A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006.
A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat 2007. január 19. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Nádudvar, 2007. január 19. iskolai diákönkormányzat vezetõje 2
A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolaszék 2007. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: iskolaszék elnök A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2007.január 29. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Nádudvar, 2007. január 29. igazgató 3
A Kövy Sándor Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁT, VALAMINT ANNAK MELLÉKLETEIT NÁDUDVAR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELÕ-TESTÜLETE. ÉV HÓ. NAPJÁN TARTOTT ÜLÉSÉN JÓVÁHAGYTA. Kelt: Nádudvar,2007.. polgármester 4
TARTALOMJEGYZÉK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma, hatálya..8 2. Az iskola alapadatai...10 3. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése...11 3.1 A szervezeti egységek... 11 3.2 Az intézmény vezetője... 11 3.3 Az intézmény vezetősége... 14 4. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk...15 4.1 Az alkalmazotti közösségek és kapcsolattartásának rendje... 15 4.2 A tanulói közösségek és kapcsolattartásának rendje... 16 4.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok... 16 4.2.2. A diákönkormányzat és működése... 17 4.3 Szülői közösségek és kapcsolattartás rendje... 19 4.4 Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje... 23 4.5 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere... 24 5. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek...26 5.1 A nevelőtestület és működési rendje... 26 5.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 27 5.3 A nevelőtestület feladatainak átruházása... 29 6. Az intézmény működési rendje...31 6.1 Felvétel szabályzata... 31 6.2 A tanév rendje... 32 5
6.3 Tanítási órák rendje... 34 6.4 Az intézmény munkarendje... 35 7. A tanórán kívüli foglalkozások...39 7.1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások... 39 7.2 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások... 43 8. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok...46 9. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje...49 10. A tanulói jogviszony és távolmaradás igazolása...53 10.1 A tanulói jogviszony létesítése és feltételei... 53 10.2 A tanuló távolmaradása és annak igazolása... 53 11. Jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái...54 11.1 A tanulók dicsérete és jutalmazása... 54 11.2 A tanulók fegyelmezése... 55 12. Tanügyi nyilvántartások...57 12.1 Tanügyi nyilvántartások formái... 57 12.2 A tanügyi nyilvántartások vezetése... 59 13. A létesítmények és helységek használati rendje...60 13.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok... 60 13.2 A helységek és berendezésük használati rendje... 62 6
14. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje...63 14.1 A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai... 63 14.2 A hagyományápolás külsőségei, feladatai... 64 15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...65 16. A mindennapi testedzés formái...66 16.1 Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják... 66 16.2 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje... 66 16.3 Az egészséges életmódra nevelés... 67 17. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások)...67 17.1 Az iskola dolgozóinak feladata a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan... 67 17.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 69 18. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők...69 19. Az iskolai könyvtár működési rendje...72 20. Záró rendelkezések...74 21. Mellékletek...74 7
1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA A Kövy Sándor Általános Iskola Szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadja el. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. A szabályzat hatálya az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és a szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézmény igazgatója terjeszti elő, és nevelőtestület fogadja el az iskola szülői szervezetének és a diákönkormányzatának egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. AZ SZMSZ CÉLJA, TARTALMA A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény belső strukturális elemeit és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Ez garanciát jelent a pedagógiai programban megfogalmazott célok eléréséhez, illetve a nevelő- oktató munka eredményes megvalósulásához. Az SZMSZ biztosítja: a szervezeti felépítettség kialakítását, a működés közben kialakítandó rendezettséget, az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. Tartalmazza: az intézmény szervezeti felépítését és vezetését, a benntartózkodás és működés belső rendjét, a tanulók (gyermekek) és az alkalmazottak munkarendjét, 8
a nevelőtestület feladatkörét és munkarendjét, a pedagógiai munka ellenőrzési rendjét, A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, a szülők tájékoztatásának szabályait, a kapcsolattartás rendjét, az intézményi közösségek jellemzőit, a kapcsolatok formáit, a hagyományok és az ünnepségek rendjét, az egészségügyi ellátás megvalósítását, balesetmegelőző, védő és óvó rendszabályokat, a külső kapcsolatokra vonatkozó mechanizmusokat, a rendelkezéseket, amiket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ jogszabályi alapja 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 1992. évi XXXIII: törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (KJT.) 1993. évi LXXIX törvény: A közoktatásról 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet A KJT végrehajtásáról közoktatási intézményekben 1977. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről 1996. évi XXXVIII. törvény A tűzvédelemről 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről 217/1998. évi (XII. 30.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről 280/2001. (XII. 26.) Kormány rendelet: Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet módosításáról 30/1999. Kormányrendelet 1999. évi XLII törvény 4.par. 3/2002. (II. 15.) OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 277/1997. Korm. Rend. A pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról. 17/2005.( II. 8.) Korm.rend. a diákigazolványról. 37/2001.(X.12.) OM.rend. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól. 9
2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Kövy Sándor Általános Iskola OM 031053 Az intézmény székhelye, címe: Nádudvar, Fő út 133. Az intézmény vezetõje: Boros Lajosné Az intézmény jogállása: Az intézmény teljes jogkörű. A munkáltatói jogokat az intézmény munkavállalóval szemben az intézmény vezetője gyakorolja. Az intézmény gazdálkodásának formája: Részben önállóan gazdálkodó Az intézmény fenntartója: Nádudvar Város Önkormányzata Az intézmény alapító okiratának száma: 86/2004 kelte: 2004.12.09. Az intézmény alapításának éve: 1977, 1996 Az intézmény tevékenységei, alaptevékenységi köre: A A szakfeladat megnevezése szakfeladat száma Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 80121-4 Fogyatékos tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó általános iskolai 80122-5 oktatás Általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás 80123-6 Napköziotthoni és tanulószobai ellátás 80511-3 Pedagógiai szakszolgálat- gyógytestnevelés 80521-2 Iskolai intézményi étkeztetés 55232-3 Munkahelyi vendéglátás 55241-1 Intézményi vagyon működtetése 75176-8 Gyermek- tanuló felügyelet, készenlét 55137-1 Napközi otthoni és tanulószobai ellátás 80511-3 Diáksport tevékenység 92403-6 10
3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 3.1 A SZERVEZETI EGYSÉGEK 1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az iskola igazgatóságát az igazgató valamint a közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: Alsós-és napközis igazgatóhelyettes : Kovácsné Beke Mária általános igazgatóhelyettes Felsős igazgatóhelyettes: Czirbuszné Szkupi Éva A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje lásd 1.sz. melléklet 3. 2 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE 1) A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a véleményét. 11
Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörében tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés az egyetértései kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe, a tankönyvrendelés szabályozása. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: munkáltatói jogkör az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője (igazgatója) a közoktatási törvénynek megfelelően egyszemélyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és törvényes gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, A gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért. A kiegészítő tevékenységek szabályszerű és gazdaságos üzemeltetéséért. a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, 12
a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézmény vezetőjének kinevezése Nádudvar Város Önkormányzatának joga az érvényben lévő törvényi szabályozások figyelembe vételével. A személy kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízatás legfontosabb követelményei: az intézmény vezetéséhez szükséges főiskolai végzettség, pedagógus szakvizsga, vagy közoktatási vezetői végzettség, pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás, öt éves szakmai gyakorlat, Az intézményvezető kinevezése előtt az önkormányzatnak be kell szereznie az alkalmazotti közösség, a tantestület, szülői szervezet, diákönkormányzat, kisebbségi önkormányzat véleményét. 2. Az igazgatóhelyettes személye: Az intézményvezető feladatait a pedagógiai vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezetőhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel, /szakképzettséggel/ valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezetőhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A vezetőhelyettesek jogköre felelőssége A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A vezetőhelyettesek munkaköri leírása az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza. A vezetőhelyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az itnézményvezetőnek. A vezetőhelyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 13
A helyettes jogköre: kiterjed minden tanulmányi és pedagógiai munkával összefüggő tevékenységre, az intézmény tantárgyfelosztásának elkészítésére, ellenőrzésére, az intézmények órarendjének elkészítése, ellenőrzése, a munkaközösségek munkájának ellenőrzése, segítése, a tanítási órák, szakköri órák látogatása, a nevelők munkájának segítése, a naplók, szakköri naplók ellenőrzése, a tanügy igazgatási dokumentumok ellenőrzése, továbbképzési terv elkészítéséhez javaslattevő jogköre van. A vezetők kapcsolattartása, helyettesítési rendje: Az iskola vezetője, helyettesei heti rendszerességgel tanácskoznak. A mindennapi munkájukat a munkaterv és a megbeszélések alapján szervezik az intézményben. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese: Kovácsné Beke Mária helyettesíti, Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. 3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége az igazgatón és a vezetőhelyetteseken kívül úgy nevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezetőhelyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a diákság pedagógusvezetője. A vezetők és a középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 14
4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, JOGAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 4.1 AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁ SÁNAK RENDJE 1) Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktatónevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. 2) Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 15
3) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni. Nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 4.2 A TANULÓI KÖZÖSSÉG ÉS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE 1) Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák, technika órák stb.) A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 16
2) A diákönkormányzat Az iskola tanulóközösségének a diákönkormányzat a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákönkormányzat ülésén 3.évfolyamtól az osztályközösséget két tanuló képviseli. Az ülés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztunk létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ 3.sz mellékletében található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség két küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a törvény által kijelölt pontokban, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. 17
A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért és az igazgató által megbízott nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály két képviselője jár el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik, az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata. 18
4.3. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1) Az intézményi szülői szervezet és szülői munkaközösségek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői munkaközösség a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. /4. sz. melléklet/ Az intézményben működik iskolaszék, a véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogot a törvényi rendelkezéseknek megfelelően ők gyakorolják. 2) A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi szülői szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként 1-2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként 1-szer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az intézményi szülői értekezleten. Az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 19
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás: Feladata: - A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Egyre nagyobb szerepet játszik a nevelő-oktató munkában a tanuló személyiségének, munkafegyelmének fejlesztése céljából. - 1.és 5. osztályban kötelező az első negyedévben, egyébként szükség szerint. Szülői értekezlet: Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása A szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás- politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé gyakorisága: évente 2-3 alkalommal Fajtái: leendő elsős szülők tájékoztatása osztály szülői értekezlet évfolyam szintű szülői értekezlet (azonos évfolyamba járó tanulók részére) iskolai szintű (valamennyi szülő részére) pályaválasztási szülői értekezlet (7-8osztályos, végzős tanulók szülei számára) Fogadóóra Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét 20
segítése.(otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Időpontja: a pedagógusok fogadó órája szerint Nyílt tanítási nap Feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (üzenő füzet, tájékoztató füzet, ellenőrző) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 3) A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulóra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Az 21
osztályfőnök alsó tagozaton írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi, félévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, az SZMSZ, a minőségirányítási program és a házirend minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyiségekben található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél. 22
4. 4. AZ ISKOLASZÉK ÉS AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLAT - TARTÁSÁNAK RENDJE 1) Az iskolaszék és jogai (5.sz. melléklet) Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a fenntartó, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küld. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a pedagógia program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, a Házirend elfogadásakor, a vállalkozás alapján folyó oktatás feltételeinek meghatározásakor. 2) A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések előzetes egyeztetés után való rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. 23
3) Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. 4.5. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK REND- SZERE 1) A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fent más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 2) Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti a következő szervezetekhez: a fenntartóval, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, Napközis Óvodával, ÁMK-val,/ Művészeti Iskolával/ Református Egyházközösséggel, 24
a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálattal, Pedagógiai és Szakmai Szolgáltató Központtal nevelési tanácsadó szolgálattal. A város környéki középfokú oktatási intézményeivel, Kisebbségi önkormányzattal, Patronáló cégekkel, Sportegyesületekkel, Intézményt támogató alapítványokkal, Egyéb szervezetekkel: rendőrség, tűzoltóság. /A Református Egyházközösséggel és az Óvodával kapcsolattartásunkat külön együttműködési terv szabályozza, amely az éves munkaterv melléklete./ A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Idegenek tartózkodása az intézményben: Idegenek az oktatási intézményben csak igazgatói, helyettesi és tagintézmény-vezetői engedéllyel tartózkodhatnak. Az illetéktelen személyek kiszűrését az épület bejáratának zárva tartásával kell elérni. A szülők és tanulók számára biztosítani kell a belépés lehetőségét, amiről a szülőket és tanulókat tájékoztatni kell. Az idegenek tartózkodását indokolt esetben (bérlet, tanfolyam, előadás, stb.) az intézmény vezetősége korlátozhatja. Az idegenek belépéséről tájékoztatni szükséges az intézmény vezetőjét, fel kell jegyezni a belépő nevét és jövetelének célját, valamint az épület elhagyásának időpontját. Az intézmény igazgatója kivételes esetekben ettől eltekinthet, ilyen esetek: - az iskolai ünnepélyek, - tanévnyitó, - tanévzáró, - farsang, - szülői értekezletek. A közoktatási törvény 39 (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 25
5. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖS- SÉGEK 5.1 A NEVELŐTESTÜLET ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület feladatai és jogai. A nevelőtestület legfontosabb feladatai a pedagógiai program létrehozása lehetséges megvalósítása a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelőn a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, az intézményt érintő ügyekben. A nevelőtestület döntési jogköre: A nevelőtestületi értekezlet a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezlet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontokhoz egyetértési jogot gyakorlók iskolaszék, szülői szervezet diákönkormányzat, stb. képviselőjét, kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanár nem rendelkezik szavazati joggal. 26
A tanév rendes értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő emlékeztető jegyzőkönyvét pedagógus vagy iskolatitkár végezheti. Jegyzőkönyvet az intézményvezető és a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában. 5.2 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI Munkaközösségi célok és feladatok: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség feladatai: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, egységessé teszi az intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, 27
összeállítja a különbözeti-, osztályozó-, javító-, évfolyam-, vizsgák stb. feladatait, kiírja a helyi pályázatokat, lebonyolítja a versenyeket, javasolja az iskolában használandó tankönyveket, taneszközöket (tantárgyak, évfolyamok, csoportok szerint) végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, Az intézmény szakmai munkaközösségei: 1. anyanyelvi és társadalomtudományi munkaközösség 2. természettudományi munkaközösség 3. idegen nyelvi munkaközösség 4. szabadidős és sport munkaközösség 5. alsó tagozatos munkaközösség 6. fejlesztő munkaközösség 7. napközi munkaközösség 8. osztályfőnöki munkaközösség Munkaközösségvezetők feladatai, jogai: A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, tájékoztatja őket az értekezletek szakmai napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai: irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért, értekezletet hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját, beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről, fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, 28
támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgák (osztályozó, javító, helyi stb.) feladatait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket., végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, kiválasztja az iskolában használható tankönyveket Szakmai munkaközösség vezető jogai: bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, A munkaközösségvezetők további feladati és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, 5.3 A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 29
A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával az állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból. A Felvételi Bizottság feladata: az iskolába jelentkező tanulók adottságainak, alkalmasságának és neveltségi szintjének megítélése (pl. emeltszintű testnevelés osztályba jelentkezők esetén) a tanulói jogviszony létesítésének javaslata és annak indoklása. Tagjai: szakos pedagógusok, A Fegyelmi Bizottság feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: - az intézmény vezetője vagy egyik helyettese, - az érintett tanuló osztályfőnöke - egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus, - egy, a tanuló által felkért pedagógus, - a diákönkormányzat képviselője, - az osztályfőnöki munkaközösség vezetője. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén a felelős vezetőhelyettes tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: 30
a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 6. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 6.1 FELVÉTEL SZABÁLYZATA: Az iskola minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: A gyermek születési anyakönyvi kivonatát, A szülő személyi igazolványát, A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), A gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: A tanuló anyakönyvi kivonatát, A szülő személyi igazolványát, Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A második nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha 31
az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Napközis felvétel Az iskola az oktatási törvénynek megfelelően a szülők igényeinek és elvárásainak alapján szervezi az egész napos oktatást 1-3 osztályokban, vagy délelőtti oktatást és a délutáni napközis foglalkozásokat 1-5 osztályokban. Ennek célja a gyermekek tanítási órára való felkészítése iskolai keretben, illetve a szabadidő tartalmas eltöltése a napközis foglalkozásokon. Feladatai: Összehangolni az egyes csoportok foglalkozási rendjét és annak tartalmát Alternatív szabadidős programok kimunkálása Egyéni tanulási és fejlesztőprogramok kidolgozása Különböző módszerek kidolgozása a problémás gyermekekkel való foglalkozásra Segíteni az iskola és a család kapcsolatának elmélyítését, speciális szülői értekezletek szervezése Pályakezdő napközis kollégák felkészítése a feladatokra. A napközi otthonos foglalkozások legfőbb feladata, hogy megtanítsa a gyermekeket tanulni. 6.2 A TANÉV HELYI RENDJE: A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program) iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról tanórán kívüli foglalkozások formáiról nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról 32
az éves munkaterv jóváhagyásáról a munkaközösség-vezetők újraválasztásáról a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az intézmény általános rendje, nyitva tartása: Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7 00 órától 20 00 óráig nyitva Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8 00 órától 16 30 óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézmény egyébként zárva tart. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az oktatási intézmények nyitva tartása az első tanórától az utolsó foglalkozás végéig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. A tanulók és nevelő kötelesek a tanóra előtt 15 perccel megérkezni az iskolába. A tanítási órák rendjét kiemelten kell óvni. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: napközben az ügyeletes kíséretével, kivéve a rendezvények, ünnepélyek alkalmával, valamint 11 és 14 óra között az itt étkező személyek részére. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok (házirend) határozzák meg. 33
A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. 6.3 A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE: Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási óra megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, kezdetét és végét csengő jelzi. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 8 00 -tól 13 35 -ig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15, 20, 10, 10, 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt a tanulók egészsége érdekében a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók egészségük érdekében lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében, az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgató- 34