A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei
Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ (tan)
Gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, a filozófiába ágyazottan Platón az ember elsısorban észlény, pusztán gondolkodásával képes feltárni a végsı igazságot (idealizmus); az ismeretek születéstıl adottak Arisztotelész - az ember elsısorban biológiai lény, a környezet, tapasztalatok befolyásolják a lélek a test egyik mőködési rendszere (materializmus) Hippokratész - az élettani egyensúlyok felfedezése; az elmebetegséget nem démonoknak, hanem az egyensúly felborulásának tulajdonította személyiségtipológia megalkotása Descartes - a modern pszichológia ısatyja tudat + test független, de kölcsönhatásban levı rendszerek a test gépezet> külsı ingerekre adott automatizmusok (reflex) lélek megkülönböztet az állatoktól; tudat: az ideák tárháza
angol empiristák (Locke, Hume, Berkeley, Hartley, Mill) hozzájárulása a psz. kialakulásához: módszer (megfigyelés), felfogás (tabula rasa), elv (asszociáció) matematika alkalmazása, fejlıdı természetudományok, kísérletezés (Fechner, Helmholtz, Wundt) A pszichológia, mint önálló tudomány létrejötte Wilhelm Wundt 1879, Lipcse pszichológiai laboratórium megalakítása
A pszichológia tárgya A lelki jelenségek összessége A pszichológia feladata, hogy - feltárja a lelki jelenségek okait, lefolyásuk tv.szerőségeit, hatásukat az emberi cselekvésre - vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlıdését; a társas helyzetben zajló lelki történések hatásmechanizmusait - a személyiség szervezıdését, fejlıdését; a viselkedés általános és egyéni jellemzıit, indítékait Azoknál az élılényeknél léteznek lelki jelenségek, melyek mőködı idegrendszerrel rendelkeznek ( állatok, emberek)
Modern nézıpontok I. Biológiai A viselkedés magyarázata az agyi és idegrendszeri folyamatok alapján II. Behaviorista nézıpont Viselkedéslélektan (Watson) 20. sz. eleje Inger-válasz pszichológia (S-R) kondicionálás
III. Kognitív nézıpont a megismerés tanulmányozása (észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, nyelv) a viselkedés mentális hátterére fektetnek hangsúlyt (Asch, Bartlett, Chomsky, Piaget) IV. Pszichoanalitikus a biológiai és kognitív nézet egyfajta ötvözése ösztönök szerepe, tudattalan fogalma, énszervezıdés (ID, ego, superego) (Sigmund Freud)
V. Fenomenológiai nézıpont kiindulópontja: a szubjektív tapasztalás humanisztikus irányzatok (Maslow önmegvalósítás, Rogers a valódi én megtalálása) Egyéb irányzatok - introspekció (Wundt) - reflexológia (Pavlov) - alaklélektan gestalt (Wertheimer, Lewin) - individuál-pszichológia (Adler) - komplex pszichológia (Jung)
A pszichológia szakágai
I. Tárgya szerint 1. emberlélektan egyénlélektan normál társas lélektan (szociálpszichológia) kóros 2. állatlélektan
II. Célja szerint 1. általános lélektan 2. összehasonlító (differenciál)lélektan összehasonlító állatlélektan (ember és állat közötti eltérések) differenciálpszichológia és pszichodiagnosztika (egyének közti eltérések) fejlıdéslélektan (életkorból fakadó eltérések) szexuálpszichológia (nemek közti eltérések) etnopszichológia (népek, népcsoportok közti eltérések)
III. A tevékenység jellege szerint ALKALMAZOTT LÉLEKTANOK - pedagógiai pszichológia - orvosi lélektan (klinikai psz., pszichoterápia) - munkalélektan (ipari, közlekedési, mezıgazdasági) - katonai pszichológia - sportpszichológia - reklámpszichológia - kriminálpszichológia - mővészetpszichológia
A pszichológia módszerei
Pszichológia a természettudományok és társadalomtudományok határán empirikus tudomány 1. Kutatási módszerek: MEGFIGYELÉS - mindennapi tudományos (céltudatos, tervszerő, rendszeres) - önmegfigyelés (introspekció), ill. mások megfigyelése (extrospekció) - exploráció (kikérdezés), kérdıív, szociometria stb. KÍSÉRLET - laboratóriumi, ill. természetes (hipotézis, függı és független változók)
2. Vizsgálati módszerek: TESZTEK: - könnyen kezelhetı, viszonylag rövid, standardizált, matematikailag jól értékelhetı, objektív eljárások - teljesítménytesztek - intelligenciatesztek (pl. HAWIK, Raven- és Bender-próba) - képességtesztek(pl. figyelemkoncentráló kép. - Pieron-teszt) - személyiségtesztek, klinikai tesztek (pl.rorschach-teszt, TAT) 3. Értékelı módszerek - statisztikai módszerek (középérték-számítások, szignifikancia, korreláció stb.)
Etikai megfontolások a pszichológiai vizsgálatokban APA American Psychological Association Ethical Principles and Code of Conduct - 1990. MPT Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Kódex 1989. 1. Minimális kockázat elve: a várható kockázat nem lehet nagyobb, mint a mindennapi életben tapasztalható. 2. Informált hozzájárulás elve: vizsgálatokban a részvétel önkéntes, a hozzájárulás visszavonható. 3. Személyiségi jogok elve: személyekrıl szerzett információk bizalmas kezelése. Állatkísérletek: külön szabályozás a kísérletekbıl nyerhetı tudás igazolása fontos!