Elektrokémia 03. (Biologia BSc )

Hasonló dokumentumok
Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző

Elektrokémia 02. (Biologia BSc )

HETEROGÉN ELEKTROKÉMIAI RENDSZEREK EGYENSÚLYAI I. GALVÁNCELLÁK

Alapvető elektrokémiai definíciók

Elektrokémia 04. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, termodinamikai paraméterek meghatározása példa. Láng Győző

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

tema09_

ELEKTROKÉMIA GALVÁNCELLÁK ELEKTRÓDOK

Kémiai egyensúly. Fizikai kémia előadások 6. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. ν j sztöchiometriai együttható

Az előadás vázlata:

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem

Elektrokémia 05. Elektródreakciók kinetikája. Láng Győző. Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest

tema09_

HIBAJEGYZÉK az Alapvető fizikai kémiai mérések, és a kísérleti adatok feldolgozása

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

Elektrokémia 02. Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erő. Láng Győző

Általános Kémia, 2008 tavasz

HETEROGÉN ELEKTROKÉMIAI RENDSZEREK EGYENSÚLYAI II. ELEKTRÓDOK

Elektrokémia Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı.

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006

A termodinamika I. főtétele

Kislexikon biológus-hallgatóknak november 5.

Elméleti összefoglaló a IV. éves vegyészhallgatók Poláris molekula dipólusmomentumának meghatározása című méréséhez

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

A termodinamika I. főtétele

Mozgás centrális erőtérben

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?

KLASSZIKUS TERMODINAMIKA

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának kitűzése. (Egyenes, körív, átmeneti ív) *

Redox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

du=tds pdv Izolált rendszerre, du=0, dv=0. Ez azt jelenti, hogy ds=0? Csak egyensúlyi izolált rendszer létezik? Nem!

Bevezetés a kémiai termodinamikába

AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

III. Differenciálszámítás

Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat

IV x. 2,18 km magasan van a hôlégballon.

Általános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős

oktatási segédlet Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi tanszék október

Elegyek. Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. Elegyedés

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

3. előadás Stabilitás

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,

Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról

Spontaneitás, entrópia

Az entrópia statisztikus értelmezése

BME Energetika Tanszék

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

Spontaneitás, entrópia

0. Matematika és mértékegységek

II.2. A Monte Carlo számítógépes szimuláció

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

a domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása

Kémiai alapismeretek 11. hét

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport

EA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Az elektromos kölcsönhatás

Merev testek kinematikája

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

Az előadás vázlata:

AZ ELEKTROKÉMIA VÁLOGATOTT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI

Elektrokémiai fémleválasztás. Alapok: elektródok és csoportosításuk

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 15. (XII.14) Irreverzibilis termodinamika Diffúzió

Elektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye

VARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)

Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg

Elektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Excel segédlet Üzleti statisztika tantárgyhoz

Méréselmélet: 5. előadás,

A Ga-Bi OLVADÉK TERMODINAMIKAI OPTIMALIZÁLÁSA

Bokor Mónika. Doktori disszertáció. Témavezető: Vértes Attila Tompa Kálmán 1999.

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása

Redox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

Elektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

MNB Füzetek 2003/12. Móré Csaba - Nagy Márton: December

Az elektromos kölcsönhatás

Fizika labor zh szept. 29.

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

A lineáris programozás alapfeladata Standard alak Az LP feladat megoldása Az LP megoldása: a szimplex algoritmus 2018/

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

Az elektromos kölcsönhatás

3. Lineáris differenciálegyenletek

BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK

Átírás:

lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest

Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető ( temodnamka ) mennységek - cellaeakcó potencálja ( cell ) - elektódeakcó potencálja ( )

A cellaeakcó Cellaeakcó A galváncellában lejátszódó buttó (eedő) kéma eakcót hívjuk cellaeakcónak. A cellaeakcót a általános egyenlettel íhatjuk fel, amelyben A a eakcóban észtvevő -dk anyagfajta jele (kéma képlete), n az adott anyagfajta sztöchometa száma, α a fázsok szent, pedg az elektokéma eakcóban észt vevő kndulás anyagok és temékek szent összegzést jelöl. k 0 α A α α k

Cellaeakcó Az, hogy az általános (és kétségkívül önkényesen felít) egyenlettel megadott kéma eakcó az adott összetétel vszonyok mellett a valóságban melyk ányba s megy végbe, eősen függhet a köülményektől (pl. hőméséklet, nyomás, stb.).

Cellaeakcó Az általánosság megőzése édekében a galváncellában áamtemelésko végbemenő eakcó (tehát a cellaeakcó) egyenletét a celladagamnak megfelelően íjuk fel, mégpedg úgy, hogy az egyenletet balól jobba olvasva azt a folyamatot íja le, amely a poztív elektomosság balól jobba haladásának felel meg a celladagammal epezentált cellában (lletve, am ezzel egyenétékű, az elektonok balól-jobba haladásának felel meg egy olyan elektonvezetőben, amvel az elektódokat esetleg csak gondolatban összekötjük).

Cellaeakcó z az ún. konvenconáls cellaeakcó. Megjegyzendő, hogy ez az eljáás lényegében azzal a munkahpotézssel egyenétékű, hogy a celladagamban feltüntetett jobb oldal elektódban edukcó zajlk.

Cellaeakcó

Cellaeakcó Zn 2 2e Zn Cu 2 2e Cu Danell-cella Cellaeakcó:???

Cellaeakcó

Cellaeakcó Zn 2 2e Zn Cu 2 2e Cu Danell-cella Cellaeakcó: Zn Cu 2 Zn 2 Cu

A cellaeakcó potencálja ( cell ) A cellaeakcóa felít egyenletben feltüntetett anyagmennységek eakcója soán z F mennységű töltés átmenetée keül so (z a cellaeakcó töltésszáma). Az eközben végzett elektomos munka az áthaladt töltés és az elektódok között feszültség szozataként defnálható. Az aktuáls egyenlettel megadott cellaeakcóhoz endelhető maxmáls munkát a eakcó szabadentalpa változása adja meg, tehát a galváncellához endelhető elektomos munka s legfeljebb ekkoa lehet: G cell Cellaeakcó

A fent egyenletben a bal oldalon szeepel a cellaeakcó szabadentalpa-változása, a jobb oldalon pedg az elektokéma cella által végzett elektomos munka. A negatív előjel a temodnamkában használatos előjelkonvencó ételmében adódk (a endsze által a könyezeten végzett munka negatív). zzel az egyenlettel defnáljuk a cellaeakcó potencálját. cell a defnícóból következően ntenzív temodnamka mennység. G cell Cellaeakcó

Cellaeakcó Megjegyzések: 1.) Bá a cellaeakcó egyenlete a koábban tágyalt szabályok alapján többféle módon s megadható, és G valamnt z étéke függ a cellaeakcó egyenletének felíásától, míg a cellaeakcó potencálja az G cell egyenlet alapján nylvánvalóan független a cellaeakcó egyenletének alakjától.

Cellaeakcó Megjegyzések: 2.) Az egyenletet megfelelő módon kfejtve a cellaeakcó potencálját a következő egyenlettel s megadhatjuk: cell ln a ln a ahol a a cellaeakcóban észtvevő -dk komponens pedg a cellaeakcó standadpoten- elatív aktvtása, cálja.

lektódeakcó Az elektódeakcó potencálja ( vagy ε ) Defnícó szent egy olyan galváncellában végbemenő cellaeakcó potencálja, amelynek celladagamjában a bal oldal elektód a standad-hdogénelektód, a jobb oldal pedg a vzsgált elektód. (A standad-hdogénelektód elektódeakcó potencálja a konvencó szent nulla.) A defnícók alapján tehát nylvánvalóan cell, jobb,bal

A vzsgált elektódon lejátszódó elektódeakcó a következő általános eakcóegyenlettel íható le: A hdogénelektód elektódeakcója: A vzsgált elektódból és a standad hdogénelektódból álló cella cellaeakcója: k 0 ze A 1 H O 3 e H2 H2O 2 k z H 2 g z H2O z H3O A 2 lektódeakcó

lektódeakcó A Nenst egyenlet Az elektódeakcó potencálja ( ) az alább egyenlettel adható meg: ahol ln az elektódeakcó standadpotencálja (eltejedt, meglehetősen féleéthető elnevezéssel: standad elektódpotencál) azaz a molekulás hdogén szolvatált potonná töténő oxdácóját magában foglaló cellaeakcó standadpotencáljának az étéke a az -dk elektoaktív (az elektódeakcóban észt vevő) komponens elatív aktvtása, a sztöchometa száma. a ln a

Az elektódeakcó potencálja ( ) felíható az elektódeakcó standadpotencálja ( ) helyett az ún. fomáls standad elektódpotencállal vagy fomálpotencállal, ( ) s. A kapott összefüggésben a elatív aktvtások helyett azonban valamlyen összetétel változót használunk, amelye alsó ndexben utaln kell. Például a anyagmennység-koncentácót ( molatás, a koncentácó standadétéke c ) használva: z az összefüggés az, amt általában Nenst-egyenletnek neveznek. c ln 1mol dm 3, c c c ln c c, lektódeakcó c

(A Nenst-féle egyenlethez pl. az alább módon juthatunk el: mvel a elatív aktvtás fomálsan az egyenlettel adható meg, ahol az -dk komponens aktvtás tényezője, ezét ln y ln a stb.) (A különféle (edukcó ányában felít) elektódeakcók standadpotencáljanak étékét táblázatokban szokták közöln.) mlékezzünk á, hogy az elektódeakcókat mndg a edukcó ányában kell felín! c ln c, c ln y c c lektódeakcó c ln c

lektódeakcó Pl. egy olyan fémelektód esetében, ahol az elektódeakcó egyenlete Me z az elektódeakcó potencáljáa vonatkozó összefüggés az alakot ölt, hszen z. Me gy olyan elektód esetében, ahol az elektódeakcó az elektódeakcó potencálját leíó egyenlet alakú lesz, hszen. ze - Me z z ln a, Me Me,Me Me A 1 ze - A z z z ln a, A/A,A/A A z 1 A Me z z

Cellaeakcó Az előzőek alapján nylvánvaló, hogy a cellaeakcó potencálja felíható a celladagamban jobb oldalon feltüntetett elektód elektódeakcó potencáljának és a celladagamban bal oldalon feltüntetett elektód elektódeakcó potencáljának különbségeként. Azaz cell, jobb,bal Amennyben dffúzós potencál elhanyagolható: Akko: Illetve: MF MF cell, jobb,bal

Galváncella alkalmazása temodnamka paaméteek meghatáozásához gy eakcó temodnamka adatat meghatáozhatjuk elektokéma úton, ha a eakcóból egy evezblsen működő galváncellát állítunk össze. Legyen az általunk vzsgált cellában lejátszódó cellaeakcóeakcó: C 2 A fent egyenletet az alább módon s felíhatjuk: Itt a két nyíl azt jelent, hogy a eakcó mndkét ányba lejátszódhat (nem egyensúlyól van szó)! Temodnamka paaméteek meghatáozása 6H4(OH) 2 2Ag C6H4O 2H C 2 6H4(OH) 2 2Ag C6H4O 2H 2Ag 2Ag

lektokéma - edoxelektódok Knhdonelektód (Inet fém, pl. Pt meül knhdont tatalmazó elektoltoldatba.) Knhdon: Néhány csepp étees p-benzoknon-oldatot adunk 1 cm 3 étees hdoknon-oldathoz. Az elektódeakcó: C - 6 H 4 O 2 2H 2e C 6 H OH 4 2

Temodnamka paaméteek meghatáozása A fent eakcó temodnamka paaméteenek meghatáozásához használható galváncella celladagamja: A eakcóegyenletnek megfelelően az elektódeakcók: - az ezüstelektóda: - a knhdonelektóda: C Ag e - Ag - 6 H 4 O 2 2H 2e C 6 H OH 4 2

Temodnamka paaméteek meghatáozása Az elektokéma endszeek temodnamka jellegű kíséletekben töténő alkalmazásának nagy előnye, hogy kéma eakcók enegetkájával kapcsolatos ntenzív mennység méhető meg közvetlenül, a endsze adott állapotáa jellemzően, és a eakcó tényleges végbemenetele nélkül, azaz gyakolatlag a ξ = állandó feltétel mellett. vonatkozásban tehát dffeencáls mennységet méünk, amt a köülmények pl. koncentácók, megfelelő változtatásával a endsze tetszőleges állapotáa meg tudnánk adn. z tesz az elektomotoos eő hőmésékletfüggésének méésén alapuló módszet a temodnamka vzsgálatok egyk legfontosabb eszközévé.

Temodnamka paaméteek meghatáozása Ismétlés: A galváncella megadása és az elektomotoos eő ( MF ) előjele A cellaeakcó egyenletét a celladagamnak megfelelően kell felín, mégpedg úgy, hogy ha az egyenletet balól jobba olvassuk, akko azt a folyamatot íja le, amely a poztív elektomosság balól jobba haladásának felel meg a celladagammal epezentált cellában (ld. feljebb). Ételemszeűen a dffúzós potencállal kogált MF étéke (amely megegyezk cell -lel) poztív lesz, ha az így megadott eakcóegyenlet balól jobba olvasva az önként végbemenő folyamatot íja le, és negatív, ha a cellában éppen az ellenkező ányú folyamat játszódk le önként.

A fent megállapítás közvetlenül adódk a egyenletből, hszen a spontán lejátszódó folyamata, és így cell 0 G cell, lletve az ellentétes ányban lejátszódó eakcóa, és így. G 0 cell 0 Temodnamka paaméteek meghatáozása G 0

A cellaeakcó potencálja és a eakcóhő A Gbbs-Helmholtz egyenlet kapcsolatot teemt a cellaeakcó potencálja és a folyamat eakcóhője között: ahol: Δ H Δ S T G H T a eakcó entalpa változása, azaz a eakcóhő; a eakcó entópa változása; a endsze hőméséklete. A eakcóentópa változása: S G T S p H Temodnamka paaméteek meghatáozása T T cell G T p p T MF cell p

Temodnamka paaméteek meghatáozása Δ H -t kfejezve: H MF T T MF p ahol MF az elektomotoos eő hőméséklet T p koeffcense, azaz az MF -függvény hőméséklet szent deváltja (meedeksége).

Temodnamka paaméteek meghatáozása A cellaeakcó potencálja és az egyensúly állandó A cellaeakcó szabadentalpa változása a eaktánsok (a eakcó komponensenek) kéma potencáljával kfejezve: μ G μ μ μ μ ln a az -edk komponens standad kéma potencálja, a pedg a elatív aktvtása. ln a

Temodnamka paaméteek meghatáozása A cellaeakcó potencálja: cell 1 μ ln a A cellaeakcó standadpotencálja: 1 μ G ln K a K a a cellaeakcó egyensúly állandója G ln K a

Temodnamka paaméteek meghatáozása A cellaeakcó potencálja: azaz cell cell ln T T Ha cell MF, lletve cell MF, a cellaeakcó standad szabadentalpa változása a standad hőmésékleten: G G Legyen a standad állapothoz tatozó hőméséklet: T = 298,15 K (25,00 º C). a ln cell T MF G a ln a ln a ln a ln a