INNOVÁCIÓS KONFERENCIA 2010. március 11. PANNON EGYETEM MŐSZAKI INFORMATIKAI KAR Prof. Dr. Mihályi Péter Tanszékvezetı Pénzügytan Tanszék Pannon Egyetem Hogyan születik az innováció? A rendszerváltás óta eltelt két évtized tanulságai.
Az innováció fogalma közgazdász szemmel 1. Új termék vagy új minıségő termék, amit a fogyasztók még nem ismernek (teflon edény); 2. új termelési eljárás, a létezı termékek új fajta értékesítése (teafilter, Viagra); 3. új piacokra való behatolás (eszpresszó kávé térhódítása Csehországba és Szlovákiába); 4. új nyersanyagok, fél-termékek (tágabban: inputok) beépítése a termelésbe (processzorok); 5. új rend kialakítása az adott termék piacán (pl. YouTube, bevásárló központ ötlete: Detroit, 1954. Victor Gruen, építész). Schumpeter (1934) 2
Joseph Alois Schumpeter (1883 1950) Bírálja a neoklasszikusokat, akik a kapitalizmust alapvetıen piaci árversenyként értelmezték. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a verseny alapvetıen a termékek, eljárások és új vállalatszervezési formák között zajlik. 3
A teafiltertıl a YouTube-ig: Kornai (2010) 87 példája az innovációra Iroda Ágazat (1920-2005) Számítástechnika, információ, kommunikáció Háztartás, étkezés, öltözködés Egészség, szépségápolás Közlekedés Szabadidı Kereskedelem, bankügyek Darab, ebbıl: USA 20 (19) 24 (20) 10 (10) 5 (4) 5 (4) 14 (7) 9 (9) 4
Az innováció alapja a verseny (decentralizált struktúra) Ami mőszakilag lehetséges és üzletileg nyereségesnek tőnik, azt muszáj bevezetni mindenkinek az adott iparágban Marx: Risiko des Untergangs (a pusztulás terhe mellett). Az innováció extra-profitot, monopoljáradékot termel. Befektetésre váró, lekötetlen szabad tıke (üzleti angyal, kockázati tıke, tızsde) Számít a vállalat és a piac mérete is. Egy kis ország belpiacán gyenge a verseny export kényszer méretgazdaságosság választék gazdaságosság (pl. egy autógyár tud buszt is gyártani) A verseny intenzitása piaconként mérhetı (nyersanyagok, munkaerı, menedzser-piac, vállalatok születése/csıdje stb.) 5
Az innovációk kényszerpályára terelik a lassabban haladókat. Néhány példa: Vasút Személyautó Gyógyszerek, gyógyító eljárások Kommunikáció (email, internet, mobil telefon) A fı ok: a fogyasztók kikövetelik maguknak az új termékeket és szolgáltatásokat. 6
A külföldi tıke aránya az alszektorok által termelt GDP-ben (Nemzetgazdasági átlag = 100%), 2007 Pénzü gyi közvetítés Feld olgozóip ar Bán yászat Keresked elem, javítás S zállítás, rak tározás, posta, távk özlés V illam osen ergia-, gáz-, gız. V ízellátás In gatlanü gyek, gazdasági szolgáltatás S zálláshelyszolgáltatás, ven déglátás Ép ítıipar Egyéb közösségi szolgáltatás Halgazdálk odás M ezögazdaság, vadés erdıgazd álkod ás Egészségügyi és szociális ellátás Oktatás Közigazgatás, védelem, k ötelezı társadalom biztosítás % 160 140 120 100 80 60 40 20 0 A magyar nemzetgazdaságban a külföldi tıke aránya átlagosan 28,5% Forrás: KSH 7
International Innovation Index Összeállítók: The Boston Consulting National Association of Manufacturers The Manufacturing Institute Módszer: Percepció-kutatás Forrás: > 1000 vállalatvezetı 110 országból Eredmény: Átlag, innovációs inputok, innovációs teljesítmény Dátum: 2009. március Rangsor és pontszám: FDI/GDP % 1. Szingapúr (2,45) 179,3 2. Dél-Korea 9,8 3. Svájc 76,1 8. USA (1,80) 16,0 23. Észtország (0,94) 68,7 27. Kína (0,73) 8,7 31. Magyarország (0,51) 162,7 32. Csehország (0,41) 52,7 33. Szlovénia (0,37) 28,1 36. Szlovákia (0,21) 48,4 110. Zimbabwe (-1,63) 70,4 Forrás: UNCTAD 8
Az elmúlt 20 év tanulságai (1.) 1. Az USA változatlanul meghatározó a termékek és szolgáltatások piacán. Az EU mint az várható is volt nem tud felzárkózni. A lisszaboni program: kudarc. Az európai szociális modell ( jóléti állam) szép és vonzó, de világszinten nem versenyképes. 2. Egy Magyarország mérető, kis, nyitott gazdaság számára az egyetlen kitörési lehetıség a transznacionális vállalatok globális rendszerébe való beintegrálódás (export). 9
Az elmúlt 20 év tanulságai (2.) 3. Ez még akkor is jó, ha tapasztaljuk, hogy a globális recessziót mi aránytalanul megszenvedjük (2:1). 4. Igyekezni kell a gyorsabban növekvı országok (pl. Ázsia) és szektorok (pl. szolgáltatások) irányába terelni az együttmőködést. 5. Összességében Mo.-n nem eléggé intenzív a verseny (különösen a munkaerıpiacon) és túlzottan szétaprózódott a vállalati struktúra. A KKV-k számát drasztikusan csökkenteni kellene az anyagi és szellemi tıke koncentrációja érdekében. 10
Take-home message: A hazai közvélemény és a politika erıs, sıt növekvı kapitalizmus-, piac- és verseny-ellenessége rövid és középtávon rosszat fog tenni az innovációnak. 11
Hivatkozások Joseph Schumpeter: The Theory of Economic Development, 1934, Harvard University Press, Boston Kornai János: Innováció és dinamizmus (Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között), Közgazdasági Szemle, 2010. január 12