VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter

Hasonló dokumentumok
1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom?

Diszkrét matematika I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.

Diszkrét matematika I.

DEFINICIÓK. Például a síkgeometriában predikátumok: ( egyenes ), ( pont ), ( illeszkedik - ra ).

Vizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat

Bevezetés a matematikába 1. Definíciók, vizsgakérdések

Bevezetés az algebrába az egész számok 2

1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.

Diszkrét matematika I.

DISZKRÉT MATEMATIKA I. TÉTELEK

Kongruenciák. Waldhauser Tamás

D(x, y) - x osztója y-nak

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Készítettel: Szegedi Gábor (SZGRACI.ELTE)

Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz tavasz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

ELTE IK Esti képzés tavaszi félév. Tartalom

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós

Gy ur uk aprilis 11.

nappali tagozat, tanítói szak TAN05MSZ Szigorlati követelmények és tételek Vizsgatematika A szigorlat követelményei:

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika I.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Bevezetés az algebrába 1

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

Diszkrét matematika 2.

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Waldhauser Tamás szeptember 8.

SE EKK EIFTI Matematikai analízis

2. Tétel (Az oszthatóság tulajdonságai). : 2. Nullát minden elem osztja, de. 3. a nulla csak a nullának osztója.

Számelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

1. Egész együtthatós polinomok

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika I. bizonyítások

A Matematika I. előadás részletes tematikája

17.2. Az egyenes egyenletei síkbeli koordinátarendszerben

DHARMA Initiative Diszkrét Matematika 1. DHARMA INITIATIVE

Diszkrét matematika 1. középszint

DiMat II Végtelen halmazok

MATEMATIKA tanterv emelt szint évfolyam

A valós számok halmaza

Záróvizsga tételek matematikából osztatlan tanárszak

Matematika pótvizsga témakörök 9. V

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

Diszkrét matematika I.

Tartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal Függvények Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból 2016 / tanév

Algebra es sz amelm elet 3 el oad as Nevezetes sz amelm eleti probl em ak Waldhauser Tam as 2014 oszi f el ev

illetve a n 3 illetve a 2n 5

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

MTN714: BEVEZETÉS AZ ABSZTRAKT ALGEBRÁBA. 1. Csoportelméleti alapfogalmak

Klasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 14.

Matematikai logika és halmazelmélet

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Az osztályozóvizsgák követelményrendszere 9. évfolyam

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

KLASSZIKUS ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET FELADATOK

Osztályozó- és javítóvizsga. Matematika tantárgyból

Osztályozóvizsga és javítóvizsga témakörei Matematika 9. évfolyam

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Diszkrét matematika II. feladatok

Hatványozás. A hatványozás azonosságai

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

Diszkrét matematika 2.

Mindent olyan egyszerűvé kell tenni, amennyire csak lehet, de nem egyszerűbbé. (Albert Einstein) Halmazok 1

Az osztályozóvizsgák követelményrendszere MATEMATIKA

Bevezetés a matematikába

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Számelmélet. 1. Oszthatóság Prímszámok

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak

Matematika alapjai; Feladatok

Számelméleti alapfogalmak

ÍRÁSBELI BELSŐ VIZSGA MATEMATIKA 8. évfolyam reál tagozat Az írásbeli vizsga gyakorlati és elméleti feladatai a következő témakörökből származnak.

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

Osztályozó- és javítóvizsga témakörei MATEMATIKA tantárgyból

Diszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz

Waldhauser Tamás. Jelölés. Az egyszerűség kedvéért (a, b) ρ helyett gyakran azt írjuk, hogy aρb.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

Testek március 29.

MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA

1. tétel Halmazok és halmazok számossága. Halmazműveletek és logikai műveletek kapcsolata.

A permutáció fogalma. Ciklusfelbontás. 1. feladat. Számítsuk ki S 6 -ban a πρ, ρπ, π 1 és π 2014 permutációkat, ahol

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

TARTALOM. Előszó 9 HALMAZOK

Átírás:

VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter Jelölés: D: definíció, T: tétel, TB: tétel bizonyítással. A betűméret a téma prioritását jelzi, a legnagyobb betűvel jelöltek az elégséges szintet mutatják, amit mindenkinek tudni kell. A jelesért a legapróbb betűseket is meg kell tanulni. A matematikai logika alapjai. Az ítéletlogika, kijelentések és igazságértékük, kijelentések összekapcsolása, kijelentés-logikai formulák; T: az ítéletlogika tételei; ellentmondás; a következtetés és szabályai, levezetés; elsőrendű logika, predikátumok, kvantorok, kötött és szabad változók, nyitott és zárt formulák. T: az elsőrendű logika tételei; axiómák és a bizonyítások formái, függetlenség, ellentmondásmentesség, teljesség. Direkt, indirekt bizonyítás; szükséges és elégséges feltétel; a definíció fogalma. Halmazok, relációk, függvények. Halmazok. D: halmaz és elemei, halmazok egyenlősége, üres halmaz, részhalmaz; D: hatványhalmaz, halmazműveletek; D: különbség, metszet, unió, komplementer; T: az unió és a metszet tulajdonságai; De Morgan szabályok; D: halmazrendszer metszete, uniója; D: osztályfelbontás. Relációk. D: rendezett pár; D: Descartes-féle direkt szorzat; D: n-változós reláció, binér reláció, homogén reláció; D: reláció értelmezési tartománya, értékkészlete, kiterjesztése, leszűkítése; D: reláció inverze, relációszorzat; TB: relációszorzat asszociatív; D: homogén binér relációk tulajdonságai; D: ekvivalenciareláció, ekvivalenciaosztály; TB: ekvivalenciareláció és osztályfelbontás kapcsolata; D: hányadoshalmaz, reprezentáns, teljes reprezentáns-rendszer. Függvények. D: függvény, kép, őskép, n-változós függvény; függvények típusai; D: szürjektív, injektív, bijektív függvény; Speciális függvények: projekció, kanonikus függvény, identitás, permutációfüggvény, konstansfüggvény, karakterisztikus függvény, Kronecker-féle delta, logikai függvény; D: leszűkítés, kiterjesztés; D: Indexelt rendszerek, indexelt halmazcsalád; Diszjunktív, konjunktív normálformák; TB: diszjunktív normálformára hozás; D: Függvények kompozíciója, inverze; TB: függvény inverze mikor függvény; Axiomatikus halmazelmélet: Zermelo axiómarendszere, a pótlás axiómája, ZFC.

Struktúrák. Rendezési struktúrák. D: részbenrendezés, szigorú részbenrendezés; TB: részbenrendezés és szigorú részbenrendezés kapcsolata; D: részbenrendezett struktúra, indukált részbenrendezés; D: minimális, maximális, legkisebb, legnagyobb elem; D: alsó korlát, felső korlát, alsó határ, felső határ; D: Hasse-diagram; D: monoton, szigorúan monoton függvények; D: zárt, nyílt intervallum; D: teljes rendezés; TB: véges halmazon részbenrendezés kiterjesztése rendezéssé; D: topologikus rendezés, lánc; D: jólrendezés; T: jólrendezési tétel; T: Zorn-lemma. Algebrai struktúrák. D: belső művelet, operandus, műveleti tábla D: algebrai struktúra, precedencia, lengyel jelölés; Grupoidok; D: semleges elem D: asszociatív struktúra; D: félcsoport, egységelemes félcsoport; D: inverz elem D: csoport; D: kommutatív művelet, Abel-csoport; Műveletek függvények között; Kétműveletes struktúrák; D: disztributivitás; D: gyűrű, nullelem, egységelem; D: kommutatív gyűrű, zérógyűrű, nullgyűrű; D: nullosztómentes gyűrű; D: integritási tartomány; D: test, ferdetest; D: külső műveletek; D: Ω- modulus; D: vektortér. Többszörös struktúrák. D: rendezett integritási tartomány D: rendezett test; Származtatott struktúrák. Részstruktúra, szorzatstruktúra, faktorstruktúra; D: művelet összeférhetősége ekvivalenciarelációval; D: lexikografikus rendezés; Kapcsolat struktúrák között. D: homomorfizmus, izomorfizmus, beágyazás; Speciális struktúrák. Polinomok. D: gyűrű feletti egyhatározatlanú polinom; D: polinom gyöke, zérushelye, foka; D: együtthatók, főegyüttható, főpolinom; D: polinomfüggvény; Mátrixok. D: gyűrű feletti m n-es mátrixok; D: mátrixok összege, szorzata, zérusmátrix, egységmárix; T: egységelemes gyűrű feletti n n-es mátrixok az összeadással és a szorzással egységelemes gyűrűt alkotnak; Reláció mátrixa. A számfogalom felépítése. Természetes számok. D: Peano-axiómák. D: rákövetkezési reláció; T: rekurziótétel; Műveletek D: összeadás; T: az összeadás asszociativitása, kommutativitása; D: szorzás; T: a szorzás szabályai, disztributivitás, asszociativitás, kommutativitás; D: a természetes számok rendezése; T: monotonia tételei, egyszerűsítési szabályok; D: sorozat; D: összeg, tag, szorzat, tényező; TB: általános asszociativitás, kommutativitás; T: általános disztributivitás (két tényezős esetre bizonyítással);

Egészek. D: egész számok konstrukciója; D: műveletek egész számokkal; TB: az egészek integritási tartományt alkotnak; D: egészek rendezése T: számolási szabályok T: az egészek rendezett integritási tartományt alkotnak; Racionális számok. D: konstrukció; D: műveletek racionális számokkal; TB: a racionális számok testet alkotnak; D: a racionális számok rendezése T: a racionális számok rendezett testet alkotnak; D: arkhimédeszi tulajdonság. TB: A racionális számtest arkhimédeszi tulajdonságú; Valós számok. D: felső határ tulajdonság D: nyílt kezdőszelet, nyílt kezdet D: irracionális számok D: valós számok rendezése T: műveletek valós számokkal, a műveletek tulajdonságai; T: a valós számok felső határ tulajdonságú rendezett testet alkotnak; D: abszolút érték, előjelfüggvény, alsó,-felső egészrész, törtrész D: gyökvonás, logaritmuskeresés, periodicitás, függvény paritása, nagy ordó; TB: számtani-mértani középre vonatkozó egyenlőtlenség; Komplex számok. D: konstrukció D: műveletek, szemléltetésük D: valós, képzetes rész D: abszolút érték TB: komplex szám abszolút értékének becslései; D: konjugált TB: műveletek komplex számokkal; D: argumentum Komplex számok alakjai TB: De Moivre-azonosság; D: komplex szám n-edik gyöke D: n-edik egységgyökök D: primitív n-edik egységgyökök TB: n-edik gyökök előállítása; TB: n-edik gyökök összege; komplex szám komplex hatványa T: algebra alaptétele; a komplex számok rendezési tulajdonsága; TB: nem létezik olyan teljes rendezés, amellyel C rendezett test lenne; C vektortér; TB: a hiperbolikus és Study-féle rendszerekben nincs inverz; Algebrai, transzcendens számok, függvények. D: Q feletti algebrai szám, transzcendens szám, algebrai és transzcendens függvény; D: kvaterniók, műveletek, skalár rész, vektor rész. T: Frobenius-tétel; Cayley-számok. Műveletek; T: Hurwitz-tétel; Kombinatorika. Véges halmazok. D: véges halmaz TB: Nem létezik bijekció egy véges halmaz és valódi részhalmaza között; D: véges halmaz számossága; TB: számolás véges halmazokon D: permutáció; TB: véges halmaz ismétlés nélküli permutációi száma; Stirling-formula, ciklikus permutálás; D: variáció; TB: n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli variációi száma; D: kombináció; TB: n elemű halmaz k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációi száma; D: ismétléses

variáció; TB: n elem k-ad osztályú ismétléses variációi száma; D: ismétléses kombináció; TB: az ismétléses kombinációk száma; D: ismétléses permutáció; TB: az ismétléses permutációk száma; TB: binomiális tétel és következményei; TB: polinomiális tétel, következménye T: skatulya-elv, általános skatulya-elv TB: logikai szita formula; Speciális számok, sorozatok. D: rekurzív sorozatok, és típusaik D: a Fibonacci-számok TB: Binet-formula, aranymetszés; D: szubfaktoriális TB: a szubfaktoriális sorozat n-edik tagja D: a Pascal-háromszög; TB: a binomiális együtthatók tulajdonságai: szimmetria, addíciós képlet, felső összegzés, elnyelési tulajdonság, Vandermonde-azonosság, négyzetösszegtulajdonság; becslések. Catalan-számok, Másodfajú Stirling-számok, Bell-szám; TB: rekurziós formuláik. Elemi számelmélet. Általános alapfogalmak. D: osztó. TB: az oszthatóság tulajdonságai; D: egység TB: egy szám és egységszerese oszthatósági tulajdonságai; D: asszociáltság D: triviális osztók D: felbonthatatlan szám D: összetett szám D: prímszám TB: minden prím felbonthatatlan; D: legnagyobb közös osztó D: relatív prímség D: páronként relatív prímség D: legkisebb közös többszörös; Oszthatóság az egészek körében. TB: az egészek körében két egység van; TB: maradékos osztás tétele; TB: számrendszerek; TB: legnagyobb közös osztó létezése; TB: Ha c>0 akkor (ca,cb) = c(a,b); TB: Rekurziós tétel az lnko számítására TB: Bézout-tétel; TB: lineáris diofantikus egyenletek megoldhatósága; TB: az euklideszi algoritmus lépésszáma, Lamé tétele; TB: c ab és (c,a) = 1 c b; TB: egész szám pontosan akkor prím, ha felbonthatatlan; TB: számelmélet alaptétele; T: a természetes számok kanonikus és módosított kanonikus alakja; TB: kanonikus alakban adott szám pozitív osztói, pozitív osztói száma; TB: legnagyobb közös osztó és legkisebb közös többszörös kifejezése a kanonikus alakok segítségével; TB: Legkisebb közös többszörös, (a,b)[a,b]= ab ; TB: (ab,c)=1 (a,c)=1 és (b,c)=1; Prímek. TB: a prímek száma végtelen; TB: létezik tetszőleges hosszú csupa összetett számot tartalmazó intervallum; T: prímszámtétel; TB: Eratoszthenészi-szita T: Dirichlet-tétel, Páros Goldbach-sejtés, Fermat és Mersenne-prímek;

Kongruenciák. D: kongruencia TB: a kongruencia tulajdonságai; TB: kongruencia egyszerűsítése és ennek következménye; D: maradékosztály. TB: az osztályok elemei; D: teljes maradékrendszer TB: a b (m) (a,m) = (b,m); D: redukált maradékosztály, redukált maradékrendszer D: Euler-féle ϕ függvény T: teljes és redukált maradékrendszer tulajdonságai; TB: teljes és redukált maradékrendszer lineáris transzformációi; TB: Euler-tétel TB: Fermat-tétel alakjai; műveletek maradékosztályokkal TB: a modulo m maradékosztályok egységelemes kommutatív gyűrűt alkotnak D: multiplikatív inverz TB: redukált maradékosztályok és multiplikatív inverz kapcsolata; T: modulo m maradékosztály pontosan akkor test, ha m prím; Lineáris kongruencia-egyenletek. D: lineáris kongruencia megoldásszáma. TB: az ax b (m) lineáris kongruencia megoldhatósága és megoldásszáma; TB: az ax b (m) (a,m)=1 konguencia megoldása; Szimultán kongruenciák T: szimultán kongruencia megoldhatósága; TB: kínai maradéktétel; T: moduláris számábrázolás Számelméleti függvények. D: additív, teljesen additív, multiplikatív és teljesen multiplikatív számelméleti függvények, példák; D: Möbius-függvény TB: Euler-féle ϕ- függvény multiplikatív, ϕ(n) alakja.