Doktori (PhD) Értekezés Dokt ori (Ph D) Ért e ke zés KONTÓ GIZELLA KES ZTHELY 2005 1
Doktori (PhD) Értekezés *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék Ké s zült a VE Új agrárst ruktúrák öko nóm iai m e galapo zása c. do ktori program é s a VE Gazdálkodás -é s Sze rve zé s tudom ányi Dokt ori Iskolája ke re té be n 7pPDYH]HW Dr. habil. CSc. Józsa László a közga zda sá gtu d om á n y ka n didá tu sa, h a bilitá lt doktor A NYUGDÍJREFORM ÉS AZ AGRÁRIUM Kés zítette: Kontó Gize lla Kes zth ely 2 0 0 5 2
Tartalomjegyzék Tartalom je gyzék Ta rta lom jegyzék... 1 Kivon a t... 5 Extract... 6 Resümee... 6 Bevezetés... 7 1. A dolgoza t tu dom á n yos m ega la pozá sa... 10 $WpPDLG V]HU VpJHMHOHQW VpJH... 10 $NXWDWiVFpONLW ]pvhl... 13 1.3. A primer vizsgálat adatbázisa és a kiértékelés módszertana... 14 2. Sza kiroda lm i á ttekin tés... 16 2.1. A jóléti állam... 16 2.2. Nemzetközi tapasztalatok a nyugdíjbiztosításban... 21 $W EEV]LQW Q\XJGtMUHQGV]HUHNNLDODNXOiVDpVMHOOHP] L... 23 2.2.2. Nyugdíjreformok a fejlett országokban... 27 2.3. A magyar nyugdíjreform... 29 2.3.1. A rendszerváltás és reformtörekvések... 29 2.3.2. Ellentmondó reformtervek... 33 2.3.3. Lakossági elvárások... 36 $]~MQ\XJGtMUHQGV]HUpVMHOOHP] L... 38 2.4.1. 1. pillér Társadalombiztosítási nyugdíjrendszer... 39 2.4.2. 2. pillér Magánnyugdíj-rendszer... 41 2.4.3. 3. pillér Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak... 45 3. Agrá riu m... 48 3.1. Az agrárium és a rendszerváltás... 48 3.1.1. Az agrár szektor létszámváltozása... 49 3.1.2. Jövedelem... 51 3.1.3. Privatizáció, kárpótlás... 52 3.1.4. A gazdaságok száma... 53 3.1.5. A falu... 56 3.2. Az agrár ágazat nyugdíjjárulék fizetése... 58 $JUiUHO Q\XJGtM... 61 $Ä7HUP I OGpUWpOHWMiUDGpNRW SURJUDP... 62 3.4. Veszélyeztetett szegmensek a nyugdíjbiztosításban... 66 3.4.1. Rejtett gazdaság... 66 3.4.2. Munkanélküliség... 67 3.4.3. Cigányság... 69 3.4.4. Korai nyugdíjazás a megoldás?... 71 $PDJ\DUQ\XJGtMUHQGV]HUYL]VJiODWDDUpV]WYHY NYpOHPpQ\HDODSMiQ... 73 Vizsgálati eredmények... 73 4.1. Az adatfelvétel... 73 (OpJHGHWWVpJYL]VJiODWDQ\XJGtMUHQGV]HUU O... 75 4.2.1. "Gap-analízis"... 75 4.3.$Q\XJGtMUHQGV]HUPLQ VpJLN YHWHOPpQ\HL... 81 4.3.1. Faktoranalízis... 81 4.4. Többváltozós lineáris regresszió modellek... 84 4.4.1. Modell (1)... 84 4.4.2. Modell (2)... 85 3
Tartalomjegyzék 4.5. Kapcsolatelemzések... 85 1\XJGtMSpQ]WiULWDJViJJDO VV]HI JJ YiOWR]yN... 85 4.5.1. Jövedelem hatása... 86 4.5.2. Életkor hatása... 88 4.5.3. A nem és a végzettség hatása... 90 4.6. Ágazatonkénti vizsgálatok... 92 Az agrárium részvétele a nyugdíjrendszerben... 92 4.6.1. Ágazat - jövedelem... 92 4.6.2. Ágazat - járulékok... 93 4.6.3. Ágazat - pénztári tagság... 96 4.6.4. Lakóhely nyugdíjpénztári tagság... 101 4.6.5. Ágazat - Nincs pénztári tagság... 103 4.7. Kvalitatív vizsgálatok... 107 4.7.1. Egy falu bemutatása... 107 4.7.2. Mélyinterjúk... 110 5. A ku ta tá s i ered m én yek ös szegzése... 118 ÔMpV~MV]HU NXWDWiVLHUHGPpQ\HN... 123 (OpJHGHWWVpJYL]VJiODWDQ\XJGtMUHQGV]HUU O... 123 6.2. A nyugdíjpénztári tagság domináns változói... 124 6.3. Ágazati vizsgálatok, agrárium... 125 6.4. A falu... 128 7. J a va s la tok a z eredm én yek elm életi és gya korla ti felh a szn á lá sá ra... 131 7RYiEELNXWDWiVLOHKHW VpJHN... 134 9. Felh a s zn á lt iroda lom... 135 10. Mellék letek... 148.pUG tydq\xjgtmuhqgv]huu O... 148 $PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP] L... 151 10.2.1. A magánnyugdíjpénztárak jelohp] L... 151 $PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP] L... 152 Ä7HUP I OGpUWpOHWMiUDGpNRW SURJUDPMiUDGpNDL... 153 10.4. A magánnyugdíj-pénztárak járadéki szolgáltatásai... 154 10.5. Az önkéntes nyugdíjpénztárak járadéki szolgáltatásai... 155 4
Kivonat Kivon at Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek felülvizsgálatát nemcsak az átmeneti-, hanem a fejlett piacgazdaságú országokban is. A Magyarországon 1998-ban bevezetett nyugdíjreform a nyugdíjrendszer részleges SULYDWL]iOiViW HUHGPpQ\H]WH pv KiURP SLOOpUHQ DODSXO $ PHJUHIRUPiODWODQ N WHOH] ioodpl társadalombiztosítási pillér mellett megjelentek a magánnyugdíj-pénztárak, ahova a SiO\DNH]G NQHN N WHOH] D EHOpSpV D] LG VHEE NRURV]WiO\ V]iPiUD NpW py ioow UHQGHONH]pVUH hogy eldöntsék, vállalják-h D YHJ\HV UHQGV]HU NRFNi]DWiW YDJ\ psshq HO Q\pW $ KDUPDGLN UpV]WDPiUyWDP N G QNpQWHVQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOHQWLNDPLQHPN WHOH] DEHOpSpV HJ\pQLN U OPpQ\HNW Ofügg. $ UHQGV]HUYiOWiV D OHJQDJ\REE IRUGXODWRW D PH] JD]GDViJEDQ RNR]WD PLYHO gyökeresen változtatta meg nemcsak a tulajdon és földhasználati, hanem a foglalkoztatási YLV]RQ\RNDW D JD]GiONRGiVL IRUPiNDW LV $ PLQ VpJL YiOWR]iV OHJMHOOHP] EE LVPpUYHL D foglalkoztatottak átlagéletkorának növekedése, a jövedelmek lemaradása és a nem fizikai dolgozók arányának növekedése és a szakképzettség szerinti összetétel javulása. Az agrár ágazatban dolgozók nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége sajátságos helyzetben vdq (EEH D V]IpUiED WDUWR]QDN W EEHN N ]W HJ\ PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW YpJ] QDJ\ ]HP DONDOPD]RWWDL pss~j\ PLQW D I OGP YHOpVE O YDJ\ ioodwwduwiveyo po YiOODONR]yN pv D IRJODONR]WDWRWWL MRJYLV]RQ\EDQ QHP OpY VWHUPHO N LV $ODSYHW különbségek vannak az említett három típusú dolgozó nyugdíjjárulék fizetése között. 0HJIHOHO DQ\DJL HU IRUUiVRN KtMiQ D PXQNiOWDWyL KiWWpUUHO QHP UHQGHONH] PH] JD]GDViJL dolgozók kiszorítottak lehetnek az önkéntes nyugdíjpénztárakból, valamint a magasabb átlagos életkor miatt a magánnyugdíj-pénztárakból. A dolgozat megvizsgálja, hogy az új nyugdíjrendszer beváltotta-h D KR]]i I reményeket, mik a továbbra is megoldatlan problémák, az állampolgárok elégedettek-e a PHJUHIRUPiOW UHQGV]HUUHO )HOWiUMD KRJ\ D PH] ] WW JD]GDVágban dolgozók ugyanolyan eséllyel lehetnek-e részesei a három-pilléres szisztémának, mint más ágazatok dolgozói, milyen sajátosságokat mutat a részvételük. A disszertáció végül kitér a nyugdíjak szempontjából különösen veszélyeztetett szegmensekre, a rendszerváltás eredményeképpen kialakult nagyszámú munkanélküli, illetve illegálisan munkát vállaló egyén helyzetére és a társadalom perifériájára szorult cigányság súlyos gondjaira. 5
Kivonat Extrac t The demographic changes of the past few decades focused on the revision of the applied pension systems in both improving and developed economic countries. The Hungarian pension reform which was introduced in 1998 resresulted in the partial privatization of the pension system and it had three pillars. The most important turn in the political changes was in the agriculture. The most important factors of the change were the increase of the average age of employees, the decrease of incomes, the growth of the proportion of white-collars and progress in the combination of qualifications. The dissertation intends to examine whether the new pension system could fulfill the expectations, it tries to focus on the unsolved problems, and studies whether the citizens are satisfied with the reformed system. It explores whether agricultural workers have the same chances to take part in the three pillar system as employees of other branches and it studies their characterictics. Re s üm e e Die demographischen Veränderungen in den letzten Jahrzehnten stellten die Überprüfung der engagierten Rentensysteme in den Mittelpunkt, aber nicht nur in den Ländern mit provisorischer, sondern auch mit entwickelter Marktwirtschaft. Die in Ungarn im Jahre 1998 eingeführte Rentenreform brachte keine vollständige Privatisation mit. Sie beruhte sich auf drei Grundelementen. Das Wechsel des Regierungssystems brachte die grössten Veränderungen in der Landwirtschaft mit. Die charakteristischen Kennzeichen der Veränderungen sind die Erhöhung des Durchschnittslebensalters der Arbeitnehmer, die Abnahme der Einkommen, die Zuwachs der Zahl der Arbeiter, die keine materiellen Güte herstellen, und die Verbesserung in der Qualifikationsverhältnisse. Die Disstertation untersucht noch, ob das neue Rentensystem die Hoffnungen erfühlt hatte, was sind die bis diesem Zeitpunkt nicht gelösten Probleme, ob die Staatsbürger mit dem reformierten Rentensystem zufrieden sind. Sie reflektiert das Problem, ob die Arbeitnehmer in der Landwirtschaft sich an das dreiteilige Rentensystem anschliessen können, welche Besonderheiten weist ihre Teilnahne auf. 6
Bevezetés Be ve ze tés Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások - várható átlagos pohwwduwdp Q YHNHGpVH pv D YLOiJ IHMOHWW UpJLyLEDQ UHODWtYH FV NNHQ D IHMO G NEHQ SHGLJ WRYiEE Q YHNY V] OHWpVL DUiQ\RN- középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek felülvizsgálatát. A fejlett országok többsége kritikusnak ítéli meg a helyzetet. Az általuk a YiOViJEyO YDOy NLOiEDOiVUD DMiQORWW VWUDWpJLiN N O QE ] HN GH PHJWDOiOKDWyN EHQQ N N ] V elemek: csökkenteni kell a nyújtott ellátásrnv]lqwmpwv] NtWHQLNHOODMRJRVXOWViJLIHOWpWHOHNHW és szélesíteni kell a pénzügyi forrásokat. Az OECD országok véleménye szerint a válságból YDOyNLOiEDOiVWMHOHQW Q\XJGtMUHQGV]HUW EEV]LQW. A társadalom legszélesebb körét átfogó és a megélhetési PLQLPXP V]LQWMpQ HOOiWiVW Q\~MWy DODSUHQGV]HUE O WRYiEEi D NRUiEEL iwodjnhuhvhwkh] LJD]RGy NLHJpV]tW UpV]E O WHY GLN VV]H DPHO\ HVHWOHJ OHKHW VpJHW DG D SULYiWV]HNWRUEDQW UWpQ WRYiEELNLHJpV]tW HOOiWiVRNPHJV]HU]pVpUHLV0LQGH]WNLHJpV]tWHQp a nyujgtmnrukdwiuuxjdopdvphjyiodv]wiviqdnohkhw VpJHLV A magyar nyugdíjreform Magyarországon a nyugdíjreform szükségessége, halaszthatatlansága a kilencvenes pyhn HOHMpW O PiU PLQGHQ V]HNpUW V]iPiUD YLOiJRV YROW $ Q\XJGtMNDVV]D NUyQLNXV KLiQ\D D riasztóan alakuló demográfiai folyamatok, a nyugdíjak alakulásának esetlegessége és a NRQMXQNW~UiQDNYDOyNLWHWWVpJHDUHQGV]HULJD]ViJWDODQViJDLV UJ VYiOWR]WDWiVRNDWN YHWHOWHN PHJ $ N O QE ] HXUySDL pv WHQJHUHQW~OL Q\XJGtMUHQGV]HUHN WDUND SDOHWWiMD D SpOGik széles WiUKi]iWDGWDXJ\DQGHQHPVHJtWHWWDG QWpVEHQVPLYHOD]LOOHWpNHVKD]DLV]DNpUW NPpJD] DODSYHW NpUGpVHNEHQ VHP NpSYLVHOWHN HJ\VpJHV iooivsrqwrw D G QWpV D Q\XJGtMUHQGV]HU I YRQiVDLUyOMHOOHJpU OQDJ\RQQHKp]pVODVV~YROW$VRNQHKp]Vpg és vita ellenére 1997-ben az HOV V]DNDV] OH]iUXOW D SDUODPHQW LJHQW PRQGRWW D NRUPiQ\ iowdo EHWHUMHV]WHWW UHIRUPUD H]W D]RQEDQ IRQWRV OpSpVHN HO ]WpN PHJ -ban megszületett az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény, 1994-ben pedlj PHJDODNXOWDN D] HOV QRQ-profit SpQ]WiUDNPHO\HND]yWDNHGYHOWpVGLQDPLNXVDQIHMO G QJRQGRVNRGiVLIRUPiYiYiOWDNPLQG a foglalkoztatók, mind a foglalkoztatottak körében. 2. 1996-ban megszületett a Q\XJGtMNRUKDWiU HPHOpVpU V]yOy W UYpQ\ IHOPHQ UHQdszerben férfiakra - Q NUH HJ\VpJHVHQ 62 év. 3. 1997-ben zajlott a nyugdíjreform jogszabályi hátterének megteremtése, kialakult a hárompilléres nyugdíjrendszer. Az új nyugdíjrendszer, amely három pilléren alapult (vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer). 1. Továbbra is megmaradt az állami nyugdíjbiztosítás, ami az eddigihez 7
Bevezetés képest a majdani nyugdíjak csak 75 százalékát fedezi. 2. A második pillért a magán- Q\XJGtMSpQ]WiUDNEDIL]HWHWWMiUXOpNRNMHOHQWLN PDMGDPHO\ PHJKDWiUR]RWW LGHM WDJViJ HVHWpQ legalább 25 V]i]DOpNNDO HJpV]tWL NL D] HOV SLOOpUW W NHIHGH]HWL SLOOpU gqnpqwhv Q\XJGtMSpQ]WiUDNPHO\HNPiUNRUiEEDQHONH]GWpNP N GpV NHW A reform HJ\LN DODSYHW célja YROW D ILQDQV]tUR]iV PHJYiOWR]WDWiVD W NHIHGH]HWL HOHP bevezetésével, mivel az egységes felosztó-kirovó rendszer egyensúlyban tartása hosszú távon QHP OHKHWVpJHV (QQHN RND KRJ\ D MiUXOpNRW IL]HW NHUHV N pv D MiUDGpNRW NDSy Q\XJGtMDVRN DUiQ\D WUHQGV]HU HQ D MiUXOpNIL]HW N URYiViUD FV NNHQ $ MHOHQVpJ QHP]HWN ]L PpUFpYHO mérve alacsony magyar aktivitási rátával és a munkanélküliséggel is összefügg, de OHJQHKH]HEEHQ YiOWR]WDWKDWy RND D NHGYH] WOHQ GHPRJUiILDL IRO\DPDWRNEDQ D WiUVDGDORP HO UHJHGpVpEHQNHUHVHQG $] HOV PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNDODStWiVD pv WDJWRERU]iVL WHYpNHQ\VpJH PiU -ben mejnh]g G WWDQDJ\EDQNLEL]WRVtWyLpVNLVHEE-QDJ\REEPXQNiOWDWyLKiWWHU SpQ]WiUDN folyamán megalakultak. Így 1998 végén már 38 pénztár tevékenykedett, 1999-ben PHJNH]G G WW Dkoncentrálódás folyamata, aminek következtében 2003 végére már csak 18 pén]wiu P N G WW $ NRQFHQWUiFLyW MHOOHP]L KRJ\ PtJ -ben a pénztárak mintegy 70 százaléka tartozott bankokhoz, illetve nagyobb biztosítótársaságokhoz, addig ez az arány 2003 végére már 90 százalékot ért el. 0LQGHQNL V]iPiUD PHJOHS YROW KRJ\ YpJpUe D] QNpQWHV iwops N V]iPD csaknem a feltételezett duplája lettxwiqdwdjopwv]iprwpiufvdndsio\dnh]g NN WHOH] EHOpSpVH EHIRO\iVROWD 0LYHO D Q\XJGtMDN NpUGpVH PLQGHQ LG EHQ D V]pOHVN U V]DNPDL pv WiUVDGDOPL pughno GpV PHOOHWW D] DNWXiOLV JD]Gaságpolitika homlokterében állt, ennek PHJIHOHO HQ D] 2UEiQ NRUPiQ\ QpJ\ pyh VRUiQ D MRJV]DEiO\RNEDQ NLVHEE-nagyobb módosításokatkdmwrwwypjuhpho\hnfpomdkrj\d]ioodpndvv]dqdj\duiq\~nlhvpvpwohkhw VpJ V]HULQWFV NNHQWVpN $]~MNRUPiQ\HOV DPDJiQSpQ]WiUDNIHMO GpVpWNRPRO\DQEHIRO\iVROy intézkedése az volt, hogy befagyasztotta a magánpénztári tagdíjak 6 százalékos mértékét 1. Az LQWp]NHGpV RNDHJ\UpV]W D] QNpQWHViWOpS NQHND V]iPtWRWWKR] NpSHVWL URKDPRV Q YHNHGpVH volt, ami felvetette annak a vev]po\pw KRJ\ D W NHIHGH]HWL SLOOpU W~OViJRVDQ QDJ\ OpNHW W D költségvetésen. Az intézkedés rövid távon relatív kiesést okozott a pénztáraknak, amit a WDJOpWV]iP Q YHNHGpVH HOOHQV~O\R]RWW 7RYiEEL LQWpVNpQW NLWROWiN D] HOV SLOOpUEH YDOy visszalépés lehet VpJpW NpW pyyho PHJV] QWHWWpN D SiO\DNH]G N V]iPiUD D N WHOH] EHOpSpVW 1 $ WDJGtMDNIRNR]DWRVDQ V]i]DOpNUD W UWpQ HPHOpVHD]HOV pv PiVRGLN SLOOpUWHUYH]HWW DUiQ\iYDO YROW összefüggésben, mely szerint három év után az összes járulék egynegyed részének kellett volna a magánpénztárakba kerülni. 8
Bevezetés és hogy valóban alapos mérlegelésre késztessék a pénztártagokat, eltörölték az eredeti W UYpQ\EHQ V]HUHSO ioodpl JDUDQFLiW $ PiVRGLN SLOOpU EL]WRQViJRVDEEi WpWHOH pughnpehq szigortwrwwin D Q\XJGtMSpQ]WiUDN P N GpVpQHN V]DEiO\DLW pv IHO J\HOHWpW $ OHJW EE törvénymódosítás 2002-W OOpSHWWpOHWEH A 2002. évi választások nyertese, a szocialista- szabaddemokrata koalíció, mint a nyugdíjreform eredeti változatának kidolgozásában részt YHY GRPLQiQV IpO YLVV]DiOOtWMD D] iowdod PiU DNNRU IRQWRVQDN WDUWRWW VDURNSRQWRNDW $ SiO\DNH]G NQHN LVPpW N WHOH] PDJiQnyugdíjpénztári taggá válniuk. A magánpénztári nyugdíjjárulék mértéke az erdeti törvényben HO tuwdnv]hulqwq 2 Agrárium Az új n\xjgtmw UYpQ\ QHP WHV] N O QEVpJHW D MiUXOpNIL]HW N N ] WW ijd]dwl hovatartozás szerint. Minden állampolgárra érvényesek a szabályok, és mindenki ugyanúgy élhet a több-sloopuhv V]LV]WpPD OHKHW VpJHLYHO 'H YDOyEDQ FVDN D] ioodpsrojiurn elhatározásán múlik-hd]~mq\xjgtmuhqgv]huehqydoyupv]ypwho"0lo\hqgrplqiqv WpQ\H] NUH YH]HWKHW YLVV]D D PDJiQ- illetve az önkéntes nyugdíjpénztári részvétel reális alternatívája? Szempontok lehetnek a jövedelem, az életkor, az alkalmazotti- vagy vállalkozói jogviszony, az iskolai végzettség, a nem, a lakóhely, az ágazat, az etnikai hovatartozás, stb.. $ GLVV]HUWiFLy PHJ NtYiQMD YL]VJiOQL KRJ\ D PH] JD]GDViJEyO po N KHO\]HWH pv paraméterei hogyan függnek össze a három-pilléres nyugdíjszisztéma által kínált OHKHW VpJHNNHO. Mivel a nyugdíjpénztári statisztikák ágazatok szerinti bontást nem tartalmaznak, ezért a dolgozat saját primer vizsgálatokra alapozva keresi meg az agrár szféra Q\XJGtM HO WDNDUpNRVViJiW MHOHQW VHQ EHIRO\iVROy LVPpUYHNHW pv ioodstwmd PHJ KRJ\ YDOyEDQ azonos feltételeket biztosít-e számukra az új nyugdíjtörvény, vagy bizonyos szempontok miatt HVHWOHJNLV]RUtWRWWDNYDODPHO\LNSLOOpUE O A témaválasztást indokolja a nyugdíjrendszer korosztályoktól független érintettsége, D UHQGV]HUYiOWiVW N YHW HQ D WLV]Win állami rendszerrel való fokozódó elvárások és elégedetlenség. Az agrár szférához a jelöltet családi szálak kötik, ezért fontos számára a szektor mindenkori tisztes megélhetése, és helyzetük javítása. 2 A nyugdíjjárulék 8% helyett 8,5%-UDQ 0DJiQ-nyugdíjpénztári tag esetében a nyugdíjjárulék 2003-tól 1,5% az állami társadalombiztosítás felé, tagdíja pedig 7% a magánpénztárba (2002-ig ez 2, illetve 6% volt) és 2004- W O D V]i]DOpNRV IRJODONR]WDWRWWL MiUXOpN - 8 százalékos arányban oszlik meg az állam, valamint a magánpénztár között. Mindazonáltal a törvényi 9%-os munkavállalói járulékot még mindig nem éri el. 9
1. A dolgozat tudományos megalapozása 1. A do lgozat t udom án yos m e galapozás a $WpPDLG V]HU VpJHMHOHQW VpJH Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek felülvizsgálatát nemcsak az átmeneti-, hanem a fejlett piacgazdaságú országokban is. A nyugdíjazás feltételei, az életkor, a nyugdíjak megállapítása, a továbbfoglalkoztatás aktuális kérdéssé vált a prognosztizált népesség összetételében beálló változások között. Ezek között legfontosabb a várható átlagos élettartam növekedése és a YLOiJ IHMOHWW UpJLyLEDQ UHODWtYH FV NNHQ D IHMO G NEHQ SHGLJ WRYiEE Q YHNY V] OHWpVL arányok. A nyugdíjrendszerek megreformálása globálisan érinti tehát az országokat. A fejlett országok többsége kritikusnak ítéli meg a helyzetet. Az általuk a válságból való kilábalásra ajánlott stratégiák küo QE ] HN GH PHJWDOiOKDWyN EHQQ N N ] V HOHPHN PLQW SpOGiXO KRJ\ FV NNHQWHQL NHOO D Q\~MWRWW HOOiWiVRN V]LQWMpW V] NtWHQL NHOO D MRJRVXOWViJL feltételeket és szélesíteni kell a pénzügyi forrásokat. Nyugdíjreformok $,, YLOiJKiERU~W N YHW HQ D] DGGLJ egységes társadalombiztosítási struktúrák egyre gyakrabban oly módon változtak, hogy azon belül egy-egy ország nyugdíjrendszere ÄW EEV]LQW Yp YiOW Az OECD 1988-DVWDQXOPiQ\iQDNNpV]tW LV]HULQWV]i]DGXQNQ\XJGtMUHQGV]HUHHJ\D társadalom legszélesebb körét átfogó és a megélhetési minimum szintjén ellátást nyújtó DODSUHQGV]HUE O WRYiEEi D NRUiEELiWODJNHUHVHWKH] LJD]RGy NLHJpV]tW UpV]E O WHY GLN VV]H DPHO\ HVHWOHJ OHKHW VpJHW DG D SULYiW V]HNWRUEDQ W UWpQ WRYiEEL NLHJpV]tW HOOiWiVRN megszerzésére is. Mindezt kiegészítené a nyugdíjkorhatár rugalmas megválasztásának OHKHW VpJHLV ( NpW DODSPRGHOO N O QE ] PyGRQ NRPELQiOW YiOWR]DWiW DONDOPD]]iN D] HJ\HV RUV]iJRNJ\DNUDQNLHJpV]tWYHPiVHOHPHNNHOLVI NpQW QNpQWHVEL]WRVtWiVLIRUPiNNDO(EE O a szempontból sem az OECD, sem az Európai Unió tagországainak gyakorlata nem egységes. $ Q\XJGtMUHIRUPRN MHOOHP] L QpJ\ Yi]ODWSRQWEDQ IRJODOKDWyN VV]H 1. Az állami finanszírozási rendszert tovább folytatása. A rendszer alapja az, hogy a munkavállaló nyugdíjjárulékából képzett alapokból fizetik a nyugdíjak összegét. 2. Alapok létrehozása. A cél, hogy rövid és középtávon az állami kiadások csökkentése érdekében olyan alapokat KR]]DQDNOpWUHDPHO\HNDM Y EHQVHJtWHQHNDQ\XJGtMLJpQ\HNNLHOpJtWpVpEHQ3. A nyugdíjak 10
1. A dolgozat tudományos megalapozása reálértékének csökkentése. A nyugdíjak indexálását nem a fogyasztóiár-indexhez, hanem a foglalkoztatottak jövedelmének növekedéséhez, esetenként többéves átlagos növekedéséhez kötnék. 4. A nyugdíjkorhatár növelése. $ OHJHJ\V]HU EE pv OHJLQNiEE N OWVpJNtPpO megoldás. Magyar nyugdíjreform 1995 körül már kialakult az egyetértés a szakemberek és politikusok között, hogy Magyarországon is átfogó reformra van szükség. Olyan új nyugdíjrendszert kell létrehozni, DPHO\EHQ D NHUHV N HU VHQ pv HJ\pQLOHJ pughneltek abban, hogy járulékot fizessenek. Két lényeges követelményt jelöltek meg: tisztességes kalkuláció és egyéni számlavezetés. A PHJYDOyVtWiVUD YRQDWNR]y HONpS]HOpVHN D]RQEDQ DODSYHW HQ N O QE ]WHN.pW UHIRUPWHUY ERQWDNR]RWW NL $] HOV W D 1\XJGtMEL]WRVítási Alap Önkormányzata, a szakszervezetek és I JJHWOHQ V]DNpUW N WiPRJDWWiN D PiVLNDW D 3pQ] J\PLQLV]WpULXP $ N O QEVpJ D N WHOH] rendszerre vonatkozott, senki sem vitatta az önkéntes nyugdíjpénztárak fennmaradását és támogatását. A célok megvalósításához mindkét tervezet szerint átlátható szabályokra, egyéni számlákra és rendes adminisztratív vagy piaci valorizálásra/indexálásra van szükség. Hasonló összhang uralkodott a nyugdíjkorhatár-emelés és a rugalmas nyugdíjkorhatár kérdésében. A V]DNpUW N YpOHménye azonban megoszlott abban, hogy szükséges-e a nyugdíjrendszer részleges privatizálása. A törvényhozás a Világbank által támogatott Pénzügyminisztériumi nyugdíjreformot fogadta el, amely a nyugdíjrendszer részleges privatizálását eredményezte és három pilléren DODSXO$PHJUHIRUPiODWODQN WHOH] ioodplwiuvdgdorpel]wrvtwivlsloopuphoohwwphjmhohqwhnd PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDN DKRYD D SiO\DNH]G N V]iPiUD N WHOH] D EHOpSpV D] LG VHEE korosztály számára két év állt rendelkezésre, hogy eldöntsék, vállalják-e a vegyes rendszer NRFNi]DWiW YDJ\ psshq HO Q\pW $ KDUPDGLN UpV]W D PiU ywd P N G QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUDNMHOHQWLNDPLQHPN WHOH] DEHOpSpVHJ\pQLN U OPpQ\HNW OI JJ ) NpQW D] ioodpl Q\XJGtMUHQGV]HU MHOHQW V PHJ~MtWiViQDN KLiQ\iEDQ D]RQEDn számos megoldatlan probléma megmaradt a reform után is. Ilyenek például a rugalmas nyugdíjazás, a járulék és járadék közti kapcsolat, a tb-q\xjgtm NRPELQiOW LQGH[iOiVD D QHPHN HJ\HQO VpJH az újraelosztás kérdése, az évjáradék a magánnyugdíj rendszerben, a tagdíjfizetési hajlandóság és a m N GpVLN OWVpJHN $WpPD LG V]HU VpJHDUHIRUPPHJYDOyVXOiVDHOOHQpUHWRYiEEUDLVIHQQiOO$GROJR]DW D]~MUHQGV]HUQpJ\pYHVP N GpVHXWiQNtYiQMDH]WEL]RQ\tWDQL 11
1. A dolgozat tudományos megalapozása Agrárium A rendszerváltás nagy fordulatot hozott a PH] JD]GDViJEDQ PLYHO J\ NHUHVHQ változtatta meg nemcsak a tulajdon és földhasználati, hanem a foglalkoztatási viszonyokat, a JD]GiONRGiVL IRUPiNDW LV $ PLQ VpJL YiOWR]iV OHJMHOOHP] EE LVPpUYHL D IRJODONR]WDWRWWDN átlagéletkorának növekedése, a jövedelmek lemaradása és a nem fizikai dolgozók arányának növekedése és a szakképzettség szerinti összetétel javulása. Az 1997-es új nyugdíjtörvény nem tartalmaz engedményeket vagy szigorításokat a PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN V]iPiUD 8J\DQD]RN D] HOYHN pv IL]HWpVL N telezettségek érvényesek rájuk is, mint bármely más ágazat munkavállalóira. Az agrár ágazatban dolgozók nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége sajátságos KHO\]HWEHQ YDQ (EEH D V]IpUiED WDUWR]QDN W EEHN N ]W HJ\ PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW YpJ] QDJ\ ]HP DONDOPD]RWWDL pss~j\ PLQW D I OGP YHOpVE O YDJ\ ioodwwduwiveyo po YiOODONR]yN pv D IRJODONR]WDWRWWL MRJYLV]RQ\EDQ QHP OpY VWHUPHO N LV $ODSYHW különbségek vannak az említett három típusú dolgozó nyugdíjjárulék fizetése között. Különleges helyzetben vannak az VWHUPHO N, akik nincsenek foglalkoztatotti MRJYLV]RQ\EDQ YDJ\LV FVDN HEE O D WHYpNHQ\VpJE O poqhn PHUW QHNLN QLQFV Q\XJGtMMiUXOpN IL]HWpVL N WHOH]HWWVpJ N )HOWpWHOH]KHW KRJ\ N HOHVQHN D Q\XJGtMUHIRUP iowdo Q\~MWRWW OHKHW VpJHNW O$PH] JD]Gasági vállalkozók nyugdíjvárománya szintén kritikus lehet amiatt, hogy közülük sokan csak minimálbér után fizetnek nyugdíjjárulékot, ami minimális nyugdíjat jelent. PH] 0HJIHOHO DQ\DJL HU IRUUiVRN KtMiQ D PXQNiOWDWyL KiWWpUUHO QHP UHQGHONH] JD]GDViJL GRlgozók kiszorítottak lehetnek az önkéntes nyugdíjpénztárakból, valamint a magasabb átlagos életkor miatt a magánnyugdíj-pénztárakból, vagyis a reform nekik nem ad XJ\DQRO\DQ HVpO\HNHW D Q\XJGtMFpO~ PHJWDNDUtWiVRNUD KD VV]HYHWM N NHW PiV ijd]dwrnedq dolgozók helyzetével. $ GLVV]HUWiFLy IHOWiUMD KRJ\ D PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN Q\XJGtMUHQGV]HUW LOOHW alternatívái megegyeznek a többi állampolgáréival, ugyanolyan eséllyel lehetnek-e részesei a három-pilléres szisztémának, mint más ágazatok dolgozói, és milyen sajátosságokat mutat a részvételük. 12
1. A dolgozat tudományos megalapozása $NXWDWiVFpONLW ]pvhl A disszertáció a nemzetközi demográfiai tapasztalatok közös vonásainak bemutatása PHOOHWW Ui NtYiQ PXWDWQL D IRO\DPDWEDQ OpY pv WHUYH]HWW Q\XJGtMUHIRUP W UHNYpVHN sajátosságaira, a Világbank propagandájának hatására kialakuló többpilléres nyugdíjszisztéma MHOOHP] LUH$QHP]HWN ]LNLWHNLQWpVXWiQ ORNDOL]iOMDDNpUGpVWD]HXUySDLLQWHJUiFLyEDQ UpV]W YHQQLNtYiQy0DJ\DURUV]iJKDVRQOyJRQGRNNDON ]G Q\XJGtMUHQGV]HUpUHW UWpQHWLiWWHNLQWpst nyújt a magyar nyugdíjszisztéma változásairól és arról, hogy milyen körülmények vezettek az 1998-DV UHIRUP EHYH]HWpVpKH] $ N O QE ] Q\XJGtMUHIRUP NRQFHSFLyN DODSMiQ HOHP]L D Q\XJGtMUHQGV]HU I EE VDMiWRVViJDLW pv D ODNRVViJL HOYiUiVRN W NUpEHQ puwpnhli az új Q\XJGtMV]LV]WpPDHU VpVJ\HQJHSRQWMDLWUiPXWDWDUHIRUPHUpQ\HLUHpVfeltárja a még mindig megoldatlan problémákat. Az értekezés választ keres arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai beváltották-e a Q\XJGtMUHIRUPKR] I ] WW UHPpQ\HNHW IHOPpUL hogy a MiUXOpNIL]HW N HOpJHGHWWHN-e a mostani nyugdíjrendszerrel, milyen szempontok érvényesülését tartanák a legfontosabbnak a Q\XJGtMV]LV]WpPiEDQ pv KRO YDQQDN PpJ MDYtWDQGy V]HJPHQVHN $ Q\XJGtMUHQGV]HU PLQ VpJL követelményeit vizsgálva, megkeresi a domináns változókat VV]HWHY NHW pv NDSFVRODWRNDW NHUHVDQ\XJGtMUHQGV]HUN O QE ] SDUDPpWHUHLN ] WWSpOGiXOKRJ\DQPRWLYiOMDDM YHGHOHP az életkor, a végzettség, stb. a rendszerben való részvételt. Feltérképezi, hogy a rendszerváltás eredményeként, hrj\dq Q WW 0DJ\DURUV]iJRQ D munkanélküliség és a feketefoglalkoztatás aránya, ami a nyugdíjjárulék fizetés elmaradásának fontos oka. Kitér a társadalom perifériáján po cigányság súlyos helyzetére, elemezve ennek iskolázatlansággal, területi elhelyezkedéssel és a diszkriminációval való összefüggését; $ GROJR]DW EHPXWDWMD KRJ\ D UHQGV]HUYiOWiV PLO\HQ YiOWR]iVRNDW LGp]HWW HO D PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN N UpEHQ UiPXWDW D IRJODONR]WDWiV HU V YLVV]DHVpVpUH D] ágazatból való elvándorlásra és az agráriumból éo N iwodjrv életkorának növekedésére. Elemzi, hogy az agrár szférában dolgozók számára a nyugdíjreform hasonló feltételeket teremtett-e, mint az egyéb ágazatok munkavállalóinak, vagy esetleg elesnek bizonyos pozitív OHKHW VpJHNW O. Saját vizsgálatok révén YiODV]WNHUHVDUUDKRJ\DPH] JD]GDViJEDQGROJR]yN tudnak-e élni az új, három-sloopuhv UHQGV]HU iowdo Q\~MWRWW OHKHW VpJHNNHO milyen SDUDPpWHUHNW O I JJ D UpV]YpWHO N )HOWiUMD KRJ\ D PH] JD]GDViJEyO po N KHO\]HWpW MDYtWDQL hivatott speciális program ( 7HUP I OGpUW pohwmiudgpnrw mennyiben segíti a célcsoport Q\XJGtMNRUL PHJpOKHWpVpW $ NpUG tyhv IHOPpUpVW NLHJpV]tWHQG EHPXWDWMD HJ\ község WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL MHOOHP] LW N O Q V WHNLQWHWWHO D PH] JD]GDViJL V]IpUiUD pv D 13
1. A dolgozat tudományos megalapozása nyugdíjjárulékot rendszeresen IL]HWQL QHP WXGyNDUiQ\iUDpVMHOOHP] LUHYDODPLQWV]HPpO\HV PHJNpUGH]pVDODSMiQIHOWiUMDKRJ\KRJ\DQtWpOLNPHJKHO\]HW NHWD]LG VNRULPHJpOKHWpV NpUW mindent megtenni nem tudó állampolgárok. Rámutat a rendszerváltás miatt kialakult új helyzetre, miszerint a nyugdíjbiztosítás nem teremt minden embernek biztos öregkort és arra, KRJ\ D YHV]pO\H]WHWHWW V]HJPHQVHN SUREOpPiLYDO LG EHQ HO NHOO NH]GHQL IRJODONR]QL 0HUW KDPDURVDQ HOM Q D] LG PLNRU Q\XJGtMED YRQXO D QDJ\ OpWV]iP~ PRVW NHUHV NRUEDQ OpY Ratkó QHP]HGpN DPL MHOHQW VHQ FV NNHQWHQL IRJMD D WiUVDGDORPEL]WRVtWiV EHYpWHOHLW tekintettel a magyarországi természetes fogyás tényére, és elérik a nyugdíjkorhatárt azok is, DNLN WDOiQ QKLEiMXNRQ NtY O QHP WXGWiN WHOMHVtWHQL D PHJIHOHO PpUWpN V]ROJiODWL LG W D nyugdíjhoz, vagy a nyugdíjhoz való jutás egyéb feltételeit. Ez pedig fokozhatja a társadalom kettészakadását és az államkassza majdani szociális célú kiadásait. 1.3. A prim e r vizsgálat adat bázisa é s a kié rt é ke lé s m ódszert ana A disszertáció szekunder vizsgálatok keretében, a rendelkezésre álló hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozásával mutatja be a téma aktualitását alátámasztó külföldi és magyar demográfiai változásokat, a nyugdíjrendszerek felülvizsgálatának és PHJUHIRUPiOiVQDNV] NVpJV]HU ségét. Az irodalmak széles tárháza foglalkozik a több pilléren iooy Q\XJGtMUHQGV]HUHN NLDODNXOiViYDO P N GpVpYHO pv NULWLNiMiYDO QHP]HWN ]L pv PDJ\DU YLV]RQ\ODWEDQLVJOREiOLVDQpUWpNHOYHDNpUGpVW$YHJ\HVUHQGV]HUEHQUpV]W YHY YDJ\ psshq részt nem vey HJ\pQHN KHO\]HWpUH YiODV]WiVL OHKHW VpJHLUH pv tj\ D GLVV]HUWiFLy alapkérdésére, az agrárszféra érintettségére azonban nem térnek ki. A dolgozat saját vizsgálatok végzésével keresi meg a választ a nyugdíjrendszerrel való elégedettség, és a PH] JD]GDViJMHOOHP] LWpVOHKHW VpJHLWpULQW NpUGpVHNUH$primer vizsgálati eredmények DODSMiXOHJ\NpUG tyhv IHOPpUpVV]ROJiO$I VUHSUH]HQWDWtYPLQWDNLYiODV]WiVD HJ\V]HU véletlen mintavétellel történt négy megye állampolgáraiból. Alkalmazásra került ezen kívül a PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN KHO\]HWpQHN EHPXWDWiViUD HJ\ IDOXQDN D PRQRJUiILD PyGV]HUpYHOW UWpQ WHOHVN U OHtUiVDpVQpKiQ\PpO\LQWHUM~V]HPpO\HVPHJNpUGH]pV A felhasznált matematikai-vwdwlv]wlndlpygv]huhndn YHWNH] "Gap-analízis" : Az ismérv fontosságának és a vele való elégedettségnek az összevetésére alkalmas nemzetközileg elfogadott módszer. Felhasználás: Az eljárás a nyugdíjrendszer N PLQ VpJpYHOYDOyHOpJHGHWWVpJYL]VJiODWiEDQNHU OIHOKDV]QiOiVUD 14
1. A dolgozat tudományos megalapozása Faktor-analízis: Többváltozós, lineáris regressziós elemzés, melynek célja a kezdeti nagy V]iP~PDJ\DUi]yYiOWR]yWDPRGHOOHJ\V]HU EENH]HOKHW VpJHPLDWWNHYHVHEERNYiOWR]yYDO úgynevezett faktorral helyettesíteni. Felhasználás: Az eljárás a nyugdíjrendszer legfontosabb PLQ VpJLSDUDPpWHUeinek meghatározásában hasznos segítség. Korreláció- és regressziószámítás: Az ismérvek között fennálló kapcsolatok feltárása, leírása többváltozós matematikai modellel, ami megmutatja, hogy a magyarázó változók hogyan hatnak az eredményváltozóra, mely független változóknak van szignifikáns hatása a I JJ YiOWR]yUD Felhasználás: A módszer a magánnyugdíjpénztárakba való belépés és a WDJViJ IRQWRV PHJKDWiUR]y V]HPSRQWMDLQDN PHJNHUHVpVpEHQ pv D] VV]HWHY N KDWiViQDN vizsgálatában kerül alkalmazásra. Kapcsolatok feltárása és aránypróbák (statisztikai hipotézis-vizsgálatok): Két változó N ] WWL NDSFVRODW NLPXWDWiViUD DONDOPDV HOMiUiV D PHJIHOHO VWDWLV]WLNDL SUyED KDV]QiODWiQDN segítségével. Ha a változók közti összefüggés szignifikáns, akkor a mintából levont N YHWNH]WHWpVHLQN iowdoiqrv puypq\ QHN WHNLQWKHW N Felhasználás: A nyugdíjpénztári WDJViJJDO VV]HI JJ LVPpUYHN PHJNHUHVpVpQpO D IRJODONR]iVL ijd]dwrqnpqwl NDSFVRODWRN IHOWiUiViQiO D PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN MHOOHP] QHN NLPXWDWiViQiO DONDOPD]KDWy D módszer. Leíró statisztikák: Fontosabb statisztikai mutatók, mint az átlag, szórás meghatározása és ezek szakmai szempontú elemzése. Felhasználás: $ Q\XJGtMUHQGV]HUUHO VV]HI JJ SDUDPpWHUHN PLQW SpOGiXO pohwnru M YHGHOHP VWE MHOOHP] VWDWLV]WLNDL PXWDWyLnak elemzésénél alkalmazható a módszer. Monográfia: A reprezentatív megfigyeléseknek, a statisztikai következtetéseknek azon formája, amikor a megfigyelni kívánt teljes sokaságnak egy kiválasztott részét vetjük teljes N U PHJILJ\HOpV DOi Felhasználás: Eg\ NRQNUpW WHOHS OpV WHOMHV N U YL]VJiODWD D társadalombiztosítás szempontjából. A lakosok nyugdíjjárulék fizetés szerinti összetételének megállapítása és a járulékot folyamatosan fizetni nem képes, veszélyeztetett szegmensek felderítése. Mélyinterjúk: A statisztikai megfigyeléseknek olyan módszere, amikor személyes megkérdezéseket alkalmaznak a vizsgált terület egyes egyedeinél. Felhasználás: $NpUG tyhv IHOPpUpVE O OHYRQKDWy QHP PHJEt]KDWy N YHWNH]WHWpVHNHW NLHJpV]tWHQG D V]HPpO\HV megkérdezésekkel a vi]vjiodwrndwdph] JD]GDViJEDQGROJR]yNKHO\]HWpUHOHKHWIyNXV]iOQL 15
2. Szakirodalmi áttekintés 2. Szakirodalm i áttekin té s 2.1. A jólé t i állam $,, YLOiJKiERU~ XWiQ I NpQW (XUySiEDQ VDMiWRV MyOpWL ioodpl-modell alakult ki. A PRGHOO VDMiWRVViJD KRJ\ D V]HJpQ\HN VHJpO\H]pVpQ W~OPHQ en és a gazdasági ciklus változásaitól függetlenül próbálja biztosítani az egész társadalom életszínvonalának folytonos javulását. A jóléti állam végül is olyan társadalmi gyakorlatok és stratégiai megállapodások együttese, amelynek célja annak a sajátos történelmi problémának a megoldása, amit a jólét termelésének és elosztásának harmonizálása jelent (Myles, 1994). A jóléti állam azonban válságban van. A konzervatív megközelítés szerint válsága abban gyökerezik, hogy az állam kiadásai olyan szintre emelkedtek, ahol a piac nem tart meg D VDMiW WHOMHVtWPpQ\pE O DQQ\LW DPHQQ\L PHJIHOHOQH D P N GpVL N YHWHOPpQ\HLQHN $ MyOpWL ioodp URQWMD D W NHIHOKDOPR]iVW D SLDFL IRO\DPDWRNDW pv H SUREOpPiW D MyOpWLVpJ NDUFV~VtWiViYDO YDJ\ WHOMHV PHJV] QWHWpVpYHO OHKHW PHJoldani. A baloldali értelmezés szerint QHP D MyOpWL ioodp YDQ YiOViJEDQ KDQHP D W NpV WiUVDGDORP $ PRGHUQ NDSLWDOL]PXVQDN továbbra is szüksége van a jóléti államra, hogy a társadalmi harmóniát fenn tudja tartani, ezért a társadalombiztosítási rendszerekewwryieeudlvp N GWHWQLNHOO$posztmodern megközelítés szerint olyan nagy változások vannak a társadalomban, amelyek a társadalmi lét mintáinak DODSYHW iwdodnxoiviw HUHGPpQ\H]LN $] XQLYHU]DOL]PXV MHOHQW VpJH FV NNHQ V PHJMHOHQLN D decentralizáció és VRNV]tQ VpJLUiQWLLJpQ\DMyOpWLiOODPIXQNFLyLYDOV]HPEHQ$SRV]WPRGHUQ szemlélet a diverzitást és pluralizmust hangsúlyozza. Elutasítja az életkörülmények javításának tradicionális megközelítését, az univerzális és javító szándékú szociálpolitikát, amiqhnhuhgppq\hnpsshqdm Y D]pOHWV]tQYRQDOQ YHNY HJ\HQO WOHQVpJHpVD]iOODPLMyOpWL szolgáltatások -benne a nyugdíjrendszer- privatizációja. Ez viszont a jóléti állam PHJV] QpVpYHOYDJ\OHJDOiEELVDODSRViWDODNXOiViYDOMiUTaylor-Gooby, 1995). A jólétl ioodp M Y MH DODSYHW HQ PHJ IRJMD KDWiUR]QL KRJ\ D] LG VHNU O YDOy gondoskodás -DQQDNLVHJ\LNI HOHPHDnyugdíjrendszer- milyen irányban és milyen értékek alapján fog átalakulni. Egy társadalomra nagyon demoralizáló hatású, ha a kormányzat arra töreks]ln KRJ\ D] LG VHN V]iPiW pv D UiMXN N OW WW SpQ]W PLQLPDOL]iOMD 8J\DQDNNRU D W NHIHGH]HWL HOY PHJMHOHQpVH D Q\XJGtMUHQGV]HUHNEHQ D V]RFLiOLV JRQGRVNRGiV WiUVDGDOPL PpUHWHNU O HJ\pQL FVDOiGL N ] VVpJL JRQGRVNRGiVED YDOy iwphqhwh D SRV]WPRGHUQ puwpnhn megvalósulását is jelentheti. 16
2. Szakirodalmi áttekintés A jóléti közgazdaságtan rámutat, hogy a gazdaság csak bizonyos feltételek mellett Pareto-hatékony. 3 Hat oka lehet annak, hogy a piaci mechanizmus miért nem vezet az HU IRUUiVRN 3DUHWR-hatékony allokálásához: a verseny kudarca, a közjavak, az externáliák, a nem-teljes piacok, az információs kudarcok és a munkanélküliség (Stiglitz, 2000). Ezeket a feltételeket piackudarcoknak nevezzük, és ezek indokolják azt, hogy a kormányzat miért lép IHO WHYpNHQ\HQ D JD]GDViJEDQ (OV NpQW -ban A. Smith D PRGHUQ N ]JD]GDViJWDQ HOV QDJ\REE P YpEHQ IRJDOPD]WD PHJ D]W KRJ\ D JD]GiONRGyN VDMiW HJ\pQL pughnhlnhw N YHWYH Q\HUHVpJUH W UHNHGYH D YHUVHQ\QHN N V] QKHW HQ -egy láthatatlan kéz hatása nyomán- valójában közérdekeket szolgálnak. Hatására széles körben elfogadottá vált a nézet, miszerint DWiUVDGDOPLN ] VVpJOHJMREEpUGHNHLQHNHO PR]GtWiViKR]DNWtYNRUPiQ\]DWUDYDQV] NVpJ Még ha a piackudarcok ellenére a gazdaság Pareto-KDWpNRQ\ PyGRQ P N GQH LV D kormányzati fellépés mellett szólnak további érvek. Egyrészt a jövedelemeloszlás szerkezete a NRPSHWLWtYSLDFRNRQLJHQQDJ\HJ\HQO WOHQVpJHNKH]YH]HWKHWHPLDWWHO IRUGXOKDWKRJ\HJ\HV állampolgárok nem jutnak hozzá a megélhetéshez szükséges forrásokhoz. A kormányzat egyik kiemelten fontos tevékenysége a jövedelmek újraelosztása, redisztribúciója. A jóléti SURJUDPRN N ] WW V]HUHSHOQHN W EEHN N ] WW M YHGHOHPNLHJpV]tW WiPRJDWiVRN FVDOiGL pótlék, gyes vagy minimális nyugdíjjáradék szolgáltatás. Másrészt a kormányzati beavatkozás mellett szól azon érvelés is, hogy egyes emberek olykor nem saját, jól felfogott érdekeinek PHJIHOHO HQ FVHOHNV]HQHN $ IRJ\DV]WyN PpJ WHOMHV LQIRUPiFLyN ELUWRNiEDQ LV KR]KDWQDN rossz döntéseket, például dohányoznak, nem kapcsolják be a biztonsági övet, nem szívesen takarékoskodnak. A paternalista 4 kormányzat szerepe ilyen esetekben nem korlátozódhat az információ-szolgáltatásra, hanem be kell avatkoznia a meritórikus 5 javak fogyasztásába (Stiglitz +D D WiUVDGDORP ~J\ OiWMD KRJ\ PHJHQJHGKHWHWOHQ D] LG V ioodpsolgárok súlyos anyagi helyzetének kialakulása, hogy biztosítani kell megélhetésüket, akkor akár NpQ\V]HUUHO LV FpOV]HU JRQGRVNRGQL D Q\XJGtMEL]WRVtWiV PHJOpWpU O $ nyugdíjbiztosítás olyan meritórikus jószágdpho\qhndphjyiviuoiviwd]ioodpn WHOH] HQHO tumdsrojiudlqdn mert ez megfelel a társadalom érdekének. A patrernalista felfogás hívei szerint az egyének saját döntéseik alapján még akkor VHP NpSH]QpQHN HOHJHQG WDUWDOpNRW Q\XJGtMDV pyhlnuh KD HKKH] PHJIHOHO LQWp]PpQ\HN 3 Pareto-KDWpNRQ\ DOORNiFLy D] HU IRUUiVRN RO\DQ DOORNiFLyMD DPHO\EHQ VHQNL VHP NHU OKHW MREE KHO\]HWEH anélkül, hogy valaki rosszabb helyzetbe ne kerülne. 4 A paternalizmus álláspontja szerint azért van szükség a kormányzati fellépésre, mert a kormány jobban tudja az egyes embereknél, hogy mi szolgálja jól felfogott érdekeiket. 5 Meritórikus javak: önmagukban értékes, erkölcsi-politikai megfontolásból támogatásra érdemes javak, olyan MDYDN DPHO\QHN IRJ\DV]WiViW D NRUPiQ\]DW tumd HO D] pulqwhwwhn V]iPiUD SpOGiXO EL]WRQViJL Y DODSV]LQW RNWDWiVQ\XJGtMFpO~PHJWDNDUtWiV(OOHQNH] MHDYLVV]DV]RUtWDQGyMyV]ig, például a dohányzás. 17
2. Szakirodalmi áttekintés állnának rendelkezésükre.(qqhnv]iprvrndohkhw(j\hvv]hu] ND]WKDQJV~O\R]]iNKRJ\D] HJ\pQHN MHOHQW V UpV]H V]LV]WHPDWLNXVDQ DOiEHFV OL LG VNRUL IRJ\DV]WiVL V] NVpJOHWHLW (Berthold$UHiOLVDQYiUKDWyQiONHGYH] EEQHNtWpOLNPHJDQQDNYDOyV]tQ VpJpWKRJ\ LG VNRUXNEDQképesek lesznek még dolgozni, alábecsülik várható élettartamukat stb. (Verbon, 1988; Dinkel, 1984) Gond az is, hogy minden társadalomban létezik egy réteg, amely torz SUHIHUHQFLiNNDO UHQGHONH]LN$MHOHQNRULIRJ\DV]WiVWHO WpUEHKHO\H]LNDM Y EHQLIRJ\Dszási igényekkel szemben. Ez az ún. free-rider fogyasztó (Musgrave, 1969). Mivel szinte minden FLYLOL]iOW RUV]iJEDQ Q\~MWDQDN N ]SpQ]HNE O HJ\ PLQLPiOLV HOOiWiVW D]RNQDN DNLN VHPPLIpOH más forrással nem rendelkeznek, az egyén számára haszonnal járhat, ha fiatalon nem fizet M YHGHOPpE O VHPPLIpOH KR]]iMiUXOiVW D Q\XJGtMUHQGV]HUEH LG VNRUiEDQ SHGLJ D N ] VVpJL VHJpO\HNUH KDJ\DWNR]LN ËJ\ WXODMGRQNpSSHQ NLKDV]QiOMD D W EELHN HU IHV]tWpVHLW Verbon, 1988; Buchanan, 1977). További probléma, hogy a hosszú tervezési horizont sokféle információt követelne meg, amit az egyének külön-n O Q QHP WXGQDN VV]HJ\ MWHQL SO M Y EHQL IRJODONR]WDWiVL OHKHW VpJHNU O D WpQ\OHJHV M YHGHOHP PpUWpNpU O YiUKDWy élettartamról). Az állami közbelépés nélkül a rosszul informált és a kockázatvállalásra KDMODPRVV]HPpO\HNNHON QQ\HQHO IRUGXOKDWKRJ\LG VNRUXNEDQPHJpOKHWpVLIRUUiVRNQpON O maradnak. Az információ megszerzése gyakran igen költséges eljárást igényel (Culyer, 1973), amit egy-egy személy, de még biztosítóintézet sem tud mindig finanszírozni. A paternalista vagy meritórikus célú beavatkozásokra tehát e felfogás hívei szerint (Musgrave, D] HJ\HV HPEHUL V] NVpJOHWHN WHUPpV]HWH pv D] HPEHUL HO UHOiWiV hiányosságai, tökéletlen volta miatt van szükség. Mindezek indokolják azt, hogy az állam EHDYDWNR]]RQ D IRJ\DV]WyL SUHIHUHQFLiNED 6RN V]HU] YL]VJiOMD D] ioodpl EHDYDWNR]iV OHKHWVpJHV YDJ\ FpOV]HU SDWHUQDOLVWD MHOOHJ KDWiUDLWT. H. Marshall (1972) megállapítja például, hogy az állam IHOOpSpVH NpWIpOHNpSSHQ LV VpUWKHti a fogyasztót. Korlátozhatja választási V]DEDGViJiQDN WHUMHGHOPpW pv J\HQJtWKHWL D] pulqwhww V]HPpO\HN NH]GHPpQ\H] NpV]VpJpW pv önállóságát (Marshall, 1972). Berthold (1988) pedig kifejti, hogy az államnak csak akkor és oly mértékig szabad beavatkoznia a piacgazdasági folyamatokba, ha a piac eredményei nem NLHOpJtW N YDJ\ OHJDOiEE UHiOLV HVpO\H ioo IHQQ DQQDN KRJ\ D SROLWLNDL EHDYDWNR]iV elfogadhatóbb megoldást ad, mint a piaci módszerek alkalmazása. Emiatt arra a következtetésre jut, hogy az államnak a nyugdíjbiztosítás területén csak a minimum védelemre kell szorítkoznia (Berthold, $]ioodplehdydwnr]ivktyhln ] OW EEV]HU] utal arra, hogy tiszta piaci mechanizmusok nem képesek korrigálni a források eredeti allokációja által kiváltott egyeqo WOHQVpJHN N YHWNH]PpQ\HLW Rolf-Spahn-Wagner, 1988). Mivel az éves jövedelemadók és vagyonadók még nem eredményeznek ideális jövedelem- 18
2. Szakirodalmi áttekintés újraelosztást, még egy további járulékos eszközt is alkalmazni kell a redisztribúciós mechanizmusok között (Diamond, 1977). Marshall (1972) szerint az államnak a PXQNDYpJ] NpSHVVpJ HJ\HQO WOHQVpJHL NRUULJiOiVD pughnpehq LV EH NHOO DYDWNR]QLDCulyer SHGLJD]WHPHOLNLKRJ\DYiViUOyHU W~OQDJ\HJ\HQO WOHQVpJHLDSROLWLNDLKDWDORPKR] YDOy YLV]RQ\ HJ\HQO WOHQVpJéhez is vezethetnek. Így a a redisztribúció nem csupán a GHPRNUDWLNXVSROLWLNDN YHWNH]PpQ\HKDQHPOpWpQHNV] NVpJV]HU HO IHOWpWHOHLV $ SLDFJD]GDViJ UHQGV]HUH NLWHUPHOW HJ\ RO\DQ DODFVRQ\ M YHGHOP UpWHJHW D társadalomban, akiknek aktív életkori kerhvhwh QHP WHWW OHKHW Yp PHJWDNDUtWiVRNDW tj\ EL]RQ\WDODQQi YiOW LG VNRUL YDJ\ URNNDQWViJEyO HUHG PXQNDNpSWHOHQVpJ N DQ\DJL finanszírozása. Ezért a kormányzatok a társadalmi stabilitás és biztonság érdekében IRNR]DWRVDQ OpWUHKR]WiNDN WHOH] EHWHJVpJL-egészség- EL]WRVtWiVpVD] LG VNRUL M YHGHOPHW EL]WRVtWyN WHOH] Q\XJGtMEL]WRVtWiVLQWp]PpQ\pW A társadalombiztosítás államilag szervezett, törvényesen szabályozott, gyakorlatilag PLQGHQ NHUHV V]iPiUD RO\DQ N WHOH] EL]WRVtWiV DPHO\EHQ D EL]WRVtWiVED Eevont veszélyközösség az egész társadalom, és amely a biztosítási elv mellett kisebb-nagyobb mértékben szociális jövedelem-újraelosztási célokat is követ. A társadalombiztosítás MHOOHP] MH SpQ] J\L V]HPSRQWEyO KRJ\ D EL]WRVtWRWW LOOHWYH PXQNDDGyMD FpOMHOOHJ befizetéseire épül (Stiglitz, 2000). A jóléti politika A gazdaságpolitika fontosabb társadalmi céljai a piaci jövedelemelosztás V]pOV VpJHLQHN HQ\KtWpVH D V]HJpQ\VpJ HONHU OpVH D V]RFLiOLV EL]WRQViJ pv D IRJODONR]WDWRWWViJ OHKHW OHJPDJDVDEE IRNiQDN EL]WRVtWiVD D] HVpO\HJ\HQO VpJ PHJDGiVD valamint a gazdasági hatalommal való visszaélés megakadályozása, továbbá a jóléti szolgáltatások. A jóléti funkciók törvény által szabályozottak. A szakirodalom a jóléti politika három alaptípusát különbözteti meg. (Tóth, 1994) Liberális modell, melyben a segélyezés a rászorultság alapján történik, szerény színvonalú az univerzális ellátás, a társadalombiztosítással szemben domináns a magánbiztosításoknak szerepe. A jövedelmek újraelosztása nem ölt nagy méreteket, NLVPpUWpN D UHGLV]WULE~FLy $ UHQGV]HU WiUVDGDORPV]HUNH]HWL N YHWNH]PpQ\H D ÄV]RFLiOLV dualizmus, azaz a társadalom nagyobb része a piactól függ, a kisebb része az államtól. Ez a modell valósul meg például az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Kanadában. 19
2. Szakirodalmi áttekintés Korporatív-etatista vagy konzervatív modell, a szociális jogok osztályhoz és VWiWXV]KR]N W GQHNDYHUWLNiOLV~MUDHORV]WiVV]HUHSHDODFVRQ\-HOOHP] D]iOODPLSURJUDPRN foglalkoztatási csoportok szerinti elkülönülése, ezen belül különösen a közalkalmazottak élveznek privilegizált helyzetet. A társadalombiztosítás szerepe domináns, a magánbiztosításoknak relatíve kisebb szere jut. Franciaországban, Olaszországban, Németországban alkalmazzák. Szociáldemokrata modell, PHO\ D] HJ\HQO VpJ HU WHOMHV PHJvalósítására törekszik. Nagyfokú a redisztribúció, mindenki részesül, ezért mindenki hajlandó lesz hozzájárulni filozófiára épít. A rendszer nagy súlyt fektet a foglalkoztatásra, a munka és a jólét összekapcsolására. Azonos jogok illetik meg a munkásosztályt és a középosztályt. $ODSYHW HQ XQLYHU]iOLV UHQGV]HUHN WiUVDGDOPL DODSM YHGHOPHNHW EL]WRVtWy SURJUDPRN jellemzik. A modell a skandináv jóléti rendszerek sajátja. Egy-HJ\PRGHOOWLV]WiQVHKROVHPpUYpQ\HV OGHDMHOOHJ]HWHVHOWpUpVHNIHOIHGH]KHW N. Korunkban vitathatatlanul az alkotmányos jogállamon és a jóléti államon nyugvó GHPRNUiFLD NpSYLVHOL D SROLWLNDL IHMO GpV HGGLJ HOpUW OHJPDJDVDEE IRNiW $ GHPRNUDWLNXV NRUPiQ\]iV I UHQGH] HOYHLW Brunner G. (1979) német politológus foglalta össze, aki a szociális államiság elvén a szociális jogok kiterjesztését érti, amelynek során az állami élet több területét vonják jogi szabályozás alá. Az elv érvényesülése vonatkozik a szociálpolitikára, amely magában foglalja a minimálbér rendezését, a szociális segélyezés UHQGV]HUpW YDODPLQW D N WHOH] WiUVDGDORPEL]WRVtWiVW PHO\ HJpV]VpJ J\L V]ROJiOWDWiVUD táppénzre, nyugdíjra jogosítja az állampolgárokat. A redisztribúció NLIHMH]pVWW EEHOWpU WDUWDP~IRO\DPDWUDYRQDWNR]yODJKDV]QiOMiN Tágabb értelemben az egész költségvetési bevételi-nldgivlphfkdql]pxvqhyh]khw tj\plyho az állam az adózással elvont pénz felett rendelkezési jogot szerez, annak elosztásáról adminisztratív-uhglv]wulexwty ~WRQ G QW tj\ D EHIL]HW W O EHV]HGHWW SpQ]W PiVQDN DGMD LOOHWYH más célra fordítja. 6] NHEE puwhohpehq a redisztribúció az a folyamat, ahol az állam a háztartások, lakosok eredeti jövedelemelosztással kialakult jövedelmét módosítja azzal a céllal, hogy a piacon kialakuló igazságtalan jövedelemkülönbségeket enyhítse és általános hozzáférést biztosítson a meritórikus javakhoz (pl. közoktatás) (Veress, 1999). Legfontosabb tárgykörei az oktatás, az egészségügy, a munkanélküliség kezelése, a társadalombiztosítás, a szociális segélyezés és a lakáspolitika. Céljai: a méltányos jövedelemelosztás, az HVpO\HJ\HQO VpJHO VHJtWpVHDV]RFLiOLVEL]WRQViJpVDPLQLPiOLVpOHWIHOWpWHOHNEL]WRVtWiVD 20