Együtt a Jövı Mérnökeiért Szövetség céljai, a mérnökképzés súlyponti kérdései az ipar igényeinek tükrében Dr. Palkovics László
Az EJMSz küldetése A mérnökszakma társadalmi presztízsének emelése a középfokú oktatás, a felsıoktatás és a gazdasági szereplık általános érdekeinek érvényesítése érdekében, A gazdasági- és az oktatási szereplık közötti kapcsolat szorosabbá főzése, Az oktatás, szakképzés rendszerének a piacgazdasági igényekhez történı igazítása, a gazdasági elvárások közvetítése, koordinálása, A megfelelı minıségő munkaerı-kínálat megteremtése, fejlesztése, erısítése.
Az EJMSz érintettjei Középiskolai diákok természettudományok népszerőbbé tétele egyetemisták/pályakezdık kompetencia szint növelése pályaválasztás tudatosabbá tétele szakköri munka népszerősítése Középiskolai oktatás / tanárok természettudományos képzés népszerőbbé tétele oktatási módszertan reformok / Újítások támogatása folyamatos párbeszéd az gazdaság szereplıivel / felsıoktatással Egyetemi oktatás / professzorok gyakorlat orintált curriculum kialakítása oktatási módszertan reformok / Újítások támogatása folyamatos párbeszéd a gazdaság szereplıivel / középiskolákkal Együtt a Jövı Mérnökeiért Szövetség Társadalmi presztízs középiskolások szüleinek reális kép alkotása a munkaerıpiacról szülık reális karrier utakat láthassanak fókuszba helyezni a mérnöki és természettudományos szakmák gazdasági jelentıségét Szabályozás/keretrendszer gazdasági szférát jobban támogató szakképzési törvény támogató keretrendszer a gyakorlat központú közép & egyetemi szintő képzés fejlesztése érdekében Résztvevı vállalatok közös célok folyamatos egyeztetése best practice sharing folyamatos párbeszéd középfokú & felsıoktatással, diákokkal/hallgatókkal és a társadalmi szervezetekkel
Az EJMSz tagjai Vállalati tagok Felsıoktatási tagok ABB Audi BOKIK Bosch Continental Ericsson IT-Services IVSZ Jabil Circuit Lego MAFA MISZ MOL National Instruments Nokia Pro Progressio Siemens ThyssenKrupp Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös József Fıiskola Kecskeméti Fıiskola GAMF Miskolci Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar
Az EJMSz felépítése Elnök Titkár Munkacsoport vezetı - Alelnök Munkacsoport vezetı - Alelnök Munkacsoport vezetı- Alelnök Munkacsoport vezetı - Alelnök Középiskolai munkacsoport Egyetemi munkacsoport Társadalmi presztízs és kommunikáció munkacsoport Érdekképviseleti munkacsoport Vállalati tagok Felsıoktatási tagok Vállalati tagok Felsıoktatási tagok Vállalati tagok Felsıoktatási tagok Vállalati tagok Felsıoktatási tagok
Középiskolai munkacsoport 2011. évi akciótervei KPI ALMUNKACSOPORT: felvi.hu adatok, felmérésekbıl származó mutatók győjtése, kezelése, pilot iskolák megtalálása, középiskolák osztályozása (Q2) ROADSHOW ALMUNKACSOPORT: országos EJMSz-THE roadshow a pilot iskolákban ill. megyeszékhelyeken (Q2-Q4) ATTASÉ ALMUNKACSOPORT: természettudományos nagyköveti rendszer a pilot iskolák legjobb diákjainak bevonásával, EJMSz szakkörök koordinálása (Q3) TERMÉSZETTUDOMÁNYOS WORKSHOP ALMUNKACSOPORT: Jet-Net program: EJMSz tagvállalatok elıadásai a középiskolákban, tanulmányi kirándulás/gyárlátogatás a vállalatoknál (Q3)
Egyetemi munkacsoport 2011. évi akciótervei MONITORING ALMUNKACSOPORT: Kutatás (felmérés, lekérdezés, kiértékelés) (Q2) HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉS ALMUNKACSOPORT: Középiskolai Roadshow (2 verzió; mérnökszakma választás elıtt és egyetemi választás elıtt) (Q3), Egyetemi Roadshow (karrierút, felkészítés) (Q3), Együttmőködési pontok a lokális Tehetségmőhelyekkel, "Oktatók az iparban" program kidolgozás (Q4) KÉPZÉSI TEMATIKA ALMUNKACSOPORT: Közoktatási- és Felsıoktatási törvény módosítása (Q1), EJMSz oktatói bázis kiépítése (pilot) (Q2), Kötelezı idegen nyelvő tantárgy alapelv kidolgozása, implementálása (pilot) (Q3), EJMSz Konferencia - ipari kurzusok témakör (Q2), Kötelezı 7-8. félév szakmai gyakorlat (Q4) KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ALMUNKACSOPORT
Átfogó kutatás megvalósítása 2011-ben Szekunder kutatás: Meglévı felsıoktatási kutatások adatainak összegyőjtése (Q1-Q2) Primer kutatás: hallgatói attitődök, motivációk felmérése (Q3)
A mérnökképzés súlyponti kérdései A magyar ipar hosszú távú versenyképessége az innovációs képesség kialakításán múlik Gyakorlatorientált, kooperatív mérnökképzés
Miért Közép-Kelet Európa? Kiemelkedı lehetıség, de élni kell vele! Beszerezhetı mennyiség: 40-50% Megtakarítás: 12-15% A beszállítói lánc rizikója = alacsony Beszerezhetı mennyiség: 20-25% Megtakarítás: 25-30% A beszállítói lánc rizikója = magas Lehetıségek: Value added/value engineering Új fejlesztések
Beszállítókkal szembeni követelmények és tipikus kelet-európai profil Kiemelt minıség Quality 10 Globális jelenlét Szállítási pontosság R&D capability 5 0 Logistics Mőszaki innováció Ár és termelékenység Price Expectation CEE supplier Global supplier
Tapasztalatok Közép-Kelet Európában + - Magasan képzett munkaerı Majdnem minden árucsoport elérhetı Ipari tudás és tapasztalat Lojális dolgozók Oktatás Transzparens költségstruktúra Kis és közepes cégek Piac által meghatározott anyagárak A szerzıdéses feltételek betartása Rövid távú gondolkodás A vállalkozás fejlesztési kultúra hiánya Fizetési határidık Tıke és finanszírozási problémák Alacsony kapacitás, kis cégek Alacsony innovációs képesség és készség Hiányzó projekt menedzsment kultúra Problémák a menedzsment struktúrájával: nagyszámú tulajdonos menedzser, redundancia nélkül Nyelv
Összefoglalva... Az európai ipar és ezen belül például a jármőipar versenyképességének alapja a magas K+F hozzáadott érték A beszállítók szerepe az értékteremtési láncban folyamatosan nı Technológia biztonsági és költség okokból a közép- és kelet-európai beszállítók jelentısége nı A hazai autóiparban érdekelt vállalatok jelentıs részben beszállítók A gazdaságpolitika kiemelten támogatja a beszállítók, a KKV fejlıdését, ezen belül is a K+F képesség kialakítását A külföldi tulajdonú cégek felismerve a hazai K+F környezetben rejlı lehetıségeket, jelentıs beruházásokat hajtottak végre K+F területen A közép-kelet európai beszállítók legnagyobb hiányossága a K+F képesség alacsony szintje a K+F kompetenciát ki kell alakítani!
A duális mérnökképzés indokai Magyarországon A hazai ipar szereplıi kifejezetten igénylik a gyakorlat orientált képzésben részesült szakembereket Európa más országaiban (Németország, Hollandia, stb.) az un. kooperatív (vagy a német terminológia szerint duális ) képzés sikeresnek bizonyult A jelenlegi kétlépcsıs képzés annak struktúrája miatt nem kínál elegendı lehetıséget a gyakorlati képzésre (különösen igaz ez az egyetemi BSc képzésben résztvevık esetén, de a fıiskolák sem kivételek ez alól) A felsıoktatásban nagyon alacsony az ipari gyakorlattal rendelkezı oktatók száma, a tipikus felsıoktatási karriermodell Magyarországon ettıl nagymértékben eltér
Elvárások és vállalások Ipar elvárásai Az erıs elméleti alapozás azonnal átkerüljön a gyakorlatba Max. 6 félév, 210 kredit Kompetenciákra vonatkozó elméleti tudás Az adott szakterület aktuális ismeretei (az adott szakterület szakemberei is vegyenek részt) Ipar vállalásai Elkötelezettség a képzés mellett Szakmai támogatás biztosítása Kétszeres szőrı a kiválasztásnál Legmagasabb szintő feltételek biztosítása a szakmai gyakorlat alatt Akkreditált vállalatok Társadalom elvárásai a képzés társadalmi megtérülése lényegesen gyorsabb legyen A duális képzés lényegesen gyorsabban reagáljon a munkaerı piaci elvárásokra, és a vállalati részvétel miatt lényegesen olcsóbb legyen Az intézmények így is kielégítsék a részt nem vevı vállalatok igényeit is
A munkamegosztás alapelvei a vállalat és az egyetem között Tárgyi tudás Egyetem: elméleti ismeretek Vállalat: gyakorlati ismeretek Metodikai ismeretek Egyetem: kutatás, számítás Vállalat: projektmunka Professzionális képesítés Szociális készségek Egyetem: prezentációs technika Vállalat: tárgyalástechnika
Köszönöm a figyelmet! Információk, felvilágosítás: dr. Finna Henrietta titkár finna@mvt.bme.hu