9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001.

Átírás

1 9.2 Az MK Nemzetbiztonsági Stratégiájának vázlata (Várhalmi Miklós, 2001.) 9.3. Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította: Várhalmi Miklós, 2001.) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi stratégia tükrében. A jelen és a belátható közeljövõ bel- és külföldi biztonsági kockázatainak megfelelõ arányok a fegyveres erõk valamint az egyes rendvédelmi szervek között. Magyarország biztonságára elsõsorban az euroatlanti régió biztonságának alakulása és a térségben végbemenõ politikai-társadalmi-gazdasági folyamatok gyakorolnak hatást. A jelenkor és a közeljövõ bel- és külföldi biztonsági kockázatai vonatkozásában jelentõs arányeltolódás figyelhetõ meg. A katonai jellegû veszélyek helyét mindinkább a rendvédelmi szervek, ezen belül a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességébe tartozó biztonsági kockázatok veszik át. Növekvõ kockázatot jelentenek az eltérõ társadalmi fejlõdésbõl fakadó átmeneti vagy tartós ellentétek, a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságok, az etnikai és vallási feszültségek, a terrorizmus, a szervezett bûnözés, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a demográfiai feszültségek, a tömeges migráció és a nagyfokú környezeti ártalmak. Fokozódó kihívást és veszélyt jelent a tömegpusztító fegyverek elterjedése, valamint az információs rendszerek elleni támadások lehetõsége. Régiónkban sajátos veszélyforrásként jelentkezik az átalakulásból fakadó instabilitás és kiszámíthatatlanság. Biztonsági környezetünk sajátossága, hogy az új típusú és a hagyományos kihívások gyakran egyidejûleg és egymást erõsítve jelennek meg. A nemzetközi és a hazai biztonsági kihívások nélkülözhetetlenné teszik a nemzetbiztonsági szolgálatok nyílt és titkos eszközök felhasználásával végzett munkáját. A nemzetbiztonsági törvény elfogadása konkrétan meghatározta például a Nemzetbiztonsági Hivatal fõ tevékenységi területeit. Egységes alapon nyugszik a biztonsági ellenõrzések végrehajtása, az államigazgatási és országos hatáskörû szervek, valamint a rendvédelmi szolgálatok biztonságának védelme. Az NBH kiemelt figyelmet fordít a Magyarország integrációs tevékenységével összefüggõ feladat-végrehajtásban közvetlenül érintett, illetve résztvevõ szervezetek nemzetbiztonsági védelmére. Új feladata NATO követelményeinek megfelelõ személyi biztonsági ellenõrzés, az iparbiztonsági kérdések kezelése. Újszerû feladat a külföldi országok és szervezetek Magyarország érdekeit sértõ vagy veszélyeztetõ befolyásolási tevékenységét felderítõ és gátoló titkosszolgálati ellenlépések megtétele. A munkában nagyobb szerepet kap a szélsõségesen nacionalista csoportok és a skinhead személyek nemzetközi kapcsolatrendszerének, tevékenységének átfogó felderítése és ellenõrzése. A nemzetbiztonsági szolgálatok kiemelt területként kezelik a szervezett bûnözés, ezen belül a pénzmosás, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem valamint a proliferáció kérdéskörét. 2. A nemzetbiztonsági szolgálatok és a társadalom, a lakossági és céges kapcsolatok kialakításának módszerei, valamint azok hasznosítása. A szolgálatok tevékenységének megismerését és társadalmi elfogadtatását segítõ médiakapcsolatok kérdései. A nemzetbiztonsági szolgálatok a megalakulásuk óta eltelt idõszakban a de- 328

2 mokratikus intézményrendszer fontos részévé, a közigazgatás együttmûködõ partnereivé váltak. A társadalom látva alkotmányos mûködésüket, és felismerve, hogy a szolgálatok célja az ország, az egyes emberek biztonságát fenyegetõ veszélyek megelõzése és elhárítása már nem idegenkedik tevékenységüktõl. A szolgálatok melyek tudatosan törekednek a társadalmi kapcsolatok bõvítésére, mélyítésére és a tevékenységüket övezõ titokzatosság megszüntetésére mind az írott, mind az elektronikus médiával igyekeznek jó kapcsolatot kialakítani. Különösen az NBH tesz jelentõs lépéseket a nyilvánosság felé, mert feladatai és a filozófiájában meghatározó jelentõségû megelõzési törekvés, illetve az érintettek reális veszélyérzetének és védekezõ reflexének kialakítása is ezt indokolják. Fontosnak tartja, hogy nemcsak a törvényes mûködés ellenõrzésére jogosultak, hanem a társadalom számára is átláthatóvá tegye tevékenységét. A fõigazgató amennyiben a Hivatal érdeke megkívánta a sajtó képviselõinek rendelkezésére állt, interjút adott, háttérbeszélgetést folytatott, TV és rádiószereplést vállalt. A média több munkatársa is elismerte, hogy az NBH sokat tesz a nyilvánosság tájékoztatása érdekében. Tevékenysége kedvezõ visszhangra talált. A szolgálatok megalakulásának 10. évfordulóján, március 1-én tartott ünnepségen részt vett a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az együttmûködõ minisztériumok, országos hatáskörû szervek vezetõi. Az ünnepségrõl tudósított az országos napilapok túlnyomó része, illetve a közszolgálati rádió és televízió. A 10. évfordulóra adta közre elsõ ízben az NBH évkönyvét, melynek megjelenése annak egyik bizonyítéka, hogy a Hivatal fontosnak tartja a közvélemény tájékoztatását. A kiadványt megküldte a közélet szereplõinek, a média képviselõinek, illetve mindenki számára hozzáférhetõvé tette Internet honlapján, amelyet 1998 óta mûködtet. A honlap látogatottsága 2000-ben meghaladta a 20 ezer fõt, amely egyértelmû bizonyítéka a közvélemény Hivatal irányába megnyilvánuló érdeklõdésének. Egyes médiumok ugyanakkor visszatérõen sejtelmesen a titkos jelzõvel illetik a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Kétségtelen tény, hogy a Hivatal titkosszolgálati eszközöket és módszereket alkalmaz munkája során. Nem beszél konkrét ügyekrõl, nevekrõl, de teljesen nyíltan van jelen a kormányzati szervek körében és a társadalomban. A média egyes képviselõi esetenként a szolgálatok körül felröppenõ bármilyen jelentéktelen információt, függetlenül annak valóság tartalmától, ellenõrizetlenül a hírversenyben próbálnak meg felhasználni. Megalapozatlanul a szolgálatokra vagy munkatársaikra hivatkozva fejtik ki véleményüket. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben a szolgálatok határozottan fellépnek a valótlan információk helyreigazítását kérve. 3. A nemzetbiztonsági szolgálatok egymás közötti, valamint a fegyveres erõkkel és rendvédelmi szervekkel való együttmûködésének fejlesztése, a veszélyforrások és kihívások szerkezetének változásaira is figyelemmel. A rendvédelmi szervek köztük a nemzetbiztonsági szolgálatok egyedül nem képesek reagálni a jelenkor és a közeljövõ kihívásaira. A hatékony mûködés érdekében törvényi szinten szabályozott feladatmegosztás alakult ki. Kapcsolatrendszerüket, együttmûködésük tartalmát és formáját ez a feladatmegosztás határozza meg. 329

3 Az uniós csatlakozási tárgyalások alapján számos feladat hárul a rendvédelmi szervekre. További konkrét intézkedések szükségesek a társadalom biztonságérzetét befolyásoló szervezett bûnözés, a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítására, mely feladatok végrehajtásában a nemzetbiztonsági szolgálatok aktívan kiveszik részüket. A rendvédelmi szervek feladatainak végrehajtását jelentõsen segítik azok az információk, amelyeket a nemzetbiztonsági szervek szereznek meg. A nemzetbiztonsági szolgálatok elõre léptek a rendvédelmi szervekkel és a fegyveres erõkkel folytatott együttmûködés területén. Kétoldalú megállapodások alapján együttmûködnek a minisztériumokkal, az országos hatáskörû szervekkel és a katonai társszolgálatokkal. A szervezett bûnözés térhódítása azonban a korábbinál összehangoltabb, hatékonyabb fellépést igényel a bûnüldözésben feladatot ellátó állami szervek részérõl. Ezen felismerésbõl kiindulva, a rendvédelmi szervek közötti feladatok összehangolása érdekében került sor 2001 januárjában a Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központ létrehozására. A nemzetbiztonsági szolgálatok közremûködnek abban is, hogy egyes nemzetközi konfliktusok gyorsan és olcsón megelõzhetõk legyenek. A fenyegetések jellegének, konkrét megjelenési formájának elõrejelzésével, pontosításával megteremtik annak lehetõségét, hogy a döntéshozók a tényleges fenyegetésre megfelelõen felkészüljenek. A szolgálatok bel- és külföldön egyaránt probléma-érzékenységükkel, bejáratott információs csatornáikkal járulnak hozzá a korai elõrejelzés sikeréhez. 4. A szolgálatok célszerûbb szervezése és mûködtetése, a személyi és dologi kiadások optimalizálása a feladataiknak megfelelõen. A finanszírozás mértékének vizsgálata a GDP-hez viszonyítva. különös tekintettel a költségvetés védelmi célú tételein belül az egyes védelmi szervezeteket illetõ arányokra. A magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létszáma és költségvetési helyzete nemzetközi összehasonlításban nem tekinthetõ túlzottnak. A demokratikus államokban hasonló vagy nagyobb erõket fordítanak nemzetbiztonsági célokra, míg az antidemokratikus országokban ez az erõ arányaiban többszöröse a magyarországinak. Például a Nemzetbiztonsági Hivatal hatékony és átgondolt szigorú takarékossági szabályok folyamatos fenntartásával, a feladatok tudatos, az aktuális prioritásoknak megfelelõ rangsorolásával, a kapacitások és a források szigorú figyelembe vételével biztosítja az Nbtv-ben meghatározott feladatok ellátását. Az új feladatok végrehajtását minden esetben a rendelkezésre álló humán és pénzügyi erõforrások átcsoportosításával oldotta meg. Az elmúlt három évben a költségvetési törvényben jóváhagyott összegen felül többletigényt nem nyújtott be a kormánynak. A évi feladatait tekintve többlettámogatást a NATO biztonsági beruházási programjából adódó feladatok ellátására tervezett és kapott. A központi költségvetésbõl évben a védelmi tevékenység 5,4%-ot, a rendvédelem és közbiztonság kiadásai 6,5%-ot képviselnek, amely a GDP-hez viszonyítva a védelem esetében 1,2%, a rendvédelem és közbiztonság esetében 1,4%. A rendvédelem és közbiztonság évi jóváhagyott kiadásaiból az NBSZ költségvetése 4,4413%-ot, a NBH-é 1,925%-ot, az IH-é pedig 1,811%-ot tesz ki. 330

4 5. A szolgálatok személyi állománya élet- és munkakörülményeinek javítása, sajátos feladataik erkölcsi és anyagi elismerésének megfelelõ szintre emelése, az ország más (gazdasági) területeihez is viszonyítva, a pálya vonzóvá tétele, az elszívó hatások ellensúlyozása valamint a kontraszelekció megelõzés érdekében. Az as gazdasági stabilizációs idõszak után a személyi, dologi és beruházási költségvetési keretek jelentõsen megnõttek, ami a szolgálatok megnövekedett feladatainak magasabb színvonalú ellátásban jelentõs elõrelépést jelentett. A szolgálatok irányításában generáció- és szemléletváltásra került sor. Megvalósult az új kihívásoknak megfelelõ szervezeti átalakítás, a változásokhoz igazodva mindenütt megtörténtek a szükséges személycserék is. A szervezeti átalakítással a szolgálatokon belül létrejöttek az információk hatékony cseréjének, illetve a munkatársak idõszakos átcsoportosíthatóságának a feltételei. A nemzetbiztonságra növekvõ mértékben veszélyt jelentõ személyek, csoportok és szervezetek új módszereket, technikai eszközöket alkalmaznak, ezért a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának is magas szintû képességekkel, szakmai tudással kell rendelkezni. A szolgálatok alapvetõen a polgári egyetemi képzettséggel, felhasználói szintû számítástechnikai ismeretekkel és az ország NATO tagságából, az európai integrációs folyamatból adódó feladatok, illetve az idegen nyelvû információk feldolgozásának szükségessége miatt idegennyelvtudással rendelkezõ fiatalok sorából válogatnak. A személyi állománynak egyedi, magas szintû követelményeknek kell megfelelni. A nemzetbiztonsági pálya vonzóvá tétele, az elszívó hatások ellensúlyozása érdekében a szolgálatoknál befutható karrierív, elérhetõ életpálya egyes szintjeinek megfelelõ feladat, illetve célorientált teljesítményértékelési rendszerének kialakítása folyamatban van. A szolgálatok évi költségvetését jelentõs mértékben megemelték, így lehetõség nyílt a bérszínvonal szolgálati törvényben meghatározott 100%- os szintû beállítására, illetve technikai fejlesztésekre. A Ktv. és a Hszt évi módosítása újabb pozitív változásokat eredményez a jövedelemszintet illetõen, mely így versenyképessé vált a civil szférával. A pályaelhagyás megelõzése érdekében a munkatársak anyagi-erkölcsi megbecsülését, egzisztenciális helyzetét az országos átlaghoz viszonyítva arányaiban fenn kell tartani. A jövedelmek folyamatos növelése mellett meg kell vizsgálni az egzisztenciális helyzet, az életminõség és a munkakörülmények javításának további lehetõségeit is. A lakásépítési, lakásvásárlási támogatások továbbfejlesztése, az üdülési, kulturális, rekreációs lehetõségek bõvítése szintén vonzóvá teheti a pályát, erõsítheti az erkölcsi-anyagi megbecsültség érzését. A kontraszelekció megelõzése érdekében, az állománnyal szemben támasztott magasabb igényeknek megfelelõen került bevezetésre a felvételi eljárás objektív mérési eszközöket alkalmazó rendszere. A felvételi követelményeket a pályatükör azon pszichikus követelmények, amelyeket a foglalkozás támaszt az egyénnel szemben alapján a továbbiakban is a Hivatal elvárásaihoz kell igazítani. 331

5 6. A nemzetbiztonsági szolgálatok (párt)politikai függetlensége. A szolgálatok irányítása, szervezése mûködtetése. A személyi állomány függetlenítésének lehetõségei a különbözõ választási- és kormányciklusoktól, az ország biztonságvédelmi érdekeinek magasabb fokú stabilitása, valamint a személyi állomány biztonságérzete céljából. A végrehajtó hatalom részét képezõ nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége politikailag meghatározott, hiszen a mindenkori állami irányító szervezet külföldre, illetve belföldre irányuló hírigényét elégíti ki. Munkájuk a hatékony kormányzati funkció eszköze, de mûködésük nem rendelhetõ alá aktuális pártpolitikai érdekeknek. A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatok állományát nem használhatja saját hatalma erõszakos megtartására és az ellenzék megbénítására. A feltételek érvényesülése érdekében a szolgálatok mûködését sokoldalú garanciarendszer segíti. Megfelelõ biztosítékot jelent a parlamenti ellenõrzés, valamint az, hogy a választások alkalmával a Kormánytól ez a tevékenység is számon kérhetõ. A garanciarendszer részét képezi, hogy az Alkotmány 1989-es módosítása a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggõ kérdések szabályozásához 2/3-os törvényt, tehát széles körû politikai konszenzust ír elõ. A szabályozás lehetõvé teszi, hogy a szolgálatok mûködése megfeleljen a jogállamiság alapvetõ követelményeinek. A nemzetbiztonsági munka legfontosabb alapelveit tartalmazó évi CXXV. törvény meghatározza a szolgálatok feladatait, irányítási rendszerét és a nemzetbiztonsági tevékenység ellenõrizhetõségét. A nemzetbiztonsági törvény teljes mértékben illeszkedik az uniós normákhoz, annak ellenére, hogy ebben a tekintetben nincs formakényszer, hiszen sem a NATO, sem az EU nem ír elõ szervezeti modelleket. Egyetlen lényeges minõsítési szempont létezik: a jogállamiságból, a demokratikus berendezkedésbõl fakadó alapelvek érvényesülése. Ez a kritériuma annak is, hogy a szolgálatokat nemzetközi szinten partnerként elfogadják. A nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jogköre átfogja az országos hatáskörû szervekkel kapcsolatos államigazgatási és költségvetési irányítási jogok teljes körét. Jogszabályok vagy egyéb kormányzati döntések alapján határoz meg feladatot, illetve ad utasítást. A Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére, valamint félévente az idõszerû feladatokra vonatkozó utasítását eljuttatja a szervezet fõigazgatójának. Utasításával a fõigazgató hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörének gyakorlását nem akadályozhatja. Ellenõrzi a szolgálatok törvényes és rendeltetésszerû mûködését, feladataik végrehajtását. Az Nbtv-ben tételesen felsorolt feladatcsoportok mellett tehát nem zárható ki, hogy törvényi felhatalmazás alapján a Kormány, vagy az irányító miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére további feladatokat is meghatározzon, ugyanakkor a végrehajtó hatalom korlátját jelenti, hogy az így kapott feladatokat a szolgálatok kizárólag e törvény keretei között végezhetik. A nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerû mûködésének, a politikai függetlenségnek alapvetõ garanciális eleme az Országgyûlésnek a Nemzetbiztonsági Bizottságon (továbbiakban: Bizottság) keresztül gyakorolt alkotmányos ellenõrzési joga. A Bizottság a minisztertõl és a fõigazgatóktól rendszeresen tájékoztatást kap a szolgálatok általános tevékenységérõl. Az Nbtv. meghatároz általános, a hatékony ellenõrzést biztosító jogosítványokat a Bizottság számára. Ezen túlmenõen a Bizottság megkapja a nemzet biztonsága szempontjából fontos 332

6 értékelõ jelentéseket, betekinthet a nem konkrét ügyekre vonatkozó jelentésekbe, és tájékoztatást kap a szolgálatokkal kapcsolatos kormánydöntésekrõl. Amennyiben a Bizottság a szolgálatok jogellenes vagy nem rendeltetésszerû tevékenységét feltételezi, vizsgálatra kérheti fel a minisztert, vagy saját maga is folytathat ténymegállapító vizsgálatot. A Bizottság ellenõrzési feladatainak ellátásához speciális szakmai felkészültség szükséges, ennek érdekében szakértõket kérhetnek fel. A szakértõk bevonása az ellenõrzés folyamatába a politikamentesség egyik feltétele. A nemzetbiztonsági szolgálatok pártpolitikai érdekektõl mentes, elfogulatlan és részrehajlás nélküli mûködésének egyik biztosítéka az Alkotmány rendelkezéseivel összefüggõ azon szabály, hogy a hivatásos állományú munkatárs politikai párt tagja nem lehet, s politikai tevékenységet nem folytathat. A jelenleg hatályos Nbtv. adta jogi keret alapján a szolgálatok mûködése a pártokra szervezõdõ végrehajtó hatalom (Kormány) felelõs döntéseitõl nem függetleníthetõ. Az azonban a kormányzó és az ellenzéki pártok felelõssége, hogy a nemzetbiztonságot védelmezõ intézményekkel kapcsolatos javaslataikat, döntéseiket felelõsen, a szolgálatok mûködését megalapozó elvek figyelembevételével hozzák meg. 7. A szolgálatok hasznosításának erõsítése a pénzügyi-gazdasági-müszakitudományos-környezetvédelmi-egészségügyi, stb. területeken is. Az EU csatlakozás elõtt álló Magyarországon geopolitikai helyzetébõl adódóan olyan nemzetközi vállalatok is megjelenhetnek, amelyek mögött sanda érdekek húzódnak meg. Ezért olyan mechanizmusokat és kontrolling-rendszereket kell kiépíteni, melyeket a nemzetbiztonsági szolgálatok tapasztalataikkal és speciális eszközrendszerükkel támogatni tudnak. A kutatásfejlesztés a szakmai fejlõdésen túl azt is jelenti, hogy rendkívül megnõ a védett információk mennyisége. Elõtérbe kerül az információs- és számítógépes rendszerek, valamint a technológiai tudás birtokában lévõ kutatók védelme, mivel a kiemelt kutatásokban, fejlesztésekben érintett szellemi mûhelyek fontos célterületei lehetnek külföldi információszerzõ törekvéseknek. Az immár rendszeresen elõforduló jelentõs környezetszennyezések egyre kényszerítõbb társadalmi igényként vetik fel a megelõzõ intézkedések európai normáknak megfelelõ kidolgozását és megvalósítását. Az ehhez kapcsolódó stratégiai kérdésekben feladat a negatív tendenciák figyelemmel kísérése, az illetékes szakhatóságok tevékenységének támogatása. Fontos feladat a pénzügyi szolgáltató szervezetek sérelmére a nemzetközi szervezett bûnözõ csoportok által elkövetett bûncselekmények elleni fellépés, ezen belül is a hamis pénz, értékpapír elõállítása, forgalmazása, a biztosítási csalás, a bûncselekményekbõl származó pénzek tisztára mosása és a számítástechnikai eszközök útján folytatott illegális pénzátutalások (kártya, csekk) felderítése. A bankcsõdök és a pénzügyi szolgáltató cégeknél tapasztalható mûködési zavarok mögött nem egy esetben tudatos, a hatályos jogszabályokat súlyosan sértõ leplezett törekvések állnak. Ezen információk gyûjtése és az illetékes rendõri szerveknek történõ átadása kiemelt jelentõséggel bír az egész bankrendszer ezáltal közvetetten az ország pénzügyi biztonsága, stabilitása szempontjából. 333

7 A nemzetbiztonsági kihívások közül földrajzi helyzete, demokratikus berendezkedése miatt óriási nyomással nehezedik Magyarországra a globalizálódó szervezett bûnözés, amely belülrõl bomlasztja a gazdaságot és bejutva az állami intézményekbe, egyre nagyobb érdekérvényesítési lehetõséggel rendelkezik. Magyarország terrorveszélyeztetettségi szintje megnõtt. A minõségi változást egyrészt az alapozta meg, hogy az ország egy olyan nemzetközi katonai szövetség tagja lett, amelyet a legtöbb terrorszervezet ellenségként kezel. Belépésünk a szövetségbe magában hordozza a NATO, de általában Nyugat- és Amerika-ellenes ideológiájú szervezetek Magyarország ellen irányuló támadásának potenciális veszélyét is. A számítástechnika robbanásszerû fejlõdésével az Internet-hálózat hatalmas információtömege mindenki számára elérhetõvé válik. Ez a látványos haladás a terroristák, a kémek és a bûnözõk számára is hatékonyabb információszerzési lehetõségeket, határok nélküli, gyorsabb kapcsolattartást és sok esetben névtelenséget, azaz nehezebb felfedhetõséget biztosít. 8. A magyar szolgálatok nemzetközi kapcsolatainak jellege, súlyozása, a kölcsönösen elõnyös érdekek figyelembe vételével is. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során nemcsak a hazai rendvédelmi szervekkel osztják meg információikat, de egyenrangú együttmûködést alakítottak ki minden, partnernek tekinthetõ külföldi szolgálattal is. A nemzetközi kapcsolattartás alapja az arányosság, az egyenlõség és a kölcsönösség. A magyar és az együttmûködõ külföldi partnerszolgálatok részérõl is természetes igényként fogalmazódik meg a rendelkezésre álló adatok cseréje, a szakmai konzultáció és a kölcsönös érdekeltség alapján közös mûveletek végrehajtása. Az NBH és az IH a kétoldalú kapcsolatok mellett több multilaterális fórum munkájában is tevékenyen részt vesz. Vezetõik és szakértõik rendszeresen találkoznak a NATO, illetve az Európai Unió tagországai hasonló szervezeteinek illetékeseivel. A nemzetközi kapcsolatrendszer a regionális veszélyek kezelése érdekében kiterjed a szomszédos és más kelet-európai országok szolgálataira is. A NATO tagságból adódóan elsõsorban a szövetséges országok biztonsági szolgálataival folytatott együttmûködés kap elsõbbséget. Különösen fontosak a kapcsolatok azon szolgálatokkal, melyekkel konkrét, ügyszerû együttmûködés alakítható ki. A koszovói válság idején elõször vizsgáztak a szolgálatok a NATO elõtt. Éles helyzetben bizonyították, hogy Magyarország teljes jogú tagként nemzetbiztonsági szolgálatai révén képes ellátni a nemzetközi közösség és saját biztonsága érdekében szükséges feladatokat. Sikerült a válsággal összefüggõ olyan információkat átadni a szövetségeseknek, amelyek számunkra is kedvezõen befolyásolták az eseményeket. Természetes, hogy az egyes partnerszolgálatok eltérõ érdekeket képviselnek, melyeket esetenként érzékelhetõen igyekeznek érvényesíteni. A magyar szolgálatok tapasztalatai alapján e folyamatok jól nyomon követethetõk, a nemzetközi kapcsolattartásra vonatkozó alapelvek következetes érvényesítésével nemzetbiztonsági érdekeink védelme maradéktalanul biztosítható. Az NBH és az IH nemzetközi megítélése jó, a partnerek bizalmát elnyerte. 334