és AED munkacsoportja javaslata szerint az alábbi stabil oldalfektetési mód javasolt az oktatásokra, de a gyakorlatok során biztosítani kell azt, hogy az a személy, akin a gyakorlatot végzik ne maradjon ebben a pozícióban néhány percnél tovább. Ha ezt a pozíciót a betegnél alkalmazzuk, gondosan figyeljük az alul lévő kar perifériás keringését, és rövidítsük le azt az időtartamot, amikor a beteg keze nyomás alatt van. Ha a beteget több, mint 30 percen át kell stabil oldalfektetésben tartani, át kell fordítani a másik oldalra. Vegye le a beteg szemüvegét Térdeljen a beteg mellé és bizonyosodjon meg, hogy a beteg lába nyújtott állapotban van. Helyezze az önhöz közelebb eső kart derékszögbe a testéhez, hajlított könyékkel, tenyérrel felfelé fordítva A távolabb eső kart hozza a mellkason keresztül, és tartsa a kézhátat a betegnek azon az arcfelén, amelyik önhöz közelebbre esik A másik kézzel fogja meg a távolabb lévő lábat a térd alatt és húzza fel úgy, hogy a lábfej a földön maradjon A beteg arcán tartva a kezét a felhúzott láb meghúzásával görgesse át maga felé a beteget az oldalára Helyezze el úgy a felső lábat, hogy a csípő és a térd is derékszögben legyen Hajtsa hátra a fejet, biztosítva a légutak szabadon tartását Igazitsa az arc alatt lévő kezet úgy, hogy a fej hátrahajtva maradjon Ellenőrizze rendszeresen a légzést Végül, hangsúlyozni kell, hogy annak ellenére, hogy a gyakorlati oktatás és a használat során is felmerülnek problémák, semmi kétség nincs afelől, hogy a stabil oldalfekvés alkalmazása az eszméletlen, spontán légző beteg esetén életementő lehet.
ERC BLS Algoritmus 6 Állapotfelmérés: Reagál? Átjárható légutak biztosítása megrázni és kiabálni Fej hátrahajtása / áll kiemelése Ha légzés van: Stabil oldalfekvés Légzés ellenőrzése Lélegeztetés Nézni, hallgatni, érezni 2 hatékony befúvás Keringés jeleinek vizsgálata csak 10 másodperc Keringés jelei keringés ellenőrzése percenként KERINGÉS VAN Folytatni a lélegeztetést KERINGÉS NINCS Mellkasi kompressziók 100/min 15:2 1. Ábra: A felnőtt alapszintű újraélesztés (BLS) algoritmusa 5. Két segélynyújtó által végzett újraélesztés Ha két személy végzi az újraélesztést, az kevésbé fárasztó, mint amikor egy személy végzi. Ugyanakkor fontos, hogy mind a két segélynyújtó a technikában képzett és gyakorlott legyen. Ezért a javaslat az, hogy ezt a módszert csak egészségügyi dolgozók és azok végezzék, akik képzett teamek vagy segélynyújtó, mentőcsapatok tagjai. Az alábbi pontok megjegyzendőek: 1.) Az első legfontosabb dolog a segítség hívásai. Ez azt jelentheti, hogy amíg az egyik segélynyújtó elkezdi a CPR-t egyedül, addig a másik elmegy telefont keresni 2.) Javasolt, hogy a segélynyújtók a beteg ellenkező oldalán elhelyezkedve dolgozzanak 3.) 15 kompresszió és 2 befúvás arányát kell alkalmazni. A 15 kompresszió sorozatának végére a lélegeztetést végző segélynyújtónak úgy kell helyezkedni, hogy a két befúvást a lehető legkisebb késedelemmel alkalmazhassa. Segíthet, ha a kompressziót végző segélynyújtó hangosan számol. 4.) Az áll kiemelése és a fej hátraszegése folyamatosan biztosítandó. Minden egyes befújás 2s-ig kell, hogy tartson, ezalatt a mellkasi kompresszió szünetel; ahogy a lélegeztetést végző személy elveszi a száját a beteg arcáról, a másik személy rögtön elkezdi a mellkasi kompressziót. 5.) Ha az elsősegélynyújtók helyet akarnak cserélni, többnyire mert a kompressziót végző elfáradt, ez a helyzetváltoztatás a lehető leggyorsabban és legsimábban kell, hogy történjen. 6. Fuldoklás Ha a légút elzáródása részleges, beteg többnyire ki tudja köhögni az idegentestet, de ha az elzáródás teljes ez nem lehetséges. Diagnózis
ERC BLS Algoritmus 7 Esetleg látták azt, hogy a beteg evett, vagy a gyerek valamit bevett a szájába A fuldokló beteg, gyakran fogja a nyakát A légút részleges elzáródásánál a beteg riadt és köhög. Belégzési stridor lehetséges, ami a belégzés alatt hallható zenei 2 hang A légút teljes elzáródásánál a beteg nem tud beszélni, levegőt venni vagy köhögni, és hamarosan elveszti az eszméletét. Terápia 1. Ha a beteg lélegzik, bátorítani kell, hogy köhögjön, de semmi mást nem kell tenni 2. Ha a betegen az elgyengülés jelei láthatók, vagy leáll a légzése vagy abbahagyja a köhögést, alkalmazzuk a hát veregetését: Eszméletlen beteg Légútbiztosíá Szájüreg ellenőrzése Légzés ellenőrzése Lélegeztetés megkísérlése Sikeres Keringés ellenőrzés Sikertelen Mellkasi kompressziók BLS 2. Ábra: Idegentest okozta fuldoklás ellátásának algoritmusa felnőttnél - El kell távolítani a szájból a szemmel látható törmelékeket vagy a kimozdult műfogsort - A beteg oldala és kissé mögé kell állni - Támassza meg a beteg mellkasát az egyik kezével és hajtsa jól előre a beteget, hogy amikor az elzáródást okozó tárgy kimozdul, akkor inkább a szájból jöjjön ki, minthogy a légútban mélyebbre kerüljön - Végezzen maximum öt hátbaveregetést a két lapocka között a másik tenyerének kéztövével; a cél az, hogy az egyes ütésekkel eltávolítsuk az idegentestet és nem az, hogy mind az öt ütés feltétlen megtörténjen 1. Ha a hátbaveregetés nem használ, hasra gyakorolt nyomást 3 kell végezni: - Álljon a beteg mellé és tegye mindkét karját a beteg hasának felső részére - Bizonyosodjon meg arról, hogy a beteg jól előrehajol azért, hogy amikor az elzáródást okozó tárgy kimozdul, akkor inkább a szájból jöjjön ki, minthogy a légútban mélyebbre kerüljön - Szorítsa meg az egyik öklét a beteg köldöke és a sternum alsó széle között. Kulcsolja ezt át a másik kezével. - Húzza a kezét határozottan be- és felfele; az idegentestnek ki kellene mozdulnia. - Ha ekkor sem mozdul ki az elzáródást okozó tárgy, ellenőrizze újra a szájat, hátha van benne ujjal elérhető idegentest, ezután felváltva alkalmazzon ötszöri hátbaveregetést és ötszöri hasra gyakorolt nyomást 1. Ha a beteg bármikor eszméletlenné válik: Ez azt is eredményezheti, hogy a gége körüli izmok ellazulnak; és a levegő tüdőbe történő beáramlása lehetővé válik. Ha a fuldokló beteg bármikor elveszti az 2 Sipoló hang a belégzéskor 3 Heimlich-féle műfogás
ERC BLS Algoritmus 8 eszméletét a következő újraélesztési algoritmust kell követni: Szegje hátra a beteg fejét és a látható idegentesteket távolítsa el a beteg szájából Biztosítsa a szabad légutat a beteg állának kiemelésével Ellenőrizze a légzést nézéssel, hallással, érzékeléssel Kíséreljen meg két hatásos befúvást Ha két hatásos befúvás megvalósítható az öt kísérleten belül: - Nézze meg, hogy van-e keringésre utaló jel - Kezdje meg a mellkasi kompressziót és/vagy a lélegeztetést, ha szükséges Ha hatásos légzés nem valósítnató meg az öt kísérleten belül: - Azonnal kezdje meg a mellkasi kompressziót az idegentest elmozdítása érdekében. Ne keressen keringésre utaló jeleket. - 15 mellkasi kompresszió után ellenőrizze, hogy a szájban van-e idegentest, aztán kísérelje meg a lélegeztetést - Folytassa a 15 mellkasi kompresszióból álló ciklusokat melyeket lélegeztetési kísérletek kövessenek Ha bármikor hatásos lélegeztetést sikerült végrehajtani: Keresse a keringésre utaló jeleket Irodalomjegyzék: 1. Basic Life Support Working Group of the European Resuscitation Council. The 1998 European Resuscitation Council guidelines for adult single rescuer basic life support. Resuscitation, 1998;37:67 80. 2. Handley AJ, Becker LB, Allen M, van Drenth A, Kramer EB, Montgomery WH. Single rescuer adult basic life support. An advisory statement from the Basic Life Support Working Group of the International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR). Resuscitation 1997;34:101 8. 3. American Heart Association in collaboration with the International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR). Introduction to the International Guidelines 2000 for CPR and ECC. Guidelines for cardiopulmonary resuscitation and emergency cardiovascular care an international consensus on science. Resuscitation 2000;46:3 15. Folytassa a mellkasi kompressziót és/vagy a lélegeztetést, ha szükséges 7. Mikor kell segítséget hívni Életbevágóan fontos, hogy a segélynyújtó olyan gyorsan hívjon segítséget, amilyen gyorsan csak lehet. Ha egynél több segítségnyújtó van a helyszínen, az egyik elkezdi resuscitátiót, míg a másik azonnal segítségért megy, amint észlelik, hogy a betegnek nincs légzése Ha a beteg felnőtt az egyedül lévő segélynyújtónak fel kell tételezni, hogy a betegnek szív eredetű problémája van, és haladéktalanul segítségért kell mennie, amint megállapította, hogy a beteg nem lélegzik. Ezt a döntést befolyásolhatja a sürgősségi rendszerek (mentők) elérhetősége. Ugyanakkor, ha az eszméletlenség oka feltételezhetően légzési eredetű, úgy, mint: Trauma (sérülés); vízbefúlás; fulladás; gyógyszer vagy alkoholmérgezés; vagy, ha a beteg csecsemő vagy gyermek: a segítségnyújtónak mintegy 1 percig resuscitátiót kell végezni mielőtt segítségért megy. 4. American Heart Association in collaboration with the International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR). Guidelines 2000 for cardiopulmonary resuscitation and emergency cardiovascular care. An international consensus on science. Circulation 2000;102(Suppl. I):I-1 I- 384. 5. American Heart Association in collaboration with the International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR). Guidelines 2000 for cardiopulmonary resuscitation and emergency cardiovascular care An international consensus on science. Resuscitation 2000;46:1 447. 6. Flesche CW, Breuer S, Mandel LP, Brevik H, Tarnow J. The ability of health professionals to check the carotid pulse. Circulation 1994;90(Suppl. 1):288. 7. Mather C, O Kelly S. The palpitation of pulses. Anaesthesia 1996;51:189 91. 8. Monsieurs KG, De Cauwer HG, Bossaert LL. Feeling for the carotid pulse: is five seconds enough? Resuscitation 1996;31:S3.
ERC BLS Algoritmus 9 9. Bahr J, Klingler H, Panzer W, Rode H, Kettler D. Skills of lay people in checking the carotid pulse. Resuscitation 1997;35:23 6. 10. Ochoa FJ, Ramalle-Gomara E, Carpintero JM, Garcia A, Saralegui I. Competence of health professionals to check the carotid pulse. Resuscitation 1998;37:173 5. 11. Eberle B,Dick WF, Schneider T, Wisser G, Doetsch S, Tzanova I. Checking The carotid pulse: diagnostic accurancy of first responders in patients with and without a pulse. Resustitation 1996;33:106-16. 12. Baskett P, Bossaert L, Carli P, Chamberlain D, Dick W, Nolan JP, Parr MJA, Schneidegger D, Zidemann D. Guidelines for the basic management of the airway and ventillation during resuscitation. A statement by the Airway and Ventillation Management Working Group of the European Resuscitation Council. Resusciation 1996;31:187-200. 13. Emergency Cardiac Care Committee and Subcommittees, American Heart Association. Guidelines for cardiopulmonary resuscitation and emergency cardiac care. J Am Med Assoc 1992; 268:2171-295 14. Idris AH, Wenzel V, Banner MJ, Melker RJ. Smaller tidal volumes minimize gastric inflation during CPR with an unprotected airway. Circulation 1995;92(Suppl.I):1759. 15. Idris AH, Gabrielli A, Caruso L: Smaller tidal volume is safe and effective for bag-valveventillation, but not for mouth-to-mouth. Circulation 1999;100(Suppl.I):1644. 16. Htin KJ, Birenbaum DS, Idris AH, Banner MJ, Gravenstein N. Rescuer breathing pattern significantly affects O2 and CO2 received by the patient during mouth-to-mouth ventillation. Crit Care Med 1998;26:A56-60. 17. Kern KB, Hilwig RW, Berg RA, Ewy GA. Efficacy of chest compression-only BLS CPR in the presence o fan occluded airway. Resuscitation 1998; 39:179-88. 18. Van Hoeyweghen RJ, Bossaert LL, Mullie A, Calle P, Martens P, Buylaert WA, Delooz H. Quality and efficiency of bystander CPR. Belgian Cerebral Resuscitation 1993;26:47-52. 19. Berden HJ, Bierens JJ, Willems FF, Hendrick JM, Pijls NH, Knape JT. Resuscitation skills of lay public after recent training. Annals of Emergency Medicine 1994;23:1003-8. 20. Quiney NF, Gardner J, Brampton W. Resuscitation skills amongs anaesthetists. Resuscitation 1995;29:215-8. 21. Morgan CL, Donnelly PD, Lester CA, Assar DD. Effectiveness of the BBC s 999 training roadshows on cardiopulmonary resuscitation: video performance of cohort of unforewarned participants at home six month afterwards. British Medical Journal 1996;313:912-6. 22. Kaye W, Mancini ME. Teaching adult resustitation int he United States time for a rethink. Resuscitation 1998;37:177-87. 23. Assar D, Chamberlain D, Colquhoun M, Donnelly P, Handley AJ, Leaves S, Kern KB, Mayor S. A rationale for staged teaching of basic life support. Resuscitation 1998;39:137-43. 24. Handley JA, Handley AJ. Four step CPRimproving skill retention. Resuscitation 1998;36:3-8. 25. National Center for Health Statistics and National Safety Council, 1998. Data on odds of death due to choking, May 7. 26. Langhelle A, Sunde K, Wik L, Steen PA. Airway pressure during chest compressions versus Heimlich manoeuvre in newly dead adults with complete airway obstruction. Resuscitation 2000;44:105-8.