2. Tétel (Az oszthatóság tulajdonságai). : 2. Nullát minden elem osztja, de. 3. a nulla csak a nullának osztója.
|
|
- Judit Horváthné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Számelmélet és rejtjelezési eljárások. (Számelméleti alapok. RSA és alkalmazásai, Die- Hellman-Merkle kulcscsere.) A számelméletben speciálisan az egész számok, általánosan a egységelemes integritási tartomány tulajdnoságait vizsgáljuk, a szorzás m velet segítségével. (egységelemes int. tartománynak a nullosztómentes, kommutatív gy r t nevezzük. A nullosztómentesség azt jelenti, hogy a*b=0 esetén legalább az egyik tényez 0. Ez pl. Z 6 -ban nem teljesül, hiszen ott 2*3=6=0, de sem 2 sem 3 nem egyezik meg a 0 maradékosztályával modulo 6.) 1 1. Deníció (Oszthatóság). Legyen R egy egységelemes integritási tartomány. Ha a, b R, akkor azt mondjuk, hogy b osztója az a-nak, ha található olyan c R, melyre b c = a. Ennek jelölése: b a. 2. Tétel (Az oszthatóság tulajdonságai). : 1. Ha b a és c d, akkor b c a d 2. Nullát minden elem osztja, de 3. a nulla csak a nullának osztója. 4. A szorzás egységeleme minden elemnek osztója. 5. Ha b a, akkor bármely c-re R-b l b*c a*c is teljesül, és 6. ha c nem nulla, akkor ez visszafelé is igaz. 7. Ha b oszt valahány számot, akkor azok minden R-beli együtthatóval képzett lineáris kombinációját is osztja 8. Az oszthatósági reláció reexív, és tranzitív. Az oszthatóságot relációja nyilván nem szimmetrikus (pl 2 6 az egész számok felett, de visszafelé ez már nem teljesül), de kijelölhet ennek segítségével egy már szimmetriát is kielégít reláció, nevezetesen
2 2 3. Deníció (Asszociáltak). : Azt mondjuk, hogy a és b asszociáltak, ha a b és b a is teljesül Ez nyilván reexív (egységelemes int. tartományban), tranzitív (az oszthatóság tranzitivitása miatt), és szimmetrikus is (a deníció alapján triviális), tehát ekvivaleniareláció. Az ekvivalenciaosztályok, melyeket létesít, az egymással asszociált elemekb l áll, melyek csak ún. egységszorzókban különböznek egymástól. 4. Deníció (Egység). : Egy ɛ R elemet egységnek nevezünk, ha az minden nem nulla elemnek osztója. Ezek pont azok az elemek, melyeknek van R-ben a szorzásra vett inverzük, vagyis melyek a szorzás egységelemének osztói, s mivel az 1 mindennek osztója, ezek asszociáltak is 1-gyel. Innen látszik, hogy az egységszorzó elnevezés jogos, hiszen az asszociáltakat valóban csak egy egységgel való szorzás különbözteti meg egymástól. Az egységek a szorzásra nézve Abel-csoportot alkotnak, ezt a gy r egységcsoportjának nevezzük. Tekintsül például az egész számok gy r jét, itt értelmezve az oszthatóságot, a már régebbi tanulmányink során megismert oszthatósági relációt kapjuk vissza. Itt az egységek az 1 és a -1, csak ezek azok, melyekkel való szorzás megtartja az asszociálságot két elem között. Az asszociáltak ekvivalenciaosztályai a {{a, a} a Z} halmaz elemei lesznek. 5. Deníció (Felbonthatatlan-, és prímelem). : Egy a elemet felbonthatatlannak, vagy irreducibilisnek nevezünk, ha az a=b*c felírásból az következik, hogy b vagy c egység, azaz ha csak triviális módon írható fel szorzatként. Egy a element prímelemnek nevezünk, ha az a=b*c felírásból az következik, hogy a b, vagy a c, azaz a legalább az egyik tényez jét osztja, akármelyik szorzatfelírásában. Könnyen belátható, hogy bármely prímelem felbonthatatlan, ennek ellenkez je viszont már ennél nehezebben, hiszen nem is igaz. Kés bbi tanulmányinkból kiderült,
3 3 hogy Gauss gy r kben (ahol érvényes az egyértelm prímfaktorizáció) már egybeesik e két fogalom. Ebb l következik, hogy már egész számok között is érvényes. Az oszthatósággal kapcsolatban érdekes példát szolgáltatnak a racionális, illetve valós számok. E két számkörben minden nem nulla elem osztható egymással, a nullát pedig minden elem osztja, hiszen akármilyen a,b racionális/valós számot is veszünk, a b fennáll, hiszen létezik olyan c szám (nevezetesen b, melyr l belátható, a hogy szintén racionális/valós szám), amelyre a*c=b. Az irracionális számok körében ez persze nem igaz, hiszen például a 2 szám nem osztható önmagával, hiszen ez a c szám az 1 lenne, ami viszont nem irracionális. További fontos fogalom a legnagyobb közös osztó, és a legkisebb közös többszörös fogalma. Mivel integritási tartományban általában nem deifniáltunk rendezést, ezért a legnagyobb, és legkisebb szavak itt az oszthatósági relációra való rendezésen értend, pontosan megfogalmazva: 6. Deníció (Legnagyobb közös osztó). Az a 1, a 2, a 3,..., a n elemek legnagyobb közös osztója b pontosan akkor deníció szerint, ha b osztója az összes a i elemnek, és oszthatóságban ez a legnagyobb, azaz, ha bármely más c szám is osztója ezen a i -knek, akkor ez a c osztója b-nek is. 7. Deníció (Legnagyobb közös osztó). Az a 1, a 2, a 3,..., a n elemek legkisebb közös többszöröse b pontosan akkor, ha minden a i osztója b-nek, és ez a b a legkisebb az oszthatósági relációt tekintve a lehetséges elemek közül, vagyis minden más c-re, amelyek minden a i -nek többszörösei, teljesül, hogy b osztja a c-t. Fontos megjegyezni, hogy a legnagyobb közös osztó, és a legkisebb közös többszörös csak egységszorzótól eltekintve egyértelm, például egész számok körében adott számok legnagyobb közös osztójából kett is van, egy pozitív, és egy negatív (amennyiben ez nem a 0). Megyegyezés szerint a pozitívat választjuk ilyenkor ezek közül. Amennyiben a számok között a 0 is szerepel, úgy azt elhagyva a legnagyobb közös osztó nem változik, a legkisebb közös többszörös pedig ekkor a 0 lesz. Két egész szám legnagyobb közös osztójának meghatározására használható az eukldeszi algoritmus, amely egyben megadja ezt a közös osztót mint a két szám
4 4 egész együtthatós lineáris kombinációja. Az algoritmusban szerint el ször leosztjuk a nagyobb abszolútérték számot a kisebbel, a maradékot feljegyezzük. A további lépésekben ezt ismételgetjük úgy, hogy a maradékot és az el z osztót vesszük, ezek közül mindig a nagyobbat osztjuk a kisebbel. Amikor az jön ki, hogy a maradék 0, akkor megállhatunk, mert az el z lépésben kapott maradék lesz a két szám lnko-ja. Ha els lépésnél rögtön 0 maradék jön ki, úgy az osztó a megoldás. Ha vissza szeretnénk kapni a generáló lineáris kombinációt is, akkor a hányadosokat is fel kell jegyeznünk, ezek alsó egészrészét tároljuk a q n sorozatban. Tekintsünk továbbá két tömböt, x n -t és y n -t, melyekre x 0 = 1, x 1 = 0, y 0 = 0, y 1 = 1. A képzési szabály y n+2 := y n q n+1 y n+1, x-re hasonlóan minden n lépésre. Az utolsó lépésben, amikor a hányados 0 lesz már felesleges kiszámolni az x, y tömbök tartalmát, hiszen az ez el tti álapotuk fogja tükrözni azt a két együthatót melyet kerestünk, az x-ben lesz a nagyobb abszolút-érték számhoz tartozó. Az euklideszi algoritmus alapján akárhány szám lnko-ját elegend úgy kiszámolni, hogy veszünk közülük kett t, arra lefuttatjuk az algoritmust, majd e két szám helyett ezt a közös osztót visszaírva az eredeti sorozatba folytatjuk az eljárást, hiszen ez a közös osztókat nem változatja meg. 8. Tétel (Számelmélet alaptétele). Minden nem nulla egész szám egységszorzótól eltekintve egyértelm en felírható prímszámok szorzataként. Ezt a felírást nevezzük a szám kanonikus alakának. A kanonikus alakból leolvasható a szám összes pozitív osztója, hiszen elég csak a szerepl prímhatványok közül néhányat venni legfeljebb olyan hatványon, ahogy az a felírásban szerepel. Az összes ilyen lehet ség halmaza alkotja a szám osztóinak halmazát. 9. Deníció (Kongruenciák). Legyenek a, b, m egész számok. Azt mondjuk, hogy a kongruens b modulo m (írásban a b (mod m)), ha b-a osztója m-nek. Egy adott m-el tekintve a kongruencia egy ekvivalenciarelációt létesít az egész számok között, az ekvivalenciaosztályokat maradékosztályoknaknevezzük. Amikor
5 5 a maradékosztály egyik eleme relatív prím az m modulushoz, úgy annak minden más eleme is, és ekkor ezt redukált maradékosztálynak nevezzük. Maradékosztályok bizonyos összességét maradékrendszernek nevezzük. Amennyiben a maradékrendszer minden maradékosztályból tartalmaz ún. reprezentánst, úgy azt teljes maradékrendszernek nevezzük, ha pedig csak a redukált maradékosztályokból tartalmaz elemeket, úgy redukált maradékrendszernek nevezzük. A maradékosztályoknak elég egy-egy reprezentánsát megadni a számolásokhoz. Fontos tulajdonsága a kongruenciarelációnak, hogy kompatibilis az összeadás, és a szorzás m veletével, azaz két különböz maradékosztályból kivett elemmel elvégezve ezen m veleteket mindig ugyanabból a maradékosztályból való elemet kapunk. Ennek segítségével deniálhatjuk a modulusok gy r jét, Z m -mel jelöljük a modulo m maradékosztályok reprezentánsaiból álló halmazt, amely a m veletek kompatibilitása miatt gy r t alkot az összeadásra, és szorzásra. Bebizonyítható, hogy ez testet alkot pontosan abban az esetben, ha m prímszám, azaz ekkor minden nem nulla elemnek van multiplikatív inverze. (Ez az euklideszi algoritmusnak is egy következménye). 10. Deníció (Euler-féle ϕ függvény). Legyen m egy pozitív egész szám. Jelölje ϕ(m) a redukált maradékosztályok számát modulo m. Ez nyilván pont ugyanaz, mint az m-hez relatív prímek száma a pozitív m-nél kisebb számok között. További érdekes állítások, hogy teljes maradékrendszernek bármely lineáris eltoltja is teljes maradékrendszert alkot, míg redukált maradékrendszernek csak skalárszorosa lesz garantáltan redukált ismét. 11. Tétel (Euler-Fermat tétel). Ha m>1 egész, és a relatív prím m-hez, akkor a ϕ(m) 1 (mod m). Ennek következménye a Fermat-tétel, mely szerint ha adott még egy p prímszám, amely nem osztja a-t, akkor teljesül, hogy a p 1 1 (mod p). Lineáris kongruenciák megoldása során az ax b (mod m) alakú kongruenciák megoldásait keressük, ahol m>1 egész, a, b adott egészek. Ez azzal a feladattal ekvivalens, hogy keressük egy olyan x egészt, amelyhez létezik y egész, hogy
6 6 ax + my = b teljesül. Ennek megoldását a kib bvített euklideszi algoritmus szolgáltatja, amelyet b helyett a és m legnagyobb közös osztójával végzünk a jobb oldalon. E megoldások k*m-mel vett összes eltoltja megoldása az eredeti egyenletnek. Kongruenciarendszereknél több kongruencia adott, itt a kínai maradéktétel alkalmazható. 12. Tétel (Kínai maradéktétel). Ha adottak m1,...,mn > 1 páronként relatív prím modulusok, c1,...,cn egészek, és x c j (mod mj) kongruenciák, akkor ez a rendszer megoldható, és bármely két megoldás kongruens modulo m1*m2*...*mn. Itt az algoritmus lényege, hogy két tetsz leges kongruenciát mindig összevonunk, és ezt egy kongruenciaként kezelve már egy n-1 méret problémával állunk szemben, amire újra ezt a módszert alkalmazzuk. Gyakorlatban célszer mindig a két legkisebb modulusú kongruenciát összevonni. Számelméleti függvénynek nevezzük a természetes számokhoz komplex számokat rendel függvényeket. Egy számelméleti függvényt additívnak nevezünk, ha relatív prím számokra additív mint függvény, totálisan additívnak nevezzük, ha minden számra additív, hasonlóan értelmezzük a multiplikatív, és a totálisan multiplikatív tulajdonságot. Additív estben a szám kanonikus alakjában szerepl prímhatványok összegére bomlik az adott szám függvényértéke, totálisa nadditív esetben a prímhatványok kitev i konstansszorzóként is lejönnek. Multiplikatív esetben szorzatra bomlik, totális esetben a hatványok a függvényen kívülre kerülnek. Az Euler féle ϕ függvény multiplikatív. RSA eljárás lényege, hogy keresünk két nagy prímszámot (p-t és q-t) (150 jegy eket kb), és vesszük ezek szorzatát, n-et. Vegyünk továbbá egy véletlen 1<e<(p- 1)(q-1) exponenst, és euklideszi algoritmussal döntsük el, hogy e és (p-1)(q-1) relatív prímek-e. Ha nem azok, akkor addig keressünk ilyen e exponenst, amíg az nem lesz. Ha végre találunk egy ilyet, akkor tetsz leges 1<m<n üzenet kódolt formája legyen c = m e (mod n). Ennek dekódolása m = c d (mod n) segítségével történik, ahol d két kongruencia megoldásával kapható meg (nevezetesen m ed m (mod p) és m ed m (mod q). Ezen adatok közül n és e nyilvánosságra hozható, p és q nem, azt csak
7 7 a küld, és a fogadó ismerheti, a fogadó csak ezek segítségével tudja megoldani a két kongruenciát, míg mások, kik az üzenetet véletlenül fogadták, ezt nem tudják megoldani, hiszen számukra p és q meghatározása a jelenlegi eszközökkel reménytelenül sokáig tartana. (A prímtényez s felbontás elvégzésére jelenleg nincs hatékony algoritmus). Die-Hellman-Merkle kulcscsere vázlatos sémája a következ. Két állomás egy kulcsot szeretne egymással közölni, mindenki más számára érthetetlen, dekódolhatatlan módon. El zetesen megállapodnak egy p prímben, és egy 1<g<p számban. Els állomás generál egy a számot, második egy b-t. Rendre kiszámolják maguknak a g a (mod p), és g b (mod p) értékeket, melyeket elküldenek egymásnak. Ezek után a kapott értékeket mindketten felemelik a saját maguk által generált titkos értékre, s így a hatványm velet tulajdonságai miatt ez a két érték megegyezik, vagyis g ab lesz az új közös kulcs.
Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenKlasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás április 28.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. április 28. 5. Számelmélet integritástartományokban Oszthatóság Mostantól R mindig tetszőleges integritástartományt jelöl. 5.1. Definíció. Azt mondjuk,
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 10. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Felhívás Diszkrét matematika I. középszint 2014.
RészletesebbenSzámelmélet (2017. február 8.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla
Számelmélet (2017 február 8) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla 1 Oszthatóság 1 Definíció Legyen a, b Z Az a osztója b-nek, ha létezik olyan c Z egész szám, melyre ac = b Jelölése: a b 2 Példa 3 12, 2
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenKongruenciák. Waldhauser Tamás
Algebra és számelmélet 3 előadás Kongruenciák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Diofantoszi egyenletek 2. Kongruenciareláció, maradékosztályok 3. Lineáris kongruenciák és multiplikatív inverzek
RészletesebbenBevezetés az algebrába az egész számok 2
Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december
RészletesebbenPolinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós
Polinomok (el adásvázlat, 2008 április 15) Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: gy r, gy r additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja, egységelemes
RészletesebbenSzámelméleti alapfogalmak
1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =
Részletesebben1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy b = ax. Ennek jelölése a b.
1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó Ebben a jegyzetben minden változó egész számot jelöl. 1.1. Definíció. Azt mondjuk, hogy a oszója b-nek, vagy más szóval, b osztható a-val, ha létezik olyan x Z, hogy
RészletesebbenSE EKK EIFTI Matematikai analízis
SE EKK EIFTI Matematikai analízis 2. Blokk A számelmélet a matematikának a számokkal foglalkozó ága. Gyakran azonban ennél sz kebb értelemben használják a számelmélet szót: az egész számok elméletét értik
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenBevezetés az algebrába 1
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 1 BMETE92AX23 Egész számok 2 H406 2016-09-13,15,18 Wettl Ferenc
RészletesebbenSzámelmélet. 1. Oszthatóság Prímszámok
Számelmélet Legnagyobb közös osztó, Euklideszi algoritmus. Lineáris diofantoszi egyenletek. Számelméleti kongruenciák, kongruenciarendszerek. Euler-féle ϕ-függvény. 1. Oszthatóság 1. Definíció. Legyen
RészletesebbenVizsgatematika Bevezetés a matematikába II tárgyhoz tavasz esti tagozat
8.2. Gyűrűk Fogalmak, definíciók: Gyűrű, kommutatív gyűrű, integritási tartomány, test Az (R, +, ) algebrai struktúra gyűrű, ha + és R-en binér műveletek, valamint I. (R, +) Abel-csoport, II. (R, ) félcsoport,
RészletesebbenWaldhauser Tamás december 1.
Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. december 1. Tizedik házi feladat az előadásra Hányféleképpen lehet kiszínezni az X-pentominót n színnel, ha a forgatással vagy tükrözéssel egymásba
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika I. középszint
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenRSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...
RSA algoritmus 1. Vegyünk véletlenszerűen két különböző nagy prímszámot, p-t és q-t. 2. Legyen n = pq. 3. Vegyünk egy olyan kis páratlan e számot, amely relatív prím φ(n) = (p 1)(q 1)-hez. 4. Keressünk
RészletesebbenVektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27
Vektorterek Wettl Ferenc 2015. február 17. Wettl Ferenc Vektorterek 2015. február 17. 1 / 27 Tartalom 1 Egyenletrendszerek 2 Algebrai struktúrák 3 Vektortér 4 Bázis, dimenzió 5 Valós mátrixok és egyenletrendszerek
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. - Vizsga anyag 1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM INFORMATIKAI KAR Diszkrét matematika I. Vizsgaanyag Készítette: Nyilas Árpád Diszkrét matematika I. - Vizsga anyag 2 Bizonyítások 1)
Részletesebben1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
Definíciók, tételkimondások 1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 2. Sorolja fel a logikai jeleket. 3. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?
RészletesebbenMinden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra.
1. Számelmélet Definíció: Az a egész szám osztója a egész számnak, ha létezik olyan c egész szám, melyre = ac. Ezt a következőképpen jelöljük: a Tulajdonságok: Minden egész szám osztója önmagának, azaz
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenDiszkrét matematika 1. estis képzés. Komputeralgebra Tanszék ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 6. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2015. ősz Elemi számelmélet Diszkrét matematika 1. estis
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 8. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Részletesebben2017, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 10. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2017, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a prímszámtétel prímszámok,
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 11. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Részletesebbenilletve a n 3 illetve a 2n 5
BEVEZETÉS A SZÁMELMÉLETBE 1. Határozzuk meg azokat az a természetes számokat ((a, b) számpárokat), amely(ek)re teljesülnek az alábbi feltételek: a. [a, 16] = 48 b. (a, 0) = 1 c. (a, 60) = 15 d. (a, b)
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.
Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2018. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenMikor van egy változó egy kvantor hatáskörében? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a,,részhalmaz fogalom?
Definíciók, tételkimondások Mondjon legalább három példát predikátumra. Sorolja fel a logikai jeleket. Milyen kvantorokat ismer? Mi a jelük? Hogyan kapjuk a logikai formulákat? Mikor van egy változó egy
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. 2018. november 23. 1. Diszkrét matematika 2. 9. előadás Fancsali Szabolcs Levente nudniq@cs.elte.hu www.cs.elte.hu/ nudniq Komputeralgebra Tanszék 2018. november 23. Diszkrét matematika
Részletesebben2016, Diszkrét matematika
Diszkrét matematika 8. előadás Sapientia Egyetem, Műszaki és Humántudományok Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2016, őszi félév Miről volt szó az elmúlt előadáson? a Fibonacci számsorozat
RészletesebbenHALMAZELMÉLET feladatsor 1.
HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,
Részletesebben2018, Diszkre t matematika. 10. elo ada s
Diszkre t matematika 10. elo ada s MA RTON Gyo ngyve r mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tansze k Marosva sa rhely, Roma nia 2018, o szi fe le v MA RTON Gyo ngyve r 2018,
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 3. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
RészletesebbenGy ur uk aprilis 11.
Gyűrűk 2014. április 11. 1. Hányadostest 2. Karakterisztika, prímtest 3. Egyszerű gyűrűk [F] III/8 Tétel Minden integritástartomány beágyazható testbe. Legyen R integritástartomány, és értelmezzünk az
RészletesebbenPolinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós
Polinomok (előadásvázlat, 2012 október 21) Maróti Miklós Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: gyűrű, gyűrű additív csoportja, zéruseleme, és multiplikatív félcsoportja,
RészletesebbenHatványozás. A hatványozás azonosságai
Hatványozás Definíció: a 0 = 1, ahol a R, azaz bármely szám nulladik hatványa mindig 1. a 1 = a, ahol a R, azaz bármely szám első hatványa önmaga a n = a a a, ahol a R, n N + n darab 3 4 = 3 3 3 3 = 84
RészletesebbenSzA XIII. gyakorlat, december. 3/5.
SzA XIII. gyakorlat, 2013. december. 3/5. Drótos Márton 3 + 2 = 1 drotos@cs.bme.hu 1. Határozzuk meg az Euklidészi algoritmussal lnko(504, 372)-t! Határozzuk meg lkkt(504, 372)-t! Hány osztója van 504-nek?
RészletesebbenWaldhauser Tamás. Jelölés. Az egyszerűség kedvéért (a, b) ρ helyett gyakran azt írjuk, hogy aρb.
BEVEZETÉS A SZÁMELMÉLETBE vázlat az előadáshoz (2014 őszi félév) Waldhauser Tamás 1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, prímfaktorizáció az egész számok körében Az oszthatósági reláció alapvető tulajdonságai
RészletesebbenMM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )
MM4122-1 CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2008.12.01.) 1. Ismétlés szeptember 1.szeptember 8. 1.1. Feladat. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak és melyek (1) Az A 6 csoportnak van 6-odrend
Részletesebben1. Polinomok számelmélete
1. Polinomok számelmélete Oszthatóság, egységek. Emlékeztető Legyen R a C, R, Q, Z egyike. Azt mondjuk, hogy (1) a g R[x] polinom osztója f R[x]-nek R[x]-ben, ha létezik olyan h R[x] polinom, hogy f (x)
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem. Természettudományi Kar. Gyarmati Richárd. Számelmélet feladatok szakkörre. Bsc szakdolgozat.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Gyarmati Richárd Számelmélet feladatok szakkörre Bsc szakdolgozat Témavezet : Dr. Szalay Mihály Algebra és számelmélet tanszék Budapest, 206 2 Köszönetnyilvánítás
RészletesebbenLÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET. Példák és feladatok. ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás
LÁNG CSABÁNÉ SZÁMELMÉLET Példák és feladatok ELTE IK Budapest 2010-10-24 2. javított kiadás Fels oktatási tankönyv Lektorálták: Kátai Imre Bui Minh Phong Burcsi Péter Farkas Gábor Fülöp Ágnes Germán László
RészletesebbenMatematikai alapismeretek. Huszti Andrea
Tartalom 1 Matematikai alapismeretek Algebrai struktúrák Oszthatóság Kongruenciák Algebrai struktúrák Az S = {x, y, z,... } halmazban definiálva van egy művelet, ha az S-nek minden x, y elempárjához hozzá
Részletesebben: s s t 2 s t. m m m. e f e f. a a ab a b c. a c b ac. 5. Végezzük el a kijelölt m veleteket a változók lehetséges értékei mellett!
nomosztással a megoldást visszavezethetjük egy alacsonyabb fokú egyenlet megoldására Mivel a 4 6 8 6 egyenletben az együtthatók összege 6 8 6 ezért az egyenletnek gyöke az (mert esetén a kifejezés helyettesítési
RészletesebbenKlasszikus algebra előadás. Waldhauser Tamás március 24.
Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2014. március 24. Irreducibilitás 3.33. Definíció. A p T [x] polinom irreducibilis, ha legalább elsőfokú, és csak úgy bontható két polinom szorzatára, hogy az
RészletesebbenPolinomgy r k. 1. Bevezet. 2. Polinomok. Dr. Vattamány Szabolcs. http://www.huro-cbc.eu
Polinomgy r k Dr. Vattamány Szabolcs 1. Bevezet Ezen jegyzet célja, hogy megismertesse az olvasót az egész, a racionális, a valós és a komplex számok halmaza fölötti polinomokkal. A szokásos jelölést használjuk:
RészletesebbenDiszkrét matematika I. bizonyítások
Diszkrét matematika I. bizonyítások Készítette: Szegedi Gábor SZGRACI.ELTE DYDHMF (http://szegedigabor.web.elte.hu) Burcsi Péter tanár úr előadása alapján készült 2010-2011. őszi félév 1. Fogalmazza meg
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 11. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Kongruenciák Diszkrét matematika I. középszint 2014.
Részletesebben1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,
RészletesebbenSzakács Lili Kata megoldása
1. feladat Igazoljuk, hogy minden pozitív egész számnak van olyan többszöröse, ami 0-tól 9-ig az összes számjegyet tartalmazza legalább egyszer! Andó Angelika megoldása Áll.: minden a Z + -nak van olyan
Részletesebben1. A maradékos osztás
1. A maradékos osztás Egész számok osztása Példa 223 = 7 31+6. Visszaszorzunk Kivonunk 223 : 7 = 31 21 13 7 6 Állítás (számelméletből) Minden a,b Z esetén, ahol b 0, létezik olyan q,r Z, hogy a = bq +
RészletesebbenBevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok
. fejezet Bevezetés Algebrai feladatok J. A számok gyakran használt halmazaira a következ jelöléseket vezetjük be: N a nemnegatív egész számok, N + a pozitív egész számok, Z az egész számok, Q a racionális
Részletesebben1. Egészítsük ki az alábbi Python függvényt úgy, hogy a függvény meghatározza, egy listába, az első n szám faktoriális értékét:
Az írásbeli vizsgán, az alábbiakhoz hasonló, 8 kérdésre kell választ adni. Hasonló kérdésekre lehet számítani (azaz mi a hiba, egészítsük ki, mi a függvény kimeneti értéke, adjuk meg a függvényhívást,
RészletesebbenA lineáris algebra forrásai: egyenletrendszerek, vektorok
A lineáris algebra forrásai: egyenletrendszerek, vektorok 2016. február 23. A lineáris algebra forrásai: egyenletrendszerek, vektorok 2016. február 23. 1 / 75 Tartalom 1 Vektor A 2- és 3-dimenziós tér
RészletesebbenFELADATOK A BEVEZETŽ FEJEZETEK A MATEMATIKÁBA TÁRGY III. FÉLÉVÉHEZ. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LÁNG CSABÁNÉ ELTE IK Budapest
FELADATOK A BEVEZETŽ FEJEZETEK A MATEMATIKÁBA TÁRGY III. FÉLÉVÉHEZ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LÁNG CSABÁNÉ ELTE IK Budapest 2007-07-25 A 2. és a 4. fejezet feladatai megoldva megtalálhatók a Testb vítés, véges testek;
RészletesebbenSZÁMELMÉLETI FELADATOK
SZÁMELMÉLETI FELADATOK 1. Az 1 = 1, 3 = 1 + 2, 6 = 1 + 2 + 3, 10 = 1 + 2 + 3 + 4 számokat a pitagoreusok háromszög számoknak nevezték, mert az összeadandóknak megfelelő számú pont szabályos háromszög alakban
RészletesebbenAlgoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)
Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G) 2014. január 14. 1. Gyakorlat 1.1. Feladat. Adott K testre rendre K[x] és K(x) jelöli a K feletti polinomok és racionális törtfüggvények halmazát. Mutassuk meg, hogy
RészletesebbenData Security: Public key
Nyilvános kulcsú rejtjelezés RSA rejtjelező El-Gamal rejtjelező : Elliptikus görbe kriptográfia RSA 1. Véletlenszerűen választunk két "nagy" prímszámot: p1, p2 2. m= p1p2 φ ( ) = ( p -1)( p -1) m 1 2 3.
RészletesebbenVektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36
Vektorok Wettl Ferenc 2014. október 20. Wettl Ferenc Vektorok 2014. október 20. 1 / 36 Tartalom 1 Vektorok a 2- és 3-dimenziós térben 2 Távolság, szög, orientáció 3 Vektorok koordinátás alakban 4 Összefoglalás
Részletesebben1. Egész együtthatós polinomok
1. Egész együtthatós polinomok Oszthatóság egész számmal Emlékeztető (K3.1.3): Ha f,g Z[x], akkor f g akkor és csak akkor, ha van olyan h Z[x], hogy g = fh. Állítás (K3.1.6) Az f(x) Z[x] akkor és csak
RészletesebbenDiszkrét matematika II. feladatok
Diszkrét matematika II. feladatok 1. Gráfelmélet 1.1. Könnyebb 1. Rajzold le az összes, páronként nem izomorf 3, 4, illetve 5 csúcsú egyszerű gráfot! 2. Van-e olyan (legalább kétpontú) gráf, melyben minden
RészletesebbenSapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.
Kriptográfia és Információbiztonság 8. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? az RSA titkosító
RészletesebbenPermutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)
Permutációk véges halmazon el adásvázlat 2008 február 12 Maróti Miklós Ennek az el adásnak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudni: ismétlés nélküli variáció leképezés indulási és érkezési halmaz
Részletesebben7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?
7. Számelmélet I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel? ELTE 2006. október 27. (matematika
RészletesebbenAz eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz tavasz
Az eddig leadott anyag Diszkrét matematika II tárgyhoz 2011. tavasz A (+)-szal jelzett tételek bizonyítással együtt, a (-)-szal anélkül értendők! A tételek esetleges neve, vagy száma a fóliákkal van szinkronban,
RészletesebbenVIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter
VIZSGATEMATIKA Diszkrét Matematika BSC A szakirány, I. évfolyam 2016/2017 őszi szemeszter Jelölés: D: definíció, T: tétel, TB: tétel bizonyítással. A betűméret a téma prioritását jelzi, a legnagyobb betűvel
Részletesebben2. Feladatsor. N k = {(a 1,...,a k ) : a 1,...,a k N}
2. Feladatsor Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, prímfaktorizáció az egész számok körében 1 Kötelező házi feladat(ok) 2., Határozzuk meg a ϕ:z Z, z [ z 5] leképezés magját. Adjuk meg a ker(ϕ)-hez tartozó
RészletesebbenNEVEZETES SZÁMELMÉLETI FÜGGVÉNYEKRŐL
NEVEZETES SZÁMELMÉLETI FÜGGVÉNYEKRŐL SZAKDOLGOZAT Készítette: Farkas Mariann Matematika BSc Tanári szakirány Témavezető: Pappné Dr. Kovács Katalin, egyetemi docens Algebra és Számelmélet Tanszék Eötvös
RészletesebbenKomplex számok. Komplex számok és alakjaik, számolás komplex számokkal.
Komplex számok Komplex számok és alakjaik, számolás komplex számokkal. 1. Komplex számok A komplex számokra a valós számok kiterjesztéseként van szükség. Ugyanis már középiskolában el kerülnek olyan másodfokú
RészletesebbenKomplex számok. Wettl Ferenc szeptember 14. Wettl Ferenc Komplex számok szeptember / 23
Komplex számok Wettl Ferenc 2014. szeptember 14. Wettl Ferenc Komplex számok 2014. szeptember 14. 1 / 23 Tartalom 1 Számok A számfogalom b vülése Egy kis történelem 2 Miért számolunk velük? A megoldóképlet
RészletesebbenSzámelmélet Megoldások
Számelmélet Megoldások 1) Egy számtani sorozat második tagja 17, harmadik tagja 1. a) Mekkora az első 150 tag összege? (5 pont) Kiszámoltuk ebben a sorozatban az első 111 tag összegét: 5 863. b) Igaz-e,
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.
Diszkrét matematika 2. Mérai László előadása alapján Készítette: Nagy Krisztián 4. előadás Eulerséta: Olyan séta, mely a gráf minden élét pontosan egyszer tartalmazza. Tétel: egy összefüggő gráf. Ha minden
RészletesebbenHHF0CX. k darab halmaz sorbarendezésének a lehetősége k! Így adódik az alábbi képlet:
Gábor Miklós HHF0CX 5.7-16. Vegyük úgy, hogy a feleségek akkor vannak a helyükön, ha a saját férjeikkel táncolnak. Ekkor már látszik, hogy azon esetek száma, amikor senki sem táncol a saját férjével, megegyezik
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 5 V ELEmI ALGEbRA 1 BINÁRIS műveletek Definíció Az halmazon definiált bináris művelet egy olyan függvény, amely -ből képez -be Ha akkor az elempár képét jelöljük -vel, a művelet
RészletesebbenOSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.
Osztók és többszörösök 1783. A megadott számok elsõ tíz többszöröse: 3: 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 4: 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 5: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 6: 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 1784. :
RészletesebbenA valós számok halmaza
VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben
RészletesebbenMás szavakkal formálisan:, ahol olyan egész szám, hogy. Más szavakkal formálisan:, ahol olyan egész szám, hogy.
Bevezetés 1. Definíció. Az alsó egészrész függvény minden valós számhoz egy egész számot rendel hozzá, éppen azt, amely a tőle nem nagyobb egészek közül a legnagyobb. Az alsó egészrész függvény jele:,
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 3. estis képzés 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 3. estis képzés 5. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék
RészletesebbenDISZKRÉT MATEMATIKA I. TÉTELEK
DISZKRÉT MATEMATIKA I. TÉTELEK Szerkesztette: Bókay Csongor 2011 őszi félév Az esetleges hibákat kérlek a csongor@csongorbokay.com címen jelezd! Utolsó módosítás: 2012. január 16. Ez a Mű a Creative Commons
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata
RészletesebbenLineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek
Lineáris algebra 2 Filip Ferdinánd filipferdinand@bgkuni-obudahu sivabankihu/jegyzetek 2015 december 7 Filip Ferdinánd 2016 februar 9 Lineáris algebra 2 1 / 37 Az el adás vázlata Determináns Determináns
Részletesebben2018, Diszkre t matematika. 8. elo ada s
Diszkre t matematika 8. elo ada s MA RTON Gyo ngyve r mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tansze k Marosva sa rhely, Roma nia 2018, o szi fe le v MA RTON Gyo ngyve r 2018,
RészletesebbenKomplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18
Komplex számok Wettl Ferenc előadása alapján 2015.09.23. Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok 2015.09.23. 1 / 18 Tartalom 1 Számok A számfogalom bővülése 2 Algebrai alak Trigonometrikus alak Egységgyökök
RészletesebbenKLASSZIKUS ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET FELADATOK
KLASSZIKUS ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET FELADATOK (a rutinfeladatokat O jelzi) Leképezések, relációk 1. feladat O Adja meg az A = {2, 3, 8, 9, 14, 15, 19, 26} alaphalmazon értelmezett ekvivalenciarelációhoz
RészletesebbenOszthatósági problémák
Oszthatósági problémák Érdekes kérdés, hogy egy adott számot el lehet-e osztani egy másik számmal (maradék nélkül). Ezek eldöntésére a matematika tanulmányok során néhány speciális esetre látunk is példát,
RészletesebbenAlgebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c. tárgyhoz. 1. Integritástartományok, oszthatóság
Algebrai alapismeretek az Algebrai síkgörbék c tárgyhoz 1 Integritástartományok, oszthatóság 11 Definíció A nullaosztómentes, egységelemes kommutatív gyűrűket integritástartománynak nevezzük 11 példa Integritástartományra
RészletesebbenA permutáció fogalma. Ciklusfelbontás. 1. feladat. Számítsuk ki S 6 -ban a πρ, ρπ, π 1 és π 2014 permutációkat, ahol
A permutáció fogalma 11 Definíció Permutációnak nevezzük egy nemüres véges halmaz önmagára való bijektív leképezését 12 Definíció Az {1, 2,, n} halmaz összes permutációi csoportot alkotnak a leképezésszorzás
Részletesebbenmegtalálásának hihetetlen nehéz voltán alapszik. Az eljárás matematikai alapja a kis FERMAT-tétel egy következménye:
Az RSA módszer Az RSA módszer titkossága a prímtényezős felbontás nehézségén, a prímtényezők megtalálásának hihetetlen nehéz voltán alapszik. Az eljárás matematikai alapja a kis FERMAT-tétel egy következménye:
RészletesebbenJelölés. Az egyszerűség kedvéért (a, b) ρ helyett gyakran azt írjuk, hogy aρb.
BEVEZETÉS A SZÁMELMÉLETBE vázlat az előadáshoz (2013 őszi félév Waldhauser Tamás 1. Oszthatóság, legnagyobb közös osztó, rímfaktorizáció az egész számok körében Az oszthatósági reláció alavető tulajdonságai
RészletesebbenDiszkrét matematika 2.C szakirány
Diszkrét matematika 2.C szakirány 2015. ősz 1. Diszkrét matematika 2.C szakirány 7. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Komputeralgebra Tanszék 2015.
RészletesebbenOszthatóság. Oszthatóság definíciója (az egészek illetve a természetes számok halmazán):
Oszthatóság Oszthatóság definíciója (az egészek illetve a természetes számok halmazán): Azt mondjuk, hogy az a osztója b-nek (jel: a b), ha van olyan c egész, amelyre ac = b. A témakörben a betűk egész
RészletesebbenIntergrált Intenzív Matematika Érettségi
. Adott a mátri, determináns determináns, ahol,, d Számítsd ki:. b) Igazold, hogy a b c. Adott a az 6 0 egyenlet megoldásai. a). c) Számítsd ki a d determináns értékét. d c a b determináns, ahol abc,,.
RészletesebbenDISZKRÉT MATEMATIKA 2
DISZKRÉT MATEMATIKA 2 KÉRDÉSEK Készítette: Molnár Krisztián (MOKOABI.ELTE) Aktualizálva: 2011. június 28. (1.) Mely tétel alapján számolhatjuk ki véges sok egész szám legnagyobb közös osztóját prímfelbontás
RészletesebbenMM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük)
MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT (2007.05.11) 1. Ismétlés február 8.február 15. 1.1. Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük) (1) Egy csoport rendelkezhet egynél több egységelemmel. (2) Bármely két háromelem
RészletesebbenGonda János POLINOMOK. Példák és megoldások
Gonda János POLINOMOK Példák és megoldások ELTE Budapest 007-11-30 IK Digitális Könyvtár 4. javított kiadás Fels oktatási tankönyv Lektorálták: Bui Minh Phong Láng Csabáné Szerkesztette: Láng Csabáné c
Részletesebben0,424 0,576. f) P (X 2 = 3) g) P (X 3 = 1) h) P (X 4 = 1 vagy 2 X 2 = 2) i) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2 X 0 = 2) j) P (X 7 = 3, X 4 = 1, X 2 = 2)
Legyen adott a P átmenetvalószín ség mátrix és a ϕ 0 kezdeti eloszlás Kérdés, hogy miként lehetne meghatározni az egyes állapotokban való tartózkodás valószín ségét az n-edik lépés múlva Deniáljuk az n-lépéses
Részletesebben