Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata A békéscsabai önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása, valamint kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással Helyzetelemzés és javaslatok Budapest Békéscsaba, 2008. március IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) 382 88 88 Fax: +36 (1) 382 88 89 company@ifua.hu http://www.ifua.hu A HORVÁTH & PARTNERS csoport tagja T H E P E R F O R M A N C E A R C H I T E C T S Barcelona Berlin Boston Budapest Düsseldorf Madrid Munich Prague Stuttgart Vienna Zurich

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 2/137 Tartalom 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 7 3. HELYZETELEMZÉS 8 3.1. A helyzetelemzés célja és módszertana 8 3.2. Átfogó helyzetkép 9 3.2.1. Finanszírozási struktúra 10 3.2.2. Az Önkormányzat helyzetét befolyásoló tényezık 12 3.2.3. Az önkormányzati szervezetek közötti kapcsolatok és a fıbb gazdálkodási adataik 14 3.3. Önkormányzati vállalatok 19 3.3.1. Irányítási struktúra 19 3.3.2. Gazdálkodás és pénzügyek 20 3.3.3. Alaptevékenységek 27 3.3.4. Támogató tevékenységek, szolgáltatások 27 3.4. Önkormányzati fenntartású intézmények 37 3.4.1. Gazdálkodás és pénzügyek 37 3.4.2. Támogató tevékenységek, szolgáltatások 38 3.5. Kistérségi Társulás Munkaszervezete, a Kistérség által fenntartott intézmények 43 3.5.1. Gazdálkodás és pénzügyek 43 3.5.2. Támogató tevékenységek, szolgáltatások 45 3.6. Önkormányzati vagyongazdálkodás 47 3.6.1. Az önkormányzati vagyon struktúrája 47 3.6.2. Önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása 49 3.6.3. Az Önkormányzat vagyona gazdasági társaságokban 58 3.6.4. Az önkormányzati feladatellátást szabályozó szerzıdések 59 3.6.5. Városfejlesztés 63 3.7. A helyzetelemzés megállapításainak összefoglalása 64 4. AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSASÁGOK EGYSÉGES IRÁNYÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES MODELLJEI ÉS BÉKÉSCSABA VÁROSÁBAN JAVASOLT MEGOLDÁS 66 4.1. Az egységes irányítási rendszer kialakításának céljai 66 4.2. Az egységes irányítás fıbb jellemzıi, elınyei 66 4.3. Az egységes irányítás lehetséges modelljei 67 4.3.1. Egységes vállalat 68 4.3.2. Törzsház-konszern 69 4.3.3. Holding 71 4.4. Az egységes irányítás javasolt békéscsabai modellje 73 5. AZ ÖNKORMÁNYZATI EGYSÉGES IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA BÉKÉSCSABÁN 76 5.1. A vállalatcsoport kialakításával és mőködtetésével kapcsolatos kérdések 76 5.1.1. Jogszabályi háttér 76 5.1.2. A vállalatcsoport megalakítása 76 5.1.3. Tulajdonlás és az egységes irányítás eszközei a vállalatcsoport irányítására 77 5.1.4. A törzsház-konszern mőködésének finanszírozása 79 5.2. Az egységes irányítás alá vont társaságok körének meghatározása 79

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 3/137 5.3. Az egyes vállalatok vonatkozásában tett mőködési javaslatok 82 5.4. A vállalatcsoporton belüli közös (osztott) szolgáltatások rendszere 85 5.4.1. Cash pool rendszer 85 5.4.2. Beszerzés 87 5.4.3. Gazdasági adminisztráció 92 5.4.4. Létesítményüzemeltetés és -karbantartás 93 5.4.5. Egyéb szolgáltatások 96 5.5. Az önkormányzati vagyongazdálkodásra vonatkozó javaslatok 96 5.5.1. Vagyongazdálkodási stratégia és terv kidolgozása 96 5.5.2. Az ingatlanhasznosítási szerzıdések felülvizsgálata 97 5.5.3. Az önkormányzati feladatellátást szabályozó szerzıdések felülvizsgálata 98 5.5.4. Az Önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló vagyonával kapcsolatos javaslatok 100 5.6. Tevékenységek továbbfejlesztése és városfejlesztés 101 5.6.1. A jelenlegi társaságok tevékenységi körének bıvítése 101 5.6.2. Városfejlesztés és Városfejlesztı társaság létrehozatala 101 5.6.3. Új társaságok létrehozása 106 5.7. Az önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó javaslatok 108 5.8. A Kistérségi Társulás Munkaszervezetére és a kistérségi fenntartású intézményekre vonatkozó javaslatok 109 5.9. A vállalatcsoport irányításának szereplıi, a testületek és tisztségviselık feladat- és hatáskörelhatárolása 112 5.10. A törzsház konszern funkciói, a munkaszervezet feladatkörei 114 5.11. A törzsház konszern szervezete és létszáma 117 6. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS 118 6.1. Általános megfontolások 118 6.1.1. Számszaki elemzés 119 6.1.2. Az intézkedéscsomag nem számszerősíthetı hasznai 130 6.2. Az átalakítás kritikus sikertényezıi 132 7. MEGVALÓSÍTÁSI PROGRAM 133 7.1. Feladatok 133 7.1.1. Elıkészítés 133 7.1.2. Az irányítási és szervezeti struktúra kialakítása, a munka- és hatáskörmegosztás szabályozása 133 7.1.3. A belsı szolgáltatások rendszerének kialakítása 134 7.1.4. A vállalatcsoport controlling rendszerének kialakítása 135 7.2. Ütemezés 135 8. MELLÉKLETEK 136 8.1. A vezetıi interjúkon résztvevık névsora 136 8.2. Bekért dokumentumok 136 8.3. Az összehasonlításba bevont kistérségek 137 8.4. Az összehasonlításba bevont kistérségek jellemzıi 137

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 4/137 1.Vezetıi összefoglaló Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2007-2010-ig terjedı gazdasági programja V. fejezetének,2.6.3 pontjában elhatározta a tulajdonában levı gazdasági társaságok egységes irányításának megvalósítását. Az IFUA Horváth Partners Kft. arra kapott megbízást, hogy készítsen javaslatot az Önkormányzat tulajdonában lévı vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítására. A munka célja olyan szakértıi anyag elkészítése, amely tartalmazza az egységes irányítás alá vonandó társaságok körére vonatkozó javaslatot; a Békéscsaba MJV Önkormányzata esetében követendı egységes irányításra vonatkozó javaslatot; az egységes irányítás eszköztárára és szervezetére és az egységes irányítás kialakításának lépéseire és ütemezésére szóló javaslatot; az önkormányzati intézmények részleges vizsgálatát az egységes irányítás alá helyezett vállalatcsoport és az intézmények között kihasználható szinergiák szempontjából; a kistérségi feladatellátás és irányítási rendszer vizsgálatát a Békéscsaba MJV önkormányzata tulajdonában lévı társaságok és a város vagyongazdálkodásának optimalizálása szempontjából. Munkánk fókuszában az eddig kihasználatlan, együttes irányításból eredı hasznok, valamint azon elınyök bemutatása áll, melyeket az egységes irányítási rendszer megvalósítása esetén a város kiaknázhat. Az elkészült tanulmány alapján a város vezetése képet kap a társaságok mőködésének jelenlegi keretfeltételeirıl és eredményességérıl. A helyzetelemzés eredményeire támaszkodóan megfogalmazott, az egységes irányítási rendszer kialakításának irányába mutató javaslataink alapján a Közgyőlés megalapozottan dönthet a szervezeti átalakításról, meghatározhatja a vállalatok mőködésének jövıbeli irányait. A szakértıi anyagot a Polgármesteri Hivatalban, a társaságoknál készített vezetıi interjúk és a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján készítettük el. Ennek során egyrészt a cégek jelenlegi gazdasági, finanszírozási jellemzıinek felmérésére került sor, másrészt megvilágítást kaptak azok a problémák, amelyekkel a város vezetése és a vállalatirányítás szembesülnek. A helyzetfelmérés alapján összességében megállapítható, hogy Békéscsaba helyzetét a többi, hasonló nagyságú megyei jogú várossal összevetve az elmúlt években viszonylag stabil mőködés jellemezte, gazdálkodása kiegyensúlyozott, likviditási helyzete megfelelı volt. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalát elemezve megállapítható, hogy a hasonló nagyságú magyarországi városokkal összevetve magasabb kiadással bír. A javasolt fejlesztések megvalósításával az Önkormányzat egészére és egyes részeire vonatkozóan is hatékonyságnövelés és költségmegtakarítás érhetı el. A helyzetértékelés és a kialakítható szervezeti modellek vizsgálata alapján a békéscsabai önkormányzati tulajdonban lévı vállalatok egységes irányításának megvalósítására a törzsház-konszern formát azon belül irányító vállalatnak a Vagyonkezelı Zrt-t javasoljuk. Az egységes irányítás kialakítása mellett egyéb szervezeti és mőködési átalakításokat is megvalósítani javaslunk a vállalatcsoporton belül. Ezek a javaslatok a következık: A Foglalkozásegészségügyi Kft. intézményi tulajdonrészének megvásárlása, és az egész vállalat egységes irányítás alá vonása.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 5/137 Ezzel egyidejőleg az Önkormányzat tulajdonában lévı, 50% alatti, illetve stratégiailag nem kiemelt fontosságú tulajdonrészek értékesítése. Városfejlesztı társaság létrehozása, az EU-s pályázati források bevonására. A Vagyonkezelı Zrt., a Vállalkozó Centrum Kft. és az önkormányzati intézmények karbantartási tevékenységeinek összevonása a Vagyonkezelı Zrt. keretein belül. Ezzel egyidejőleg az intézményeknél foglalkoztatott karbantartók létszámának csökkentését javasoljuk. A Vagyonkezelı Zrt.. profilbıvítése mindazon tevékenységek esetében, melyek a cég vállalkozói eredményét növelik (pl.: piaci alapú sporttevékenységek, rendezvényszervezésben részvétel). A Foglalkozásegészségügyi Kft. ügyfélkörének bıvítése az önkormányzat, valamint tulajdonosi döntés alapján a megye tulajdonában lévı vállalatok munkatársaira is. Az önkormányzati vagyongazdálkodás egységes elveinek kidolgozása, a koncepció megvalósítása (vagyongazdálkodási stratégia és terv kidolgozása). Ennek keretében sor kerül: az önkormányzati vagyon felmérésére és értékelésére, vagyonelemenként az önkormányzat céljainak és a hasznosítás módjának meghatározására, a vagyon hasznosításával kapcsolatos folyamatok részletes szabályozására, ill. optimalizálására, valamint a naprakész és rugalmas, gyors vezetıi információs lehetıségeket biztosító nyilvántartási és beszámoló rendszer kialakítására. Az ingatlanhasznosítási és az önkormányzati feladatellátást szabályozó szerzıdések felülvizsgálata. Az önkormányzati vállalatokkal kapcsolatos javaslataink mellett az intézmények és a kistérségi társulás vonatkozásában tett javaslataink a következık: Az intézményi kör bevonása a közös beszerzésekbe, szolgáltatásokba, melynek eredményeképpen nagyobb méretgazdaságossági elınyök, illetve kedvezmények érhetık el. A gazdasági adminisztráció vonatkozásában további Gazdaságellátó Szervezet(ek) kialakítását javasoljuk. További vizsgálat eredménye alapján határozható meg, hogy egy közös szervezetet, vagy ágazatspecifikus GESZ központokat állítsanak-e fel a városban. Az intézmények karbantartási tevékenységét, illetve karbantartóit a Vagyonkezelı Zrt. keretein belül, egy csoportban javasoljuk kialakítani. A takarítási feladat elvégzését szintén központosított formában javasoljuk ellátni. Itt további vizsgálatot igényel, hogy a feladat ellátására külsı szervezet bevonása szükséges-e, illetve a már meglévı szervezetek valamelyike látja el a feladatot. A Kistérség fenntartásában lévı intézmények közös szolgáltatásokba való bekapcsolódására is javaslatot tettünk. A javaslatok megvalósításának tervezett finanszírozási kereteit és az elérhetı megtakarításokat költség-haszon elemzés alapján mutatjuk be, melynek eredményei alapján a javasolt struktúra szerint létrejövı egységes vállalatirányítás megvalósításával éves szinten 147-201 millió Ft összmegtakarítás realizálható. Ez az összeg már tartalmazza az öszszes javaslat megvalósításából származó pénzügyi elınyöket. Abban az esetben, ha csak az egységes vállalatirányítás valósul meg, éves szinten 7-8 millió Ft megtakarítás realizálható.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 6/137 További megtakarítást hozhat, ha az intézményi kör esetében a város a gazdasági és logisztikai feladatok összevonása mellett dönt. Ebben az esetben az egységes irányítás keretében a létrejövı vállalatcsoport tagjai bekapcsolódhatnak a feladatellátásba. A társaságok gazdálkodási helyzetének és az egységes irányítás, közös szolgáltatások és beszerzések várható hasznának elemzése alapján megállapítható az is, hogy noha az ezekbıl származó haszon nem elhanyagolható mértékő, a vállalatcsoport tagjainak hangsúlyosan kell foglalkoznia tevékenységük továbbfejlesztésének és bıvítésének lehetıségeivel, annak érdekében, hogy a társaságok mőködésébıl adódó bevételek növekvı mértékben kiváltsák az önkormányzati támogatást és finanszírozni tudják a társaságok által ellátott közfeladatokat. A tanulmány végén a javaslatok megvalósítására szolgáló ütemterv található, melynek alapján 2008. tavaszán meghozott döntéssel számolva - 2008. ıszéig megvalósítható a törzsház-konszern jogi kialakítása. A törzsház-konszern szervezeti struktúrájának kialakítása után a belsı szolgáltatások rendszerének és a controlling rendszernek a kiépítése következik, melynek befejezési idıpontja legkorábban 2009. áprilisára várható.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 7/137 2.Bevezetés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008 januárjában az IFUA Horváth & Partners Kft-t bízta meg azzal, hogy vizsgálja meg az Önkormányzat érdekeltségében álló vállalatok irányítási rendszerének átalakítási lehetıségeit, valamint a tulajdonában lévı intézmények és a kistérségi társulás kapcsolódási pontjait az egységes irányítási rendszerhez. Az Önkormányzat a kisebbségi tulajdonrésszel bíró cégek ilyen irányú felülvizsgálatát is be kívánja kapcsolni az elemzésbe. A munka fı fókuszában tehát a többségi önkormányzati tulajdonú városi vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása áll. Az intézményeket és a kistérséget az önkormányzati vagyongazdálkodás szempontjából, illetve közös tevékenységek kiterjesztése kapcsán vizsgáljuk. Az IFUA az elmúlt években hasonló megbízások keretében közremőködött Debrecen, Jászberény, Eger, Miskolc, Salgótarján, Veszprém, Székesfehérvár, Pécs, Kazincbarcika önkormányzati vállalatai egységes irányítási rendszerének kialakításában, illetve továbbfejlesztésében. A gyakorlati referenciapontokon túl eddigi munkáinkban is építettünk azokra az elméleti széleskörő hazai és nemzetközi kutatáson alapuló vállalatirányítási modellekre, amelyeket az önkormányzatok széles körben elterjedten alkalmaznak vállalataik menedzselésére. Az IFUA hazánkban egyedülálló tapasztalatainak vélhetıen jelentıs szerepe volt abban, hogy végül cégünk kapta a megbízást az Önkormányzattól a békéscsabai városi vállalatok elemzésére és az egységes irányítás rendszerére vonatkozó javaslat kidolgozására, amelyet ezúton is köszönünk. A társaságok irányításának átalakításával és az intézmények mőködésének felülvizsgálatával az Önkormányzatnak az a célja, hogy a jövıben erıteljesebben tudja érvényesíteni tulajdonosi érdekeit, hatékonyabbá tegye a társaságok mőködését, érvényre juttassa az eddig kihasználatlan, az együttes irányításból eredı hasznokat, csökkentse az önkormányzat mőködési célú támogatásainak nagyságát, valamint a város tulajdonában lévı vagyont megfelelıen hasznosítsa. További fontos szempont az Önkormányzati költségvetési hiány minimálisra szorítása, a vállalatok és az intézmények pénzügyi bepótlásának csökkentése, valamint az együttmőködésbıl fakadó szinergiákból fakadó megtakarítások kihasználása. A munka középpontjában azoknak a lehetséges elınyöknek a feltárása és helyi konkretizálása áll, amelyeket az egységes irányítási rendszer megvalósítása esetén a város kiaknázhat, és amelyek összeegyeztethetık a megújult városvezetés stratégiai elképzeléseivel. A jelen tanulmány alapját képezı átalakítási program a közvetlen irányítást lehetıvé tévı, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra, a városi intézményrendszer összességére és a kistérségi társulásra terjed ki. Érintılegesen foglalkozunk a megyei fenntartásban, de kisebbségi városi tulajdonban lévı cégekkel is. Jelen tanulmányban bemutatjuk a helyzetfelmérés eredményeit, majd javaslatot teszünk a jelenleg alkalmazott irányítási rendszer átalakítására. Bízunk benne, hogy a tanulmányban foglalt javaslatok megvalósításával Békéscsaba Város számára fontos eredményeket lehet elérni a gazdálkodás átláthatósága és eredményessége terén. A tanulmány természetesen nem készülhetett volna el a Megrendelı munkatársainak aktív támogatása nélkül. Ezúton fejezzük ki köszönetünket a tanulmány elkészítésében közremőködı minden önkormányzati, intézményi és vállalati szakembernek.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 8/137 3.Helyzetelemzés 3.1.A helyzetelemzés célja és módszertana E bevezetı fejezet célja azon kritikus pontok és területek rövid áttekintése, amelyek Békéscsaba Város érdekeltségi körében lévı gazdálkodó szervezetek és intézmények mőködését és együttmőködését érintik. Azokat a pontokat győjtöttük össze, amelyeken véleményünk szerint az Önkormányzatnak beavatkozási lehetısége van a hatékonyabb mőködés érdekében. A fejezetben felvázolt helyzetkép jelenti a viszonyítási pontot javaslataink megfogalmazása, az irányítási struktúra újragondolására során. A fejezet felépítése során a következı elvet követjük: a vállalatokat külön kezeljük az intézményektıl és a kistérségi társulástól, hiszen munkánk során a vállalatok egységes irányítása áll a fókuszban, a további szervezeteket ehhez kapcsolódva vizsgáljuk. A helyzetelemzéshez szükséges információkat vezetıi interjúk, és a vizsgálatba bevont szervezetek által rendelkezésünkre bocsátott adatok segítségével, valamint vállalati és intézményi dokumentumok elemzésével győjtöttük össze 1. Megállapításaink megfogalmazása során felhasználtuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket az IFUA korábbi projektjeiben önkormányzati szervezetek újjáalakítása, konszernstruktúrák kialakítása, illetve közüzemi vállalatok hatékonyságjavítása terén szerzett. Elemzésünkbe beépítettük cégünk németországi irodáinak a németországi önkormányzati szervezetekkel, illetve önkormányzati közmőholdingokkal (Stadtwerke) kapcsolatos fontosabb tapasztalatait. A helyzetelemzés jellegét tekintve kvalitatív, kiemelt megállapításainkat azonban a beszámolókban található, illetve a Megbízó által rendelkezésünkre bocsátott számadatokkal támasztjuk alá. A választott megközelítést az indokolja, hogy az elemzésnek nem a vizsgálatba bevont vállalatok és intézmények gazdálkodásának szisztematikus, pénzügyi-számviteli fókuszú átvilágítása a célja, hanem egy vezetıi szempontú pillanatfelvétel készítése az Önkormányzati körbe tartozó szervezetekrıl. Ennek megfelelıen szöveges elemzésünkben csak az irányítási rendszer átalakítása szempontjából valóban lényeges megállapításainkat közöljük. Az elemzés azokra a vállalatokra terjed ki különbözı részletezettséggel, amelyekben az Önkormányzat legalább 50%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, valamint ehhez kapcsolódóan foglalkozik az önkormányzati intézményekkel és a Kistérségi Társulással. A tanulmány kitér a megyei fenntartásban lévı, de városi tulajdoni hányaddal is bíró Békés Megyei Vízmővek Zrt-re és a Békés Megyei Temetkezési Vállalatra is. A vizsgálatba bevont önkormányzati többségi tulajdonban lévı vállalatok a következık: Vállalat megnevezése Önkormányzat tulajdoni hányada (%) Mérlegfıösszeg (2006, eft) Adózás elıtti eredmény (2006, eft) Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. 100 759 571 5 187 Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 100 244 244 26 938 Békéscsaba 1912 Elıre Kft. 99 4 541-581 Csabai Foglalkozásegészségügyi Kft. 50 5 479-1 553 1 Az adatkéréseket 2008. februárban küldtük el a vizsgálatba bevont szervezeteknek. Ebben az idıszakban a 2007. évre vonatkozóan a szervezetek még nem rendelkeztek lezárt adatokkal, ezért az adatkérések és szakértıi anyagunk elemzései a 2006. évi adatokra támaszkodnak. Ha a 2007. évi adatokban jelentıs eltérés várható a 2006. évi adatokhoz képest, azt az interjúkon kapott információk alapján jelezzük az anyagban.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 9/137 A több önkormányzat tulajdonában, megyei fenntartásban lévı vállalatok a következık: Vállalat megnevezése Önkormányzat tulajdoni hányada (%) Mérlegfıösszeg (2006, eft) Adózás elıtti eredmény (2006, eft) Békés Megyei Vízmővek Zrt. 37,119 5 974 233 131 041 Békés Megyei Temetkezési Vállalat 43,41 34 343 330 A vizsgálatba bevont intézmények a Békéscsabai Önkormányzat fenntartásában lévı valamennyi intézmény, melyek csoportosítását és számát a következı táblázat tartalmazza: Intézmények Közoktatási intézmények 33 Szociális intézmények 1 Egészségügyi intézmények 2 Kulturális intézmények 4 Egyéb 2 Önálló és részben önálló költségvetési szervek száma (db) A közoktatási intézmények magukban foglalják az általános iskolákat, a középiskolákat és kollégiumokat, valamint a vegyes oktatási intézményeket. Az egyéb intézményeken belül az ifjúsági tábort és a városi tőzoltóparancsnokságot tartja fenn az Önkormányzat. További intézmények (Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ, Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Életfa Idısek Otthona) vizsgálata a fenntartó Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás (továbbiakban: Kistérség) keretein belül történik a tanulmányban. A Kistérség fıbb jellemzıit a következı táblázat tartalmazza: Év 2005 2006 2007 2008 terv Bevételek összesen (eft) 73 773 219 215 646 659 889 211 Mérlegfıösszeg (eft) 74 716 151 965 n.a. n.a. Az adatok alapján megállapítható, hogy a Kistérség mind bevételeit, mind eszközeit, kezelt vagyonelemeit illetıen jelentıs növekedésen ment át az elmúlt években. A 2007-es év beszámolója a tanulmány írásakor még nem állt rendelkezésre, de a felvázolt tendencia a tavalyi évben is folytatódott. 3.2.Átfogó helyzetkép A tanulmány bevezetıjében kitértünk arra, hogy a Város helyzetét, az egységes irányítás kialakítására való törekvést nagymértékben befolyásolja az önkormányzati források hiánya, valamint a deficites költségvetés. Ennek elemzésére a következı fejezetpontban kerül sor, melyben a többi megyei jogú várossal összehasonlítva vizsgáljuk Békéscsaba finanszírozási helyzetét.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 10/137 3.2.1.Finanszírozási struktúra Békéscsaba helyzetét a többi, hasonló nagyságú megyei jogú várossal összevetve az elmúlt években viszonylag stabil mőködés jellemezte, gazdálkodása kiegyensúlyozott, likviditási helyzete megfelelı volt. Ugyanakkor a költségvetés kiadási oldalát elemezve megállapítható, hogy a hasonló nagyságú magyarországi városokkal összevetve magasabb kiadással bír. (Forrás: 2006. évi beszámolók, 2006-os KSH népességi adatok) Település Lakosságszám (fı) Bevétel (eft) Összes bevétel Helyi adó SZJA Összes kiadás Kiadás (eft) Összes mőködési kiadás Felhalmozási és tıke jellegő kiadás Hosszú lejáratú hitel (eft) Békéscsaba 65 691 23 410 987 2 281 241 710 821 21 977 021 18 155 052 3 195 856 772 217 Dunaújváros 51 378 12 698 890 4 401 500 837 532 15 036 369 13 289 490 1 746 879 337 479 Eger 56 317 18 508 717 2 543 314 872 100 16 633 055 12 068 741 4 405 180 1 198 052 Hódmezıvásárhely 47 775 30 808 639 1 734 393 1 326 896 23 561 995 16 338 194 7 128 776 1 948 217 Kaposvár 67 954 21 606 932 2 684 295 783 593 21 457 768 15 359 774 6 098 093 538 569 Nagykanizsa 51 102 21 415 076 2 785 478 1 558 179 20 983 726 15 936 481 4 683 300 870 062 Salgótarján 43 169 12 574 669 n.a. n.a 14 195 448 n.a. n.a. n.a. Sopron 56 394 25 057 299 2 824 793 664 086 22 589 606 13 608 230 2 742 052 2 343 051 Szekszárd 34 656 8 348 247 n.a. n.a 8 285 128 n.a. n.a. n.a. Szolnok 76 331 29 593 124 3 825 900 1 120 376 28 809 015 22 456 248 6 212 977 1 114 827 Szombathely 80 154 23 969 069 5 428 378 1 171 207 22 901 554 18 169 818 5 799 251 2 638 000 Tatabánya 71 154 16 053 950 3 498 534 1 143 277 15 913 391 n.a. n.a. 1 245 388 Veszprém 61 131 17 459 524 4 557 294 966 464 16 642 104 12 997 559 3 644 545 1 508 554 Zalaegerszeg 62 029 19 659 608 n.a. n.a 18 245 112 n.a. 3 703 152 1 147 539 Negatív jelenség, hogy a helyi adóbevételek az összes forrásnak csupán 9%-át jelentik. Ennek oka, hogy viszonylag alacsony a városban letelepedı vállalkozások száma, amely probléma hosszútávon a fejlesztési elképzelések egyik meghatározó eleme kell, hogy legyen. Település Lakosságszám (fı) 1 lakosra jutó bevétel (eft/fı) 1 lakosra jutó kiadás (eft/fı) Békéscsaba 65 691 356 335 12 Dunaújváros 51 378 247 293 7 Eger 56 317 329 295 21 Hódmezıvásárhely 47 775 645 493 41 Kaposvár 67 954 318 316 8 Nagykanizsa 51 102 419 411 17 Salgótarján 43 169 291 329 n.a. Sopron 56 394 444 401 42 Szekszárd 34 656 241 239 n.a. Szolnok 76 331 388 377 15 Szombathely 80 154 299 286 33 Tatabánya 71 154 226 224 18 Veszprém 61 131 286 272 25 Zalaegerszeg 62 029 317 294 19 1 lakosra jutó hosszú lejáratú hitel összege (eft) A városgazdálkodás lakosságra vetített arányszámai azt mutatják, hogy Békéscsaba nagy költségvetéssel látja el a felvállalt feladatkörét. Az egy fıre jutó kiadások magasak, ami bár jelenleg stabil likviditási helyzettel párosul, hosszú távon nehezen tartható. A magas egy fıre jutó kiadás mögött az ellátott feladatok nagysága húzódhat meg. A jelenlegi költségvetési szabályozás, az állami feladatok finanszírozásának rendszere nem teszi lehetıvé feladat-szinten a feladatok bevételeinek és kiadásainak összevetését, egy-egy fel-

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 11/137 adat esetében nehéz megállapítani, hogy az önkormányzati feladatellátás biztosítása pontosan mennyibe is kerül. Önkormányzatok egy lakosra jutó kiadása (eft) 600 500 400 300 200 100 0 Hódmezıvásárhely Nagykanizsa Sopron Szolnok Békéscsaba Salgótarján Kaposvár Eger Zalaegerszeg Dunaújváros Szombathely Veszprém Szekszárd Tatabánya Gondot jelent a hitelfelvétel növekvı tendenciája, mely Békéscsaba mellett a többi megyei jogú város esetében is negatív jelenségként könyvelhetı el. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy ugyan a 2006-os évben az egy lakosra jutó hosszú lejáratú hitel összegét vizsgálva Békéscsaba esetében alacsonyabb összeget jelentett más városokhoz képest, ez az elıny a 2008-as évben már megszőnni látszik. A tervezett 4 milliárd Ft értékő kötvénykibocsátással az Önkormányzat finanszírozási helyzete és likviditási pozíciója nagymértékben romlani fog. Ennek fényében mind a táraságok és intézmények mőködésének, mind a fejlesztések megtervezésekor úgy kell eljárni, hogy az ebbıl eredı bevételek képesek legyenek finanszírozni a kötvénykibocsátás költségeit.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 12/137 Az egy lakosra jutó hosszú lejáratú hitel összege (eft) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Sopron Hódmezıvásárhely Szombathely Veszprém Eger Zalaegerszeg Tatabánya Nagykanizsa Szolnok Békéscsaba Kaposvár Dunaújváros A kedvezıtlen költségvetési helyzet javítása két módon lehet megvalósítható: A bevételek növelésével, vagy A kiadások csökkentésével. Az egységes irányítási rendszer kialakításával, a szervezetek közötti kapcsolódási pontok kihasználásával, valamint további szervezetfejlesztési lépésekkel mindkét irányban kedvezı folyamatokat indukálhat a város. 3.2.2.Az Önkormányzat helyzetét befolyásoló tényezık A város helyzetét a jelenlegi városirányítási rendszer erısségei és gyengeségei döntıen befolyásolják, és meghatározzák a jövıben lehetséges és kívánatos mozgásteret:

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 13/137 Erısségek Kistérségi szerepkör felvállalása Határ közelsége Ipari park vonzereje Megyeszékhely státusz Gyengeségek Infrastrukturális ellátottság hiányosságai, rossz megközelíthetıség Önként vállalt, költséges önkormányzati feladatok (sport és civil szervezetek támogatása) Párhuzamosan végzett tevékenységek, folyamatok Önkormányzati vállalatok gyenge tulajdonosi kontrollja A képzett fiatalok megtartásának nehézsége Elöregedı lakosság, romló demográfiai korszerkezet Kistérségi szerepkörbıl következı fejlesztések, és azok terheinek megosztása más önkormányzatokkal Határmenti együttmőködések lehetıségének kihasználása Hátrányos helyzet miatt pályázati források bevonása Turisztikai vonzerı kihasználása Önkormányzati vállalatok, intézmények tulajdonosi kontrolljának erısítése Piacorientált vagyongazdálkodás Egységes városirányítás a párhuzamosságok megszüntetésére Önkormányzatnak adott központi támogatási források további csökkenése, finanszírozási struktúra romlása Megyei, országos infrastrukturális fejlesztések elmaradása Magánvállalkozások megerısödésének nehézségei makro- és mikrogazdasági környezet miatt Munkapiaci túlkínálat fennmaradása Korábbi helytelen vagyongazdálkodási politika folytatása Politikai ellentétek kiélezıdése, ennek következtében pályázati források bevonásának hiánya Lehetıségek Veszélyek A felvázolt tényezık jelentıs mértékben befolyásolják az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonytalanságát. Ezek a következık: A korábbi nem megfelelı vagyongazdálkodási politika, melynek következtében az önkormányzati vagyon nagymértékben lecsökkent. Az önként vállalt feladatok, például a sport, civil szféra fejlesztése kiemelt súllyal szerepel a költségvetésben. Békéscsaba helyzetébıl és múltjából adódóan a lakosság jelentıs szociális juttatásokhoz és szolgáltatási körhöz jut hozzá. Célzott tulajdonosi intézkedésekkel ugyanakkor jelentıs változás érhetı el a társaságok és intézmények hatékonyságában. Ennek kialakítása során elsısorban a következı veszélyforrásokra kell koncentrálni. A tulajdonosi ellenırzés jelenlegi folyamatai (költségvetés tervezése, negyedéves beszámoltatás, felügyelı-bizottságok) a tulajdonos számára kevés kézzelfogható eredményt biztosítanak. Különösen problematikusak a vagyongazdálkodás bonyolult viszonyai, az önkormányzati intézmények és vállalatok közötti kapcsolatok minimális megléte. Az önkormányzati érdekkörön belül nincsenek egyértelmő, lehetıség szerint számszerősített elvárások, célok elsısorban a vállalatokkal szemben hiányzik az iránymutatás. A jelenlegi pénzügyi helyzet csak azáltal orvosolható, ha az azt elıidézı tényezıkön, folyamatokon pozitív irányú változtatásokat hajtunk végre. A kötelezı feladatok ellátása mellett, úgy véljük, hogy a jelenlegi helyzetben jelentıs javulást okozna: 1. A hatékonysági tartalékok feltárása a párhuzamosságok kiküszöbölése, a közösen végezhetı feladatok centralizálása, a minimálisan szükséges leépítések végrehajtása.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 14/137 2. A városstratégia egyértelmővé tétele, és a gazdálkodó társaságokkal szembeni elvárások új alapokra helyezése. Ennek érdekében a társaságok mőködésével kapcsolatban összességében és külön-külön is olyan célokat kell kitőzni, amelyek levezethetık a gazdasági programban és a városfejlesztési stratégiában foglalt célokból, számszerősítettek vagy más módon egyértelmően meghatározottak és tükrözik a társaságok mőködésével kapcsolatos elvárások különbözı dimenziót (pénzügyi, szociális, eredményességi). A hatékonysági tartalékok feltárásának legmegfelelıbb eszköze egy integrált városirányítási rendszer kialakítása. 3.2.3.Az önkormányzati szervezetek közötti kapcsolatok és a fıbb gazdálkodási adataik Az Önkormányzat tulajdonában lévı vállalatok, intézmények és az Önkormányzat közötti kapcsolatokat a következı ábra szemlélteti. Jelen munkánk fókuszában a legalább 50%-ban önkormányzati tulajdonban lévı vállalatok, az intézmények és a Kistérség állnak. Önkormányzat Közgyőlés Polgármester Bizottságok Kabinet Az önkormányzati vállalatok esetében a Közgyőlési jogok gyakorlása Hatósági ármegállapítás Az Önkormányzat képviselete Munkáltatói jogok gyakorlása az intézményvezetık, vállalatvezetık felett A vállalatok és intézmények felügyelete Vállalati tervek és beszámolók véleményezése Polgármester és alpolgármesterek munkájának segítése Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztály Önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi finanszírozás Ingatlanvagyon kataszter nyilvántartása Stratégiai- Fejlesztési Osztály Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok Gazdasági társaságok alapításával, mőködtetésével kapcsolatos feladatok Intézmények Vállalatok Közoktatási intézmények 100% Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. 100% Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 99% Szociális intézmények Békéscsaba 1912 Elıre Kft. 50% Csabai Foglalkozásegészségügyi Kft. Egészségügyi intézmények 37% Békés Megyei Vízmővek Zrt. 43% Békés Megyei Temetkezési Vállalat Kulturális intézmények Munkánk fókusza 70% Békéscsabai Recycling Szelektív Hulladékkezelı és Beruházó Kft. 14% Csaba-Centrum Kft. 13% Körös Kazán Kft. 24% Jamina Innovációs Kft. További 3 cég 10% részesedés alatt Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás A dokumentumelemzés és a lefolytatott vezetıi interjúk alapján néhány fontos, átfogó megállapítást már a helyzetelemzés elején megtehetünk: Az önkormányzati vállalatok összessége megyei méretekben kiemelkedı gazdasági erıt képvisel mérlegfıösszege és árbevétele alapján. Békéscsaba városának tulajdonában nagy számosságú, összesen 14 kisebbnagyobb vállalat van, melynek nagy részében az önkormányzat alacsony tulajdonrésszel rendelkezik. A vállalatokban az önkormányzat eltérı tulajdoni hányaddal rendelkezik. A vállalatokat jelenleg az önkormányzat közvetlenül irányítja.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 15/137 A megyei tulajdonban lévı vállalatok elaprózott tulajdonosi struktúrája következtében az érintett cégek irányítása, közvetlen koordinációja nem megoldott. Ennek következtében a társaságok transzparens mőködése sem valósul meg teljes mértékben. A nagy közszolgáltató cégek nem jelennek meg az önkormányzat tulajdonában (városüzemeltetés, hulladékgazdálkodás, távhıszolgáltatás). Kivételt képez ez alól a víztermeléssel, -kezeléssel és elosztással foglalkozó Békés Megyei Vízmővek Zrt., amely azonban szintén nem Békéscsaba MJV Önkormányzata többségi tulajdonában van. Az önkormányzati tulajdonban lévı cégek között jellemzıen nincs közvetlen kapcsolat. A vállalatok túlnyomórészt önállóan oldják meg a támogató és kiszolgáló feladatokat (pl. karbantartás, takarítás, beszerzések, stb.). Az intézmények jelentıs önkormányzati bepótlás mellett mőködnek. A Kistérségi Társulás több feladatot átvállalt a várostól, melynek koordinálása már túlnıtt a jelenlegi szervezeti kereteken. A cégek és az intézmények tevékenységi területe viszonylag homogén, az egyes feladatcsoportok esetében nincsenek átfedések egymás között. A cégek gazdálkodási alapadatait, mutatóit a következı táblázatok tartalmazzák. A többségi tulajdonban lévı önkormányzati társaságok fıbb gazdálkodási adatai 1/2 Általános adatok Létszám Mérlegfıösszeg (eft) Árbevétel (eft) 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2004 2005 2006 Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. 29 27 26 28 494 192 735 479 759 571 401 793 407 758 450 671 Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 12 12 11 11 309 220 271 383 244 244 93 909 97 540 101 100 Békéscsaba 1912 Elıre Kft. - 25 55 60-5 144 4 541-353 39 540 Csabai Foglalkozásegészségügyi Kft. 3 3 3 2 8 616 7 723 5 479 9 264 8 619 7 849 Összesen 44 67 95 101 812 028 1 019 729 1 013 835 504 966 514 270 599 160 A többségi tulajdonban lévı önkormányzati társaságok fıbb gazdálkodási adatai 2/2 Általános adatok Üzemi (üzleti) eredmény (eft) Adózás elıtti eredmény (eft) Önkormányzati támogatás (eft) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 2004 2005 2006 2007 Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. 6 727 2 533-3 611 2 530 3 130 5 187 1 120 0 31 333 0 Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. -2 971-3 668 13 573 9 361 7 993 26 938 0 0 0 0 Békéscsaba 1912 Elıre Kft. - -3 207-581 - -3 207-581 - 17 300 46 100 83 000 Csabai Foglalkozásegészségügyi Kft. 414 684-208 464-1 413-1 553 0 0 0 0 Összesen 4 170-3 658 9 173 12 355 6 503 29 991 1 120 17 300 77 433 83 000

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 16/137 A vállalatok egyike sem fizetett osztalékot a vizsgált idıszakban. Ugyanakkor más formában (bérleti díj, részesedés emelése) hozzájut az Önkormányzat a képzıdı nyereséghez. Jelentıs önkormányzati bepótlással a Békéscsaba 1912 Elıre Kft. mőködik. További indirekt támogatást jelent a részükre nyújtott ingyenes szolgáltatás is (bérleti díjak elengedése), ami jelenleg nem jelenik meg transzparensen a beszámolójukban. A megyei tulajdonban lévı vállalatok fıbb gazdálkodási adatai 1/2 Általános adatok Létszám Mérlegfıösszeg (eft) Árbevétel (eft) 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2004 2005 2006 Békés Megyei Vízmővek Zrt. 748 755 711 5 330 939 5 743 744 5 974 233 3 882 526 4 476 151 4 340 932 Békés Megyei Temetkezési Vállalat 18 19 16 14 36 915 36 095 34 343 69 094 85 377 71 855 Összesen 766 774 727 5 367 854 5 779 839 6 008 576 3 951 620 4 561 528 4 412 787 A megyei tulajdonban lévı vállalatok fıbb gazdálkodási adatai 1/2 Általános adatok Üzemi (üzleti) eredmény (eft) Adózás elıtti eredmény (eft) 2004 2005 2006 2004 2005 2006 Békés Megyei Vízmővek Zrt. 124 872 125 323 7 459 86 178 130 814 131 041 Békés Megyei Temetkezési Vállalat 430 529 300 537 530 330 Összesen 125 302 125 852 7 759 86 715 131 344 131 371 Az önkormányzati tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a megyei cégek sem fizettek osztalékot az elmúlt három évben. A Vízmővek esetében a nyereség felosztása a részvények növelésével járt. Önkormányzati támogatást a megyei cégek nem kaptak. A részletesen vizsgált vállalatok összesített adatai 2004 2005 2006 Létszám 810 841 822 Mérlegfıösszeg (eft) 6 179 882 6 799 568 7 022 411 Árbevétel (eft) 4 456 586 5 075 798 5 011 947 Üzemi (üzleti eredmény (eft) 129 472 122 194 16 932 Adózás elıtti eredmény (eft) 99 070 137 847 161 362 Önkormányzati támogatás (eft) 1 120 17 300 77 433 Osztalék (eft) 0 0 0 Megítélésünk szerint az Önkormányzat tulajdonában lévı vállalatok gazdálkodási teljesítménye is fejleszthetı az egységes irányítással.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 17/137 Az egységes vállalatirányítási rendszer megvalósításával közelebb kerülhet az Önkormányzat ahhoz a célkitőzéshez, hogy az egyes vállalatok önfenntartóvá váljanak, és források felszabadításával járuljanak hozzá a város stratégiai célkitőzéseinek megvalósításához. Az intézmények esetében a fıbb gazdálkodási adatok a következıképpen alakulnak: Év 2004 2005 2006 Engedélyezett Betöltött Mérlegfıösszeg (eft) Bevétel (eft) Saját bevétel (eft) Költségvetési finanszírozás / önkormányzati támogatás (eft) álláshely (fı) Közoktatási intézmények 1 856 1 856 4 311 343 5 857 117 210 394 5 302 509 Szociális intézmények 144 136 190 760 815 477 470 041 345 436 Egészségügyi intézmények 64 64 176 425 145 992 12 556 129 627 Kulturális intézmények 31 31 272 060 166 319 25 879 115 555 Egyéb 7 7 605 15 428 0 15 389 Közoktatási intézmények 1 979 1 972 4 791 809 6 209 593 183 588 5 998 619 Szociális intézmények 144 139 194 162 853 081 506 111 344 270 Egészségügyi intézmények 66 66 165 655 167 441 15 078 146 041 Kulturális intézmények 32 32 272 259 186 294 30 433 121 619 Egyéb 8 8 707 18 484 0 18 484 Közoktatási intézmények 1 947 1 945 6 244 339 6 833 921 242 935 6 440 918 Szociális intézmények 144 144 196 809 908 613 529 853 378 760 Egészségügyi intézmények 66 66 199 908 192 053 15 336 166 029 Kulturális intézmények 32 32 299 763 187 693 33 453 119 559 Egyéb 8 8 1 196 18 669 0 18 578 Az intézmények gazdálkodását magas bepótlás-igény jellemzi. A bevételek legnagyobb részét (2006-ban 93%-át) az önkormányzati támogatásból befolyó pénzeszközök jelentik. A többcélú kistérségi társulás esetében a következı táblázat mutatja a legfontosabb gazdasági adatokat: Alapadatok 2005 2006 2007 Dolgozói létszám 1 2 4 6 2008 terv Bevételek összesen (eft) 73 773 219 215 646 659 889 211 Kiadások összesen (eft) 14 163 233 687 658 624 889 211 Tartalék (eft) 4 125 404 4 017 5 000 Bevételek Saját bevételek (eft) 4 156 10 486 35 121 8 819 Normatív támogatások (eft) 155 949 611 539 740 866 Kiadások Személyi jellegő kiadások (eft) (járulékkal) 151 8 039 12 235 24 127 Dologi kiadások (eft) 3 981 6 809 3 712 13 769 Felhalmozási kiadások (eft) 5 606 22 776 23 461 10 243 Összességében megállapítható, hogy a Társulás a megalakításától számított évek során ugrásszerően fejlıdött mind az ellátott feladatok, mind az ehhez kapcsolódó bevételek vonatkozásában. Míg azonban a feladatellátást tükrözı normatívabevételek csaknem az ötszörösére nıttek, a Társulásra vonatkozó kiadások ezt a növekedést nem követték ilyen ütemben. A következıkben az elemzésbe bevont szervezetek értékelését az egyes szervezetek egységes irányítási struktúrába való bekapcsolódási lehetıségeit figyelembe véve a következı szempontok szerint ismertetjük:

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 18/137 1. Önkormányzati vállalatok: Irányítási struktúra az Önkormányzat irányítási és kontroll gyakorlatának elemzése; Gazdálkodás és pénzügyek a társaságok pénzügyi helyzetének áttekintése; Alaptevékenységek a párhuzamosan végzett feladatok és a diverzifikáltság áttekintése (a munka nem tartalmazza a vállalatok alaptevékenységének részletes felmérését); Támogató tevékenységek, szolgáltatások a vállalatok szolgáltatás-beszerzési gyakorlatának feltérképezése. 2. Az önkormányzat fenntartásában lévı intézmények: Gazdálkodás és pénzügyek az intézmények pénzügyi helyzetének áttekintése; Támogató tevékenységek, szolgáltatások az intézmények szolgáltatás-beszerzési gyakorlatának feltérképezése. 3. Kistérség: Gazdálkodás és pénzügyek a Kistérség pénzügyi helyzetének áttekintése; Támogató tevékenységek, szolgáltatások a Kistérség és a fenntartásában lévı intézmények szolgáltatás-beszerzési gyakorlatának feltérképezése.

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 19/137 3.3.Önkormányzati vállalatok 3.3.1.Irányítási struktúra A társaságirányítás szervezeti felépítését mutatja a következı ábra, melyen az áttekinthetıség érdekében csak a vállalatirányítási és intézményirányítási szempontból releváns egységeket (bizottságokat, osztályokat) tüntettük fel. Békéscsaba MJV Közgyőlés Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sport Bizottság Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenırzı Bizottság Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Osztály Stratégiai- Fejlesztési Osztály Városüzemeltetési Osztály Szociálpolitikai Osztály Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály Titkársági Osztály Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Békéscsaba 1912 Elıre Kft. Intézmények Békés Megyei Vízmővek Zrt. Békés Megyei Temetkezési Vállalat Csabai Foglalkozásegészségügyi Kft. Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Az elemzésbe bevont vállalatok közül 2 vállalat zrt. három vállalat pedig kft. formában mőködik. Egy vállalat kft-vé való átalakítása folyamatban van, jelenleg közüzemi vállalatként funkcionál. A vállalatok irányító testületeinek létszámát, illetve azok költségeit az alábbi táblázat tartalmazza. Irányító testületek A többségi önkormányzati tulajdonú vállalatok irányító testületei Létszám Igazgatóság Éves költség (ezer Ft) Létszám Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. 5 4 664 5 3 664 Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 5 3 978 Felügyelı Bizottság Éves költség (ezer Ft) Békéscsaba 1912 Elıre Kft. 5 nem részesülnek tiszteletdíjban Csabai Foglalkozásegészségügyi Kft. - - - - A megyei fenntartásban lévı vállalatok közül a Temetkezési Vállalatnál nem mőködik irányító testület, míg a Vízmővek esetében nem rendelkezünk információkkal erre vonatkozóan. Az elemzésbe bevont cégek közül a Vagyonkezelı Zrt. rendelkezik igazgatósággal, a felügyelı bizottságok esetében a jogszabályban elıírt minimumot (3 fı) 3 vállalat lépi túl. Az éves költségük alacsony szinten van. Egységes irányítási rendszer (törzsház konszern) kialakítása esetén alapelvként kezelhetı, hogy a 100%-ig bevonható társaságoknál a Felügyelı Bizottságok nem szüntethetık

kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással 20/137 meg, egységes vállalat esetében viszont a bevont tagvállalatok Felügyelı Bizottságai megszüntethetık. Ugyancsak megállapítható, hogy az egységes irányítás kialakítása esetén az irányító vállalat vezetıje abban az esetben lehet a tagvállalat FB tagja, ha a vállalatok fı tevékenysége nem egyezik meg egymással. A társaságirányítás önkormányzati gyakorlatát vizsgálva megfigyelhetı, hogy nem alakult ki egységes rendszerő irányítás. A jelenlegi irányítási struktúra az Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzata alapján a legtöbb esetben a Polgármester, a Bizottságok és a Közgyőlés között osztja meg a jogokat és feladatokat. Ez a megállapítás az intézmények irányítására is vonatkozik. A Közgyőlés által meghatározott minısített többségő szavazással eldönthetı ügyek közé tartoznak az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések. A nem önkormányzat által alapított gazdasági társaságoknál a gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Összefoglalva elmondható, hogy a vállalatok egészére vonatkozó célok kitőzésében, elérésük ellenırzésében és a cégek irányításában az alábbi fıbb problémák mutatkoznak: A cégek valódi tulajdonosi kontroll nélkül, viszonylag nagy önállósággal mőködnek, fejlesztenek. A tulajdonosi kontrollt gyengíti, hogy gyakorlatilag csak az éves üzleti terv elfogadásakor kerül napirendre a cég mőködésének értékelése. Az intézmények mőködésének megítélésére az éves beszámoló nyújt lehetıséget. A vállalatok számára nincsenek konkrét, lehetıség szerint számszerősített tulajdonosi elvárások, célkitőzések megfogalmazva. 3.3.2.Gazdálkodás és pénzügyek A tanulmányunkban tárgyalt többségi önkormányzati tulajdonú vállalatok együttes mérlegfıösszege hozzávetılegesen 1 milliárd Ft. Ehhez a megyei tulajdonban lévı társaságok további 6 milliárd Ft-tal járulnak hozzá. A vállalatok mérlegfıösszegének legnagyobb részét a megyei fenntartású Vízmő adja, csaknem 6 milliárd Ft értékben. Jelentıs ezenkívül a Vagyonkezelı Zrt. 760 millió Ft-ot kitevı értéke is. A kiemelkedı összegek a cégek alaptevékenységébıl fakadnak, a tulajdonukban lévı vagyonelemek jelentıs mértékőek. A vállalatok összárbevétele 2006-ban több mint 5 milliárd forintot tett ki. Ennek jelentıs részét (87%-át) a Vízmő árbevétele teszi ki a beszedett lakossági szolgáltatási díjakból. A nem megyei fenntartású cégek összárbevétele csaknem 600 millió Ft volt a 2006-os évben. A vizsgált vállalatok közül a Békéscsaba 1912 Elıre Kft. és a Csabai Foglalkozásegészségügyi Kft. kivételével valamennyi cég nyereséges volt a tavalyi évben. A pozitív eredménybıl származó nyereséget az Önkormányzat nem osztalék formájában vette ki a cégeibıl.