Nemzetközi Szállítmányozási Kft. 1037 Budapest, Montevideo utca 4. Telefon: 430-8500 Telefax: 430-8599 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Alapítva: 1870 www.magyarkozlekedes.hu pannoncont Nemzetközi Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. 1037 Budapest, Montevideo u. 4. 1242 Budapest, Pf. 426 Telefon: 430-3040 Telefax: 436-7980 Új folyam, XII. évfolyam, 11 12. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Ára: 420 Ft 2004. március 24. KRÓNIKA Az Egységes Közlekedési Hatóság ügyfélbarát politikájának szellemében az idén immár 13. alkalommal vettek részt kihelyezett standdal a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet Hajózási Hivatala munkatársai a március 4 7. között a Budapesti Vásárközpontban megrendezett Szabadidõ 2004 kiállításon. Németh Lajos hivatalvezetõ tájékoztatása szerint a mindvégig igen keresett pavilonnál az érdeklõdõk idén elsõsorban a sportcélú hajózási képesítések megszerzésének feltételeirõl, a hatósági eljárások lebonyolításáról és a törvények, rendeletek változásairól kértek szakszerû felvilágosítást Fotó: G. Szûcs László Útlevél nélkül az EU-ba. Május 1-jétõl mindössze a személyi igazolvány felmutatásával utazhatnak a magyar állampolgárok az EU tagországaiba jelentette be Samu István, a határõrség országos parancsnokának elsõ helyettese, hozzátéve, hogy az ellenõrzés a közúti határátkelõhelyeken egy megállással, a fülkén kívül történik majd. A reptereken is egyszerûsödik a helyzet, de itt igazi változás csak a schengeni rendszerhez csatlakozás után következik be. Zöld jelzés a 4-es metrónak. A 4-es metró nyomvonalát a Gellért térnél a gyógyforrások veszélyeztetésének elkerülése érdekében 60 70 méterrel délebbre helyezték. A közlekedési hatóság így március 10-én megadta az utolsó engedélyt is, s ezzel elhárult az akadály az építkezés megkezdése elõl. Eladó a tököli repülõtér. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ (ÁPV) Rt. polgári légiközlekedési és egyéb vállalkozási célra értékesíti a tököli repülõteret. Az objektumnak nincs mûködési engedélye, csupán nem nyilvános fel- és leszállóhely minõsítéssel szerepel a légügyi nyilvántartásban. Az ÁPV Rt. kétfordulós eljárást hirdetett meg, melyben az ajánlatok benyújtásának határideje 2004. március 31. A vételár 100 százaléka készpénzben és egy összegben fizetendõ. Sok a kátyú, kevés a pénz. Az idén március közepéig az elöregedett budapesti utakon 38 ezer kátyút regisztrált a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. Az elhúzódó tél miatt március idusáig mintegy ötezret nem tudtak kijavítani, de a hónap második felében intenzíven dolgoznak a hátrány lefaragásáért. A cég az idén mintegy egymilliárd forintot fordíthat útkarbantartásra. Bronz Toll Díj. Bárány Tibort, lapunk szerkesztõjét, a NiT-Hírlevél (a NiT-Hungary információs kiadványa) fõszerkesztõjét, a Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete az idei Sajtónap alkalmából Bronz Toll Díj elismerésben részesítette a szakújságírás terén elért kiváló eredményeiért. A díjat Gaál Gyula, a GKM politikai államtitkára adta át az egyesület március 10-ei ünnepségén. Ismét Budapesten az Orient Expressz. Az érdeklõdõk március 26-án 13 órától 18 óráig a budapesti Tatai úti Vasúttörténeti Parkban tekinthetik meg a luxusvonatot. Szabad az M5 autópálya bezárt az 5-ös fõút Matricával Kiskunfélegyházáig Március 12-e óta miután Medgyessy Péter miniszterelnök és Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter elõzõ nap az újhartyáni kapunál látványos táblacserével formálisan is bekapcsolta a 120 kilométeres sztrádát az országos matricás rendszerbe az M5-ösön is vignettával közlekedhetünk. Kemény, hosszú csatározások után sikerült végre megállapodásra jutni az AKA Rt. tulajdonosaival, melynek nyomán az állam tulajdonrészt szerzett a társaságban. Így hát most már tényleg szabad a pálya! Köszönet a polgároknak, hogy türelmesen kivárták e több cikluson áthúzódó kellemetlen idõszakot hangsúlyozta Medgyessy Péter, a sajtó élénk érdeklõdése által kísért eseményen. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter elmondta, hogy az Alföld Koncessziós Autópálya Rt.-ben szerzett 40 százalékos tulajdonról szóló szerzõdés a törvény szerint az aláírást követõ 60 napon belül nyilvánossá válik. Összesen 47 dokumentum született, s most tisztázzák, hogy ezek közül melyek rendezik a részvényesek egymás közötti viszonyát, s melyek azok, amelyekbõl megismerhetõ a közpénzek felhasználása. Az új rendszer bevezetésével az M5 eddigi fizetõkapuinál közlekedésbiztonsági okokból 20 km/óra sebességkorlátozást vezettek be. A kapukról pontosabban azok leszerelésérõl és esetleges újrahasznosításukról még nem született döntés. Az M5-ös matricásítása miatt a Pest Megyei Állami Közútkezelõ Kht. március 12-étõl megváltoztatta az 5-ös fõúton a tehergépjármûvekre vonatkozó forgalmi rendet. Ezek szerint a tranzitforgalomban közlekedõ kamionok (7,5 tonna megengedett össztömeg felett) már nem használhatják az 5-ös fõút 19 és 25, 31 és 48, A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az országos közúthálózat fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére az idén 71 milliárd forintot szán errõl és a 2004-ben induló közúti közlekedési beruházásokról beszélt az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) épületében tartott sajtóbeszélgetésen Gaál Gyula, a GKM politikai államtitkára és Csordás Csaba, az UKIG igazgatója. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetésérõl és az államháztartás hároméves kereteirõl szóló 2003. évi CXVI. törvény az Útfenntartási és Fejlesztési Célelõirányzat (UFCE) költségvetési támogatási bevételét 86 482,8 M Ft-ban határozta meg. Ebbõl a 2345/2003. (XII. 23.) kormányhatározat 3400,0 M Ft-ot, a legutóbbi takarékossági intézkedés pedig 12 617,5 M Ft-ot zárolt. Így az országos közúthálózat fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére valamint 49 és 61 kilométer közötti szakaszait (www.kozut.hu). A tilalommal érintett jármûvek csak célforgalomban közlekedhetnek a védett útszakaszokon. A nehéz tehergépjármû-forgalom számára kijelölt út az M5-ös autópálya! A GKM tájékoztatása szerint az M5 mentén 54 helyen vásárolható autópálya-matrica. Az elárusítópontok listája megtekinthetõ a www.autopalya.hu és a www.aka.hu internetes honlapokon. További információ a 06 (40) 40-50-60 éjjel-nappal üzemelõ és a 06 (1) 326-0555 munkaidõben hívható telefonszámon. B. T. Az idén 71 milliárd forint jut a közúthálózatra Alapcél a biztonságos közlekedés 2004-ben 71 165,3 M Ft-ot lehet fordítani UFCE-keretbõl. A GKM a csökkentett lehetõségek mellett is alapvetõ célkitûzésnek tekinti a közúti forgalom biztonságának fenntartásához szükséges üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátását; a folyamatban lévõ beruházások, rekonstrukció tervezett ütem szerinti megvalósítását; az EU-s és az EIB-vel kötött kölcsönegyezmény keretében megvalósuló projektekhez a saját források biztosítását; a megyei fejlesztési programok keretében 2004. évi indításra tervezett fejlesztések megkezdését; az önkormányzati pályázati rendszer folytatását; a jelzett fejlesztési programok megalapozásához szükséges tervezési, terület-elõkészítési feladatok végrehajtását és az országos közúthálózaton a közúti forgalom biztonságával összefüggõ út-híd felújítási munkák elvégzését. E célkitûzések közül, ha mérsékeltebb ütemben is, szinte valamennyi teljesítésével számolhatunk derült ki a tájékoztatón. Az üzemeltetésre és karbantartásra elõirányzott 26 100 M Ft biztosítja a legszükségesebb feladatok végrehajtását. A folyamatban lévõ fej- (Folytatás az 5. oldalon)
2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS EURÓPAI UNIÓ 2004. március 24. Bonyolódik a helyzet Döntõbíróság a német autópálya-ügyben Tovább bonyolódik a németországi autópályák díjbeszedése körüli vita, miután a beruházással megbízott Toll Collect konzorcium immár több mint fél éve sikertelenül próbálja üzembe helyezni a rendszert. A német közlekedési tárca szerzõdést bontott a céggel, de a Toll Collect ragaszkodik a busás haszonnal járó beruházás megvalósításához. Az újabb fejlemények szerint nem várható gyors megegyezés a német közlekedési minisztérium és a Toll Collect között, ezért a kormány döntõbíróság felállítását tervezi. Felix Stenschke, a német Közlekedési Minisztérium szóvivõje úgy nyilatkozott, hogy valószínûleg csak néhány hónap múlva fog összeülni az a bizottság, amely dönt majd az autópályadíj-beszedés ügyében. Idõre van ugyanis szükség a még nyitott jogi kérdések tisztázásához és a döntõbíróság tagjainak kijelöléséhez. A Toll Collect és a kormány közötti szerzõdés értelmében mindegyik fél egy-egy döntõbírót küldhet a bizottságba, a harmadik tag személyérõl pedig közösen kell dönteniük. Az így felállítandó grémium maga határoz majd arról, milyen idõhatárt szab a díjbeszedõ rendszer üzembe helyezésére. A rendszer üzembe helyezésének késlekedése miatt már eddig is sokmilliárdos veszteséggel járt, a Toll Collect azonban új ajánlattétellel szeretné megmenteni az együttmûködést. Toll Collect: új menedzsment Új menedzsmentet szerzõdtetett a Toll Collect, amely mindeddig nem volt képes a gyakorlatban is megoldani a német autópályák díjbeszedési rendszerét. A konszern felügyelõi tanácsa néhány hónapja már lépett, de a húzás nem jött be, ezért az akkor kinevezett Hans Burghardt Ziermannt most Christoph Bellmer váltja fel a vezetõi székben. Konrad Reiss, a Toll Collect felügyelõi tanácsának elnöke a március 16-án megtartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a konzorciumot alkotó tagok Deutsche Telekom (DT), DaimlerChrysler, Cofiroute újjá kívánják szervezni a Toll Collectet. További részletek egyelõre nem ismertek. Korábban a konszern a kormánnyal való egyeztetés után úgy döntött, hogy házon belül a DT, azon belül is a T-Systems veszi kézbe az irányítást. Bellmer2003 szeptemberétõl dolgozik a T-Systemsnél. A felek abban is megegyeztek, hogy 2005. január 1-jére üzembe helyezik az autópályák beszedését végzõ rendszert, amely azonban csak egy évvel késõbb fog végleges formában mûködni adta hírül a német Manager Magazin. Kis lépésekkel tör elõre a svájci légitársaság Javult a Swiss helyzete Elkészült a Swiss éves gyorsjelentése, amely bizonyítja, hogy a cégcsoportnak az elmúlt év során a 2002-es évhez viszonyítva sikerült javítani az eredményeit. A jobb gazdálkodási mutatók jelzik a vállalat átszervezésének pozitív hatását. A géppark, valamint az útvonalhálózat beszûkítése és a létszámcsökkentés eredményeként nõtt a cég versenyképessége a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet ellenére. Míg a Swissair hajdani menetrendjében 75 ország 111 célállomása szerepelt, az utód, a Swiss most 44 ország 72 városába repül. Sajnos Zürich és Budapest között még mindig elõnytelen a kapcsolat a rosszul megválasztott indulási és érkezési idõpont miatt. A mûködési veszteséget az elõzõ évi 909 millió frankról 2003-ban sikerült 497 millióra csökkenteni. Az indulási átszervezési költségek levonása után a nettó veszteség tavaly 687 millió frank lett lényegesen kedvezõbb, mint várták. A konszolidált bevétel a tavalyi üzleti évben 4126 millió frank lett, a 2002. évi 4395 helyett. Ez a cég karcsúsításának következménye. A végleges eredmények március 23-ára várhatóak. Koppány Együttmûködik a DHL és a Lufthansa Szorosabbra fûzi együttmûködését a légiszállítás terén a Deutsche Post leányvállalata, a DHL és a Lufthansa Cargo. Az öt esztendõre megkötött szerzõdés alapján évente legalább 250 millió euró többletbevételre számítunk jelentette be Uwe Dörken és Jean-Peter Jansen, a két cég vezetõje. A szerzõdés megkötése az eddigi legjelentõsebb együttmûködést teszi lehetõvé egy légifuvarozó, valamint egy expressz és logisztikai szolgáltató vállalat között. A megállapodás szerint minden DHL-légiszállítmány 10 százalékát a Lufthansa Cargo továbbítja, míg a DHL az együttmûködésnek köszönhetõen mintegy 9,4 százalékkal bõvíti hálózatát. Március végétõl öt nemzetközi útvonalon bonyolítják le a közös szállítást, amelyek érintik Európát, Ázsiát és Észak-Amerikát. A legfontosabb útirányok közé tartozik Brüsszel, New York, Szingapúr, Hongkong és Bergamo. Uniós milliárdok autósztráda-építésre EU-pénz áll a házhoz Az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottsága döntõ többséggel fogadott el a közelmúltban egy, a magyar delegáció egységes fellépésével szorgalmazott módosított javaslatot. E szerint az észak-déli közlekedési folyosó mentén megépíteni tervezett autópálya nyomvonalát a szlovákiai Zsolna végpont helyett Magyarországon keresztül Ploce kikötõjéig viszik tovább jelentette be az EU-elõterjesztõ, Gurmai Zita szocialista országgyûlési képviselõ március 16-án, kedden a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Honvéd utcai székházában Csillag István szakminiszterrel közösen tartott tájékoztatóján. Az Európai Parlament Regionális Politikai, Közlekedés, Turizmus Bizottsága az elmúlt hetek során részletesen tárgyalta az unió 2020-ig tartó közlekedésfejlesztési koncepcióját. Ez 700 milliárd euró sorsáról dönt, ennyibe kerül(ne) ugyanis 30, közlekedésfejlesztési projekt, amelynek indítását most dolgozták ki. A jelenleg megfigyelõi státusban Brüsszelben tevékenykedõ magyar képviselõ elmondta: a 24 magyar delegátus nem csak egységesen támogatta az egyik legfontosabb terv módosított javaslatát, de párthovatartozásuk szerint saját politikai környezetükben sikeresen lobbizva elérték, hogy az Európa Parlament uniós képviselõi 385 igen és 52 nem Magyarország csatlakozását követõen a közösség külsõ határainak számító magyar ukrán és magyar román határon már világszínvonalú technikai eszközök segítik a határõrséget. Így például stabil és mobil hõkamerák, térfigyelõ rendszerek, lépés- és mozgásérzékelõk, míg a határfolyókon radaros-mélységmérõs járõrhajók könnyítik a munkát. A közelmúlt fejlesztése során mindez kiegészült automatikus határõrizeti rendszerekkel, okmányvizsgálókkal, mobil bevetésirányítási központokkal, valamint úgynevezett Schengenbuszokkal és korszerû terepjárókkal. Teljesen megújult az informatikai arányban szavazták meg az indítványt. Ezzel elõször fogadott el az uniós grémium olyan javaslatot, amely révén hazánk jelentõs, mintegy 200-250 euró nagyságrendû sztrádaépítési támogatáshoz jutott. A kétségtelenül európai léptékû javaslat szerint amely 5 ország számára jelent kereskedelemélénkítési, befektetésösztönzési, illetve infrastruktúra- és térségfejlesztési új lehetõséget az eredetileg a Balti-tengeri, lengyelországi Gdansk tengeri kikötõjétõl a szlovákiai Zsolnáig húzódó autópálya a Parassapuszta Vác Budapest Ivándárda Eszék Szarajevó vonalon az Adria-partig ér, s a horvátországi Ploce kikötõjénél éri el a tengert. A május 1-jétõl tíz új taggal bõvülõ Európai Unió a csatlakozások révén Európa térképét is átrajzolja, hiszen az új határ az eddiginél jóval keletebbre kerül. E helyzetbõl eredõen pedig Európa a Magyar Köztársaságtól számos új, illetve az eddiginél jóval magasabb szintû követelmény teljesítését várja el. Közülük az egyik legfontosabb a határõrizeti feladatok ellátása érdekében a korszerû és megbízható szervezeti és technikai rendszer kiépítése mondta Szepesi István dandártábornok, a Nyírbátori Határõr Igazgatóság vezetõje, hozzátéve: a technikai eszközfejlesztés eddigi költsége mintegy 3 milliárd forintot tett ki. Csillag István elmondta, hogy a magyarországi rész összesen 260 kilométer hosszúságú. Ebbõl a 84 kilométeres, M2-es autópálya Parassapusztától Budapestig tartó szakasza, illetve az M6-os autóút Dunaújváros Ivándárda szakaszának 100 kilométer hosszon autópályává történõ alakítása mintegy 300 milliárd forintba kerül. Ezen összeg 85 százalékát finanszírozza az EP döntése nyomán az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapja. A miniszter utalt arra, hogy az észak-déli autópálya Horvátországig történõ kiépítéséhez Magyarország eddig is hozzájárult részeredményekkel. Az elmúlt év szeptemberében tartott háromoldalú (magyar horvát bosnyák) miniszteri találkozón Eszéken ugyanis véglegesítették az V/C Páneurópai Közlekedési Folyosó Budapest Eszék Szarajevó Ploce nyomvonalát és határmetszéspontjait. Ez alapján Magyarországon 2006-ig elkészül az autópálya Budapesttõl Dunaújvárosig, folytatódik az építés Szekszárdig és már megkezdõdtek a Szekszárdtól az országhatárig tartó szakasz és ezen belül a Boly Pécs leágazás megépítésének elõkészületi munkái. Horvátországban tavaly 159 kilométernyi új sztrádát adtak át, s az idén további 177 kilométer megépítését tervezik. Figyelemre méltó tempóban folyik a munka a tengerparti Plocehoz vezetõ leágazás irányában is, mivel a teljes V/C Korridor megépítését az unió közlekedéspolitikusai 2008 2010-re tervezik. Ezt követõen a magyar autósoknak jó esélyük lesz például arra, hogy Budapestrõl indulva az Adriát mintegy 5-6 óra alatt kényelmesen elérjék. G. Szûcs László Schengen-típusú ellenõrzés a keleti végeken Milliárdos fejlesztések a határõrségnél hálózat, kiépült a GPS mûholdas helymeghatározó rendszer, modern járõrrádiókat helyeztek üzembe s digitális központok segítik a különbözõ, az ellenõrzési feladatok ellátásához szükséges adatbázisok elérését. A határátkelõhelyek Záhony, Beregsurány, Csengersima, Tiszabecs, Tiborszállás és Nyírábrány korszerûsítése lényegében befejezõdött, míg Vállajon új határállomás épült. Az idei évre csak a korábban kishatárforgalmat lebonyolító barabási és lónyai magyar ukrán átkelõhely átépítése maradt. Felgyorsult a térségi központ, a Nyírbátori Határõr Igazgatóság fejlesztése is. A hivatásos és szerzõdéses állomány létszáma pedig 838 fõvel emelkedve jelenleg meghaladja az 1800-at. A tiszthelyettesek az alap- és szakképzést rendészeti szakközépiskolában kapnak, ahol az idén 141- en, míg jövõre 182-en végeznek. Közülük angol, francia, német, olasz, román és ukrán nyelvtanfolyamokon idáig hetvenen tanultak. Az idén az Európai Unió PHA- RE-program alapja támogatásával 3 millió 761 ezer euró (mintegy egymilliárd forint) költségkeretû beruházás indul a szervezetnél. Szintén ebben az évben december 31-i befejezéssel a záhonyi határõrizeti kirendeltséget 848 ezer eurós (mintegy 250 millió forintos) költségbõl újítják fel. A nyírbátori idegenrendészeti fogda épületét 1,624 millió euróért korszerûsítik. Fehérgyarmaton 651 ezer eurós költségkeretbõl új létesítményt kap a határvadász század, Kölcsén pedig 638 ezer euróért új határõrizeti rendszer létesül. G. Sz. L. MAGYAR KÖZLEKEDÉS Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál Lapszerkesztõk: Bárány Tibor, Fehér György, Rákos József Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelõs kiadó: Kiss Pál Elõfizetés és hirdetésfelvétel a kiadóban Lapigazgató: F. Takács István Hirdetési igazgató: Bándy Zsolt Nemzetközi kapcsolatok: Zoók Mária Szerkesztõségi titkár: Slezák Gabriella Pénzügyek: Hack Elemérné Cím: H-1081 Budapest, Köztársaság tér 3. Telefon: 303-9357, 303-9391. Fax: 210-5862 E-mail: magyarkozlekedes@mail.datanet.hu Stúdió: Sprint Kft. Nyomás: CEP Közép-Európai Nyomdaipari Rt. Felelõs vezetõ: Solti György elnök-vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta Elôfizethetô: a Magyar Közlekedési Kiadónál és a hírlapkézbesítô hivataloknál, valamint a Posta ÜLK hírlapértékesítési osztályán telefon: 477-6355 postacím: 1900 Budapest, Orczy tér 1. közvetlenül, postautalványon vagy átutalással a HELP 215-96162 pénzforgalmi jelzôszámon Elõfizetési díj: egy évre 10 920 Ft Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 A Magyar Közlekedési Kiadó tagja az European Transport Press kiadói csoportnak. European Transport Press ETP
2004. március 24. KÖZLEKEDÉSPOLITIKA MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3 A 2015-ig szóló közlekedéspolitikáról határozott az Országgyûlés Új közlekedési koncepció az unió jegyében A hazai társadalmi-gazdasági változások mértéke és üteme, az eltelt idõszak tapasztalatai, a globalizálódás, integrálódás és regionális fejlõdés területén történt radikális változások, a tulajdonviszonyok átalakulása, a szolgáltatások piacának liberalizációja, a közlekedés környezetre gyakorolt hatásának felértékelõdése, valamint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozása azok a kiemelkedõ szempontok, amelyek indokolttá teszik a mostanáig érvényes 68/1996. (VII. 9.) OGY határozat hatályon kívül helyezését, illetve a magyar közlekedéspolitikáról, valamint a megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokról szóló új országgyûlési határozat megalkotását foglalható össze annak a törvényalkotási folyamatnak a lényege, melynek menetében a Parlament február 24-én Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára elõterjesztésében megkezdte és Csillag István szakminiszter zárszavával március 16-án befejezte az új közlekedési koncepció megvitatását és elfogadtatását. Az európai közlekedéspolitikai elõírásokhoz és a hazai területrendezési tervhez, az új autópálya- és vasúthálózat-fejlesztési elképzelésekhez, a hazai repülõtereknek a kontinentális hálózatba történõ eredményes integrálási folyamatához, a vízi közlekedés lehetõségeinek jobb kihasználásához, a közlekedésbiztonság érzékelhetõ javításának, az épített és természeti környezet megóvásának, illetve a jelenleginél lényegesen hatékonyabb szállítási és logisztikai üzemeltetési feltételek megteremtésének szándékához egyaránt kapcsolódik a határozat fejtette ki expozéjában Gaál Gyula. Az országgyûlési képviselõk elé került H/6195. számú határozati javaslat mindenek elõtt a magyar közlekedéspolitika stratégiai fõirányait szabja meg. Kiemelten szól többek között az Európai Unióba való integrálódásunk elõsegítésérõl, a környezõ országokkal való kapcsolataink feltételeinek javításáról, a területfejlesztési célok megvalósításának elõmozdításáról, az életminõség javításának és az egészség megõrzésének szándékáról, valamint a hatékony üzemeltetés feltételeinek a szabályozott verseny segítségével történõ megteremtésérõl. Az általános közlekedéspolitikai elemek között egyebek mellett prioritásként említi a környezetterhelés radikális csökkentésének szándékán túl a közlekedési tarifák, díjak, kedvezmények és bevételkiegészítések korszerûsített, EU-konform kialakítását és hatékony mûködtetését, valamint a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének arányos növelését és munkakörülményeik javítását. A 2015-ig terjedõ idõszakon belül 2006-ig kiemelt programként rögzíti a páneurópai hálózat részeként az országhatártól országhatárig tartó, valamint az országot északdéli és kelet-nyugati irányban átszelõ, a fõváros-központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat és Budapestet elkerülõ gyorsforgalmi körgyûrû idõarányos kiépítését, valamint a fõvárosra nehezedõ forgalmi nyomás csökkentését és a regionális logisztikai kapcsolatok javítását. Ugyancsak kiemelt feladatként szól az európai normáknak megfelelõ vasúti törzshálózatnak az egységes európai hálózat részeként történõ fejlesztésérõl, a tranzitszerep visszaszerzésérõl és növelésérõl, a nagysebességû vasúti összeköttetések megteremtésérõl valamint ezekkel egyenértékûen a korszerû, jó minõségû helyi és helyközi közforgalmú személyközlekedés biztosításáról. A magyar közlekedéspolitikát meghatározó, a 2003 2015-i idõre szóló országgyûlési határozat végszavazása terv szerint március 22- én, hétfõn lapzártánkat követõen történik. G. Szûcs László Az M5-ös szerzõdések és a nyilvánosság Március 11-én Csillag István gazdasági és közlekedési minisztert levélben kereste meg Szijjártó Péter országgyûlési képviselõ, amelyben azt kérte, hogy a minisztérium hozza nyilvánosságra az M5-ös autópálya állami kivásárlása kapcsán megkötött szerzõdést, valamint az összes, ezen tárgykörben beérkezett ajánlatot. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tudja és megérti azt, hogy az M5-ös matricás díjfizetési rendszerbe történõ bevonása és Kiskunfélegyháza Szeged közötti szakaszának megépítése sokak érdeklõdésére számot tartó kérdés, hiszen az autópálya-használók ezreit érinti. A tárca sikerként, a kormányzati és az üzleti szektor hatékony együttmûködésének újabb eredményeként értékeli, hogy a Kormány által jóváhagyott konstrukció szerzõdéseinek aláírása március 11-én sikerrel zárult. A Csepeli Szabadkikötõ háromnegyed évszázados történetének apropóján, szoros egymásutánban március 12-én és 17-én két rendezvényt is tartottak Csepelen. A MAHART-Szabadkikötõ Részvénytársaság, Budapest-Csepel Önkormányzata, valamint a Csepeli Helytörténeti és Városszépítõ Egyesület közösen rendezett fotókiállítást a Csepeli Munkásotthonban a Csepeli Szabadkikötõ fennállásának 75. évfordulója alkalmából. A kiállítás melynek megrendezéséhez forrásanyagul vették igénybe Márton Gyula egykori fõmérnök a Szabadkikötõ történetérõl írt könyvét megnyitó ünnepségén, március 12-én Somlóvári László, a MAHART-Szabadkikötõ Rt. vezérigazgatója és Orosz Ferenc, Budapest-Csepel Önkormányzatának alpolgármestere mondott beszédet. Somlóvári László aki harmincéves hajózási pályafutásából hatot töltött el a Szabadkikötõben a legfontosabbnak egy szakma múltjának, relikviáinak, az emberi erõfeszítések, a tudás, az áldozat háromnegyed évszázadra visszatekintõ dokumentumainak megõrzését és megmutatását tartja. A kikötõ 75 év viszontagságai közepette is fennmaradt, és mint az ország (sugaras közlekedési hálózatának centrumában mûködõ) egyik legfontosabb trimodális áruforgalmi csomópontja az EU-csatlakozás küszöbén újabb nagy lehetõség elõtt áll: idén várhatóan végre megkapja az országos közforgalmú kikötõ minõsítést is. A most zajló privatizáció keretében remélhetõen érvényesül a nemzetgazdaság érdeke, s a Szabadkikötõ alaptevékenységét megõrizve, további fejlesztésének lehetõségeit megteremtve kap új tulajdonost. Orosz Ferenc alpolgármester hangsúlyozta, hogy a csepeli szigetcsúcs fejlesztésében az államnak, a fõvárosi és a kerületi önkormányzatnak, valamint az itt mûködõ vállalkozásoknak köztük a Szabadkikötõnek is együtt kell mûködnie. A szerzõdések tekintetében ugyanúgy, mint minden egyéb tevékenysége vonatkozásában a hatályos jogszabályok betartását tartjuk elsõdlegesnek. Az úgynevezett üvegzseb törvény 6. paragrafusa (az államháztartásról szóló törvény módosításával) szabályozza, hogy milyen jellegû szerzõdések esetében milyen információkat kell és milyen módon közzé tenni. A törvényben elõírt adatokat, információkat a szerzõdés létrejöttét követõ 60 napon belül kell nyilvánosságra hozni. Ennek megfelelõen a GKM tételesen megkezdi a szerzõdések összevetését az üvegzseb törvény elõírásaival és minden, a jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz a törvényes határidõn belül. (Megjegyezzük, hogy az ajánlatok nyilvánosságra hozatala nem tartozik az üvegzseb törvény hatálya alá.) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Sajtó és Protokoll Fõosztály Fotókiállítás és szakmai nap Csepelen A Szabadkikötõ háromnegyed évszázada A térség olyan lesz, amilyenné teszszük mondta, lényeg, hogy mindenki végezze el jól a saját tennivalóját, hogy az eredmény a Szabadkikötõt illetõen egy jól végiggondolt, városba illesztett logisztikai tevékenység legyen, amely a kerület számára is hoz elõnyöket. A MAHART-Szabadkikötõ Részvénytársaság a kikötõ múltjára emlékezve, jelenét és jövõjét bemutatva március 17-én (lapzártánk idején) rendezett szakmai napot a kikötõ területén, a cég székházának tanácstermében. A 75 év Európa közepén címû konferencián a hajózás és a kikötõipar magyarországi jövõjérõl tartott elõadást Valkár István. A kikötõ múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl Somlóvári László beszélt, majd Orosz Ferenc Észak-Csepel fejlesztési terveit és elképzeléseit ismertette. A kikötõlátogatással és állófogadással záruló szakmai nap utolsó elõadását dr. Szabó Zsolt mûszaki és forgalmi igazgató tartotta, aki a Szabadkikötõ középtávú fejlesztési terveit és elképzeléseit vázolta fel. B. T NÉVJEGY Stromajer Andrea Piacképes terméket könnyû eladni, nehezebb a helyzet válságban lévõ vállalkozás, elavult termék esetében tudja ezt minden kommunikációs szakember. A Magyar Államvasutak Rt. esetében bonyolítja a dolgot, hogy a termék ugyan keresett, de a mögötte lévõ struktúra éppen a megújulás folyamatában van. A nehéz helyzetben lévõ társaság piacképessé tétele nem kis részben a kommunikáción múlik. Ezt a feladatot alig egy esztendeje Stromajer Andrea, illetve az általa vezetett fiatal csapat igyekszik elég komoly szakmai sikerrel megoldani. Hogyan kezdõdött a kommunikációs, illetve a közlekedési szakmával a kapcsolata? Bölcsészként végeztem, francia-angol, illetve esztétika-politológia szakokat hallgattam. Az egyetem után újságíróként dolgoztam olyan orgánumoknál, mint a Magyar Rádió, illetve a Nap TV. A közlekedéssel akkor kerültem szorosabb kapcsolatba, amikor az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. sajtófõnöke lettem, majd tavaly jelentkeztem eredetileg a marketing területre a MÁV-hoz. Csak a háromórás vezérigazgatói beszélgetés során derült ki, hogy sajtófõnöki, illetve a kommunikációs terület vezetése lenne a lecke. Izgatott a feladat, nagy volt a kihívás, így belevágtam. Természetesen a kiválasztásomat több teszt, meghallgatás elõzte meg. Milyen eszközöket alkalmaz ma a korszerû kommunikáció? A hagyományos sajtóeszközöktõl a kereskedelmi marketingig mindent. Ma már komplex rendszerek vannak, amelyek sok tekintetben átfedik egymást, a marketingtõl a marketing kommunikáción át, a PR eszközökön keresztül a sajtóinformációig. Eszközben nincs hiány, sokkal nehezebb megtalálni, hogy egy-egy feladatra melyik a legmegfelelõbb. A társaság kommunikációja is sokoldalúbbá vált, ennek egyik oka, hogy maga a MÁV Rt. is sok cégbõl áll, sajátosságaik is visszatükrözõdnek a munka során. Ezeket az egyéni vonásokat kell összhangba hozni az egységes kommunikációs rendszerrel, hogy azonos legyen az üzenet. Mi valamennyi területet felügyeljük, ami sok esetben nem túl hálás feladat, hiszen a cégenkénti érdekek akár eltérõek is lehetnek a MÁV Rt. mint holding-szerûen mûködõ szervezet érdekeitõl. Az egységes kommunikáció megteremtése szempontjából azonban gyönyörû feladat. A társaság kommunikációjában az is bonyolítja a helyzetet, hogy nem csak a szolgáltatásokkal kapcsolatos híreket kell közvetíteni, hanem a cég belsõ életét is, például egy érdekegyeztetõ tárgyalás közben. Egyrészt a társaság szervezeti átalakulása már megfelel az európai normáknak, ennek megfelelõen a kommunikációs szakterület is átalakult, szervezetileg és módszereiben is. Ma már nem csak gyártani kell a híreket, hanem elõtte el is kell tudni adni. Ehhez olyan híreket kell a média rendelkezésére bocsátani, amelyek mindenekelõtt megbízhatóak, hitelesek, de érdekesek, jól tálaltak, hogy érdemes legyen azokat megvenni. Ebbõl a szempontból tehát mindegy, hogy mi a hír témája. A célok határozzák meg, hogy melyik szempont a fontosabb, bár a politika és a társadalom kölcsönösen befolyásolják egymást. Ugyanakkor a megfogalmazás stílusában jelentõs különbségek vannak. Elõre is elnézést kérek a szakmától, de ha a nagyközönség a megszólított célcsoport, akkor demagógiákban kell gondolkodnunk, vagyis leegyszerûsített, jól érthetõ üzeneteket kell elküldenünk. A döntéshozók és véleményformálók felé, pedig sokkal árnyaltabban, intelligensebben kell fogalmaznunk. Mennyire kell szakosodnia a MÁV kommunikációs tevékenységének aszerint, hogy a kormányzati-politikai vezetés felé kell eladni a céget, illetve, hogy a közvéleményt kell tájékoztatni? Valójában mindegyik feladat ugyanarról szól: a vállalatot az elõre meghatározott cél érdekében eladhatóvá kell tenni. Ma már a társaság célkitûzései világosak. A kormányzati-politikai elvárások után nekünk vissza kell csatolni, hogy milyen szinten áll a megújulás, a reform. Ugyanakkor erre vevõ a nagyközönség is, hiszen a végeredményt õk tapasztalják meg elsõként. A politika és a közvélemény egymásrahatását sem szabad figyelmen kívül hagynunk, mert ha valamelyik elégedetlen, akkor arra azonnal érzékenyen reagál a másik. Mit tart eddigi munkájában a legnagyobb sikernek? Sok mindent említhetnék, a szervezeti korszerûsítés kommunikálásától kezdve a hatékony hétfõkön át a létszámcsökkentés társadalmi elfogadtatásáig. Bár azt hiszem, hogy az újságírók értékrendje ebben az esetben jelentõsen eltér az enyémtõl, mert õk sokszor gratuláltak például a hétfõnkénti tájékoztatókhoz, magam, pedig éppen a létszámcsökkentéssel kapcsolatos megoldást tartom nagyobb jelentõségûnek. De itt az élet sokszor napról-napra változik, így akár egy-egy hirtelen jött feladat megoldása is lehet nagy siker. Rákos József
4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS VASÚT 2004. március 24. Gõz-, dízel- és villamos vontatás Százötven éve jár Szegedre vonat A magyar vasút és Szeged város életében is kiemelkedõen különleges napnak számított március 4. Ekkor volt ugyanis 150 éve annak, hogy Ceglédrõl Szegedre elindult az elsõ vonat. A másfél évszázados vasútvonal évfordulójáról a szegedi nagyállomáson ünnepi köszöntõkkel, emléktábla-avatással emlékeztek meg az összegyûltek. Budapestrõl különvonat szállította az ünneplõket Szegedre, amelyre Cegléden, Nagykõrösön, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és Kisteleken szálltak fel a vasútvonal menti települések, nagyobb városok polgármesterei és képviselõi. A jeles eseményen részt vett Márkus Imre, a MÁV miniszteri biztosa is. A magyar vasút 1996-ban ünnepelte 150 éves születését a Pest Vác vasútvonal megnyitásával, 1997-ben pedig a Budapest Szolnok vasútvonal megnyitásának volt a másfél évszázados évfordulója. A jubileumi sorozat az idén március 4-én a Cegléd Kiskunfélegyháza Szeged vasútvonal megépítésének és megnyitásának 150 éves évfordulójával folytatódott. A Cegléd Szeged vasútvonal, a A magyar vasút egyik legnagyobb uniós kihívása a liberalizált pályához jutás biztosítása lesz: az európai (és hazai) versenytársak hazai vágányokon való megjelenése a MÁV Rt.-t nem éri majd felkészületlenül mondta a közelmúltban Tatán, a KTE konferenciáján tartott elõadásában Kovács Imre, a MÁV Rt. árufuvarozási fõigazgatója. A MÁV európai uniós felkészülési folyamata 1993-ban kezdõdött, amikor az állami vállalat részvénytársasággá alakult. Tíz évvel késõbb, 2003. január elsején pedig megtörtént az EU-konform átalakulás: döntöttek az üzletágak szétválasztásáról, meghozták az ehhez szükséges végrehajtási intézkedéseket, elõkészítették a pályakapacitást elosztó szervezet megalakítását, s elindult a piaci liberalizációra való felkészülési folyamat is. Alig két hónappal május elseje elõtt a MÁV Rt. készen áll arra, hogy megfeleljen az EU-tagsággal érkezõ kihívásoknak. A MÁV és a GySEV közös kft.-t hoz létre a pályakapacitás elosztásának szabályozására. A 2003-as esztendõ az alapozás, a stratégiakészítés, a gazdálkodási tervezés éve volt a MÁV Árufuvarozási Igazgatóságán hangsúlyozta az elõadó. Az elmúlt évben sikerült három esztendõre szóló megállapodásokat kötni a belföldi megbízókkal, megerõsítették az ügyfélkapcsolatokat. A vám- és határtechnológiai tevékenység, az üzemviteli folyamatok javítása (a kocsipark bõvítése, az iparvágányok áttekintése), a nemzetközi kapcsolatrendszer létrehozása is a tavalyi eredmények között említhetõ. Mindezekhez járult még hozzá, hagy a szervezet átvilágítása nyomán a létszámot 15 százalékkal csökkentették. Kovács Imre hangsúlyozta, hogy az árufuvarozási teljesítmény 2003- ban összességében nõtt (miközben a belföldi 10 százalékkal esett vissza): az erõforrásokat az importra és a tranzitra összpontosították, mivel az export és a belföldi szolgáltatás költségigényesebb. Az idei esztendõ a MÁV számára a szövetségeskeresés (elkötelezés valakik mellett) éve! Az idén már biztosítani kell az integrált megoldásokat: többletszolgáltatásokat nyújtani, új értékeket teremteni. Ebben az évben üzemviteli változások is lesznek. A hatékonyságnövelés érdekében 2,1 milliárd forint beruházási forrás felhasználására MÁV mai 140-es számú belföldi törzshálózati fõvonalának megépítése jócskán hozzájárult a térség gazdasági és kulturális fejlõdéséhez, valamint Kecskemét, Nagykörös és Kiskunfélegyháza, illetve Szeged kiépüléséhez. Az idõk során a gõzvontatást a dízelmozdonyok váltották fel, s a vasút-villamosítás térhódítását követõen immár villamos mozdonyok továbbítják a vonatokat a fõvárosba. Szeged állomáson az ünneplõket Botka László, Szeged város polgármestere köszöntötte, aki méltatta a vasút megjelenésének jelentõségét a város életében. A polgármester szólt arról is, hogy az esemény szorosan kapcsolódik a 125 évvel ezelõtt pusztító szegedi árvíz utáni városépítés beindításához is az évfordulónak ugyanis különös aktualitást ad, hogy Szeged-Rókus pályaudvarnál a vasút töltése volt az utolsó védvonal, ahol az árvíz megállításában megfeszített tempóban dolgoztak a városlakók és a vasutasok. Udvari László a vasút történetérõl és annak jelentõségérõl szólt. A MÁV Rt. elnöke említést tett a régóta elhúzódó szegedi vasútállomás közeljövõben megkezdõdõ átépítésérõl is. Elmondta, hogy amikorra az M5-ös autópálya Szegedre ér, addigra egy teljesen megszépült állomásépület várja majd az utazóközönséget. A jeles évfordulóra a szegedi székhelyû Vasúttörténeti Alapítvány és a Közlekedési Múzeum vasúti emléktárgyaiból a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 150 éves Szeged vasútja címmel emlékkiállítást rendeztek, amelyet Szabó Gyula, az alapítvány elnöke nyitott meg. A magyar vasút történetét 1854-tõl napjainkig felvonultató kiállításon egyedi vasúti relikviák, különlegességek is láthatók. A tárlat május 23-ig tekinthetõ meg. Bertalan János Közeledik a liberalizált pályához jutás Szövetségeseket keres a magyar vasút nyílik lehetõség. Az eredményes, megbízható tevékenység révén (rossz pályán, régi kocsikkal) 2003- ban 13 milliárd forintos bevételt értek el, idén pedig 19 milliárdot terveznek további 10 százalékos létszámcsökkentés mellett. A vasúti fuvarozásban a terméket az ár és a szolgáltatás együttesen jelenti. Vonatok, vonatpárok, irányvonatok (konténeres és Ro-La) indításával fejleszthetõ a produktum. Növelni, erõsíteni kell a tranzit forgalmat és a kombinált fuvarozást (ebben kiváló segítséget nyújt a már teljes gõzzel mûködõ de sajnos idén állami támogatást nem kapó, s ezzel az újabb vágányokat nélkülözni kényszerülõ BILK). Ezzel párhuzamosan erõfeszítéseket kell tenni a belföldi forgalom csökkenésének megállítására. Létre kell hozni a Sopron BILK Záhony tengelyt. Az árufuvarozás stratégiájáról Kovács Imre elmondta, hogy itt elsõ helyen szerepel a hatékonyságnövelés, s emellett koncentrálnak a logisztikai beruházásokra, a leányvállalatokkal való szorosabb együttmûködésre, a nemzetközi kapcsolataik erõsítésére, valamint a komplex szolgáltatások kialakítására. Bárány Tibor Harmincöt éves a pályafenntartás A MÁV Rt. Záhonyi Pályafenntartási Fõnökség harmincöt éves fennállását február 19-én ünnepelték Záhonyban. Az 1968. január elsején létrejött önálló, vasúti pályákat felügyelõ és karbantartó fõnökséget a Nyíregyházi és a Mátészalkai pályafenntartási fõnökségek vonalhálózatából alakították ki. A múlt évrõl áthúzódott 35 éves évforduló megünneplésére pályamesteri értekezletet tartottak, amelyen részt vett Zsákai Tibor, a MÁV pályavasúti üzletágvezetõje, valamint Nagy Béla, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Vasúti Fõosztályának fõosztályvezetõ-helyettese aki 1970 és 1975 között a Záhonyi Pályafenntartási Fõnökség második vezetõmérnökeként kezdte szakmai pályafutását. A résztvevõket Andó János, a záhonyi pályafenntartási fõnökség osztálymérnöke köszöntötte. Zsákai Tibor fõigazgató az idei kiemelt feladatok közül egy újabb, tíz évre szóló pályavasúti koncepció kidolgozását húzta alá, majd szólt egy azonos mûszaki kiépítettségû és azonos szolgáltatást nyújtó vonalhálózat kialakításának terveirõl is. A fõigazgató bizakodóan beszélt a záhonyi osztálymérnökség jövõjét illetõen, és az uniós csatlakozással járó, a pályás szakemberekre váró kihívásokról. Az ünneplõket Kádár András igazgató, az Árufuvarozási Területi Központ vezetõje derítette jókedvre optimista hangvételû, konstruktív hozzászólásában, melyben kiemelte az elkövetkezõ idõszak pályavasúti dolgozóira váró embert próbáló feladatait. Az évforduló alkalmából egy kiadvány is megjelent, amely a Záhonyi Pályafenntartási Fõnökség 1872 és 2001 közötti történetét dolgozza fel. Bátyi Ferenc munkája részletesen ismerteti a Záhony térségében lévõ vasútvonalakat, a vasúti csomópont kialakulását, és külön fejezet taglalja a záhonyi pályafenntartási fõnökség történetét ez utóbbiból egyebek között kiderül, hogy a fenntartási fõnökség megalakulásakor 114 kilométer hosszú, széles nyomtávolságú vonalhálózattal rendelkezett. A teljes felépítmény 370 kilométer vágányból állt, melybe 617 csoport kitérõ tartozott. A kötet külön fejezetet szentel az úgynevezett fõpályamesteri szakaszok Tuzsér, Eperjeske és Fényeslitke részletes bemutatásának is. B. J. Tanúsított minõség az árufuvarozásban Az Európai Unióban végbemenõ vasút-liberalizáció, a szabad vasúti pályahasználat elõtérbe kerülése erõs versenyhelyzetet teremt, továbbá a vasúttársaságok közötti egységes elõírások figyelembevételét követeli meg. Ennek következtében a vasút által kínált szolgáltatások minõségének biztosítása, a fuvaroztató felek igényeinek minél magasabb szintû kiszolgálása a piacon való megmaradás egyik alapvetõ feltétele. Ezt elõsegítendõ az Árufuvarozási Üzletág vezetése 2003. év tavaszán határozta el, hogy a leendõ európai uniós vasúti határállomások vám- és határtechnológiai folyamataira vonatkozóan ISO 9001:2000 szabvány szerinti minõségirányítási rendszert épít ki. Ennek eredményeként az Árufuvarozási Üzletág vámés határfelügyelete 2004. március 10-én DIN EN ISO 9001:2000 tanúsítást szerzett. ÁLLOMÁSOK Tiborszállás Az alig több mint ezer lakost számláló település az ország szinte legkeletibb csücskében, a Kraszna folyó mentén, a magyar román határon helyezkedik el. A Mátészalkáról kiágazó 115-ös számú vasútvonal végpontján lévõ, tavaly decemberben átadott, újjáépített és a rekonstrukció alkalmával bõvített határállomás alkalmas a schengeni határõrizeti funkciók betöltésére. Ezáltal az Ágerdõmajortól átvett határállomási szerep betöltése révén már nem csak kishatárforgalomban lehet itt áthaladni. Tiborszállás a Mátészalkáról a romániai Nagykárolyba vezetõ vasútvonalon lévõ, korszerû, európai uniós normáknak is minden vonatkozásban megfelelõ, infrastrukturálisan jól felszerelt, lakott területen lévõ, közúton is jól megközelíthetõ határállomás. Az állomásépületben helyezkednek el a VPOP és a Határõrség szervei is. Az új határállomáson át két pár nemzetközi személyvonat és február elsejétõl kulturált, komfortos utazást biztosító egy pár InterPici vonat közlekedik a romániai Nagykárolyba. A vonatok közvetlen összeköttetést biztosítanak Debrecenbe. Tiborszállás utasforgalma az elmúlt idõszakhoz képest megduplázódott. Az utasok számának fokozatos emelkedéséhez az is hozzájárulhat, hogy a jövõben a Mátészalka és Nagykároly között közlekedõ vonatok megállás nélkül haladhatnak át a határon Tiborszállásra. B. J.
2004. március 24. KÖZÚT MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5 A tervezettnél több matricadíj-bevétel Az idén 18,9 milliárd forint lehet Autópálya-matrica eladásból az idén 18,9 milliárd forint bevétel várható, ami már tartalmazza az M5-ös autópálya bevonását is, ám nem számol az esetleges évközi díjemeléssel. Az eredeti terv az M5-ös autópálya nélkül 16,3 milliárd forint volt. Tavaly, ezen a címen mintegy 15 milliárd forint bevétel folyt be a társaság kasszájába mondta Tímár József, az Állami Autópálya-kezelõ Rt. (ÁAK) vezérigazgatója a március 17-én, Budapesten rendezett sajtótájékoztatón. Az idei üzleti terv bizonytalansági tényezõi közül a vezérigazgató kiemelte, hogy ez lesz az elsõ teljes év, amikor már kapható a 4 napos matrica, így nincs tapasztalat annak forgalmáról. A vállalkozók körében csökkentheti a matrica iránti keresletet, hogy a matricadíjba foglalt általános forgalmi adó az idén már nem igényelhetõ vissza. A társaság a matricadíj-bevételbõl az idén 7-7 milliárdot fordíthat üzemeltetésre, illetve karbantartásra, 2 milliárdot az ellenõrzési és értékesítési feladatokra, a többit pedig fejlesztésre. Ez utóbbiak közül Tímár József kiemelte az M7-es balatonvilágosi autópálya-mérnökség mintegy egymilliárd forintos idei felújítását. Hozzátette, hogy a szigetszentmiklósi üzemmérnökség rekonstrukcióját 2005-re halasztják. A vezérigazgató szerint novembertõl a tél kegyes volt, s az autópálya-karbantartók szinte zavartalanul végezhették dolgukat. A télen 16 ezer tonna sót, négyzetméterenként 1,3 kilogrammot szórtak az autópályákra. A 4 napos matricából március 12 15. között 65 ezer darabot adtak el, míg a 2003. december 18 21. között 59 ezret. A négynapos matricából az idén januárjában 251 ezer, februárban 271 ezer, míg március 15-ig 166 ezer fogyott. Ez idõszak alatt ugyanakkor az éves, a 31 illetve 10 napos (Folytatás az 1. oldalról) lesztések és rekonstrukciók összege 16,6 Mrd Ft (9514 Mrd Ft + 7096 Mrd Ft). A beruházásokra, rekonstrukciókra az EU-s és EIB-s projektek elindítására, ezek elõkészítésére rendelkezésre álló elõirányzatok biztosítják a folyamatban lévõ munkák tervezett ütem szerinti megvalósítását. A tervek szerint 2004-ben induló 53 db beruházás közül 42 db elindításához van meg a fedezet, ezeknek a munkáknak a megvalósítására 9,7 Mrd Ft jut az UFCE-ból (3,8 Mrd Ft jogcím, 3,5 Mrd Ft EIB, 2,4 Mrd Ft PHARE). A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében megvalósuló munkákra további mintegy 6650 M Ft áll rendelkezésre. Az önkormányzati pályázati rendszer folytatódik, azonban a finanszírozás egy része átütemezésére kerül. A meglévõ úthálózat felújítására a szükségletektõl lényegesen elmaradó elõirányzatok biztosíthatók, ezért elkerülhetetlen, hogy a legszükségesebb útfelújítási feladatok ellátása a következõ évi pénzügyi lehetõségek terhére történjen meg. matricából a tervezett 577 ezerrel szemben mindössze 480 ezret adtak el. Továbbra is a felüljárókra szerelt kamerákkal, gépjármûvekbõl és ellenõrzési csoportokkal ellenõrzik a matricák használatát. Szerinte az ellenõrzés hatása, hogy az idén a bliccelési mutató január-februárban az M1-esen 5,25 százalékról 4,5, az M3-ason 2,95-rõl 2, míg az M7-esen 3,9-rõl 3 százalékra mérséklõdött. Az M5-ös autópálya 96 kilométeres szakaszának bevonásával a magyarországi matricaköteles autópályák hosszúsága 22 százalékkal emelkedve elérte az 543 kilométert. Az M5-ös mentén 55 új viszonteladóval elsõsorban üzemanyag töltõállomás üzemeltetõvel kötöttek szerzõdést a matricák értékesítésére. Az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. megbízási szerzõdést kötött az ÁAK Rt.-vel az M5-ösön a matricák ellenõrzésére, míg az ÁAK Rt. viszonteladói szerzõdést kötött az AKA-val, hogy az autópálya 12 csomópontján árusítsanak matricát. Az M5-ösön továbbra is díjmentes marad a Budapest és az M0-ás csomópont közötti, valamint a Kecskemétet elkerülõ szakasz, ám megszûnik a díjmentessége az M0 Gyál, a Lajosmizse Kecskemét-Észak, valamint a Kiskunfélegyházát elkerülõ szakasznak. Ha elkészül az M5-ös Kiskunfélegyháza és az országhatár közötti szakasza, akkor ezen belül Szeged-Északtól Röszke határátkelõhelyig díjmentes lesz az út. Az idén 71 milliárd forint jut a közúthálózatra Alapcél a biztonságos közlekedés A felgyorsuló ISPA-program keretében további EU-s források bevonásával 2004-ben mintegy 130 kilométer burkolat 11,5 tonnára történõ megerõsítésére kerül sor a 3-as számú fõúton Nyékládháza és az országhatár között, valamint a 35-ös számú fõúton Polgár és Debrecen között. Elõkészítés alatt van a 2-es, a 6-os (Budapest Szekszárd), az 56- os (Szekszárd Udvar), a 42-es (Berettyóújfalu Ártánd), a 47-es (Debrecen Berettyóújfalu) számú fõutak ISPA-támogatásból történõ megvalósítása is. Ezek a beruházások 2005-ben indulhatnak el. A KIOP keretébõl megvalósuló 11,5 tonnás burkolatmegerõsítési munkálatok az eredeti terveknek megfelelõen kezdõdhetnek meg a 4- es számú fõúton Szolnok megyében (mintegy 18 km); Hajdú-Bihar megyében (mintegy 9 km); a 44-es számú fõúton Békés megyében (18 km); a 86-os számú fõúton Vas megyében (10 km), valamint a 8-as számú fõúton Vas megyében (mintegy 18 km). A munkák összes költsége 9 Mrd Ft körül várható a versenytárgyalások függvényében. Az EU-átlagnál kétszer öregebb a magyarországi autóbuszpark Pácban a Volán-társaságok Székely András, a GKM fõosztályvezetõje is elismerte egy elõadásában, hogy a koncessziós szabályozásban az állami társaságok piacvédelme erõs, a magánvállalkozók lehetõségei korlátozottak. A Volán-vállalatok az új személyszállítási törvénytõl vasúti típusú normatív állami támogatást várnak, de e várakozásnak a törvénytervezet nem felel meg. A személyszállítási törvény hat évvel ezelõtt, a NiT-Hungary által megfogalmazott téziseiben már rögzítették, hogy a koncessziós elven mûködõ, menetrend szerinti autóbuszos személyszállításban kedvezményezett, monopol helyzetû cégek mûködõképessége csak egyre nagyobb arányú állami ráfordítással tartható fenn. A rendszer zárt és rugalmatlan, a tényleges ráfordítások, a valós veszteségek (nyereségek) nem megállapíthatóak. A személyszállítási törvény mai, hosszú egyeztetéssorozaton átesett változatáról megfogalmazott szakmai érdekképviseleti vélemény szerint nincs hiteles felmérés a Volánvállalatok tényleges vagyoni értékérõl. Nincs sehol pontos nyilvántartás az autóbusz-pályaudvarok tulajdonosairól, üzemeltetõirõl, piaci értékükrõl. A belföldi menetrend szerinti személyszállításban érintett Volánvállalatok szerzõdésének további 8 évvel történõ meghosszabbítása a piacra lépni szándékozó magánvállalkozók számára elfogadhatatlan. Miközben a magánvállalkozások a Volán-társaságok kivételezett helyzetét ostorozzák, és versenysemleges szabályozást követelnek, a Vo- A Közlekedési Felügyeleti (KFF) szolgáltatások díjait tartalmazó gazdasági és közlekedési minisztériumi rendelet március végén jelenik meg, és áprilistól már az emelt díjakat kell fizetni az autósoknak mondta dr. Békési István, a KFF fõigazgatója. A szolgáltatások árának emelésére olyan javaslatot tettek a szaktárcának, amelynek mértéke legalább az idei várható infláció, vagyis 6 7 százalék. Errõl azonban még tárgyalások folynak a gazdasági tárcával és a Pénzügyminisztériummal. A díjemelés érinti a jogosítványt megszerezni akaró gépjármûvezetõtanulókat is, akik áprilistól kísérleti jelleggel, három Pest, Komárom- Esztergom, illetve Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében és a fõvárosban számítógépes program alapján teszik le az elméleti vizsgát. Ennek jelenlegi ára 1800 forint ám ez a korszerûbb vizsgáztatás magasabb üzemeltetési költsége miatt várhatóan a duplájára lán-vállalatok saját sanyarú helyzetüket ecsetelik a sajtóban. A Volánbusz Rt. korábbi vezérigazgatója, dr. Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke egy elõadásában a Volánok hatezres buszparkjának rossz állapotáról számolt be. Az õ adatai szerint a Volán-társaságok 1998-ban 348, 1999-ben 371, 2000- ben 409, 2001-ben 398, 2002-ben 395, 2003-ban viszont már csak 186 új autóbuszt tudtak vásárolni. Marcsa Ildikó, a Volán Egyesülés autóbusz-közlekedési igazgatója egyik napilapnak nyilatkozva elmondta: a Volán-társaságok helyzetét jelentõsen rontja, hogy a közlekedési tárca a takarékossági intézkedések keretében mintegy 450 millió forint támogatást elvon az autóbuszvállalatoktól (miközben e cégek nem igazíthatták hozzá tarifáikat az inflációhoz). A Volán-cégeknek évente 600 buszt kellene lecserélni ahhoz, hogy megálljon a jármûvek átlagéletkorának növekedése. Ezzel szemben eddig a vállalatok fõként a pénzhiány miatt évente legfeljebb 400 új autóbuszt tudtak beszerezni. Sõt: 2003-ban a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt mindössze 186 új személyszállító jármûvet tudtak vásárolni! Így a jármûvek átlagéletkora 10,5 évrõl 11 évre emelkedett. Nem elhanyagolandó, hogy az EU-ban 5 6 év a buszok átlagos életkora. Az idén a volános buszpark elöregedése folytatódik, mert az öszszességében szükséges 21 milliárd forint helyett várhatóan csak kevesebb mint 19 milliárd forintot költhetnek a Volán-társaságok új buszok beszerzésére. A társaságok januártól (a forgalmiadó-emelés áthárításán felül) 7,3 százalékos jegyárnövelést szerettek volna végrehajtani, hogy elegendõ forráshoz jussanak a jármûflotta fejlesztéséhez. A közlekedési kormányzat azonban csak 3 százalékos tarifaemelést engedélyezett. (Tavaly november elsején már volt egy 7 százalékos viteldíjdrágulás!) A helyzetet súlyosbítja, hogy a kormányzat által tervezett 5 százalékos infláció helyett a pénzromlás idei mértéke várhatóan 7 százalék felett lesz. Ha idén nem lesz újabb tarifakorrekció, a busztársaságok meglévõ vagyonuk további felélésére kényszerülnek. Az autóbusz-társaságoknak nemcsak a jármûbeszerzéshez, beruházásokhoz, hanem munkatársaik béremeléséhez is szükségük volna (mintegy 4 milliárd forintnyi) kormányzati támogatásra Bárány Tibor Áprilisban emelkednek a közlekedésfelügyeleti díjak A KTE tatai konferenciáján Szilvási Bertalan, a Közlekedési Fõfelügyelet fõosztályvezetõ-helyettese a nemzetközi közúti közlekedés hazai, EU-konform gyakorlatáról tartott érdekfeszítõ elõadást. A magyarországi engedélyezési rendszert a 20/2004. kormányrendelet teszi EU-konformmá. A szakmához jutás a hármas követelmény teljesítése alapján lehetséges. A vállalkozás szakmai vezetõjének szakmai alkalmassága (megfelelõ végzettsége), jó hírneve és a vállalkozás megfelelõ pénzügyi helyzetének igazolása után az engedély kiadható. Az elv: egy szakmai vezetõ csak egy vállalkozást vezethet. A felkészültség nemcsak a szakmai vezetõnél, hanem a vállalkozás egészénél és a gépkocsivezetõnél is fontos, mert csak így lehet megfelelni az EU elvárásainak. A közúti árufuvarozók piacra lépését lehetõvé tévõ alapengedélyt (közúti árufuvarozási engedély) legfeljebb öt évre adja ki a felügyelet egységes, informatikával támogatott rendszerben (ennek üzembe helyezése március 31-e után megtörténhet a megyékben). Ezen a vállalkozás adatai szerepelnek, s az, hogy hány vonó jármûvet üzemeltet. Az engedélykérelmek beadásánál új elem, hogy a szakmai vezetõ lehet külföldi állampolgár is; a még kialakítás alatt lévõ jármûvezetõi igazolványt a nem EU-tagországból érkezett s magyar cégnél alkalmazandó gépkocsivezetõ számára állítják ki; az árufuvarozóknál a pótkocsira nem lesz kötelezõ a sárga rendszám. Az engedélyek második fokozata a nemzetközi forgalomban való tevékenységet teszi lehetõvé: ez a közösségi engedély. (Az eddigi tevékenységi engedélyek május elseje után nem lesznek érvényesek, a külföldi közlekedési engedélyt helyettesíti.) Akár árufuvarozó, akár autóbuszos személyszállító vállalkozásról van szó, plusz követelményeknek kell megfelelni a közösségi engedély megkapásához. A szakmai vezetõnek EU-konform végzettséggel kell rendelkeznie. A személyszállításnál az autóbusznak emelkedik, s a tapasztalatok birtokában a nyáron már az egész országban bevezethetik a számítógépes tesztet. Az új rendszer lényege, hogy a KRESZ-vizsgázó egy érintõképernyõs monitor elõtt ül, és a jó válaszokat kézzel jelöli meg azon. Az 55 kérdésre egyenként egy perc válaszadási idõ is rendelkezésre áll. Az elméleti teszt kérdései nem változnak az új rendszerben sem, csupán papír helyett elektronikusan rögzítik és dolgozzák fel a hagyományos töredékideje alatt. Szilvási Bertalan, a KFF fõosztályvezetõ-helyettese A közúti közlekedés EU-konform gyakorlata külön jogszabályi követelményeknek kell megfelelnie (49-es jogszabály), az árufuvarozóknál a 3,5 tonna össztömeg feletti jármûnek nemzetközi idõszakos mûszakivizsga-bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A közösségi engedélykérelem a már piacon lévõ vállalkozásoknak március 8. után (ha az új jogszabály megjelent) a területi felügyeleteknél új ûrlap kitöltésével beadható. Az újonnan piacra lépõk és a bõvítést kérõk május másodikától után indíthatják eljárásaikat. Megszûnik a két év belföldi gyakorlat elõírása, a közösségi engedélyeket korlátlan számban adják ki (a vállalkozótól függ, hogy hány jármûre kéri), de csak az elõírt feltételek teljesítésének ellenõrzése után. A kabotázs a csatlakozást követõ 3+2 évben tilos az árufuvarozóknak. A nem menetrend szerinti személyszállításban végezhetõ a szerzõdéses és a különjárati területen (itt a menetlevél vezetése kötelezõ, s azt a felügyeletnek a fuvar teljesítése után le kell adni). B. T.
6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS KITÜNTETÉSEK 2004. március 24. A BKV Rt. díjazottjai Vág Péter, aki 1958 óta dolgozik a BKV-nál, átveszi az Életmû-díjat Aba Botondtól, a BKV Rt. vezérigazgatójától A Budapesti Közlekedési Részvénytársaság a közösségi közlekedésben a dolgozók vagy annak érdekében kimagasló tevékenységet végzõk munkájának elismeréséül 1998-ban megalapította a Balázs Mór-díjat. Az idén nyolcan részesültek e rangos elismerésben. A díjazottak akik között van a fõváros közösségi közlekedéséért dolgozó szakemberek mellett, tanszékvezetõ egyetemi tanár és filmrendezõ is március 16- án, a BKV Rt. székházában vették át kitüntetésüket. Donkó Mihály, villamosjármûvezetõ, Villamos Üzemigazgatóság I. Forgalmi Üzem Jámbor Lajos, mûvezetõ, HÉV Magyar Gazdaságért Díj A magyar gazdaság és közlekedés érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenység, illetve életmû elismeréséért adományozható. A díjjal oklevél, plakett és pénzjutalom jár. Abos Bruno, a GKM EU és Nemzetközi Koordinációs Fõosztály fõosztályvezetõ-helyettese, a magyar EU-integráció elõsegítése, a magyar külkereskedelem fejlõdése érdekében végzett több évtizedes kiemelkedõ tevékenysége, életpályája és nyugállományba vonulása alkalmából. Apatini Kornélné, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkáraként a kis- és középvállalkozások fejlesztése és európai integrációs felkészítése terén végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül. Baross Gábor-díj A közlekedés érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenység, illetve életmû elismeréséért adományozható. A díjjal oklevél, bronzplakett és pénzjutalom jár. Dr. Bots Dénes, a GKM Jogi Fõosztály fõosztályvezetõje, a minisztérium jogalkotási programjának magas színvonalú irányításáért, sikeres megvalósításért és az ebben való példamutató személyes közremûködésért elismerésül. Dr. Dusza János, a GKM Vagyonpolitikai Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, az autópályatársaságok mûködtetése, vagyonkezelése, az országos közutak fejlesztése és a fejlesztések számviteli elszámolása, nyilvántartása terén, évtizedeken át végzett kiemelkedõ tevékenysége elismeréséül. Dr. Erdõsi Ferenc, az MTA Regionális Kutatások Központja, tudományos tanácsadója, nemzetközileg elismert több évtizedes regionális közlekedési és telematikai kutatásaiért, a regionális tudományos eredmények gyakorlati hasznosításában végzett tevékenysége elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából. Üzemigazgatóság Mûszaki Fõmérnökség, Gödöllõ Jármûfenntartási Üzem Kara Koppány, szolgálatvezetõ, Metró Üzemigazgatóság, Infrastruktúra Fõmérnökség, Mozgólépcsõ és Gépészeti Szolgálat Dózsa János, nyugállományú fõmérnök Dr. Tánczos Lászlóné, tanszékvezetõ egyetemi tanár, az MTA doktora, a Bp.-i Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésgazdasági Tanszék vezetõje Derzsi András, a BKV Rt. Igazgatóság tagja Antal Nimród, filmrendezõ Vág Péter, projektigazgató Horváth Attila, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat részlegvezetõje, a polgári légiforgalmi szolgálatnál eltöltött több mint 30 éves lelkiismeretes munkájának elismeréseként. Jürgen Köppen, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetõje, Magyarország uniós csatlakozásra való felkészítésében, különösen a közlekedés területén végzett személyes, aktív részvételéért, a jövõt megalapozó munkájáért. A Közlekedésért Érdemérem A közlekedési ágazat érdekében végzett magas színvonalú, eredményes munka elismeréséért adományozható. A kitüntetéssel oklevél és ezüstérem jár. Bíró József, a Központi Közlekedési Felügyelet igazgatóhelyettese, Bujdosó Lajos, a GKM Innovációs és Környezetvédelmi Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, Dinnyés István, a Vértes Volán Rt. vállalkozási és termelési vezérigazgató-helyettese, Kiss József, a MÁV Rt. Gépészeti Üzletág Debreceni Területi Gépészeti Központ, Mozdonyüzemeltetési Telephely mozdonyvezetõje, Nagy Péter, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság fõosztályvezetõje, Sárközi István, az Állami Autópálya Kezelõ Rt. katasztrófavédelmi nyugalmazott munkatársa, dr. Sobor Ákos, a Polgári Légiközlekedési Hatóság zaj- és környezetvédelmi felügyelõje, dr. Szöllõsi Ferenc, a Gemenc Volán Autóbuszközlekedési Rt. gazdasági igazgatója, vezérigazgató-helyettese, Vadász László, a Gyõr Pér Repülõtér Kft. ügyvezetõ igazgatója, dr. Zsigmond György, a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet részlegvezetõ fõorvosa Miniszteri Elismerés A minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó területen eredményes, példamutató tevékenységet végzett személy részére adományozható. A kitüntetéssel oklevél és ezüst emlékérem jár. Elismerések a Parlamentben A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi XXXI. törvény alapján Mádl Ferenc köztársasági elnök március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt és Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott, melyet az érintettek 2004. március 15-én a Parlamentben vettek át. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje: Dr. Fehérvári László, a Gyõr Sopron Ebenfurti Vasút Rt. nyugalmazott vezérigazgatója, Szalai Béla, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyugállományba vonult miniszteri biztosa. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje: Dr. Bíró Fruzsina Szilvia, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Fõosztály fõosztályvezetõ helyettese, az M5-ös autópálya díjmentesítésének, illetve a matricás autópályadíjfizetési rendszerbe való bevonásának elõkészítésében, a szükséges szerzõdések kidolgozásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részérõl végzett kiemelkedõ és eredményes munkája elismeréséül. Vezér Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala fõosztályvezetõje, a Magyar Köztársaság és a szomszéd országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, valamint a kelet-közép-európai regionális gazdasági együttmûködés elõmozdítása érdekében végzett munkássága elismeréséül. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztje: Dr. Hamzsa Béla, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Jogi Fõosztályának nyugállományba vonuló fõosztályvezetõ-helyettese, az ipar területén eltöltött négy évtizedes, ebbõl 20 évet a közigazgatásban Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. ügyvezetõ igazgatója, a miniszter személyes tanácsadója, Balogh Lajos, a GKM Sportegyesület evezõs szakosztályának szakosztályvezetõje, Báranovics Béláné, a MÁV Rt. Személyszállítási Üzletág értékesítési osztályvezetõje, Bendó Zoltán, a GKM Befektetési Fõosztály osztályvezetõje, Berg Tamás, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság fõosztályvezetõje, dr. Berta Mária, a Budai MÁV Kórház Pathológiai Osztályának vezetõ fõorvosa, Csathó Áronné Szlovák Ágnes, a GKM Pályázati Koordinációs és Monitoring Titkárság tanácsosa, Csonka Imre, a MÁV Rt. Szegedi Gépészeti Központ gépészeti szakelõadója, Deák Éva, az Országos Mérésügyi Hivatal osztályvezetõje, Domján Lajosné, a GKM Koordinációs Fõosztály fõmunkatársa, Dudás István, egyéni vállalkozó, a Békés megyei KISOSZ elnöke, Erdõsi Péter, a GKM Befektetési és Közgazdasági Fõigazgatóság fõigazgatója, dr. Göndör Gabriella, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat jogtanácsosa, Hadobásné Hegedûs Paulina, egyéni vállalkozó, a KISOSZ Heves megyei elnöke, Hajzer József, a GKM Gazdasági Igazgatóság gépkocsivezetõje, Hámori Éva, a GKM KKV. Stratégiai és Támogatási Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, dr. Hermán Jánosné, a GKM Gazdaságfejlesztési Programok Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, Holló Vilmos, az MVM Rt. Vagyongazdálkodási Igazgatóság vagyongazdálkodási igazgatója, Holmár Ferencné, a GKM Közlekedési Helyettes Államtitkár Titkárság fõmunkatársa, Horváth Imre, az Állami Autópálya Kezelõ Rt. gépészeti mérnöke, dr. Kádár Zsolt, a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet ortopédia-traumatológia osztály fõorvosa, Kajdiné dr. Suhajda Zsuzsanna, a GKM Fogyasztóvédelmi és Kereskedelmi Fõosztály szakmai tanácsadója, dr. Kiss Lajosné, a GKM EU és Nemzetközi Koordinációs Fõosztály szakfõtanácsosa, Kovács Lászlóné, a GKM Innovációs és Környezetvédelmi Fõosztály osztályvezetõje, Kovásznay László, a Magyar Energia Hivatal Gázengedélyezési és Felügyeleti Osztály osztályvezetõje, Markotay Sándor, a GKM Közúti Közlekedési Fõosztály fõosztályvezetõ helyettese, dr. Martinez Ferenc, a Polgári Légiközlekedési Hatóság Fejlesztési és Minõségirányítási Osztály osztályvezetõje, Mátéffy Ferencné, a MÁV végzett magas színvonalú szakmai tevékenysége elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából. Milkovits Andrásné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyugállományba vonult fõosztályvezetõ-helyettese, a közel négy évtizedes ebbõl 30 évet a közigazgatásban eltöltött kiemelkedõ színvonalú tevékenysége elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából. Szaszala László, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, a több évtizeden át a közlekedésigazgatás szolgálatában kifejtett, valamint a közlekedés ügye iránt elkötelezett, magas színvonalon végzett hatósági és szakmai munkája elismeréséül. Minisztériumi ünnepség március 15. alkalmából A március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából dr. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter Magyar Gazdaságért Díjat, Baross Gábor-díjat, A Közlekedésért Érdemérmet és Miniszteri Elismerést adományozott, melyeket a minisztériumban március 11- én rendezett ünnepségen adott át. Dr. Fehérvári László átveszi a kitüntetést Mádl Ferenc köztársasági elnöktõl MTI-fotó Kórház és Központi Rendelõintézet ápolója, dr. Molnár Sándor, a GKM Ipari Fõosztály fõosztályvezetõje, Nagy Sándor, a GKM Humánpolitikai Fõosztály osztályvezetõje, dr. Németh Miklós, a Közlekedési Fõfelügyelet fõosztályvezetõje, Oláhné Török Rozália, a GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala Haditechnikai és Külkereskedelmi Fõosztály fõmunkatársa, Pálfi Ivánné, a GKM Ipari Fõosztály fõmunkatársa, Pecze Mihályné, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség Humánpolitikai és Oktatási Osztály osztályvezetõje, Pilisi János, a GKM Védelemkoordinációs Fõosztály gazdaságmozgósítási referense, Pintér Lászlóné, a GKM Költségvetési Fõosztály fõmunkatársa, Radó Gábor, a MÁV Rt. Árufuvarozási Üzletág Üzemeltetési Fõosztály árufuvarozási fõnöke, Rákosi Zoltán, a GKM Közgazdasági Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, Ravasz Irén Erzsébet, a Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt. vagyongazdálkodási igazgatóhelyettese, Simon Józsefné, a GKM Költségvetési Fõosztály fõmunkatársa, Sitkey Mária, a GKM Ipari Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, Szabóné Molnár Márta, a GKM KKV Integrációs Felkészítését Koordináló Fõosztály osztályvezetõje, Szabóné Szántó Judit, a GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Engedélyezési Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, Szigethyné Milasovszky Márta, a Magyar Szabadalmi Hivatal Magyar Formatervezési Tanács Irodája, irodaszervezési ügyintézõ, Szilágyi András, a GKM Befektetési Fõosztály fõtanácsosa, Szilágyi Miklósné, a Közlekedéstudományi Intézet Rt. tudományos munkatársa, Tanczer Anita, a GKM Idegenforgalomért Felelõs Politikai Államtitkári Titkárság fõosztályvezetõ-helyettese, Török Gudrun, a Vasútegészségügyi Kht. citológus asszisztense, dr. Vándor András, Budaörs Város Önkormányzat képviselõje, Várdiné Göczõ Ilona, a Szolnoki MÁV Kórház és Rendelõintézet laboratóriumi asszisztense, Várhegyi Ákos, a Magyar Szabadalmi Hivatal, mûszaki elnökhelyettes közvetlen felügyelete alatt osztályvezetõ, Wagner Anna, a GKM Gazdaságfejlesztési Programok Fõosztály osztályvezetõje, Widder Ferenc, a GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Belkereskedelmi és Idegenforgalmi Fõosztály vezetõ fõtanácsosa, Zarándy Tamás, a GKM Energetikai Fõosztály osztályvezetõje.
2004. március 24. LÉGIKÖZLEKEDÉS MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7 Olcsóbban repülõ versenytársak Diszkont légitársaságok Ferihegyen Csaknem egy évvel ezelõtt új korszakot nyitott a magyar polgári repülés történetében a diszkont légitársaságok közkeletûbb nevükön a fapados járatok megjelenése Ferihegyen. A SAS skandináv légitársaság leányvállalata, a Snowflake ugyanis tavaly áprilisban indította el stockholmi járatát, a német Germanwings pedig májusban debütált kölni járatával Ferihegy 1-en. A hagyományos légitársaságokkal szemben a legfõbb újdonság az volt, hogy mind a két légitársaság olcsóbban kínálta jegyeit. Az utasok kegyeiért élesedik a verseny Az olcsó légitársaságok korábban fõleg az európai piacon hódítottak, de a sikerek hatására más kontinenseken is megjelentek az ilyen szolgáltatások. Európában és az Egyesült Államokban már teljesen elfogadott és népszerû a fapados járatok használata: egy felmérés szerint a turisták nagy része, de az üzleti útra indulók egynegyede is ezeket veszi igénybe. A diszkont légitársaságok már Ázsiában is megjelentek, ahol jelentõs piaci sikerre számítanak. Az elsõ vállalat az Air Asia volt, majd színre lépett az ausztrál Virgin Blue is. A tervek szerint hamarosan Ázsiában is megveti lábát az EasyJet és a Southwest-Airlines. Miközben Európában tíz esztendõvel ezelõtt indult fejlõdésnek a piac, hazánk egy éve kínál lehetõséget az olcsó repülésre. A Germanwings és a Snowflake járataival persze, átszállással Budapestrõl szinte bármelyik nyugat-európai országba el Az egyik sikeres, fapados légicég, az 1995-ben, 20 alkalmazottal, családi vállalkozásként alapított, 40 százalékban görög tulajdonú EasyJet mára több mint 500 járatán napi 55 ezer utast szállít. Ed Winter, a társaság operációs igazgatója egy nemrégiben rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a költségek radikális csökkentésével érik el eredményüket. Nincs jegy-, sem jegyárusító jutalék, hiszen jelenleg jegyeik 96 százalékát interneten keresztül értékesítik. A cég központja a londoni Luton repülõtéren van. A társaságot 2000-ben bevezették a londoni tõzsdére. Alig két év múlva, 2002-ben pedig már a Go céggel együtt elnyerték Európa legjobb olcsó légitársasága címet. Füstmentes légtér A Ryanair a minap bejelentette, hogy aki a jövõben megszegi a dohányzási tilalmat, azt örökre kitiltja járatairól. A társaság azzal indokolta a lépést, hogy a fedélzeten dohányzók minden utas biztonságát veszélyeztetik. A tiltás ellenére olykor akadnak utasok, akik nincsenek tekintettel másokra. Tavaly nyolc, különbözõ járaton repülõ utas szegte meg a dohányzási tilalmat és kapott emiatt örök kitiltást a cég gépeirõl. A Ryanair az eseteket a rendõrségnek adta át további vizsgálatra, s ezen a jövõben sem kíván változtatni. Az EasyJet tavaly februártól az idén januárig 21,3 millió utast szállított. Európa összes nagyvárosával öszszeköttetésben állva, 44 repülõteret használnak, 146 útvonalon 78 gépük repül. A cég amelynek 3300 alkalmazottja van még az idén szeretné elérni, hogy Európa harmadik legnagyobb légitársaságává fejlõdjön. A magyarországi járatokról Ed Winter elmondta: 1998-ban indult ide az elsõ gépük. A Budapestre irányuló forgalomban 5 százalékos utaslétszám-növekedést értek el Prágában pedig 10 százalékost. Megtalálták az olcsó és célirányos utazást kedvelõ közönséget, akik eddig anyagi okokból nem tudtak repülni. Az EasyJet ezért azt várja, hogy továbbra is meredeken növekszik az utaslétszámuk. Budapest lehet jutni. A Snowflake egy 150 személyes Boeing géppel kezdte meg mûködését Budapest Stockholm Budapest között hetente két alkalommal, s Európa más városaiba Stockholmból lehet továbbrepülni szintén fapados járatokkal. A Germanwings Airbus gépeket indított Köln és Budapest között a hét minden napján, s Kölnbõl lehet továbbrepülni más térségekbe. Magyarországon az elmúlt egy évben újabb diszkont légitársaságok jelentek meg a piacon, tehát kialakult a verseny a fapadosok között. Jelen vannak olyan ismert légitársaságok, mint az EasyJet, a Ryanair, a SkyEurope és a Wizz Air, amelyek természetesen a Malévvel is konkurálnak. A Wizz Air társasággal a hajdani Malév-vezér, Váradi József cégével februárban írt alá szerzõdést a Budapest Airport Rt., amelynek értelmében a lengyelországi Katowice után Ferihegy lesz a második repülõtér, ahol a cég üzemeltetési központot alakít ki. A járatok mindkét bázisról az EU-csatlakozással egy idõben, májusban indulnak el több mint tíz célállomásra. A tervek szerint a Wizz Air bázisainak száma hamarosan ötre emelkedik, s 2004 végére a társaság kilenc 180 üléses repülõgéppel rendelkezik majd. Ha az elképzelések valóra válnak, a Wizz Air már ebben az esztendõben Kelet-Közép-Európa legjelentõsebb diszkont légitársasága lesz. Még az idén magyarországi járatok indítását tervezi a svájci Helvetic, a német Air Berlin és az olasz Volare Airlines diszkont légitársaság. Az alig öt hónapja mûködõ Helvetic Zürich Budapest járata legkorábban õsszel indulhat el a társaság bejelentése szerint. A cég gépei február óta Prágába is repülnek, nyártól pedig bolgár és török célállomásokkal bõvítik a hálózatot. Az Air Berlin légitársaság május elsejétõl indít járatokat a magyar fõvárosba Berlinbõl, Münchenbõl, Düsseldorfból naponta, valamint Hamburgból heti három alkalommal. Az Air Berlin ilyen járatsûrûséggel a Lufthansának és a Malévnak is komoly versenytársa lehet a magyar piacon. A diszkont légitársaságok azzal törtek be a piacra, hogy új üzletpolitikát vezettek be. Olcsó jegyáraik a költségek hatékony lefaragásából erednek. Az olcsóság azonban nem jelenti azt, hogy a diszkont légitársaságok repülõgépei kisebb biztonságot nyújtanának, sõt: általában a legmodernebb gépekkel szállítják utasaikat. A gépek személyzete és természetesen a földi kiszolgáló személyzet is a szokásos magas színvonalon végzi a repülõgép és az utasok kiszolgálását. A repülõtéri biztonsági követelmények ugyanolyan magas szintûek, mint a nagy repülõtereken. A Budapest Airport Rt. jelentõs kedvezményekkel támogatja újabb és ezek között is a diszkont légitársaságok ferihegyi megjelenését. A diszkont légitársaságok igényeihez igazodó, újra megnyíló Ferihegy 1-es terminál lehetõvé teszi, hogy egyre több olcsó légitársaság célállomásai között szerepeljen Budapest is. A Budapest Airport Rt. például úgy segíti az új járatot indító diszkont légitársaságokat, hogy a leszállási díjból az elsõ évben 50, a másodikban 25, a harmadikban pedig 10 százalék kedvezményt nyújt új partnereinek. Költségcsökkentés, puritán körülmények EasyJet: napi 500 járat és 55 ezer utas jó földrajzi helyzete vonzó számukra: Ferihegy 1 jelenleg három járatuk fogadására alkalmas, de ez a szám a késõbbiekben várhatóan bõvülni fog. A május 1-jei EU-csatlakozás megkönnyíti az újabb járat indítását ettõl a naptól ugyanis London és Berlin után Budapest és Dortmund között is napi összeköttetés lesz. Egy út 18,99 euró, a retúrjegy pedig 37, 98 euró, amely magában foglalja az összes költséget és illetéket is. Lapunk kérdésére az igazgató elmondta: készült felmérés arról, hogy mekkora távolságot hajlandók az emberek puritánabb körülmények között eltölteni. Ez az idõtartam 3-3 és fél óra de például a London Athén út négy óránál hosszabb, mégis nagyon népszerû. Koppány György Megbírságolták a legnagyobb fapadost Súlyos veszteség, legalább négymillió euró kár érheti Európa legnagyobb fapados légitársaságát, az ír Ryanairt, hacsak az Európai Bíróság meg nem változtatja az EU Közlekedési Bizottságának döntését. A bizottság ugyanis törvénytelennek minõsítette a Ryanairnek Belgiumban nyújtott állami támogatások egy részét, és azok visszafizetésére kötelezte a vállalatot. A Ryanairnek nyújtott, összesen 15 millió eurós támogatás nagyobbik részét, körülbelül 70 százalékát mindemellett a bizottság is jogszerûnek ismerte el. Loyola de Palacio, a bizottság elnöke szerint a döntés nem jelenti azt, hogy a társaságnak a fennmaradó hányadot teljes egészében vissza kell fizetnie. A bizottság még nem számította ki, pontosan mekkora lenne a visszatérítendõ összeg, de lehet, hogy ez kevesebb lesz, mint a 15 millió euró 30 százaléka. Az alacsony tarifájú járatokat üzemeltetõ légitársaságok egyik zászlóvivõkének és üzleti modelljének számító Ryanair annak fejében kapta a támogatásokat, hogy a gazdaságilag hátrányos helyzetû Charleroi repülõterét tegye meg hálózata kontinentális központjának. A vallon Összeállította: Csarnai Attila régió és a város egyebek mellett új járatok indításához nyújtott támogatásokat, és a leszállási, valamint a földi kiszolgálást terhelõ illetékekbõl adott engedményt a Ryanairnek. Az elõbbieket a bizottság is jogszerûnek ismerte el, az illetékkedvezményeket azonban legalábbis részben a versenyszabályokba ütközõ támogatásnak minõsítette. A bizottság tulajdonképpen a kedvezmények mértékét sokallta. Palacio asszony szerint csak a leszállási illetékre adott aránytalan kedvezmény miatt egymillió eurót kellene visszafizetnie a Ryanairnek. Azt azonban nem vitatta, hogy a régiónak és a fogyasztóknak is elõnyösek voltak a támogatások. A bizottság elnöke ezzel együtt úgy vélte, hogy állami támogatásokkal bármelyik társaság tud árakat csökkenteni, a bizottság pedig nem tartja elfogadhatónak, hogy a légiközlekedést támogatások nyakló nélküli osztogatásával lendítsék fel. Michael O Leary, a Ryanair vezérigazgatója az alacsony tarifájú légitársaságok szempontjából katasztrofálisnak minõsítette a bizottság döntését, s közölte, hogy fellebbezni fog ellene az Európai Bíróságon. Budapest Airport 2.0 Március 9-étõl technológiailag az eddiginél felkészültebb ferihegyi légikikötõ szolgálja ki az évi mintegy 5 milliós utazóközönséget. A ferihegyi nemzetközi repülõteret üzemeltetõ Budapest Airport Rt., lépést tartva a légi közlekedés fejlõdésével és a meghatározó nemzetközi tendenciákkal, modern, integrált vállalatirányítási rendszert vezetett be. A legfrissebb nemzetközi MRO-kutatásban elsõ helyezést elért IFS Applications február óta éles üzemben támogatja a Budapest Airport pénzügyi és logisztikai folyamatait. Az IFS Applications pénzügyi és logisztikai moduljainak bevezetésével és a rendszer üzembe helyezésével lezárult a Budapest Airport szoftverfejlesztési programjának elsõ fázisa. A projekt következõ fázisaiban várhatóan a szervizmenedzsment, valamint a vezetõi információs rendszer komponensek bevezetése történik meg, továbbá a felhasználók számának bõvítése is a tervek között szerepel. A Budapest Airport Rt. 2003- ban elkezdõdött felújítási program keretében hajtja végre a ferihegyi repülõtér teljes technikai korszerûsítését, ami garantálja az utazóközönség és az áruforgalomban résztvevõk magas, európai színvonalú kiszolgálását. Mibe kerül az olcsó repülés? A diszkont légitársaságokra jellemzõ, hogy járataikra általában csak az interneten keresztül, a honlapokon lehet jegyet foglalni. A telefonos helyfoglalás némileg többe kerül. Ám nem csak ezért érdemes alaposabban is megnézni, tulajdonképpen mennyire olcsók ezek a jegyek, illetve milyen pluszköltségeket terhelik még az utast, hogy úti célját elérje. A fapados járatokon gyakorlatilag semmilyen szolgáltatást nem kap az utas, aki ha megéhezik vagy megszomjazik, akkor az ételért, italért fizetnie kell. A fapados járatok többségén egy üdítõ vagy egy kávé mintegy 2-3 euróba (500-800 forint) kerül, vagyis jobban járunk, ha magunk csomagolunk az útra. Az utasnak szintén ki kell nyitnia a pénztárcáját, hogy megfizesse az utasbiztosítási díjat, illetve a repülõtéri illetéket. A legnagyobb többletköltség általában az, hogy a fapadosok a várostól távol esõ, s éppen ezért olcsóbb légikikötõket használják. A SkyEurope járatai például a Londontól 60 kilométerre található Stanford repülõterére érkeznek, ahonnan a városközpontba busszal majdnem két óráig tart az út, ami 8 fontba kerül. A vonat 40 perc alatt teszi meg a távolságot, s 13 fontot kell fizetni. A taxi ára elérheti a 80 fontot is, ami körülbelül 30 ezer forintnak felel meg. A Germanwings stuttgarti, illetve a Snowlake stockholmi járatánál nincs szükség számolgatásra, mivel mindkettõ a hagyományos gépek által is használt repülõterekre érkezik. A stuttgarti légikikötõ például 25 kilométerre található a városközponttól, amit vonattal 27 perc alatt 2,65 euróért érhetünk el. A fapadosok egyébként gondosan kerülik az egymás közti verseny elõidézésére alkalmas helyzeteket. A vevõket inkább a klasszikus légi vállalatoktól, valamint a földi utakról szeretnék magukhoz csábítani. A SkyEurope honlapján például az olvasható, hogy jegyárai nem haladják meg a busz- és vonatjegy tarifáit, és egy személyautó benzinpénzét. A verseny tehát nemcsak a fapadosok és a klasszikus légitársaságok között élezõdik, hanem más közlekedési eszközök is veszélyben érezhetik magukat. Nem véletlen, hogy nemrég a német vasúttársaság, a Deutsche Bahn is akciókat indított annak érdekében, hogy megtartsa ügyfeleit, akik sok esetben inkább fapados repülõgépre szálltak.
8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS HIRDETÉS 2004. március 24. Nemzetközi Szállítmányozási és Vámkezelési Kft. 1097 Budapest, Vaskapu u. 6/a. I/1. Postacím: 1458 Budapest, Pf. 83. www.agentsped.hu Telefon/fax: 215-0193, 216-1585, 216-1587, 476-0993, 476-8271 E-mail: agentsped@axelero.hu Komplett nemzetközi és belföldi szállítmányozás, fuvarozás és teljes körû vámügyintézés! Fuvarozókat keresünk Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje az» OBSERVER «OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft. 1084 Budapest VIII. kerület, Auróra utca 11. Tel.: 303-4738 Fax: 303-4744 Internet: http://www.observer.hu Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy lapunk legközelebb március 31-én jelenik meg. 10 millió forint az Aranyág Alapítványnak A Waberer s Csoport vezetése az Aranyág Alapítvány felhívására reagálva azonnali, 10 millió forint összegû támogatást nyújtott a Szent Márton Gyermekmentõszolgálat elöregedett, életmentõ feladatokat naponta ellátó gyermekrohamkocsijának mielõbbi pótlásához. A fuvarozás, szállítmányozás és komplex logisztikai szolgáltatások közép-európai piacvezetõ vállalata intézkedésére az erre szakosodott legkiválóbb európai gyártók megkezdték a célnak legjobban megfelelõ gépjármû gyártását, valamint a speciális, gyermekmentési feladatokhoz szükséges kialakítását. A Waberer s Csoport felajánlotta az Aranyágnak, hogy magára vállalja Magyarország legkorszerûbb mentõautója kialakításának valamennyi fennmaradó költségét is, így az adomány összege meghaladja majd a 20 millió forintot. A Szent Márton Gyermekmentõ-szolgálat 1999 óta gondoskodik az Országos Mentõszolgálat által üzemeltetett egyetlen gyermekrohamkocsi mûszerparkjáról, biztosítja személyzetét, irányítja szakmai képzését. Azóta a gyermekrohamkocsi több mint 10 ezer esethez vonult ki: olyan közlekedési balesetekhez, amelyek áldozata gyermek volt, valamint iskolai balesetekhez, fulladásos állapotú kicsikhez is. Ebben az idõszakban több mint 1000 sikeres életmentést végzett a gyermekrohamkocsi személyzete. Bár a mentõn dolgozó orvosok speciális gyermek intenzív ellátási képzésben részesültek, és az életmentõ mûszerek is gyermekekre vannak méretezve, az eleve használt mentõautó mûködése mára megbízhatatlanná vált, és elõfordul, hogy nem képes idõben a baleseti helyszínekre érkezni. Wáberer György, a cégcsoport elnöke elmondta, hogy sikeres magyar vállalat vezetõjeként kötelességének érezte, hogy gyermekek egészségének megõrzése érdekében azonnali segítséget nyújtson az alapítványnak. Mint mondotta, vállalata minden tevékenységében az optimális megoldásra törekszik. Ezért súlyt fektet arra, hogy adománya révén Magyarországon elõször olyan mentõautó álljon szolgálatba, amelyet kifejezetten erre a célra gyártottak, ellátnak a balesetet szenvedett, súlyos állapotú gyermekek túlélése szempontjából olyannyira fontos légrugókkal, hõ- és hangszigeteléssel, légkondicionálással, és amelyben minden szükséges életmentõ mûszer számára optimális elhelyezést biztosítottak a gyártók. Az Aranyág Alapítvány 2003 tavaszán vette fel a kapcsolatot a mentõegységgel, és televíziós jótékonysági mûsorban kérte a nézõk, az adományozók segítségét, hozzájárulását a mentõautóhoz. A kuratórium közel 3 millió forinttal már tavaly támogatta az új rohamkocsi tervét.