Dr. Juhász János, tudományos fımunkatárs

Átírás

1 A közúti közlekedık ismereteinek, közlekedési szokásainak felmérése Dr. Juhász János, tudományos fımunkatárs A KTI Közlekedésbiztonsági Tagozata az elmúlt években számos kulturális, gasztronómiai és szórakoztató rendezvényen vett részt, amelynek célja volt egyrészt a Tagozat munkájának, eredményeinek bemutatása, a közlekedéstudományi ismeretek széles körő terjesztése a közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében, másrészt a válaszadók tájékozottságának, közlekedési magatartásának megismerése kérdıíves adatgyőjtésekkel. 1. Az ittas jármővezetéssel kapcsolatos kérdıíves adatgyőjtés tapasztalatai Az alkoholos befolyásoltság következtében okozott közúti közlekedési baleseteknek az összes közúti balesethez viszonyított aránya az elmúlt években meghaladta a 12%-ot (forrás: KSH). Tehát az ittas vezetés visszaszorítása jelentıs mértékben csökkentheti a közúti balesetek áldozatainak számát. A kérdıíves felmérés célja volt a közlekedık ismereteinek (tévhiteknek) és szokásainak megismerése az alkoholfogyasztással és a jármővezetéssel kapcsolatosan. 1.1 A kérdıívet kitöltık jellemzıi Az etyeki pincefesztivál látogatói között végzett adatgyőjtésnél a kérdıívet kitöltık kiválasztása nem véletlenszerően történt, hanem a KTI sátrához látogató fesztivál résztvevık önkéntes jelentkezés alapján válaszoltak a kérdésekre. A kérdıívet összesen 457-en töltötték ki, ebbıl 54% férfi és 46% nı. A legtöbben a év közötti korosztályba tartoznak, ez a megkérdezettek 40%-a, a év közöttiek részaránya 26%, a év közöttiek és az 50 év felettiek részaránya 15-16% (1. ábra) Férfi Nı fı év alatt év év év 50 év felett 1. ábra: A kérdıívet kitöltık megoszlása nem és életkor szerint Az életkorral összefüggı, de a vizsgálat szempontjából különösen lényeges a megkérdezettek jármővezetési gyakorlata. A kérdıívet kitöltık 40%-a év között vezetési gyakorlattal rendelkezik. Emellett még jelentıs, 29%-os a 10 évnél kevesebb jármővezetıi gyakorlattal rendelkezık aránya (2. ábra).

2 21-30 év 14% 30 évnél több 7% Nincs jogosítványa 10% 10 évnél kevesebb 29% év 40% 2. ábra: A kérdıívet kitöltık megoszlása a jármővezetési gyakorlat ideje szerint A kérdıívet kitöltık lakhely szerinti megoszlása a közlekedési eszköz megválasztására és az alkoholos állapotban történı jármővezetésre vonatkozó válaszok értékelésénél fontos információ. A válaszadók több mint fele Budapest lakhelyő és közel egyenlı arányban, 14-16%-ban falusi, kisvárosi illetve nagyvárosi (3. ábra). Kisváros 16% Nagyváros 14% Falu 16% Budapest 54% 3. ábra: A kérdıívet kitöltık lakhely szerinti megoszlása 1.2 Alkoholos állapotban történı közlekedés Egyrészt azt kívántuk felmérni, hogy a jogosítvánnyal rendelkezı kitöltık milyen arányban vállalkoznak a különbözı közlekedési eszközökkel alkoholos befolyásoltságban részt venni a közlekedésben, másrészt a kitöltık milyen aránya közlekedne utasként alkoholos állapotban lévı jármővezetı mellett Ittas állapotban történı jármővezetés A kitöltött kérdıívek alapján megállapítható, hogy a jogosítvánnyal rendelkezık nagy többsége, átlagosan 76%-a, alkoholos befolyásoltságban nem venne részt a közlekedésben (4. ábra). Nemenként részletezve, a nık 82%-a, a férfiak 70%-a, amely egyrészt a nık megfontoltságából adódik, másrészt a nık között kisebb arányú a robogó és a kerékpár használata.

3 Azonban ki kell emelni, hogy a jogosítvánnyal rendelkezı válaszadó férfiak 13%-a, a nık 8%-a alkoholos befolyásoltság esetén is vezetne személygépjármővet. Ez az arány nagyon magas. A kérdıívet kitöltık 14%-a gondolja úgy, hogy a személygépkocsi vezetésénél kevésbé veszélyes a robogóval vagy kerékpárral történı közlekedés alkoholos befolyásoltság alatt. "Részt venne-e a közúti forgalomban 1 korsó sör elfogyasztása után?" 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Férfi Nı Igen Esetleg robogóval Esetleg kerékpárral Nem 4. ábra: Ittas állapotban történı jármővezetés Életkor szerint részletezve az alkoholos befolyásoltság alatt történı személygépjármő vezetést, azt tapasztaltuk, hogy a válaszadók létszámát figyelembe véve, az 50 év felettiek 13%-a vezetne személygépjármővet. A legkisebb arány (5%) a 21 év alatti jármővezetıknél adódott. A 30 évnél hosszabb jármővezetıi gyakorlat esetén az alkoholos befolyásoltság alatt történı személygépjármő vezetés hajlandósága 23%-os, rendkívül magas arányú, amely alapján következtethetı, hogy a hosszabb gyakorlattal rendelkezı jármővezetık azt feltételezik, hogy a rutinjuk kompenzálhatja az ittasság negatív hatásait Ittas jármővezetı mellett utasként közlekedés A kérdıívet kitöltık több mint egytizede (11%) közlekedne utasként alkoholos befolyásoltságú jármővezetı mellett. A kockázatot vállalók életkor szerinti megoszlásánál az tapasztalható, hogy a legnagyobb arányt (13%) a év közöttiek mutatják (5. ábra). A legkisebbet (5%) pedig az 50 év felettiek. Ez utóbbi meglepı a tekintetben, hogy ez a korosztály vállalkozik a legnagyobb, 13%-os arányban az alkoholos befolyásoltság esetén is a jármővezetésre, míg a év közötti korosztály esetén ez az arány 8%-os, tehát ellentétesen alakul. Összességében az alkoholos befolyásoltságú jármővezetık mindössze fele (52%) közlekedne utasként is ittas jármővezetı mellett.

4 "Beülne-e olyan gépkocsivezetı mellé utasnak, akirıl tudja, hogy fogyasztott alkoholt?" 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 21 év alatt év év év 50 év felett 5. ábra: Alkoholos befolyásoltságú jármővezetı mellett utasként közlekedık aránya korcsoportonként A gépjármővezetı képzésen a kérdıívet kitöltı jármővezetık kevesebb, mint fele, mindössze 43%-a szerint hangsúlyozták megfelelıen az ittasság káros hatásait a jármővezetésre, a válaszadók ugyanilyen aránya szerint erre nem tértek ki kielégítıen a képzés során. A kérdıívet kitöltı jármővezetık közül azok, akik beülnének ittas jármővezetı mellé, annak ellenére teszik, hogy többségük megfelelınek értékelte a jármővezetı képzés során az ittas vezetés káros hatásainak ismertetését. 1.3 A tapasztalatok összefoglalása A jármővezetésre történı hajlandóság alkoholos befolyásoltság alatt nagyon magas arányú, átlagosan 10%. A 30 év feletti jármővezetıi gyakorlattal rendelkezık kiugróan magas aránya, 23%-a hajlamos alkoholos befolyásoltság alatt is személygépjármővet vezetni. A jármővezetık sokkal jobban bíznak saját képességeikben, mint másokéban. Az alkoholos állapotban jármővezetésre vállalkozók mindössze 52%-a közlekedne utasként alkoholos befolyásoltságú jármővezetı mellett. A válaszadók közele fele véleménye szerint nem tértek ki kielégítıen a képzés során az ittas vezetés hatásaira. 2. A jármővezetés közbeni mobiltelefonálással kapcsolatos kérdıíves adatgyőjtés tapasztalatai A KTI Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozata és a KTE Közlekedésbiztonsági Állandó Bizottsága közös kérdıíves adatgyőjtés végzett a soproni VOLT fesztivál résztvevıi között azzal a céllal, hogy információt győjtsenek, elsısorban a fiatal, csak néhány éves jármővezetıi gyakorlattal rendelkezı korosztály mobiltelefonálási szokásairól. 2.1 A kérdıívet kitöltık jellemzıi A kérdıívet több mint ezer fesztivál-látogató töltötte ki, akik között közel fele-fele arányban voltak nık és férfiak. A év közötti korcsoportba tartozik a válaszadók fele, továbbá az összes válaszadó több mint kétharmada 30 évesnél nem idısebb (6. ábra).

5 31-40 év 14% év 3% 50 év felett 1% 20 év alatt 32% év 50% 6. ábra: A válaszadók korcsoport szerinti megoszlása A kérdıívet kitöltık között a legnagyobb, több mint egyharmad (37%) arányban a 2 évnél nem régebben jogosítvánnyal rendelkezık szerepelnek. A 2-5 éves jogosítvánnyal rendelkezik a válaszadók egynegyede, 5-10 éves, illetve több mint 10 éves jogosítvánnyal pedig közel egyötöde. A kérdıívet kitöltık több mint fele (57%) rendszeresen, hetente több alkalommal vezet. A havonta csak néhányszor vezetık aránya is számottevı (31%) (7. ábra). minden nap 29% havonta néhányszor 31% hetente többször 28% csak hétvégén 12% 7. ábra: A válaszadók megoszlása a jármővezetés gyakorisága szerint 2.2 A jármővezetés közbeni mobiltelefonálás gyakorisága A mobiltelefon használat gyakoriságára adott válaszok - a jármővezetık saját bevallása alapján - alátámasztják a korábbi megfigyelési adatokat: a kérdıívet kitöltık több mint egytizede (11%) rendszeresen telefonál vezetés közben. Mindössze a jármővezetık harmada (32%) állítja, hogy sohasem használja a mobiltelefonját vezetés közben (8. ábra).

6 gyakran 8% nagyon gyakran 3% sohasem 32% ritkán 29% ha hívnak, felveszem 28% 8. ábra: A válaszadók vezetés közbeni mobiltelefon használatának gyakorisága Nemek szerint értékelve a válaszokat megfigyelhetı, hogy a nagyon gyakran (68%) illetve gyakran (73%) telefonálók között a férfiak nagy többségben vannak a nıkkel szemben. Korcsoport szerint vizsgálva a vezetés közbeni mobiltelefon használatot az tapasztalható, hogy leggyakrabban a év közöttiek telefonálnak, a gyakran telefonálók között háromszor nagyobb arányban (18%), mint a 20 év alattiak (6%). A sohasem telefonálók között pedig a 20 év alattiak aránya (38%) a legnagyobb. A vezetés közbeni mobiltelefon használat gyakoribb az 5 évnél régebbi jogosítvánnyal rendelkezık között, a gyakran mobiltelefonálók kétharmadát teszik ki. A jármővezetés közben mobiltelefonálók több mint fele (59%) nem használ kihangosítót vagy headset-et és mindössze a válaszadók negyede (26%) állította, hogy nem kézben tartott telefonnal vezet, hanem a beszélgetések során kihangosítót vagy headset-et alkalmaz. A jármővezetés közben történı mobiltelefonálás veszélyeit felülmúlja az sms üzenetküldés, hiszen ebben az esetben a figyelemnek is koncentrálódnia kell a készülékre. A válaszadók négyötöde (81%) egyáltalán nem szokott üzenetet küldeni vezetés közben és mindössze 3% azok aránya, akik gyakran használják a mobiltelefonnak ezt a szolgáltatását (15. ábra). 2.3 A jármővezetés közbeni mobiltelefonálás fı indokai A jármővezetés közbeni mobiltelefonálás leggyakoribb indoka a válaszadók körében a munkavégzéssel kapcsolatos beszélgetések (41%) lebonyolítása (9. ábra). Emellett sokan itt is jelezték, hogy csak a hívásokat fogadják, beszélgetéseket nem kezdeményeznek. Az egyéb kategóriát megjelöltek indoka kimagasló arányban a fontos hívás esetén vagy sürgıs esetben szerepelt, de többen megjelölték az uticél pontosítás illetve a helyzetjelentés magyarázatot. A mobiltelefon használat okai között feltétlenül szerepel, hogy a közúti forgalom rendszeres torlódásai miatt sokan töltik a munkaidejük jelentıs részét a jármőben.

7 26% 41% 16% 2% 15% a munkám megköveteli, hogy folyamatosan elérhetı legyek vezetés közben van idım az ismerıseimmel beszélgetni napközben így tudom felügyelni a gyerekeimet unatkozom a dugókban várakozásnál, megpróbálom hasznosítani az utazással töltött idıt egyéb 9. ábra: A vezetés közbeni mobiltelefonálás fı indokai A vezetés közbeni mobiltelefonálás indokaként a munkavégzéssel kapcsolatos elérhetıséget megjelölteknél az tapasztalható, hogy az életkorral együtt növekszik a folyamatos kapcsolattartás szükségessége. Míg a 20 év alattiaknál ez az arány 31%, addig a év közötti válaszadók esetén ennek duplája (61%), az 50 év felettieknél pedig 75%. Az ismerısökkel történı beszélgetést és az unatkozás indokot megjelölteknél viszont a fiatalabbak aránya meghaladja az idısebbekét, azonban az eltérés mindössze néhány százalék. A vezetés közbeni mobiltelefonálás indokaira adott válaszok alapján a nemek között nincs kimutatható eltérés. 2.4 A jármővezetés közbeni mobiltelefonálás veszélyességének megítélése A válaszadók egynegyede (25%) szerint a vezetés közbeni mobiltelefon használat nagyon veszélyes, további közel egyharmadnyi (31%) szerint veszélyes (10. ábra). Tehát összességében több mint a válaszadók fele (56%) elismerte a vezetık mobiltelefonálásának baleseti kockázatát. Egy részük mégis használja. A kihangosító vagy headset használatával történı telefonálást a kérdıívet kitöltık több mint egynegyede (27%) nem tartja veszélyesnek, amibıl arra lehet következtetni, hogy nem ismerik a mobiltelefon használat hatásait a jármővezetésre. Mindössze a válaszadók 2%-a szerint egyáltalán nem veszélyes a vezetés közbeni mobiltelefon használat és 15%-a szerint csak kicsit veszélyes.

8 nagyon veszélyes 25% egyáltalán nem veszélyes 2% kihangosítót/ headset-et használva nem veszélyes 27% veszélyes 31% kicsit veszélyes 15% 10. ábra: A jármővezetés közbeni mobiltelefonálás veszélyességének megítélése A vezetés közbeni mobiltelefon használat veszélyességének megítélését korcsoport szerinti bontásban vizsgálva az tapasztalható, hogy az életkorral együtt növekszik azok aránya, akik nagyon veszélyesnek tartják a jármővezetık menet közben történı mobiltelefon használatát. A mobiltelefonálás veszélytelenségének a feltételezése vagy a kihangosító vagy headset használatával történı telefonálás veszélytelenségének a megjelölése elsısorban a 20 év alattiakra jellemzı. Nemek szerint vizsgálva a válaszokat az tapasztalható, hogy a férfiak kevésbé tartják veszélyesnek a jármővezetés közbeni mobiltelefon használatot. A nık 61%-a szerint veszélyes vagy nagyon veszélyes, a férfiaknál ez az arány 53%. A kihangosítóval vagy headset-tel telefonálás veszélytelenségét megjelölık között közel egyforma arányban vannak a férfiak és a nık. A jármővezetés közbeni mobiltelefon használat veszélyességének megítélése nem függ kimutathatóan attól, hogy a válaszadó milyen gyakorisággal vezet. 2.5 A tapasztalatok összefoglalása A kérdıívet kitöltı jármővezetık mindössze egyharmada nem használ mobiltelefont vezetés közben és további 28% nem kezdeményez, de fogadja a hívást menet közben. A válaszadók több mint egyharmada szokott vezetés közben telefonálni. A minden nap illetve hetente többször jármővet vezetık és a gyakran illetve nagyon gyakran telefonálók jelentik legnagyobb baleseti kockázatot. Együttesen a válaszadók közel 10%-a rendszeresen használja jármővezetés közben a mobiltelefont. A mobiltelefonálók több mint egyharmada nem ismeri el, vagy figyelmen kívül hagyja a beszélgetés miatt létrejövı megnövekedett baleseti kockázatot. A nagyon gyakran telefonálók több mint fele (61%) annak ellenére teszi, hogy tisztában van azzal, hogy a vezetés közbeni mobiltelefon használat veszélyes, nagy baleseti kockázattal jár. A jármővezetés közben kézben tartott mobiltelefonnal történı telefonálás Magyarországon nem engedélyezett, ennek ellenére válaszadó jármővezetık 40%-a sosem használ kihangosítót vagy headset-et a beszélgetésekhez. Valószínősíthetı, hogy a jármővezetık érzékelik az sms küldés fokozott baleseti kockázatát, de bizonyos helyzetben a válaszadók egyötöd része, esetenként mégis vállalja ezt a kockázatot.

9 A vezetés közbeni telefonálás indokaként a legnagyobb arányban (41%) a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységeket jelölték meg. A telefonhívások indokainál a nemek között nem mutatható ki lényeges eltérés. 3. A biztonsági öv használatával illetve mellızésével kapcsolatos kérdıíves adatgyőjtés tapasztalatai Nemzetközi összehasonlítás alapján megállapítható, hogy a biztonsági öv használatának aránya Magyarországon elmarad nemcsak a gazdaságilag fejlettebb európai országok adatától, hanem például Csehországétól is. A 2009-ben végzett megfigyeléses adatgyőjtés alapján a gépkocsiban elöl utazók átlagosan 21%-a nem használta a biztonsági övet. A biztonsági öv használatának mellızése különösen Budapest Belvárosában a férfiaknál jelentıs. Az elöl utazó férfiak több mint egynegyede nem kapcsolta be az övet. A KTI és a GRSP Magyarország Egyesület, a Pest Megyei Rendır-fıkapitányság munkatársainak segítségével kérdıíves adatfelvételt végzett a jármővezetık és az utasok biztonsági öv használatával és mellızésének indokaival kapcsolatosan. 3.1 A válaszadók jellemzıi Az adatgyőjtés Pest megyében, Budapesthez közeli, nagy forgalmú helyeken történt. A kérdıívek 908 jármő összesen 1270 jármővezetıjének és utasainak válaszait tartalmazzák. A gépjármővek több mint kétharmadában a jármővezetı egyedül utazott, tehát a kérdıívek kevesebb, mint egyharmadában voltak olyan elöl utazó utasok, akik válaszai megjelennek az elöl utazók válaszainál. A nemek rögzítése csak az elöl utazók esetén történt, külön-külön a jármővezetıre és az utasra vonatkozóan, a hátul utazók nemérıl nincsenek adatok. A jármővezetık 80%-a férfi, az utasok 58%-a nı volt. Elsı utasok 21% Hátsó utasok 7% Jármővezetık 72% 11. ábra: A válaszadók megoszlása a gépjármőben elfoglalt helyük szerint A jármővezetık közül a legtöbben, a válaszadók közel egyharmada (32%) a éves korcsoportba tartozott. Jelentısnek tekinthetı a éves korcsoport aránya, amely a megkérdezett jármővezetık egynegyede (25%), valamint az éves korcsoport, amely a jármővezetık több mint egyötöde (22%).

10 3.2 A biztonsági öv használata A megállított gépjármőveknél a jármővezetık 78%-a, az elöl utazó utasok 85%-a rendeltetésszerően használta a biztonsági övet, ezzel szemben a hátsó ülésen utazók mindössze fele (51%) kapcsolta be a biztonsági övet (12. ábra). 100% 80% 60% 40% 20% 0% Jármővezetı Elsı utas Hátsó utas Használt Nem használt 12. ábra: A gépkocsiban utazó, biztonsági övet használók aránya Az egyedül utazó jármővezetık esetében a jármővezetık 76%-a, ezzel szemben az utassal utazó jármővezetık 84%-a használta a biztonsági övet. Tehát a jármővezetıknél az utasok jelenléte növeli a biztonsági öv használatának gyakoriságát. A közlekedésben jármővezetıként a legnagyobb arányban részt vevı éves korcsoport között a legalacsonyabb a biztonsági öv használata. Megfigyelhetı, hogy az életkor növekedésével a biztonsági öv használatának aránya is emelkedik. Ötven év feletti jármővezetık esetében meghaladja a 80%-ot. 3.3 A biztonsági övet használók indokai A biztonsági öv használatának indokait összesítve az tapasztalható, hogy az elıre megadott négy válaszlehetıség közül a veszélyek ismerete (61%) és a szabályok betartása (35%) mellett a másik két válaszlehetıséget csak néhányan jelölték meg (13. ábra). Tisztában vagyok a veszélyekkel 61% Betartom a szabályokat 35% Hirdetést, reklámot láttam 2% Barátaim, családom figyelmeztetett 2% 13. ábra: A biztonsági övet használók indokainak megoszlása az elıre megadott válaszlehetıségek között

11 A megkérdezettek lehetıséget kaptak arra, hogy az elıre megadott válaszokat kiegészíthessék saját indokaikkal (14. ábra). Az értékelhetı válaszok összesítése alapján legtöbben a megszokást (43%) és a gépkocsinak az öv használatára figyelmeztetı csipogását (24%) jelölték meg. Emellett jelentısnek tekinthetı a biztonsági öv hasznosságára vonatkozó tapasztalat (13%), a büntetéstıl való félelem (9%), de a válaszadók 7%-a bevallotta, hogy csak a rendıri jelenlét miatt kötötte be az övet. A válaszadók 4%-a tudja, hogy azoknál a gépjármőveknél, ahol légzsák is van, különösen fontos a biztonsági öv használata. Tapasztalás 13% Büntetés elkerülése 9% Rendıri intézkedés 7% Megszokás 43% Légzsák 4% Figyelmeztetı csipogás 24% 14. ábra: A biztonsági öv használatának egyéb indokai 3.4 A biztonsági övet nem használók indokai A biztonsági öv használatának mellızésére kapott válaszok elsısorban a jármővezetıre, valamint a mellette utazóra voltak értékelhetık. A biztonsági övet nem használók indokai a megadott válaszlehetıségek között a legnagyobb arányban, azok egyharmadánál (33%), az elfelejtettem szerepelt. A gyakoriságban második indok a kényelmetlenség (17%), majd az éppen most indultam (15%), ami az elfelejtésnek lehet szinonimája. A válaszadók több mint egytizede (13%) jelölte meg a biztonsági öv használatának elmulasztásának indokaként, hogy siet. A válaszadók közel egytizede (9%) azt jelölte meg a biztonsági öv használat szándékos mellızésének indokaként, hogy nem érdekli a biztonsági öv nyújtotta biztonság és a hatósági szabályozás. Több válaszadónál szerepelt még, hogy szerinte a biztonsági öv nem nyújt védelmet (3%), valamint fél, kellemetlen érzése van az öv használatakor (3%). Korcsoportonként vizsgálva a válaszokat megállapítható, hogy a évesek esetén a válaszadók közel egyharmada jelölte meg a feledékenységet (32%) és a sietést (32%), több mint egytizede (16%) azt, hogy kényelmetlen az öv használata. A éves korcsoportnál a feledékenység (34%) és a most indult (19%) indokok együttesen a válaszok több mint felénél szerepelt. Ezen kívül jelentısnek mondható a kényelmetlenség (18%) és fıként a közömbösség (13%) aránya. A éves korcsoportnál két kiugróan magas arányt képvisel a feledékenység (30%) és a most indult (21%). Az érdektelenség, a sietés és a kényelmetlenség indokainak aránya a válaszok között 10% körüli. Az éves korcsoport válaszainál a feledékenység (33%) után a második legnagyobb arányt a kényelmetlenség (21%) jelenti. A sietés és a most indultam indokok aránya 10% közeli. A 60 év felettiek esetén a legmagasabb az indokok között a feledékenység (36%) aránya, a sietés, a kényelmetlenség és a most indult válaszok aránya egyaránt 18%.

12 A biztonsági övet nem használóknak is lehetıségük volt a megadott válaszlehetıségeken kívül további indokokat megadni. Az elöl utazók esetében a leggyakoribb indok a kis távolságra történı utazás (29%), emellett jelentısnek tekinthetı a biztonsági öv használatával kapcsolatos rossz tapasztalat (19%), de a hanyagság, a lustaság (13%), a bezártság érzet (13%) is a válaszadók több mint egytizedénél szerepelt. Nem valós indok, de fontos körülmény, hogy az adatgyőjtéskor biztonsági övet nem használók egytizede (10%) csak az autópályán köti be az övet (15. ábra). Egyedül nem használja 3% Hanyagság, lustaság 13% Nem hisz benne 13% Kis távolságra utazik 29% Rossz tapasztalat 19% Csak autópályán használja 10% Bezártságérzet 13% 15. ábra: A biztonsági öv mellızésének egyéb indokainak aránya 3.5 A tapasztalatok összefoglalása A közlekedésben jármővezetıként a legnagyobb arányban részt vevı éves korcsoport között a legalacsonyabb a biztonsági öv használata. A válaszadók közel egytizede azt jelölte meg a biztonsági öv használat mellızésének indokaként, hogy nem érdekli a biztonsági öv nyújtotta biztonság és a hatósági szabályozás. Többen megemlítették, hogy csak lakott területen kívül szokták használni a biztonsági övet, illetve kis távolságra nem szokták bekötni. Tehát nem ismerik, nincsenek meggyızve a biztonsági öv használatának hasznosságáról. A jármővezetıknél az utasok jelenléte növeli a biztonsági öv használatának gyakoriságát.