A magyar nyelv és irodalom műveltségterület a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben Dr. Horváth Zsuzsanna
A magyar nyelv és irodalom képzési, tanulási-tanítási folyamatának felépülése /felépítése Természetes nyelvi, világismereti, gondolkodási, érzelmi fejlődés, társas (családi-környezeti) nyelvi szocializáció Az intézményes nyelvi-irodalmi képzés fókusza: a tanulási-tanulási eredményesség adaptív didaktikai tervezése
A magyar nyelv és irodalom kerettantervek fogalmaiból (v.ö.: a tervezés szükségessége)
A tervezés forrásai: a makroszintű célok és feladatok rendszere Nat Fejlesztési területek nevelési célok Kulcskompetenciák Műveltségterületek fejlesztési területei és fejlesztési feladatai Kerettanterv, iskolai közös tudás, problémaközösség, személyes tanári tudás Kerettanterv bevezetője Tantárgyi kerettantervek bevezetői Tematikai egységek A tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljai, az előzetes tudás feltételezése, követelmények, fogalmak
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Reflexiók a változásokról (1) 1. Alapelvek, célok Dinamikus, nyelvhasználat-központú felfogás, funkcionálisabb, praxisorientált nyelvszemlélet Irodalmi kánon/okra épülő műveltségkép; új média témakörök (7-8. évfolyam) Kontextus alapú követelmények (pl. tematikai, motivikus, poétikai, történeti) Komplex, integratív szemlélet (pl. nyelv és irodalom) Fejlesztésközpontú, aktív tanulás ( kortársiság, motiváció, forráskezelés) A folyamat tervezése figyelemmel az elvárt eredményekre 2. Fejlesztési feladatok A tevékenységek és a kulcsfogalmak köré szervezve Kapaszkodók 3. Közműveltségi tartalmak Kötelező tartalmi elemek (pl. szerzők, művek, memoriterek, elemzési-értelmezései eljárások)
Magyar nyelv és irodalom Reflexiók a változásokról (2) Anyanyelvi műveltség, nyelvhasználat, nyelvi viselkedés, gondolkodás, világismeret, reflexió Az irodalmi műveket összekötő szálak, intertextualitás (témák, motívumok; evokáció) Művelődéstörténeti kontextusok, műveltségközvetítés Hősök, érzelmi tartalmak, magatartásminták, erkölcsi választások Digitális szóbeliség és írásbeliség Tanulást támogató eljárások; könyvtárhasználat Az önismeret és az önértékelés fejlesztése: pl. Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, a hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. Utalások kortárs szövegekre és kortárs kulturális jelenségekre (regionális, helyi)
A nyelvi-irodalmi tanulási-tanítási folyamat (adaptív) tervezése A saját (vagy problémaközösség szintű) szakmai beállítódások tudatosítása pl. viszony a nyelvi és az irodalmi témakörökhöz, egyes szerzőkhöz, művekhez, hőstípusokhoz, élethelyzetekhez, közvetítendő értékekhez, normákhoz); tanulókép, előfeltevések, kérdezési módok Választások, döntések (!) A tervezés iránya (bemenet, kimenet) A tervezés dokumentálása (pl. tanmenet, óratervek, az értékelés alkalmainak és formáinak forgatókönyvei) A témakörök komplex elemzése pl. diagnózisok az előzetes tudásról, a tanári és tanulói tevékenységek tervezése; a az egyes követelmények belső tanulási-elsajátítási igényének elemzése; fogalmi háló) A kapcsolódási pontok felhasználása együttműködési lehetőségek, összehangolás
Választások, döntések Viszonyulás a Fejlesztés várt eredményeihez a követelmények szintezése Módszerek, munkaformák, tanulás-szervezés Értékelési eljárások
Konstruktív tanulásfelfogás (egy példa a tudás értékeléséhez) A tudás mélysége: mennyi sémával rendelkezik a diák A tudás szervezettsége: milyen a sémák közötti kapcsolatrendszer A tudás kiterjedtsége: a sémarendszer milyen széles területet fed le Rugalmasság: mennyire rugalmasan alkalmazható a tudás különböző szituációkban Formálhatóság: mennyire képes új információkat (ismeretelemeket, eljárásokat, tevékenységeket, forrásokat) befogadni a meglévő tudásstruktúra
Egy tantárgyi/tantárgyközi indikátor: a szövegértés minősége A 15 évesek olvasási szokásai: pozitív attitűdök (forrás: PISA, 2009) Univerzális érvényű a kedvtelésből olvasás, a szépirodalom-olvasás jótékony hatása az érzelmi és kognitív teljesítményre A digitális olvasás hatása kimutatható, de kevésbé meghatározó A tanulási stratégiák hatása jelentős (1) megbeszélés, beszélgetés az olvasottak tartalmáról, (2) a lényeges elemek aláhúzása, (3) a szöveg összefoglalása a saját szavainkkal, (4) emlékezetbe vésés, (5) önellenőrzés 6) elaborációs technikák A szövegértés eredményességét magyarázó erő sorrendjében: a szöveg összefoglalása, megértés és emlékezetbe vésés, (ön)ellenőrzési stratégiák, elaborációs technikák (pl. a szöveg értékelése, összekapcsolása előzetes tudásunkkal)
Hogyan támogat/hat/ja a kerettanterv a tanórai szintű tanári tervezést? Tartalmi felépítés Az egyes témakörök struktúrája Témakörtípusok Témakörönkénti követelmények és (2 éves) ciklusvégi várt eredmények Példák, minták
A kerettanterv tartalmi szerkezete: átfogó, integrált didaktikai egységek spirális felépítésben Tartalmi jellemzők Az olvasási stratégia szisztematikus alakítása (pl. szintézis, szelektív olvasás; átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, gondolattérkép) Érzelmi nevelés (érzelmi intelligencia) Az önismeret fejlesztése (reflexió a saját tudásról ) A tanulási képesség fejlődését célzó tevékenységek megnevezése Többféle szövegvilág (lásd az empirikus mérések eredményeit) Intenzív világismeret-fejlesztés szókincsfejlesztés A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozása (pl. a szófajok körében) Fogalmazási ismeretek, gyakorlatok Helyesírás: szabályismeret és alkalmazás egysége Az integráció igénye: erkölcstan, társadalomismeret, drámapedagógia
A magyar nyelv (spirális felépítésű) témakörei (5-6. és 7-8. évfolyam) 5-6. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása (18 óra) Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés (22 óra) Írás, fogalmazás (20 óra) Helyesírás (22 óra) A szavak szerkezete és jelentése (18 óra) (morfológia) + A nyelv szerkezete (30 óra) (hangtan, szótan) + 7-8. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása (13 óra) Olvasás, szövegértés (9 óra) Írás, fogalmazás (7 óra) Helyesírás (13 óra) A nyelv szerkezete és jelentése (48 óra) (szintagmák, mondat) A nyelv állandósága és változása (7 óra) +
Az 5 6. évfolyam irodalom (A változat) tartalmi szerkezete (témakörtípusok, óraszámarányok) Tematikus, motivikus Poétikai, műnem/műfaj Alapművek/házi olvasmányok Táj, szülőföld (5) Régió, lakóhely (5) Család, barátság (15) Próbatételek, kalandok, hősök (15) Mesék (10) Monda, rege (5) Balladák (5) Lírai alkotások (10) Szövegalkotás (2x5) Petőfi S.: János vitéz (15) Molnár F.: Pál utcai fiúk (10) Arany J.: Toldi (15) Gárdonyi G.: Egri csillagok (10) 40 óra 40 óra 50 óra 14 tematikai egység, összesen 130 óra
Példa: Magyar nyelvi témakörök / óraszámok 9-10. évfolyam (87 óra) 11-12. évfolyam (60 óra) 1. Kommunikáció, tömegkommunikáció /12 óra 2. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői /20 óra 3. Szövegértés, szövegalkotás /13 óra 4. Helyesírási ismeretek /12 óra 5. A szöveg /22 óra 6. Stilisztikai alapismeret /10 óra 7. Jelentéstan /8 óra 1. Kommunikáció /4 óra 2. Retorika /12 óra 3. Általános nyelvészeti ismeretek / 4 óra 4. Pragmatikai ismeretek / 7 óra 5. Szövegalkotás / 7 óra 6. Nyelv és társadalom / 9 óra 7. Nyelvtörténet / 8 óra 8. Ismeretek a nyelvről / 9 óra
Témakörök, kulcsfogalmak, fogalmak A szöveg (9-10. évfolyam, 22 óra) Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). Részlet a kimeneti követelményekből (9-10. évf.) Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni.
A 9-10. évfolyam tartalmi szerkezete /Irodalom: témakörtípusok, óraszámarányok Világirodalom 8 témakör, az antikvitástól a 19. századig Színház és drámatörténet 5 témakör, az antikvitástól a 19. századig Magyar irodalom. Portrék, Látásmódok 8 témakör, A középkori nyelvemlékektől a 19. századig Magyar irodalom / Életmű/vek 1 témakör (Petőfi Sándor) 58 óra 28 óra 68 óra 12 óra A kerettantervi 7 nyelvi és az 22 irodalmi témakör órái összesen: 253 óra
9-10. évfolyam Egy témakör követelményei Világirodalom görög mitológia, antik görög epika és líra (10 óra) A tanuló felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban, megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét (megkülönbözteti a fabulát és szüzsét); felismeri a görög kultúra máig tartó hatását (archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs).
Témakörök és fogalmak 9-12. (példák) Kommunikáció, tömegkommunikáció Kommunikáció, a kommunikáció tényezői: adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás. Kommunikáció célja és funkciói: tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, a kapcsolat felvétele, fenntartása, zárása, nem nyelvi jelek (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj: hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú. Véleményközlő műfaj: kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás. Színház és dráma Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Érdekcsoport, konfliktus, személyiségdráma, felelősség, mesedráma, irónia, humor, jövőkép, operafilm, szereposztás, paródia.
Köszönöm a figyelmet. horvath.zsuzsanna@ofi.hu