5.2.1. Az Információs Hivatal (polgári hírszerzés) dologi forint, devizaforint keretének és béralapjának alakulása reálértéken 1991-1997. között (1991 = 100%) 251 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Dologi Ft 100 95,54 107,46 94,9 61.72 58.62 39.75 Dologi DF 100 106.93 85.79 81.16 64.31 63.11 42.78 Béralap 100 100.06 84.1 82.51 74.94 70.56 69.97 További adatok az Országgyûlés könyvtárában: zárszámadási törvény mellékletei, statisztikai évkönyv, tények könyve 5.2 Az Információs Hivatal költségvetése (OGY, 1991-1997.)
252 5.2.2. Az Információs Hivatal (polgári hírszerzés) dolgozóinak reálbér, illetve reáljövedelm változása 1991-1997. között (1991 = 100%) 5.2 Az Információs Hivatal költségvetése (OGY, 1991-1997.) További adatok az Országgyûlés könyvtárában: zárszámadási törvény mellékletei, statisztikai évkönyv, tények könyve
5.2.3. Néhány ország hírszerzõ szolgálatának publikált költségvetése a GDP 1%-ában (1995.) 253 35.7% 21.6% 19.8% 17.1% 16.4% 7.9% 7.1% 6.2% 3.1% 64.30% 78.40 80.20% 82.90% 83.60% 92.10% 92.90% 93.80% 96.90% USA Németorsz. Oroszorsz. Ukrajna Románia Szlovákia Csehorsz. Szlovénia Magyaro.* * A többi szolgálattal ellentétben csak nyilvános költségvetési forrással rendelkezik 5.2 Az Információs Hivatal költségvetése (OGY, 1991-1997.)
254 12,000 11,000 10,000 9,000 8,000 7,000 6,000 5,000 4,000 3,000 2,000 1,000 5.3. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állami támogatása a kormányzati beruházásokkal együtt 1990-2001. között 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 IH NBH NBSZ NBH + NBSZ 5.3 A polgári titkosszolgálatok állami támogatása (OGY, 1990-2001.) támogatás IH NBH 1990 1991 1992 nincs adat nincs adat 1,522 együtt az NBSZ-szel 1993 1,370 1994 1,632 1,701 1995 1,860 1,932 1996 2,165 2,343 1997 2,354 2,759 1998 2,996 3,365 1999 4,187 4,914 2000 4,380 4,754 2001 4,760 5,133 NBSZ együtt az NBH-val 2,048 2,263 nincs adat 2,952 3,642 6,687 9,464 11,672 NBH+NBSZ 1,565 2,883 3,447 3,399 adatok millió Ft-ban További adatok az Országgyûlés könyvtárában: zárszámadási törvény mellékletei, statisztikai évkönyv, tények könyve
5.4. A polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állami támogatása (millió forint) 255 Katonai Biztonsági Hivatal Katonai Felderítõ Hivatal Nemzetbiztonsági Szolgálat Információs Hivatal Nemzetbiztonsági Hivatal Forrás: 2000. évi költségvetés, 2001-2002-es költségvetés tervezete 5.4 A magyar titkosszolgálatok állami támogatása (Népszabadság, 2000-2002.)
256
6. FEJEZET A SZERZÕTÕL MEGJELENT ÚJSÁGCIKK (AZONOS TÉMA KÉT MEGJELENÉSSEL) 1. Magyar Nemzet: A hazai titkosszolgálatokról (Várhalmi Miklós, 1998. 05. 09.) 2. Biztonság: A titok nyitja: Hosszú távú nemzetbiztonsági koncepcióra van szükség (Várhalmi Miklós, 1998.) 257
6. A szerzõ újságcikke a magyar titkosszolgálatokról Várhalmi Miklós (1998.): A hazai titkosszolgálatokról avagy A titok nyitja: Hosszú távú nemzetbiztonsági koncepcióra van szükség A világpolitikában, az egyes országok közötti nyílt és közvetlen politikai, gazdasági, diplomáciai kapcsolatok mellett határozottan jelen vannak és mûködnek a háttér-információkat szolgáltató, ellenõrzõ, elhárító szerepet is betöltõ titkosszolgálatok. A titkosszolgálati munkára ugyanis mindaddig szükség lesz, amíg a világgazdaságnak több szereplõje van. Az ismétlõdõ politikai támadások, a szervezetek közötti és belüli mûködési diszharmóniák idején is igen fontos szempont, hogy minél magasabb szinten hasznosítsuk a nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját, és becsüljük meg szakembereit. A nemzetbiztonsági, illetve titkosszolgálati munkát alapvetõen öt szervezet végzi. Az Információs Hivatal (polgári hírszerzés) a Nemzetbiztonsági Hivatal (polgári elhárítás) és a nemzetbiztonsági szakszolgálat (technikai ellátó szervezet) a polgári titkosszolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszter irányítása alatt áll. A Katonai Felderítõ Hivatal (katonai elhárítás) a honvédelmi miniszter felügyeletébe tartozik. Valamennyit törvény szabályozza. A rendszerváltás óta a nemzetbiztonsági szolgálatok a honvédséghez és a rendõrséghez hasonlóan költségvetési finanszírozási gondokból eredõ problémákkal küszködnek. A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek között kissé hátrasorolt mostohagyerekek voltak, pedig eszközrendszerük és módszereik alapján hatékony tevékenységre képesek. Igen nehéz lett a nemzetközileg is elismert, többéves felkészítõ munkával kiképzett, többnyelvû és többdiplomás, jó szakemberek együtt tartása, foglalkoztatása a belpolitikai stabilitás, a külgazdasági érdekeink védelme céljából. Különös tekintettel országunk geopolitikai helyzetére halaszthatatlan a magyar titkosszolgálati munka újragondolása, megfelelõ rangra emelése. Ehhez kapcsolódóan a több választási ciklusra is kiterjedõ titkosszolgálati célrendszer kialakítása összhangban egy politikai-gazdasági-társadalmi programmal, jövõképpel. Az ország védelmének, biztonságának a megteremtésében a titkosszolgálatok fontos szerepet töltenek be. E területen függünk legkevésbé más országoktól, tehát önmagunk hozhatjuk létre azt az értékelemet, amelynek segítségével megvédhetjük vagy megszerezhetjük az ország számára nélkülözhetetlen információkat, megteremthetjük a stabilitás és a fejlõdés kulcsfontosságú feltételeit. Valamennyiünkben tudatosíthatjuk, hogy nincs közbiztonság titkosszolgálatok, illetve sajátosan titkosszolgálati módszerek és kapcsolatok (nemzetközi hálózat) nélkül. A közbiztonságot természetesen jelentõsen javíthatná, ha a belügy-, honvédelmi-, külügy- és titkosszolgálati miniszterbõl álló nemzetbiztonsági kabinet munkáját szorosabbá, operatívabbá tennék, ha az érintett fegyveres erõk és rendvédelmi szervek együttmûködésében rejlõ tartalékokat jobban kihasználnák. A szolgálatok jövõjének stabilitása érdekében célszerû az öt titkosszolgálat ráfordítás-hatékonyság vizsgálata, szervezésük, irányításuk, együttmûködésük optimalizálása minden szempontból. Módot kellene találni arra például, hogy a titkosszolgálati munkában keletkezõ nem katonai vagy politikai jellegû pénzügyi-gazdasági lehetõségeket, információkat megfelelõ ellenõrzés mellett szervezetten
6. A szerzõ újságcikke a magyar titkosszolgálatokról hasznosítsák. Ezek forrásokat jelenthetnének a titkosszolgálatok pénzügyi ellátásához is, különös tekintettel az ott dolgozó jó szakemberek jövedelme versenyképességének biztosítására, az elszívó hatások ellensúlyozására, az esetleges viszszaélések megelõzésére. A munka- és életkörülmények jelentõs javulása nélkül ugyanis a szervezetek széteshetnek, kontraszelektálódhatnak, a munkatársak irányíthatósága rosszabbodhat. A szolgálatok tevékenységének jogszerûségét, tisztaságát hatékony belbiztonsági, a belsõ elhárítási munkáéval ellenõrizni kell, ugyanígy az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságán keresztül biztosítani szükséges a többpárti konszenzust, ellenõrzést, a nemzetbiztonsági területeken is. A korábbi évtizedekben tabuként kezelt és rossz emlékeket ébresztõ titkosszolgálati munka napjainkban megfelelõen bemutatható, és a média segítségével népszerûsíthetõk az e területen dolgozó emberek. Követendõ példa lehet erre más országok ilyen irányú gyakorlata és tapasztalata. A lakossággal való együttmûködést erõsítheti, ha a polgárokban tudatosul: a szolgálatok értük vannak, nem pedig ellenük.
260
7. FEJEZET A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK REFORMJÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE CÍMÛ RENDEZVÉNYRÕL (2000. 12. 02.) 7.1. A rendezvény meghívója (2000. 12. 02.) 7.2. A szerzõ elõadása: Hírek a nemzetközi titkosszolgálati környezetrõl, azok változásairól és az ezekkel összhangban javasolt nemzetbiztonsági reformelemek (Várhalmi Miklós, 2000. 12. 02.) 261
7.1 A rendezvény meghívója (2000. 12. 02.) MEGHÍVÓ A Friedrich Ebert Stiftung, a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány és az MSZP Biztonságpolitikai Tagozata A nemzetbiztonsági szolgálatok reformjának szükségessége címmel tanácskozást szervez, melyre tisztelettel meghívjuk. Idõpont: Helyszín: 2000. december 2., szombat Villányi úti Konferenciaközpont (1114 Budapest, XI., Villányi út 11 13.) I. emeleti Galéria terem A tanácskozás levezetõ elnöke: Orgovány István, az MSZP Biztonságpolitikai Tagozat elnöke PROGRAM 10.00 Megnyitó Ea.: Keleti György 10.05 Bevezetõ elõadás Ea.: Felkért elõadó a MEH képviseletében 10.45 A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének jogi környezete Ea.: Dr. Szikinger István 11.15Az információszerzés mint a biztonságpolitika preventív eszközei Ea.: Dr. Deák Péter 11.40Hozzászólások, vélemények 12.15 Ebéd 13.00 A nemzetbiztonsági szolgálatok SZDSZ szemszögbõl Ea.: Gyekiczki András 13.20 Hírek a nemzetközi titkosszolgálati környezetrõl, azok változásairól és az ezekkel összhangban javasolt módosítások Ea.: Várhalmi Miklós 14.00 Hozzászólások, vélemények 14.50 Zárszó A tanácskozás befejezésének tervezett idõpontja kb. 15.00 óra.
7.1 A rendezvény meghívója (2000. 12. 02.) Elõadás az MSZP Biztonságpolitikai Tagozatának Nemzetbiztonsági Munkacsoportja által szervezett, A nemzetbiztonsági szolgálatok reformjának szükségessége címû tanácskozására (Várhalmi Miklós, 2000. 12. 02.) A rendezvény egyik aktualitását az adja, hogy a Biztonságpolitikai Tagozat, mint az MSZP-nek szervezetileg és szakmailag is erre illetékes fóruma, elkészítette az MSZP biztonságpolitikai koncepciójának elsõ változatát, melynek nemzetbiztonsági fejezete gazdagodhat ezen tanácskozás gondolataival is. Kiselõadásom nem pártpolitikai indíttatású, hanem meghatározóan szakmapolitikai jellegû annak érdekében is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok mûködésével kapcsolatos témák továbbra se essenek áldozatul pártpolitikai csatározásoknak, de minimális mértékben kikerülhetetlenek a pártpolitikai vonatkozások. A nemzetbiztonsági témákról az a véleményem, hogy azon kevesek közé tartoznak, amelyek eddig talán a legkevésbé estek áldozatul pártpolitikai vitáknak. Az alábbi gondolataimmal, javaslataimmal személyes álláspontomat képviselem. A tanácskozás címéhez igazodva néhány, ez évi, a nemzetközi titkosszolgálatokhoz kapcsolódó, nyílt hírrel kívánom a figyelmet ráirányítani az újszerû nemzetközi kezdeményezésekre, véleményekre, szándékokra. Majd ezek alapján, tekintettel a régi és az új nemzetközi, biztonsági, védelmi kockázatokra, a magyar nemzetbiztonsági védelmi szerep és felértékelõdésének a kiemelésével illetve a reform szükségességére vonatkozó javaslataimmal fejezem be. HOLLANDIA (forrás: Internet: INDEX) A holland titkosszolgálat feladatköre tovább bõvülhet, és a lehallgatási jogai is szélesednek, ha elfogadják a kormány által beterjesztett törvényt. Eszerint a szolgálat válogatás nélkül lehallgathatja a más országok polgárai között zajló mûholdas kommunikációt és speciális kulcsszavak alapján szaglászhat az interneten. A holland titkosszolgálat emellett titkosszolgálati pluszfeladatokat is kap, hiszen ezentúl a gazdasági információkat is gyûjtenie kell. Úgy néz ki, Hollandia egy kis Echelont épít magának (megjegyzés: errõl az angolszász, globális lehallgató rendszerre a késõbbiekben még kitérek). A holland parlamentnek benyújtott jogszabály felhatalmazza a holland belbiztonsági szolgálatot, hogy lehallgassa a nemzetközi mûholdas és rádiós kommunikációs csatornákat. Immár céltalanul lehallgathatnak bárkit, hogy ennek révén esetleg olyan beszélgetéseket, személyeket vagy csoportokat azonosíthassanak, amelyek érdekesek lehetnek a titkosszolgálat számára, az ország biztonsága, védelme érdekében. Ennek kivitelezésére az amerikaibrit-ausztrál Echelonhoz hasonló, kulcsszavakból álló rendszert akarnak használni. Az éterben folyó kommunikációt közvetlenül megcsapolhatják, vagyis a GSM forgalom megfigyeléséhez például nem kell a telefontársaságokhoz fordulniuk. Saját hálózatot, vevõállomásokat építhetnek ki, így a kívülállók számára teljesen láthatatlanul végezheti tevékenységét. A holland kormány emellett hidegvérûen azt is értésre adja, hogy a lehallgatott üzenetek tartalmának megismerése egy elkerülhetetlen rossz, alapvetõen ez nem célja a válogatás nélküli lehallgatásnak. A lehallgatott üzeneteket és beszélgetéseket egy évig szabad megõrizni, a titkosított kommunikációt még ennél is tovább amíg a visszafejtéshez adottak nem lesznek a feltételek. A nemzeti érdekek védelmében kifejtett kémtevékenysége mellett a holland titkosszolgálat kifejezett megbízást kap a gazdasági kémkedésre, ha az létfontosságú gazdasági érdekeket érint. Ezen kívül a törvénytervezet a szolgá-
7.1 A rendezvény meghívója (2000. 12. 02.) lat számára legálissá teszi a számítógéprendszerek elektronikus és fizikai értelembe vett feltörését. Behatolhatnak lakásokba és irodákba, adatokat tulajdoníthatnak el számítógépekrõl vagy azokat módosíthatják, illetve törölhetik. Trójai faló-programokat installálhatnak, jelszavakat szerezhetnek meg, hogy ezzel biztosítsák a rendszerbe való bejutást és hogy feltörhetõk legyenek a titkosítási eljárások. A hír alapján kiemelem, hogy ENSZ, NATO és Európai Unió tagországról van szó, amelybõl szándékokat, célokat, módszereket célszerû elemeznünk, természetesen a saját helyzetünket, érdekeinket és ésszerû lehetõségeinket is figyelembe véve. FRANCIAORSZÁG (forrás: Internet: INDEX) A francia ipari miniszter szavai szerint az ország minden erõfeszítést meg fog tenni, hogy a francia cégek felkészülhessenek a nemzetközi gazdasági háborúra. Ebben a viaskodásban az információ a megszerzendõ nyersanyag. Világszerte tombol a gazdasági háború, és mi a kellõs közepében ülünk mondta a miniszter. Egy olyan országnak, amely a világpiacon naprakész és ütõképes akar lenni, gondoskodnia kell arról, hogy hozzáférjen a fontos információkhoz. Jelenleg a világ országai nem egyformán férnek hozzá az információkhoz mondta a francia miniszter. Az egyenlõtlen erõviszonyokért az USA és Nagy Britannia által üzemeltetett Echelon lehallgató rendszer is felelõssé tehetõ. Ezen a csatornán az angolszász országok értékes piaci információkhoz jutnak, amelyeket továbbadnak saját cégeiknek. Szavai szerint minden francia minisztériumba ipari titkosszolgálati szakértõket küldött a kormány, hogy összehangolhassák az információszerzést. Ugyanakkor üzletemberek számára felkészítõ programokat állítanak össze, hogy kivédhessék a telefonos és számítógépes hálózatok megcsapolásával operáló gazdasági kémeket. Ugyancsak kiemelem, hogy ENSZ, NATO és Európai Unió tagországról van szó. Ezen hír alapján is szándékokat, célokat, módszereket célszerû elemeznünk, természetesen a saját helyzetünket, érdekeinket és ésszerû lehetõségeinket is figyelembe véve. EGYESÜLT-ÁLLAMOK (forrás: Neue Zürcher Zeitung) Gregory Treverton a Nemzetbiztonsági Tanács volt igazgatóhelyettese az alábbi véleményét fejezte ki az amerikai hírszerzésrõl és annak jövõjérõl. A hidegháború befejezõdése nagy változásokat idézett elõ a hírszerzõ szolgálatoknál. Ha ezek az intézmények fenn akarnak maradni, akkor alapvetõen módosítaniuk kell a mentalitásukat. A hírszerzés arra szolgáló eszköz, hogy a politikai döntéshozóknak jobb értesüléseket és elemzéseket lehessen a rendelkezésére bocsátani. Ha a hírszerzõ szolgálatok azt akarják, hogy a hidegháború lezárultával is jövõjük legyen, akkor ezt a jövõt alapvetõen nemcsak a kémkedésre, hanem az odafigyelésre, nemcsak az információk gyûjtésére, hanem a kiválogatására, nemcsak a titkokra, hanem a szakértõk kiképzésére kell alapozniuk. Kétségtelen, hogy az a világ, amelyben a felderítõ szolgálatok manapság tevékenykednek, meglehetõsen kaotikus a megelõzõ korszakhoz képest. Az amerikai titkosszolgálatoknak a hidegháború idején lényegében egyetlen vizsgálandó célponttal kellett számolniuk, a Szovjetunióval. Ugyanakkor rohamosan fejlõdtek ebben az idõszakban azok a különleges technológiák, amelyek felhasználásával felderítõ és lehallgató mûholdakat lehetett felbocsátani a világûrbe. Minden lehetõvé tette a titkosszolgálatok számára a feladataik még jobb ellátását, de mit sem változtatott az alapvetõ rendeltetésükön (megjegyzés: kiemelném a rendeltetésváltozatás célszerûségét, szükségességét). A mai világ számos tevékenységi területtel, rengeteg fogyasztó- 264
7.2 A szerzõ elõadása a rendezvényen (Várhalmi Miklós, 2000.) val és hatalmas mennyiségû információval szolgál a hírszerzõ szolgálatoknak, ezeknek az információknak a zöme azonban nem eléggé megbízható forrásokból származik. Rendkívül nehéz itt elválasztani a búzát az ocsútól. Ki gondolta volna például, hogy a küszöbön álló indiai atomkísérleteket a kanadai vallási közösségben közkézen forgó, Indiával szemben ellenséges beállítottságú, kétes hírû hírlevél fogja legegyértelmûbben és legmegbízhatóbban elõre jelezni. Az Egyesült Államok Indiában nyilvánvalóan egyetlen valamire való hírszerzõvel sem rendelkezett. Minél több információhoz lehet hozzáférni, annál szükségesebbé válik a feldolgozásuk. Miközben az információgyûjtés könnyebbé válik, egyre nehezebb lesz a szelektálás. Miért éppen a hírszerzõ szolgálatoknak kell végezniük ezt a munkát? Erre a kérdésre egyszerû válasz adható: azért mert már amúgy is õk csinálják, és emiatt a legjobb szakértõk ebben. Az ilyen tevékenység zömét ugyanakkor a magánszektor fogja elvégezni a jövõben. A hírszerzõ szolgálatok akkor tudnak majd értéktöbbletet elõállítani, ha az esetleges titkos értesüléseket is felhasználják és képesek lesznek a maguk tevékenységét a kormányzat szükségleteihez igazítani. A hírszerzõ szolgálatokon és a kormánykörökön kívül álló alanyoknak, professzoroknak vagy a nem állami érdekeltségû szervezetek szakértõinek, valamint a magángazdaság kiemelkedõ személyiségeinek kellene a CIA-elemzõk legfontosabb kollégáivá válniuk. Ha a CIA továbbra is úgy tevékenykedik, ahogy mostanság, akkor félõ, hogy irrelevánssá válik. Az amerikai szakértõi vélemény, elemzés, javaslat nemzetközi vonatkozásait ajánlom a figyelmünkbe, még ha ezek egy olyan országból származnak is, mely háborúktól távol, külön földrészen helyezkedik el, és amelynek világpolitikai, gazdasági, nemzetközi rendvédelmi ereje évente kb. 300 milliárd dollár védelmi költséget és ezen belül kb. 30 milliárd dollár hírszerzési költséget jelent. ECHELON: a globális angolszász lehallgató rendszer (forrás: Internet: NBC, Népszabadság) A három földrész öt országát átfogó rendszer neve: Echelon. Magyarul: harcvonal. Az angolok és az amerikaiak a második világháborúban szorosra font különleges kapcsolat nyomán, 1947-ben megkötöttek egy máig ismeretlen szövegû titkosszolgálati együttmûködési megállapodást. A hidegháborús célokat szolgáló Echelon a három további angolszász állam részvételével a hetvenes években alakult ki és 1995-ig számos fejlesztést ért meg. A rendelkezésre álló információk szerint a rendszer agya, az NSA központja a Maryland-ben van. Itt harmincnyolcezren dolgoznak. A nagy szemeket és a nagy füleket azaz a 120 db, több tízméteres átmérõjû radart négy kontinensen, Nagy-Britanniától Ausztráliáig helyezték el. Ezek gyûjtik be a telefonon, faxon vagy e-mailen küldött és mûholdon befogott információkat: szakemberek szerint naponta kétezer-milliárd bitet. Naponta kétszer annyit, mint amennyi a washingtoni Kongresszusi Könyvtár teljes anyaga. A rendszer ujjaiként az Oroszország és Észak-Afrika körül cirkáló tengeralattjárók szolgáltak: víz alatti kábeleket tapogattak le. Az NSA egy volt ügynöke tavaly azt nyilatkozta az egyik ausztrál tévécsatornának, hogy a Cég sikeresen happolt el az amerikai távközlési óriás, az AT&T számára egy komoly indonéziai megrendelést a japán NEC elõl. Kiderítették a konkurencia ajánlatát, majd alákínáltak. A londoni The Sunday Times úgy tudja: hasonlóan járt egy francia elektronikai nagyvállalat egy brazil biztonságtechnikai tenderen, amelyen alulmaradt amerikai riválisával szemben. Ötmilliárd dollárról mondhatott le a McDonnell- Douglas javára az Airbus, amely 1994-ben egy szaúd-arábiai vadászgép-meg- 265
7.2 A szerzõ elõadása a rendezvényen (Várhalmi Miklós, 2000.) rendeléstõl esett el. Egy kompetens német szakember kiszámoltatta: az európai iparnak 20 milliárd dollár jövedelem kiesést okozott az angolszász hálózat. Az amerikai kormányhivatalok tagadják, hogy az Echelont ipari kémkedésre is használták volna. James Woolsey, a CIA 1995-ben leköszönt igazgatója szerint õrültség azt gondolni, hogy az Egyesült Államok kormánya magánvállalatokat támogat és az Amerika után kullogó Európából számukra hasznosítható mûszaki-gazdasági információkat tudnának szerezni. Annyit azonban elismert: ha korrupciót gyanítottak a nagy nemzetközi megrendeléseknél, akkor értesítették az elnöki adminisztrációt. Egy kanadai titkosszolgálati tiszt arról számolt be: az ötös együttmûködés egyik fõ eleme éppen az volt, hogy a nemzeti szolgálatok nem kényszerültek a hazai törvények áthágására. Kényes ügyekben valamely tagtársat kérték fel és a szívességet más területen viszonozták. Nyugtalanságot keltettek az Echelonról kiderült részletek Moszkvában is, mégpedig annak eredeti, hidegháborús funkciója okán. Az orosz védelmi minisztérium különösen tart a hálózat legújabb kapcsolt elemétõl, a norvégiai Globus-2 radarrendszertõl. Moszkvában azt állítják: az új függelék az Északi flotta és a légierõ megfigyelésére, valamint, a frekvenciák többségén telefonbeszélgetések lehallgatására szolgál. Igaz, az orosz sajtó Moszkva saját portája elõtt is sepert. Az Izvesztyija megírta: a duma elfogadta, Putyin ügyvezetõ elnök pedig aláírta azt a megfigyelési hálózatot engedélyezõ törvényt, amelyben Moszkva többek közt az orosz felhasználói igényekhez igazított Windows 2000 programcsomag és az MS-DOS operációs rendszer biztonságtechnikai korrekcióját kérte a Microsofttól. (Ha ez igaz, akkor a globalizáció szép példája.) Hozzá kell szoknunk, hogy az ipari tevékenység a nemzetbiztonság része lett szögezte le a német Iparbiztonsági Szövetség elnöke. Szerinte ez a fajta tevékenység egyre agresszívabb formát ölt: a titkokat eddig nem tapasztalt mértékben csapolják meg. Ezen információk is fontosak és hasznosíthatók, melyekbõl általánosítható, nemzeti következtetéseket is le kell vonni, ami természetesen szintén megfelelõ szakértõi csapatmunka keretében reális. Véleményem, javaslataim a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak az ország biztonságában, védelmében betöltött helyzetérõl, szerepérõl, jelentõségérõl, értékeirõl, felértékelõdésérõl, egy esetleges reform szükségességének megfontolásairól, különös tekintettel az elõzõ, mintavételes hírekkel illusztrált, nemzetközi kihívásokra. 5.1 Egy reális, széleskörûen egyeztetett (lehetõleg hat-párti egyeztetés) nemzeti biztonsági (védelmi) stratégia kidolgozása hozhatná ki igazán azt, miszerint az ország komplex biztonságában illetve védelmében a nemzetbiztonsági szolgálatok szerepe, súlya, értéke, hasznosíthatósága, napi fontossága sokkal nagyobb, jelentõsebb, mint amennyit ebbõl az elmúlt tíz év során, különbözõ súllyal a Kormányok, kormánykoalíciók, meghatározó (vezetõ) kormánypártok, miniszterelnökök igényeltek, mint ahogy kezelték azokat. (Itt kívánom kihangsúlyozni, hogy ez nem a jelenlegi helyzet kritikája, hanem az elmúlt tíz évre vonatkozó összesített véleményem.) A szolgálatok a kiemeltebb biztonsági, védelmi elemekkel, mint a katonasággal, a rendõrséggel összehasonlítva is alulértékelt, kihasználatlan. Megfelelõ szakmai elemzõ munka alapján kimutatható, hogy megváltozott az ország biztonságát fenyegetõ veszélyforrások szerkezete és így a megelõzésükre, kivédésükre szinte egyáltalán nem katonai, hanem egy részében rendõri és jelentõs részében nemzetbiztonsági (titkosszolgálati) szakemberek, módszerek, 266
7.2 A szerzõ elõadása a rendezvényen (Várhalmi Miklós, 2000.) eszközök is szükségesek, különösen a mindennapok folyamatában. A nem elég megfelelõ értékítéleteknek több oka is lehet: 5.1.1 bizalmatlanság a szolgálatokkal illetve munkatársaikkal szemben; 5.1.2 konzervatív, merev, történelmi hagyományok miatti beidegzések; 5.1.3 aggodalom attól, hogy nehezebben kézben tarthatónak tartott terület és ez árthat egy (vagy több) párt megítélésének, fõleg annak, aki a szakmai területet vezeti; 5.1.4 szûklátókörû biztonsági, védelmi szemlélet, a mai kor nemzetközi kihívásait nem a súlyukon kezelõ felfogások; 5.1.5 szinte alapvetõen a katonaságában és rendõrségben gondolkodó beszûkült reflexek; 5.1.6 a NATO tagságból fakadó eufória, miszerint mi most már védettek vagyunk 5.1.7 nem elég széles látókörû szakmapolitikai (titkosszolgálati) hozzá nem értés; 5.1.8 a nemzetközi titkosszolgálati tevékenység változásainak, jelenlegi helyzetének, valóságos és prognosztizálható kockázati hatásainak nem kellõ súllyal történõ megismerése, elemzése, értékelése; 5.1.9 hatásvizsgálat nélküli költségvetési kifogások; 5.1.10 egyéb okok. 5.2 A költségvetési támogatottság alapján történõ parlamenti értékítélete a szolgálatoknak egyértelmû amellett, hogy a jelenlegi Kormány, a kormánykoalíció, kiemelten a FIDESZ vonal megemelte a támogatás mértékét, melynek keretében bérkorrekciókat (jóllehet csak az 1994-1998 közötti idõszakban megemelt illetményalapot töltötték fel és már nem volt szükség gazdaságstabilizáló megszorításokra sem), jelentõsebb infrastrukturális és operatív rendszer- és eszközberuházásokat hajtottak végre, amelyek az elmúlt tíz évhez képest jelentõs elõrelépést jelentenek a védelmi készségben. Az öt nemzetbiztonsági szolgálat éves költségvetése azonban így is csak kb. 32 milliárd forint, ami az ország komplex biztonságában betöltött szerepe alapján, a nemzetközi kihívások, kompatibilitás miatt is igen kevés. Ez az elmúlt tíz év integrált hátránya, adóssága az ország biztonságáért, védelméért. A félreértések elkerülése érdekében itt is kihangsúlyozom, hogy ez nem a jelenlegi helyzet nemzetbiztonsági vonatkozású kritikája. A nemzetbiztonsági költségvetési keretnek a teljes magyar és azon belül a védelmi célú költségvetésen belüli, további emelését az alábbiak is indokolják. Amennyiben a bérezés nem éri el a piacgazdasági illetve versenyszféra jövedelemviszonyait, úgy a magasan kvalifikált, többnyelvû, igen jelentõs költségráfordítással kiképzett és gyakorlatot szerzett, alkalmanként életveszélyt is vállaló szakemberek elhagyták és folyamatosan elhagyják a szolgálatokat és a kontraszelekció folytatódik. A jelentõs költséget jelentõ technikai eszközök fejlesztése nélkül a személyi potenciál kevésbé használható ki. Az ügynöki hálózatépítésnek és fenntartásának költségei nagyrészt külföldi fizetõeszközben jelentkeznek, ami a valutaárfolyamok változásai miatt is növekvõk, pedig megfelelõ hálózatok nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. A kb. 32 milliárd forintos nemzetbiztonsági költségvetés alacsony voltát erõsíti, hogy a komplex biztonságban, a véleményem szerint a három meghatározó pillér közül a katonaság, a rendõrség mellé a hírszerzést-elhárítást jobban fel kellene hoznunk, sõt ki kellene emelnünk. Mindezt egyrészt azért, mert a másik két pillér kevés a mai kor napi biztonságához. A katonai fenye- 267
7.2 A szerzõ elõadása a rendezvényen (Várhalmi Miklós, 2000.) getettség a legkisebb, a NATO szerepünknek természetesen meg kell felelnünk, de napi feladata a biztonságban a katonaságnak sokkal kisebb, mint például a rendõrségnek illetve a hírszerzésnek-elhárításnak. Ezt támasztja alá az is, hogy katonai szakértõk szerint Magyarország biztonságát egyetlen szomszédos ország katonai támadása sem fenyegeti. A másik fõ pillére a biztonságnak a rendõrség, amely a maga eszközeivel a belsõ rend alapvetõ jogosítottja, de csak a saját eszközeivel. Amennyiben rendeznénk a titkosszolgálati módszerek és eszközök használatának jogosítványait, ezeket kizárólagosan vagy elsõsorban a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz rendelnénk, úgy a rendõrség a közrend, a közbiztonság, a bûnmegelõzés, a bûnüldözés rendõri területeit, rendõri eszközökkel mûvelné. A napi, nemzetközi kihívások, a biztonságot veszélyeztetõ tényezõk bonyolultabbak, súlyosabbak, magas szervezettségûek, sok szálon kapcsolódhatnak nemzetközi vonatkozásokhoz, láthatatlanok, amelyek miatt ezekkel elsõsorban a nemzetbiztonsági szolgálatoknak célszerûbb foglalkozniuk. Például ide sorolom a terrorizmust, a negatív gazdasági hatásokat (nemcsak a gazdasági bûncselekményeket), a felénk irányuló nemzetközi mûszaki-gazdasági-iparipénzügyi hírszerzést, fegyverkereskedelmet, kábítószer kereskedelmet nukleáris anyagok kereskedelmét, ellenséges vallási-etnikai szervezõdéseket. Korrupciót, infokommunikációs bûncselekményeket, a szervátültetéssel, a klónozással, a genetikával kapcsolatos bûncselekményi lehetõségeket, a környezetvédelmet, a geopolitikai-történelmi szempontból még legalább néhány évtizedig ellenérdekelt országok hírszerzésének elhárítását, stb. A szolgálatok szélesebb körû tevékenységi szemléletének változását indokolja a szolgálatok tevékenységébõl kinyerhetõ mûszaki-gazdaságipénzügyi információk hasznosítási lehetõsége is. 5.3 Az 1994-1998 közötti idõszak a titkosszolgálatok hasznosításában, mûködtetésében és irányításában nem volt egészen sikertörténet, bár ebben bizonyos fokig közrejátszottak a gazdaságstabilizáló intézkedések is, amelyek a finanszírozásban komoly korlátokat jelentettek. Ezen egy következõ, sikeres választási- és kormányciklusunkban feltétlenül változtatni kell, különös tekintettel a Kormány ez irányú igényességére, koncepciózusságára, a megfelelõ irányító személyek kiválasztására, a költségvetési támogatásra, a Szolgálatoknak az ország megváltozott szerkezetû veszélyforrásainak kezelésében betöltött meghatározó szerepére. 5.4 Nem tartom szerencsésnek azt, hogy az MSZP részérõl többször is megjelent az, hogy Mi kevesebbet adnánk a titkosszolgálatoknak. Kétségtelen, hogy például a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy, stb a lakosság közvetlenebb érdekeit érintik és igen komoly hátrányban vannak, de ennek szembeállítása egy biztonsági, védelmi elemmel nem politikus, mivel azt az érzetet is keltheti, hogy a titkosszolgálatok költségvetése viszi el a pénzt az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjak elöl. Kétségtelenül egy ország költségvetésén belül az egyes területek, fejezetek az egész részei, de eldöntésük belpolitikai súlyozású feladat, viszont egyes területek direkt szembeállítása semmiképp sem megfelelõ módszer. 5.5 Mindezek alapján a reform konkrétebb szükségességérõl, módszereirõl: 5.5.1 A reform tényét, jellegét, szükségességét szakmapolitikai csapatmunkában kell elõkészíteni, majd lehetõség szerint pártpolitikai konszenzusok alapján eldönteni és kidolgozni a gyorsan változó környezeti feltételek által determinált lehetõ legrövidebb idõn belül. Ne hagyjuk, 268
7.2 A szerzõ elõadása a rendezvényen (Várhalmi Miklós, 2000.) hogy esetleges pártpolitikai érdekek megakadályozzák az ország biztonságát, védelmét alapvetõen befolyásoló vizsgálatnak és döntésnek az ellehetetlenülését, kilátástalanságát, mivel a nemzetbiztonsági kockázatok nem várnak. 5.5.2 Az ország biztonságának, védelmének alapja egy nemzeti biztonsági stratégia kell legyen, melyet a folyamatosan változó bel- és külpolitikai, társadalmi, gazdasági környezet miatti folyamatos elemzések alapján rugalmasan korrigálni kell a változó kockázatoknak, kihívásoknak történõ megfelelések érdekében. Tudomásom szerint ilyen teljességi igényû anyaggal az ország még nem rendelkezik. 5.5.3 Ebben a nemzeti biztonsági stratégiában a nemzetbiztonsági területnek külön fejezete kell, hogy legyen, mely reális célok alapján megalapozza a legcélszerûbb jogi, szervezeti, pénzügyi, szervezési, irányítási, szakmai, személyi, technikai, stb kereteket. 5.5.4 A jelenleg érvényben lévõ nemzetbiztonsági törvény, bár már öt éves, de még mindig alkalmas arra, hogy betöltse szerepét és megfelelõen szabályozza az ország biztonságában, védelmében résztvevõ szolgálatok munkáját. Természetesen ennyi idõ alatt, figyelembe véve a bel- és külföldi környezet változásait már lehetnek célszerû, szükségszerû módosítási, változtatási igények. Egyik módszer ezen igények lekezelése törvénymódosítással, amennyiben a szükséges parlamenti többség elérhetõ és/vagy alacsonyabb szintû szabályozással. A másik módszer egy új törvény szerkesztésének megkezdése, a nemzeti védelmi stratégia kidolgozására és konszenzusos elfogadására alapulva. 5.5.5 Egy ilyen komplex, nemzeti biztonsági stratégiából indítandó reformhoz és/vagy nemzetbiztonsági törvénymódosításhoz kapcsolódó konkrétabb javaslataim vagy inkább gondolatkísérleteim a következõk: 5.5.5.1 A fegyveres testületek és a rendvédelmi szervek jogi szabályozásainak, hatáskörének, jogkörének, tevékenységének felülvizsgálatán és összhang teremtésén alapuló módosítások, különösen a nemzetbiztonsági szolgálatok súlyára, szerepére való tekintettel is (ennek keretében a honvédelmi törvény, rendõrségi törvény, nemzetbiztonsági törvény összhangja). 5.5.5.2 A tevékenység maradjon önálló miniszter illetve esetleg minisztérium által irányított. 5.5.5.3 A miniszterhez illetve az esetleges minisztériumhoz három szervezet tartozzon: 5.5.5.3.1 A Magyar Köztársaság Hírszerzõ (vagy Információs vagy Felderítõ) Hivatala; 5.5.5.3.2 A Magyar Köztársaság Biztonsági (vagy Nemzetbiztonsági vagy Elhárítási) Hivatala; 5.5.5.3.3 A Magyar Köztársaság Belsõ Ellenõrzési (Belbiztonsági) Hivatala (a teljes belsõ elhárítás a fegyveres testületek és rendvédelmi szervek vonatkozásában). 5.5.5.4 A szolgálatok összevonásánál a funkcionális megosztást (hírszerzés és elhárítás) a célszerûbb, nem pedig külön a katonai hírszerzés és elhárítás valamint a külön a polgári hírszerzés és elhárítás összevonása, mivel a hírszerzés és elhárítás célja, 269
7.2 A szerzõ elõadása a rendezvényen (Várhalmi Miklós, 2000.) módszerei, eszközei eltérõek, mûködési területe is eltérõ (belföld és külföld), stb. A polgári és katonai jellege a tevékenységeknek nem jelent olyan különbséget, mint a funkcionális jelleg, sõt a polgári és katonai jellegû tevékenységek összhangjának, szakértõi átfedésének, módszereinek, és eszközrendszerének célszerûségei is erõsítik a közös irányítást, összefogást. Természetesen a polgári és katonai területeknek egy szervezeten belüli elkülönítése egyértelmû, például a szervezet vezetõjének helyettesei szintjén. Továbbá úgy gondolom, hogy nem feltétlenül kell egy katonai jellegû szervezetnek közvetlenül a honvédelmi minisztert informálni, hanem ez is a kormány felé kellene, hogy történjen, mint a polgári szolgálatok esetében, hiszen a Kormánynak tagja a honvédelmi miniszter is. Az összevonásokkal kapcsolatos túlhatalmi aggályokat a történelem, az elmúlt tíz év már lelépte, túlhaladottak. 5.5.5.5 A fegyveres testületek és rendvédelmi szervek között egy az eltérõ minisztériumok felett álló operatív koordinációs testület létrehozása, melynek az összefogást, akciózást igénylõ ügyekben azonnali operatív intézkedési jogosítványai lennének. 5.5.5.6 A szakmai képzési rendszert felülvizsgáló, kidolgozó, megerõsítõ intézkedések, melyek nagyban elõsegíthetik azt, hogy a jól képzett magyar hírszerzõ és elhárító legalább egyenrangú partnere legyen nemzetközi ellenfeleinek. Ugyanis a képzett magyar tehetség minden területen versenyképes a világon (lásd informatika: például Egyesült Államok, Németország, Oroszország vonatkozásában is). 5.5.5.7 A szolgálatok merev szervezeti struktúrái mellett, a szolgálatokon belül és a szolgálatok között olyan rugalmas kapcsolat, mely lehetõvé teszi feladatorientált team-ek gyors, operatív létrehozását. 5.5.5.8 A nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése és lehetõségeinek minél jobb felhasználása oly módon, hogy a nemzeti hírszerzési és elhárítási önállóságunk ne oldódjon fel ezekben az együttmûködésekben. 5.5.5.9 A szolgálatok és a civil szféra kapcsolataiban rejlõ lehetõségek feltárása és hasznosítása (minisztériumok, intézmények, gazdasági társaságok, lakosság, stb.). 5.5.5.10 A szolgálatok valamint az ott keletkezett információk tudatos és tervezett felhasználása az ország nem biztonsági és nem védelmi területein is. 5.5.5.11 Az ismertetett nemzetközi példák alapján a szolgálatok lehetõségeinek kiszélesítése, hiszen a holland és francia példák, szándékok is végtére eurokonformok. Az angolszász, amerikai megoldások, módszerek sem puhák, érzelgõsek és az emberi jogok elõtt nem mindenáron térdethajtóak, hiszen a kivédendõ, támadó tényezõk is igen kemények és összetettek. Megjegyzem, hogy egy ország biztonságához, védelméhez szükséges módszerek, eszközök és az emberi, személyi jogok védelme bizonyos mértékben ellentmondásos, tehát 270