DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI TANSZÉK INTERDISZCIPLINÁRIS TÁRSADALOM- ÉS AGÁRTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA 'RNWRULLVNRODYH]HW Dr. Szabó Gábor, MTA doktora "Doktori (PhD) értekezés tézisei" A BÚZA- ÉS KUKORICATERMESZTÉS *$='$6È*,.e5'e6(,(/7e57(50+(/<,)(/7e7(/(.0(//(77 Készítette: Kovács Beatrix 7pPDYH]HW 'U3IDX(UQ PH]JD]GDViJWXGRPiQ\NDQGLGiWXVD DEBRECEN 2005

2 BEVEZETÉS, $.87$7È6&e/.,7%=e6EI $ JDERQDiJD]DW KDJ\RPiQ\RVDQ D KD]DL V]iQWyI OGL Q YpQ\WHUPHV]WpV OHJMHOHQWVHEE ijd]dwd (]W WHU OHWL DUiQ\D D] pyhqwh HOiOOtWRWW WHUPpNPHQQ\LVpJ WHUPHOpVL puwpn YDODPLQWDKD]DLpOHOPLV]HUHOOiWiVEDQLOOHWYHD]iJD]DWUDpS OiOODWWHQ\pV]WpVEHQEHW Otött szerepe is alátámasztja. A Q YpQ\WHUPHV]WpVVHOIRJODONR]yPH]JD]GDViJLWHUPHONG QW többsége termel valamilyen gabonát. A két legfontosabb gabonaféle, a búza- és NXNRULFDWHUPHV]WpVHUHGPpQ\HVVpJHHUVHQEHIRO\iVROMDDJD]GDViJRNM YHGHOPpWLV(]pUt D WHUPHV]WpV HUHGPpQ\pUH KDWy WpQ\H]N LVPHUHWH pv HOHP]pVH D WHUPHV]WpVW MHOOHP] tendenciák nyomon követése nélkülözhetetlen. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása számos kérdésben új szemléletet, gondolkodásmódot igényel a növénytermesztés, ezen belül a búza- és kukoricatermesztés WHU OHWpQ$WHUPHOpVN OWVpJHLQHNDODNXOiVDD]iJD]DWEDQHOpUKHWDODFVRQ\M YHGHOHPD] utóbbi évek raktározási, és értékesítési problémái figyelmeztetnek arra, hogy ismételten át kell gondolni az ágazattal kapcvrodwrv WHHQGNHW $ PiUD HOYHV]WHWW QHP]HWN ]L versenyképességünk visszaszerzése érdekében többek között át kell gondolnunk, hogy milyen növényt, hol, mekkora területen, illetve mekkora ráfordítások mellett termesszünk. A gabonatermesztés különféle gazdavijrvvijl PXWDWyNNDO W UWpQ puwpnhopvpyho szerepének, versenyképességének megítélésével foglalkozó szakirodalom rendkívül V]pOHVN U& $] HOP~OW pyhnehq YLV]RQW D] HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHNHW pv D] ~M SLDFV]DEiO\R]y HOHPHNHWILJ\HOHPEH YHY NRQNUpW ]emi adatok alapján végzett ágazati V]LQW& YL]VJiODWRN KiWWpUEH V]RUXOWDN (]W IHOLVPHUYH NH]GWHP HO D NpW OHJIRQWRVDEE növénytermelési ágazat, a búza- pv NXNRULFDWHUPHV]WpV UpV]OHWHV WHUPKHO\L DGRWWViJRN szerint differenciált ökonómiai vizsgálatát. A doktori kutatás kereteinek OHKHWVpJHLQHN pv NRUOiWDLQDN figyelembevételével DODNtWRWWDPNLFpONLW&]pVHLPHW'LVV]HUWiFLyPEDQG QWHQDN YHWNH]NpUGpVHNUHNtYiQRN választ adni: - Hogyan alakul a gabonatermesztés helye, szerepe a világon? Milyen nemzetközi piaci trendek várhatóak, és azok hogyan befolyásolják hazánk piaci esélyeit? - $KD]DLPH]JD]GDViJRQEHO OPHNNRUD D JDERQDWHUPHOpVV~O\DKRJ\DQDODNXOD termelés színvonala, és a hatékonyság a búza és kukorica ágazatokban? - +RJ\DQEHIRO\iVROMiNDWHUPKHO\LIHOWpWHOHNHOVVRUEDQDI OGPLQVpJDE~]D- és kukoricatermesztés eredményességét? 1

3 - +RJ\DQ JD]GiONRGWDN D KD]DL iuxq YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN D E~]D- és kukorica ágazatokban 2000-N ] WWDN O QE ]I OGPLQVpJ&WHU OHWHNHQ" - Mekkora és igehqkrj\dodnxodnpwijd]dwirujyhv]n ]-szükséglete? - Mekkora eredmény prognosztizálható a búza és kukorica ágazatokban N ] WW D MHOHQOHJL V]DEiO\R]yN LVPHUHWpEHQ D] HOWpU DGRWWViJRNNDO UHQGHONH] területeken? Milyen támogatásokhoz juthatnak WHUPHOLQN D N ]HOM YEHQ pv azoknak milyen hatásuk van a termelés eredményességére? A fenti kérdések megválaszolása érdekében dolgozatomban - igyekszem bemutatni a gabonatermesztés nemzetközi helyzetét és annak várható alakulását; - a vetésszerkezet, a termelési volumen, a fajlagos hozam, a naturális ráfordítások és hatékonyság ismertetésével bemutatom a gabonatermelés hazai szerepének MHOHQWVpJpW - euwhnh]pvhpehq N O Q IRJODONR]RP D] HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHN HOVVRUEDQ D I OGPLQVpJ HUHGPpQ\HVVpJHW befolyásoló szerepével a búza- és kukorica ágazatokban. - gnrqypldlodj puwpnhohp D] iuxq YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN HOWpU I OGPLQVpJ PHOOHWW HOpUW HUHGPpQ\HLW LOOHWYH EHPXWDWRP D WHUPHOpV KR]DPköltség-jövedelem viszonyainak alakulását a DVLGV]DNUDYRQDWNR]yDQ - Kétféle megközelítésben is számításokat végzek a vizsgált ágazatok évi forgóeszköz-szükségletének meghatározására. - Prognosztizálom az ágazatokban 2004-N ] WWHOpUKHWM YHGHOPHWDMHOHQOHJL szabályozók ismeretében, különféle adottságú területeken, valamint bemutatom a támogatások termelés eredményességére gyakorolt hatását. Dolgozatomban szeretnék rávilágítani a hazai gyakorlat számos kritikus pontjára, valamint a növénytermesztést és állattenyésztést komplexen vizsgáló gabonakoncepció V] NVpJHVVpJpUH.LIHMWHP KRJ\ YpOHPpQ\HP V]HULQW PLO\HQ OHKHWVpJHN pv DOWHUQDWtYiN lehetnek az ágazatban. Kutatásom céljait, érintett területeit, valamint a dolgozat szerkezeti felépítését az 1. ábra foglalja össze. 2

4 A témaválasztás szervesen illeszkedik az Interdiszciplináris Társadalom- és $JUiUWXGRPiQ\RN 'RNWRUL,VNROiKR] YDODPLQW Ä$ PH]JD]GDViJL YiOODONR]iVRN pv D vidékfejlesztés ökonómiája c. egykori agrárközgazdasági PhD programhoz. 1. ábra: A kutatás célja és területei )RUUiVVDMiWNpV]tWpV&iEUD 3

5 E/=0e1<(.e6$=$/.$LMAZOTT MÓDSZEREK Dolgozatomban összesen 183 szakirodalom szerepel. A búza- és kukoricatermesztés nemzetközi és magyarországi szerepének ismertetésével kapcsolatos külföldi szakirodalmon kívül azokat a cikkeket, tanulmányokat is áttekintettem, melyek a WHUPKHO\L IHOWpWHOHN WHUPpVHUHGPpQ\UH J\DNRUROW KDWiViW WiUJ\DOMiN N O Q V ILJ\HOPHW V]HQWHOYHDI OGPLQVpJV]HUHSpUH 0XQNiP VRUiQ D KD]DL iuxq YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN E~]D- és kukoricatermesztéssel kapcsolatos termelési adatait dolgoztam fel. A as LGV]DNUD YRQDWNR]y DGDWEi]LVW D] $JUiUJD]GDViJL.XWDWy,QWp]HW ERFViWRWWD rendelkezésemre. Az említett idv]dn NLYiODV]WiViW D] LQGRNROWD KRJ\ D YL]VJiODWDLPKR] szükséges szerkezetben, részletezettségben és az összehasonlíthatóságot megbízható formában biztosító reprezentatív adatok 2000-WOiOOQDNUHQGHONH]pVUH Az adatok feldolgozását a rendkívül nagy szám~ PHJILJ\HOpVL HJ\VpJ V]&NtWpVpYHO kezdtem: kiválogattam azokat a gazdaságokat, melyek a vizsgált négy év mindegyikében szolgáltattak adatot, illetve kísérletet tettem annak lekövetésére is, hogy hány olyan üzem YROW DKRO D] HPOtWHWW LGV]DNEDQ E~]D- és kukoricatermesztéssel is foglalkoztak. Ez a ÄOHYiORJDWiV D]RQEDQ HJ\VpJUH V]&NtWHWWH YROQD D]DGDWEi]LVRPDW DPLW~J\ YpOWHP KRJ\ D I OGPLQVpJ $. V]HULQWL HOHP]pVHLPEO HUHG N YHWNH]WHWpVHNHW EL]RQ\WDODQQi értékelhetetlenné tette volna. Így végül - az adatok szakmai, statisztikai vizsgálatát (SPSS, box-sorw HOMiUiV N YHWHQ - ijd]dwl V]LQW& HOHP]pVHLPHW 106 gazdasági egység üzemi adatai alapján végeztem el (1. táblázat). A tesztüzemi adatbázis szerkezete között 1. táblázat Évek Üzemszám a mintában Árunövénytermel gazdaságok száma Ebbl a búza- és/vagy kukorica- Az outlierek nélküli, elemzéshez termel gazdaságok száma felhasznált gazdaságok száma Búza Kukorica Búza Kukorica Összesen: Forrás: AKI, Tesztüzemi adatbázis (2004) Dolgozatomban feltártam az ágazati ökonómiai elemzésemhez szükséges költségtípusok és a tesztüzemi rendszerben nyilvántartott költségmutatók közti összefüggéseket (2. ábra), és 4

6 meghatároztam mindkét ágazat költségeinek évi átlagos alakulását, költségszerkezetét a hagyományos, valamint az új mutatószám-uhqgv]hundwhjyulilqdnphjihohohqlv 2. ábra: A tesztüzemi rendszer új mutatórendszerének és az ágazati ökonómiai vizsgálathoz szükséges adatok közti összefüggés )RUUiVVDMiWNpV]tWpV&ábra (2005) A termelési költségszerkezeten kívül összehasonlítottam a két ágazat hozamát, önköltségét pv M YHGHOPL PXWDWyLW $] QN OWVpJHN V]yUyGiViW D V]pOV puwpnhn PHJKDWiUR]iViYDO D] ]HPHNDOVypVIHOVGHFLOLVpQHN-10%-ának) figyelembe vételével állapítottam meg. Az SPSS for Windows program segítségével megvizsgáltam a termésátlag és három, a termelést más-piv ROGDOUyO MHOOHP] PHQQ\LVpJ VV]HI JJpVpW 6]iPtWiVDLP során a termelés méretét a vetésterület, a ráfordításokat a hektáronkénti összes közvetlen költség, az adottságokat pedig a területek átlagos aranykorona-értéke képviselte. A KDWyWpQ\H]N N ] O D I OGPLQVpJ HUHGPpQ\W-differenciáló hatását részletesebben is nyomon követtem, az AK-csoportok kialakítása után. 5

7 $]HOWpUPLQVpJ&WHU OHWHNHQW UWpQE~]D- és kukoricatermesztés ökonómiai értékelését a hagyományos mutatószámrendszer alapján, költségnemenkénti bontásban Microsoft Excel SURJUDPPDO YDODPLQW HQQHN EYtWPpQ\SURJUDPMiYDO D] $QDO\VLV 7RRO3DFN segítségével végeztem el. $ N OWVpJHN UpV]OHWHV PLQGHQUH NLWHUMHG HOHP]pVH VRUiQ D] LQIOiFLy LOOHWYH D PH]JD]GDViJL UiIRUGtWiVRN iulqgh[hlqhn pyhqnpqwl DODNXOiViW LV figyelembe vettem. Az ágazatok forgóeszköz-v] NVpJOHWpW pv DQQDN LGEHOL DODNXOiViW D WHV]W ]HPL DGDWVRU alapján és termesztéstechnológiai modell segítségével is meghatároztam, illetve összehasonlítottam azokat. (]W N YHWHQ D WHV]W ]HPL DGDWRN VHJtWVpJpYHO PDMG N O QE ] puwpnhvtwpvl iudn PHOOHWW prognosztizáltam a búza- és kukoricatermesztés HVLGV]DNra várható költségés jövedelemhelyzetét. A=e57(.(=e6)%%0(*ÁLLAPÍTÁSAI 'LVV]HUWiFLyPEDQ D KD]DL HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHN PHOOHWW JD]GiONRGy iuxq YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN E~]D- és kukoricatermesztésének ökonómiai értékelését végeztem el. Elemzésem eredményeit adaptáltam modellszámításaimban, illetve az ágazat prognózisának elkészítésekor is felhasználtam. $ KR]DPRN DODNXOiViEDQ QDJ\ D V]HUHS N D WHUPpV]HWL DGRWWViJRNQDN LGMiUiVL WpQ\H]NQHN $] LGMiUiVL DQRPiOLiN D pv N ] Wti években is éreztették KDWiVXNDWDWHUPpViWODJRNMHOHQWVHQLQJDGR]WDNpYHQWHpVJD]GDViJRQNpQWLVN O Q VHQD kukorica ágazatban. A WHUPpViWODJRWEHIRO\iVROyWpQ\H]NYHWpVWHU OHWN ]YHWOHQN OWVpJ I OGPLQVpJYL]VJiODWDDODSMiQPHJiOODStWKDWyKRgy legjobban az aranykorona-érték és az átlaghozam korrelációja érvényesül a vizsgált gazdaságokban, és a kapcsolat a búzánál PLQGHQpYEHQHUVHEEYROWPLQWDNXNRULFDHVHWpEHQ A kialakított AK-csoportok közti hozameltérések százalékos összehasonlításban a V]DNLURGDORPQDN PHJIHOHOHQ DODNXOQDN PLQGNpW ijd]dwedq táblázat). Azaz az aranykorona-uhqgv]hu V]iPRV KLiQ\RVViJD HOOHQpUH D] HOWpU WHUPKHO\L DGRWWViJRN termelési eredményre gyakorolt hatását, ezáltal gazdasági jeleqwvpjpw D QDJ\V]iP~ tesztüzemi adatbázis alátámasztja. 6

8 AK-csop. $]iwodjkr]dpdodnxoivdi OGPLQVpJV]HULQW a búza és kukorica ágazatokban 2. táblázat (t/ha) Búza Kukorica <10,0 2,59 3,28 3,31 2,49 2,83 4,81 5,08 3,20 10,01-15,00 3,22 4,07 3,21 2,72 3,72 5,98 4,89 3,69 15,01-20,00 3,39 4,35 3,34 2,79 4,55 5,84 5,25 4,10 20,01-25,00 3,12 4,82 3,67 2,95 5,11 6,82 5,45 4,35 25,01-30,00 4,25 4,76 4,72 3,01 4,93 7,25 6,96 4,12 30,01-35,00 4,50 5,34 4,53 3,60 5,58 8,60 7,79 5,07 >35,01 5,42 6,04 5,22 4,61 6,37 10,19 7,67 4,86 Átlag 3,73 4,62 3,79 3,09 5,05 6,88 6,02 4,24 Forrás: saját számítás az AKII tesztüzemi felmérése alapján között a területegységre jutó termelésin OWVpJHNpYUO-évre mindkét ágazatban emelkedtek, összességében közel 15%-kal. A vizsgált két növény költségszerkezetének DODNXOiVD PHJOHKHWVHQ HJ\VpJHV $ N ]YHWOHQ N OWVpJHNHQ EHO O D OHJQDJ\REE DUiQ\W (36-43%) a segédüzemi költségek képviselik. JelenWV N OWVpJWpQ\H]QHN WHNLQWKHWN D] DQ\DJMHOOHJ& UiIRUGtWiVRN -40%) is. Megállapítható tehát, hogy a közvetlen költségek 72-83%-át a segédüzemi szolgáltatások költsége és a felhasznált anyagok teszi ki. A földbérleti díj 8,8-13,2%-os, a személyi jelleg& N OWVpJHN -8,6%-os, az egyéb közvetlen költségek pedig 3-6%-os arányt képviselnek a termelés közvetlen költségein belül. Természetesen az egyes gazdaságokban az egy hektárra jutó költségek nagysága évente és AK-csoportonként változatos képet mutat, melyet a 3. táblázat adatai illusztrálnak. A búza- és kukoricatermesztés közvetlen költségeinek alakulása HOWpUWHUPKHO\LIHOWpWHOHNPHOOHWW 3. táblázat (Ft/ha) Megnevezés Búza Kukorica <10, ,01-15, ,01-20, ,01-25, ,01-30, ,01-35, >35, Átlag Forrás: saját számítás az AKII tesztüzemi felmérése alapján 7

9 $] iuxq YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRN közötti termelési költségeire vonatkozó számításaim alasmiqd]doieelphjioodstwivrnwhkhwn - $ VHJpG ]HPL V]ROJiOWDWiV N ]YHWOHQ N OWVpJHQ EHO OL DUiQ\D D YL]VJiOW LGV]DNEDQ mindkét ágazatban csökkent. Ez nem a tényleges ráfordítások csökkenését jelenti, KDQHPD]HJ\pEN OWVpJQHPHNSOV]HPpO\LMHOOHJ&N OWségek) súlyának növekedését. A segédüzemi költségeken belül a változó gépköltség (43-66%) és az idegen gépi szolgáltatás költsége (9- IRJODO HO MHOHQWV KHO\HW $ NXNRULFD ijd]dwedq meghatározó szerepe van a szárítási költségnek is. - A segédüzemi szolgáowdwivn OWVpJHLQHNEHOVV]HUNH]HWLHON O QtWpVHpUWHOPH]pVHD] DGDWV]ROJiOWDWiVEDQUpV]WYHYJD]GDViJRNROGDOiUyOQHPN YHWNH]HWHV$VHJpG ]HPL szolgáltatás költségén belül elkülönített változó gépköltség, valamint a fenntartó és egyéb segédüzemi változó, illetve állandó költségek besorolása "hullámzó" az egyes AK-FVRSRUWRNEDQ pv D] HJ\PiVW N YHW pyhnehq Az összes gazdaságra vonatkozó iwodjrv VHJpG ]HPL N OWVpJ V]&N LQWHUYDOOXPPDO MHOOHPH]KHW VV]HI JJpV D WHUPKHO\L DGRWWViJ pv D VHJpG ]HPL N OWVpJHN DODNXOiVD N ] WW QHP IHGH]KHW IHO 9ROXPHQpEHQMHOHQWVQDJ\ViJ~PiVN OWVpJWpQ\H]K ]NpSHVWNHYpVEpFV NNHQWKHW költségtípus. - $ E~]DWHUPHV]WpV V]iUtWiVL N OWVpJHL D NHGYH]EE WHUPKHO\L IHOWpWHOHN PHOOHWW JD]GiONRGyN IHOp KDODGYD Q YHNY WHQGHQFLiW PXWDWQDN Q\tOYiQ D NHGYH]EE átlaghozamok következményeként. Ugyanakkor a fajlagos hozam és a szárítási költség között az összes vizsgálatba vont gazdaságra vonatkoztatva az összefüggés QHP OLQHiULV $] DGRWW WHUPKHO\L FVRSRUW V]iUtWiVL N OWVpJHLW D] Ddott év WHUPpViWODJiKR] YLV]RQ\tWYD PpJ J\HQJpEE D] VV]HI JJpV D]D] HJ\pE WpQ\H]N (a betakarításkori nedvesség, illetve az egységnyi nedvesség eltávolításának fajlagos költsége) jobban befolyásolták a szárítási költséget, mint maga a hozam. A vizsgált négy év adatai alapján megállapítható, hogy a búza ágazatban a szárítási költségek N ]YHWOHQN OWVpJHNEOYDOyUHODWtYV~O\DFV NNHQW - A magas AK-csoportokba sorolt gazdaságok területegységre vetített szárítási költsége alacsonyabb, mint a gyengébb földeken WHUPHONp )HOWpWHOH]pVHP V]HULQW D QDJ\ aranykorona-puwpn& FVRSRUWED WDUWR]y JD]GDViJRN N ] O D VDMiW V]iUtWy ]HPPHO UHQGHONH]N DUiQ\D LJHQ PDJDV PtJ D OHJDODFVRQ\DEE $.-csoportokba tartozó gazdaságok zöme bérszárításra kényszerül. A kukorica ágazatban a segédüzemi szolgáltatás évenkénti hullámzó nagyságához a szárítási költségek alakulása járul 8

10 hozzá leginkább: a szárítási költségek évenkénti alakulása ugyanis az infláció okozta folyamatos költségnövekedést hol eltakarja (2003. pykrohuvtwl év). - Az idegen gépi szolgáltatásokra fordított költségek alakulásában sok W UYpQ\V]HU&VpJHW QHP WDOiOXQN KLV]HQ D YL]VJiODW DOi YRQW JD]GDViJRN HOWpU JpSHOOiWRWWViJJDO LOOHWYH WHFKQLNDL V]tQYRQDOODO MHOOHPH]KHWN 8J\DQDNNRU PHJILJ\HOKHW KRJ\ D AK feletti területen gazdálkodók csoportja mind a négy évben az összes gazdaságra vonatkozó átlag alatt, míg a 10 AK alattiak az átlag felett vettek igénybe idegen gépi szolgáltatást. - (EEO DUUD N YHWNH]WHWHN KRJ\ D OHJNHGYH]EE WHUPpV]HWL IHOWpWHOHN PHOOett gazdálkodók zöme rendelkezik a tevékenységéhez szükséges gépi kapacitásokkal, feltételezve az átlag feletti kombájn ellátottságot is. A második legnagyobb költségcsoportot az anyagköltségek képviselik. Ezen belül a OHJMHOHQWVHEE N OWVpJWpQ\H] D P&Wrágya (31-39%), közel hasonló nagysággal bír a YHWPDJN OWVpJ - D Q YpQ\YpGV]HU N OWVpJH SHGLJ -33%-ban járul hozzá a VDMQRVQHPW~ONHGYH]HQDODNXOyDQ\DJMHOOHJ&UiIRUGtWiVRNpUWpNpKH] - $ P&WUiJ\DN OWVpJ MHOHQWV N OWVpJWpQ\H] PLQGNpW ijd]dwban, azonban az utóbbi pyhn DGDWDL D]W EL]RQ\tWMiN KRJ\ QHP V~O\iQDN PHJIHOHOHQ ps O D JD]GiONRGiV feltételrendszerébe. Az DGRWWpYLP&WUiJ\DEHV]HU]pVLiUDNpVIHOKDV]QiOiVRNW NUpEHQ DUUDN YHWNH]WHWKHW QNKRJ\DYL]VJiOWJD]GDViJRNMHOHQWVUpV]pEHQaz eredményes JD]GiONRGiVKR] V] NVpJHV PLQLPXP P&WUiJ\iW YDJ\ DQQ\LW VHP MXWWDWWDN NL között. - A tápanyagpótlásra fordított összeg AK-csoportonként igen változatos képet mutat, QDJ\ViJDOHJLQNiEED]HO]pYHUHGPpQ\pYHOKR]KDWy VV]HI JJpVEH A kukorica ágazatban, a 10 AK alatti területeken - ahol legtöbbször veszteséges a termény-hoiootwiv-iwodj IHOHWWLP&WUiJ\DN OWVpJHNILJ\HOKHWHNPHJ DPLDUUDXWDO hogy itt a gazdák nem bízzák rá a termést a természetes úton feltáródó tápanyagutánpótlásra, így ráfordításaik kiegyenlítettebbek. A évi alacsony hozamok EHEL]RQ\tWRWWiN KRJ\ NHGYH]WOHQ pymiudwedq D WiSDQ\DJ DODFVRQ\ V]LQWMH QDJ\ kockázattal jár. - $YHWPDJN OWVpJHNDODNtWiViEDQDWHUPHONG QWpVLPR]JiVWHUHNLFVLDPLWDIDMODJRV vewpdjn OWVpJHN $.-FVRSRUWRQNpQWL V]&N LQWHUYDOOXPD LV EL]RQ\tW ( költség QDJ\ViJiWWHUPpV]HWHVHQDQ YpQ\HNELROyJLDLV] NVpJOHWpQW~ODYHWPDJSLDFLiUDLV befolyásolja. 9

11 $E~]DHVHWpEHQDSLDFLiUpVD]HO]pYPDJNtQiODWDN ] WWV]RURVD] VV]HI JJpV Az ijd]dwedq D YHWPDJN OWVpJHN DODNXOiViUD D IHO~MtWiV DUiQ\D LOOHWYH D VDMiW HOiOOtWiV~ YHWPDJ QN OWVpJH LV KDWiVVDO YDQ ËJ\ puwpnhoyh D N OWVpJ DODNXOiViW NLGHU O KRJ\ D IpP]iUROW YHWPDJ iud MHOHQWVHQ -NDO QWW D YL]VJiOW LGV]DNEDQ A kxnrulfdijd]dwedqdyhwpdjn OWVpJN ]YHWOHQN OWVpJHNKH]YLV]RQ\tWRWWDUiQ\DD MREE PLQVpJ& WHU OHWHNHQ JD]GiONRGyNQiO FV NNHQ WHQGHQFLiW PXWDW DPL PiV költségek súlyának növekedésére utal. $YHWPDJN OWVpJ Q YHNHGpVHPLQGNpW ijd]dwedqphjkdodgwdd]lnflációt a vizsgált LGV]DNEDQ 8J\DQDNNRU HQQpO D UiIRUGtWiVQiO QHP D N OWVpJ FV NNHQWpVpQHN OHKHWVpJHLW NHOO HOWpUEH KHO\H]QL KDQHP DUUD NHOO W UHNHGQL KRJ\ D] HJ\pE UiIRUGtWiVRNV]tQYRQDOiYDO VV]KDQJEDQYiODVV]XNNLDPHJIHOHOYHWPDJRW - A növén\ypg V]HUUH IRUGtWRWW NLDGiVRN LJHQ HOWpUHN D N O QE ] DGRWWViJ~ csoportoknál mindkét ágazatban. A 10 AK alatti csoport viszonylag alacsonyabb Q YpQ\YpG V]HU N OWVpJH DODSMiQ IHOWpWHOH]KHW KRJ\ H]HNHQ D WHU OHWHNHQ extenzívebb termesztéstechnológia khu OW DONDOPD]iVUD $ OHJNHGYH]EE WHUPKHO\L feltételek mellett gazdálkodók pedig abban bíztak, hogy pótlólagos ráfordításaik megtérülnek a termésnövekedés következtében. - A közvetlen költségek nagyságát a földbérleti díj is befolyásolja (8,8-13,2%). A LGV]DNEDQ D] VV]HV JD]GDViJUD YRQDWNR]y iwodjrv I OGEpUOHWL GtM KXOOiP]iViW OHJLQNiEE D PHJiOODStWiViQDN DODSMiW NpSH] E~]DiU pyhv DODNXOiVD KDWiUR]WDPHJ$N ]YHWOHQN OWVpJHNEOYDOyUpV]HVHGpVHDQ YHNY$.-csoportnak PHJIHOHOHQDUiQ\RVDQnövekszik, a legmagasabb AK-pUWpN&JD]GDViJRNNLYpWHOpYHO A OHJNHGYH]EE DGRWWViJ~ JD]GDViJRNEDQ D WXODMGRQOiV pv I OGKDV]QiODW QDJ\REE DUiQ\~ HJ\EHHVpVH MHOOHP] D]pUW UHODWtYH DODFVRQ\DEE D I OGEpUOHWL GtM DUiQ\D A kukoricatermesztésben az egy hektárrdmxwyi OGEpUOHWLGtMMHOHQWVHQPHJKDODGMDD E~]DWHUPHV]WpVEHQHOV]iPROWDWPHO\QHNYDOyV]tQ&OHJD]D]RNDKRJ\DJD]GDViJRND bérleti díjat nem közvetlenül (lineárisan) terhelték az egyes ágazatokra, hanem azok a közvetlen költségek arányában kerültek felszámításra. A búza- pvnxnrulfdwhuphv]wpvyiukdwydq MDYXOy M YHGHOPH]VpJH WHUPpV]HWHVHQ D WHUPHONHWDMHOHQOHJLWHU OHW NEYtWpVpEHQWHV]LpUGHNHOWWp(]MHOHQWVHQPHJIRJMD növelni a jelenlegi bérleti díjakat. 10

12 - A gabonatermesztés szerény kézimunkahuljpq\wwipdv]w(qqhnhoohqpuhdyl]vjiow QpJ\ pyhv LGV]DNEDQ D V]HPpO\L MHOOHJ& N OWVpJHN WHUpQ MHOHQWV Q YHNHGpV N YHWNH]HWW EH D N WHOH]HQ EHYH]HWHWW PLQLPiOEpU N YHWNH]PpQ\HNpQW $] HOWpU természeti feltételek (AK-FVRSRUWRN PHOOHWW WHUPHO JD]daságok esetén az egymást N YHW pyhnehq D V]HPpO\L MHOOHJ& N OWVpJHN Q YHNY DUiQ\D MyOQ\RPRQ N YHWKHW különösen a kukorica ágazatban. - Az általam összeállított termesztéstechnológiai modell alapján látható, hogy az optimális, szakmailag indokolt ráfordításokat tartalmazó technológia költségei MHOHQWVHQ PHJKDODGMiN PLQGNpW Q YpQ\ HVHWpEHQ D J\DNRUODWEDQ NHOHWNH] költségeket. A két modell összehasonlítása többek között rámutat arra, hogy napjainkban az eszközök pótlására, felújítására csak néhány kitünwhwhww KHO\]HW& JD]GDViJEDQNHU OKHWVRUYDODPLQWD]DQ\DJN OWVpJHNNHOYDOyNpQ\V]HU&WDNDUpNRVViJ VDMQRVD]XWyEELpYHNEHQLVMHOOHP]YROW - $pvn ] WWLLGV]DNEDQDE~]DpVNXNRULFDWHUPpNHJ\VpJUHMXWyM YHGHOPH ellentmondásosan alakult a hd]dl iuxq YpQ\WHUPHO WiUVDV YiOODONR]iVRNEDQ összességében mindkét növény jövedelempozíciója romlott. A búza hektáronkénti jövedelme 2001-ben 16,7%-kal, a kukoricáé 9,4%-kal maradt el a pylv]lqwwo 2002-ben mindkét ágazat veszteséget produkált ban a kukorica a évi jövedelem tizedét érte el, a búza pedig továbbra is veszteséget termelt. A földalapú támogatás (átlagosan 6-8 ezer Ft/ha) némiképp javított az ágazat helyzetén ben (a búzánál 2003-ban is) már csupán e támogatásnak kösz QKHW D]iJD]DWEDQHOpUWM YHGHOHPpViEUD 11

13 3. ábra: A búzatermesztés költség- és jövedelemhelyzete között* * között: a tesztüzemi adatok alapján kalkulált átlagos értékek, között a saját NpV]tWpV&SURJQy]LViWODJDGDWDLV]HUHSHOQHN )RUUiVVDMiWNpV]tWpV&iEUD - A évi prognózis alapján megállapítható, hogy amennyiben az intervenciós felvásárlási árral kalkulálunk 4%-os inflációt feltételezve, úgy mindkét ágazat M YHGHOHPSR]tFLyMDDN ]YHWOHQWHUPHOLWiPRJDWiVQpON OIRNR]DWRVDQURPOLNLOOHWYH a támogatás a veszteségek kompenzálására fordítódik (3. és 4. ábra). (]D]ÄiOViJRV ioodsrwshgljwru]twmddwpq\ohjhvyhuvhq\kho\]hwhwklv]hqdwhuphon nem pu]ln D YiOWiV V] NVpJV]HU&VpJpW ÒJ\ YpOHP QHP OHKHW FpO D WHUPHOpVL veszteségek kompenzálása a földalapú támogatásokkal. Arra kell törekedni, hogy maximális jövedelmet érjünk el. Ehhez pedig - a területalapú támogatások mellett - a gazdaságokban olyan növényeket kell termelni, melyek jövedelmet hoznak. A hazai PH]JD]GDViJLVWUDWpJLiQDNNH]HOQLNHOOD]RNDWDWHU OHWHNHWDKROD](XUySDL8QLyEDQ WiPRJDWRWWQ YpQ\HNQHPWHUPHV]WKHWHNHUHGPpQ\HVHQ 12

14 4. ábra: A kukoricatermesztés költség- és jövedelemhelyzete között* * között: a tesztüzemi adatok alapján kalkulált átlagos értékek, között a saját NpV]tWpV&SURJQy]LViWODJDGDWDLV]HUHSHOQHN )RUUiVVDMiWNpV]tWpV&iEUD - Az önk OWVpJHN I OGPLQVpJ-kategóriánkénti alakulását elmondható, hogy még NHGYH]WOHQLGMiUiV~pYHNEHQLVMyOOiWKDWyDI OGPLQVpJGHWHUPLQiOy hatása. Az QN OWVpJHNQDJ\ViJDDNHGYH]WOHQDGRWWViJ~I OGPLQVpJ&WHU OHWHNHQ minden évben magasabb volt, mint a nagyobb aranykorona-érték mellett. A 10 AK alatti, illetve a 35 AK feletti területek önköltségei között a legnagyobb eltérés a két NHGYH]WOHQ LGMiUiV~ pyehqyrow DPLUODUUD N YHWNH]WHWHN KRJ\ D] NHGYH]WOHQ évjárat még jobban széthúzza DI OGPLQVpJ-kategóriák szerinti különbségeket. - 7RYiEEL V]iPtWiVDLP EL]RQ\tWMiN KRJ\ D I OGPLQVpJ V]HULQWL FVRSRUWRN N ] WW HOWpUpVHNYDQQDND]HOpUKHWM YHGHOHPQDJ\ViJiQDNWHNLQWHWpEHQ0LQGNpWiJD]DWEDQ PHJILJ\HOKHWDNHGYH]WOHQLGMiUiV kevesebb termés magasabb értékesítési ár QDJ\REEHOpUKHWM YHGHOHPNDSFVRODW - $NXNRULFDiJD]DWEDQXJ\DQDNNRUDMREEI OGPLQVpJ nagyobb jövedelem kapcsolat QHKH]HEEHQ N YHWKHW Q\RPRQ LOOHWYH PHJiOODStWKDWy KRJ\ HOIRJDGKDWy M YHGHOHP PpJNHGYH]pYMiUDWRNEDQLVFVDNDNLW&Q $.KDIHOHWWLWHU OHWHNHQpUKHWHO - A búza ágazatra között évekre elkészített prognózis szerint az alacsony hozamok miatt a 15 AK alatti területen gazdálkodók eredményt csupán a közvetlen 13

15 WHUPHOLWiPRJDWiVRNPLDWW érhetnek el. A többi AK-csoport jövedelemviszonyait HOHPH]YHOiWMXNKRJ\LJHQV]HUpQ\M YHGHOHPUHDOL]iOyGLNDWHUPHV]WpVEOLOOHWYHD M YHGHOHPW PHJ ] PpW D N ]YHWOHQ WHUPHOL WiPRJDWiVRN HUHGPpQ\H]LN Az intervenciós ár alkalmazása melletti prognózis arról tájékoztat, hogy a jelenlegi WHUPHOL V]tQYRQDORQ D E~]DWHUPHV]WpV QHP SHUVSHNWLYLNXV között a termelési költségek átlagos 4%-os éves növekedése a közvetlen területalapú WiPRJDWiVRNQ YHNYIHOpOpVpWHUHGPpQ\H]LpYUO-évre (4. táblázat). - S]iPtWiVDLP V]HULQW D $. DODWWL WHU OHWHNHQ QHP FpOV]HU& NXNRULFiW WHUPHOQL 5 YLGWiYRQDKD]DLWHUPHONQHNDNXNRULFDIHOYiViUOiVLiUDD]LQWHUYHQFLyViUDWIRJMD jelenteni. A WHUPKHO\LDGRWWViJRNMDYXOiVDPDJDVDEE$.-pUWpND]RQEDQNHGYH]EE jövedelme]vpjhw HUHGPpQ\H] 0LQGH] V]LQWpQ LQGRNROMD KRJ\ kukoricatermesztésünket a 20 AK feletti területekre, méginkább a legjobb adottságú területekre (30 AK felett) kell koncentrálni. A kukorica növény terméspotenciálja a búzához viszonyítva nagyobb, és annak N ]HSHVNLKDV]QiOiVDPHOOHWWLVM YHGHOPH] lehet termesztése (5. táblázat). - A jelenlegi események tükrében úgy vélem, kevés esély van arra, hogy az intervenciós felvásárlási árnál jobb áron értékesítsük terményünket. Ezért a gabonatermesztés eredményességét a költségviszonyok és a hozamok fogják OHJLQNiEEPHJKDWiUR]QL7HUPHV]WLQNNLpOH]HWWKHO\]HWEHNHU OQHNDWHUPHV]WpVNLV jövedelmét, illetve veszteségét a terület alapú támogatásokból származó jövedelemkompenzáció fogja eltakarni. 14

16 4. táblázat A búzatermesztés közötti évekre prognosztizált költség-pvm YHGHOHPKHO\]HWHD]iUXQ YpQ\WHUPHOWiUVDVYiOODONR]iVRNEDQ I OGPLQVpJV]HULQW ) OGPLQVpJ(AK/ha) Megnevezés M. e. <15,0 15,01-20,00 20,01-25,00 25,01-30,00 >30,01 Átlagtermés t/ha 4,00 4,74 5,01 5,26 6,20 Értékesítési átlagár Ft/t Árbevétel Ft/ha ]YHWOHQWHUPHOLWiPRJDWiV Ft/ha Termelési érték Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha Jövedelem i. Ft/ha Jövedelem ii. Ft/ha Árbevétel Ft/ha ]YHWOHQWHUPHOLWiPRJDWiV Ft/ha Termelési érték Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha Jövedelem i. Ft/ha Jövedelem ii. Ft/ha Árbevétel Ft/ha ]YHWOHQWHUPHOLWiPRJDWiV Ft/ha Termelési érték Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha Jövedelem i. Ft/ha Jövedelem ii. Ft/ha Árbevétel Ft/ha Közvetlen termholwiprjdwiv Ft/ha Termelési érték Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha Jövedelem i. Ft/ha Jövedelem ii. Ft/ha Forrás: saját számítás az AKII tesztüzemi felmérése alapján - A közötti évekre vonatkozó számításaim során az intervenciós felvásárlási árral kalkuláltam, de a túltermelés levezetésére az intervenflyud W UWpQ IHODMiQOiV NRUiQWVHP HOIRJDGKDWy OHKHWVpJ (UUH KRVV]~WiYRQ QHP pstwkhw QN DKRJ\DQ D]W prognózisom is alátámasztja. - $NHGYH]WOHQWHU OHWHNHQJD]GiONRGyNM YHGHOHPV]HU]NpSHVVpJpQHNPHJWDUWiVDpV növelése érdekében alternatív növények (péogixow QN O\E~]DHQHUJLDI&HQHUJLDHUG amarant stb.) termesztését tartom indokoltnak. A fenntartható fejlesztés alapelveinek YDOy PHJIHOHOpV D WiMPHJU]pVpVN UQ\H]HWYpGHOHP V]HPSRQWMDLQDN puypq\hvtwpvh mellett az agrárgazdálkodás alkalmazkodóképesséjpqhn HOVHJtWpVH LV DOiWiPDV]WMD mindezt. Ez azonban csak támogatásokkal valósítható meg. 15

17 táblázat A kukoricatermesztés közötti évekre prognosztizált költség-pvm YHGHOHPKHO\]HWHD]iUXQ YpQ\WHUPHOWiUVDVYillalkozásokban, I OGPLQVpJV]HULQW ) OGPLQVpJ(AK/ha) Megnevezés M. e. <15,0 15,01-20,00 20,01-25,00 25,01-30,00 >30,01 Átlagtermés t/ha 5,41 5,86 6,84 7,86 9,42 Értékesítési átlagár Ft/t Árbevétel Ft/ha ]YHWOHQWHUPHOLWiPRJDWiV Ft/ha Termelési érték Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha Jövedelem i. Ft/ha Jövedelem ii. Ft/ha Árbevétel Ft/ha ]YHWOHQWHUPHOLWiPRJDWiV Ft/ha Termelési érték Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha Jövedelem i. Ft/ha Jövedelem ii. Ft/ha Árbevétel Ft/ha KözvetlHQWHUPHOLWiPRJDWiV Ft/ha Termelési érték Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha Jövedelem i. Ft/ha Jövedelem ii. Ft/ha Árbevétel Ft/ha ]YHWOHQWHUPHOLWiPRJDWiV Ft/ha Termelési érték Ft/ha Összes termelési költség Ft/ha Jövedelem i. Ft/ha Jövedelem ii. Ft/ha Forrás: saját számítás az AKII tesztüzemi felmérése alapján 5. Véleményem szerint egy megvalósítható, a gabonatermelés helyzetét a növénytermesztés és állattenyésztés összefüggésében, komplexen vizsgáló gabonakoncepció alapja lehet: o A növénytermesztés vetésszerkezetének átalakításapygrvtwivdsowhupkho\l DGRWWViJRN V]HULQW GLIIHUHQFLiOW WHUPHOL NYyWiN NLDODNtWiViYDO DOWHUQDWtY növények termesztésének propagálásával, a gazdák tájékoztatásával, szaktanácsadással stb.). Ez természetesen magában hordozza a gabonafélék vetésterületének csökkentését. o A gabonafélék vetésterületének csökkentését csupán adminisztratív HV]N ] NNHO QHP OHKHW HOtUQL GH HJ\ N U OWHNLQWHQ IHOpStWHWW támogatási rendszer segítséget nyújtana ebben. 16

18 o Kiemelt fontosságú a gazdaságos, hatékony termesztés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében arra kell a gazdaságoknak törekedniük, hogy a búza- pv NXNRULFDWHUPHV]WpV H] XWyEEL INpQW D] DUUD DONDOPDV komparatív HOQ\ NHWpOYH]WHU OHWHNUHNRQFHQWUiOyGMRQ o A csökkentett területen magas PLQVpJL igényekew NLHOpJtW iux HOVVRUEDQ D E~]iUD YRQDWNR]WDWYD HOiOOtWiViUD NHOO W UHNHGQL $ kukoricánál HJ\pUWHOP& FpONLW&]pVDhozamok növelése. - Nélkülözhetetlen a termékpálya érdekellentétek nélküli P&N GpVpQHNHOVHJtWpVH. - (OWpUEH NHOO KHO\H]QL D] (XUySDL 8QLyEDQ P&N G D IHQQWDUWKDWy PH]JD]GDViJL J\DNRUODWHUVtWpVpWYDODPLQWDKDJ\RPiQ\RVDODFVRQ\UiIRUGtWiVLLJpQ\&JD]GiONRGiVL módok bevezetését is megcélzó agrár-környezetgazdálkodási tevékenységet, támogatási formákat. - Adott területen (táj, kistérség) össze kell hangolni a WHFKQROyJLiW D WHUPKHO\L adottságokkal IHOWpWHOHNNHO IDMWD IpP]iUROW YHWPDJ WiSDQ\DJ pv Q YpQ\YpGHOHP NRUV]HU&JpSLWHFKQLNDRNV]HU&HQDONDOPD]RWWWHFKQROyJLD - 1DSMDLQNEDQ QHP HOpJ D PHJIHOHO PLQVpJ& iux HOiOOtWiVD KDQHP meg is kell J\]Q QNDSRWHQFLiOLVIRJ\DV]WyNDWKRJ\DWHUPpNMy$SLDFLVLNHUHJ\LNIHOWpWHOHD gabonavertikumban az alkalmazott marketing IOHJ KD My iurq DNDUMXN D]W D SLDFRQ értékesíteni. - $ MHOHQOHJL LQWp]PpQ\UHQGV]HU J\DNRUODWLDVDEEi P&N GNpSHVHEbé tétele is QpON O ]KHWHWOHQ SO D NLIL]HW J\Q NVpJHN EL]RQ\RV IHODGDWN UHLW HOOiWy KHO\L egységek létrehozása). Az értekezésemben megfogalmazott legfontosabb következtetéseket, javaslatokat az 5. ábra foglalja össze. 17

19 )RUUiVVDMiWNpV]tWpV&iEUD 5. ábra: Az értekezés legfontosabb következtetései, javaslatok

20 AZ ÉRTEKEZÉS ÚJ,,//(79(Ò-6=(5%(5('MÉNYEI X 0XQNiPVRUiQD]iUXQ YpQ\WHUPHOWiUVDVYiOODONR]iVRNWHUPHOpVLDGDWDLWD](8-ban alkalmazott új adatstruktúra szerint is megvizsgáltam. Rámutattam az ágazati ökonómiai számításaimhoz szükséges költségtípusok és a tesztüzemi rendszerben nyilvántartott költségmutatók közti összefüggésekre. Y euwpnho PXQNiPDW D] $.-rendszer alapján végeztem. Ennek alkalmazása kényszer YROW KLV]HQ D I OGPLQVtWpVPHJ~MtWiViUD LUiQ\XOy WHYpNHQ\VpJ D UHQGV]HUYiOWiVNRU elakadt. Bár eredményeim igazolják megállapításaimat, úgy vélem, az új I OGPLQVtWpVL UHQGV]HU NLGROJR]iVD QpON O ]KHWHWOHQ Számításaim az AK-rendszer hliq\rvvijdlhoohqpuhlvel]rq\twminkrj\d]dudq\nrurqiedqnlihmh]hwwi OGPLQVpJ HOWpUWHFKQROyJLDPHOOHWWLVEHIRO\iVROMDDYL]VJiOWNpWiJD]DWEDQHOpUKHWHUHGPpQ\W Z $]HJ\HVJD]GDViJRNWHUPHV]WpVpQHNI OGPLQVpJ-kategóriánkénti elemzése rávilágít arra, hogy a vetésterület jobb területi megoszlásával a költségek növelése nélkül IHOWiUKDWyDN D WHUPHOpVEHQ UHMO WDUWDOpNRN HPHOKHW D] iwodjkr]dp UDFLRQDOL]iOKDWyDNDN OWVpJHNMDYtWKDWyD]iJD]DWM YHGHOPH]VpJH Ahhoz, hogy nemzetgazdasági szinten a legnagyobb jövedelmet realizálhassuk, puwpnhoq QN NHOO D] HJ\HV Q YpQ\WHUPHV]WpVL ijd]dwrn V]HUHSpW D] HOWpU WHUPHV]WWiMDNRQLOOHWYHD]DGRWWWiMRQNRQYHQFLRQiOLVDQWHUPHV]WHWWpVWHUPHV]WKHW növények körét ökonómiai vizsgálatok alá kell vonni. Véleményem szerint versenyképességünk javításának is feltétele, hogy D WHUPKHO\L viszonyok figyelembe vételével határozzuk meg a búza- és kukoricatermesztés bázisterületét, azokat a területeket, ahol az adott növény eredményesen (legalább minimális jövedelemhopupvhphoohwwwhuphv]wkhw6] NVpJYDQHUUHDQQDNpUGHNpEHQ KRJ\DQ YpQ\PHOOpUHQGHOWI OGDODS~WiPRJDWiVDFpOMiQDNPHJIHOHOHQKDV]QRVXOMRQ azaz kiegészítse a jövedelmet. $UUD LV Ui NHOO PXWDWQL KRJ\ H]HNHQ D KHO\HNHQ PHO\ Q YpQ\HN WHUPHV]WKHWk M YHGHOPH]HQVSHFLiOLVWHUPpNHNSOJ\yJ\Q YpQ\HNI&V]HUQ YpQ\HN OWHWYpQ\HN pl. VSiUJD V]O VWE 7RYiEEL DOWHUQDWtYD OHKHW D WHUPHV]WpVWHFKQROyJLD megválasztása, változtatása (pl. ökotermesztés), mely alkalmazásával adott növény termesztése jöyhghoph] OHKHW 0HJROGiVW Q\~MWKDW WRYiEEi EL]RQ\RV WHU OHWHN PH]JD]GDViJEyOYDOy 19

21 YpJOHJHV NLYRQiVD SO YpGHWW WHU OHW HUGVtWpV UpV]OHJHV NLYRQiVD SO HQHUJLDHUG LOOHWYHN O QOHJHVKDV]QiODWLPyGMDSOHQHUJLDI&WHUPHV]WpVHLV [ A disszerwiflypedq V]HUHSO SURJQy]LV UiPXWDW DUUD KRJ\ EL]RQ\RV WHUPpV]HWL adottságok (ami elemzéseimben aranykorona-értékben jelenik meg) esetén, a jelenlegi ökonómiai viszonyok mellett a veszteség kompenzálására fordítódik a területalapú támogatás összege. \ MuQNiP ~MV]HU&VpJpW HOVVRUEDQ D UHQGV]HUV]HPOpOHW& SUREOpPDNH]HOpVEHQ D YL]VJiOW VV]HI JJpVHN N UpQHN EYtWpVpEHQ D] DUDQ\NRURQD-pUWpN DODSMiQ W UWpQ megközelítésében és az alkalmazott módszerben lehet megjelölni. A választott téma aktualitását az ágazat gazdasági súlya mellett az Európai Unióhoz W UWpQ FVDWODNR]iVXQN RNR]WD ~M KHO\]HW YDODPLQW D pyl WHUPHOpVL WDSDV]WDODWRN indokolják. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA Kutatásaim eredménye hasznos segítség lehet nemzetgazdasági szinten, az ágazati stratégiák meghatározásakor. A jelenlegi költség-jövedelem viszonyok, az Európai Uniós szabályozások, támogatások, a világpiaci tendenciák ismeretében támpontot ad a hazai JDERQDWHUPHV]WpV E~]D pv NXNRULFD PH]JD]GDViJRQ EHO OL V~O\iQDN pv OHKHWVpJHLQHN meghatározásához. A GLVV]HUWiFLyEDQ V]HUHSO HOHP]pVHN YDODPLQW D OHYRQW N YHWNH]WHWpVHN D VWUDWpJLiQ NHUHV]W O N ]YHWYH LUiQ\PXWDWiVW DGQDN D] DGRWW WHUPKHO\L IHOWpWHOHNPHOOHWWDJD]GiONRGyNiJD]DWLYH]HWNV]iPiUDLV Eredményeim, következtetéseim felhasználhatók továbbá az oktatásban, kutatásban és a szaktanácsadásban. 20

22 PUBLIKÁCIÓK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN Referált/lektorált tudományos cikkek: 1. Búzás F. E. Kovács B. (1998): A búzatermelés integrációjának gazdasági értékelése. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. Vol p. 2. Kovács B. (2004): A búza- és kukoricatermesztés forgóeszköz-szükséglete 2004-ben. GAMF Közleményei. XIX. évfolyam p. 3. Kovács B. (2005): A búzatermesztés várható eredménye k ] WW HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHN PHOOHWW 7XGRPiQ\RV N ]OHPpQ\ '( $7& hqqhsl Tudományos Ülés. (megjelenés alatt) 4. Kovács B. (2005): Production of alternative crops: Economic analysis of spelt wheat. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények - Acta Agraria Debreceniensis. (megjelenés alatt) 5HIHUiOWOHNWRUiOWNRQIHUHQFLDHODGiV 5. Dr. Pfau E. - Kovács B. (1999): A szántóföldi növénytermesztés forgóeszközszükségletének és finanszírozásának gazdasági kérdései. V. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely p. 6. Kovács B. (1999): A búzatermesztés forgóeszköz-szükséglete és a forgóeszköz- V] NVpJOHW ILQDQV]tUR]iViQDN HOHP]pVH 0H]JD]GDViJL YiOODONR]iVRN pv D vidékfejlesztés ökonómiája FtP&WXGRPiQ\RVNRQIHUHQFLD'HEUHFHQ 7. Kovács B. (2000): A kukoricatermesztés forgóeszköz-szükséglete és finanszírozásának elemzése. VII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. Vol p. 8. Kovács B. (2000): A gépberuházás megvalósíthatóságának vizsgálata a búza- és kukoricatermesztésben. A vidékfejlesztés vezetési és munkaszervezés összefüggései. Nemzetközi tanácskozás II., Debrecen. 9. Kovács B. (2000): A gabonatermesztés forgóeszköz-szükségletének és finanszírozásának kérdései. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének IX. Közgyülésének tudományos ülése. Nyíregyháza. 77. p. 21

23 10. Kovács B. (2003): A búzatermesztés gazdasági értékelése, aktualitásai. KF.HUWpV]HWL )LVNRODL.DU (UGHL )HUHQF,, 7XGRPiQ\RV.RQIHUHQFLD.HFVNHPpW I. kötet, p. 11. Kovács B. (2004): A búzatermesztés gazddvijrvvijiqdnyl]vjiodwdhowpuwhupkho\l IHOWpWHOHNPHOOHWW,9$OI OGL7XGRPiQ\RV7iMJD]GiONRGiVL1DSRN0H]W~US (CD-n teljes anyag) 1HPUHIHUiOWOHNWRUiOWNRQIHUHQFLDHODGiV 12. Dr. Pfau E. - Kovács B.1 YpQ\WHUPHV]WpVLYiOODONR]iVWNHszükségletének és finanszírozásának vizsgálata a debreceni löszháton. XL. Georgikon Napok, Keszthely. Vol p. 13..RYiFV%$WDODMPLQVpJpVDE~]DWHUPHV]WpVJD]GDViJL VV]HI JJpVHLQHN elemzése. XXX. Óvári Tudományos Napok p. 14. Kovács B. (2004): A gabonatermesztés helyzetének gazdasági értékelése az Európai Unióhoz való csatlakozás függvényében. 40 éves a GAMF Kar, Jubileumi rendezvény. KF GAMF Kar, Kecskemét p. 15..RYiFV%$OWHUQDWtYM YHGHOHPV]HU]pVLOHKHWVpJHNDJDERnatermesztésben. A Magyar Tudomány Ünnepe Rendezvénysorozat, KF GAMF Kar, Kecskemét. 27. p. 16..RYiFV%$SRNROEDYH]HW~W«$YDJ\D]VHMyKDNHYpVD]VHMyKDVRN YDQ EHOOH $ 0DJ\DU 7XGRPiQ\ hqqhsh 5HQGH]YpQ\VRUR]DW hqqhsl.ldgyiq\ KF GAMF Kar, Kecskemét. (megjelenés alatt) Lektorált poszter 17. Kovács B. (1999): A kukoricatermesztés gazdasági kérdései Iowában, 0H]JD]GDViJLYiOODONR]iVRN pvd YLGpNIHMOHV]WpV NRQyPLiMD FtP& WXGRPiQ\RV konferencia, Debrecen. 18. Kovács B. (2000): A gabonaágazat aktuális kérdései az Európai Unióhoz való csatlakozás függvényében. Régiók vidék- pv PH]JD]GDViJ IHMOHV]WpVH VII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. Vol p. 22

24 19..RYiFV%$]V]LE~]DpVDNXNRULFDWHUPHV]WpVIRUJyHV]köz-szükségletének és finanszírozásának kérdései. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének IX. Közgyülésének tudományos ülése. Nyíregyháza. 76. p. 20. Kovács B. (2003): A gabonatermesztés versenyhelyzetének megítélése az európai unióhoz való FVDWODNR]iV W NUpEHQ.).HUWpV]HWL )LVNRODL.DU (UGHL )HUHQF II. Tudományos Konferencia, Kecskemét. I. kötet p. 21..RYiFV % $ NXNRULFDWHUPHV]WpV JD]GDViJRVViJiQDN YL]VJiODWD HOWpU WHUPKHO\L IHOWpWHOHN PHOOHWW,9 $OI OGL 7XGRPiQ\RV Tájgazdálkodási Napok, 0H]W~US&'-n teljes anyag) Nem lektorált poszter 22. Búzás F. E. Kovács B. (1998): Az integrált búzatermesztés gazdasági megítélése hazánkban. XL. Georgikon Napok, Keszthely. Vol p 23..RYiFV % $ WDODMPLQVég és a kukoricatermesztés gazdasági összefüggéseinek elemzése. XXX. Óvári Tudományos Napok p. (CD-n teljes anyag). 24. Kovács B. (2004): A tönkölybúza, mint a gabonatermesztés alternatív jövedelemszerzési módja hazánkban. XXX. Óvári Tudományos Napok p. (CD-n teljes anyag). Egyetemi jegyzetek: 25. Nábrádi A. - Kárpáti L. - Posta L - Bai A. Kovács B. (1998): Vállalatgazdaságtani gyakorlatok az V. évfolyam számára. 26. Nábrádi A. - Posta L. - Bai A. Kovács B. (1998): Vállalatgazdaságtani gyakorlatok az III. évfolyam számára (gazdasági agrármérnök-képzés) 27. Nábrádi A. - Kárpáti L. - Posta L. - Bai A. Kovács B. (1999): Vállalatgazdaságtani gyakorlatok az V. évfolyam számára. 28. Nábrádi A. - Posta L. - Bai A. Kovács B. (1999): Vállalatgazdaságtani gyakorlatok az III. évfolyam számára (gazdasági agrármérnök-képzés) 23