A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület / tantárgy helye a tartalmi szabályozásban. Dr. Horváth Zsuzsanna, OFI

Átírás

1 A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület / tantárgy helye a tartalmi szabályozásban Nemzeti alaptanterv, kerettanterv/ek, helyi tanterv/ek Dr. Horváth Zsuzsanna, OFI horvath.zsuzsanna@ofi.hu augusztus 31.

2 A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 nyár folyamán NAT Pedagógiai program/ helyi tanterv szeptember-december KT KT HT HT HT

3 Az új (2007, 2003, 1995) Nemzeti alaptanterv szerkezete Általános célok Fejlesztési területek, nevelési célok (12) Kulcskompetenciák (9) Műveltségterületek/10 (tantárgyak) Alapelvek célok Fejlesztési követelmények Közműveltségi tartalmak 1-4.; 5-8.; 9-12.

4 A Nat 2012 főbb jellemzői A küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése

5 Változás: Fejlesztési területek, nevelési célok, kompetenciák hálózata Fejlesztési területek nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

6 Fejlesztési területek nevelési célok Összhangban vannak az európai kulcskompetencia-rendszerrel (ismeretek, képességek, attitűdök), egyesítik a hagyományos értékeket a 21. században megjelenő társadalmi igényekkel A Fejlesztési területek nevelési célok többféle módon érvényesülhetnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein (implementációjukról a kerettantervek gondoskodnak): Beépülhetnek az egyes műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba Tantárgyak részterületeivé válhatnak Önálló tantárgyként is megjelenhetnek Befolyásolhatja az alsó tagozaton a tanítói munkát Osztályfőnöki órák témaköreit Nem tanórai keretben folyó iskolai foglalkozásokra hatással lehetnek Kereszttantervi elemként működhetnek a tantárgyak között

7 Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

8 A közműveltségi tartalmak értelmezése, megjelenítése Közműveltségi tartalmak lehetnek: jelenségek, témák, témakörök, tématerületek, fogalmak, kategóriák, jelek, jelrendszerek, kódok, összefüggések, törvények, tételek, szabályok, rendszerek, nevek, elnevezések, alkotások, (kognitív, manuális stb.) tevékenységek, eljárások

9 A magyar nyelv és irodalom műveltségi terület szerkezete Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok Az adott nevelésioktatási szakaszra 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam Közműveltségi tartalmak Az adott nevelésioktatási szakaszra: 1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.

10 A Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési követelményei Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás A tanulási képesség fejlesztése Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Globális Társadalmi - közösségi Személyes közösségi Családi Egyéni

11 NÉHÁNY PÉLDA

12 Magyar nyelv és irodalom műveltségterület Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A beszédalkotás folyamata (kiejtés, fogalmazás, közlés). A kommunikáció folyamata: alkotó, befogadó. A hallott szöveg értése! Részvétel a kommunikációban: saját vélemény, érvek megfogalmazása, az együttműködés alapelvei (Grice-i maximák) A szöveg interpretálása

13 Magyar nyelv és irodalom műveltségterület Fejlesztési feladatok Olvasás, az írott szöveg megértése Olvasástechnika Olvasási típusok, stratégiák megismerése Szókincsfejlesztés Szövegértési technikák Változatos szövegtípusok (pl. PISA-tipológia) Szöveg és kép, szövegkép Szöveg és stílus, korstílus, stílusirányzatok Szövegműfajok Szövegbefogadás; a szöveg és szubjektív élmény kapcsolata

14 Magyar nyelv és irodalom műveltségterület Fejlesztési feladatok Írás, szövegalkotás Írástechnika folyamatos, fokozatos fejlesztése Jegyzetelés, anyaggyűjtés technikái, anyaggyűjtés forrásai Szóbeli és írásbeli közlésmódok fejlesztése Szövegalkotás hagyományos és új (web2.0) műfajokban, kreatív írás Helyesírási készségfejlesztés (összefüggésben a hallás- és kiejtés fejlesztésével) Egyéni, kifejező stílus kialakítása

15 Magyar nyelv és irodalom műveltségterület Fejlesztési feladatok A tanulási képesség fejlesztése Információgyűjtés technikái különböző forrásokból (könyvtár- és internethasználat), kapcsolati kultúra A vázlatkészítés technikái különböző módszerekkel Szövegértési technikák (kulcsszó keresése, adatok keresése, összefüggések megértése, reflektív, kritikus befogadás stb.) Különböző információhordozók szöveges és képi üzeneteinek megértése, befogadása, önálló létrehozása Szövegtanulási technikák, szöveghű reprodukálás

16 Magyar nyelv és irodalom műveltségterület Fejlesztési feladatok Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek Nyelvi egységek megismerése A nyelv rendszerszerűsége Jelentéstan és pragmatika Nyelvhasználat, a nyelvhasználat rétegezettsége (szociolingvisztika) Helyesírási alapismeretek, normakövető helyesírás Helyesírás és grammatika kapcsolata Szótárak, kézikönyvek használata Nyelvtörténeti alapismeretek Kontrasztív és általános nyelvészet

17 Magyar nyelv és irodalom műveltségterület Fejlesztési feladatok Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Esztétikai alapfogalmak (szép és rút, jó és rossz stb.) Műélvezet, különböző műfajú alkotások befogadása, összehasonlítása Igény a morális gondolkodásra Konfliktusok fölismerése az olvasott szövegekben, helyzetekben, konfliktuskezelési technikák A kulturális önazonosság, a nemzeti identitás hangsúlyozása A kultúrák sokszínűségének megtapasztalása

18 Magyar nyelv és irodalom műveltségterület közműveltségi tartalmak évfolyam

19 KERETTANTERVEK Magyar nyelv és irodalom műveltségterület

20 A kerettantervek szerepe Összetett célrendszer, a szabályozási szintek kölcsönös egymásra utaltsága A kerettantervek egységes szerkezeti felépítésük alapján a tartalmi szabályozás országos egységét valósítják meg. a) azonos szerkezeti elvek mentén készülnek el, ennek révén áttekinthetőek és egységesen érvényesítik a tantárgyi sajátosságokat, b) az ismeretközlés és a képességfejlesztés összhangját képviselik, fejlesztésorientáltak, c) kapcsolódási pontokat teremtenek az egyes tantárgyi tartalmak között, d) az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatják a pedagógus tervező tevékenységét, e) segítik a fogalmi gondolkodás fejlesztését, f) az egy vagy két évfolyamos pedagógiai szakaszok végére meghatározzák a fejlesztés várt eredményeit, ezáltal támogatják a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését. g, egységes tantervi szerkezeti elveket határoznak meg a helyi tantervek elkészítése céljából.

21 A kerettantervek Iskolatípusonként tartalmazzák: a nevelés-oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyi óraszám 90%ra tervezve a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, továbbá az ajánlott időkeretet.

22 A tantárgyi kerettantervek meghatározzák a tematikai egységeket, ezekkel összefüggésben az előzetes tudást a tantárgyi fejlesztési célokat a követelmények ismeretek - fejlesztési követelmények rendszerét a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét a fejlesztés elvárt eredményeit az egy vagy két évfolyamos szakasz végére

23 A tantárgyi kerettantervek szerkezete Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények Ismeretek/fejlesztési követelmények A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Kapcs. pontok Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

24 Előzmények: a kerettantervi fejlesztést előkészítő K+F szakasz november február projekt 2. projekt 3. projekt 4. projekt

25 Előzmények: előkészítő K+F szakasz 1. A hazai és nemzetközi tartalmi szabályozók működésének vizsgálata 2. Kerettantervek tartalmi elemzése Az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szereplő 69 akkreditált kerettanterv adott kategóriák szerinti felosztása, besorolása, az elemzési szempontrendszer kialakítása, majd a kerettantervek kvalitatív elemzése 3. A jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata 4. A kerettantervi mappák összeállítása és a tantárgyi kerettantervi szerkezet kialakítása

26 Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappák Alsó tagozat Felső tagozat Négy évfolyamos gimnázium Hat évfolyamos gimnázium Nyolc évfolyamos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (külön projekt keretében készült) Két tanítási nyelvű iskolák felső tagozat négy évfolyamos gimnázium További fejlesztések: Nemzetiségi iskolák alsó tagozat felső tagozat négy évfolyamos gimnázium SNI kerettantervek alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

27 Kerettantervi mappa: Általános iskola 5-8. évf. Általános kerettantervek Magyar nyelv és irodalom: Idegen nyelv (általános kerettanterv) Angol és német nyelvi specializáció Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret (5-6. évfolyam) Fizika Kémia Biológia Földrajz Hon- és népismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

28 Magyar nyelv és irodalom kerettantervek 1 4. évfolyam Egységes magyar nyelvi koncepció, irodalomból két változat: 5-8. évf évf évfolyam (7.-8.-ban médiaismeret és mozgóképkultúra témakörökkel) évfolyam gimnázium évfolyam, gimnázium évfolyam, gimnázium évfolyam, szakközépiskola évfolyam, szakiskola

29 Egy példa: Óraterv (Az órakeret 90%-a tervezhető) Magyar nyelv és irodalom 12., 56.,910. évfolyam négy féléves min. óraszám Éves óraszám, 36 hét/ 90% kb. 34., 78., évfolyam négy féléves min. óraszám Éves óraszám 36 hét/ 90% kb. (heti óraszámok) (heti óraszámok) 14. évf / kb / kb évf. GIMN évf. SZKI 912. évf / kb / kb / kb Az első két félévben: 108/ kb. 97 A 3-4. félévben: 144/ kb / kb évf.on: 124/ kb / kb évf.on: 124/ kb.112

30 A magyar nyelv és irodalom kerettantervek jellemzői Két évfolyamos bontás: tantárgyi fejlesztési célok, feladatok, kulcskompetenciák, követelmények, fogalmak, elvárt eredmények Nagyobb tematikai egységek, sorrendjük nem kötelező, de logikai sort alkotnak Alternatív változatok irodalomból készültek Nat által javasolt minimális óraszám 90 %-ra készültek A középfokú képzés tantervei a kimeneti elvárásokhoz igazodnak

31 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hősök a történetmondás műfajában Órakeret 10 óra Előzetes tudás Török hódítás Magyarországon. A regények világát felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok felismerése. Jellemek és sorsok azonosítása. Az önismeret fejlesztése a főbb karakterek jellemzése révén. Tantárgyi fejlesztési célok

32 Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Elbeszélő költeményként Fazekas Mihály: Lúdas Matyi, regényként Gárdonyi Géza: Egri csillagok továbbá kortárs vagy klasszikus ifjúsági regények, vagy azok részletei. A tanuló munkája során kiemeli és rendszerezi a hosszabb művek terjedelmesebb cselekményének a lényegét vázlatkészítéssel, az adatok csoportosításával. Vizuális kultúra: irodalmi művek megjelenése a filmművészetben. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a regény világát felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A tanuló az olvasott történet részleteit drámajáték-helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással jeleníti meg. A cselekményt feleleteiben utólagosan is felidézi a tanult szakkifejezések használatával (konfliktus, bonyodalom, tetőpont stb.), a szereplőket jellemzi, kapcsolatrendszerüket feltárja. Képes az Egri csillagok egy részletének szöveghű felidézésére. Kulcsfogalmak/ fogalmak Történelmi regény, jellemzés, leírás, párbeszéd, monológ, konfliktus, bonyodalom, tetőpont.

33 Magyar nyelv és irodalom, kerettanterv 7-8. évf. (részlet) Tematikai egység/ Fejlesztési cél: Egy drámai mű feldolgozása. Órakeret 12 óra Fejlesztési követelmények: A tanuló közös játékokban jelenít meg különböző szereplő- és embertípusokat pl. a tartás- és járásmód, gesztusok, mimika stb. megfigyelését követően. A tanuló improvizál a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. Számot tud adni a komikum, a humor tartalmi és nyelvi jellemzőiről. Meg tudja különböztetni a monológ és a dialógus szerepét, felismeri a drámában, drámajátékban szöveg és a mozgás kapcsolatát, a szándék és a feszültség jelentőségét. Képes egy drámarészlet szöveghű felidézésére.

34 A fejlesztés várt eredményei az 5-6. évfolyam végén A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, sms, stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, a hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a rímes, ritmikus szöveget a prózától. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő allegóriát, és meg tudja világítani 5 6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: líra, epika, dráma, epizód, megszemélyesítés, ballada. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes a következő művek szöveghű felidézésére: Petőfi Sándor: Az Alföld, Petőfi Sándor: Nemzeti dal.

35 9-10. évfolyam Témakör (10 óra) Világirodalom görög mitológia, antik görög epika és líra (10 óra) A tanuló felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban, megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét (megkülönbözteti a fabulát és szüzsét); felismeri a görög kultúra máig tartó hatását (archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs).

36 Témakörök és fogalmak (példák) Kommunikáció, tömegkommunikáció Kommunikáció, a kommunikáció tényezői: adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás. Kommunikáció célja és funkciói: tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, a kapcsolat felvétele, fenntartása, zárása, nem nyelvi jelek (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj: hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú. Véleményközlő műfaj: kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás. Színház és dráma Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Érdekcsoport, konfliktus, személyiségdráma, felelősség, mesedráma, irónia, humor, jövőkép, operafilm, szereposztás, paródia.

37 Kerettantervi mappa szakiskola A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. Magyar nyelv és irodalom Kapcsolódik a többi közismereti program tematikájához, főleg az osztályfőnöki programhoz Minden évfolyam kerettantervének négy csomópontja van: - Kommunikáció - Nyelvtan - Szövegértés, szövegalkotás - Irodalom, művészet, média A csomópontok tartalmát a témaháló rögzíti Minden tanévet komplex mérés indít és zár A tanévek utolsó kb. 6 órája szabadon kialakítható projektekre használható Minden félévben egy átfogó feladatot is megoldanak a diákok, mely közös produktummal zárul

38 Szakközépiskolai kerettantervek A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. Forrás: Törvény a szakképzésről A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos közismereti tantárgyi óraszámok A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.

39 A kerettantervi fejlesztés következő tervezett szakasza Függelék Módszertani segédlet Értékelési elvek és eljárások

40 Az iskolák implementációs feladatai (2012 szeptember-december) A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel: Az óraterv elkészítése - a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; - döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a Nat alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; - az értékelési rendszer kialakítása; - a Pedagógiai program elfogadása szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

41 Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak? a válaszok megoszlása (%) (2009 lakossági közvéleménykutatás) alapvető nagyot szülők 91 9 pedagógusok számítógép, internet könyvek barátok rádió, tévé lakóhely, szomszédok egyház, papok A feltett kérdés: Ön szerint mekkora szerepet játszanak a szülők egy gyerek fejlődésében? Nagyon nagyot, elég nagyot, elég kicsit vagy semekkorát? És mekkora szerepet játszik/játszanak...? JKA

42 A tantervkészítés egyensúlykeresés a szaktudományok és az iskolai tanítás a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei és még számos más tényező között.

43 Köszönöm a figyelmet!