AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalékkal kapcsolatos adózási és számviteli előírások legalább olyan összetettek, mint amilyen változatos helyzetekkel találkozik a könyvelő amikor a tulajdonosok saját részre történő kifizetéseikről rendelkeznek. Érdemes ezért az osztalékelőleg és osztalék számviteli elszámolásával és a különböző lehetséges változatok adóvonzataival külön is foglalkozni. Partnerünk, véleménye az, hogy a megfelelően felkészült könyvelő ügyfelének kínos meglepetéseket takaríthat meg egy a kifizetés előtt adott helyes tájékoztatással. A magyarországi székhelyű gazdasági társaságoknak magánszemély tulajdonosaik részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg egésze jövedelemnek minősül, amelyből a kifizetéssel egy időben - 10% személyi jövedelemadót kell levonni akkor, ha az osztalék vagy osztalékelőleg valamely EGT-államban működő, elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírból származik; - minden egyéb értékpapír esetében pedig 25%-os személyi jövedelemadót kell levonni. Az osztalékelőlegből nem, csak a belföldi magánszemélyek által megszerzett, 25%-os adóterhet viselő osztalékból szükséges a kifizetéskor a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást levonni mindaddig, amíg a magánszemély által a kifizetés évében megszerzett jövedelmei után megfizetett - természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, - egyszerűsített közteherviselési járulék részét képező egészségbiztosítási járulék, - egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint - 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450.000 forintot.
A belföldi magánszemélynek a beszámoló elfogadásakor megállapított osztalék azon része után, amelyet osztalékelőlegként korábban már felvett, magának kell megállapítania és a negyedévet követő hónap 12. napjáig a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetnie az állami adóhatóság részére. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozás által kifizetett osztalékot és osztalékelőleget sem személyi jövedelemadó, sem egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Az osztalékból és osztalékelőlegből nem a 10%, illetve 25%-os mértékű adót kell levonni abban az esetben, ha a külföldi magánszemély illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság által megkötött nemzetközi egyezmény másként rendelkezik, feltéve hogy a magánszemély a kifizetés időpontjáig átadja az illetőségigazolást és az esetlegesen szükséges haszonhúzói nyilatkozatot. A külföldi magánszemélyeket nem terheli egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség. A társas vállalkozás érdekében a magánszemély tulajdonosok nemcsak munkavállalóként, hanem személyesen közreműködő tagként is elláthatnak különféle tevékenységeket. A személyes közreműködés történhet díjazás ellenében és anélkül is. A hatályos az Alkotmánybíróság által jelenleg még vizsgált szabályok szerint amennyiben a személyes közreműködői díj éves szinten nem éri el az ellátott tevékenységre jellemző éves keresetet, akkor ezen különbözet hatással lesz a személyesen közreműködő tulajdonos részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg adókötelezettségére. Az osztaléknak és osztalékelőlegnek ezen különbözettel megegyező része személyes közreműködői nek minősül. a magánszemély tulajdonos összevont adóalapba tartozó jövedelmének minősül, és csak az osztalék, illetve osztalékelőleg fennmaradó részére vonatkoznak az osztalékra irányadó szja-szabályok. Ezeket a rendelkezéseket az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozások esetében nem kell alkalmazni.
Adókötelezettségek az osztalékelőlegnek a megállapított osztalékot meghaladó része után Abban az esetben, ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem vált osztalékká, akkor a magánszemély tulajdonossal szemben követelésként nyilvántartott különbözetre a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez előfordulhat akkor is, ha az osztalékelőleg kifizetését követően a tulajdonos értékesíti üzletrészét, és akkor is, ha az üzleti év beszámolója alapján csak a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalék megállapítására van mód. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a társas vállalkozást 54% mértékű személyi jövedelemadó és 27% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Ha az így keletkezett követelés összegét a társas vállalkozás elengedi a tulajdonossal szemben, akkor az elengedett rész a magánszemély által megszerzett egyéb jövedelemként válik adókötelessé. at a könnyebb érthetőség érdekében a könyvelési lépések főkönyvi számlákra utaló kontírozásán keresztül kívánjuk bemutatni. 1. Az osztalékelőleg kifizetésének napjával könyvelendő egyrészt a tulajdonos számára kifizetett vagy átutalt pénzösszeg, másrészt az abból levont személyi jövedelemadó. a) A levont személyi jövedelemadóval csökkentett osztalékelőleg elszámolása: T: 36 Tulajdonosokkal szembeni követelések K: 38 Pénzeszközök b) A levont személyi jövedelemadó elszámolása: T: 36 Tulajdonosokkal szembeni követelések K: 46 Személyi jövedelemadó kötelezettség
2. Az üzleti év utolsó napjával könyvelendő az eredménytartalékból osztalékfizetésre esetlegesen igénybe vett összeg, a jóváhagyott osztalék, valamint az osztalékelőlegnek az osztalék teljesítéseként történő elszámolása: a) Az eredménytartalékból osztalékfizetésre igénybe vett összeg elszámolása: T: 41 Eredménytartalék K: 49 Adózott eredmény b) A jóváhagyott osztalék elszámolása: T: 49 Adózott eredmény K: 47 Tulajdonosokkal szembeni kötelezettség c) Az osztalékelőlegnek a jóváhagyott osztalékot meg nem haladó részének átvezetése: K: 36 Tulajdonosokkal szembeni követelések 3. Az osztalékról történő döntés napjával könyvelendő (amennyiben az osztalékelőleg meghaladja a jóváhagyott osztalék összegét) a kamatkedvezményből származó jövedelem után megállapított személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás: T: 56 Bérjárulékok K: 46 Személyi jövedelemadó-kötelezettség K: 46 Egészségügyi hozzájárulás-kötelezettség 4. Az osztalékelőlegnek a jóváhagyott osztalék összegét meghaladó része után keletkező követelés könyvelését az elengedés napjára vonatkozóan kell elvégezni: T: 88 Rendkívüli ráfordítás K: 36 Tulajdonosokkal szembeni követelések
5. Az osztalék kifizetésének napjával könyvelendő a tulajdonos számára kifizetett vagy átutalt pénzösszeg, továbbá az abból levont személyi jövedelemadó. a) Az osztalékelőleggel, személyi jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulással csökkentett összeg elszámolása: K: 38 Pénzeszközök b) A levont személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás elszámolása: K: 46 Személyi jövedelemadó-kötelezettség K: 46 Egészségügyi hozzájárulás-kötelezettség A könyvelési lépések mellett nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a társas vállalkozásnak az osztalék és az osztalékelőleg kifizetésével egy időben a megszerzett jövedelemről és a levont adóról a jogszabályi előírásoknak megfelelő igazolást kell adnia a magánszemély tulajdonos számára. A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinhetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!