Szorongásos zavarok Kényszerbetegség, PTSD Klinikai szakpszichológus képzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék
BNO-10: SZORONGÁSOS ZAVAROK F 42 Obsessiv-compulsiv zavar (szindróma) F 42.0 Elsősorban kényszergondolatok vagy ruminatio F42.1 Főként compulsiv cselekedetek F 43 Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek F 43.0 Akut stresszreakció F 43.1 Poszttraumás stressz zavar F 43.2 Alkalmazkodási zavarok
DSM-V önálló kategória: Kényszeres és kapcsolódó zavarok Kényszeres zavar - kényszergondolatok, -cselekvések vagy mindkettő) - jó vagy megfelelő belátással / rossz belátással / hiányzó belátással téveszmés hiedelmek Trichotillomania Testdiszmorfiás zavar új zavarok: Felhalmozási/gyűjtögetési zavar Bőrkapirgálás (bőrtépkedés) zavar
F. 42 Kényszerbetegség A. Kényszergondolatok és cselekvési kényszerek B. A személy felismeri, hogy a kényszerek túlzottak vagy ésszerűtlenek (gyereknél ez nem kritérium) C. Észrevehető szenvedést okoznak, jelentősen kihatnak a szokványos napi tevékenységre, szociális funkcióromlást okoznak. BNO: 2 hétig tartósan fennállnak DSM: naponta több mint egy óra
A kényszer spektrum Kompulzivitás Impulzivitás kényszer anorexia trichotill betegség nerv. bulimia kénysz. játék antiszoc. Sz.z. vásárlás szenv.
A kényszergondolatok jellemzői Visszatérően és tartósan betörnek a tudatba Értelmetlenek, felkavaróak, irracionálisak (a személy erkölcsi értékrendjével, személyiségével, szokásaival nem összeegyeztethető tartalom) - énidegen Nem az élet reális problémái miatt való fokozott aggódás Felismeri, hogy saját tudatának termékei Szorongást okoznak, ezért a személy igyekszik elnyomni, figyelmen kívül hagyni vagy neutralizálni (gondolattal vagy cselekvéssel)
Kényszerimpulzus, késztetés A személy indítékot érez, hogy önmagának vagy másnak ártson (fizikai vagy verbális agresszió, rombolás Kognitív fóbiák: kényszergondolat +kényszerkésztetés =félelem az adott tudattartalomtól = Nem lehet hatékonyan elkerülni (fóbia tárgya a beteg fejében) Valódi fóbiák: aktív elkerülés
A kényszercselekvések jellemzői Irracionális vagy mennyiségében ésszerűtlen cselekedetek (kézmosás, rendezgetés ) vagy gondolati folyamatok (számolás, imádkozás, szavak ismétlése ) Aktív elkerülő magatartás, válasz a kg-ra, szorongáscsökkentő funkció Rettegett esemény bekövetkezését igyekszik elkerülni Ha akadályoztatva van: szorongás fokozódik (pánik) vagy agresszív megnyilvánulások
A kényszergondolatok tartalma Beszennyeződés, megfertőződés (piszok, kórokozók, testnedvek, környezeti szennyeződés) Agresszív gond. (kárt tesz magában, másokban, erőszakos, ijesztő fantáziák, obszcén viselkedés) Szexuális gond. (tiltott, perverz fantáziák, homoszexualitástól való félelem, agresszív szexuális késztetések) Mágikus gond. (szerencsés-szerencsétlen számok, babonás obszessziók) Vallásos (szentség megsértése, túlzott moralizálás, jó és rossz) Takarékosság, gyűjtögetés (félelem attól, hogy dolgai elvesznek) Szomatikus (meggyőződés betegség meglétéről, túlzott foglalkozás vmely testrésszel) Rend és szimmetria, kényszeres lassúság
A kényszercselekvések típusai Ellenőrzés, kontrollálás (zárak, elektromos készülékek, akaratlanul nem vétett-e hibát) agresszív kg. Tisztálkodás (rituális kézmosás, fürdés, folyamatos takarítás) - kontaminációs kg Ismétlési rituálék (újraolvasás, rutin tevékenységek ismétlése) Számolási rituálék (szavak, kövek, lépcsőfokok ) Rendrakás (szimmetria, precizitás) Kényszeres gyűjtögetés (célszerűtlen tárgyak, szemét kidobása)
Kg és Kcs: dinamikus kölcsönhatás Kg akaratlanul keletkezik szorongás akaratlagos törekvés a szorongáscsökkentésre: kognitív szupresszió paradox hatás kényszercselekvés Kiterjesztett kényszer: gyermek bevonja a szülőt
Kg és Kcs kapcsolata K gondolatok Szexualitás Agresszív gondolatok K cselekvések Kézmosás Ellenőrzés, jóvátétel, ellengondolat Istenkáromló gondolatok Önbüntetés, imádkozás Valami nincs rendben Rend helyreállítása (valóságos, virtuális)
Epidemiológia - élettartam prevalenciája 2-3 % között van, nincs nemi különbség - kezdete: gyermekkor karakterjegyek, születési sorrend férfi 11-18 év, nő 20-24 év - gyakori komorbiditás: depresszió, organikus kórképek - családi anamnézis: OCD, depresszió, alkoholizmus Lefolyás: krónikus, fluktuáló, jellemző a kiterjedés Rossz prognózis: ha gyermekkorban kezdődik, ha személyiségzavar is fennáll WHO adatok: 10 betegség között leszázalékolás
Differenciáldiagnosztika Betegség Hasonlóságok Különbségek Szkizofrénia Mániás epizód Hipochondria PTSD Kényszeres sz z Bizarr gond, extrém szorongás Tevékenység markáns fokozódása Egészséggel kapcs. aggodalmak Intruzív gond. Szorongást váltanak ki Rendszeretet, gyűjtöget, felhalmoz Pszichotikus tünetek, énidegen, nem prób. kontrollálni Hang. emelkedett, betegségbelátás hiánya Nincs más kényszer tünet Azonosítható a kiváltó stresszor Nincs markáns Kg. vagy Kcs.
A kényszerbetegség patogenezise Bio pszicho szociális szemlélet Genetikai tényezők: jelentős szerep!!! 50%-os szerep - Első fokú rokonok: 20% - Monozigóták: 63% Biológiai tényezők: - szerotonin diszreguláció (SSRI kezelés) - orbitofrontális lebeny, bazális ganglionok hiperaktivitása
Pszichológiai magyarázatok Pszichoanalitikus megközelítés Freud: anális fixáció, ödipális fixáció Tárgykapcsolati elm: autonómia törekvések (anyával kapcs. ellenséges késztetések ellenőrzése) Elhárító mech: izoláció, áttolás, reakcióképzés, meg nem történtté tevés Ma: sérült mentalizációs kapacitás
Kognitív viselkedésterápiás elmélet (Salkovskis) Intruzív gondolatoknak (Kg) tulajdonított hibás jelentésadás: veszélyészlelés + saját felelősség aktív elkerülő viselkedésmódok (Kcs) kettős megerősítés - perzisztencia Jellemző kognitív tényezők: Irreális személyes felelősség Abnormális kockázatbecslés Gondolatok túlértékelése Gondolat-cselekvés fúzió Perfekcionizmus, befejezettség élményének hiánya
A kényszerbetegség terápiája Kombinált terápia!!! 60-80% javul, számos tünetváltás Gyógyszeres kezelés: SSRI Pszichoterápia Hatékonyságvizsgálatok alapján: kognitív viselkedésterápia Expozíciós módszerek: elkerülő viselkedés kiiktatása Kényszerválasz módosítása, túlceremonizálás Habituációs tréning: Kg.-t kontrollált feltételek mellett Tévhiedelmek megkérdőjelezése Metakognitív módszerek
Poszttraumás stressz zavar
BNO-10: SZORONGÁSOS ZAVAROK F 43 Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek F 43.0 Akut stresszreakció F 43.1 Poszttraumás stressz zavar F 43.2 Alkalmazkodási zavarok DSM-V: Traumával és stresszorral összefüggő zavarok
PTSD diagnosztikai kritériumok A szokásos, mindennapi élményeken kívül eső esemény, trauma A traumát a személy rendszeresen újraéli visszaemlékezés, álmodás, újraélés, szimbolikus helyzetekben szorongás Elkerülés, általános válaszkészség bénultsága gondolatok, érzések, tevékenységek, helyzetek kerülése psychogen amnesia, csökkent érdeklődés, másoktól való elidegenedés élménye, érzelmek beszűkülése, jövő beszűkülése Perzisztens készenlét (hyperarousal) alvászavar, irritabilitás, dühkitörések, koncentrációs zavarok, hypervigilitás, fokozott alarm-készség Jelentős szenvedés, funkcióromlás
Poszttraumás stressz zavar DSM-IV, DSM-V olyan eseményt élt át vagy olyannak volt tanúja, vagy olyannal szembesült, amelyben valóságos, vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés vagy a saját vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg + szexuális erőszak a traumatikus eseménnyel kapcsolatos kogníciók és hangulat negatív irányú változása: - tartósan fennálló, túlzott negatív hiedelmek vagy elvárások önmagára, a világra, a traumatikus események okaira és következményeire vonatkozóan - tartósan fennálló negatív emocionális állapot a traumatikus eseménnyel kapcsolatos éberség és reaktivitás megváltozása: - féktelen vagy öndestruktív viselkedés is 22
Gyakoriság a traumát elszenvedettek kb. 1O-2O %-a ha az átlag populáció 1/3-a szenved el traumát, akkor a PTSD kb. 3-6%-ot érint összesen Nők 10%, Férfiak 5% Típusok Akut stressz zavar: 0-1 hónap PTSD: kezdete trauma után 1 hónap Akut PTSD: 0-3 hónapig tart Krónikus PTSD: több mint 3 hónapig tart Késleltetett kezdetű PTSD: 6 hónap után
Miért alakul ki késleltetve, az érintettek csak egy részénél? A trauma érzelmi feldolgozása gátlás alá kerül Diszfunkcionális kognitív stratégiák Diszfunkcionális viselkedéses stratégiák Benne ragad a pillanatban Jelen idejű fenyegetettség 24
Diszfunkcionális KOGNITÍV stratégiák Tépelődés, rumináció Miért éppen én? Én vagyok a hibás. Jobban oda kellett volna figyelnem. Fel kell készüljek mindenre a jövőben. Emocionális bénultság Kontrollálnom kell az érzéseimet, különben megőrülök. Kognitív szupresszió Nem szabad, hogy eszembe jusson. Változatlanság Ha elfelejtem őket, rossz ember vagyok. 25
Diszfunkcionális VISELKEDÉSES stratégiák Helyszín, tevékenység elkerülése (szorongás miatt) Mások elkerülése (szégyen miatt) Állandó elfoglaltság (ne legyen ideje emlékezni) Kellemes tevékenységek abbahagyása (bűntudat miatt) Fokozott ellenőrzés (félelem miatt) Késői lefekvés (rémálmok elkerülése miatt) szorongás fennmarad izoláció 26
A PTSD kognitív elmélete (Ehlers, Clark, 2000) A traumatizáló eseményre és annak következményeire vonatkozó kóros feldolgozás jelen idejű fenyegetettség érzéséhez vezet A trauma szignifikáns esemény, nem ignorálható, ugyanakkor inkompatibilis a korábbi mentális reprezentációkkal, így a személy nem képes integrálni korábbi élményei közé TRAUMA ÖNKÉP, VILÁGKÉP
ÖNKÉP, VILÁGKÉP TRAUMA Biztonságban vagyok Mindennek megvan a maga helye Képes vagyok helytállni Nem vagyok biztonságban A világ kiszámíthatatlan Bármikor történhet katasztrófa Elvesztettem a talajt a lábam alól 28
A terápia célja a traumatikus élmény érzelmi feldolgozása INTEGRÁCIÓ Expozíció többször elmondja, kognitív értelmezés is, narratíva Diszfunkcionális attitűdök módosítása a világ alapvetően biztonságos, néha azonban történnek rossz dolgok Diszfunkcionális kognitív és viselkedéses stratégiák abbahagyása visszatérés a mindennapokhoz 29
Irodalom: BECK, A. T., EMERY, G. (1999): A generalizált szorongásos zavar és a pánikbetegség. In: Beck, A. T., Emery, G. : A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív szemlélete, Animula, p. 69-95. BNO-10 Zsebkönyv, 1996, Budapest. FRANCES, A., ROSS, R.(2009): DSM-IV-TR esettanulmányok. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest. FÜREDI, J.(1998): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina, Budapest. GABBARD, G., O., BECK, J., S., HOLMES, J. (2005): Oxford Textbook of psychotherapy. Oxford University Press MÓROTZ K., PERCZEL FORINTOS D. (szerk, 2009): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest TRINGER, L.(2004): A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest. HARSÁNYI, A., CSIGÓ, K., DEMETER, GY. (2010): Kényszerbetegség. Elmélet, kutatás, terápia. Oriold és Társai Kiadó