A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál, 2012 újítva 2017-ben)

Hasonló dokumentumok
A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr.

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA: GYAKORLATI VIZSGÁN KÖTELEZ KÉPLETEK LISTÁJA

AGYBONCOLÁS. 1. Általános tudnivalók. 2. Az agy convex felszínének rajzolata

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11.

A feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer

TRUNCUS CEREBRI. Az agytörzs funkcionális október 18.

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

Neuroanatómiai szemelvények

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

A környéki (perifériás) idegrendszer

AGYBONCOLÁS. Pécs Becher Péter, Tóth Á. Gábor és Csernus Valér

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

A GERINCVELŐ MAKROSZKÓPIÁJA ÉS VÉRELLÁTÁSA. GERINCVELŐI IDEGEK. A gerincvelői szelvény, dermatomák.

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

A paraszimpatikus idegrendszer. Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

Eredmény: 0/199 azaz 0%

A belsőfül szövettana. Dobó Endre

1 Bevezetés az agyvelõ boncolásához 7

Idegrendszer 3. Agyvelő

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János

Bevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

ANATOMIA ESSENTIALIS III.

VASA SANGUINEA MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag vérerei)

Idegszövet gyakorlat

Az idegrendszer (systema nervosum)

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya

Az idegrendszeri szabályozás az idegrendszer segítségével történik

(N)Agy - bajban. Az agykéreg

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS

Mozgás, mozgásszabályozás

NERVI MEMBRI SUPERIORIS (A felső végtag idegei)

A mozgások supraspinalis szervezıdése

Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet. Orvosi képalkotó eljárások. Abdomen

Idegrendszer és Mozgás

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

EFOP

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely

Szomatomotoros működés

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

A felső végtag funkcionális és klinikai anatómiája

REGIONES POSTERIORES membri superioris

Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk

A koponyacsontok által határolt üregek, térségek és azok összeköttetései

Viscerocranium, orbita, cavum nasi. Dr. Katz Sándor Ph.D.

NERVI MEMBRI INFERIORIS

NERVI CRANIALES TRUNCI CEREBRI

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Térdízület és mozgásai

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

4. előadás Idegrendszer motoros működése

Orvosi képalkotó eljárások

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós

A sclerosis multiplex diagnosztikája és terápiája

Csontos és hártyás labyrinthus

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

Az autonóm idegrendszer

ANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJL DÉSTAN KOLLOKVIUMI TÉTELEK I. ÉVFOLYAM 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV

TRIGGER- ÉS TENDERPONT

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem

Seminarium IV. sensoros és motoros beidegzése, sek

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. CT, MRI szakasszisztens szakképesítés Képalkotás Mágneses Rezonancia vizsgálat során (MRI) modul

Az egyensúlyozó rendszer agytörzsi neuronhálózatainak morfológiai vizsgálata

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

A középfül anatómiája és funkciója. dr. Polony Gábor Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Orrüreg, orrmelléküregek, nasopharynx, gége

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

Idegrendszer motoros működése

AZ ANATÓMIA-1 VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál) 2011 CSONTOK

Gyakorlati jelent ség:

Izmok funkcionális anatómiája

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

Az idegrendszeri alapműködése, felépítése

Orvosi képalkotó eljárások

DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. Varga Viola DINAMIKUS MANUÁLTERÁPIA. A myofasciális rendszer vizsgálata és kezelése. Varga Virág és Gyenes Péter rajzaival

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,

A belső fül. A belső fül érzékszervei

II./2.11. Speciális szempontok

Mozgás, mozgásszabályozás

I/8 IZOMTAN CSÍPİ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

KÖVETELMÉNYRENDSZER Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar A gesztorintézet (és az esetleges közreműködő intézetek) megnevezése:

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA

A vegetatív idegrendszer

- otitis, otoscop - audiologia AURIS INTERNA

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

Alsó végtag csontjai

A kéz ízületei és izmai

Intracranialis aneurysma ruptura és a képalkotó diagnosztika

Koponya - cranium. Agykoponya - neurocranium. Arckoponya - viscerocranium. Koponyatető calvaria Koponyaalap basis cranii

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Átírás:

A NEUROANATÓMIA VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FOGORVOSTANHALLGATÓK SZÁMÁRA (Összeállította: dr. Hollósy Tibor, jóváhagyta: dr. Tóth Pál, 2012 újítva 2017-ben) KÖZPONTI IDEGRENDSZER, MAKROSZKÓPIA 1. A központi idegrendszer fejlődésének (velőcső, elsődleges és másodlagos agyhólyagok) összevetése az agyvelő makroszkópájával. Minden agyrész és azok üregének ismerete fontos. 2. Minden agyideg minden ága fontos, az agyidegek rostösszetétele, feladatuk. 3. Gyrusok, sulcusok, fissurak, elsődleges kérgi központok helye. 4. Agyi erek: artériák, vénák, sinusok. Vérellátási területek. 5. A liquorkeringés. 6. Érzékszervek közül a szem és fül ismerete. Fejlődéstan: - a neurulatio, a placodok, a crista neuralis és származékaik ismétlése, - a velőcső szerkezete, a gerincvelő fejlődése, az elsődleges agyhólyagok és származékaik, a corpus callosum fejlődése, a peripheriás idegrendszer fejlődése (dúcok és az autonom idegrendszer). A főbb agyrészek: - a másodlagos agyhólyagokból származó agyrészek és ezek üregei, - prosencephalon = telencephalon (oldalkamrák) + diencephalon (III. kamra), - mesencephalon = mesencephalon (aqueductis cerebri), - rhombencephalon (IV. kamra) = metencephalon (pons, cerebellum) + myelencephalon = medulla oblongata. Agyidegek: - a legteljesebb részletességgel: agyi magvak, rostösszetétel, agyi, durális és koponyai kilépés, összes ág (a megfelelő koponyai nyílásokkal), lefutás, feladatok, - tudja párosítani a kopoltyúíveket az azokhoz tartozó agyidegekkel, - tudja értelmezni a somatomotoros, somatosensoros, visceromotoros és viscerosensoros beidegzést, - ismerje a vegetatív dúcokat (hely, a preganglionáris rostok eredete {agyidegmag} és lefutása, a postganglionáris rostok lefutása, effektorok), - ismerje az érződúcokat (hely, beidegzési terület, agyidegmag). Vérellátás: - teljes részletességgel - vénákból csak v. cerebri int. és magna, többiről annyit kell tudni, hogy a legközelebbi durasinusokba ömlenek).

Medulla spinalis: - tudjon keresztmetszeti rajzot készíteni és azon a részeket ismerje fel, - fissura mediana anterior, funiculusok, cornu ant., post., lat., canalis centralis, intumescentia cervicalis et lumbalis, conus terminalis, cauda equina, - radix ventr. és dors., gerincvelői ideg, ramus ventr. és dors., ezek további sorsa, rostösszetétele, ggl. spinale, - a szegmentum fogalma és azok száma, a GV végződésének szintje - vérellátás teljes részletességgel, - burkok: dura mater spinalis (endorachis elhagyható, de a durazsák végződésének szintje kell), arachnoidea, pia mater, lig. denticulatum, térségek (epi- és subduralis, subarachnoidealis) és azok tartalma. Medulla oblongata: - pyramis, oliva, sulcus parolivaris med. és lat., pedunculus cerebellaris inf., fossa rhomboidea, IV. kamra. Pons: - basis et tegmentum pontis, pedunculus cerebellaris medius, fossa rhomboidea, IV. kamra. Mesencephalon: - aqueductus cerebri, tectum (colliculi sup. et inf.), pedunculus cerebri (tegmentum mesencephali + crus cerebri), fossa interpeduncularis, pedunculus cerebellaris sup. Cerebellum: - hemispheriumok, vermis, tonsilla, - kisagykarok, IV. kamra. Diencephalon: - thalamus, epi- (corpus pineale), meta- (corpus geniculatum lat. et med., brachium colliculi superioris et inferioris) és hypothalamus, - III. kamra, - commisura posterior. Telencephalon: - agyvelő felszínei (facies convexa, inf. et med.), lebenyek ismerete a határaikkal, - fissura longitudinalis cerebri, transversa cerebri, - sulcusok: lateralis cerebri, centralis, parietooccipitalis, calcarinus, olfactorius, hippocampi, - gyrusok: precentralis, postcentralis, cinguli, az elsődleges kérgi mezők lokalizálása (a Brodmann áreák számát nem kell tudni), - corpus callosum és részei, fornix (honnan hova?), commisura ant., - kommisszurális, asszociációs és projekciós rostok fogalma, 2

- törzsdúcok felismerése (nucl. caudatus és részei, nucl. lentiformis és részei, claustrum), - capsula interna felismerése, részei, áthaladó pályák neve, capsula externa et extrema felismerése, Oldalkamra: - részei, összeköttetése, - plexus choroideus, - nem kell: a falak részletesen, elég: mindenhol telencephalikus képlet határolja. III. kamra: - falai (a diencephalon részei), összeköttetései, - plexus choroideus - nem kell: a recessusok, a stria medullaris thalami és a habenulák. IV. kamra és fossa rhomboidea: - sulcus medianus, colliculus facialis, trigonum nervi vagi et hypoglossi, area vestibularis, - apertura mediana et lateralis ventriculi quarti, - velum medullare sup., plexus choroideus és funkciója. Agyburkok: - dura mater: falx cerebri et cerebelli, tentorium cerebelli, beidegzés, vérellátás, durasinusok (sinus sagittalis sup. et inf., rectus, transverus, sigmoideus, confluens sinuum, cavernosus, petrosus sup. et inf. - miért dura alkotja a sinusok falát?), v. emissariak általában (miféle vénák?), - arachnoidea, - pia mater, - térségek, a térségek vérzéseinek eredete, - a liquor termelődése, keringésének iránya (cisternák közül csak a c. cerebellomedullaris és interpeduncularis kell), felszívódása (granulationes arachnoideales). Agyszeletek: - amely képletek fent szerepelnek, azokat kell megmutatni a szeleteken, - elvárható, hogy a metszeteket tudja (többé-kevésbé) sorrendbe rakni - az alábbi 3 szeleten kell a fontosabb képleteket azonosítani: 3

4

5

KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER, MAKROSZKÓPIA A.) Somaticus idegrendszer: 1. Valamennyi plexus fogalma szükséges, és azok ágai, kivéve a bőrt közvetlenül beidegző idegek. 2. Ismerje az izomcsoportok idegét, idegeit. 3. Ismerje az idegek lefutását, és a velük gyütt haladó ereket is (könnyebb a tanulás is így). 4. Tudja, hogy a bőridegek (név nélkül) a bőr és a fascia között futnak, nagyon gyakran a felületes vénák kíséretében. Plexus cervicalis (C1-C4): - n. auricularis magnus, occipitalis minor, transversus colli, nn. supraclaviculares, n. phrenicus, radix inferior ansae cerviacalis. Plexus brachialis (C5-Th1): - a nyakon truncusok, tr. superior ágai: n. dorsalis scapulae, n. thoracicus longus, n. suprascapularis, - hónaljárokban fasciculus med., post., lat., ezek ágai (a truncusok átrendeződése fasciculusokká nem kell), - n. ulnaris, n. radialis, n. medianus: lefutásuk, motoros feladatuk (izomcsoport szintén elég), - n. axillaris: m. deltoideus, m. teres minor, - n. thoracodorsalis: m. latissimus dorsi, - n. subscapularis: m. subscapularis, m. teres major Plexus lumbalis (Th12-L4): - n. femoralis, n. obturatorius: lefutásuk, motoros feladatuk (izomcsoport szintén elég). Plexus ischiadicus (L4-S3): - n. ischiadicus, n. gluteus sup. et inf.: lefutásuk, motoros feladatuk (izomcsoport szintén elég), - n. tibialis, n. peroneus communis, spf. et prof.: lefutásuk, motoros feladatuk (izomcsoport szintén elég). Plexus pudendohaemorrhoidalis (S1-S4): - n. pudendus. Nn. intercostales. 6

B.) Autonóm (vegetatív) idegrendszer: 1. Sympathicus idegrendszer teljes részletességgel (praeggl. perikaryonok helye, praeggl. rostok útja, átkapcsolásuk para- vagy praevertebralis dúcban, postggl. rostok útja az ereket körülvevő fonatokban). 2. Parasympathicus idegrendszer teljes részletességgel, mint fent, a nyál- és nyálkamirigyek beidegzése hangsúlyozottan. FEJ-NYAK ANATÓMIA 1. Bőrbeidegzés a fej-nyaki területen kell: mely agyideg vagy ideg mely ága; ezek milyen koponyai képleteken keresztül haladnak; a félév végére tudni kell az idegekhez kapcsoldó magokat, pályákat, vagyis el kell tudni menni az érzőkéregig. 2. Izomcsoportok és ezek beidegzésének ismerete: rágóizmok, mimikai izmok, nyelvcsont feletti és alatti izmok. Ismétlésnek: nyelvizmok, garat- és gégeizmok, lágyszájpad izmai. 3. A fej és nyak artériái: az a. carotis externa és a. subclavia ágai. Felületes és mély vénák. Fejen, nyakon találhaó nyirokerek. 4. Az agyidegek és ágaik, amik láthatók, azokat meg kell tudni mutatni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni ezek fontosságát! Ismétlésnek: agyidegmagok, agyidegek rostösszetétele. 5. Ismétlésnek: fogak, szájüreg, orrüreg, garat, gége. 6. A nyaki fascia lemezei (lamina superficialis, pretrachealis és prevetrebralis), valamint az általuk behüvelyezett képletek. 7. Nyál- és nyálkamirigyek (gl. lacrimalis, gll. nasales et palatinales, gl. submand., sublingualis et parotis) parasympathicus beidegzése, teljes részletességgel (ld. fent: Parasympathicus idegrendszer). Nagy engedményt nem adhatunk. Bár egy gyakorlattal kevesebb van, de a fej-nyaki anatómiát ugyanolyan részletességgel kell tudni, mint az általános orvostan hallgatóinak. ÉRZÉKSZERVEK Szem: - orbita falai (melyik csont melyik része), összeköttetések és azok tartalma, - orbita tartalma: izmok, idegek, erek, kötőszöveti rendszerek (fasciák, septumok), - szemizmok: név, eredés-tapadás, beidegzés; az egyes mozgásokért mely izmok felelősek (ki- befelé térítés = abdukció-addukció, eleváció-depresszió), - a látópálya: n. opticus, chiasma opticum, tractus opticus, corpus geniculatum laterale, radiato optica, látókéreg (sulcus calcarinus ajkai ), 7

- a pupilla-reflex pályája: látópálya corpus geniculatum lateralét elkerülő rostjai, area pretectalis, bilateralis projectio (kereszteződés a comm. posteriorban!), nucl. Edinger-Westphal, n. oculomotorius, ggl. ciliare, m. sphincter pupillae, a reflex vizsgálatának módja, - az accommodatio mechanizmusa: látópálya, látókéreg, area pretectalis, nucl. Edinger-Westphal, n. oculomotorius, ggl. ciliare, m. ciliaris (persze egyidejűleg a mindkét szem adductioja, mm. recti mediales), - a könnyapparátus, szemhéjak és a kötőhártya, a könnymirigy beidegzése (lásd n. facialis és n. trigeminus). Fül: - külső-, közép- és belsőfül, - külső fül: auricula (részletek nélkül), meatus acusticus externus: porcos és csontos (idegentestek), érző beidegzés (V., VII., IX. és X. agyidegek + pl. cervicalis), - dobhártya: kívül bőr fedi, belül nyálkahártya béleli, közbülső része rostos, - hallócsontocskák: malleus, incus, stapes (latero-mediális sorrendben, részek, szalagok nem kellenek), m. tensor tympani és m. stapedius (beidegzéssel és működéssel együtt), - középfül: cavum tympani (összeköttetések: tuba auditiva, cellulae mastoideae), - epi-, meso- és hypotympanum, - dobüreg falai, érintkezéseik és/vagy közlekedéseik fontosabb képletekkel: lateralis fal - dobhártya, elülső fal - a. carotis interna, tuba auditiva (canalis musculotubarius et caroticus), alsó fal - v. jugularis interna, hátsó fal - antrum mastoideum, felső fal - tegmen tympani, fossa cranii media (!), medialis fal - labyrinthus, fenestra vestibuli et cochleae, promontorium, canalis (n.) facialis, - belső fül: térbeli elhelyezkedése a pyramisban, - csontos labyrinthus: vestibulum, fenestra vestibuli et cochleae, canalis semicircularis ant., post. & lat., cochlea, - hártyás labyrinthus: utriculus et sacculus, ductus semicircularis ant., post. & lat., ductus cochlearis, - tuba auditiva: miket köt össze, és mire jó? - ismétlésnek: canalis et nervus facialis és ágai, n. tympanicus. 8

PÁLYÁK, MAGOK, RENDSZEREK 1. Ismerje a pályarendszereket alkotó pályákat, tudja azokat az ingerület terjedésének irányában sorrendbe rakni (első-, másod- és harmadrendű neuronok, valamint ezek perikaryonjainak elhelyezkedése). 2. A felszálló (érző) pályarendszerek feladata (érzéskvalitások, ehhez kell a receptorok csoportosítása!). A rendszert képező pályák elhelyezkedése a központi idegrendszer különböző szintjeiben (gerincvelőben, agytörzsben, capsula internában). 3. Leszálló (motoros) pályarendszerek közül részletesen a piramispályát kell ismerni (feladata, eredősejtjei, elhelyezkedése a központi idegrendszer különböző szintjeiben és végződése). Kell a tractus corticopontinus lefutása. Egyéb leszállópályáknál csak név (ami megmutatja az eredést, végződést), gerincvelői helyzet. Gerincvelő: - a gerincvelői szelvény fogalma, neuronok elhelyezkedése (Rexed laminák nélkül), a gerincvelői idegek gyökeinek, az idegeknek és azok ágainak rostösszetétele, a dermatoma fogalma, Head-zónák, - a proprioceptív reflex, a flexor és keresztezett extensor reflex fő részei (receptor, afferens szár, központ, efferens szár, effektor), feladataik, - a fehérállomány felosztása: funiculusok, pályák elhelyezkedése. Agytörzs: - minden agyideg minden magja: hol van és mi a feladata? Érzőmagok esetén: honnan érkezik a rost (melyik ganglionból)? Somatomotoros magok esetén: melyik ideg melyik izmokhoz szállítja a rostokat? Visceromotoros magok esetén: preganglionáris rostok útja (agyideg vagy annak ága), ezek végződése (melyik ganglionban?), a postganglionáris rostok útja (melyik ideg?), effektor, - nucleus gracilis et cunatus, nuclei vestibulares et cochleares, - áthaladó vagy innen induló/ide érkező felszálló pályák: lemniscus medialis, trigeminalis, trigeminalis dors., lateralis; tractus spinothalamicus, spinocerebellaris ventr. et dors. (csak a nevek és funkciók alapszinten), - áthaladó vagy innen induló/ide érkező leszálló pályák: tractus corticospinalis, rubrospinalis, tectospinalis, vestibulospinalis, reticulospinalis, corticonuclearis, frontopontinus et occipito-temporo-parietopontinus, fasciculus longitudinalis medialis (csak a nevek és funkciók alapszinten), - nuclei pontis és tractus pontocerebellaris. Kisagy: - fehér- és szürkeállomány, a kéreg három rétege, - szövettan: öt fő neuronféleség (Purkinje-, szemcse-, kosár-, Golgi- és csillagsejt), mi melyik rétegben van, melyik gátol-serkent, axonok és dendritek sorsa, - kúszó- és moharostok eredete és végződése, - Purkinje sejt axonjának végződési lehetőségei, 9

- kisagy afferens és efferns pályáinak felsorolása (feladattal), végződésük (lásd rostok feljebb!), - kisagymagok és ezek kapcsolata (tractus dentothalamicus, dentorubralis et cerebellovestibularis). Diencephalon: - thalamus fő magcsoportjai (anterior, medialis, ventrolateralis), ezekből kiinduló radiatiok és ezek végződése (elég csak a megfelelő telencephalon-lebeny neve és funkciók alapszinten), - hypothalamus fő magcsoportjai (magno- et parvocellularis), ezek kapcsolata (hypophysis portalis keringése, illetve tractusokon keresztül hypophysis hátsó lebenye), - corpus mammillare (fornix-szal), - nucleus suprachiasmaticus: a ritmikus folyamatok központja. Pályák és rendszerek: 1. Goll és Burdach lemniscus medialis: - epikritikus szenzibilitás a gerincvelői idegek által ellátott területekről több egymás után kapcsolt neuronon át (nyúltvelő thalamus) a szomatoszenzoros kéregig. 2. Spinothalamicus rendszer: - protopathias szenzibilitás a gerincvelői idegek által ellátott területekről több egymás után kapcsolt neuronon át (gerincvelő thalamus) a szomatoszenzoros kéregig. 3. Tractus spinocerebellaris dorsalis et ventralis: - proprioceptív szenzibilitás a gerincvelői idegek által ellátott területről, gerincvelőben történő átkapcsolás után a kisagy vermisébe. 4. Lemniscus trigeminalis: - protopathias szenzibilitás a agyidegek (V, VII, IX, X.) által ellátott területekről, érző ganglionokon keresztül, több egymás után kapcsolt neuronon át (nucleus tractus spinalis nervi trigemini thalamus) a szomatoszenzoros kéregig. 5. Lemniscus trigeminalis dorsalis: - epikritikus szenzibilitás a nervus trigeminus által ellátott területről, a ggl. trigeminalen keresztül, több egymás után kapcsolt neuronon át (nucleus sensorius principalis nervi trigemini thalamus) a szomatoszenzoros kéregig. 6. Tractus mesencephalicus nervi trigemini: - rágóizmok proprioceptív reflexe!!!, nucleus mesencephalicus nervi trigeminitől (pseudounipolaris neuronok!) ipsilateralisan leszálló pálya a nucleus motorius nervi trigeminihez. 7. Arnold (tractus frontopontinus) és Türk (tractus occipitotemporoparietopontinus) pályák (együtt tractus corticopontinus): - a telencephalon valamennyi lebenyéből a nuclei pontisig, - innen egy második neron axonja a pedunculus cerebellaris medius útján a kisagy contralateralis hemispheriumába megy. 10

8. Radiatio thalami anterior: - thalamus gyrus cinguli (limbikus rendszer), - thalamus prefrontalis kéreg (fájdalomérzet). 9. Radiatio thalami superior (media): - thalamus elsődleges érzőkéreg, parietalis kéreg (sensoros integratio) (+ elsődleges motoros és premotoros kéreg). 10. Radiatio acustica: - corpus geniculatum mediale gyri temporales transversi. 11. Radiatio optica: - corpus genicuatum laterale area striata (látókéreg, occipitalis lebeny: sulcus calcarinus ajkai ). (N.B.: 10. + 11. = radiatio thalami posterior!) 12. Tractus corticonuclearis: - gyrus precentralisból a capsula interna térdében a somatomotoros agyidegmagokhoz haladó pálya, - alkotói: tractus corticomesencephalicus (melyik agyidegek magva van a középagyban?) és tractus corticobulbaris (melyik agyidegek magva van a hídban és a medulla oblongataban?). 13. Tractus corticospinalis: - gyrus pre- et postcentralis (Betz f. pyramissejtek), capsula interna (crus posterius!), pedunculus (crus) cerebri, pons, medulla oblongata (pyramis), rostok többsége az ellenoldalra kereszteződik, gerincvelő oldalsó köteg, rostok többsége interneuronon keresztül idegzi be a végtagizmok ellátó motoros neuronokat, - a nem keresztezett rostok a végződés szintjében kereszteződnek, interneuronon keresztül idegzi be a törzs, a vállöv és medenceöv izmait ellátó motoneuronokat. Capsula interna: - helye, határai, részei, vérellátása, - crus anterius: tr. frontopontinus (Arnold), radiatio thalami ant., - genu: tractus corticonuclearis et corticorubralis, - crus posterius: tractus corticospinalis, radiatio thalami superior, tr. parietotemporooccipito-pontinus (Türk), radiatio acustica, radiatio optica. 11