Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára Székhelye: 1072 Budapest, Nyár u. 12. Pénztár azonosító: 0028

1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. A Pénztár bemutatása 1.1.1. A Pénztár alapadatai A nyugdíjpénztár neve: Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára Székhelye: 1072 Budapest, Nyár u. 12. Pénztár azonosító: 0028 Nyilvántartási szám: 11.Pk.61544/1994 Adószám: 18067879-2-42 Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Tevékenységi engedély napja önkéntes: 1995. május 29. Tevékenységi engedély napja magán: 1998. június 29. Számlavezető: CIB Bank Zrt. Letétkezelő: CIB Bank Zrt. Aktuárius: Matuzsálem Kft. Csordás Ferenc Ingatlan értékbecslő: TOMAREX Bt. Egry Tamás (2010. május 31-ig) Euro-Immo Expert Kft. dr. Novák Zalán Péter (2010. június 1. -2010. december 17-ig Deutsche Immo Magyarország Ingatlantanácsadó Kft. Szendi Tamás (2010. december 17.-től) A beszámoló aláírására kötelezett neve: Vokony János IT elnök A VIT Nyugdíjpénztár könyvvizsgálója: Club-Audit Kft. 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 49-51 Tagsági szám: 001570 Bárány Terézia Tagsági száma: 000428 A beszámoló készítésért felelős: Folkmayer Tibor főkönyvelő PM regisztrációs szám: 160738 A pénztári adminisztrációt a Pénztár saját szervezete végzi. A könyvvizsgáló a pénztárnál kizárólag csak könyvvizsgálati feladatokat látott el. A VIT Nyugdíjpénztár 2010. évi egyesített éves beszámolójában kimutatott eszközök és források egyező végösszege 82 612 668 ezer forint. A saját tőke 549 784 ezer forint. 1.1.2. A Pénztár története A Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára 1994. december 19-én alakult meg. A Pénztár az Mpt. 7. (2) bekezdése szerinti, magán nyugdíjpénztári feladatokat is ellátó önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár. A Fővárosi Bíróság 1995. március 13-án vette nyilvántartásba a pénztárat. A Pénztár részére, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárként történő működéshez szükséges engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) jogelődje 1995. május 29-én adta meg. A Pénztár a magán nyugdíjpénztári tevékenységét 1998. január 1-én kezdte meg. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárként működő Pénztár részére a magán nyugdíjpénztári feladat vállalásához az Mpt. 13. (1) bekezdése szerint szükséges működtetési engedélyt a Felügyelet jogelődje 1998. június 29-én adta meg. A Pénztár mindkét működési terület tekintetében munkáltatói alapon szerveződött, nyílt pénztár. 2

1.2. A számviteli politika ismertetése A VIT Nyugdíjpénztárban meghatározásra kerültek a számviteli törvény alapján a pénztári ágazat sajátosságainak megfelelő számviteli szabályok. A VIT Nyugdíjpénztár az éves beszámolóját a Számviteli törvényben, továbbá a 223/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben, és a 222/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben és a Számviteli Politikájában foglaltak szerint készítette el. A számviteli politika alapelve, hogy olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó negyedéves jelentés és éves pénztári beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. A beszámoló valódiságát az biztosítja, hogy a Pénztár könyvviteli rendszere a főkönyvi és analitikus könyvelése és az azt alátámasztó bizonylati rendszere megfelel a számviteli alapelveknek, a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak, továbbá a pénztár beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló kormányrendelet előírásainak. A fő szabályokat a Számviteli Politika című dokumentum tartalmazza, amelyet a pénztár önálló szabályzatként készített el, mind a magán, mind az önkéntes ágazatban. A számviteli politika alapján a mérlegkészítés napja 2011. február 28. mindkét pénztári ágazatban, kivéve az elszámoló egységek kezelését érintő könyvelési tételek esetében, mely esetben a 2010. december 31-ét követő 4. munkanaptól kezdődően nincs mód az előző időszakot érintő könyvelések végzésére. A tagi megtakarítások elszámoló egységben történő nyilvántartása sajátossága miatt a mérleg fordulónapját követő negyedik munkanapon az eszközérték és az elszámoló egység árfolyam véglegesítésre kerül, ezért a letétkezelői eszközérték módosítása már nem lehetséges, az a mérlegzárást követően került kimutatásra a napi eszközértékelés során. A mérleg fordulónapja mindkét pénztári ágazatban 2010. december 31. A számviteli politika keretében, illetve önálló szabályzatként kerül elkészítésre: a számviteli politika Számlatükör és szöveges számlarend Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata Eszközök és a források értékelési szabályzat Céltartalék képzési szabályzat Hozamfelosztási szabályzat (csak önkéntes) Költségmegosztási szabályzat az önkéntes és magán ág között Vagyonkezelési szabályzat Szolgáltatási, elszámolási szabályzat a tagokkal való elszámolás eseteire Választható portfóliós szabályzat Elszámolóegységek alkalmazására vonatkozó szabályzat Tagi kölcsön szabályzat (csak önkéntes) Pénzkezelési szabályzat A 2010. évi mérleg tartalma összehasonlítható a 2009. évi mérleggel. 1.2.1. A 2010. évi értékelés áttekintése A befektetett vagyont a 282/2001. (XII.26.) és a 281/2001. (XII.26.) Korm. rendeletben meghatározott piaci értéken értékeltük. A részvények után járó megszavazott, de pénzügyileg nem rendezett osztalékot a Pénztár értékelési különbözetként kezeli, járó osztalék címén. Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés a negyedéves jelentés és az éves pénztári beszámoló elkészítése során egyedileg rögzítette és értékelte. A Pénztár az értékpapírok értékelésénél egyedileg állapította meg az elszámolható értékelési különbözet összegét. 3

A devizában kiállított számlák kiállításánál a kiállítás időpontja szerinti árfolyamot vettük figyelembe, nem a teljesítés időpontja szerintit, mivel folyamatos teljesítésnél a teljesítés időpontja és a fizetési határidő egybeesik. Így a számla kiállításakor még nem ismert a teljesítéskori árfolyam ezért az ÁFA nem lenne meghatározható forint összegben. Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a devizában jelentkező kötelezettség kiegyenlítésére a Pénztár éppen annyi devizát vásárol, amennyi a kiegyenlítéshez szükséges. Ilyen esetekben a később jelentkező árfolyamkülönbözet kiküszöbölése érdekében a konkrét devizavásárlás árfolyamát kell alkalmazni mind a kötelezettség, mind a kiegyenlítés forintosítása során. 1.2.2. Amortizációs politika Az értékcsökkenést a használatba vett (aktivált) immateriális és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatba vételt követően negyedévente, a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsokkal számolja el a Pénztár, az eszköz kivezetésének napjáig. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési, vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként, egy összegben számolja el a Pénztár. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásánál a Számviteli törvény 52. -ban foglaltakat a Pénztárakra vonatkozó számviteli Kormányrendeletekben megfogalmazott sajátosságok figyelembevételével alkalmazta a Pénztár. 1.3. A személyi jellegű ráfordítások, a foglalkoztatottak létszámának alakulása A pénztár alkalmazotti éves átlagos statisztikai állományi létszáma a két ágazatban együttesen 20,71 fő volt. Az elszámolt személyi jellegű ráfordítások összege a két ágazatban együttesen 293.248eFt volt (ebben a tételben szerepelnek azonban a reprezentációs, természetbeni juttatások és cégautó adó SZJA-val kapcsolatos ráfordítások is), a tervezett érték 263.709 eft. A személyi jellegű ráfordításokból 172.009 eft (terv 164.103 eft) a működési tartalék ráfordításaiban, míg 121.239 eft (terv 99.606 eft) a saját vagyonkezelés költségeként a befektetésekkel szemben közvetlenül lett elszámolva. A tervtől való jelentős eltérést a befektetési csoport soron a 2010-ben távozott befektetési vezető végkielégítése okozza. Az ügyvezető, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai részére 2010-ben elszámolt járandóságot (közterhekkel együtt) az alábbi táblázat mutatja: Tiszteletdíj/bér (eft) 1 Bérjárulékok (eft) Béren kívüli juttatás (eft) Összes ráfordítás (eft) Ügyvezető 25 648 7 121 784 33 553 Igazgatótanács 10 803 3 217 0 14 020 Ellenőrző Bizottság 6 454 1 913 0 8 367 Összesen 42 905 12 251 784 55 940 Fentieken túlmenően az Igazgatótanács elnöke, az Ellenőrző Bizottság elnöke részére IT határozat alapján, továbbá az ügyvezető részére a VIT Nyugdíjpénztár magán célú használatra is igénybevehető személygépjárművet biztosít. A pénztár az Igazgatótanács elnökének továbbá internet hozzáférést biztosít, valamint lakhelyének közelében irodát és garázst bérel (havi 500 Ft), mely utóbbi összeg erejéig az IT elnök a tiszteletdíjáról lemondott. 1 Tartalmazza a 2010. évi vonatkozásában kifizetett jutalom és IT, EB tisztelet díj prémium előleget, valamint további 1.323 eft került még elhatárolásra 2010. évre, melynek kifizetése a közgyűlést követően esedékes. 4

2. AZ ÖNKÉNTES ÁGAZAT 2.1. Befizetések tartalékok közötti felosztási arányszámai A Pénztár 2010-ben az alábbi felosztási arányszámokat alkalmazta a befizetések tartalékok közötti felosztása során: Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék 96,0% 3,9% 0,1% 2.2. A Pénztár eszközei és forrásai: Adatok eft-ban 2009 2010 A Pénztár mérlegfőösszege/vagyona 57 712 650 61 021 080 A Pénztár eszközei: Befektetett eszközök 33 561 581 40 230 569 Forgóeszközök 24 147 705 20 787 660 Aktív időbeli elhatárolások 3 364 2 851 A Pénztár forrásai: Saját tőke 438 993 418 201 Céltartalékok 54 818 436 59 587 818 Kötelezettségek 2 435 189 994 979 Passzív időbeli elhatárolások 232 282 A pénztár mérleg főösszeget nem tervez, csak az egyes tartalékok záróállományát, amely egy későbbi fejezetben kerül összehasonlításra. 2.2.1. A kötelezettségek alakulása 2010-ben (eft) Megnevezés 2009.12.31 2010.12.31 Hosszú lejáratú kötelezettségek 200 200 Tagokkal szembeni kötelezettségek 14 484 751 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból 5 788 1 835 Rövidlejáratú hitelek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek 2 391 562 968 352 Azonosítatlan függő befizetések 23 155 23 841 Összesen: 2 435 189 994 979 A kötelezettségek jelentős mértékű csökkenése a vagyonkezelőkkel szembeni kötelezettségeknek köszönhető. Ugyanitt van nyilvántartva a pénztár ingatlan befektetései kapcsán a bérlők által letett összesen 7.195 ezer forint bérleti díj kaució. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2010. december 31.-i záró állományának tartalma (eft): SZJA 6 130 Áfa 4 601 Külön fel nem sorolt köt. 12 Táppénz hozzájárulás 32 Cégautóadó 182 Egészségbiztosítási Alap 1 370 Nyugdíjbiztosítási Alap 4 377 Vevőktől kaportt előleg 61 721 Vagyonkezelőkkel szembeni kötelezettség 879 725 Felügyelettel szembeni kötelezettség 5 395 Negatívak átsorolása 4 807 Összesen: 968 352 A rövidlejáratú kötelezettségek és követelések között 10 882 e Ft átsorolás történt. 2.2.2. Határidős és opciós ügyletek A részletes adatokat a 1. sz. melléklet tartalmazza. 5

2.2.3. Értékpapírkölcsönzés, kockázatitőkealap-jegy A pénztár nem rendelkezett kockázatitőkealap-jeggyel és sem kölcsönbe vett, sem kölcsönbe adott értékpapírral évvégén 2.2.4. A követelések alakulása 2010-ben (eft) Megnevezés 2009.12.31 2010.12.31 Tagdíjkövetelések 285 037 262 666 Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 59 2 Tagikölcsön 81 330 138 400 Egyéb követelések 885 059 933 895 Összesen: 1 251 485 1 334 963 A követelések kismértékben növekedtek egyrészt a pénztártagok által felvett tagi kölcsönök állományának növekedése miatt, másrészt az egyéb követelések miatt. Az egyéb követelések részletezése az alábbi: eft Munkáltatókkal szembeni követelés 250 Tagi lekötés lehívásából származó követelés 0 Vagyonkezelőkkel szembeni követelés saját 872 831 Kül. egyéb követelés támogatóval szemben 62 Magánpénztárral szemben köv. ktg. megosztás miatt 29 927 Pénztártaggal szembeni köv. negatív egyenleg miatt 352 Egyéb követelések 8 205 Nyár 12 miatti követelés 6 578 Működési tartalék követelése bef-sel szemben 4 809 Tagokkal szembeni köv.. 5 709 Nyugdíjpénztárak köt. 46 Negatív banki import 319 Negatív egyenlegűek átsorolása 4 807 Összesen: 933 895 Egyéb követelésként tartunk nyilván - 6 162 ezer forint értékben kauciót, amit a Pénztár a Nyár utcai székhely bérlése kapcsán adott a pénztár a tulajdonos Nyár 12 Kft.-nek, - 100 ezer forint kauciót, amit az IT Elnök részére a lakhelye közelében bérelt iroda kapcsán adott a pénztár - 1 900 ezer forint követelésünk van a pénztár volt ügyvezetőjével szemben a 2008-ban fizetett végkielégítése kapcsán keletkezett járulék elszámolások problémája miatt, amely ügyben az APEH is ellenőrzést tartott pénztárunknál 2010-ben (lásd. 2.8.1 fejezet) - A VIT Nyugdíjpénztár magán és önkéntes ágazata az egymással történő elszámolás tekintetében 2010. december 31-én - az elsődleges finanszírozó önkéntes ágazatnak - 29.927 eft követelése volt a magán ágazattal szemben. A gyakorlat szerint a két ágazat negyedéves ütemezésben számol el egymással, ennek megfelelően 2011.04.20-án a magán ágazat a működési tartalékából átutalt 30.000.000,- Ft-ot az önkéntes ágazat működési tartalékának. 2.2.5. Azonosítatlan függő befizetések (eft) Állomány 2009. 12. 31. Tárgyévi növekedés/csökkenés Állomány 2010. 12. 31. 23 155 686 23 841 Az azonosítatlan függő befizetések állománya csak kis mértékben növekedett. Részletes adatokat az 2. sz. melléklet tartalmaz. 2.2.6. A befektetett eszközök állományának és arányának változása 6

Megnevezés 2009. év 2010. év Eltérés 2010-2009 Eltérés 2010/2009 Befektetett eszközök (eft) 33 561 581 40 230 569 6 668 988 119,87% Összes eszköz (eft) 57 712 650 61 020 798 3 308 148 105,73% A befektetett eszközök aránya (eft) 58,15% 65,93% 7,78% 113,37% A befektetett eszközök aránya 7,8%-kal növekedett, amelynek oka, hogy a pénztár 2010-ben az éven belül lejáró állampapírok helyett hosszabb lejáratú kötvények irányába mozdult el a befektetései során, ennek részletes indoklását a befektetésekről szóló összefoglaló tartalmazza. Továbbá 2009. évben a forgó eszközök között tartotta nyilván a pénztár a spekulatív (továbbértékesítési) céllal vásárolt soproni ingatlan befektetést, azonban a romló gazdasági környezetre tekintettel 2010-ben annak bérbeadásáról döntött, és így a számviteli szabályok értelmében azt a befektetett eszközök közé sorolta át. 2.2.7. Befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak állományának változása Részletes adatokat az 3. sz. melléklet tartalmaz. Az értékbecslő számításai alapján a Pénztár a beszámolójában a befektetési célú ingatlanok között -696.104 e Ft, a forgóeszközök között kimutatott ingatlanon pedig 57 593 eft értékelési különbözetet is kimutat. A befektetési célú ingatlanok negatív értékelési különbözete 2010-ben az értékbecslő ingatlan leértékeléséből fakad. 2.2.8. A Pénztári portfólió könyvszerinti és piaci értéke tartalékonként, azon belül választható portfóliónként A részletes adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza. A CIB letétkezelő által a VIT önkéntes ágazata befektetéseinek értékeléséről szóló, 2010. december 31-i igazolás végösszege 59.639.720 eft-ban határozza meg a befektetettnek minősülő eszközök összértékét. Az igazolás tartalmaz egy olyan korrekciós tényezőt, konkrétan 23.574 eft vagyonkezelői és letétkezelői díjat, ami a CIB nyilvántartása szerint is csökkenti ezt az értéket, de ezt a csökkentést a CIB 2011-ben fogja figyelembe venni. A VIT könyvelésében ezek a díjak már 2010-ben le lettek könyvelve ráfordításként, ezért a VIT könyvelés által kimutatott 59.618.045 eft összérték a CIB-nek ezzel a korrigált értékadatával, tehát az 59.616.146 eft-tal vethető össze. Ezen két utóbbi érték közötti 1.899 eft különbség az egyéb követelésekkötelezettségek figyelembevételének során számolt differencia. 2.2.9. A Pénztár elszámoló egységben kimutatott portfóliónak adatai A részletes adatokat az 5. sz. melléklet tartalmazza 2.2.10. A céltartalékok alakulása 2010-ben Adatok Fedezeti céltartalék Működési céltartalék Likvidítási céltartalék Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Tartalékok összege Nyitó állomány (eft) 53 992 560 22 896 768 903 34 077 54 818 436 Megoszlás % 98,5 0,04 1,4,06 100,00 Záró állomány (eft) 58 479 681 15 951 829 458 262 728 59 587 818 Megoszlás % 98,14 0,03 1,39 0,44 100 A tartalékok közti arányokban 2010 folyamán nem történt jelentős elmozdulás. Kijelentjük, hogy a Pénztárnak nincs céltartalékképzési kötelezettsége garanciavállalás miatt, illetve nem végzett környezetterhelő tevékenységet. 7

Tartalékok záró állománya Önkéntes ágazat (eft) 2009. tény 2010. terv 2010. tény tény/terv tény-terv Fedezeti 53 992 560 54 499 392 58 479 681 107,30% 3 980 289 Likvidítási 768 903 807 761 829 458 102,69% 21 697 Működési 451 861 443 857 422 602 95,21% -21 255 Összesen: 55 213 324 55 751 011 59 731 741 107,14% 3 980 730 Az önkéntes ágazatban a vagyon 2010. évben folyamatosan növekedett, és a tervezett szintet is meghaladta. Ennek oka a pozitív hozamkörnyezet, másrészt, hogy a tagi kifizetések értéke jelentősen elmaradt a tervezettől. A vagyon 7,4%-kal lett magasabb, mint azt a 2010-es pénzügyi terv tartalmazta. Az értékelési különbözetek változását a 6. sz. melléklet tartalmazza. 2.2.11. Fedezeti céltartalékok Egyéni számlákon Nyitó állomány 53 674 759 Záró állomány 58 120 907 Szolgáltatási számlákon Nyitó állomány 317 801 Záró állomány 358 774 Összesen 2.2.12. Likviditási céltartalékok Nyitó állomány 53 992 560 Záró állomány 58 479 681 Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Nyitó állomány 722 240 Záró állomány 801 515 Likviditási portfolió értékelési különbözete Nyitó állomány 47 807 Záró állomány 29 160 Azonosítatlan befizetések hozamának tartaléka Nyitó állomány -1 144 Záró állomány -1 217 Összesen Nyitó állomány 768 903 Záró állomány 829 458 2.2.13. Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka 2.2.14. Működési céltartalék eft Nyitó állomány 34 077 Záró állomány 262 728 A 2010. évi mérleg fordulónapján a Pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően csak a működési célú befektetett eszközök értékelési különbözetére képzett működési céltartalékot. eft eft eft eft eft eft eft 8

eft Nyitó állomány 22 896 Záró állomány 15 951 2.3. Tartalékok bevételei jogcímenként (befektetés nélkül) Tartalékok bevételeinek alakulása (befektetés nélkül) Önkéntes ágazat (eft) 2009. tény 2010. terv 2010. tény tény/terv tény-terv Átlag tagdíj (Ft/hó) 18 153 18 644 17 176 92,13% -1 468 egyéni (eft) 1 070 725 1 536 172 1 155 319 75,21% -380 853 Munkáltatói (eft) 5 499 540 5 019 596 5 062 665 100,86% 43 069 egyéb (eft) 223 968 230 671 17 341 7,52% -213 330 Összesen: 6 794 233 6 786 439 6 235 325 91,9% -551 114 A pénzügyi tervben 2010. évben negyedévente átlagosan havi 17.615 Ft egy főre jutó befizetéssel számoltunk. Amennyiben ugyanezt az adatot az éves átlagos taglétszámra vetítjük, akkor az átlagos befizetések értéke 18.644 Ft/fő/hó, amely 4,1%-kal marad el a tervezett éves értéktől, és a 2010 évi tény pedig (17 176 Ft) 7,8%-al alacsonyabb, mint az éves terv. Az egyéni befizetések az önkéntes ágon 24,8%-kal maradt el a tervezettől, de valamelyest meghaladta az előző évi értéket. Jellemzően csak a pár évvel nyugdíjazásuk előtt álló tagok fizetnek be így többletet az önkéntes ágon. Tervezett felett alakult kismértékben a munkáltatói hozzájárulás nagysága, de alatta marad az előző évi tény adatnak. A két jogcímben tapasztalható ellentétes tendenciának feltételezéseink szerint az az oka, hogy - egyrészt a munkáltatók egy része a hozzájárulást egyre növekvő mértékben a kafetéria rendszeren belülre vitte, és így már a munkavállaló döntésén múlik, hogy a rendelkezésre álló keretet elsődlegesen mire használja fel (megfigyelhető tendencia, hogy a munkavállalók a likvidebb kafetéria elemeket választják szívesebben (a pénztári befizetés maradvány elven képződik), és csak az idősebb korosztály preferálja a pénztári befizetést) - másrészt a nagyobb arányú elbocsátások miatt a munkáltatói hozzájárulás helyett nem az így megszűnő befizetések 100%-a kerül egyéni befizetésként továbbra is pénztárhoz. 2.4. A taglétszám alakulása Megnevezés 2009. tény 2010. terv 2010. tény tény/terv tény-terv Nyitó 31 928 30 400 30 447 100,2% 47 Növekedés 1 561 1 880 1 101 58,6% -779 Új belépő 1 489 1 800 993 55,2% -807 Ide átlépő 72 80 108 135% 28 Csökkenés 3 042 2 080 1 491 71,7% -589 Szolgáltatás 1 612 1 500 892 59,5% -608 Innen átlépő 67 100 61 61,0% -39 Elhalálozott 77 80 60 75,0% -20 Kilépő, egyéb 1 286 400 478 119,5% 78 Összes változás -1 481-200 -390 435,6% -190 Záró 30 447 30 200 357 99,5% -143 A táblázatból látható, hogy a taglétszám változás azon szegmenseiben, amelyben a pénztár ráhatással bírhat a tagok döntésére, az alábbi eredmények születtek: a taglétszám növekedését jelentő belépők és ide átlépők száma 2010-ben 1.101 fő, amely az előző év alatt maradt és a terv 58,6%-a, 9

a pénztárból más pénztárba átlépők alakulása 2010-ben 61 fő, amely az előző évi 91%-a és a terv 61%-a, vagyis a pénztár megtartó ereje növekedett a 10 éves kilépők száma 2010-ben 478 fő, amely az előző évi 37,2%-a, de a terv adatot 19,5%-kal meghaladta. A taglétszám záró értéke a tervezett érték 99,5%-a lett. Összességében 390 fővel csökkent az előző évi záróhoz képest, de a tervtől csak 143 fővel maradt el. 2.4.1. A várakozási idő figyelembe vételével kifizetésre jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tagok Létszám (fő) Számlaegyenleg (ezer Ft) 2010. december 31. 18 044 45 189 075 egy éven belül 420 770 582 összesen 18 464 45 959 657 2.4.2. A magán ágazatban is tag önkéntes ágazati tagok 2010.01.01 2010.03.31 2010.06.30 2010.09.30 2010.12.31 létszám 6 161 6 066 6 087 6 108 6 125 2.5. A szolgáltatások alakulása Fedezeti tartalék kiadásai Önkéntes ágazat (eft) 2009. tény 2010. terv 2010. tény tény/terv tény-terv szolgáltatás 3 248 011 2 635 222 2 378 350 90,25% -256 872 átlépő 84 154 175 181 65 742 37,53% -109 439 elhunyt 131 786 140 145 93 519 66,73% -46 626 tízéves kilépő 3 919 193 5 255 445 700 726 2 634 537 44,23% -3 321 634 ebből: kilépési ktg 8 893 7 500 7 245 96,60% -255 Összesen: 7 383 144 8 906 719 5 172 148 58,07% -3 734 571 A pénztár a nyugdíjszolgáltatások kifizetésekor a szabályzatokban meghatározott módon eljárási díjat számol fel. Postai úton történő kifizetések esetén ezen túlmenően a postai utalvány díját is érvényesíti a postai díjszabás alapján. Az így levont összegeket a pénztár a működési tartalék egyéb bevételei között tartja nyilván. Értéke 2010. december 31-én 7 245 ezer forint volt. A kifizetéseket (elsősorban a 10 éves várakozási idő lejárata esetén) személyi jövedelemadó előleg is terheli, amelynek értéke 2010-ben 201.356 eft volt. Az önkéntes ágazat nyugdíjszolgáltatásokra kifizetett összege közel 10%-kal maradt a tervezett szint alatt, amelynek alakulásában vélhetően a kedvező hozamok is szerepet játszottak. Megfigyelhető volt azonban, hogy év végén jelentősebb számban vették ki pénzüket már nyugdíjas tagjaink a kormányzat magánpénztári intézkedési miatt, az önkéntes ágazatra is kiterjedő bizalmatlanság miatt. A várakozási idő elteltét követő kifizetések a tervezett érték alatt maradtak jelentősen (55,8%-kal). Ennek oka lehetett, hogy 2008-ban történt utoljára ezen a jogcímen tömeges pénzfelvét, és azóta nem telt még el újabb 3 év, amely az újabb kifizetések előfeltétele. A szolgáltatások esetében tapasztalt évvégi tendencia azonban itt is megfigyelhető volt. Várakozásaink szerint 2011-ben jelentősen romló tendenciával kerülhetünk szembe, egyrészt mert 2011. a harmadik az előző pénzkivételi kampány óta, amikor is újra megnyílik a pénzfelvétel lehetősége, másrészt az adókulcs jelentős (32%-ról 16%-ra) csökkenése miatt sokan a 2010-ben fennálló kivét lehetőségét 2011-re halasztják. 10

A tőlünk más pénztárba átlépők kedvező adatának magyarázata visszavezethető arra, hogy számosságuk is jelentősen a tervezett érték alatt alakult. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek az alábbiak szerint alakultak: Utalási költség: 93 eft Ügyviteli költség: 465 eft ebből: bérköltség: 294 eft postaköltség: 137 eft anyagköltség: 34 eft 2.6. Működési tevékenység halmozott eredménye eft Nyitó állomány 438 993 Ebből: Tartalék tőke 455 047 Működés 2009. évi eredménye -16 047 Záró állomány 416 679 Ebből: Tartalék tőke 438 994 Működés 2010. évi eredménye -22 315 A pénztári működés mérleg szerinti eredménye a tervezett 12.989 ezer forintos nyereséggel szemben 22.315 ezer forint veszteséget mutatott, aminek az alábbi okai voltak: Kiadási oldal: eft 2009 tény 2010 terv 2010 tény Működési célú ráfordítások 289 783 2936 301 430 A befektetési tevékenység nélkül számolt ráfordítások a 2009. éves 289.783 eft-ról 301.430 eft-ra emelkedtek, és a tervezett 290.037 eft-ot is meghaladták 3,9%-kal. A tervhez képest összesen 11.394 eft többlet az alábbi megtakarítások és többlet ráfordítások egyenlegeként adódik: A 2010.évi terv és tény ráfordítások a 2010-es pénzügyi tervvel összehasonlító szerkezetben 2009 tény 2010 terv 2010 tény Anyagjellegű 110 624 121 773 121 976 Személyi jellegű 126 591 128 380 128 896 Értékcsökkenés 31 459 25 783 34 821 Egyéb 21 109 14 100 15 737 Összesen 289 783 2936 301 430 203 eft túllépés mutatható ki az anyagjellegű ráfordítások tekintetében, amely gyakorlatilag tervezési hibahatáron belülinek tekinthető. 516 eft túllépés tapasztalható a személyi jellegű ráfordításoknál az alábbi hatások eredőjeként: o a 2010. évi tervben a bérjárulékok tervezése egy képletezési probléma miatt jelentős hibát tartalmazott, így a tény adatokban itt 5.100 eft tervtől való eltérés mutatható ki o tervezési hiba miatt nem terveztünk az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 25%-os adójával, ami 1.500 eft tervhez való eltérést eredményezett o a pénztár nem tervezett állományba nem tartozó megbízottak díjával, a tényben ezért itt 2.190 eft többlet mutatható ki o a tervben a tisztségviselők tiszteletdíjának hozammutatóhoz kötött eleme 100%-ban lett tervezve, tényben azonban ennél lényegesen kisebb arány került kifizetésre, így itt a tervhez képest 7.300 eft megtakarítás történt o 1.250 eft megtakarítás történt a cafetéria felhasználásban, és 424 eft pedig a reprezentációban o a további idetartozó kisebb tételekben még nettó 700 eft túllépés mutatható ki. 11

Több, mint 9.000 eft-os tervtől való eltérés jelentkezik még az értékcsökkenésben. Ennek oka, hogy a tervben az értékcsökkenés összege csökkentve lett a magán ágazatra jutó résszel, a tényben azonban ez a hatás számviteli okok miatt nem ráfordítás csökkenésként, hanem eszközhasználati díj bevételként térül meg 7.272 eft értékben, így a terv és tény összehasonlíthatóságot is figyelembe véve a tényleges túllépés csak 1.766 eft. Az egyéb költségek túllépése a Felügyeleti díjból adódó 1.637 eft-os tételnek köszönhető Összességében kijelenthető, hogy az értékcsökkenés vs eszközhasználati díj hatásának korrekciójával a működési ráfordítások a tervezetthez képest 3.976 eft-tal (1,4%-kal) tértek el, amely jó aránynak mondható. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység ráfordítása összevetésére alkalmas korrekciók 2010-ben (eft) 2010 terv 2010 tény Befektetési tevékenység ráfordítása 634-5 854 +/- nem tervezett céltartalék felszabadítás/képzés piaci értékből nem realizált hozamra 0 6 944 Összehasonlításra alkalmas bef. tev. ráfordítás adatok 634 1 090 A működési tartalék befektetésein ráfordításként kimutatott, még nem realizált nyereséget (ún. értékelési különbözetet) negatív bevételként ugyanilyen mértékben ki kell mutatni, és a működési céltartalék állományát ennyivel csökkenteni kell. Így ez végül majd nem az eredményben, hanem a működési céltartalék ugyanilyen összegű csökkenésében jelentkezik. Bevételi oldal: eft 2009 tény 2010 terv 2010 tény Működési célú tagdíjbevétel 229 361 264 379 233 255 Egyéb bevételek 14 315 7 500 19 484 Összesen 243 676 271 879 252 739 A működés bevételei 19.140 eft-tal forinttal maradtak el a tervezettől. Ennek okai a 2.3 fejezetben leírtakkal egyeznek meg, azzal a megjegyzéssel, hogy a 2010-es működési és likvid tartalék közötti felosztási arányváltozások a működési tartalék bevételein némileg javítottak az előző időszakhoz képest. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység bevétele összevetésére alkalmas korrekciók 2010-ben (eft) 2010 terv 2010 tény Befektetési tevékenység bevétele 31 781 20 522 +/- nem tervezett céltartalék felszabadítás/képzés piaci értékből nem realizált hozamra 0 6 944 Összehasonlításra alkalmas bef. tev. bevétele adatok 31 781 27 466 A befektetési tevékenység bevételei alatta maradtak a tervezett értéknek. Ha azonban a kiadási oldalhoz hasonlóan kiszűrjük a még nem realizált hozam (értékelési különbözet) hatását, akkor a tervezetthez közelítő, de attól több, mint 4.000 eft-tal elmaradó értéket kapunk. Az értékelési különbözetre képzett 6.944 eft-os céltartalék a működési tartalékot csökkentette, de eredményhatása a számviteli sajátosságok miatt nincs. A mérleg szerinti eredmény összehasonlítása 2010-ben (eft): 2009 tény 2010 terv 2010 tény Mérleg szerinti eredmény -16 054 12 989-22 315 A fentiek eredőjeként a működési eredmény 2010. évben a tervezett 12.989 eft-os nyereség helyett 22.315 eft-os veszteséget mutatott. Tervezett eredmény 2010 12 989 tervtől való eltérések hatása a tervezett eredményre működési tartalék bevétele -19 140 működési tartalék ráfordítása -11 394 befektetési eredmény -4 771 Tényleges eredmény 2010-22 316 12

A működési tartalék alakulása (eft) 2009 tény 2010 terv 2010 tény Működési tartalék nyitó értéke 451 481 430 869 451 861 Működési céltartalék állományváltozása 15 066 0-6 944 Átcsoportosítás fedezeti tartalékból 1 368 Mérleg szerinti eredmény -16 054 12 989-22 315 Működési tartalék záró állománya 451 861 443 858 422 602 A működési tartalék a tervezett 12.989 eft-os növekedéssel szemben 29.259 eft-tal csökkent. A működési tartalék befektetéseinek nem realizált hozamára 6.944 eft értékű céltartalék felhasználása valósult meg, amely céltartalék állománya így évvégén 15.951 eft volt összesen. A pénztár működési tartaléka a 2009. évi 451.861 eft-ról 422.602 eft-ra csökkent, és a tervezett alatt maradt 21.256 eft-tal. 2.7. Kiegészítő vállalkozási tevékenység A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet nem folytatott 2010-ben. 2011-ben folyamatban van erre vonatkozó engedély megszerzése a pénztár 2010. december 14-i közgyűlése határozatának megfelelően. 2.8. Egyéb kiegészítések 2.8.1. Ellenőrzések 2010-ben a Pénztárnál PSZÁF ellenőrzés nem történt. 2010-ben az APEH teljes körű adó- és járulék ellenőrzést végzett 2008-as évtől kezdődően, 2 volt munkavállaló végkielégítése kapcsán. Az ellenőrzés jogerősen még nem zárult le, a VIT fellebbezése miatt a másodfokú hatóság új eljárásra kötelezte az első fokú adóhatóságot. 2.8.2. Munkáltatói kötelezettségvállalások A munkáltatói kötelezettségvállalások 2010. év folyamán a megállapodásoknak megfelelően teljesítésre kerültek. 2.8.3. Peres ügyek Adatvédelmi okok miatt az ügyben érintett személyeket és cégeket jelen kiegészítő mellékletben nem kívánjuk megnevezni. A pénztár jogásza által készített és a könyvvizsgálónak átadott jogi teljességi nyilatkozat az alábbi ügyekkel kapcsolatosan minden részletes információt tartalmaz. VIT, mint felperes és <Anonim 1> Kft. közötti peres eljárás. A VIT, mint felperes 2009. augusztus 27-én keresetet indított <Anonim 1> Kft. alperessel szemben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett állandó Választottbíróság előtt. A követelés alapja, a VIT és az alperes között 2006. október 10-én 15 éves határozott időtartamra létrejött, a Budapest Akácfa u. 60. sz. alatt található ingatlanon megvalósított parkolóház épület és parkolórendszer mint Bérlemény bérletére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó bérleti és üzemeltetési szerződés, illetve annak alperes szerződésszegése miatt történő megszűnése. A VIT a keresettel érvényesített követelési, igényei összesen 138.000 EUR és 91.912.924 Ft és járulékai. A Választottbíróság 2011. január 12-én kelt jogerős ítéletében az <Anonim 1> Kft.-t 138.000 EUR és járulékai, valamint 84.881.471 Ft és járulékai teljesítésre kötelezte. Az összeg megfizetésére a VIT végrehajtási eljárást indított. S.M., mint felperes és a VIT mint I.r. alperes közötti peres eljárás. S.M. 2009. február 16-án szabadalom bitorlás megállapítás és járulékai vonatkozásában kereset indított VIT mint I.r. alperes ellen az akácfa u-i parkolóház vonatkozásában. A VIT felperes keresetét mind jogalapját, mind összegszerűségét tekintve teljes mértékben vitatta, és nem ismerte el. A VIT szabadalom 13

megsemmisítési eljárást kezdeményezett a Magyar Szabadalmi Hivatalnál felperes szabadalma vonatkozásában annak megsemmisítése, illetve a szabadalom oltalmi körének korlátozása iránt, tekintettel arra, hogy a szabadalom tárgya nem felelt meg az akkor hatályos feltételeknek. A Bíróság a VIT által kezdeményezett szabadalom megsemmisítési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a peres eljárást. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyaláson meghozott határozatával a VIT megsemmisítési kérelmét elutasította, annak nem adott helyt. A határozatot a VIT bíróságon támadta meg. VIT mint felperes és <Anonim 2> Kft. mint alperes közötti peres eljárás VIT 2009. április 20-án fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett <Anonim 2> Kft. ellen. A VIT, mint vevő és <Anonim 2> Kft. mint eladó 2007-ben ingatlan adásvételi szerződést kötöttek egy székesfehérvári ingatlan megvásárlása vonatkozásában. A VIT az Ingatlan birtokbaadásakor észlelte, hogy a megtekintett állapottól eltérően az ingatlan fűtését ellátó kazán az Ingatlanból eltávolításra került, így az Ingatlan a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan. A hibás teljesítésre több alkalommal felhívtuk <Anonim 2> Kft. figyelmét, azonban a hiba kijavítása elmaradt. A VIT kénytelen volt egy vállalkozót megbízni az Ingatlan fűtési hálózatára vonatkozó épületgépészeti és elektromos munkáinak, és a kazánház rekonstrukciójának elvégzésével, mely munka összegét követeli a VIT az alperestől. A fizetési meghagyásra <Anonim 2> Kft ellentmondott, amelyre tekintettel a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult. A per értéke kártérítés jogcímén kötelezze alperest 27.107.707,- Ft. A VIT 2009. november 16-án kereset változtatást terjesztett elő a Bíróságon, miszerint a korábban már előadott kártérítési kérelmén felül szavatosság jogcímén az ingatlan tényleges és ingatlannyilvántartás szerinti terület eltérése miatt <Anonim 2> Kft. fizessen meg a VIT-nek 64.148.448 Ft-ot. VIT, mint jogosult és a D. A. és B. F, mint kötelezettek közötti peres eljárás VIT 2009. április 24-én fizetési meghagyás iránti kérelmet terjesztett elő D. A. és B. F, mint Kötelezettek ellen 1.420.000,- Ft és járulékai összeg vonatkozásában. Kötelezettek a fizetési meghagyásnak ellentmondtak, melyre tekintettel az eljárás perré alakult. VIT 2011. február 14-én nyújtotta be keresetét a bíróságra. 2.8.4. Átcsoportosítás A pénztár a 2010. év folyamán az alábbi átcsoportosításokat hajtotta végre: A fedezeti tartalékból összesen 1.561 eft került átcsoportosításra, amelyből 1.522 eft a tartaléktőkét, míg 39 eft pedig a likviditási tartalékot illette. Ezek az átcsoportosítások a tagdíjat nem fizető pénztártagok hozamából az egységes tagdíj működési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelő összegek levonása miatt adódtak. 2.8.5. Rendkívüli események A Nyugdíjpénztár az ellenőrzések során nem tárt fel jelentős összegű hibát, rendkívüli esemény nem befolyásolta a működésünket. 2.8.6. Egyéb A mutatószámokat a 7. sz. melléklet tartalmazza. Aktív időbeli elhatárolásként a pénztár bevételt nem, és 2 851 ezer forint költséget szerepeltet a könyveiben. Passzív időbeli elhatárolásként csak költségek szerepelnek a könyvekben, 282 ezer forint értékben. A pénztár a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a tagok által pénzintézeti hitel fedezeteként felajánlott egyéni számla lekötésének értékét (tagi lekötés) 3.295 eft értékben. A Pénztár 2010. december 31-én 95 884 EUR összegű bankgaranciát birtokolt az Akácfa utcai parkolóház volt bérlőjétől, amelynek teljes összege 2011-ben lehívásra kerül. Elévült követelést, nem jogos kifizetési igényt a Nyugdíjpénztár nem szerepeltet sem a könyveiben, sem a beszámolóban. 14

3. A MAGÁN ÁGAZAT 3.1. Befizetések tartalékok közötti felosztási arányszámai A Pénztár 2010-ben az alábbi felosztási arányszámokat alkalmazta a befizetések tartalékok közötti felosztása során: 3.2. A Pénztár eszközei és forrásai Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék 95,5% 4,0% 0,5% Adatok eft-ban 2009 2010 A Pénztár mérlegfőösszege/vagyona 19 803 444 21 591 588 A Pénztár eszközei: Befektetett eszközök 8 787 808 11 677 226 Forgóeszközök 11 012 284 9 906 963 Aktív időbeli elhatárolások 3 352 7 399 A Pénztár forrásai: Saját tőke 156 217 131 583 Céltartalékok 17 887 090 21 127 370 Kötelezettségek 1 760 137 330 212 Passzív időbeli elhatárolások 0 2 423 A pénztár mérleg főösszeget nem tervez, csak az egyes tartalékok záróállományát, amely egy későbbi fejezetben kerül összehasonlításra. 3.2.1. A kötelezettségek alakulása 2010-ben (eft) Megnevezés 2009.12.31 2010.12.31 Tagokkal szembeni kötelezettségek 199 575 14 680 Kötelezettségek árustállításból és szolgáltatásból 437 1 670 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek 1 460 347 124 080 Azonosítatlan függő befizetések 99 778 189 782 Összesen: 1 760 137 330 212 A kötelezettségek jelentős mértékű csökkenése elsősorban egyéb lejáratú kötelezettségekből adódik, azon belül is a vagyon kezelőkkel szembeni kötelezettség mértéke nagymértékben csökkent Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2010. december 31.-i záró állományának tartalma (eft): Vagyonkezelőkkel szembeni kötelezettség 87 798 Felügyelettel szembeni kötelezettség 2 120 Garancia Alapppal szembeni kötelezettség 1 502 Önkéntes pénztárral szembeni kötelezettség 29 927 Egyéb függő 2 721 SZJA 12 Összesen: 124 080 A pénztár 2010. december 31.-én 18 eft átsorolást hajtott végre. A VIT Nyugdíjpénztár magán és önkéntes ágazata az egymással történő elszámolás tekintetében 2010. december 31-én - az elsődleges finanszírozó önkéntes ágazattal szemben - 29.927 eft kötelezettsége volt a magán ágazatnak. A gyakorlat szerint a két ágazat negyedéves ütemezésben számol el egymással, ennek megfelelően 2011.04.20-án a magán ágazat a működési tartalékából átutalt 30.000.000,- Ft-ot az önkéntes ágazat működési tartalékának. 3.2.2. Határidős és opciós ügyletek 15

A részletes adatokat a 8. számú melléklet tartalmazza 3.2.3. Értékpapírkölcsönzés, kockázatitőkealap-jegy A pénztár nem rendelkezett kockázatitőkealap-jeggyel és sem kölcsönbe vett, sem kölcsönbe adott értékpapírral évvégén 3.2.4. A követelések alakulása 2010-ben (eft) Megnevezés 2009.12.31 2010.12.31 Tagdíjkövetelések 37 376 67 938 Egyéb követelések 219 388 78 568 Összesen: 256 764 146 506 Az egyéb követelések részletezése az alábbi (adatok eft-ban): 3.2.5. Azonosítatlan függő befizetések (eft) Vagyonkezelőkkel szembeni követelés saját 76 802 Munkáltatókkal szembeni követelés 59 Különféle egyéb követelés 37 Műk. köv.követelése bef-fel szemben 1 652 Különféle egyéb rövidlejáratú köv. 18 Összesen 78 568 Állomány 2009. 12. 31. Tárgyévi növekedés/csökkenés Állomány 2010. 12. 31. 99 778 904 189 782 Részletes adatokat az 9. sz. melléklet tartalmaz. 3.2.6. A befektetett eszközök állományának és arányának változása Megnevezés 2009. év 2010. év Eltérés 2010-2009 Eltérés 2010/2009 Befektetett eszközök (eft) 8 787 808 11 677 226 2 889 418 132,88% Összes eszköz (eft) 19 803 444 21 591 588 1 788 144 109,03% A befektetett eszközök aránya (eft) 44,38% 54,08% 9,71% 121,88% A befektetett eszközök aránya közel 10%-kal növekedett, amelynek oka, hogy a pénztár 2010-ben az éven belül lejáró állampapírok helyett hosszabb lejáratú kötvények irányába mozdult el a befektetései során, ennek részletes indoklását a befektetésekről szóló összefoglaló tartalmazza. 3.2.7. Befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak állományának változása A részletes adatokat a 10. számú melléklet tartalmazza 3.2.8. A Pénztári portfólió könyvszerinti és piaci értéke tartalékonként, azon belül választható portfóliónként A részletes adatokat a 11. számú melléklet tartalmazza A CIB letétkezelő által a VIT magán ágazata befektetéseinek értékeléséről szóló, 2010. december 31-i igazolás végösszege 21.424.882 eft-ban határozza meg a befektetettnek minősülő eszközök összértékét. Az igazolás tartalmaz egy olyan korrekciós tényezőt, konkrétan 3.840 eft vagyonkezelői és letétkezelői díjat, ami a CIB nyilvántartása szerint is csökkenti ezt az értéket, de ezt a csökkentést a CIB 2011-ben fogja figyelembe venni. A VIT könyvelésében ezek a díjak már 2010-ben le lettek könyvelve ráfordításként, ezért a VIT könyvelés által kimutatott 21.421.043 eft összérték a CIB-nek ezzel a korrigált értékadatával, tehát az 21.421.043 eft-tal vethető össze. 16

3.2.9. A Pénztár elszámoló egységben kimutatott portfóliónak adatai A részletes adatokat a 12. számú melléklet tartalmazza 3.2.10. A céltartalékok alakulása 2010-ben A tartalékok közti arányokban 2010 folyamán nem történt jelentős elmozdulás. Adatok Fedezeti Működési Likvidítási Meg nem fizetett Függő befizetések Tartalékok céltartalék céltartalék céltartalék tagdíjak tartaléka hozamának céltartaléka összege Nyitó állomány (eft) 17 752 407 6 561 104 879 21 455 1 788 17 887 090 Megoszlás % 99,25 0,04 0,59 0,12 0,01 100 Záró állomány (eft) 20 941 661 2 388 117 596 68 720-2 995 21 127 370 Megoszlás % 99,12 0,01 0,56 0,33-0,01 100 Kijelentjük, hogy a Pénztárnak nincs céltartalékképzési kötelezettsége garanciavállalás miatt, illetve nem végzett környezetterhelő tevékenységet. Tartalékok záró állománya Magán ágazat (eft) 2009. tény 2010. terv 2010. tény tény/terv tény-terv Fedezeti 17 752 407 20 776 529 20 941 661 100,79% 165 132 Likvidítási 106 667 133 459 114 601 85,87% -18 858 Működési 158 937 175 451 130 130 74,17% -45 321 Összesen: 18 018 011 21 085 439 21 186 392 100,48% 100 953 Likvid: Beleértve a függő befizetések hozamának céltartalékát Működési tartalék = Előző évi záró +/- mérleg szerinti eredmény +/- működési céltartalék állományváltozása. A magán ágazatban a vagyon 2010. évben folyamatosan növekedett, és a tervezettet is meghaladta évvégén. Ennek elsődleges oka a pozitív hozamkörnyezet. A vagyon 0,5%-kal lett magasabb, mint azt a 2010-es pénzügyi terv tartalmazta. Az értékelési különbözetek változását a 13. sz. melléklet tartalmazza. 3.2.11. Fedezeti céltartalékok Egyéni számlákon Nyitó állomány 17 752 407 Záró állomány 20 941 661 Szolgáltatási számlákon eft eft Nyitó állomány 0 Záró állomány 0 Összesen 3.2.12. Likviditási céltartalékok eft Nyitó állomány 17 752 407 Záró állomány 20 941 661 Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék eft Nyitó állomány 42 622 Záró állomány 56 635 Likviditási portfolió értékelési különbözete eft Nyitó állomány 3 027 Záró állomány 1 731 17

Saját tevékenységi kockázatok tartaléka eft Nyitó állomány 59 230 Záró állomány 59 230 Összesen eft Nyitó állomány 104 879 Záró állomány 117 596 A pénztár 2010 évben egyedi döntés alapján saját tevékenység kockázatára nem képzett céltartalékot. 3.2.13. Függő befizetések hozamának céltartaléka 3.2.14. Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka 3.2.15. Működési céltartalék eft Nyitó állomány 1 788 Záró állomány -2 995 eft Nyitó állomány 21 455 Záró állomány 68 720 A 2010. évi mérleg fordulónapján a Pénztár a jogszabályi előírásoknak megfelelően csak a működési célú befektetett eszközök értékelési különbözetére képzett működési céltartalékot. eft Nyitó állomány 6 561 Záró állomány 2 388 3.3. Tartalékok bevételei jogcímenként Tartalékok bevételeinek alakulása (befektetés nélkül) Magán ágazat (eft) 2009. tény 2010. terv 2010. tény tény/terv tény-terv Átlag tagdíj (Ft/hó) 19 378 23 550 20 168 85,64% -3 382 alaptagdíj (eft) 2 030 958 2 601 704 1 797 876 69,10% -803 828 tagdíj kieg. egyéni (e Ft) 3 779 6 298 1 742 27,66% -4 556 tagdíj kieg. munkáltatói (e Ft) 2 270 1 859 2 639 141,96% 780 egyéb (eft) -2 209 39-42 209 0,00% -42 248 Összesen: 2 034 798 2 609 900 1 7648 67,44% -849 852 A tervtől való elmaradásban elsődleges szerepet a kormányzat 2010. évi intézkedése, a tagdíjbefizetések 14 hónapra történő befagyasztása játszott, így a IV. negyedévben már gyakorlatilag egyáltalán nem volt tagdíjbevétele a pénztárnak. Az Adóhivataltól a Pénztár 2011 március 2-án kapta meg a 2010 december hónapra vonatkozó munkáltatói bevallásokat. A jogszabályi környezetnek megfelelően ezek értékelhető számadatokat nem tartalmaztak, tagdíj címen nulla értékek szerepeltek benne. A Pénztár könyveibe így értékadatok nem kerültek bele, de a nyilvántartási rendszer megfelelő analitikus alrendszerében maguknak a bevallásoknak a feldolgozása megtörtént. 18

3.4. A taglétszám alakulása Megnevezés 2009. tény 2010. terv 2010. tény tény/terv tény-terv Nyitó 8 829 8 760 8 672 99,0% -88 Növekedés 271 270 399 147,8% 129 Új belépő 212 250 208 83,2% -42 Ide átlépő 59 20 191 955,0% 171 Csökkenés 428 70 289 412,9% 219 Visszalépés TB-be 132 20 100 500,0% 80 Innen átlépő 253 20 159 795,0% 139 Elhalálozott 16 10 14 140,0% 4 Egyéb 27 20 16 80,0% -4 Összes változás -157 200 110 435,6% -90 Záró 8 672 8 960 8 782 98,0% -178 A táblázatból látható, hogy a belépési oldalon a pénztár a terv felett teljesített, viszont a tagsági viszony megszűnések száma is jelentősen a terv felett alakult. Belépések terv feletti teljesítése elsősorban annak köszönhető, hogy a pénztár 2010 első félévében belépési akciót hirdetett, melynek a tagok körében nagy sikere volt. Sajnálatos módon a taglétszám csökkenésében a legnagyobb szerepet a más pénztárat választó tagjaink kilépése játszott. Az agresszív ügynöki aktivitás nem esett olyan mértékben vissza, ahogyan azt a pénztár a tervezés során feltételezte. Az ügynöki aktivitás piaczavaró hatásaival a Stabilitás Pénztárszövetség és a hatóságok is foglalkoztak, további jogszabályi szigorítást és a pénztárak egy magatartási kódex kidolgozását tervezték. Az év végi magánpénztári változások azonban ezt a kérdést megoldották, a magánpénztári tag szervezés 2010 utolsó negyedévében gyakorlatilag megszűnt, de ez már nem tudta ellensúlyozni a pénztárunknál jelentkező negatív hatásokat. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépők magas száma annak köszönhető, hogy 2009. II. félévben egy jogszabály módosítás lehetőséget biztosított bizonyos feltételek fennállása esetén évvégéig a visszalépésre. A visszalépési lehetőségnek 2010. I. negyedévére átnyúló hatása is volt, amellyel a pénztár nem tervezett. 3.5. A szolgáltatások alakulása Fedezeti tartalék kiadásai Magán ágazat (eft) 2009. tény 2010. terv 2010. tény tény/terv tény-terv átlépő 258 657 41 217 280 765 681,19% 239 548 elhalálozott 29 300 20 706 26 581 128,37% 5 875 TB-be visszalépő 314 966 41 217 4310 1043,28% 388 793 egyösszegű 47 638 41 217 56 989 138,27% 15 772 Összesen: 650 561 144 357 794 345 550% 649 988 A pénztár a nyugdíjszolgáltatások kifizetésekor a szabályzatokban meghatározott módon eljárási díjat számol fel. Postai úton történő kifizetések esetén ezen túlmenően a postai utalvány díját is érvényesíti a postai díjszabás alapján. Az így levont összegeket a pénztár a működési tartalék egyéb bevételei között tartja nyilván. Értéke 2010. december 31-én 184 ezer forint volt. Az átlépések és a TB-be visszalépés magas, tervet kiugróan meghaladó értékére a 3.4 fejezetben foglaltak értelemszerűen ugyanúgy magyarázatot adnak. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek az alábbiak szerint alakultak: Utalási költség: 23 eft Ügyviteli költség: 261 eft ebből: bérköltség: 104 eft postaköltség: 126 eft anyagköltség: 31 eft 19

3.6. Működési tevékenység halmozott eredménye eft Nyitó állomány 156 217 Ebből: Tartalék tőke 160 249 Működés 2009. évi eredménye -4 032 Záró állomány 131 583 Ebből: Tartalék tőke 156 217 Működés 2010. évi eredménye -24 634 A pénztári működés mérleg szerinti eredménye a tervezett 11.997 ezer forintos nyereséggel szemben 24.634 eft veszteséget mutat, aminek az alábbi okai voltak: Kiadási oldal: eft 2009 tény 2010 terv 2010 tény Működési célú ráfordítások 103 229 104 498 108 240 A befektetési tevékenység nélkül számolt ráfordítások a 2009. éves 103.229 eft-ról 108.240 eft-ra emelkedtek, és a tervezett 104.498 eft-ot is 3,6%-kal meghaladták. A tervhez képest összesen 3.742 eft túllépés az alábbi megtakarítások és többlet ráfordítások egyenlegeként adódik: 2009 tény 2010 terv 2010 tény Anyagjellegű 40 689 44 624 43 140 Személyi jellegű 47 898 35 723 43 113 Értékcsökkenés 949 8 217 1 019 Egyéb 13 693 15 935 20 967 Összesen 103 229 104 498 108 240 7.391 eft túllépés történt a személyi jellegű ráfordítások tekintetében, melynek oka, a 2010. évi tervben a bérjárulékok tervezése egy képletezési probléma miatt jelentős hibát tartalmazott, így a tény adatokban itt jelentős tervtől való eltérés mutatható ki. Az anyag költségben és igénybevett szolgáltatásokban összességében 4.005 eft megtakarítás mutatható ki míg az egyéb szolgáltatások értékében 2.521 ee Ft többlet, amely így összességében 1.484 e Ft megtakarítást jelent az anyagjellegű ráfordítások tekintetében. Mintegy 7.198 eft-os látszólagos megtakarítás jelentkezik az értékcsökkenésben. Ennek oka, hogy a tervben értékcsökkenésként mutattuk ki a tényben az egyéb költségekben megjelenő úgynevezett eszközhasználati díjat, amelyet az önkéntes ágazatban jelentkező értékcsökkenésből a magán ágazat a költségmegosztási szabályok miatt ilyen módon térített meg. Az egyéb költségekben az eszköz használati díj miatt 7.198 túllépés, míg a PSZÁF, Garancia díj soron 2.066 e Ft megtakarítás jelentkezett. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység ráfordítása összevetésére alkalmas korrekciók 2010-ben (eft) 2010. terv 2010. tény Befektetési tevékenység ráfordításai 200-3 730 +/- nem tervezett céltartalék képzés piaci értékből nem realizált hozamra 0-4 173 Összehasonlításra alkalmas bef. tev. ráfordítása adatok 200 443 A működési tartalék befektetésein ráfordításként kimutatott, még nem realizált nyereséget (ún. értékelési különbözet) bevételként ugyanilyen mértékben ki kell mutatni, és működési céltartalék állományát ennyivel csökkenteni kell. Így ez végül majd nem az eredményben, hanem a működési céltartalék ugyanilyen összegű csökkenésében jelentkezik. 20