VESZPRÉMI EGYETEM KESZTHELY. Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék

Átírás

1 VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1<,.$5 KESZTHELY Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék.pV] OWD3$7(ÄÈOODWLHUHGHW WHUPpNHO iootwiv-fejlesztés és fogyasztás ökonómiája c. doktori program és a VE Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW DR. PALKOVICS MIKLÓS a közgazdaságtudományok kandidátusa A FÖLDBIRTOKLÁS FORMÁI, SZABÁLYOZÁSA, A FÖLDHASZNÁLAT NYILVÁNTARTÁSA Készítette: Bánhegyi Gabriella Keszthely 2003

2

3 3 A FÖLDBIRTOKLÁS FORMÁI, SZABÁLYOZÁSA, A FÖLDHASZNÁLAT NYILVÁNTARTÁSA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Bánhegyi Gabriella.pV] OWD3$7(ÄÈOODWLHUHGHW WHUPpNHO iootwiv-fejlesztés és fogyasztás ökonómiája c. doktori program és a Veszprémi Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája keretében 7pPDYH]HW 'U3DONRYLFV0LNOyV Elfogadásra javaslom (igen / nem)... Dr. Palkovics Miklós a közgazdaságtudományok kandidátusa

4 4 A jelölt a doktori szigorlaton...%-ot ért el Keszthely,... a Szigorlati Bizottság elnöke Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: Dr. Buzás Gyula igen-nem... Bíráló neve: igen-nem... A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...%-ot ért el Keszthely,... a Bíráló Bizottság elnöke $GRNWRUL3K'RNOHYpOPLQ VtWpVH... az EDT elnöke

5 5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A DOLGOZAT TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA $WpPDLG V]HU VpJHMHOHQW VpJH $NXWDWiVFpONLW ]pvhl A vizsgálat adatbázisa és módszere Adatbázis Vizsgálati módszerek A dolgozatban használt fogalmak SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A földhasználat jellegzetességei A politikai rendszer befolyásoló szerepe A racionális földhasználati rendszer Földtulajdon-földbérlet általános kérdései AZ EURÓPAI UNIÓ BIRTOKPOLITIKÁJA ÉS BIRTOKSZERKEZETE A közösségi joganyag birtokpolitikai vonatkozásai A tagállamok szabályozási gyakorlata Az Európai Unió birtokszerkezete A FÖLDHASZNÁLAT ÉS A FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON DJ\DURUV]iJWHUP I OG-ellátottsága és a P YHOpVLiJDNPHJRV]OiVD A magyar földbirtokviszonyok történelmi áttekintése A birtokszerkezet jellegzetességei Magyarországon AZ EGYÉNI GAZDASÁGOK ÉS A GAZDASÁGI 6=(59(=(7(.)g/'+$6=1È/$7È1$.-(//(0=,=$/$ MEGYÉBEN 108

6 A földhasználati nyilvántartás adatainak elemzése Az egyéni földhasználat jellegzetességei Zala megyében A gazdasági szervezetek földhasználatának MHOOHP] L Zalavár település földhasználati viszonyainak vizsgálata $PDJiQV]HPpO\I OGKDV]QiOyNNpUG tyhv megkérdezésének tapasztalatai $YL]VJiODWEDQV]HUHSO JD]GDViJRN általános jellemzése A földárak és bérleti díjak alakulása, a földárakról alkotott vélemények A földtulajdon-szerzési és haszonbérleti szabályozásról alkotott vélemények KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK Ò-e6Ò-6=(5.87$7È6,(5('0e1<( MELLÉKLETEK 208

7 7 KIVONAT $ PH] JD]GDViJL WHUPHOpV DODSMiW pv OHJI EE HV]N ]pw MHOHQW WHUP I OG különleges helyet foglal el az országok gazdasági-jogi környezetében. A kialakuló birtokstruktúra mintegy lenyomatát adja a történelmi, politikai, JD]GDViJL KiWWpUQHN $ I OGELUWRN YLV]RQ\RNED W UWpQ J\DNRUL PHVWHUVpJHV beavatkozás gátolja a konszolidált viszonyok kialakulását, bizonytalanná teszi D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVE O po D]D] D I OGHW N ]YHWOHQ O KDV]QiOy YiOODONR]iVRNJD]GiONRGyNM Y MpW$ELUWRNSROLWLNiQDNH]pUWV]pOHVWiUVDGDOPL bázison létrejött megegyezés eredményhnpqwfpov]hu NLDODNXOQLD Magyarországon a történelem folyamán többször történt beavatkozás a ELUWRNYLV]RQ\RNED iowdoiedq HOOHQWpWHV HO MHOOHO $ OHJXWyEEL D rendszerváltáshoz kapcsolódó, földreform óta eltelt alig több mint egy évtized a birtokviszonyrnwhu OHWpQLJHQU YLGLG QHNV]iPtWHQQHNHOOHQpUHOiWYiQ\RV változások játszódtak le az addig túlnyomórészt gazdasági szervezetek által jellemzett birtokstruktúrában. A dolgozat egyik célja ennek a változásnak a nyomonkövetése, illetve a jelenlegi pillanatfelvétel összehasonlítása az Európai Unió országaiban hosszú évtizedek alatt kialakult birtokszerkezettel. A birtokszerkezet vizsgálata magában foglalja a birtoklás jogcímeinek bemutatását is Zala megye vonatkozásában. Hazánk EU csatlakozásának egyik fontos vetülewh D WHUP I OGUH YRQDWNR]y szabályozás EU-NRPIRUPLWiViQDNDNpUGpVH(QQHNNDSFViQDV]HU] YL]VJiOMD hogy létezik-e olyan közösségi joganyag, amely közvetlenül hatályos és alkalmazandó a tagállamok birtokpolitikájában, illetve azt, hogy Magyarország számiud PLO\HQ IHODGDWRNDW MHOHQW H]HNQHN D OpWH $ WDJiOODPRNUD MHOOHP] szabályozások áttekintése szintén fontos szerepet kap a dolgozatban.

8 8 $ ELUWRNVWUXNW~UiQ pv D ELUWRNSROLWLNDL V]DEiO\R]iVRQ W~O D V]HU] D OHJpULQWHWWHEEHNDWHUPHO NYpOHPpQ\pQHNEHPXWDtására is vállalkozik. A vizsgálat adatbázisát az EU statisztikai közleményei, magyar statisztikai DGDWRN D =DOD PHJ\HL I OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiVEyO YHWW PLQWD pv NpUG tyhv IHOPpUpV DONRWWiN $] DGDWRN IHOGROJR]iViUD HJ\V]HU módszerek szolgáltak. PDWHPDWLNDL-statisztikai $ GROJR]DW OHJIRQWRVDEE PHJiOODStWiVDL D SROLWLND DODSYHW V]HUHSpUH D magyarországi birtokkoncentráció folyamatára, a birtoklási jogcímek bemutatására és tényleges szerepére, a földhasználati nyilvántartás fejlesztésére vonatkoznak.

9 9 ABSTRACT KURZFASSUNG The forms and regulation of agricultural holdings; the land-use registration The situation of Hungarian farm system changed radically several times in the past, which delayed the stabilization of the farm-structure. The individual and family farms, that are wide-spread in the countries of the European Union are basically new forms of farming in Hungary. The author studies the role and characteristic features of these individual farms, the European and Hungarian legislation concerning the agricultural holdings, and the situation of the land use registration. Die Formen, Regelung des Grundbesitzens und die Registrierung der Grundbenutzung Es gab in Ungarn mehrmals solche Intervention im Grundbesitzverhältniss, die die Stabilisierung der Besitzstruktur verzörgerte. Das allgemeine, eigene, Familiengrundbesizten in den Ländern von EU blickt kaum mehr als eine jahrzehnte lange Vergangheit in unserer Heimat zurück. Der Autor studiert in seinem Werk in erster Linie die Eigentümlickkeit des individuellen Grundbenutzung in Europa und in Ungarn, dies Position der Registrierung von Grundbenutzung.

10 10 BEVEZETÉS $ I OG pv D I OGP YHOpV D W UWpQHOHP VRUiQ HJpV]HQ QDSMDLQNLJ D WiUVDGDOPL LOOHWYH JD]GDViJL IHMO GpV N ]pssrqwmiedq ioow 2O\DQ HU IRUUiVUyO YDQ V]y DPHO\ D] LG N IRO\DPiQ D KDWDORP UpV]pUpU O PHJN O QE ]HWHWW HOEiQiVEDQ UpV]HV OW $] ioodpl V]HUYH] GpV NRUDL V]DNDV]iEDQ D QpSHVVpJ PHJKDWiUR]y UpV]H MHOOHP] HQ D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVE O pow QHP YpOHWOHQ KRJ\ PiU a OHJUpJHEEL turww IRUUiVRN LV WLV]WHOHWWHO V]yOQDN D I OGP YHOpV MHOHQW VpJpU O 6]iPRV NXOW~UW UWpQHWL W UWpQHOPL IRUUiVEDQ IHOOHKHW N D PH] JD]GDViJ MHOHQW VpJpW KDQJV~O\R]y YpOHPpQ\HN ËJ\ D] (XUySiUD DODSYHW EHIRO\iVW gyakorló Bibliában is megjelenik a gondolat, miszerint Az ország haszna SHGLJ PLQGHQHNHO WW D I OGPtYHOpVW NHGYHO NLUiO\ /Prédikátor könyve 5:9/. A történelemnek tehát ebben a korai szakaszában elismert volt, hogy a nemzet JD]GDViJiQDNPHJHU V GpVpQHNIHMO GpVQHNIRUUiVDDVLNHUHVPH] JD]GDViJ $ PH] JD]GDViJ V]HUHSH PDL YLV]RQ\DLQNEDQ UHODWtYH OHpUWpNHO G WW HJ\UH kisebb mértékben járul hozzá a fejlettebb országok bruttó hazai termékének értékéhez. Kettészakadt világunkban, amikor az országok egy része a túltermelés, a termékfeleslegek, míg más része az élelmiszerhiány súlyos SUREOpPiMiYDO N ]G D IHQWL NLMHOHQWpV LVPpW LJD]ROMD LG WiOOyViJiW H]W D] ágazatot nem lehet magára hagyni, az állami, vagy közösségi (mint az EU HVHWpEHQ ILJ\HOHP W U GpV WHYpNHQ\VpJ MHOHQW V UpV]H Ui Nell, hogy irányuljon. A fejlett államok sem engedhetik meg maguknak, hogy a túltermelés elkerülése pughnpehq D] DJUiUWiPRJDWiVRNDW HJ\V]HU HQ OHFV NNHQWVpN KLV]HQ PD HJ\UH

11 11 Q\LOYiQYDOyEE KRJ\ D PH] JD]GDViJQDN QHP NL]iUyODJRV IHODGDWD D PH] JD]GDViJLMDYDNHO iootwivdd]pohoplv]huwhuphopvqhpfvxsiqdodnrvvij ellátásában játszik szerepet, hanem ezen túlmutatóan számos funkciót tölt be egy adott ország, térség életében. $] (XUySDL 8QLy iowdo LV PHJIRJDOPD]RWW FpONLW ]pv D] DJUiUiJD]DW ~M V]HPOpOHW NHzelése, a többfunkciós agrármodellben testesült meg. A PH] JD]GDViJ~MPRGHOOMHSHGLJD]RQRVUDQJVRUEDQHOIRJODOWSR]tFLyM~QDNtWpOL a vidéki népesség megélhetésének biztosítását, a vidéki környezet megóvását, a természeti életfeltételek fenntartását, a vigpnn UQ\H]HWLW hagyományos szemlélettel /SZABÓ, 1997/. NpMpQHNPHJyYiViWD Az állam, vagy valamilyen irányítói szervezet jelenléte az agrárgazdaságban W EE pyv]i]dgrv P~OWUD WHNLQW YLVV]D. O QE ] W UWpQHOPL NRURNEDQ WHUPpV]HWHVHQ N O QE ] FpONLW ]pvhn puypq\hv OWHN D PH] JD]GDViJL NXOW~UD NH]HOpVpEHQ+DDFpONLW ]pvd]yrowkrj\ohjdoieelvel]rq\rvwiuvdgdoplupwhj IRJ\DV]WiVL LJpQ\pW NLHOpJtW WHUPHOpV YDOyVXOMRQ PHJ DNNRU D] LQWp]NHGpV LV HOV VRUEDQ DUUD LUiQ\XOW KRJ\ D WHUPHOpVVHO N ]YHWOHQ O foglalkozó népesség PLQpO QDJ\REE HU IHV]tWpVHNHW WHJ\HQ HQQHN pughnpehq D N WHOH] WHUPHOpVL szintet valósítsa meg, illetve akár személyes munkaerejével, akár terményszolgáltatással hozzájáruljon a kevesek jólétéhez (pl. rabszolgatartó társadalmak, középkori és újkori nagybirtokrendszer). A történelemnek ebben a V]DNDV]iEDQ D WHUP I OGNpV]OHW D] XUDONRGy LOOHWYH D] DULV]WRNUiFLD NH]pEHQ YROW.pV EE D] ioodplodj V]HUYH]HWW WiUVDGDOPDN IHXGDOL]PXVRQ W~OPXWDWy IHMO GpVL V]DNDV]DNiEDQ PiU D JD]GiONRGyL Iöldtulajdon és támogatás JRQGRODWD LV PHJMHOHQLN KRJ\ D NpV EELHN VRUiQ D IHMOHWW GHPRNUiFLiNEDQ DODSYHW MHOOHJJHO YHUMHQ J\ NHUHW D] ioodp-ph] JD]GDViJ NDSFVRODWiEDQ

12 12 (QQHN D] HU WHOMHVHQ EHDYDWNR]y WiPRJDWy V]DEiO\R]y V]HUHSQHN D] értékelésében megtdoiokdwyn D] LJHQO WiPRJDWyDQ puyho YpOHPpQ\HN FVDN~J\PLQWDKDVRQOyDQIDMV~O\RVpUYHNHWIHOVRUDNR]WDWyHOOHQNH] IHOIRJiVRN is. $ODSYHW HJ\HWpUWpV YDQ D] DJUiUN ]JD]GiV]RN N ] WW DEEDQ D WHNLQWHWEHQ KRJ\DN O QE ] MHOOHJ PpUWpN ioodpl-kormányzati beavatkozások okait az agrártermelés jellegzetességeiben, illetve az agrárpiacok sajátosságaiban lehet megtalálni. $] ioodpl V]DEiO\R]iV YpJLJNtVpUL D PH] JD]GDViJL WHUPHOpV PLQGHQ Ii]LViW YRQDWNR]LN DQQDN DODSYHW HV]N ]puh DODSMiUD D WHUP I OGUH is. A W UWpQHOHPQHN DEEDQ D] LG SRQWMiEDQ DPLNRU D] DGGLJ E VpJHV WHUP I OG NRUOiWR]RWWDQ UHQGHONH]pVUH iooy HU IRUUiVVi YiOW PHJMHOHQW D] D]]DO NDSFVRODWRVHO tuivrnv]deio\r]ivrnuhqgv]huhlv

13 1. A DOLGOZAT TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA $WpPDLG V]HU VpJHMHOHQW VpJH $ WHUP I OGWXODMGRQ pv D WHUP I OGKDV]QiODW NpUGpVHL KD]iQNEDQ D] 1980-DV pyhn YpJpYHO MHOHQWNH] JD]GDViJL-politikai rendszerváltással HJ\LG EHQ LVPpWHOWHQ pv KDQJV~O\R]RWWDQ MHOHQWNH]WHN $ -es 80-as években hazánk PH] JD]GDViJiW D QDJ\ ]HPL LSDUV]HU WHUPHOpV MHOOHPH]WH DPLEHQ D PHJKDWiUR]y V]HUHSHW D QDJ\ NLWHUMHGpV WHU OHWHNHQ JD]GiONRGy WHUPHO V] YHWNH]HWHNpViOODPLJD]GDViJRNMiWV]RWWiNPHO\HNDNLVWHUPHOpVWLV sikeresen integrálták. Tagadhatatlan, hogy léwuhm WW NEHQ DODSYHW V]HUHSHW D SROLWLND H]HQ EHO O D] DJUiUSROLWLND MiWV]RWW QHP V]HUYHV IHMO GpV eredményeként alakultak ki. A földtulajdonlást és földhasználatot egyaránt az ioodp GRPLQDQFLiMD MHOOHPH]WH PtJ D WHUP I OG-magántulajdon marginális jeleqw VpJ YROW $ SROLWLNDL-gazdasági rendszerváltás lépéseivel, az Európai 8QLyKR] YDOy FVDWODNR]iV LJpQ\pYHO HJ\LGHM OHJ PHJIRJDOPD]yGRWW D PRGHUQ piacgazdaság létrehozásának szükségessége. $ SLDFJD]GDViJUD YDOy iwwpupvw NtVpU WXODMGRQRVL pv V]HUNH]HWYiOWási folyamat az ismert anomáliákkal terhelten, de végül is lezajlott, azonban számos WHU OHWHQ~MDEENLKtYiVHOpiOOtWMDD]RUV]iJRWDPpJPHJOpY EHOV IHV] OWVpJHN NH]HOpVHLOOHWYHD]8QLyVFVDWODNR]iVHJ\UHN ]HOLEELG SRQWMD $ WHUP I OG PLQW D] DJUiUWHUPHOpV DODSMD G QW HQ PDJiQWXODMGRQED NHU OW ugyanakkor a kialakult birtokszerkezet ellentmondásokkal terhelt, a jelenlegi hazai szabályozás egyes pontjai ellenkeznek az Uniós normákkal, a közösségi vívmányok (aquis communiature) követelményeivel. Az ioodp V]HUHSpW WDJODOy YLWiN LVPpW HO WpUEH NHU OWHN $ WHUP I OGGHO NDSFVRODWRV ioodpl PDJDWDUWiVW LOOHW HQ SROLWLNDLODJ HU VHQ EHIRO\iVROW

14 14 vélemények látnak napvilágot arról, hogy a kormányzati beavatkozás milyen LUiQ\~ OHJ\HQ NLW pv PLW UpV]HVtWVHQ HO nyben, hogyan tegye ezt márpedig DODSYHW KRJ\PHJV] OHVVHQHJ\KRVV]~WiYUDV]yOyNRQFHSFLyHWHNLQWHWEHQ$ vitatémák között látjuk viszont a kis-, illetve nagygazdaságok, egyéni- és társas YiOODONR]iVRN pohwnpshvvpjpw YHUVHQ\NpSHVVpJpW HOHP] NpUGpVeket. Mindkét oldalról hangzanak el megalapozott vélemények, több ponton a kompromisszum képtelen megszületni. 1HP QpON O ]KHW DQQDN EHPXWDWiVD KRJ\ D] DJUiUSROLWLND PHJDODSR]iViQDN ezen a területen is fontos feltétele a gazdálkodók motivációinak, elvárásainak, YpOHPpQ\pQHN D PHJLVPHUpVH (OOHQNH] HVHWEHQ D MRJN YHW PDJDWDUWiV elmaradása miatt N O Q VHQDV]DQNFLyUHQGV]HUP N GpVNpSWHOHQVpJHHVHWpQ D]DJUiUSROLWLNDLFpONLW ]pvhnqhpydoyvxokdwqdnphj $] (XUySDL 8QLyKR] W UWpQ FVDWODNR]iVXQNDW LOOHW HQ IRQWRV D] 8QLyV követelmények, nemzetközi egyezmények szerepének megismerése, mely WHU OHWHQ W EE KD]DL V]HU] VV]HIRJODOy-HOHP] MHOOHJ J\DNRUODWL konzekvenciákat megfogalmazó munkái adnak eligazítást $NXWDWiVFpONLW ]pvhl A kutatási el ]PpQ\HN LVPHUHWpEHQ PHJiOODStWKDWy KRJ\ RO\DQ V]DNWHU OHWU van szó, ahol a döntések szakmai megalapozottságának különös szerepe van. Ezen döntések kialakításához szükség van a téma empirikus kutatására, a magyar birtokszerkezet jellegzetességeinek feltárására, az egyes földhasználók O V]HUHSpQHN V W PRWLYiOWViJiEyO DGyGy YpOHPpQ\pQHN YL]VJiODWiUD D PiV RUV]iJRNEDQ NLDODNXOW I OGELUWRNYLV]RQ\RN HOHP]pVpUH D] RWW pohwehq OpY

15 15 V]DEiO\R]iV I EE MHOOHJ]HWHVVpJHLQHN PHJLVPHUpVpUH D I OGKDV]QiODWL viszonyokbdqehn YHWNH] YiOWR]iVRNRNDLQDNIHOWiUiViUD A dolgozat többek között arra keresi a választ, hogy melyek a földbirtok- SROLWLNDDI OGKDV]QiODWLYLV]RQ\RNEDW UWpQ ioodplehdydwnr]ivlqgrndl(]d fajta beavatkozás szinte valamennyi fejlett gazdasággal UHQGHONH] RUV]iJEDQ MHOHQ YDQ 6] NVpJHVVpJpW LOOHW HQ iowdoiedq HJ\HWpUWHQHN D N ]JD]GiV]RN SROLWLNXVRN V W PpJ D] ioodpsrojiurn LV $] KRJ\ PLO\HQ LUiQ\~ OHJ\HQ H] D beavatkozás, már vitatott. $IHQWLV]HPSRQWRNQDNPHJIHOHO HQD]DOiEELFpONLW ]pvhn állíthatók fel. 1. Az Európai Unió birtokviszonyainak vizsgálata a) 9DOyV]tQ VtWKHW KRJ\ 0DJ\DURUV]iJRQ D MHOHQOHJL ELUWRNYLV]RQ\RN YiOWR]iVD KDVRQOy IRO\DPDWWDO MHOOHPH]KHW PLQW DPL D] (XUySDL 8QLy tagállamainak birtokszerkezetében több évtizede zajlik. Ezért vizsgálni szükséges, hogy az EU tagállamaiban milyen változások következtek be a gazdaságok számában, területük átlagos méretében, területlekötésükben a földhasználat szegmentációjában. b) $ ELUWRNYLV]RQ\RN DODNXOiViW DODSYHW HQ PHJKDWiUR]]D az adott ioodpud MHOOHP] W UWpQHOPL NXOWXUiOLV WiUVDGDOPL JD]GDViJL KiWWpU esshq ezért érdemes megvizsgálni egyrészt, hogy létezik-e a tagállamok birtokviszonyait befolyásoló közösségi szabályozás, másrészt, hogy az EU-ban az egyes tagállamok között a tapasztalható-e valamilyen közeledés a birtokszerkezetben.

16 16 c) A tagállamok szabályozási gyakorlatát vizsgálva megállapíthatóvá YiOLNKRJ\PHQQ\LUHHJ\ QWHW LOOHWYHYiOWR]DWRVDV]DEiO\R]iVD. ] VVpJHQ EHO O $ V]DEiO\R]iV DODSYHW YRQiVDLQDN IHOWiUása ugyanakkor Magyarország V]iPiUD LV PLQWiW DGKDW D WHUP I OGU O V]yOy W UYpQ\ QDSLUHQGHQ OpY módosítása során. 2. A magyarországi birtokviszonyok vizsgálata a) A magyarországi birtokszerkezet tanulmányozásának célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtizedben milyen változások zajlottak le a ELUWRNVWUXNW~UiEDQ )HOWpWHOH]KHW D ELUWRNNRQFHQWUiFLy IRO\DPDWiQDN D IHOHU V GpVH $] HODSUy]yGRWW I OGWXODMGRQRVL V]HUNH]HW PLDWW XJ\DQFVDN IHOWpWHOH]KHW DI OGKDV]QiODWpVI OGWXODMGRQIRNR]RWWN O QYiOiVD b) Az Európai Unió agrárpolitikai szabályozása értelmében támogatásban FVDN D I OGKDV]QiODWiW EHMHOHQWHWW WHUPHO UpV]HV OKHW $ I OGKDV]QiODW U J]tWpVpQHN D PHJDGRWW DGDWRN HOOHQ UL]KHW VpJpQHN HV]N ]H D -ben létrehozott földhasználati nyilvántartás rendszere. A földhasználati Q\LOYiQWDUWiV DGDWDL N ]KLWHO HN D] DGDWRN IHOGROJR]iViYDO KLWHOHV NpSHW NDSKDWXQN D I OGKDV]QiODW OHJI EE MHOOHJ]HWHVVpJHLU O (PHOOHWW HOYiUKDWy D vizsgálattól az is, hogy a nyilvántartás használhatóságáról levonható következwhwpvhn PHJIRJDOPD]iViUD DGMRQ OHKHW VpJHW 6]LQWpQ IHOWpWHOH]KHW hogy az egy megyében elvégzett vizsgálat megállapításai - a nyilvántartási rendszer országosan azonos paraméterei miatt - vonatkoztathatók Magyarország egész területére.

17 17 3. A politika befolyásoló szerepének vizsgálata $ I OGKDV]QiODWL YLV]RQ\RNUD D SROLWLND D] ioodpl EHDYDWNR]iV HU VHQ befolyásoló hatást gyakorol. A földtulajdonszerzés és a földbérlet V]DEiO\R]iViQ NHUHV]W O DODNXOQDN NL ELUWRNV]HUNH]HW DODSYHW MHOOHP] L $ hazai birwrnv]hunh]hwyrqdwnr]iviedqdnxwdwivfponlw befolyásoló szerepének kimutatása. ]pvhdsrolwlndlg QWpVHN 1.3. A vizsgálat adatbázisa és módszerei Adatbázis Az Európai Unió birtokszerkezetére vonatkozó információkat az EU statisztikai közleményeie OYDODPLQWKD]DLpVQHP]HWN ]LLURGDOPLIRUUiVRNEyO J\ MW WWHP VV]H $] HJ\HV WDJiOODPRN ELUWRNV]DEiO\R]iVL J\DNRUODWiUD YRQDWNR]y LQIRUPiFLyW HOV VRUEDQ D V]DNLURGDOPL IRUUiVRN MHOHQWHWWpN GH felhasználásra került néhány tagállam birtoktörvénye is. A magyar birtokszerkezet vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, illetve a hazai szakirodalom jelentette a vizsgálat DODSMiW$W UYpQ\LV]DEiO\R]iVVDONDSFVRODWEDQ D]pYL /9WHUP I OGU O szóló törvény mellett néhány bírósági határozat, kollégiumi állásfoglalás is a téma feldolgozását szolgálta. Az évi XLVIII. törvény 4. -a ( Ftv 25/A és 25/B ) rendelkezett a I OGKDV]QiODW N WHOH] Q\LOYiQWDUWiVED YpWHOpU O DPHQQ\LEHQ D KDV]QiOW földterület I JJHWOHQ O MRJFtPW l és földrészletszámtól az egy hektárt

18 18 meghaladja. A január 1-én hatályba lépett törvény akként rendelkezett, KRJ\ D] H GiWXP HO WW N WWHWHWW pv PpJ KDWiO\RV V]HU] GpVHN HVHWpEHQ ugyanezen év március 31-LJNHOODEHMHOHQWpVWPHJWHQQL~M V]HU] GpVHk esetén SHGLJQDSRVKDWiULG WtUWHO DN WHOH]HWWVpJWHOMHVtWpVpUH A Zala megyei birtokszerkezet vizsgálatának alapját részben a Zala Megyei ) OGKLYDWDOI OGKDV]QiODWLQ\LOYiQWDUWiViEyOHJ\V]HU YpOHWOHQV]HU NLYiODV]WiV módszerével nyert adatok, rpv]ehq NpUG tyhv IHOPpUpV VRUiQ J\ MW WW YiODV]RN jelentették. $ =DOD PHJ\HL I OGKDV]QiODW HVHWpEHQ D] DGDWJ\ MWpV D ND]HWWiUD rögzített körzeti nyilvántartások adataira támaszkodva történt. Ez annyit jelent, hogy a településenként - és ezen belül helyrajzi számonként - nyilvántartott I OGUpV]OHWHNE O HO UH PHJKDWiUR]RWW J\DNRULViJJDO W UWpQW PHJ D I OGUpV]OHW és ezen keresztül annak használójának kiválasztása mindig más NH]G V]iPPDO $ Q\LOYiQWDUWiVL UHQGV]HUE O NL]iUyODJ PDQXiOLV ~WRQ történhetett az DGDWRN VV]HJ\ MWpVH $V]HPpO\LD]RQRVtWyNDYL]VJiODWHOHMpLJ nem kerültek megsemmisítésre, ugyanis csak így vált lehetségessé az esetleges LVPpWO GpVHN NLV] UpVH D] HJ\HV I OGUpV]OHWHN KDV]QiOyMiQDN PHJWHNLQWpVHNRU ugyanis az adott használóra vonatkozó összes körzeti földhasználati adatot PHJNDSMXN $] LVPpWO GpVHN NLV] UpVH XWiQ D V]HPpO\L D]RQRVtWiVUD V]ROJiOy adatok megsemmisítésre kerültek. $ I OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiVEyO YHWW PLQWiEyO D] LVPpWO GpVHN NLV] UpVpW N YHW HQ HJ\pQL I OGKDV]QiOy és 77 gazdasági szervezet adatai kerültek feldolgozásra. $ NpUG tyhn UpV]EHQ D IDOXJD]GiV] LURGiN N ]UHP N GpVpYHO UpV]EHQ saját közvetítés útján jutottak el az egyéni gazdálkodókhoz. Összesen 73 IHOGROJR]iVUDDONDOPDVNpUG tynlpuwpnhopvpuhnhu OWVRU. Ez azt is jelenti, hogy

19 19 D IHOGROJR]iV HUHGPpQ\H QHP WHNLQWKHW UHSUH]HQWDWtYQDN $ I OGELUWRNYLV]RQ\RN YL]VJiODWiW XJ\DQDNNRU MyO NLHJpV]tW NpUG tyhv YL]VJiODW DONDOPDVDN ]YHWOHQpULQWHWWHNWHUP I OGiUDNUyOELUWRNSROLWLNDLV]DEiO\R]iVUyO kialakított YpOHPpQ\pQHN WHUPHO L PRWLYiOWViJiQDN YL]VJiODWiUD (]]HO D VWDWLV]WLNDL pv I OGQ\LOYiQWDUWiVEyO J\ MW WW DGDWRN HOHP]pVH iowdo NLDODNtWRWW KHO\]HWNpSSRQWRVtWiViUDLVOHKHW VpJQ\tOLN Vizsgálati módszerek A szakirodalom elemzése és összevetése a statisztikai, illetve a saját YL]VJiODWRN NHUHWpEHQ J\ MW WW DGDWRNNDO NpSH]WH D GROJR]DW I YL]VJiODWL PyGV]HUpW $] VV]HJ\ MW WW DGDWRNEyO D] 06 (;&(/ V]iPtWyJpSHV programot alkalmazva alakítottam ki az elemzés adatbázisát. A dolgozat témájából N YHWNH] HQ D IHQWL SURJUDP iowdo EL]WRVtWRWW HJ\V]HU EE matematikai-vwdwlv]wlndl PyGV]HUHN DONDOPD]iVD HOHJHQG YROW D] adatfeldolgozáshoz. 0LQG D I OGKDV]QiODWL Q\LOYiQWDUWiV PLQG D NpUG tyhv YL]VJiODW DGDWDLEyO MyO HOHPH]KHW ábrák készítésére. WiEOi]DWRNDW NpV]tWHWWHP melyek alkalmasak voltak diagramok,

20 20 A földhasználati nyilvántartás adatainak elemzése során a megválaszolandó kérdések az alábbiak voltak: ƒ 0LO\HQDI OGKDV]QiODWP YHOpVLiJV]HULQWLPHJRV]OiVDHJ\pQLJD]GDViJRN ƒ illetve gazdálkodó szervezetek esetén; Mekkora földterületet használnak az egyéni gazdaságok, illetve a gazdasági szervezetek átlagosan; ƒ 0LO\HQ D]HJ\pQL JD]GDViJRN LOOHW OHJ D JD]GDViJL V]HUYH]HWHNV]iPiQDN ƒ és a földterületnek a megoszlása a földhasználat mérete szerint; Hogyan alakul az egyéni földhasználók életkor szerinti megoszlása; ƒ $I OGKDV]QiODWMRJFtPHPLO\HQMHOOHP] NHWPXWDWD]HJ\pQLJD]GDViJRNpV gazdasági szervezetek esetén. $NpUG tyhvyl]vjiodwvruiqdn YHWNH] NpUGpVHNUHNHUHVWHPYiODV]W ƒ Mennyi a gazdaságot irányító személy életkora; ƒ Rendelkeznek-HPH] JD]GDViJLV]DNNpS]HWWVpJJHODJD]GiONRGyN ƒ Az egyéni gazdálkodók milyen vállalkozási formában folytatják tevékenységüket; ƒ $ JD]GiONRGy M YHGHOPpQHN PHNNRUD UpV]H V]iUPD]LN D PH] JD]GDViJL WHUPHOpVE O ƒ A P YHOW I OGWHU OHW PpUHWH P YHOpVL ijdl pv D I OGKDV]QiODW MRJFtPH hogy alakul; ƒ $VDMiWWXODMGRQ~WHUP I OGPLO\HQIRUUiVEyOV]iUPD]LN ƒ 0HQQ\LEH NHU O D WHUP I OG =DOD-megyében, milyen árat tartanának reálisnak a gazdálkodók; ƒ Hogyan ítélik meg a gazdálkrgyn D WHUP I OGU O V]yOy W UYpQ\ HJ\HV rendelkezéseit.

21 A dolgozatban használt fogalmak A gazdaság, birtok, és az üzem kifejezést gyakran egymás szinonimájaként KDV]QiOMDDJ\DNRUODWV WRO\NRUD]HOPpOHWLV'RUJDLpVPXQNDWiUVDLIHOKtYMiN a figyeophw DUUD KRJ\ iowdoiqrv WHUPLQROyJLDL ] U]DYDU XUDONRGLN H]HQ D WpUHQ /DORGAI et al, 1999/. Az Agrárgazdaságtani Kutató Intézet már a 60-as években kísérletet tett a fogalmak tisztázására, ennek során javasolták, hogy például vállalatként kerüljenek meghdwiur]ivud D QDJ\REE PpUHW MRJL V]HPpO\LVpJJHO UHQGHONH] JD]GDViJRN QDJ\ ]HPHN D] ]HP SHGLJ D] H]HNHQ EHO O P N G WHUPHOpVL pvydj\ JD]GDViJL HJ\VpJ PHJMHO OpVpUH szolgáljon. A fogalmak tehát nem ugyanazt a jelenséget fedik le, ezért szükségesnek t QLN a dolgozat elején rögzíteni azt, hogy milyen értelemben kerül sor a NpV EELHNEHQKDV]QiODWXNUD A földhasználat D I OG PHJKDWiUR]RWW FpOODO W UWpQ LJpQ\EHYpWHOH 6= &6 -HOOHP] GH QHP NL]iUyODJRV IRUPiL D WXODMGRQMRJ J\DNRUOiVD iowdo vagy DKDV]RQEpUOHWNHUHWpEHQW UWpQ I OGKDV]QiODW$ I OGKDV]QiODW DI OGGHO NDSFVRODWRVMRJRNUDLOOHWYHDP N GWHWpVUHXWDOyNLIHMH]pV A birtok, birtoklás jogilag valamely dolog feletti hatalmi helyzet fennálltát jelenti. A hatalmi helyzet származhat a tulajdonjogból, de eredhet abból is, hogy a tulajdonos a birtoklás jogát átengedte a vele valamilyen jogviszonyban álló más személynek (bérlet, haszonélvezet, használat, haszonkölcsön, Np]L]iORJ (EE O N YHWNH] HQ D KDV]QiODW MRJD iowdoiedq GH QHP IHOWpWOenül (pl. kézizálognál kizárt) megilleti a birtokost. A rendelkezési jogba tartozó

22 22 aljogokból a nem tulajdonos birtokos esetében kizárt az elidegenítés, a PHJWHUKHOpV pv NL]iUW OHKHW D KDV]QiODW PiVQDN W UWpQ iwhqjhgpvh LOOHWYH D EpUEHDGiV LV 6= &6 $ GROJR]DW WpPiMiEyO HUHG HQ HOV VRUEDQ D WXODMGRQRVpVDKDV]RQEpUO ELUWRNOiViYDOV]iPROKDWXQN A tulajdonost megilleti a birtoklás, a rendelkezés és a használat joga egyaránt. A használat keretében a dolgot használhatja, hasznosíthatja, gyümölcsöztetheti, vagy a használatot másnak átengedheti. A tulajdon lényege az elsajátítás, DEV]RO~W V]HUNH]HW MRJYLV]RQ\ DKRO D KDQJV~O\ D WXODMGRQRV pv D WXODMGRQ WiUJ\iWNpSH] GRORJN ]WLYLV]RQ\UHQGV]HUHQYDQPtJPiVV]HPpO\HNHEE OD jogviszonyból ki vannan ]iuyd W UpVUH QHPWHYpVUH YDQQDN N WHOH]YH $ PHJHQJHG PHJIRJDOPD]iVEyO N YHWNH]LN KRJ\ D KDV]QiODW pv D PiVLN NpW MRJ LV FVDN OHKHW VpJ QHP N WHOH]HWWVpJ $ WXODMGRQ WiUJ\iW NpSH] GROJRW elidegenítheti, megterhelheti, a birtoklás keretében pedig megvédheti. A I OGWXODMGRQVSHFLiOLVMHOOHP] NNHOOHtUKDWyWXODMGRQIDMWD A földbirtok: A köznyelvben elterjedt és meggyökerezett kifejezés gazdálkodási egységet jelent, így nincs összhangban a birtok jogi-közgazdasági fogalmával, mely utóbbi szerint a föogeluwrn D I OG KDV]QiODWiQDN OHKHW VpJH illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A I OGELUWRN IHOHWW UHQGHONH]LN DNiU D WXODMGRQRV DNiU D EpUO $ OpQ\HJ D hatalmi helyzet meglétén és nem a tulajdonláson van, azaz természetes, illetve MRJLV]HPpO\KDWDOPiEDQiOOyI OGWHU OHWU OYDQV]ypVD GROJR]DWEDQHEEHQD] értelemben kerül használatra. A gazdaság D ELUWRNQiO DQQ\LYDO W EE KRJ\ QHPFVDN KDV]QiODWL OHKHW VpJHW jelent, hanem elszámolási, termelési egységet is. Szervezeti-jogi keret,

23 23 független a tulajdonviszonyoktól. A köznyelvben azonban a saját tulajdonban iooy WHUP I OGWHU OHWUH pv WHUPHO HV]N ] NUH DVV]RFLiOQDN D JD]GDViJ V]y alapján, amely ugyancsak nem felel meg a jogi-közgazdasági jelentéstartalomnak. Egyes szerz N V]HULQW FpOV]HU OHQQH D JD]GDViJ NLIHMH]pVW D VDMiW V]HPpO\L tulajdonban álló családi gazdaságok számára fenntartani, míg a vegyes tulajdonú nagyüzemeket birtoknak nevezni /DOBOS, 2000/. Véleményem szerint a családi gazdaságnak ilyen megközelítése féluhyh]hw OHQQH KLV]HQ H]HN D JD]GDViJRN LV P YHOKHWQHN EpUHOW I OGWHU OHWHW V WD KD]DL V]DEiO\R]iV következtében olykor nem is lehet világosan elkülöníteni azt, hogy családi JD]GDViJUyO HJ\pQL JD]GDViJUyO YDJ\ YiOODODWL NHUHWHN N ] WW P N GWHWHWW gazdaságról van szó. Ezért a gazdaság szót általánosan használom a PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy EiUPLO\HQ FVDOiGL YiOODODWL YH]HWpV alatt álló elszámolási egységre. Üzem DODWW YDODPLO\HQ PpUHW pv WXODMGRQ~ JD]GDViJRW puw 'RERV DKRO D WHUPHO WHYpNenységen és nem a tulajdonviszonyokon van a hangsúly. Kisebb PpUHW HVHWpQ D V]HU] V]HULQW D] ]HP pv JD]GDViJ XJ\DQD]W D WHUPHO V]HUYH]HWHWMHOHQWL'2%26 Az üzem EU statisztika szerinti meghatározását a tagállamok is általában követik. Így az angol farm, vagy a német gazdaság esetében is olyan önálló technikai-jd]gdvijl HJ\VpJU O EHV]pO QN PHO\ HJ\V]HPpO\HV HJ\VpJHV D QpPHW YHU]Ly V]HULQW ]HPYH]HWpV DODWW ioo pv PH] JD]GDViJL pvydj\ erdészeti terméket a német verzió szerint) terméket állít HO 2001a/. 6=,/È*<,

24 24 +DVRQOy D JD]GDViJ KD]DL IRJDOPiQDN PHJKDWiUR]iVD LV PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW IRO\WDWy WHFKQLNDLODJ pv JD]GDViJLODJ N O QiOOy WHUPHO HJ\VpJ Az eltérést az EU tagállamok által követett meghatározástól az egyszemélyes, illetve egységes üzemvezetés kritériumának hiánya adja. Ennek oka, hogy Magyarországon a gazdálkodási egységeknek olyan széles variációja alakult ki, melyek termelési céljuk, technológiájuk, eszközállományuk tekintetében lényegesen különböznek egymástól /LACZKA, 2001/. Az egyszemélyes ]HPYH]HWpVQHN PHJIHOHO IHOWpWHO YpJ O D -ben módosított földtörvény kapcsán, a családi gazdaságok szabályozásával került be a magyar szakmai nyelvezetbe. Míg az EU-EDQ D] ]HPHN HOV VRUEDQ I - és részfoglalkozású családi gazddvijrndggljkd]iqnedqdph] JD]GDViJLWHUPHOpVPHJKDWiUR]yKiQ\DGiW DJD]GiONRGyV]HUYH]HWHNSURGXNiOMiNPHO\HNUHiOWDOiEDQMHOOHP] KRJ\W EE ]HPE OiOOQDN $] ]HPpVDJD]GDViJWHKiWN ]HOD]RQRVIRJDOPDNpVDPH] JD]GDViJL ]HP meghatározásának Európa Unióbeli példáin keresztül belátható, hogy egymás szinonimájaként használhatók. Míg azonban az üzem egyetlen adott termelésielszámolási egységet jelent, addig a gazdaság, mint gazdálkodási egység akár W EEUpV] ]HPE OSOWDNDUPiQ\WHUPHV]W ]HPiOODWWHQ\pV]W ]HPLViOOKDW Ilyen esetekben azonban az Európai Unióbeli gyakorlat mindig megköveteli a I ]HPNLMHO OpVpW Az üzem fogalmához szorosan kapcsolódik az üzemi kritériumok rendszerének PHJKDWiUR]iVD $ V]DNLURGDORP DODSYHW HQ KiURP NULWpUiumrendszert különböztet meg:

25 25 - az agrárstatisztika üzemi kritériumait, - a tesztüzemi rendszer üzemi mérethatárait, - az agártámogatásokkal kapcsolatos üzemfogalmat. ƒ Az agrárstatisztika megközelítése alapján a gazdaságnak legalább egy KHNWiU PH] JD]GDViJLODJ hasznosítható területtel kell rendelkeznie az EU WDJiOODPDLEDQ (OWpUpVHN WHUPpV]HWHVHQ HO IRUGXOQDN SpOGiXO Németországban 1999 óta 2 hektár területtel kell rendelkeznie a JD]GDViJQDN LOOHW OHJ D] (J\HV OW.LUiO\ViJ HJ\HV UpJLyLEDQ KHNWiU D minimális PpUHW $] ]HPQHN QHP PLQ V O WHUPHO HJ\VpJHN HJ\EHQ D támogatásokból is ki vannak zárva /VARGA,1997/. Az agrárstatisztika EU-EHOLpVKD]DL ]HPLNULWpULXPDLN ] WWMHOHQW VHND] eltérések. A KSH által követett kritériumrendszer jóval kisebb földterülettel is megelégszik. Így ma Magyarországon statisztikailag gazdaságnak PLQ V O D] D WHUPHO HJ\VpJ DPHO\QHN WHUP WHU OHWH V]iQWy NHUW J\ P OFV V V] O UpW OHJHO HUG QiGDV KDODVWy N O Q-külön, vagy együtt) legalább 1500 m2, vagy gyümölcsös-, ilohwyh V] O WHU OHWH N O Qkülön vagy együtt legalább 500 m2 /KSH ÁMÖ, 2000/. A gazdaságok földterülete alapján alkalmazott KSH szerinti csoportosítás szerint 30 hektár alatt kisgazdaságokról, hektár között közepes PpUHW JD]GDViJRNUyO KHNWiU IHlett nagygazdaságokról beszélünk. A disszertációban az elnevezéseket azonban nem a KSH szerinti FVRSRUWRVtWiVQDNPHJIHOHO HQDONDOPD]RPPLYHOH]HNYpOHPpQ\HPV]HULQW kevéssé alkalmasak a jellegzetességek feltárására. Mind a hazai, mind az EU statisztika jyydo NLVHEE OpSWpN ERQWiVEDQ NtVpULILJ\HOHPPHOD] ]HPL szerkezet változását, ezért indokolt hasonló módszer alkalmazása a vizsgálat során.

26 26 ƒ Az EU tesztüzemi rendszere (FADN) más megközelítésben értékeli az üzemeket és a minimális gazdasági méret alapján határozza meg a gazdaság fogalmát. Így minimális gazdasági méret az, amelyet adott régióban meghatározott standard fedezeti hozzájárulás alsó küszöbértékeként megállapítottak /SZILÁGYI, 2001b/. A standard fedezeti hozzájárulás alapján a gazdaság Európai Méret Egységben (European Size Unit) is meghatározható. (QQHN PHJIHOHO HQ PpUHW NDWHJyULD OpWH]LN $ tesztüzemi rendszer szerinti alsó üzemi mérethatár országonként ugyancsak HOWpU KDVRQOyDQ D] DJUiUVWDWLV]WLNDLODJ PHJKDWiUR]RWW PLQLPiOLV üzemmérethez. Portugáliában 1 ESU, Hollandiában 16 ESU a minimális méret, a többi tagállam esetében e két érték között határozták meg azt. ƒ Az agrártámogatásokra való jogosultság alsó határa bizonyos növénykultúrák esetén 0,3 ha-os táblaméret, földalapú támogatás esetén 0,1 KDWHUP WHU OHWV] NVpJHV Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) a mérethatárok elkülönítésére helyezi a hangsúlyt és jelen munka az intézet által javasolt elnevezések helyes használatára törekszik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, KRJ\ V]iPRV V]HU] DONDOPD] PiV NDWHJRUL]iOiVW )RQWRV IHladat lenne a szakma által általánosan elfogadott méretkategóriák kialakítása és következetes alkalmazása. Mindaddig amíg ez nem történik meg, az elnevezések nem közvetíthetnek olyan információt, amelyre alapozva pontos következtetéseket vonhatnánk le, vagy helytálló véleményt alkothatnánk. Az AKII ajánlása szerinti üzemi-vállalati kereteket összefoglalóan közli az 1. ábra.