A személygépjármő vezetık mobiltelefon használat gyakoriságának vizsgálata Budapesten Dr. Juhász János, Dr. Mándoki Péter A mobiltelefonok használata napjainkban a városi emberek felgyorsult életvitelét követı mindennapos tevékenységgé vált. Az ITU (Nemzetközi Távközlési Egyesület) 2008. évi tájékoztatása szerint a világ népességének feléhez közelít a mobiltelefon készülékek száma, azaz a Föld 6,8 milliárd lakosából minden második rendelkezik mobiltelefonnal. Magyarországon több mint 11 millió elıfizetı használ mobiltelefont rendszeresen nap, mint nap, sajnálatos módon egy részük jármővezetés közben is. Nemzetközi tanulmányok támasztják alá, hogy a vezetés közben mobiltelefont használó jármővezetık fokozott baleseti kockázatot jelentenek. A vizsgálatok szerint négyszer-ötször nagyobb kockázatot vállalnak, mint a nem telefonáló jármővezetık. Magyarországon a közúti közlekedési balesetek helyszíni adatfelvételénél a balesetet elıidézı okok között nem vizsgálják a mobiltelefon használatot, így közvetlen kockázati szerepe figyelmen kívül marad. A jármővezetés közbeni mobiltelefonálás balesetveszélyességérıl, baleseti kockázatának mértékérıl a hazai közlekedési szakembereknek nincs egységes álláspontja, amely káros hatással van a hatályos jogszabályok betartatásának és a megelızést segítı intézkedések bevezetésének hatékonyságára. Cikkünkben összefoglaljuk a témakörre vonatkozó nemzetközi kutatási eredményeket és ismertetjük a Budapesten lebonyolított forgalomszámlálási adatokból levont következtetéseinket. 1. A mobiltelefonálás hatása a jármővezetésre Minden olyan tevékenység, amely megosztja a jármővezetı figyelmét veszélyforrás a közlekedés biztonságára nézve. A jármővezetés közbeni mobiltelefonálás negatív hatásai megjelennek az érzékelés és a cselekvés szintjén egyaránt. Figyelem csökkenése A telefonáló jármővezetı kevesebb környezetbıl érkezı információt képes érzékelni, amely a látómezı beszőkülésével párosul. Ritkábban használják a visszapillantó tükröket és nehezebben észlelik a látómezı szélén felbukkanó tárgyakat. A figyelem megosztása miatt bizonyos környezeti információk elvesznek. Luxemburgban a megfigyelt mobiltelefont használó jármővezetık ¾ része nem adta meg a gyalogosok számára az elsıbbséget a gyalogátkelıhelynél és ¼ része hagyta figyelmen kívül az elsıbbségadás kötelezı jelzıtáblát.[5] Reakcióidı növekedése A vizsgálatok során a kutatók azt észlelték, hogy a koncentráció csökkenése, a reakcióidı átlagosan 50 %-os mértékben emelkedett, amelynek következményeként a jármővek féktávolsága jelentısen megnövekedik. Ez a gyakorlatban száraz úttesten 50 km/h sebességrıl történı fékezés és megállás esetén átlagosan 7 méter, amely 25%-kal nagyobb mint mobiltelefonálás nélkül. Ezenfelül azt is tapasztalták, hogy a beszélgetés elıtti reakcióidı nem áll helyre azonnal a beszélgetés befejezését követıen, hanem a kezdeti reakcióidınél nagyobb értékrıl csak lassan tér vissza a kiindulási mértékre.[4]
Mentális terhelés A jármővezetık mobiltelefonálás közben kénytelenek több tevékenységet párhuzamosan végezni, amely nagyobb koncentrációt igényel, ezáltal megemelkedik a pulzusszám. Ez pedig növeli a stresszt, amely pedig hátrányosan hat a hibás döntések gyakoriságára. Jármővezetés módjának megváltozása Kézben tartott mobiltelefon esetén a jármővezetık többsége sávváltáskor, kanyarodáskor nem használja az irányjelzıt, amely a környezetükben közlekedık megtévesztését jelentheti. Másrészt a megfigyelések szerint a mobiltelefonálók átlagosan 10 %-kal csökkentik sebességüket. Ez látszólag a biztonságot növelné, azonban egy stacionárius áramlásban zavart idézhet elı, sávváltásokat, elızéseket gerjeszt, amely az útviszonyoktól függıen veszélyforrás lehet. 2. Nemzetközi kutatási eredmények, tapasztalatok National Highway Traffic Safety Administration (NHTSA) kutatási eredményei szerint a bekövetkezett közúti közlekedési balesetek 25-30%-ánál a jármővezetı figyelmetlensége az elsıdleges baleseti ok, amelyet az álmosságot követıen a mobiltelefon használata idézett elı. A Liberty Mutual Research Institute for Safety and Students Against Destructive Decisions vizsgálatai szerint a közúti jármővezetık 19%-a vált rövid szöveges üzeneteket (sms-t) menet közben, amely a telefonbeszélgetést felülmúló figyelemlekötı tevékenység. A jármővezetés közbeni üzenetváltás különösen nagy baleseti kockázatot jelent a fiatal jármővezetıknél, mivel esetükben ez az 37%. Az Advocates for Cell Phone Safety amerikai szervezet adatai szerint az Egyesült Államok autóvezetıinek mintegy 60 százaléka rendszeresen telefonál jármővezetés közben. Az National Safety Council szerint a mobiltelefonáló amerikai jármővezetık négyszer gyakrabban okoznak közúti balesetet. A Harvard Centre for Risk Analysis becslése szerint az Egyesült Államokban a közlekedési jármőbalesetek 6%-ánál, évi 1,5 millió közúti balesetben szerepet játszik a mobiltelefon jármővezetés közbeni használata. Ezekben a balesetekben évente 2600-an veszítetik el életüket, 12 ezren súlyosan megsérülnek, valamint 330 ezren szenvednek valamilyen sérülést. Az NHTSA felmérése szerint a 24 év alatti jármővezetık másfélszer gyakrabban használják a mobiltelefont jármővezetés közben, mint a 25 év felettiek együttesen. [1][2] Franciaországi kérdıíves felmérés szerint a jármővezetık 44%-a szokott mobiltelefonálni haladás közben. Ebbıl 4% nagyon gyakran, 6% gyakran, 14% ritkán és 20% nagyon ritkán. A megfigyeléseknél gyakran tapasztalták, hogy a közlekedı jármővek 10%-ában a jármővezetı mobiltelefont használ.[3] 3. A mobiltelefon elıfizetések számának és a hívások idıtartamának alakulása Magyarországon Magyarországon a mobiltelefon elıfizetések száma meghaladta 12,2 milliót [7]. A mobiltelefon elıfizetések számának növekedése az elmúlt években folyamatos, átlagosan évi 10%, 2008-ban 11% volt. A mobiltelefonokról indított hívások a az összes telefonhíváshoz viszonyítva az elmúlt három évben átlagosan 6%-kal növekedett, 2008. év végére elérte a 80%-ot. A telefonhívások számának alakulása szezonális ingadozásokat mutat, ezzel szemben a mobiltelefonokon bonyolított beszélgetések idıtartamának emelkedése egyenletes (1. ábra). A mobil készülékekrıl indított beszélgetések esetén a hívások idıtartama 2008. évben meghaladta a 1,5 milliárd percet, 1 hívás átlagos hossza 2,1 perc volt.
millió perc 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2006 I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007 I. n.év II. n.év hívások idıtartama (millió perc/negyedév) mobiltelefonról történt hívások a III. n.év IV. n.év 2008 I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 82% 80% 78% 76% 74% 72% 70% 68% 66% 64% 62% 1. ábra: Mobiltelefonról indított hívások idıtartama és a hívások a az összes telefonhíváshoz viszonyítva 4. A közúti közlekedési balesetek számának és a jármővezetés közbeni mobiltelefonálás összefüggése Franciaországi baleseti statisztikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a bekövetkezett halálos kimenetelő közúti baleseteknél az ittas vezetés, a gyorshajtás és a biztonsági öv használatának mellızése után a negyedik helyen a mobiltelefonálás szerepel baleseti okként. A tanulmány szerint a balesetek 7%-a elkerülhetı lenne, ha a jármővezetık nem használnák mobiltelefonjukat. [6] Magyarországon a 2008. év baleseti statisztikai adatai alapján a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek 91,5%-át a jármővezetı valamilyen hibás magatartása idézte elı. [7] Ebbıl 24,7% a gyorshajtás, 4,9% a szabálytalan elızés, tehát a balesetek 61,9%-ában kisebbnagyobb szerepet játszhat a jármővezetés közbeni mobiltelefonálás, leginkább a 8,2%-os ú figyelmetlen, gondatlan vezetés miatt bekövetkezı balesetekben. (2. ábra) 8,8% 9,1% 26,4% sebesség nem megfelelı alkalmazása szabálytalan elızés elsıbbség meg nem adása 24,7% 5,3% szabálytalan irányváltoztatás figyelmetlen vezetés 25,7% nem jármővezetı 2. ábra: A személyi sérüléses közúti közlekedési baleseteket elıidézı okok 5. A jármővezetık mobiltelefonálási szokásai Budapesten A megfigyeléseket 2005-tıl végeztük a Petıfi híd budai hídfıjénél, 2006-tól a Kosztolányi Dezsı téren, és 2009-ben a Bécsi utcában és a pesti alsó rakparton végeztük (3. ábra). A
mérési helyek eltérı közlekedési hálózati szerepe lehetıvé tette a Belvárosba befelé és kifelé irányú forgalomnak, valamint a Belváros belsı forgalmának vizsgálatát. A mérések tavasszal és az ısszel történtek, reggel, délelıtt és koradélután. Az esti méréseket az adott idıszakokban a rossz láthatóság miatt nem lehetett végrehajtani. Az adatrögzítést nagymértékben segítette a Psion Workabout kézi számítógép és a felvételhez készített speciális program alkalmazása (4. ábra). A mobiltelefon használatának megfigyelése a mozgó jármőveknél nagy figyelmet igényel, ezért a mérési adatok pontosságát nagyban segítik azok a módszerek, amelynél a mérést végzınek nem kell papíron lévı jegyzıkönyvet töltenie, hanem csak nyomógombokat kezelnie, így figyelme folyamatosan a jármővekre irányulhat. Ez minden olyan esetben különösen fontos, amikor a mért jellemzı relatív gyakorisága kicsi. 3. ábra: A mérési helyek 4. ábra: Psion Workabout mérıkészülék 5.1. Mobiltelefonálás ának alakulása napszak szerint Általában a mobiltelefonálás a reggeli idıszakban a munkakezdéshez igazodóan növekszik. A reggeli mobiltelefon használat a általában folyamatosan emelkedik a délutáni csúcsig (5. ábra). A belvárosi forgalomban 9 óra elıtt a mobiltelefonáló jármővezetık a 4,9 %, ami délelıtt 9,5 %-ra, majd délután 11,9 %-ra növekszik. Belvárosi Rakpart Reggel 4,9% 8,5% Délelıtt 9,5% 7,4% Délután 11,9% 12,3% Átlag 10,7% 9,5% 1. táblázat: Napszak szerinti alakulás Ezt az idıbeli alakulást torzíthatja a jármővek haladási sebessége. A megfigyelések tapasztalatai alapján a mobiltelefon használat függ a napszaktól, a munkaidıtıl, azonban a lakott területen belül ennél sokkal nagyobb mértékben a forgalmi viszonyoktól, a jármővek haladási sebességétıl. Sajnos a jármővek pontos sebességét nem volt módunk mérni, így az átlagos sebességet becsültük.
14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% Belvárosi Rakpart Reggel Délelıtt Délután 5. ábra: Mobiltelefon használat a napszak szerint 5.2. A jármő sebesség és a mobiltelefon használat A forgalmi torlódások miatt kis sebességgel történı haladás, gyakori megállások esetén a mobiltelefonok nagyobb ú használata figyelhetı meg. Az összefüggés legfontosabb okai: egyrészt a jármővezetık az akadályoztatás miatti idıveszteségüket próbálják meg kompenzálni, másrészt a lassabb haladás közben a jármővezetık csekélynek ítélik a baleseti kockázatot. A kis sebesség mellett kevesebb környezeti információt kell befogadni és a feldolgozásukra, a reakcióra több idı áll rendelkezésre. A reggeli, munkakezdés elıtti idıszakban általában kevesebb a mobiltelefonáló jármővezetık a, azonban a rakparton a 7 és 9 óra közötti torlódásban araszoló jármőveknél gyakoribb 8,5 % ú mobiltelefon használat tapasztalható, amely a forgalom csökkenésével és a jármővek sebességének növekedésével 7,4 % ra mérséklıdik. 5.3. Mobiltelefonálás a településen belül A mobiltelefonáló jármővezetık a a település belsı részén jelentısen, 3-4 %-kal magasabb, mint a külvárosi területeken (6. ábra). A legkiugróbb 16,4 %-os mértéket is az üzleti negyedben mértük. Ennek magyarázatául egyrészt az általában kisebb haladási sebesség szolgálhat, másrészt a belsı városrészben, az üzleti negyedben magasabb a munkavégzés során a kommunikációs igény és ezáltal a mobiltelefon használat.
14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% Be Ki Városi Belvárosi Rakpart 2,0% 0,0% Délelıtt Délután 6. ábra: A mobiltelefonáló jármővezetık ának térbeli megoszlása 5.4. A mobiltelefonáló jármővezetık a és az utasok száma között összefüggés A jármővezetés közben telefonálók és a jármőben utazók száma közötti összefüggés nyilvánvaló, azonban a méréseink segítségével ennek mértékére számításokat is végezhettünk. A vizsgált idıszakban az átlagos utasszám 1,25 fı volt, a jármővezetık 72 %-a egyedül utazott a jármővében és 23 %-a kettesben, ez az összes jármő 95%-a. A mobiltelefonáló jármővezetık 80%-a egyedül utazott, 17 %-a pedig egy utassal, ami az összes mobiltelefonálók 97 %-a (7. ábra). 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% utasszám (fı) mobiltelefonálók (fı) 1 2 3 4 5 utasszám (fı) 7. ábra: Az utasszám és a mobiltelefonáló jármővezetık a 5.5. A közúti ellenırzések és intézkedések szigorításának hatása a jármővezetık mobiltelefonálási szokásaira Magyarországon Az objektív felelısség 2008. májusi bevezetésével egyidejőleg a közúti ellenırzések száma megnövekedett. Ennek kedvezı hatása a mobiltelefonáló jármővezetık ára is egyértelmően kiolvasható a mérési adatokból (8. ábra). A csökkenés minden vizsgált irányban
észlelhetı, leginkább a városból kifelé tartó és a városon belüli forgalomban. A Kosztolányi Dezsı téren végzett mérések alapján a mérséklıdés a Belváros felé 0,4 %, a Belvárosból kifelé és a városon belüli forgalomban 0,9 %. A forgalomnagyság figyelembe vételével számított átlag esetén a csökkenés 0,6 %. Tehát a csökkenés ugyan kimutatható, de nagyságát tekintve nem tekinthetı jelentıs mérséklıdésnek. 9,0% 8,0% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 2008 tavasz 2008 ısz 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Be Ki Városi Átlag 8. ábra: A közúti ellenırzések szigorításának hatása a mobiltelefonáló jármővezetık ára 6. Intézkedések a világ más országaiban A Kongresszus által szakértınek felkért National Safety Council a jármővezetés közbeni mobiltelefonálás teljes tilalmát javasolja, a kézben tartott és a kihangosítóval használt mobiltelefonokra egyaránt, a lefolytatott vizsgálati eredményekkel bizonyítotott baleseti kockázat növekedésre hivatkozva. Governors Highway Safety Association és a biztosító társaságok által alapított Insurance Institute for Highway Safety szintén egyetért a szigorítással, illetve a tilalom bevezetésével, azonban a betartatását nagyon nehéznek ítélik meg. Az Egyesült Államok 17 államában tovább szigorítanák vagy megtiltanák a mobiltelefonálást a kezdı jármővezetıknek. Emellett 6 államban teljesen megtiltanák a jármővezetés közbeni mobiltelefonálást. Magyarországhoz hasonlóan, több mint 40 országban jogszabály tiltja a jármővezetés közbeni mobiltelefonálást a kézben tartott készülékkel, és további országok tervezik a korlátozás bevezetését. Az üzleti szférában a cégeket arra ösztönzik, hogy tiltsák meg a munkavállalóiknak, a munkaidı alatt, jármővezetés közben történı mobiltelefonálást. Készítsenek a cég alkalmazottainak a munkaidı alatti mobiltelefon használatára vonatkozó szabályzatot. 7. Következtetések, javaslatok Csak megfelelı adatokból lehet helyes következtetéseket levonni. A mobiltelefon használat regisztrálása nehéz feladat, precíz adatfelvételt igényel, ugyanis az esemény relatív gyakorisága kicsi, tehát a tévedés adatok nagymértékben torzíthatják az eredményeket, így a következtetéseket. Általánosságban kijelenthetı, hogy a jármővezetık mobiltelefon használata különösen a Belvárosban a délutáni idıszakban olyan magas, amely jelentıs baleseti kockázatot jelent.
A mérési eredményekbıl kitőnik, hogy a jármővezetık mobiltelefonálási szokásai nagy eltérést mutatnak térben és idıben egyaránt. Következésképpen az átlagos mobiltelefon használat a mobiltelefonáló jármővezetık esetén túlságosan általános, nem fejezi ki a forgalmi áramlatok jellemzıinek, a közlekedési környezetnek és a mobiltelefonáló jármővezetık részának összefüggéseit. A jármővezetés közbeni mobiltelefonálás és a baleseti kockázat növekedése közötti kapcsolat szorosságának feltárásához szükséges lenne a közlekedési balesetek helyszíni adatfelvételénél a mobiltelefon használatát is rögzíteni a baleseti okok között. A megelızés terén, miként a forgalomszámlálás esetén jól észlelhetı a jármővezetık mobiltelefon használata, akként a közlekedés rendjének betartatásáért felelıs hatóságok is rendszeres ellenırzéseket végezhetnének. A mobiltelefonálás megfigyelése összevontan is végrehajtható a sebességmérés és a biztonsági öv használat ellenırzésével. Szükséges a nemzetközi gyakorlatban bevált kampányok hazai alkalmazásának bıvítése. Jelenleg is vannak tájékoztató, figyelemfelkeltı dokumentumok, plakátok, azonban ezek többsége más-más szervezetek által készültek, amelyek munkáját célszerő lenne összehangolni, közösen egyszerre nagyobb jármővezetıi kört megszólítani. Nem vizsgáltuk, azonban a vezetés közben mobiltelefonálás baleseti kockázatának ismeretében szükséges az autópálya matricák vezetés közbeni megvásárlásának korlátozása, illetve ennek veszélyeire történı figyelemfelhívás. Irodalom [1] NHTSA: Driver Cell Phone Use in 2006 Overall Results, Research Note, 2007 [2] NHTSA: Driver Electronic Device Use in 2007, Research Note, 2008 [3] Observatoire national interministériel de sécurité routière: Le téléphone portable au volant, 2007 [4] INRETS: Analyse des risques de l utilisation du téléphone mobile en situation de conduite, 2002 [5] Sécurité Routier Luxembourg [6] Observatoire national interministériel de sécurité routière ONISR, 2007 [7] KSH: Gyorstájékoztató, 2008. IV. negyedév, 2009. március 10.