Kereskedelmi számítások és árúismeret, minőségbiztosítás oktatási segédanyag Szerkesztette az Atalanta oktatói munkaközösség 2007.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Tanulási egység :... 7 1. A kereskedelem... 7 1.1. A kereskedelem fogalma, feladatai, működési területe, tagozódása... 7 1.2. A kereskedelem szervezete... 10 Ellenőrző kérdések:... 12 2. Az értékesítési csatorna szereplői... 13 2.1 A belkereskedelem... 13 2.2. A nagykereskedelem... 14 2.3. Kiskereskedelem... 17 Ellenőrző kérdések:... 26 2.4. Áruforgalmi tevékenység a kereskedelemben... 27 2.5. Beszerzés... 29 Ellenőrző kérdések:... 42 2.6. Készletezés... 44 Ellenőrző kérdések:... 51 2.7. Értékesítés... 52 Ellenőrző kérdések:... 54 3. Az értékesítési munkák, a vásárláshoz kapcsolódó ismeretek... 55 3.1.Jogi háttér... 55 Ellenőrző kérdések:... 70 2. Tanulási egység:... 71 1. Ár - árbevétel - ráfordítások eredmény... 71 1. A beszerzési ár (bekerülési ár)... 71 2. Az eladási ár... 72 2. 1. A nettó eladási ár... 72 2. 2. A bruttó eladási ár... 72 3. Az árrés:... 72 4. A fogyasztói ár felépítése:... 73 5. Általános forgalmi adó (ÁFA):... 73 6. Az árbevétel... 74 6. 1. Nettó árbevétel... 74 6. 2. Bruttó árbevétel... 74 7. Árrés tömeg... 75 8. ÁFA-elszámolás:... 75 8.1. A beszerzéseket terhelő ÁFA... 75 8. 2. Értékesítéskor felszámított ÁFA... 75 8. 3. Az ÁFA pénzügyi rendezése... 75 9. A vállalkozás eredménye:... 76 9.1. Az eredmény... 76 9. 2. Az eredmény-kimutatás... 76 9. 3. Az eredmény adózása... 76 10. A gazdálkodás elemzése mutatószámokkal... 77 10. 1. Haszonkulcs (Hk)... 77 10. 2. Árrés-színvonal (Ász)... 77 10. 3. ELÁBÉ színvonal... 78 10. 4. Költségszínvonal... 78 2
10. 6. Összefüggések... 79 10. 7. Árrés hatékonyság... 79 10. 8. Költséghatékonyság... 79 10. 9. Árrés igényesség... 80 10. 11. Árrugalmassági együttható... 80 10. 12. Eredményrugalmasság... 80 10. 13. Arány-eltolódási index... 80 10. 14. Az árrés tömeg változására ható tényezők elemzése, számszerűsítése... 81 10. 15. A gazdálkodás abszolút mutatói... 81 Feladatok:... 82 Megoldások:... 91 2. Az áruforgalmi tevékenység elemzése... 102 2.1. Az értékesítés elemzése... 102 2.2. Készletezés, készletgazdálkodás... 105 3. Készletgazdálkodás - az üzlet elszámoltatása... 113 1. Kész1etnyi1vántartás... 113 1.1. Eladási áras nyilvántartás... 113 1. 2. Beszerzési áras nyilvántartás... 113 2.A készletcsökkenés számítási módszerei... 113 3. Átlagkészlet... 114 3. 1. Egyszerű számtani átlagszámítással... 114 3.2. Kronologikus átlagszámítással... 114 4. A készletgazdálkodás elemzése... 114 4. 1. Az árbevétel készletigénye... 114 4. 2. Átlagkészlet árbevétel igénye... 114 4. 3.Készlethatékonyság... 114 4. 4. Készletigényesség... 115 4. 5. Készletvonzat... 115 4. 6. Készletváltozás hatékonysága... 115 5. Forgási sebesség, forgási idő... 115 5. 1. Fordulatokban... 115 5. 2. Napokban... 115 5. 3. Összefüggés... 116 5. 4. A forgási sebesség időbeli változása... 116 6. A készletállomány számbavétele, elszámolása... 116 6. 1. Leltározás... 116 6. 2. Leltár... 116 6. 3. Leltárérték... 116 6. 4. Normalizált hiány (forgalmazási veszteség)... 116 6. 5. Tényleges készlet... 117 6. 6. Leltáreredmény... 117 6. 7. Leltáreltérés... 117 7. Áruforgalmi mérlegsor... 117 8. Pénztárelszámolás, pénztárzárás... 117 Feladatok:... 118 Megoldások:... 123 3
3. Tanulási egység :... 128 Munkaerő-gazdálkodás... 128 1. Létszámgazdálkodás... 128 1. 1. Állományi létszám: Főállású dolgozók száma (fő)... 128 1. 2. Állományon kívüli létszám: Nem főállású dolgozók száma (fő)... 128 2. A létszámgazdálkodás elemzése... 128 2. 1. Termelékenység (T)... 128 2. 2. Leterheltségi mutató (L)... 129 2. 3. Minőségi mutató (M)... 129 2. 4. Összefüggések... 129 2. 5. A létszámgazdálkodás abszolút mutatói... 129 2. 6. Munkaerőmozgás... 130 3. A bérgazdálkodás... 131 3. 1. Személyi jellegű ráfordítások... 131 3. 2. A bérköltség összetevői... 131 3. 3. Bérezési formák... 131 4. A bérgazdálkodás elemzése... 132 4. 1. Átlagbér... 132 4. 2. Bérhányad v. bérszínvonal... 132 4. 3. A bérköltség ár bevételigénye... 132 4. 4. Bérhatékonyság... 132 4. 5. Bérigényesség... 133 4. 6. Bérköltség-változás hatékonysága... 133 4. 7. Bérköltség-vonzat... 133 4. 8. A bérgazdálkodás abszolút mutatói... 133 5. Munkáltatót terhelő bérjellegű költségek (közterhek)... 134 6. Munkavállalót terhelő levonások, nettó munkabér... 134 Feladatok:... 135 Megoldások:... 141 4. Tanulási egység :... 146 A költséggazdálkodás... 146 1. A költségek csoportosítása... 146 1. 1. Költségnem... 146 1. 2. Költségcsoportosítás az áruforgalmi folyamatokhoz való kapcsolódás szerint:... 146 1. 3. Költségcsoportosítás a forgalom változásához való viszonyuk szerint:... 146 1. 4. A költségek csoportosítása elszámolhatóság szerint... 147 1. 5. A költségek alakulására ható tényezők... 147 2. A költséggazdálkodás elemzése... 147 2. 1. Költségszínvonal... 147 2. 2. Egységnyi költségre jutó árbevétel... 147 2. 3. Egységnyi árrés tömegre jutó költség... 147 2. 4. Kö1tségigényesség... 148 2. 5. Költséghatékonyság... 148 2. 6. Költségreagálási mutató... 148 2. 7. Költségváltozás hatékonysága... 148 2. 8. Fedezeti összeg... 148 2. 9. A költségelemzés abszolút mutatói... 149 Feladatok:... 150 Megoldások:... 158 4
5. Tanulási egység :... 167 Vagyon- és pénzgazdálkodás... 167 1. A vállalkozás vagyona... 167 2. A vagyon kimutatása... 167 2. 1 Mérleg... 167 2. 2. A mérlegben kifejezett egyenlőségek... 168 2. 3. Eszközök (aktívák)... 168 2. 4. Források (passzívák)... 169 3. A vállalkozás eredménye... 170 3. 1. Az eredmény tartalma... 170 3. 2. Az eredmény - kimutatás fajtái és felépítése... 171 4. Cashflow - pénzáramlás... 172 4. 1. A cashflow tartalma... 172 4. 2. Cashflow-kimutatás... 172 5. A vagyon- és pénzgazdálkodás elemzése... 173 5. 1. Tárgyi eszközök... 173 6. A vállalkozások finanszírozása, pénzügyi források... 175 6. 1. Vállalkozásfinanszírozás... 175 6. 2. A vállalkozás pénzügyi forrásai... 175 6. 3. A kereskedelmi hitel, váltó... 175 6. 4. A pénzintézeti (bank-) hitel... 176 6. 5. A hiteltörlesztés kamatszámítása... 177 6. 6. A lízing... 177 6. 7. A faktorálás... 177 7. Hitelképes vállalkozás... 179 7. 1. A hitelképességet meghatározó tényezők... 179 7. 2. Likviditás... 179 Feladatok:... 180 Megoldások:... 189 6. Tanulási egység :... 197 Szakmai vizsga feladatsorok... 197 Megoldások:... 205 7. Tanulási egység :... 213 ÁRUISMERET, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS... 213 7. 1. Történelmi visszatekintés:... 213 7. 2. A mai kereskedelem főbb jellemzői:... 215 7. 3. A vásárlások indítékai:... 216 Ellenőrző kérdések:... 216 7.3. 1. Az áru és áruismeret:... 217 7.3. 2. Az árurendszerek csoportosítása:... 219 7.3. 3. A kereskedelemben használatos kódok és alkalmazásuk:... 220 Ellenőrző kérdések:... 228 7.4.1. Szabványosítás:... 229 7.4.2. A minőség szerepe a kereskedelemben... 234 7.4.3. A kereskedelem szerepe az áru minőségének megőrzésében... 239 7.4.4. A fogyasztói érdekvédelem szerepe a kereskedelemben... 243 4.4.5. Fogyasztóvédelem... 243 7.4.6. A jogszabályok rendszere a magyar jogban... 246 5
Ellenőrző kérdések:... 248 8. Tanulási egység :... 249 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS... 249 8.1. Mit jelent a minőség?... 249 8.1.1. A minőség fogalma:... 250 8.1.2. Minőségbiztosítás, a vállalati minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése... 250 8.1.3. A szavatosság, a jótállás, a termékfelelősség... 252 8.1.4. A szabvány, a szokvány, a típus, az etalon, a norma:... 258 8.1.5. Minőségellenőrző intézetek, intézmények... 261 8.2. Minőség tanúsítás, minőség irányítási rendszerek... 261 8.2.1. Az ISO 9000-es szabvány család... 261 8.2.2. A HACCP - élelmiszer biztonsági rendszer... 263 8.2.3. Mi napjaink rendszerkövetelménye?... 265 8.3. 1. Az ISO 9001, minőségirányítás, minőségbiztosítás (?)... 266 8.3.2. ISO 14001 környezetirányítási rendszer (KIR)... 270 8.3.3. Az ISO 17799, információbiztonsági irányítási rendszer... 271 8.3.4. Az ISO 22000: új nemzetközi élelmiszer-biztonsági szabvány... 272 8.3.5. Az ISO/TS 16949, minőségirányítási rendszer bevezetése gépjárműipari beszállítók számára... 273 8.4 A TQM... 274 8.5 A hét minőségellenőrző eszköz (7QC)... 279 8.6. Fejlődési fázisok a Total Quality Managementben... 281 8.7. A felső vezetés szerepe... 283 8.8. A teljes körű minőségszabályozás horizontális kiterjedése... 283 8.9. Miért szükséges a TQM rendszer?... 284 8.9.1. A minőségpolitika területén... 285 8.9.2 Az új termék bevezetése során... 285 8.9.3. A gyártás területén... 285 8.9.4. A tartalék alkatrészek területén... 285 8.9.5. A piackutatás és hirdetés területén... 286 8.10. A vállalti kultúra alaptételei... 287 8.11. A TQM, mint management rendszer... 288 8.12. A TQM segítségével történő igény kielégítés... 288 8.12.1. A TQM filozófia... 289 8.12.2. A minőség létrehozásának az eszközei... 289 8.12.3. A menedzsment feladatai... 290 8.13. A TQM költsége... 292 8.13.1. A minőség költsége... 292 8.13.2. A mérés... 293 8.13.3. A jelentéstétel... 293 Esettanulmány... 295 Felhasznált irodalom... 299 6
Megjegyzés 1. Tanulási egység : KERESKEDELMI ISMERETEK 1. A kereskedelem Ebből a fejezetből megismerhető a kereskedelem fogalma, feladatköre és a gazdasági életben elfoglalt helye. Rövid áttekintést ad a fejezet a kereskedelem tagozódásáról, környezetéről, valamint a szükségletek kielégítésében vállalt szerepéről. 1.1. A kereskedelem fogalma, feladatai, működési területe, tagozódása A kereskedelem az árutermeléssel egyidős. A kereskedelem olyan tevékenység, amely a termékek, áruk cseréjére, az adás-vételi ügylet lebonyolítására irányul. Valamint, kereskedelemnek nevezzük a folyamat lebonyolítását végző szervezetet is. A kereskedelem a területileg és gazdaságilag elkülönült termelők és fogyasztók között létesít gazdasági kapcsolatokat, közvetíti és befolyásolja az igényeket, áthidalja a termelés és a fogyasztás térbeli és időbeli eltérését. A kereskedelem működési területe a piac. A piac kiterjedését a kereskedelmi ügyletek összessége, a forgalomba került áruk mennyisége határozza meg. A forgalomba kerülő árumennyiséget a társadalom fejlettsége, az abban megvalósuló munkamegosztás határozza meg. A termékeknek valamilyen használati értéke van amely, amely lehetővé teszi az értékesítésüket. A használati érték a vásárló szükségleteit elégíti ki. A forgalom iránya szerint belföldi és nemzetközi piacot különböztetünk meg. A kereskedelem, mint a nemzetgazdaság egyik ágazata a közúti jármű és üzemanyag kereskedelmet, a nagykereskedelmet és a kiskereskedelmet jelenti. 7
Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ A kereskedelem szakmai tagozódását a TEÁOR-ban (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) találjuk. A TEÁORT a Központi Statisztikai Hivatal gondozza. E besorolás szerint a külkereskedelem a nagykereskedelmen belüli terület. A kereskedelem közvetítő szerepet tölt be a termelők és a fogyasztók, a felhasználók között. A nagykereskedelem felvásárolja az értékesítésre szánt árukat, szükség esetén szállítja, raktározza, csomagolja, kiszereli (kisebb, a fogyasztói beszerzéshez alkalmazkodó csomagolásba rakja), ha kell érleli, majd kellő mennyiségben és választékban a kiskereskedőknek eladja. A kiskereskedelemben alapvetően a lakosság kiszolgálása történik, esetenként itt elégítik ki a vállalkozások kisebb mennyiségű igényeit is. A kiskereskedelemnek sokfajta terméket kell forgalmazni fogyasztói kiszerelésben ugyanazon a helyen. Szükséges a termékek reklámozása, a lejárt szavatosságú termékek selejtezése, vagy a lejárat előtti árengedmény, amely kihatással van az árkialakításra és a költségek szerkezetére. A nagykereskedelemben az emberi munka sok esetben helyettesíthető gépekkel, ezzel szemben a kiskereskedelemben nagyon fontos a vásárló kegyeinek megszerzése érdekében a jól felkészült, kellemes, udvarias eladó. A külkereskedelemben az áru biztonságos továbbításán, az optimális szállítási útvonal Megválasztásán, az áru minőségének megőrzésén és az ellenérték beszedésén van a hangsúly, ezért a tevékenység megszervezése különleges szabályokat és szervezet kialakítását igényli. Az eredményes kereskedés érdekében mikro ökonómiai megközelítésben a kereskedelem a következő feladatokat látja el: lebonyolítja a kereskedelmi forgalmat, eljuttatja a termékeket a termelőtől a fogyasztóig, a keresletnek megfelelő kínálatot alakít ki, segíti a megtermelt termékek realizálását, kínálatával, reklámeszközökkel befolyásolja a fogyasztók magatartását, átvállal bizonyos feladatokat a termelőtől (szállítás, készletezés), piackutatást végez a kínálat befolyásolása érdekében, közvetíti a fogyasztói igényeket a termelőkhöz, részt vesz a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtésében és megtartásában. Makro ökonómiai megközelítésben a kereskedelem szerepe kiemelkedő. 8
Megjegyzés Hatása gazdasági élet szinte minden területén érvényesül: segít megteremteni, koordinálni a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, áthidalja a földrajzi, éghajlati tényezők hatását a fogyasztásban, bővíti a hazai választékot külföldi termékekkel, a belföldi felesleget külföldön értékesíti, hozzájárul az ország valutaállományának növeléséhez, segíti a munkaerő piaci egyensúly megteremtésében, a munkanélküliség csökkentésében, befolyásolja a tőkepiaci egyensúlyt, szerepet vállal a belföldi és a nemzetközi elosztásban, negatív jelenség az inflációgerjesztő hatás, amely az árak állandó növekedésében nyilvánul meg. A modern kereskedelem elképzelhetetlen korszerű ismeretek nélkül. Az áruk köre bővül, technikai fejlettsége egyre magasabb színvonalú, ezért az ismeretek megszerzését is folyamatossá kell tenni. A mai kereskedelemben elengedhetetlen a rendszeresen végzett piackutatás, és a marketing alkalmazása. A piackutatás a kereslettel, a keresletre ható tényezőkkel, a piaci mozgások feltárásával foglalkozó tudomány. Összegyűjti, feldolgozza és elemzi a piaci információkat, hogy ebből előrejelzéseket szolgáltasson a döntések előkészítéséhez és a tervezéshez. A marketingtevékenység középpontjában a termék, szolgáltatás áll. Olyan áruértékesítési filozófia, amely az értékesítés teljes folyamatában érvényesül. Az igények kielégítése érdekében, - a vevőkkel azonosulva - történik a piac felmérése, az értékesítésre szánt termékek, szolgáltatások megismertetése, az árak kialakítása, az értékesítés megszervezése és a fogyasztók befolyásolása. A kereskedelem szervezetéhez azok a vállalkozások tartoznak, amelyek áruforgalmi tevékenységet végeznek. Bővebb értelmezés szerint ide tartoznak azok a szervezetek és intézmények is, amelyek irányítják, szervezik, befolyásolják az áruforgalmi munkát (minisztériumok, kamarák, kereskedői szövetségek). A kereskedelmi tevékenységet a vállalkozások különböző szervezeti formákban végzik. 9
Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ Részt vesznek az áruforgalmi munkában: a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, az egyéni vállalkozók és szövetkezetek is. Tulajdonforma szerint a kereskedelemben magán, szövetkezeti és állami tulajdont találunk. Az állami tulajdon ma már jelentéktelen. A magántulajdon döntő fölénye jellemzi az ágazatot. A szövetkezeti tulajdon csoportos tulajdonlást jelent, a szövetkezetekre vonatkozó sajátosságokkal. 1.2. A kereskedelem szervezete A kereskedelem a nagykereskedelemben, a kiskereskedelemben és a külkereskedelemben zajlik. A nagykereskedelem új és használt áruk viszonteladásával foglalkozik. Partnerei egyaránt lehetnek kiskereskedők, más nagykereskedők, termelő felhasználók, lehetnek belföldiek, külföldiek. A kiskereskedelem boltokban, bolthálózatokban, fogyasztói piacokon végzett tevékenység, ahol új és használt termékek értékesítése történik főként a lakosság köreiben, kismértékben szervezetek számára. A kínálatot a végső fogyasztásra szánt termékek teljes skáláján képviselik. Belkereskedelem az országhatáron belül folytatott kereskedelem. A vásárlók zömmel az ország lakosai, de az idegenforgalomban külföldiek is vásárolnak. A külkereskedelmi tevékenység során termékek, szolgáltatások, vagyoni értékű jogok adásvétele, vagy közvetítése történik egy belföldi és egy külföldi partner között. A munkamegosztásból származó abszolút és komparatív előnyök kihasználása a célja. 10
Megjegyzés Területei: export, import. Az export tevékenység keretében belföldi árut, vagy szolgáltatást ad el belföldi vállalkozás külföldinek. A tevékenység révén deviza áramlik az országba, ezért az állam ezt a tevékenységet rendszerint ösztönzi. Bizonyos esetekben a hazai piac védelme érdekében korlátozás alá kerülhet egyes termékek kivitele. A szabályozás eszköze az engedélyeztetés előírása. Külfölditől vásárol külföldi árut, vagy szolgáltatást belföldi vállalkozás az import során. Az import devizát von el az országtól, ezért a belföldi termelés, vagy az ország fizetési mérlegének védelme érdekében az állam korlátozhatja. A korlátozás eszközei: engedélykötelezettség előírása, vámok kivetése, illetékkötelezettség előírása, behozatali tilalmak, mennyiségi korlátozások, árfolyam politika. Hazánkban az ellátás és a rendelkezésre álló természeti javak szűkössége miatt az import elkerülhetetlen. A külkereskedelmi mérlegben az export és az import összemérése történik meg évről évre. A mérleg egyenlege lehet: külkereskedelmi aktívum, külkereskedelmi passzívum, vagy egyezőség. 11
Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ Összefoglalás A kereskedelem tevékenységet és szervezetet is jelent. A gazdasági életben betöltött szerepe kiemelkedő. Alapvető feladata a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése, valamint a fogyasztói szükségletek kielégítése. A kereskedelem a szolgáltató szektorhoz tartozik, változatos tevékenységet végez, behálózza a világot. Napjainkban folyik az Interneten történő kereskedés térhódítása, amely közel hozza egymáshoz a világ különböző részein élő embereket. A kereskedelmi vállalkozások döntően magántulajdonban vannak, az állami és a szövetkezeti tulajdon aránya kicsi. A kereskedelmen belül minden részterületnek sajátos feladata van. A jelenlegi besorolás szerint a külkereskedelem a nagykereskedelmen belül végzi sajátos tevékenységét. Ellenőrző kérdések: 1. Milyen értelmezésben használjuk a kereskedelem fogalmát? 2. Mi a kereskedelem alapvető feladata? 3. Hogyan rendszerezi a TEÁOR tevékenységük szerint a kereskedelmi szervezeteket? 4. Milyen gazdálkodási formában végezhető kereskedelmi tevékenység? 5. Hogy rendszerezhetők tulajdonforma szerint az áruforgalmi tevékenységet végzők? 6. Mi a feladata a nagykereskedelemnek? 7. Mi a feladata a kiskereskedelemnek? 8. Miért sajátos tevékenység a külkereskedelem? 9. Mit jelen az export és mit az import? 10. Mit tartalmaz a külkereskedelmi mérleg, milyen egyenleggel zárulhat? 11. Miért fontos hazánk számára a külkereskedelem? 12
Megjegyzés 2. Az értékesítési csatorna szereplői Ahhoz, hogy a termék eljusson a termelés helyétől a fogyasztóig, sok piaci szereplő együttműködésére van szükség. Ebből a fejezetből megismerhető az áru útja, az áruforgalmazók feladata, a nagykereskedelem és a kiskereskedelem sajátos beszerzési és értékesítési tevékenysége. A fejezet ismerteti a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben alkalmazott értékesítési formákat. A külkereskedelem sajátos tevékenysége terjedelméből eredően külön fejezetben ismerhető meg. 2.1 A belkereskedelem Az áruforgalom hazai lebonyolításához - klasszikus áruforgalmat feltételezve - két hazai szereplő szükséges a nagykereskedelem és a kiskereskedelem. A gyártás helyétől a nagykereskedelmen keresztül a kiskereskedelembe kerül az áru, ahol a végső fogyasztó megvásárolja. A folyamatban a partnerek az áru tulajdonjogát rendszeresen elidegenítik. A kereskedelmi folyamat zavartalanságát szállítmányozók, bankok, biztosító társaságok tevékenysége segíti. A tulajdonlásban nem játszanak szerepet, de tevékenységük a biztonságos áruforgalomhoz elengedhetetlen. Az áruforgalmi folyamatban a nagykereskedelemnek és a kiskereskedelemnek sajátos feladatokat kell ellátni. A tananyag a nagykereskedelem és a kiskereskedelem sajátos feladatait részletezi. Természetesen az áru más módon is eljuthat a végső fogyasztóhoz. Ezt indokolhatja az áru természete. Gyorsan romló áruk esetén nem célszerű a klasszikus útvonal bejárása. Ilyenkor a kiskereskedelem közvetlenül a termelővel kerül kapcsolatba. A gyártótól a boltba történik a szállítás, ahol a fogyasztó megvásárolhatja a termékeket. A kereskedelmi tevékenység legfontosabb feladata az, hogy az áru ott és akkor legyen, amikor erre a fogyasztónak szüksége van. 13
Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ A mai színes gazdasági kapcsolatrendszerben nem ritka, ha a termelő közvetlenül a kiskereskedelemmel kerül szerződéses kapcsolatba. Az sem ritka, hogy a termelő maga értékesíti a portékáját saját boltjában, vagy kiskereskedelmi hálózatában. A kiskereskedelemben sem kizárt saját raktárbázisok és beszerző részlegek fenntartása. 2.2. A nagykereskedelem A nagykereskedelem nagy tételben vásárol, tárolja az árukat, majd értékesíti. A gyártó és a kiskereskedő között tölt be koordináló szerepet. A legfontosabb feladata a termelői választék és a fogyasztói választék összehangolása. Bizonyos helyzetekben szállítási és készletezési tevékenységet is vállal, de nem ritkán átvállalja az áru értékesíthetőségének javítását. A tevékenységet sajátosan szervezett személyi és intézményi rendszer biztosítja. A gazdasági verseny éleződése megkérdőjelezte a nagykereskedelmi tevékenység szükségességét. A jogszabályi előírások és korlátok megszüntetése idézte elő ezt a helyzetet. Az áruforgalmi tevékenység központjába az ellátási felelősség lépett. A termékforgalmazás merev rendszere a tulajdonviszonyok átalakulásával megváltozott. Előtérbe került a piaci viszonyokhoz igazodó, önállóan kialakított kínálat és változatos értékesítési formák váltak általánossá. A tevékenységet folytatókkal szembeni követelményrendszer sokat romlott, mert nem volt szabályozva a tevékenység folytatásával kapcsolatos követelményrendszer. A nagykereskedelem pozícióit számos jelenség tette ingataggá: az a szemlélet, hogy a fogyasztóhoz minél közelebb kell kerülni, a gyártók saját értékesítő hálózatának kialakítása, kiskereskedők központi raktárainak és beszerzési hálózatának létrehozása, a gyártók és a kiskereskedők közvetlen kapcsolattartásának igénye, a nagykereskedelmi láncszem kihagyhatóságából eredő megtakarítás. Az ismertetett szempontok figyelembe vétele indokolt, de a nagykereskedelem klasszikus tevékenysége a jövőben sem nélkülözhető. A nagykereskedők azokon a területeken tudták megtartani piaci pozícióikat, ahol alkalmazkodni tudtak a kiskereskedelemben végbement változásokhoz. 14
Megjegyzés Az alkalmazkodás területei kiterjednek az árusított termékek körére, a termékek választékára, az értékesítési formákra. A korábbi, hagyományos nagykereskedelmi tevékenység mellett megjelentek új nagykereskedelmi értékesítési módok. A hazai spalettán ma együtt szerepel az új és a hagyományos nagykereskedelmi gyakorlat. Nagykereskedelmi tevékenység folyik: a hagyományos nagykereskedelemben, az ügynöki kereskedelemben, a gyártók értékesítési szerveinél. 2.2.1. Hagyományos nagykereskedelem Azok a nagykereskedők sorolhatók ide, akik a forgalmazott áruk tulajdonjogát megszerzik, az árukat raktárakban tárolják, készletezik, majd a vevő megrendelésének megfelelően csoportosítva válogatják össze és szállítják ki. A megrendelhető árukat katalógusokban, mintatermekben reklámozzák. A nagykereskedelmi tevékenység lehet teljes körű, vagy korlátozott. A teljes körű nagykereskedelmi tevékenység keretében a klasszikus folyamat minden eleme megtalálható. A korlátozott nagykereskedelmi tevékenység kiterjedhet a forgalmazott áruk körére, a szállítási tevékenység másként történő megszervezésére. A nagykereskedők tevékenységét az adott árucsoportra való szakosodás jellemzi. A szakosodás a fogyasztói igényektől függően a háztartások igényeire épül. A nagykereskedelmi folyamatban részt vállalók - tevékenységükkel összefüggésben - rendszeresen vállalják a kockázatot és a finanszírozást hosszabb fizetési határidő biztosításával. Jelenleg elkülöníthető az élelmiszer - és vegyi áru nagykereskedelem, a ruházati cikkek kereskedelme, a bútor nagykereskedelem, a gyógyszer nagykereskedelem stb. 15
Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ A hagyományos nagykereskedelmi tevékenység mellett új módszerek és kombinált megoldások működnek a nagykereskedelemben. Ezek: demigrosz kereskedelem, polcfeltöltő nagykereskedés, ügynöki kereskedelem, bróker kereskedelem, bizományosi nagykereskedés. A hagyományos megoldások kibővülhetnek közvetlen lakossági, értékesítéssel is. Ez a megoldás a demigrosz kereskedelem, ahol a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi tevékenység együtt van jelen. Ebben a formában a lakosság a nagykereskedelmi raktárban közvetlenül vásárolhat. Új forma a polcfeltöltő nagykereskedő (rack jobber). Ebben a formában a nagykereskedő ellátja a hagyományos nagykereskedői feladatokat, de szüntelenül figyeli az általa forgalmazott árukat, és ha elfogynak pótolja, ha nem fogynak, elviszi azokat. 2.2.2. Az ügynöki kereskedelem Az ügynökök közvetítői tevékenységet végeznek. Azt vállalják, hogy megismertetik a terméket a számításba jöhető vásárlókkal, ezzel segítik az áru tulajdonosváltását. Kockázatuk nincs, mert szolgáltatást nyújtanak tevékenységükért jutalékot kapnak. Az ügynöki közvetítői tevékenység folytatható egyéni ügynökök alkalmazásával, vagy ügynöki képviseleten keresztül. Az ügynöki képviselet a gyártó érdekeit képviseli ügynöki jutalék ellenében, szerződéses megállapodást nem köthet. Az ügynöki képviselet rendelkezhet saját tároló- és kiállítóhellyel, valamint szállítóeszközökkel. A brókerkereskedelemben az üzletkötések előfeltételeit teremtik meg azzal, hogy összehozzák a vételi és az eladási szándékkal rendelkező feleket. A felek a későbbiekben egymással kötnek üzletet. 16
Megjegyzés Tevékenységüket jutalék ellenében végzik, amelynek mértéke az üzletkötés értékétől függ. A brókerek működési területe az értékpapír kereskedelem és a tőzsde. A bizományosi tevékenységet végző nagykereskedő elad, vagy vesz, de készletezési tevékenységet is végezhet szükség szerint. Tevékenységét jutalék ellenében végzi, mások számlájára. Kockázata kicsi, mert fizetési kötelezettsége csak az áru értékesítése után nyílik meg. 2.3. Kiskereskedelem A kiskereskedelem a fogyasztóval, a végső felhasználóval kerül közvetlen kapcsolatba. A nagy tételben történő beszerzés és a kis tételben történő eladás jellemzi. Az árukat a nagykereskedelemtől, vagy közvetlenül a termelőtől szerzi be. Tevékenységéhez szükséges az áruk készletezése és tárolása is az értékesítés zavartalan lebonyolításához szükséges, indokolt mértékben, A kiskereskedelem hálózata színes, változatos képet mutat. Az egyszemélyes bolttól kezdve megtalálhatók a jól felszerelt áruházak, bevásárlóközpontok, hipermarketek is. A huszadik században óriási változásokon ment keresztül a kiskereskedelmi tevékenység. A változásokat a meg növekedett árumennyiség, a fogyasztók igényeinek megváltozása és a tőkekoncentráció kereskedelemben való megjelenése idézte elő. 2.3.1. Kiskereskedelmi formák A kiskereskedelemben megkülönböztetünk: bolti kiskereskedelmet és bolt nélküli kiskereskedelmet. 2.3.1.1. Bolti kiskereskedelem Az üzletekben történő vásárlást nevezzük bolti kiskereskedelemnek. A legismertebb üzlettípusok: bolt, áruház, diszkontáruház, szupermarket, 17
Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ hipermarket, bevásárlóközpont. A bolt a kereskedelmi hálózat alapegysége, a legáltalánosabb üzemi forma. Alapvető feladata a kereskedelem feladatával azonos. A vevők igényeinek megfelelően beszerzi, tárolja, majd értékesíti az árut. A tevékenység lebonyolításához rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. A bolt berendezése az áru természetéhez és az értékesítési módhoz igazodik. Az áruk elhelyezése rendszerint polcokon pultokban történik, de a nagy értékű árúkat zárt szekrényekben helyezik el. Sajátos tárolást és árubemutatást igényelnek a gyorsan romló áruk, a ruházati termékek, az üveges italok. A bolt az áruk tárolását is megoldja. A zavartalan üzemeléshez szükséges tartalékkészletet a bolt kézi raktárában tárolják. Az értékesítés történhet: hagyományos, önkiválasztó, önkiszolgáló, vagy vegyes eladási formában. A hagyományos értékesítési formában a vevőt az eladó szolgálja ki. Az eladás létrejöhet: egy ütemben, két ütemben, vagy három ütemben Együtemű az eladás akkor, ha a vevő csak egy eladóval kerül kapcsolatba. A kiszolgálás és a fizetés egy helyen bonyolódik le. A kétütemű eladásnál a fizetés nem az eladónál, hanem a pénztárnál történik. Ott alkalmazzák, ahol kevés lehetőség van a munkafolyamatok gépesítésére és a bolt alapterülete viszonylag kicsi. Az üzletek szakosítása változó, lehet mély választékú szakbolt, vagy széles választékú vegyesbolt. Ha a vevő részben önkiszolgálással, részben eladó által történő kiszolgálással jut az áruhoz, és a pénztárnál fizet, háromütemű eladásról beszélünk. 18
Megjegyzés A bemutatótermi értékesítés sajátossága az önkiválasztás. A vevő megismeri a kínálatot. Az áru kiválasztása után kapcsolatba lép az eladóval, aki a vásárlási formaságok területén nyújt segítséget. Kitölti a garancia jegyeket, segít megszervezni az áru házhoz szállítását. Az önkiszolgáló értékesítési formánál a vevő saját magát szolgálja ki. Az eladók legfeljebb tanácsadással állnak a vevő rendelkezésére. A vevő maga választja ki a megvásárolni kívánt árut, rendszerint vásárló-kocsiba rakja, majd a pénztárnál kifizeti. Az áru elszállításáról is ő gondoskodik. Ez az értékesítési forma nagy alapterületen lehetővé teszi a korszerű technikai eszközök alkalmazását az áru bemutatásában, a kiszolgálásában és az ellenérték elszámolásában. Ennek az eladási formának nagy előnye az, hogy nem kell sorban állni. A vevő tetszés szerint válogathat, ismerkedhet az árukkal. Vásárlás közben a vevő megismeri az üzlet választékát, új termékekkel kerül kapcsolatba. Itt a termék reklámozza önmagát, a vevő áruismerete bővül. Az áruházak szívesen alkalmazzák a vonalkódos árunyilvántartás és fizetés módszerét. A legtöbb helyen lehetőség a kártyával történő fizetés. Az áruházak a forgalmazott árukat tekintve lehetnek: általános áruházak és szakáruházak. Az általános áruházakban az árufőcsoportok szinte mindegyike megtalálható. A 90-es években az ÁFÉSZ-ek és a SKÁLA áruházak képviselték ezt az eladási formát. A vegyes profil a vidéki kereskedelem sajátossága. Ezek a kiszolgálási formák napjainkban is megtalálhatók. A hátránya az, hogy az áruszállításról nem, vagy csak külön fuvarozó beiktatásával gondoskodik a kereskedelmi egység, és ezt a vevő fizeti meg. Alkalmazása a mai gyakorlatban általános, a napi cikkek beszerzésénél nem okoz gondot, vagy személyautóval megoldható. A tartós fogyasztási eszközök esetében kellemetlen, ha a szállításról a vevőnek önállóan kell gondoskodni. A vegyes kiszolgálási módszernél a vásárló az eladóval is kapcsolatba kerül, ha a vevő olyan terméket vásárol, amelynek nehezen oldható meg az önkiszolgálási módszere, de alapvetően önkiszolgálással szerzi be az árukat. Termékcsoportonként elkülönült önálló egységekből, osztályokból álló, kiskereskedelmi egység az áruház. 19
Megjegyzés Atalanta Távoktatási Központ Méreteit és az alkalmazottak számát tekintve kereskedelmi nagyüzem. Az áruházban összekapcsolható a termékek árusítása és a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások széles skálája. Az önálló osztályok képesek minden áruforgalmi feladat megoldására. Legnagyobb az önállóságuk a beszerzésben, legkisebb az árak kialakításában. Nagyvárosok centrumában jellemző a jelenlétük, szemben a bevásárló központokkal és a diszkontáruházakkal. A kiszolgálási formát tekintve önkiszolgáló és önkiválasztó módszerrel üzemelnek. A szakáruházak közül a legismertebbek az élelmiszerre szakosodott áruházak. Ilyenek például a Csemege Julius Meinl, a Profi, a CBA, a Spar, a Rothchild, a Match áruházak. A szakosodás másik területe a ruházat és a cipőforgalmazás. Hazánkban 1989 óta van jelen az osztrák tulajdonú Kleider Bauer cég, amelynek üzletei kizárólag ruházati termékeket forgalmaznak. A cipőforgalmazók között a Reno, és a Salamander neve ismerősen hangzik a hazai piacon. Az áruházi formából fejlődött ki az alacsonyabb szolgáltatást nyújtó és olcsóbban árusító diszkontáruház. Ezek az árusítási formák a fogyasztók jövedelmi rétegződéséhez igazodnak Azt alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők bevásárlási helye, ahol főleg élelmiszereket és a mindennapi szükségletek kielégítéséhez szükséges árukat lehet megvásárolni. A hazai kis kereskedelemben a hatvanas években kezdődött korszerűsítési folyamat során számos szupermarket épült országszerte. Ezek az áruházak a háztartásban rendszeresen használt árucikkeket viszonylag nagy választékát forgalmazzák 400 négyzetméter feletti alapterületen. Az áruházak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy: általában nagyvárosokba települnek, fő közlekedési útvonalak mellé, vagy bevásárló központokba, az árucikkek száma 4000 felett van, a nem élelmiszerek aránya kb. 15 %, és egyre nő, a szolgáltatások széles skáláját kínálják (szőnyegszegés, házhoz szállítás, postai szolgáltatások, parkolás). 20